Tartalmazza
a
kiválasztott dokumentumokat16-20 oldal terjedelemben, tetszőleges
képpel
és szöveggel ellátott karton
fedlapot,
hátlapot, történelmi
összefoglalót
Tartalmazza
az
újság cikkei
közé szerkesztett
megbízó
által
küldött tetszőleges fényképet,
szöveget,
illetve az általunk megfogalmazott
híradást,
történelmi összefoglalót,
fedlapot,
hátlapot
A
fentieken
túl
tartalmazza a megadott családnév
jelentésére vonatkozó
etimológiai összefoglalót, valamint a
középkori oklevelekben, illetve a XVIII.
századi anyakönyvekben
történő jelentősebb előfordulásra
vonatkozó adatokat.
Tartalmazza valamennyi év
legfontosabb eseményeit az azokról szóló
szóló újságlapok alapján, minden
évből két oldalon. Ezen kívül tartalmazza a
születésnap évében és napján
megjelent lapot, történelmi összefoglalót.
(Az
ajánlott, elsőbbségi
postaköltség
+ 1200,-Ft, amelyet a megbízó áll)
Az
egyes részek leírása:
Születésnapi
újság
A
jelen
szolgáltatás személyre szabott
történettudományi kutatást
foglal
magában. A megbízó
úgynevezett szekunder
források alapján
áttekintést kap a megadott
év eseményeiről kisebb
történelmi
elemzéssel, és kézhez kapja az
általa
kiválasztott primer forrást, amely lehet napilap,
levéltári irat, illetve tetszés
szerinti
bármely más dokumentum.
A
születésnapi újság
lehetővé teszi,
hogy az ünnepelt olyan kordokumentumokba tekintsen bele,
amelyek
már kinézetükkel is
tanúsítják
a születés évének
korszellemét,
divatját, ezen felül természetesen az
aktuális hírek és cikkek teszik
érdekessé a születésnapi
újságot. Mind e mellett az a
lehetőség, hogy
korabeli rádió dokumentumokat is fel tudunk
kutatni,
további izgalmas időutazást tesz
lehetővé az
ünnepelt számára.
A kivitelezés
igyekszik követni az eredeti dokumentum
formáját,
mind színben, mind technikailag, így
például egy-egy újság
lapozható,
kétoldalas, sárgás lapra
készül.Külön
kartonborítótbiztosítunk,
amelyen
személyes üzenetek, feliratok
jeleníthetőek meg, az
újságba pedig az ünneplő
közönség
által elrejtett
cikket, képet lehet
elhelyezni.
Az
összeállítást az adott
személy
születési napjáról
és
évéről készült egyeditörténelmi összefoglalóteszi
gazdagabbá. Külön igényelhető tekjes korszakot áttekintő összefoglalás is.
Köttetés lehetséges, amelnyek ára a feliratozással együtt 13 ezer forint.
Amennyiben újságlapozó, újságolvasó pálcát szeretne beszerezni, javasoljuk, keresse fel a www.korbasket.hu oldalt, ahonnan ezt közvetlenül megrendelheti.
Az oklevél
megszövegezése a megbízó
által rendelkezésre bocsátott adatok
alapján történik. A kézműves
papírra nyomott születésnapi - illetve
egyéb évfordulós - régies
szövegezésű oklevél
lehetőséget nyújt arra, hogy
különleges módon
emlékezzünk meg egy fontos eseményről,
de akár hosszabb
családtörténeti
összefoglaló is rendelhető ilyen
formában.
Plusz
szolgáltatások:
Családnév
jelentésének,
kialakulásának feltárása
(Az
etimológiai kutatásnak akkor van
jelentősége, amikor a név jelentése
már homályba vész)
A
név középkori, újkori
okleveles említésének
feltárása
Számos
összeírás, valamint peres irat maradt
fenn a XV. századtól a XVIII.
századig, amelyekben előfordulhat egy-egy keresett
név, illetve megadott települések korai
lakosságának, jobbágyainak
névsora.
Átvétel
kizárólag postai úton,
kivételes esetben
Budapesten személyesen.
A
jelen szolgáltatás személyre szabott
történettudományi kutatást
foglal
magában. A megbízó
úgynevezett szekunder
források alapján
áttekintést kap a megadott
év eseményeiről kisebb
történelmi
elemzéssel, és kézhez kapja az
általa
kiválasztott primer forrást, amely lehet napilap,
levéltári irat, illetve tetszés
szerinti
bármely más dokumentum.
Megbízásával
Önteljeskörű
meghatalmazást ad arra, hogy könyvtárak,
intézmények, harmadik személyek előtt
a magyar
szerzői jogi törvényben szabályozott
magáncélú másolat
elkészíttetése
tárgyában Ön
helyett a jelen szolgáltatás
nyújtója
eljárjon.
A születésnapi újságokról
Számos
cég foglalkozik ma Magyarországon születésnapi újság
készítésével. Elsőként mi, valamint az OSZK állt a megbízók
rendelkezésére, majd egyre többen kezdték utánozni e szolgáltatást,
több-kevesebb sikerrel. Van olyan vállalkozó, aki nem csak az
alapszolgáltatást, de az egyéb kiegészítő termékeket is másolja rólunk.
A fenti szolgáltatások többségével ellentétben csak mi adunk teljes
képet az adott történelmi időszakról. Önmagában az újságlapok nem
vezetik be az ünnepeltet a korba, a híreket már nem tudja értelmezni.
Ezért szükséges az a történelmi összefoglaló, amit a születésnapi
újságban helyezünk el. Lehetőség van teljes évtizedeket leíró
összefoglaló csatolására is. Ezen kívül a megyei ’helyi érdekű’ lapok
már az ünnepeltet bevezetik szűkebb pátriájának történéseibe, a
helytörténeti leírás pedig már átvezet a jelenbe. Az összeállítás
követi az eredeti újság külalakját, mivel sárgított lapokra kerül
kinyomtatásra, és oly módon kerül összeragasztásra, hogy az újság
lapozgatása a születésnaposban az eredeti lap hatását keltse. A karton
fedlapra és hátlapra az ünneplő közönség bármilyen képet és szöveget
elhelyezhet, ami kinyomtatva egyedibbé teszi az összeállítást. Ugyanígy
elhelyezhető a szövegkörnyezetben is kép illetve tetszőleges szöveg. A
külön szolgáltatásként nyújtott családnév etimológia, vagyis a
családnév jelentésének feltárása és a családra vonatkozó középkori és
újkori források gyűjteménye szintúgy a gyűjteményes mű értékét emeli.
Igény esetén a születésnapi újságot be is lehet köttetni kemény műbőr
kötésbe, amely így jobban mutat. A születésnapi oklevél régies
fogalmazásban tömören képes visszaadni az ünnepelt
élettörténetét, amely a merített papíron az utódoknak is örömet okozhat.
Születésnapi újság 1985. október 10.
Jubileumi újság 2000. október 3.
Születésnapi újság 1965. szeptember 21.
Születésnapi újság 1955. szeptember 18.
Születésnapi
ajándék újság 1955
június 3.
napja
Születésnapi
ajándék újság 1949.
június 10.
napja
Születésnapi
ajándék újság 1955
június 12.
napja
Születésnapi
ajándék újság 1965.
június 20.
napja
Születésnapi
ajándék újság 1945
június 25.
napja
Születésnapi
ajándék újság 1945.
június 29.
napja
Születésnapi
ajándék újság 1965.
július 08.
napja
Születésnapi
ajándék újság 1965.
július 11.
napja
Születésnapi
ajándék újság 1965.
július 12.
napja
Születésnapi
ajándék újság 1955.
július 15.
napja
Születésnapi
ajándék újság 1975.
július 19.
napja
Születésnapi
ajándék újság 1945.
július 20.
napja
Születésnapi
ajándék újság 1965.
július 29.
napja
Születésnapi
ajándék újság 1955.
augusztus 24.
napja
Születésnapi
ajándék újság 1965.
szeptember 12.
napja
Születésnapi
ajándék újság 1975.
szeptember 17.
napja
Születésnapi
ajándék újság 1975.
szeptember 18.
napja
Születésnapi
ajándék újság 1945.
szeptember 24.
napja
Születésnapi
ajándék újság 1945.
szeptember 29.
napja
Születésnapi
újság 1952.
szeptember hó 25. napja
A
rosztovi Radoneszi Szent Szergej remetének
és
apátnak, valamint az angolok
földjén
működő Szent Ceolfrith bencés apátnak
ünnepe
A
jótékonykodásai miatt
"alamizsnaosztogató"
néven
emlegetett velencei érseknek, korábban
Ágostonrendi remetének, Villanovai Szent
Tamásnak, valamint a
vértanúságot
szenvedett Szent Mórnak és kerezstény
légiójának
ünnepe
Születésnapi
újság 1952.
szeptember hó 19. napja De
Rodat
Szent Emilia apácának, a
szegény gyermekek
nevelését célil kitűző Szent
Családról nevezett
kongregáció
apítójának (1787-1852),
valamint a dél-itáliai Benevento
püspökének Szent Januariusnak
és
társainak ünnepén, akik a
Diocletianus-féle
üldözés során szenvedtek
vértanúságot (300
körül)
Születésnapi
újság 1952.
szeptember hó 18. napja Bellarmin Szent
Róbert püspök és
egyháztanító ünnepe.
Jezsuitaként az újkori katolikus
megújulás
egyik főszereplője, Pázmány Péternek
mestere
és példaképe
1950 Szeptember
Az NDK "parlamentjének", a Népi
Kamarának
küldöttsége néhány
napos
tárgyalásra az NSZK-ba érkezett,
és Bonnban
a német egység
megvalósítsára
irányuló javaslatot terjesztettek elő, amely
esemény a szocialista ország szerint az
össznémet egység
megvalósulására
irányuló eszmecsere
kezdetét jelentette.
Egyetemes és magyar kronológia
(webes tartalmak alapján - nem hiteles)
2014
Krisztus
előtt 781-ben Kínában feljegyezték az
első
történelmi napfogyatkozást
Krisztus előtt 753-ban a hagyomány szerint
megalapították Róma
városát
Krisztus előtt 626-ban trónra lépett az
Újbabiloni
Birodalom alapítója, Nabú-apal-uszurt,
Krisztus előtt 585-ben napfogyatkozást jegyeztek fel e
napon,
ami miatt a médek és lüdök
öt éve
tartó háborúskodása
félbe szakadt
Kis-Ázsiában,
Krisztus előtt 490-ben győzelmet arattak Marathonnál a
görögök a perzsa haderő felett
Krisztus előtt 390-ben a római-gall
háborúk
során az Allia folyónál lezajlott
csatában
a gallok vereséget mértek a rómaiakra,
s csakhamar
Rómát is kifosztották
Krisztus előtt 371-ben a Leuctra-i csatában a
thébaiak
leverték Spártát, és ezzel
megszűnt
Spárta hegemóniája
Görögországban
Krisztus előtt 338-ban a Khaironeiai csatában a
macedón
birodalom II. Philipposz vezetésével
döntő
vereséget mért a görög
városállamok
szövetségére, és
ezzel megszerezte az Égei-tenger feletti
ellenőrzés
Krisztus előtt 331-ben a makedón Nagy Sándor a
Gaugamela-i csatában megsemmisítette a perzsa
hadsereget,
ami birodalom bukásához vezetett
Krisztus előtt 241-ben legyőzte a tengeren Róma a punokat,
véget vetve a
karthágóiakkalvívott első
háborúnak
Krisztus előtt 218-ban a második pun
háború
során a rómaiak elszenvedték első
vereségüket saját
földjükön a Trebia
folyónál vívott
ütközetben
Krisztus előtt 217-ben az Alpokon átkelő Hannibál
afrikai
hadaival a Trasimenus tavi csatában leverte a
római
légiókat a második pun
háborúban
Krisztus előtt 217-ben a Raphia-i ütközetben Egyiptom
legyőzte a Nagy Sándor birodalmából
létrejött Szeleukida Birodalmat
Krisztus előtt 216-ban a II. Pun háború
idején
Hannibál vezetésével az
Itáliában
lezajlott Cannae-i csatában a
karthágóiak
vereséget mértek a
köztársasági
Róma légióira
Krisztus előtt 202-ben Liu Bang a császár
megkoronázásával megkezdődött
a Han-dinasztia
négy évszázados uralma
Kínában
Krisztus előtt 202-ben a zamai csatában a Római
Köztársaság döntő győzelmet
arat a Hannibal
vezette karthágóiak felett, amely győzelemmel
véget ért a második pun
háború
Krisztus előtt 196-ban V. Ptolemaiosz lett Egyiptom
uralkodója
Krisztus előtt 168-ban a Püdna-i csatában a
rómaiak
győzelmével véget ért a harmadik
makedón
háború
Krisztus előtt 146-ban véget ért a harmadik pun
háború Karthágó
elfoglalásával
Krisztus előtt 105-ben a római birodalom csapatai
katasztrofális vereséget szenvedtek a
Galliába
vándorolt észak germán kimberektől az
arausiói csatában
Krisztus előtt 101-ben a kimber-germán
háborúk
során az észak olaszországi
Vercellae-i
csatában a Róma megsemmisítette a
vándorló kimbereket
Krisztus előtt 86-ban Lucius Cornelius Sulla
vezetésével
a római hadsereg elfoglalta Athént a
perzsák
által támogatott Arisztiontól
Krisztus előtt 82-ben Cornelius Sulla csapatai bevették
Róma városát és ezzel
megkezdődött egy
diktatórikus időszak
Krisztus előtt 69-ben a perzsa potusiakkal vívott harmadik
Mithridateszi háború során a
Tigranocerta-i
csatában a rómaiak leverték az
örmény-pontusi szövetséget, ami
előkészítette az örmény
királyság és Pontus
leigázását
Krisztus előtt 49-ben, a római naptár szerint
ezen a
napon lépte át Julius Caesar a Rubicon
folyót,
amivel megkezdődött a
császárság
kialakulásához vezető
polgárháború
Krisztus előtt 49-ben a római
polgárháború
során, az Észak-Afrikai Bagradas folyó
menti
ütközetben Julius Caesar
néppárti
légiói vereséget szenvedtek az
optimatáktól
Krisztus előtt 48-ban a romai
polgárháború
során Julius Caesar seregei vereséget
mértek a
Pharsalosi csatában Pompeiusra, aki Egyiptomba
menekül
Krisztus előtt 48-ban a polgárháború
dúlta
Római Birodalomban a Julius Caesar vezette
néppárti seregek vereséget szenvedtek
Pompeiustól a Dyrrhachium-i ütközetben (ma
Albánia)
Krisztus előtt 47-ben a Julius CaesarZelai csatában
legyőzteII.
Pharnakes pontusi királyt, és e
győzelmét ezekkel
a szavakkal üzente meg a szenátusnak:
"Veni-Vidi-Vici"
Krisztus előtt 46-ban Julius Caesar a ruspinai csatában
legyőzte
a köztársaságpártiakat
és így
közelebb kerülhetett a hatalom
megragadásához
Krisztus előtt 46-ban a Római Birodalomban zajló
polgárháború során a
néppártiak aratnak győzelmet Julius Caesar
vezetésével az
Észak-Afrikában
vívott Thapsus-i csatában
Krisztus előtt 45-ben Julius Caesar a Mundai csatában
döntő
győzelmet aratottpolgárháborús
ellenfelei
fölött, és megszabadulva az optimata
Pompeiustól, megkezdhette egyeduralmának
megvalósítását
Krisztus előtt 45-ben bevezették a Julián
naptárat
Krisztus előtt 44-ben Rómában
megölték Julius
Caesart
Krisztus előtt 43-ban Octavianus, a későbbi Augustus
császár legyőzte
riválisának,Antonius
seregeit Itália területén a Mutinai
csatában
Krisztus előtt 43-ban hivatalosan is megszűnt a római
köztársaság, miután
elfogadták a Lex
Titia néven ismert törvényt, amely
három
politikai vezető kezébe adta a birodalom
vezetését
Krisztus előtt 43-ban a szónok Cicerot
meggyilkolták
politikai ellenfelei
Krisztus előtt 43-ban a Római Birodalomban megalakult a
második triumvirátus Octavius (későbbi
nevén Augustus), Marcus Aemilius Lepidus és
Marcus
Antonius politikai szövetsége, amely a
köztársasági államforma
bukásához vezetett
Krisztus előtt 43-ban a polgárháború
sújtotta római birodalomban
létrejött a
második triumvirátus a későbbi
Augustus
császár, Gaius Iulius Caesar Octavianus
vezetésével
Krisztus előtt 42-ben Caesar hívei leverték
Brutus
csapatait
Krisztus előtt 42-ben az első Philippi csatában Antonius
és Octavianus legyőzte Brutus és Cassius seregeit
Krisztus előtt 31-ben a tengeren megvívottactiumi
csatában Octavianus döntő győzelmet aratott Marcus
Antoniuson és Kleopátrán
Krisztus előtt 30-ban a római
köztársasági
háborúk során az első Alexandria
csatában
még Antonius seregei értek el kisebb
sikereketOctavianus
felett
Krisztus előtt 27-ben Octavianusnak a Római
Szenátus az
Augustus Caesar címet adományozta, aki
így a
Római Birodalom első császára lett
Krisztus előtt 2-ben a római szenátus Augustus
császárt a "Haza atyja" címmel
tüntette ki
8-ban a pannon-dalmát szabadságharc
idején
Tiberius római császár
vereséget
mért a dalmata törzsekre a Bathinus (Boszna)
folyónál
9-ben a germán törzsek a Teutoburgi
csatában
megsemmisítették a Római Birodalom
három
légióját
37-ben Caligula császár kezdte meg
uralkodását a Római Birodalomban
38-ban Octavianus, más néven Augustus
császár feleségül vette Livia
Drusillát
41-ben a pretoriánusok meggyilkolták a
kegyetlenségéről híres
római
uralkodót, Galba császárt
53-ban a római birodalom császára,
Nero
feleségül vette Claudia Octaviát, akit
62-ben,
kilencedik házassági
évfordulójukon
kivégeztetett, majd ugyanezen a napon 68-ban
magával is
végzett
54-ben Claudius császár
meggyilkolásával
mostohafia, Nero lett a Római Birodalom
császára
69-ben a római polgárháború
során
megvívott első Bedriacumi csatában, a Vitellius
vezette
germán légiók súlyos
vereséget
mértek a trónkövetelő Marcus Salvius
Othora
69-ben Vespasianus császár megkezdte
uralkodását a Római Birodalomban
69-ben a Bedriacum-i csatát követően Vitellius
Germanicus
kezdte meg néhány hónapos
uralmát a
Római Birodalomban
70–ben a Titus által vezetett római
erők
elfoglalták és lerombolták
Jeruzsálemet,
amivel megkezdődött a zsidók
szétszóródása
73-ban a rómaiak a zsidó felkelés
idején
elfoglalták Masada erődjét is
73-ban befejeződött a római-zsidó
háború, miután a Legio X. Fretensis
bevette Masada
városát, amelynek zsidó
védői
kollektív öngyilkosságot hajtottak
végre
79-ben a Vezúv kitörése
elpusztította Pompeji
városát
79-ben a zsidó háborút
megvívó Titus
Flavius Vespasianus került a római
császári
trónra
81-ben a Flavius dinasztiából
származó
Domitianus császár kezdte meg
uralkodását a
Római Birodalomban
98-ban Traianus császár keült a
Római
Birodalom élére, aki
történelme során
a legnagyobra terjesztette ki az ókoribirodalma
határait
197-ben Septimius Severus császár a
római
történelem egyik legvéresebb
csatájában Lugdunumnál (Lyon)
vereség
mért vetélytársára, Clodius
Albinusra
212-ben a Romai Birodalom valamennyi szabad lakosa megkapta a
római polgárjogot a Constitutio Antoniniana
révén
212-ben, amikor isCaracala császár
megölette
öccsét Getát, akit más
légiók
igyekeztek császárrá tenni
217-ben a Raphia-i ütközetben Egyiptom
legyőzte a Nagy
Sándor uralma alá hajtott területekből
létrejött Szeleukida Birodalom seregeit
222-ben meggyilkolták Elagabalus római
császárt
230-ban hivatalba lépett Szent Pontianus, a
történelem 18. pápája
235-ben a gót-szarmata
származású
Maximinus Thrax császár első
idegenként
foglalhatta el a római trónt
235-ben Alexander Severus római
császár
meggyilkolásával véget ér a
severus
dinasztia uralma
236-ban a későbbi vértanú,
Szent
Fábián pápa foglalta el Szent
Péter
trónusát
238-ban a Karthágónál
lezajlott
csatában legyőzték a Gordianus
ellencsászár
által vezetett csapatokat, miután Maximinus Thrax
római császár ellen
fellázadt Afrika
provincia
250-ben a Decius római
császár által
megindított
keresztényüldözés
során mártírhalált halt
Fabián
pápa
251-ben a mai Dobrudzsa területén a
római
légiók vereséget szenvedtek az
egyesült
gót-szkíta seregektől a Abrittus-i
csatában
254-ben I. Szent István lépett 23.
pápaként Szent Péter
trónjára
275-ben Marcus Claudius Tacitus lett a Római
Birodalom
császára
283-ban hivatalába lépett Szent Caius
pápa,
aki egyes források szerint Diocletianusz
császár
unokabátyja volt, és a
császár
későbbi
keresztényüldözései
során
halt vértanú halált egy
bányában
284-ben e napon kezdte meg uralkodását
Diocletianus
császár, akinek nevéhez a nagy
keresztényüldözések fűződnek
286-ban a Római Birodalomban bevezették
a
társcsászári
intézményt,
293-ban a Római Birodalomban bevezették
a
tetrarchátust
303-ban Diocletianus római
császár kiadta
pátensét, amellyel megkezdődtek a
keresztényüldözések
306-ban a római légiók Nagy
Konstantin
tették meg császárnak
312-ben lezajlott a a Milviuszi hídi csata
Constantinus
és Maxentius közötti, amely Constantinusz
győzelmével végződött, és
így a
keresztény vallás elterjedése előtt is
megnyílt az út.
313-ban a római birodalom
társuralkodói
csaptak össze Heraclea Pontica mellett, ahol Licinius
döntő
győzelmet aratott Maximinus Daia csapatai felett
313-ban Licinius római
császár
Nikomédiában kifüggesztette a
milánói
ediktumot, ami lehetővé tette a római birodalom
keleti
felében is a keresztény vallás szabad
gyakorlását
314-ben a Római Birodalom
császárai
között kitört
polgárháborúban a mai
Horvátország területén
megvívták aCibalae-i csatát, amely
ütközetben a Kelet-Római Birodalom
alapítója, I. Konstantin
császár leverte
ellenfelét, a nyugati részek
uralkodóját,
Liciniust
314-ben I. Szilveszter pápa megkezdte
uralkodását, aki alatt
összehívták az
első egyetemes zsinatot (I. Niceai zsinat)
314-ben lemondott császári
rangjáról
Licinusz, aki korábban még I. Constantinnal
együtt
adta ki a kereszténység
elterjedését
megalapozó Milánói Ediktumot, ami
azonban nem
akadályozta meg Constantinuszt, hogy egy évvel
később végezzen
vetélytársával
321-ben Nagy Konstantin római
császár
elrendelte a vasárnapi ünnepnap
pihenőnappá
nyilvánítását, amelyen
minden
munkavégzés tiltott volt, a sürgős
mezőgazdasági munkák
kivételével
324-ben a Drinápolyi-csatában a
polgárháborúba keveredett
Kelet-Római
és a Nyugat-Római birodalom csapott
össze, amely a
Licinius által vezetett keletiek
vereségét hozta
I. Konstantinnal szemben
325-ben a mai Eszék
városánál, a
római Mursa Majornál lezajlott a
rómaiak egyik
legvéresebb csatája II. Constantius
császár
és riválisa, a nyugati
légiók által
támogatott Magnentius között, amely
ütközet
mintegy ötvenezer halott árán
Constantius
győzelmével ért véget
325-ben megkezdődött a
kereszténység első
egyetemes zsinata Níceában
326-ban felszentelték a régi
római Szent
Péter Bazilikát
328-ban Nagy Szent Atanázt
választottákAlexandria
pátriárkájává,
akinek a
szentháromságról
szóló dogmát
köszönhetjük
328-ban Nagy Szent Atanázt
választottákAlexandria
pátriárkájává,
akinek a
szentháromságról
szóló dogmát
köszönhetjük
330-ban I. (Nagy) Konstantin megalapította
Konstantinápoly városát Nova Roma
néven
337-ben I. Gyula pápa foglalta el Szent
Péter
trónusát
356-ban II. Constantius elrendelte a Római
Birodalom
összes pogány templomának
bezárását
357-ben a Strasbourgi csatában a
rómaiak győzelmet
arattak az alemannok fölött
361-ben Flavius Claudius Iulianus, 1041-ben pedig
V.
Mihály foglalta el a Római illetve
Bizánci
birodalom trónját
363-ban a római-perzsa
háborúk során
a Ctesiphoi csatában rómaiak győzelmet arattak
Mezopotámiában
364-ben I. Valentinianus néven a Római
Birodalomnak
új császára lett
365-ben pusztító
szökőár csapott le az
egyiptomi Alexandria városára
366-ban a barbár alemannok nagy
létszámú sereggel átkeltek
a befagyott
Rhône folyón és
elözönlötték
a Római Birodalmat
378-ban a Drinápolyi csatában a
rómaiak
döntő vereséget szenvednek a
gótoktól, Valens
császár is elesik az
ütközetben, a sereg
kétharmada megsemmisül
382-ben I. Theodosius császár
békét
kötött a germán gótokkal, akik
a
Balkánon való letelepedésük
engedélyezése fejében katonai
szolgálattal
tartoztak, ami elvezetett a római hadsereg
elgermánosodásához
384-bem megkezdteuralkodását Siricius
pápa ,
a korai kereszténység egyik
legaktívabb
pápájaként, aki először
nevezte magát
pápának irataiban.
394-benI. Theodosius csapatai
megsemmisítették a
Nyugat-római Birodalom seregeit a Frigidus menti
csatában
395-ben a hatalmas Római Birodalom
kettészakad
keleti- és nyugati részeke
399-benI. Anasztáz pápa
lépett Szent
Péter örökébe
401-ben I. Ince pápa kezdte meg
uralkodását
Szent Péter utódaként
402-ben a Római Birodalomra törő
vizigótokat a
Pollentia-i csatában Itália
területén
legyőzte a nyugati birodalomrész vandál
származású hadvezére,
Stilicho
406-ban a vandálok átkeltek a befagyott
Rajnán és megkezdték Gallia
dúlását
410-ben I. Alarich nyugati gót király
csapatai
elfoglalták és kifosztották
Rómát,
ami 455-ben ugyanekkor megismétlődött, ekkor a
vandál Genseric csapatai pusztították
a
várost
410-benévben Alarik király
barbár
vizigótjai megszállták és
kifosztották Róma városát,
miután
évekkel korábban több
irányból
betörtek a római birodalom
területér.
Ellenük való
védekezésképpen
kötöttek a
rómaiakszövetséget Attila
hunjaival.
421-ben a legenda szerint
megalapították
Velencét, a későbbitengeri
köztársaságot
421-ben III. Constantius a nyugat-római birodalom
társcsászára lett
421-ben megtartották Konstantinápolyban
II.
Theodosius császárés Aelia Eudocia
menyegzőjét
431-ben az efezusi zsinat dogmaként mondta ki,
hogy Szűz
Mária Istenszülő
431-ben véget ért a harmadik efezusi
zsinat, amely
elítélte a nesztorianizmust
439-ben az Észak-afrikai
Karthágót
bevették a germán vandálok
440-ben I. Nagy Leó pápa megkezdte
pontifikátusát
450-ben trónra lépett Marcianus
keletrómai
császár
451-ben a perzsa szasszanida birodalom háromszoros
emberveszteség árán leverte az
örmény
keresztények lázadását az
Avarayr-icsatában
451-ben Attila hunjai
meghódították Metz
városát, és
támadást
indítottak a Nyugat-Római Birodalom ellen
451-ben megkezdődött a Khalkédoni zsinat,
amelyen
elfogadták a
szentháromságról
szóló tanítást
454-ben a római császár
meggyilkoltatta a
hunok ellen sikeresen védekező
hadvezérét, Aetiust
455-ben a gall-római
származásúlégióparancsnokot,
Avitust
kiáltották ki a Nyugat-római Birodalom
császárává
455-ben Róma városát
bevették a
Geiserik által vezetett vandálok, akik
két
hétig fosztogatták a várost
456-ban a Piacensánál vívott
csatában
Ricimer római hadvezér vereséget
mért
Avitus császárra, aki ezek után
lemondásra
kényszerült
456-ban a Piacensánál vívott
csatában
Ricimer római hadvezér vereséget
mért
Avitus császárra, aki ezek után
lemondásra
kényszerült
457-ben I. Leólett a Bizánci Birodalom
császára
457-ben Julius Majorianus Augustus hadvezér lett a
Nyugat-Római Birodalom császára
461-ben a Szardíniai
származású
Hilár pápa megkezdte
uralkodását
461-ben Hilarius pápa lett a keresztény
egyház feje,
467-ben a hanyatló nyugat-római
birodalom egyik
utolsó császár foglalta el
trónusát
Procopius Anthemius személyében
474-ben trónra lépett I.
Zénó
keletrómai császár
474-ben trónra lépett II.
Leó
keletrómai császár
475-ben a Római birodalom keleti felén
hatalmi
harcok folytak, aminek következtében a konkurens
Basiliscus
elől Zeno császár menekülni
kényszerült.
475-ben trónra lépett az
utolsó
nyugat-római császár, Romulus
Augustulus
476-ban Odoaker, a germán seregek
vezére legyőzte
az Oresztész vezette nyugat-római seregeket, ami
a
birodalom bukását jelentette
479-ben ezen a vandálok elfoglalták az
észak-afrikai Karthágót
484-ben II. Alaric vizigót király
kezdte meg
uralkodását az
Ibériai-félszigeten
és Dél-Franciaországban
489-ben Theodoric keleti gót királya
mért
vereséget Odoakerre az isonzói
csatában, utat
nyitva magának Itáliába
493-ban a Nyugat-római Birodalmat
felszámoló
Odoaker király békét
kötött a keleti
gót Theodorikkel Itália közös
ellenőrzésére
496-ban a római zsinat II. Anasztáz
pápát választotta meg
pápának
498-ban megkezdteuralkodását Symmachus
pápa
506-ban II. Alaric római király
kihirdette a Lex
Romana Visigothorumot, amely a barbár
megszállás
után szabályozta a birodalom germán
polgárainak jogviszonyait
518-ban trónra lépett I. Justinus
bizánci
császár
523-ban I. Szent János pápát
választották Szent Péter
utódává
524-ben a burgundok legyőzték a frankokat, a
francia
földön lezajlott Vézeronce-i
csatában
526-ban Antiochiában hatalmas
földrengés
pusztított
526-ban pusztító
földrengés
rázta meg Szíriát és
Antiochiát
527-ben a Kelet-Római Birodalom legnagyobb
császára, I. Justinianus
társuralkodóvá lépett elő
529-ben kihirdették az európai
jogrendszerek
alapját képező római jog első
kodifikációját, a Corpus Iuris
Civilist a
Bizánci Birodalomban
532-benkonstantinápolyban a
Nika-lázadásban
részt vevő politikai pártok ideiglenesen
megdöntöttékIustinianus
császár
uralmát
533-ban a bizánci seregek Beliszár
vezetésével legyőzték a
germán
vandálokat Észak-Afrikában, a
tricamarumi
csatában
533-ban I. Justinianus hadvezére Belisarius
meghódította Karthagot,a germánok
Vandál
királyságának
meggyengítése
érdekében
533-ban II. János pápa
lépett trónra,
aki elsőként vett fel új nevet
megválasztásakor
535-benBelisarius kelet római hadvezér
legyőzte a
keleti gótokat és
meghódította
Szicíliát
537-ben befejeződött a Konstantinápolyi
Hagia Sophia
(Szent Bölcsesség) katedrális
építése, amikor is az
épületbe
belépő I. Justinianus császár az
alábbiak
szerint kiáltott fel: „Áldott legyen az
úr,
ki nekem megadá, hogy e nagy művet megalkossam! Salamon,
legyőztelek!”
538-ban Belisar kelet-római hadvezér
visszavonulára
kéényszerítette a
Rómát ostromló keleti gót
Witigest, a
római birodalom
egyesítéséért
vívótt Justiniánusi
háborúkban
546-ban a Totila vezette keleti gótok
bevettékRóma városát
550-ben a felbomlott nyugat-római birodalom
területén a keleti gót Totila
király
ismételten elfoglaltaRómát
553-ban I. Justinianus bizánci
császár
uralma alatt megkezdődött a második a
konstantinápolyi egyetemes zsinat, amely főként a
tévtanok elvetésével volt
elfoglalva 180
püspök részvételével
574-ben II. Tiberius Constantinus kezdte meg
uralkodását a Bizánci Birodalomban
579-ben Szent Péter hivatalába
lépett II.
Pelagius, 1523-ban pedig VII. Kelemen pápa
602-ben Phocas trónbitorló
bizánci
császár lépett trónra
618-ban Kínában a Tang dinasztia
megkezdte
három évszázados
uralkodását
619-ben V. Bonifác pápa megkezdte
uralkodását Szent Péter
utódjaként
622 az iszlám
időszámítás kezdete,
mivel Mohamed próféta ekkor menekült
híveivel
Mekkából Medinába
624-ben Mohamed próféta seregei
megnyerték a
Badr-i csatát az ellenérdekű törzsekkel
szemben, ami
fordulópontot jelentett asz iszlám
terjedésében
624-bena badr-i csatában Mohamed
próféta
döntő győzelmet aratott ellenfelei felett (624)
625-ben az Uhudi csatában Mohamed
próféta
csapatai vereséget szenvedett pogány ellenfeleitől
627-ben a Ninivei csatában a perzsák
megsemmisítő vereséget szenvedtek a
bizánciaktól
62-ben a végzetes vulkán
kitörés előtt
erős földrengés rázta meg Pompeit
630-ban Mohamed próféta visszafoglalta
Mekkát, majd helyreállította az
Ábrahám által
épített Kába
szentélyt
633-ban az angolszász
királyságok csaptak
össze Angliában, és a Hatfield Chase-i
csatában Northumbria vereséget szenvedett
636-ban a muszlim arab hadak döntő győzelmet arattak
a
Bizánci Birodalom seregei felett a jarmúki
csatában
637-ben Írország
történetének
egyik legnagyobb csatájában, a Moira-i
ütközetben az ír
királyságok csaptak
össze, ahol is II. Domnall leverte
riválisát
640-ben megkezdte uralkodásátIV.
János
pápa aki a Dalmáciába
nyomuló szláv
törzseket igyekezett megtéríteni,
641-ben a Maserfield-i csatában az
angolszász
pogány királyok legyőzték az
észak-angliai
Szent Oswald királyt, aki a csatában elesett
642-ben I. Theodorus pápa kezdte meg
uralkodását
64-ben Rómában
pusztító
tűzvész tört ki, amelyet követően
Néró
római császár megkezdte a
keresztények
üldözését
676-ban Donuspápa meg
kezdteuralkodását
680-ban a Karbala-i csatában a
mohamedánok
két ága csapott össze, amikor is az
omajjádok
legyőzték Mohamed unokáját, a
síita
vallás alapítóját
681-ben megalakult a bolgár állam,
miután
sikerült vereséget mérni a
bizánci birodalomra
684-ben a második iszlám
polgárháború során, az
Ibériai
félszigetet is hatalmuk alatt tartó Omajjad
dinasztia
győzelmével ért véget a Marj Rahiti
csata,
Damaszkusz közelében
685-ben a szír V. János pápa
trónra
lépésével a kilenc keleti
származású egyházfő
közül
elsőként kezdte meg pontifikátusát
685-ben Britanniában Nechtansmere-i
csatában az
őslakos piktek legyőzték az angolszász
Northumbria
seregét
687-ben I. Szergiusz, 1124-ben II. Celesztin pápa
lépett trónra
711-ben a Guadalete-i csatában a
keresztény
vizigótok vereséget szenvedtek a
Hispániára
törő arab-berber seregektől, amely megnyitotta az utat Toledo
felé a muszlimok előtt
711-ben megkezdődött a mór
invázió az
Ibériai-félszigeten, akiknek
maradékait csak
1492-ben űzték ki Granadából
717-ben azEurópát uraló
frankok
közötti hatalmi harcokban a Karoling
dinasztiához
tatozó Martell Károly a Vincy csatában
leverte a
rivális Merovingokat
721-ben a Franciaországba törő
mórokat
Aquitaniai Odo vezetésével a frankok visszaverik
a
Toulouse-i csatában
730-ban az arab-kazár
háborúk során a
kazárok döntő vereséget
mértek az
Omajjád kalifátus seregeire a Marj Ardabili
csatában
732-ben a Poitiers-i csatában a Martell
Károly
által vezetett frankok
megállították a
mórok európai terjeszkedését
732-ben a Poitiers-i csatában Martel
Károly frank
majordomus serege megállította az arabok
betörését
741-ben megválasztották az
utolsó
görög származású
pápát,
Zakariást, akit kora legnagyobb
diplomatájának
tartottak.
743-ban V. Konstantint lett Bizánci Birodalom
császára
752-ben II. István pápát
választották meg Szent Péter
utódává, ám
felszentelésére
nem kerülhetett sor, néhány nap
múlva
bekövetkezett halála okán
752-ben megválasztották II.(Orsini)
István
pápát
754-ben létrejött az Egyházi
Állam,
miután III. István pápa és
III. (Kis)
Pippin frank király egyezséget
kötött
757-ben megválasztották I.
Pál
pápát
764-ben Tibet elfoglalta a kínai Tang dinasztia
fővárosát.
768-ban Nagy Károlyt
koronázták a frankok
királyává
772-ben a Colonna család sarja, I.
Adorján
pápa megkezdte az egyik leghosszabb ideig
tartóuralkodását, amelynek
során a
először a longobárdokkal kellett küzdelmet
folytatnia,
majd a frank Nagy Károly
segítségével
létrehozhatta a Pápai Államot.
774-ben kilenc hónapig tartó ostrom
után
Paviát elfoglalták a frankok a
longobárdoktól
795-ben megválasztották III.
Leó
pápát
811-ben a Pliska-i csatában a Bolgár
Birodalom
megverte a Bizánciak seregét, ahol
Niképhorosz
császár is elesett
813-ban Krum bolgár kán a
hadrianopoliszi
csatában legyőzte I. Mikhaél bizánci
császárt
816-ban V. István pápa foglalta el
Szent
Péter trónusát
817-ben Szent Péter utódainak
sorába
lépett I. Paszkál pápa
823-ban a Karoling dinasztiából
származó I. Lothar lett a Római
Birodalom
társuralkodója
824-ben II. Jenő néven új
pápa kezdte meg
pontifikátusát
827-ben meg választották
Bálint
pápát
838-ban a bizánci-arab
háborúk során
az Anzen-i csatában az Abbászida
kalifátus aratott
győzelmet
841-ben a Jámbor Lajos
halálát
követően, a trónutódlás miatt
kitört
Karoling polgárháborúban lezajlott
Fontenoy-i
csatában, Kopasz Károly és
Német Lajos
legyőzte I.Lothairt
844-ben a Clavijoi ütközetben az asturiai
keresztény sergek legyőzték az Ibériai
félszigeten hódító
szaracénokat
845-ben a Balloni ütközetben a bretonok
legyőzték Kopasz Károly nyugati frank
uralkodó
seregeit Franciaországban
845-ben a vikingek kifosztották Párizst
856-ban viking támadás érte
Párizst
858-ban emelték trónra I. Nagy
Miklós
pápát
867-benII. Adorján kezdte
megpápaságát,aki
megválasztásáig háromszor
utasította
vissza e tisztséget,
870-ben az Englefield-i csatában az
angolszászok
leverték a hódító
dán vikingeket
870-ben lezárult a IV. Konstantinápolyi
egyetemes
zsinat, amely következtében a keleti
egyház elismeri
Róma fennhatóságát
871-ben Angliában a Nagy Alfréd vezette
nyugati
szász hadsereg az Ashdownnál vívott
csatában legyőzte az országot
megszálló
dán vikingeket
871-ben Angliában a readingi csatában a
viking-dán hódító hadsereg
legyőzte az
angolszászokat
872-ben VIII. János pápa kezdte meg
uralkodását,aki először vezetett
személyesen
hadműveleteket a pápák közül
–
ezúttal a már Rómát
fenyegető
szaracénok ellen.
879-ben III. Lajos örökölte a
nyugati frankok
királyságát
879-ben létrejött a Horvát
államiság, miután a pápa
áldását adta Branimir hercegre
és a
horvát népre.
881-ben a frank Kövér Károly
lettOlaszország királya
881-ben a Saucourt-en-Vimeu-i csatában III. Lajos
frank
uralkodó győzelmet aratott a
hódító
vikingeken
882-ben II. Mártont
választották
pápává
884-ben III. Adorján pápa ült
Szent
Péter trónjára
896-ban néhány hétre VI.
Bonifác
pápa ült Szent Péter
trónusába
899-ben a magyarok a Brenta menti csatában
legyőzték a későbbi római
császár,
Berengár seregét, aminek nyomán
megszületett
„A magyarok nyilaitól ments meg, Uram,
minket!”könyörgés
Európa
népeinél
904-ben a szaracén kalózok
kifosztották
Thesszalonikit
904-ben a szaracénok
elpusztították
Thessaloniki városát
904-ben III. Sergius pápa került Szent
Péter
trónusára
907-ben a pozsonyi csatában - a kora
középkor
egyik legjelentősebb ütközetében - az
Árpád fejedelem vezette magyar sereg
megsemmisítette a Keleti Frank
Királyság hadait
912-ben III. Sándor néven új
császár került Bizánc
élére
917-ben az Acheloosi csatábanI. Simeon
bolgár
cár döntő vereséget mért a
bizánci
hadseregre,
919-ben német királlyá
választottáka szász
dinasztiát és a
német nemzeti királyságot
megalapító
I. (Madarász) Henriket
927-ben a horvátok első királya,
Tomislav,
fényes győzelmet aratott Boszniában I. Simeon
bolgár cár seregei felett
928-ban II. Trpimir lett Horvátország
királya
933-ban a merseburgi csatában Madarász
Henrik
német király csapatai legyőzték a
Lehel és
Bulcsú vezérek által vezetett magyar
kalandozó törzseket
935-ban megölték a később
szentté
avatott I. Vencel cseh királyt, akit a csehek
védőszentjükként tisztelnek
935-ben vértanúságot
szenvedett
Csehországban Szent Vencel
936-ban Aachenben német
királlyá
koronázták I. Ottót
936-ban megkoronázták a Karoling
dinasztiából származó IV.
"Tengerentúli " Lajos nyugati frank királyt
936-ban Szent Péter trónusát
VII. Leó
pápa foglalta el
939-ben IX. István néven új
pápát választottak
942-ben III. Márton néven új
pápa
lépett hivatalba
946-ban II. Agape néven új
pápája
lett a Katolikus Egyháznak
955-ben a meglehetősen rossz hírű és
véres
kezű XII. Jánost választották
pápává
955-ben ugyanő Augsburgnál vereséget
mért a
kalandozó magyarokra
960-ban a bizánciak vereséget
mértek a
Aleppói Emirátusra az Andrassosi
ütközetben
962-ben XII. János pápa
Rómában
megkoronázta I. Ottót, az első
német-római
császárt
963-ban a német érdekeket
szolgáló
VIII. Leót választották
pápává
965-ben XIII. János pápa foglalta el a
pápai
trónt
972-ben a lengyelek a Cedynia-i csatában
legyőzték
a szászokat
973-ban II. Ottó lett a
Német-Római
Birodalom császára
982-ben a szaracén
hódítások
idején a dél-olaszországi Colonna foki
csatában a szaracénok Abu al-Qasim
szicíliai
emír vezetésével megverték
a II.
Ottó német császár
által vezetett
keresztényeket
986-ban V. Lajos lett a frankok királya, a
Karoling-házból
987-ben Capet Hugot választották
Franciaország királyává,
ami a Capeting
dinasztia hatalomra kerülését is
jelentette
987-ben megkoronázták Capet Hugot, az
1792-iguralkodó francia dinasztia első tagját
996-ban V. Gergely pápa
Rómában
német-római
császárrá
koronáztaIII. Ottót
999-ben II. Szilveszter néven új
pápája lett az egyháznak, aki a
későbbiekben Szent István magyar
királynak
koronát küldött
1000-ben a viking kor egyik legnagyobb tengeri
ütközetében, a Svolderi
csatábana
svéd-dán szövetségesek
megsemmisítették az Olaf Tryggvason
által vezetett
norvégok haderejét, aminek
következtében
Norvégia részben
Villásszakállú
Svend dán király uralom alá
került
1002-ben Szent Brictius napján az angol
király
elrendelte az országban tartózkodó
dánok
meggyilkolását, amit a dánok
később hat
éves háborúval bosszultak meg
1006-ban jegyezték fel a legfényesebb
szupernóva jelenséget a Lupusz
csillagképben (SN
1006)
1009-ben a mohamedán fatimidák
földig
rombolták a jeruzsálemi Szent Sír
templomot
1009-ben IV. Sergius lépett a pápai
trónra a
történelem 144.
pápájaként
1014-ben a Bizánci Birodalom a Kleidion-i
csatában
megverte a bolgárokat
1014-ben a vetélkedő ír
királyságok
csaptak ösze a Clontarf-i csatában, ahol a
vikingekkel
szövetkezett erők véres
ütközetben
vereséget szenvedtek
1016-ban - a viking invázió
során - a
dánok Nagy Kanut vezetésével
döntő győzelmet
arattak Angliában az angolszászok felett az
Assanduni
csatában
1027-ben II. Konrád császár
foglalta el a
Német-Római Birodalom
trónját
1027-benmegkoronázták I. Henrik francia
királyt
1030-ban a norvég
királyságban zajló
politikai csatározások során a
Stiklestad-i
csatában a II. Szent Olaf király seregei
legyőzték
a pogány törzsfőket, ám a
király elesett
1030-ban II. Konrád
német-római
császár sikertelen támadást
indított
Magyarország ellen
1039-ben III. Henrik foglalta el a
Német-Római
birodalom trónját
1040-ben az első Chlumeci csatában a csehek
megverték a Német-Római Birodalom
seregeit
1042-ben Bizáncban Zoé
császárnő
és Theodóra császárnő,
VIII.
Kónsztantinosz bizánci
császár
leányai társuralkodókként
trónra
léptek
1043-ban Hitvalló Edward ült Anglia
trónjára
1044-ben a ménfői csata során Aba
Sámuel
magyar király vereséget szenvedett Orseolo
Pétertől és III. Henrik
német-római
császártól
1046-ban Gellért püspök
mártírhalál szenvedett t a
még mindig
pogánykodó magyaroktól
1046-ban megkezdte uralkodásátII.
Kelemen
pápa
1053-ban a Dél-Itáliára
törő normann
hódítók legyőzték
aPápai
Államot valamint sváb
szövetségeseit a
Civitate-i ütközetben
1054-ben ekkor következett be az egységes
keresztény egyház
kettészakadása
(„szkizma”) keleti és nyugati
egyházra,
Bizánc és Róma központokkal.
1055-ben Bizáncban a Makedón dinasztia
utolsó tagjaként Theodora
császárné
lépett trónra
1056-banTheodora bizánci
császárnő
halálával véget ért a
Bizánci
Birodalomban a macedón dinasztia uralma
1060-ban Magyar királlyá
koronázták
Székesfehérváron Béla
herceget
1065-ben megnyitották Londonban a Westminsteri
Apátságot
1066-ban a normannok Hódító
Vilmos
vezetésével a hastingsi csatában
meghódították Angliát
megölve II .
Harold királyt
1066-ban az Anglia elleni viking
támadások
idején a norvégok legyőzték az
angolokat a
Fulfordi ütközetben
1066-ban az angliaiviking háborúk
során
lezajlott Stamford Bridge-i csatában az angolok
visszaverték a norvég
hódítókat
1066-ban az utolsó angolszász
király
lépett Anglia trónjára Harold
Godwinson
személyében, aki a normannok elleni
háborúba elesett
1066-ban megkezdődtek az Anglia ellen
irányuló
normann támadások
Hódító Vilmos
vezetésével
1071-ben a Bizánci Birodalom elvesztette
utolsó
olasz területét, miután a Normannok
három
évi ostrommal bevették Bari
városát
1072-ben az északi normannok Anglia
után
Szicíliát is
meghódították Robert
Guiscard vezetésével
1074-ben a dél-olaszországi
Montesarchionál
vívott csatában a
hódító normannok
győzelmet arattak IV. Pandulf felett
1074-ben Salamon király Kemejnél
legyőzte
Géza herceg seregét, akit később
László herceggel szövetségben
sikerült
Gézának megvernie
1075-ben a száli frank IV. Henrik legyőzte a
szászokat Türingiában, az Unstruti
kolostornál
1075-ben megkoronázták Demetrius
Zvonimir
horvát királyt
1076-ban VII. Gergely pápa
kiközösítette
Henrik német-római császárt
a pápai
egyházi és a császári
világi hatalom
között zajló invesztitúra harc
részeként
1077-ben az úgynevezett invesztitúra
harc
keretében - amelynek lényege a királyi
és
egyházi hatalom megosztásának
mikéntje volt
- lezajlott IV. Henrik német király
Canossa-járása. A világi
uralkodó
kénytelen volt megalázkodni a pápa
előtt, hogy az
egyházi átok alól
feloldozást és
ennek következtében országa
lázadó
nemességétől bizalmat nyerjen.
1078-ban canossa járása után
az
egyházba visszafogadott IV. Henrik
német-római
császár, vereséget szenvedett
vetélytársától - Rudolf
Rheinfeldentől - a
Mellrichstadt-i csatában
1078-ban III. Nikéforosz
császár foglalta el
a Bizánci Birodalom trónját
1081-ban I Alexios Komnenos
koronázásával
új dinasztia kezdte meg uralkodását
Bizáncban
1081-ben a Dyrrhachiumi ütközetben a
normann
hódítók -
Dél-Itália
elfoglalását követően -
legyőzték a
Bizánci Birodalmat
1083-ban I. (Szent) László magyar
király
jelenlétében felnyitották
Fehérváron
István király sírját
1083-ban I. István magyar királyt
szentté
avatták
1083-ban Imre herceget, Szent István
fiát a szentek
sorába emelték
1083-ban szentté avatták a
vértanú
Gellért püspököt
1085-ben VI. Kasztília Alfonz visszavette a
hódító móroktól
Toledot
1095-ben II. Orbán pápa meghirdette az
első
keresztes hadjárat aClermont-i zsinaton
1096-ban a Magyar Királyság
területére
léptek a Bouillon Gottfried által vezetett
keresztes
hadjárat seregei
1096-ban e napon verte szét a
török az I.
Keresztes hadjárat meghirdetésére
fellelkesült nincstelenekből összeverődött-
Kálmán magyar királyunk
által az
országból fegyverrel kiűzött –
keresztes
„hadat”, amelyet Nincstelen Walter és
Remete
Péter vezetett
1097-ben az első keresztes hadjárat
során a
bizánciak visszafoglalták
Níceát a Rum
szultánságtól
1097-ben az első keresztes hadjárat
során
megkezdődött Nicaea ostroma, ami később a keresztes
sereg
sikerét hozta a mohamedánokkal szemben
1097-ben az első keresztes hadjáratban a
keresztesek
vereséget mértek a szeldzsuk
törökökre
Anatoliában a Dorylaeum-i csatában
1098-ban az első keresztes hadjárat
során a
keresztesek bevették a szíriai Maarra
városát, amelynek lakóit
lemészárolták, majd az
éhínség miatt kannibalizmusra
kényszerültek
1098-ban az első keresztes hadjárat
során
befejeződött Antiochia több hónapig
tartó első
ostroma, amely során a keresztesek részben
bevették a várost
1098-ban az első keresztes hadjáratban a
keresztények elfoglalták Antiochiát
1098-ban az I. Keresztes háború
idején a
keresztese seregek legyőzték a pogányokat
Antiochiánál
1099-ben az első keresztes háborúban a
keresztény seregek bevették
Jeruzsálemet
1099-ben Bouillon Gottfried vereséget
mért
Jeruzsálemnél a pogányokra
és ezzel
véget ért az első keresztes
háború
1099-ben megkezdődött az első keresztes
hadjárat
Jeruzsálem ostromával
1100-ban a normann I. Henriket
koronázták Anglia
királyává
1101-ben a keresztes sereg bevették a
palesztinaiCaesarea
városát
1101-bena keresztesek a Ramlai csatában
legyőzték
az egyiptomi fatimida seregeket
1102-ben a másodig Ramallah-i csatában
a
kereszteseket megverte a
létszámfölényben
lévő egyiptomi hadsereg
1104-ben a keresztes államok vereséget
szenvedtek
szeldzsukoktól a Harran-i csatában
1104-ben az első kereszteshadjárat
idején
megkezdődött a Palesztinában
található Acre
városának ostroma, amely három
hét
után az arabok feladtak
1105-ben a keresztes seregek győzelmet arattak
Szíriában a mohamedánok felett az
Artah-i
csatában
1108-ban a spanyol mórok súlyos
vereséget
mértek a kiűzésükre
szerveződött
keresztény szövetségesekre, az
Uclési
csatában
1110-ben a Jeruzsálemi
Királyság keresztesei
elfoglalták Szidónt is, tovább
szorítva a
pogányokat
1111-ben V. Henrik lett a német-római
Birodalom
császára
1118-ban I. "Civakodó" Alfonz aragóniai
és
navarrai király visszahódította a
pogány
móroktólZaragozavárosát
1121-ben a Grúz Királyság
döntő
vereséget mért a szeldzsuk
törökökre a
Didgori csatában, és ezzel megkezdődött
a
"grúz aranykor"
1122-ben a wormsi konkordátum
megkötésével lezárult az
úgynevezett
invesztitúra harc V. Henrik
német-római
császár és a pápa
között,
miután a király elismerte az egyház
jogát a
főpapok kinevezésére
1124-ben II. Celesztin ellenpápa lemondott
hivataláról
1125-ben a keresztes seregek legyőzték a szeldzsuk
törököket az Azaz-i csatában
1126-ban a cseh
örökösödési
háborúban a csehek legyőzték a
németeket a
a második Kulmi csatában
1126-ban VII. Alfonso lett Kasztília és
León
uralkodója
1129-ben jóváhagyták a
Templomos Lovagok
rendjének szabályzatát, így
a
keresztesekből szerveződött rend már szervezetten
tevékenykedhetett. Megemlítendő, hogy e
titokzatos
szerveződés őrizte az 1222-ben kiadott magyar
Aranybulla
egy példányát is.
1132-ben II. Béla magyar király serege
a
Sajó mellett legyőzte Boriszt, az országba
lengyel
sereggel betört trónkövetelőt,
Könyves
Kálmán király el nem ismert
fiát
1134-ben az Ibériai félsziget
mór
megszállás alól
történő
felszabadítása során a
mórok
megvívták utolsó győztes
csatájukat, a
Fragai ütközetez, ahol az aragón seregekre
mértek súlyos vereséget
1135-ben VII. Alfonzüt Spanyolország
királyává
koronázták a leoni
katedrálisban
1138-ban a szíriai Aleppó
városát
földrengés döntötte romba,
többszázezer halottat követelve
1139-ben az Ourique-i csatában a
portugálok
vereséget mértek a
hódító
andalúziai mórokra
1141-ben Angliában a Lincolni csatában
a
polgárháborúba keveredett politikai
csoportok
kerültek egymással szembe, a szerencse pedig
ezúttal
a lázadók oldalára állt
1141-ben királlyá
koronázták
Árpád-házi II. Géza
királyt
1143-ban Szent László magyar
király
unokája lépett a bizánci
trónra I.
Mánuel császár néven
1144-ben a moszuli emír serege elfoglalta
Edesszát,
ami kiváltotta az 1147-ben induló
második
keresztes hadjáratot
1145-ben III. Jenő pápa Quantum praedecessores
(„Mint elődeink...”) kezdetű
bullájával
meghirdette a második keresztes hadjáratot
1146-ban II. Géza magyar király a
Fischa menti
csatában nagy győzelmet aratott Henrik osztrák
őrgróf felett, aki a trónkövetelő Borisz
–
Kálmán király
állítólagos fia
– érdekében támadt
Magyarországra
1147-bena szeldzsuk törökök
megsemmisítették a német keresztes
seregetDorylaeumnál
1148-ban a második keresztes hadjárat
idején
a keresztény csapatok befejezték Damaszkusz
sikertelen
ostromát
1148-ban a második keresztes hadjárat
idején, a keresztesek megkezdték Damaszkusz
sikertelen
ostromát
1148-ban Akkrában a II. Keresztes
hadjárat
vezérei, a lovagrendek nagymesterei és a
Kis-Ázsiai keresztes államok
uralkodóinak
részvételével sor került a
középkor egyik legnagyobb
csúcstalálkozójára
1149-ben a keresztes hadjáratok korában
lezajlott
Inabi csatában a muszlimok arattak győzelmet az Antiochiai
Fejedelemség keresztes seregei felett
1152-ben frigyre lépett II. Henrik angol
király
Aquitániai Eleonórával
1152-ben I. Barbarossa Frigyest
német-római
császárrá
választották
1153-ban IV. Malcolm lett Skócia királya
1153-ban nyolc hónapi ostrom után a
Jeruzsálemi Királyság keresztesei
bevették
Ascalon városát
1154-ben a pápaság
történetében
egyedülálló módon angol
pápa
lépett trónra IV. Adorján
személyében, akinek pontifikátusa
alatt a
pápaság politikai ereje jelentősen
megnövekedett
Itáliában és
Európában
1154-ben az Anjou II. Henriket Anglia
királyává
koronázták, aki az angol
királyok fennhatóságát
kiterjesztette
Wales, Skócia és Franciaország nagy
részére. Nevéhez fűződik Becket Szent
Tamás
kivégzése is, mivel egykori barátja
inkább
az egyház érdekeit védte a
királlyal
szemben.
1155-ben a pápa I. Barbarossa Frigyest
koronázta a
német-római birodalom
császárává
1155-ben I. Frigyes német-római
császár Itália királya lett
1158-ban II. Ulászló néven a
németek
jóváhagyásával
új királya
lett Csehországnak
1163-ban Magyarország
trónjára IV.
István került ellenkirályként
1163-ban
Székesfehérvárnál,
Árpád házi III. István
király serege
legyőzte vetélytársát, a
Bizánc
által támogatott IV. Istvánt
1164-ben a keresztes királyságok
seregei
súlyos vereséget szenvedtek a szíriai
Harimnál a muzulmánoktól
1167-ben a az észak-itáliai
városok
megalakították a német ellenes Lombard
Ligát
1167-ben a magyar hadsereg Zimonynál (Sirmium)
döntő
vereséget szenvedett Bizánctól,
amelynek
következtében Horvátország,
Dalmácia,
Bosznia és a Szerémség
bizánci uralom
alá került.
1167-ben a Tusculumi csatában a Római
városállam serege vereséget szenvedett
a
Barbarossa Frigye vezette Német-Római
Birodalomtól
1169-ben kitört az
Etna,földrengés rázta
meg Szicíliát és Calabriát
1170-ben Becket Szent Tamás érseket
meggyilkolták a canterbury katedrálisban II.
Henrik
király
megbízásából, mivel annak
egykori barátja inkább az egyház
érdekeit
védte a királlyal szemben.
1173-ban megkezdték a pisai harangtorony
építését. A torony
lassú
megdőlése már az
építés során
elkezdődik. Mai ferde helyzete évszázadok alatt
fokozatosan alakult ki
1173-ban megkoronázták
Árpád-házi III. Béla magyar
királyt
1176-ban a Legnano csatában a Lombard Liga
legyőzte I.
Frigyes német-római császárt
1176-bana Törökországban
megvívott
müriokephaloni csatában a magyarok által
is
támogatott bizánci sereg vereséget
szenvedett a
törököktől
1177-bena montgisard-i csatában, a keresztesek
jeruzsálemi királya legyőzte Szaladin
szultán
seregét
1179-ben a százéves norvég
polgárháború során a
trónkövetelő Sverre Sigurdssona Kalvskinnet-i
csatában legyőzte és megölte a gyermek
V. Magnus
király apját
1180-ban a japán Minamoto és Taira
szamuráj
dinasztiák között tört ki
több éves
háborúskodás az Uji csatával
1180-ban I. Ottó bajor herceg trónra
lépésével megkezdődött a
Wittelsbach
ház uralma Bajorországban
1181-ben aciszterci Ubaldo Allucingolit
választották
pápává, aki III. Lucius
néven kezdte meg pontifikátusát
1185-beIII. Orbán pápa kezdte meg
uralkodását
1185-ben a japán szamuráj
dinasztiák
között kitört Gempei
háborúban a Minamoto
dinasztia végső győzelmet aratott a Tairák
fölött, a Dan-no-Ura-i tengeri
ütközetben
1185-ben a normannok elfoglalták a
bizánciaktól Thesszalonikit, és nagy
mészárlást rendeztek a
polgárok
között
1187 – Szaladin szultán megkezdte
Jeruzsálem
ostromát, amely egy hónap múlva
elesett, és
ezzel felszámolták a keresztesek által
létrehozott I. Jeruzsálemi
Királyság
1187-ben Hattín mellett a keresztes seregek
katasztrofális vereséget szenvedtek Szaladin
szultán csapataitól
1187-ben III. Kelemen pápa foglalta el Szent
Péter
székét, aki sikerrel ismertetette el a
rómaiakkal
a pápai állam
önállóságát
1187-ben Jeruzsálemi
királyság keresztes
vitézei vereséget szenvedtek az
araboktól a
Názáret melletti Cresson-i
ütközetben
1187-ben Szaladin, Egyiptom és Szíria
uralkodója visszafoglalta Jeruzsálemet a
keresztényektől, amire válaszul megindult a III.
keresztes háború
1189-ben a harmadik keresztes hadjárat
során a
keresztesek megkezdték a Szentföldön Acre
több
éves sikeres ostromát
1189-benI. "oroszlánszívű"
Richárdot
koronázták angol királlyá,
a III. keresztes
hadjárat későbbi vezetőjét
1190-ben a harmadik keresztes hadjárat
során I.
Barbarossa Frigyes belefulladt Saleph folyóba
1190-ben a harmadik keresztes hadjárat
során I.
Barbarossa Frigyes német császár
vereséget
mért Anatóliában a Rum
szultánságra
1190-ben a harmadik keresztes hadjáratban
megvívott
Ikoniumi csatában Barbarossa Frigyes német
császár vereséget mért a
szeldzsuk
törökökre
1191-ben a harmadik keresztes háborúban
a keresztes
seregek bevették Akkót
1191-ben a harmadik keresztes hadjárat
során a
Szaladin szultán vezette arabok vereséget
szenvedtek az
Arsufi csatában
1191-ben VI. Hohenstauf Henrik lett a
Német-Római
Birodalom császára
1192-ben a harmadik keresztes hadjárat vezetője,
Oroszlánszívű Richárd angol
király a
Szentföldről hazatértében e napon esett
a
sértődöttLipót herceg
fogságába
Ausztriában, akitől csak horribilis
váltságdíj ellenében
szabadulhatott
1192-ben véget ért a harmadik keresztes
hadjárat, miután I.
(Oroszlánszívű)
Richárd angol király és Szaladin
egyiptomi
szultán fegyverszünetet kötöttek
1194-ben IV. Henrik császár
meghódította Palermót
1194-ben Sverre Sigurdsson koronázták a
norvég királlyá
1195-ben ismét a mórok arattak
győzelmet az
európaiak felett, amikor az Alarcos-i csatában
legyőzték Kasztiliai Alfonz seregeit
1198-ban megválasztották a
középkor
egyik legnagyobb pápáját,III.
Incét
1199-ban I. Leó király foglalt el
Örményország
trónját
1199-ben III. Ince pápa egész
Franciaországban megtiltotta a szentségek
kiszolgáltatását, mivel a
király elhagyta
törvényes feleségét
1203-ban a negyedik keresztes hadjárat seregei
bevették a szintén keresztény
Konstantinápolyt
1204-ben a flandriai IX Baldwint a keresztesek
által
alapított Latin Császárság
első
uralkodójává
koronázták
1204-ben a IV. keresztes háborúban
Velence
ösztönzésére a keresztes
haderőelfoglalta
és kifosztotta Konstantinápolyt
1204-ben a IV. keresztes hadjárat lovagjai
inkább
Konstantinápolyt foglalták el eredeti
céljuk
helyett, és mint a Latin
Császárság
uralkodóját e naponI. Baldvint
választották
császárrá
1204-ben a IV. keresztes hadjárat lovagjai
inkább
Konstantinápolyt foglalták el eredeti
céljuk
helyett, és mint a Latin
Császárság
uralkodóját e naponI. Baldvint
választották
császárrá
1204-ben a negyedik keresztes hadjárat
során a
keresztes seregek megostromolták a keresztény
Konstantinápolyt, és rövidesen
új
államot alapítottak Latin
Császárság
néven, amely csaknem 60 éven keresztül
fenn
állt
1205-ben a Drinápolyi csatában a
bolgárok
vereséget mértek a keresztesek által
létrehozott Latin
Császárságra, és
velencei szövetségeseikre
1205-ben megkoronázták II.
András magyar
királyt
1209-ben az albigens avagy más néven
kathar
eretnekek ellen vezetett hadjáratban a keresztesek
elfoglalták a katharok egyik fő
erősségét, Beziers
városát, és
lemészárolták
lakóit
1209-ben IV (Guelf) Ottót
koronázták a Szent
Római Birodalom
császárává
1210-ben III. Ince pápa ekkor
közösítette
ki IV. Ottó német-római
császárt,
1212-ben az Európát fenyegető
mórokra ezen a
napon mértek döntő csapást
Spanyolországban
az egyesült kasztíliai, aragon, és
navarrai
keresztény seregek Navas de Tolosánál.
1213-ban a katharok elleni keresztes
háború
során a keresztesek a Mureti csatában
legyőzték az
eretnek erőket és támogatóikat.
1309-ben a
kasztíliai királyság seregei
visszafoglalták a móroktól
Gibraltárt
1213-ban Magyarországon a pilisi erdőkben
meggyilkolták Gertrúdisz
királynét az
idegenekkel elégedetlen magyar nemesek
1214-ben francia földön lezajlott aLa
Roche-aux-Moines-i "csata", amelyben az angol
Földnélküli János
király és VIII.
Lajos francia trónörökös
került
egymással szembe, ám a valódi
ütközet
elmaradt, mivel az angolok inkább elvonultak
1215-ben a Dzsingisz Kán által vezetett
mongolok
elfoglalták Pekinget
1215-ben Angliába
"Földnélküli"
János király kiadta a nemesi jogokat
rögzítő
Magna Charta nevezetű jogforrást
1215-ben Rómában befejeződött
a negyedik
lateráni zsinat
1217-ben a második Lincoln-i csatában
az angolok
vereséget mértek a franciákra a
bárók háborúja
részeként
1217-ben az északi keresztes hadjárat
során
a Szent Mátyás napi csatában a
német
lovagok vereséget mértek a az észtekre
1218-ban megindult az ötödik keresztes
hadjárat
a Szentföldre
1219-ben a Tallin-i csatában az északi
kereszteshadjárat során a dánok
legyőzték
az észteket
1220-ban az észt törzsek
legyőzték a
svédeket a Lihulai csatában
1222-ben II. András király kiadta az
Aranybullát
1223-ban a Capet házból való
VIII.
(Oroszlán) Lajos kezdte meg
uralkodását
Franciaországban, aki Londont is birtokba vette
1223-ban a Kalka folyói csatában a
Dzsingisz
Kán által vezetett mongolok leverték
az orosz
erőket
1223-banIII. Honorius pápa
jóváhagyta az
Assisi Szent Ferenc által az előző évben
megalapított Ferences rend
működését
1226-ban elfoglalta trónját IX. Lajos
francia
király
1226-ban megkoronázzák IX. (Szent)
Lajosfrancia
királyt, aki a középkori lovagi
erények
megtestesítője volt,
1229-ben a hatodik keresztes hadjárat
során II.
Frigyes római császár lett
Jeruzsálem
királya
1229-ben I. aragóniaiJakab
visszahódította a
móroktól Mallorca szigetét
1230-ban a bolgár-bizánci
háború
során az Aszen dinasztiából
való II.
Iván bolgár cár legyőzte a
bizánciakat
Klokotnitsa-i csatában
1234-ben Németországban a
brémai és
oldenburgi keresztes seregek leverték a Stedingeni Parszt
Köztársaságot
1235-ben elindult Julianus barát és
három
társa Béla király
megbízásából, hogy
megkeressék a
Magna Hungariában maradt magyarokat
1235-ben megkoronázták
Árpád-háziII. Endre magyar
király
fiát,IV. Bélát
1235-ben Székesfehérváron
királlyá koronázták
második
honalapítónkat, IV. Béla
árpád-házi
királyt, 1479-ben pedig
Kasztília és León
trónörökösnője, Izabella
házasságot
kötött aragóniai Ferdinánddal,
aminek
következtében létrejött az
egységes
spanyol állam.
1236-ban a német eredetű Kardtestvérek
Rendjét tönkreverték a lett
és litván
pogány seregek a Saulei csatában
1236-ban a spanyol reconquista során III.
Ferdinánd
kasztíliai király bevette Cordobát,
és
ezzel tovább szorította az Ibériai
félszigetről a mór
hódítókat
1236-ban ezen a napon tért vissza Julianus
barát
Keletről a távoli magyarok
megtalálásának
és a mongolok közeledtének
hírével
1237-ben a tatárok
elpusztították Ryazan
orosz várost
1237-ben megkezdődött az észak-
itáliai Corte
Nuova-i csata, amelyben a Lombard Liga pápa párti
guelf
erői csaptak össze a német római
császár ghibellin híveivel, ez
utóbbiak
győzelmével
1238-ban a nyugat felé közeledő
tatárok
elpusztították a középkori
Oroszország
egyik fővárosát, Vladimirt
1238-ban a Sit folyónál
megvívott
csatában a tatárok Batu kán
vezetésével döntő vereséget
mérnek az
oroszokra, amellyel megkezdődött a mongolok két
évszázados uralma az orosz
fejedelemségek
fölött
1238-ban I.Jakab aragóniai király
visszahódította a móroktól
Valenciát
1239-ben Magyarországon teljes
napfogyatkozás volt
megfigyelhető
1240-ben a tatárok elfoglalták Kijevet
1240-ben ekkor kezdődött meg a kétnapos
muhi csata,
ahol a tatárok döntő vereséget
mértek IV.
Béla király seregére,
1240-bena novgorodi sereg élén
Alekszandr Nyevszkij
legyőzte a svédeket Néva menti csatában
1241-ben a tatárok lerohanták
Lengyelországot, és a Krakkó
közelében
lezajlott Chmielnik-i csatában felmorzsolták a
lengyel
hadsereget
1242-ben a Csúd-tó jegén
vívott
csatában az orosz csapatok visszaverték a
német
teuton lovagrend támadását
1244-ben a gázai csatában nagy
vereséget
szenvedtek a egyesült szír és keresztes
seregek a
mongol, türk valamint perzsa és egyiptomi erőktől
1245-ben Magnus Ladulast koronázták
Svédország
királyává
1248-bana reqonquista során,III.
Ferdinánd
kasztíliai király keresztény
seregeivel
visszahódította Sevillát a
betolakodó
araboktól.
1249-ben a bolognai guelfek legyőzték a
német
párti Ghibellin pártiakat a Fossalta-i
csatában
1250-ben a hetedik keresztes háború
utolsó
nagy csatájában a keresztesek
vereséget szenvedtek
Egyiptomban a mohamedánoktól a Fariskur-i
ütközetben
1252-ben a Borgona házból
való X. Alfonsot
választották Kasztília és
León
királyává
1253-ban megkoronázták a
keresztény hitre
tért Litvánia első
királyát, Mindaugast
1254-ben a Budai békével a
stájer és
osztrák területek birtoklása
körüli
konfliktust rendezte egymás közöttIV.
Béla
magyar és II. Ottokár cseh király
1254-ben VI. Sándor pápa megkezdte
uralkodását
1256-ben Dzsingisz kán fia elfoglalta Hasszaszin
erődjét, és így a mongolok
meghódították Perzsiát
1258-ban a mongolok bevették Bagdadot,
és
megsemmisítettékaz Abbászida birodalmat
1260-ban a livóniai német lovagrend
elszenvedte
legnagyobb vereségét a Litván
Nagyhercegségtől
1260-ban Dzsingisz kán unokája, Kubilaj
kán
lett a Mongol birodalom ura
1260-ban IV. Béla magyar király
és
István herceg csapatai vereséget szenvedtek II.
Ottokár cseh király hadaitól a
Kroissenbrunni
csatában
1260-ban kitört a Nagy porosz felkelés,
amit az ősi
balti népekvezettek a germán teuton lovagok ellen
1261-ben IV. Béla és V.
István magyar
királyok Bécsben békét
kötöttek
II. Ottokár cseh királlyal, amelyben lemondtak
Stájerország iránti
igényükről
1261-ben Konstantinápolyt
visszafoglalták az
elűzött bizánciak, és ezzel
véget ért
a keresztes hódítással
kezdődött Latin
Császárság
története
1263-ban a Hebridák
szigetvilágának
birtoklásáért kitört
skót-norvég háború
során lezajlott
Largs-i ütközetben a skótok
visszaverték a IV.
Haakon király által vezetett norvégokat
1264-ben a legendás Pied Piper a
németországi Hamelin
városából ekkor
tüntetett el 130 gyermeket, miután a
tanács nem
fizette meg bérét a patkányok
elűzéséért (A hamelni
patkányfogó
legendája)
1264-ben Angliában a bárók
második
háborújaként ismert
polgárháború során, a
királyi
seregek vereséget szenvedtek a Lewesi
ütközetben
1264-ben az angliai "második
báró
háborúban" a Lewes-i csata során Simon
de Montfort
legyőzte III. Henrik angol királyt, és
átvette a
hatalmat, majd a későbbiekben összehívta
az első
középkori közvetlenül
választott
parlamentet
1265-ben Angliában megtartották az első
parlamenti
ülést
1265-ben az Evesham-i csatában a
bárók
által is támogatott királyi sereg
leverte a Simon
de Monfort vezette lovagok, városok és szabad
parasztok
seregét. A királyi hatalom ismét
helyreáll,
de engedményekre kényszerül
és
kénytelen elismerni a rendi képviseletet
(parlament).
1265-ben Londonban összeült az első rendi
gyűlés
1266-ban a Beneventonál vívott
csatábanAnjout Károly legyőzte Manfred
szicíliai
királyt, és ezzel megszerezte a
királyságot
1268-ban a Wesenbergi csatában az orosz fejedelmek
legyőzték a terjeszkedő dánokat és a
német
lovagrend seregeit
1271-ben V. István magyar király
és II.
Ottokár cseh király békét
kötött
Pozsonyban
1271-ben Záher Baibarsz mameluk szultán
seregei
elfoglalták a keresztesek fontos szíriai
erősségét Krak des Chevaliers-et, amely erőd
megépítését többek
között
Árpád-házi II. András
magyar király
is támogatta
1273-ban Habsburg Rudolfot választották
német királynak
1275-ben a hagyomány szerint
megalapították
Amszterdam városát
1276-ban V. Adorján néven új
pápát választottak
1277-ben az erdélyi szászok esetleges
jogfosztásuktól tartva, illetve egy
kivégzés megbosszulásaként
felgyújtották a
gyulafehérvári
székesegyházat
1277-ben III. Miklós pápa kezdte meg
uralkodását, aki
rákényszeríttette
IV. László magyar királyunkat arra,
hogy a
pogány kunokat keresztény hitre
térítse.
1279-ben a mongol birodalom a Yamen-i tengeri
csatában
vereséget mért a tízszeres
túlerőben
lévő kínai hadseregre
1279-ben az Aizkrauklei csatában a
Litván
Nagyhercegség legyőzte a német lovagrendbe
beolvadt
Livóniai Kardtestvérek Rendjét, amely
hódításaival fenyegette a
terület
egységét
1279-ben IV. László király-
Magyarország, Dalmácia,
Horvátország,
Ráma, Szerbia, Halics, Lodoméria,
Kunország
és Bulgária királya - Budán
kiadta I.
számú törvényét,
amely a kunok
helyzetét rendezte
1282-ben sor került a„Szicíliai
vecsernye” néven ismert
lázadásra, amikor a
szicíliaiak fellázadtak Anjou Károly
uralma ellen,
aki többek között be
kívánta vezetni az
„első éjszaka jogát”
1283-ban az I. Anjou Károly uralma ellen
kitört
szicíliai felkelés idején, amelyet a
történelemszicíliai vecsernye
néven ismer, a
máltai tengeri csatában az Anjoukat legyőzte a
rivális Aragóniai Királyság
1284-ben a kétnapos Meloria-i tengeri
ütközetben
a két kereskedő nagyhatalom
összecsapásából Genova
került ki
győztesen, Pisa pedig elvesztette hatalmi
pozícióját
1284-ben házasságra lépett
Szép
Fülöp francia király Navarrai
Johannával
1284-bena Szicíliai vecsernye néven
ismert
háborúk során, a Nápolyi
öbölben
vívott tengeri ütközetben
Aragónia
szövetségesei legyőzték a francia
Anjoukat
1287-ben átszakadt a hollandiai Zuider Zee
védőgát, aminek következtében
sok
tízezer ember vesztette életét
1288-ban a német földön
található
Limburg
Hercegségértmegvívták a
középkori Európa egyik legnagyobb
fegyveres
összecsapását, a Worringeni
csatát, ahol a
Brabanti Hercegség legyőzte riválisát,
a
Kölni választófejedelemséget
1290-ben I. Edward angol király
rendeletével
valamennyi zsidót száműzte
Angliából
1290-ben meggyilkolták IV. (Kun)
László
magyar királyt saját kunjai
1290-ben trónra lépett III.
András magyar
király, az utolsó
Árpád-házi
uralkodó
1291-ben III. András magyar király
hadai bevonultak
Ausztriába
1291-ben a szaracénok visszavették
Akkon
várát a keresztes lovagoktól
1294-ben elsőként mondott lepápa
trónjáról a később
szentté avatott,
remeteségbe vonuló V. Celesztin pápa
1294-ben megkezdte uralkodásátp VIII.
Bonifác pápa, aki a
pápaságot fenyegető
francia törekvéseket igyekezett
megállítani
1296-ban az első skót
függetlenségi
háborúban lezajlott Dunbar-i csatában
az angolok
arattak győzelmet a skótok felett
1297-ben az első skót
függetlenségi
háború idején a skótok
öntő győzelmet
arattakWilliam Wallace vezetésével az angolok
felett a
Stirling Bridge-i csatában
1297-ben Monaco elnyerte
függetlenségét
Genovától, miután a
pápapárti guelf
Francois Grimaldi elfoglalta a várost a
császárpárti genovai ghibellin
ellenlábasaitól
1297-ben VIII. Bonifác pápa
megalapította
Szardínia és Korzika
Királyságát,
és ezek birtokába Aragónia
uralkodóit
helyezte
1298-ban a 34 éves első skót
függetlenségi háború
idején a
Falkirk-i csatában a skótok vereséget
szenvedtek
az angoloktól
1298-ban a német lovagrend litván
ága
vereséget szenvedett a Litván
Nagyhercegségtől a
Treiden-i csatában
1298-ban a német trónért
vívott
küzdelemben a Göllheim-csatában Habsburg
I. Albert
legyőzte Nassaui Adolfot, aminek következtében a
későbbiekben német királlyá
koronázták
1301-ben a cseh és lengyel királyt,
Vencelt
koronázták Magyarország
királyává,
1301-ben véget ért az
Árpád-ház uralma
Magyarországon III.
András halálával
1302-ben a Caltabellotta-i békével
Szicíliát felosztotta egymás
között a
francia Anjou és a spanyol Barcelonai dinasztia,
és
így létrejött a két
szicíliai
királyság
1302-ben megvívták a
aranysarkantyús
csatát, melyben a főként gyalogos
katonákból álló flamand
sereg súlyos
vereséget mért IV. Fülöp
francia király
lovagseregére
1302-benVIII Bonifác pápa a
franciák
ellenében kiadta Unam Sanctam kezdetű
bulláját,
amelyet a kor leghíresebb teológusai - mint
például Aquinói Szent Tamás
–írtak. Ebben Bonifác
összefoglalta a
"két kard" elméletét, amely a
világi
és a spirituális hatalom kapcsolatát
írta
le.
1303-ban az első skót
függetlenségi
háború során lezajlott Roslin-i
csatában a
skótok legyőzték az angolokat
1303-ban VIII. Bonifác pápa
megalapította a
Római La Sapienza Egyetemet
1303-ban XI. Benedek néven új
pápát
választott a Katolikus Egyház
1305-ben az Árpád-ház
kihalását követő interregnum
idején
királlyá koronázták
Székesfehérváron Eittelsbach
Ottó bajor
herceget
1305-ben az Árpád-ház
kihalását követő interregnum
idején
zajló háborúskodások
idején Vencel
magyar, cseh és lengyel király
békét
kötött Albert német királlyal.
A béke
feltételei között szerepel, hogy Vencel
lemond magyar
királyi címéről és a Szent
Koronát
átadja Károly Róbertnek
1305-ben e napon kezdte meg
uralkodásátV. Kelemen
pápa, akinek nevéhez fűződik a
pápaság 70
éves „avignoni
fogságának” kezdete,
minthogy áthelyezte székhelyét a
francia
városba, továbbá a templomos lovagok
rendjének feloszlatása.
1306-ban az angol uralmat megdöntő Robert Bruce-t
Skócia királyává
koronázták,
I. Róbert néven
1306-ban az első skót
függetlenségi
háború során a Methven-i
csatában az
angolok legyőzték a skót sereget
1306-ban III. Vencel cseh király
meggyilkolásával véget ért
a Přemysl
dinasztia uralma
1306-ban Skócia legnagyobb
királyát, Robert
Brucet koronázták az Angliával
szembeni
függetlenségi
háborúját
vívó ország
királyává
1307-ben a rákosi gyűlés
Károly
Róbertet ismerte el magyar királynak
1307-ben a rendnek elapósosodott francia
király
nyomására V. Kelemen pápa kiadta
bulláját a Templomos Lovagrend
felszámolása
céljából
1307-ben a svájci nemzeti monda szerint Tell
Vilmos
lelőtte fia fejéről azt a bizonyos almát, amely a
függetlenségi háborúhoz
vetetett
1307-ben Buda városa Károly
Róbert
hűségére tért a cseh Vencel
királlyal
szemben
1307-ben IV. (Szép) Fülöp
francia király
a templomos lovagrend elleni per során a rend 2000
tagját
letartóztatta. Ezt a napot tartják annak a
történelmi eseménynek amiből a
péntek 13.
babona kialakult.
1308-ban Anjou Károly Róbertet a pesti
országos gyűlés királlyá
választotta
1309-ben V. Clement pápa valamennyi
lakójával együtt
kiközösítette
Velence városát az egyházból
1310-ben a felvidéki kiskirály -
Csák
Máté - Károly Róbertet
Magyarország
törvényes urának ismerte el
1310-ben az eretnekké
nyilvánított templomos
lovagrend 54 tagja halt máglyahalált
1310-ben harmadszor is megkoronázták
Károly
Róbert magyar királyt, ami jelezte, hogy az
Árpád dinasztia kihalását
követő
interregnum megszűnik.
1312-ben a rozgonyi csatában Károly
Róbert
megverte Aba Amadé fiait, és a
felvidéki
kiskirály, Csák Máté
segédcsapatait
1312-ben a Vienne-i zsinaton V. Kelemen pápa
feloszlatta a
aszentföldi zarándokok
védelmére alakult
templomos lovagrendet
1312-ben Luxemburgi VII. Henriket
koronázták
német-római
császárrá
1314-ben a skót függetlenségi
háború részeként
megkezdődött a
kétnapos Bannockburn-i csata, amelyben a Robert Bruce
vezette
skót seregek döntőm győzelmet arattak II. Edward
király angol csapatai felett
1314-ben az első skót
függetlenségi
háború idején a Bannockburni
ütközetben
a skótok legyőzték az angolokat
1314-ben máglyán
kivégezték a
templomos lovagok utolsó nagymesterét
1314-benmegkoronázták X.
„civakodónak”Lajos francia
királyt
1315-ben a Morgarteni szorosnál a
tízszeres
túlerőben lévő Habsburg seregeket teljesen
megsemmisítették a svájci gyalogosok,
akiketUri,
Schwyz és Unterwalden kantonok küldtek az itt is
elnyomó módon uralkodó
család
megfékezésére.
1315-ben az olasz városállamok
között
kitört háborúban, a Pisaiak
legyőzték
Firenzét és szövetségeseit a
Montecatini
csatában
1315-ben megkezdte működését
az első
skót parlament
1316-ban V. Fülöp francia király
trónra
lépett
1318-ban János nyitrai püspök
kiközösítette az
egyházból az
országbontó Csák
Mátét, a
felvidéki kiskirályt
131-ben A Cephissusi csatában a katalán
zsoldosok
vereséget mértek a korábban őket
felfogadó
Athéni Nagyhercegségre
1320-ban I. Lokietek Ulászló foglalta
el a lengyel
trónt
1322-ben a Bylandnál vívott
csatában Robert
Bruce csapatai kivívták Skócia
függetlenségét Angliával
szemben
1322-ben a vetélkedő bajor Wittelsbachok
és az
osztrák Habsburgok között lezajlott
Mühldorfi
csatában abajorok arattak győzelmet
1322-ben III Uroš Istvánt
koronázták
Szerbia királyává
1322-ben IV. szép Károlyt
Franciaország
királyává
koronázták
1325-ben IV. (Bátor) Alfonz lett
Portugália
királya
1326-ban Károly Róbert
megalapította a Szent
György lovagrendet
1327-ben a nagyszombati
királytalálkozónI.
Károly magyar és János cseh
király
Habsburg-ellenes szövetséget
kötött
1327–ben III. Edward foglalta el Anglia
trónját
1330-ban a felvidéki kiskirály,
Csák
Máté egykori híve, Zách
Felicián
sikertelen merényletet kísérelt meg
Károly
Róbert magyar király ellen Visegrádon
1330-ban a spanyol reconquista idejéna
keresztény
seregek legyőzték a mórokat a Tebai
ütközetben
1330-ban a szerb-bolgár
háború során
a szerbek a Velbasd-i ütközetben legyőzték
a
bolgárokat
1330-ban megkezdődött a Posadai csata, amelyben
Károly Róbert magyar király
csapdába csalt
serege katasztrofális vereséget szenvedett el I.
Basarab
havasalföldi fejedelemtől
1331-ben a Płowce-i csatában a lengyelek csaptak
össze a Német Lovagrenddel, amely
Lengyelország
sikerét hozta
1333-ban a második skót
függetlenségi
háború idején lezajlott Halidon Hill-i
csatában a skótok döntő
vereséget szenvedtek
az angoloktól
1333-ban Firenzét elöntötte az
Arno folyó
1335-ben I. Károly (Róbert) magyar,
III.
Kázmér lengyel és Luxemburgi
János cseh
király részvételével
megnyílt a
visegrádi királytalálkozó
1336-ban IV. Péter lett Aragónia
királya
1337-ben a svájci
önállósodási
folyamat részeként lezajlott Grynau-i
csatában a
zürichi szövetségesek vereséget
mértek a
Habsburgokra
1338-ban a százéves
háború
során lezajlottArnemuideni tengeri
ütközetben a
franciák legyőzték az angol flottát
1339-ben a Parabiagoi csatában a
Milánó
visszaszerzésére indult Lodrisio Visconti
kormányzó zsoldos seregét
szétverte a
milánói hadsereg
1340-ben a Saladoi csatában a XI. Alfonz
kasztíliai
és IV. Alfonzportugál király vezette
seregek
fontos győzelmet arattak a
Dél-Európában
terjeszkedő mórok felett
1340-ben a százéves
háborúban a
Flandriában megvívott Sluis-i tengeri
ütközetben az angolok döntő
vereséget
mértek a francia-genovai szövetségesekre
1340-benIII. Edward angol királyt
Franciaország
királyának
nyilvánították
1342-ben Magyarország
királyává
koronázták Anjou Nagy Lajost
1342-ben trónra lépett I. Anjou (Nagy)
Lajos magyar
királyunk
1343-ban a hódító
Német Lovagrend
ellen sikertelen felkelést indítottak az
észtek,
amely esemény Szent György-éji
felkelés
néven ismert
1347-ben Anjou Lajos magyar király
megindította
hadjáratát Nápoly ellen
öröksége
visszaszerzése érdekében
1348-ban a Magyarországról Endre
királyunk
által fegyverrel kiűzött
hódításra
berendezkedett Német Lovagrend legyőzte a
litvánokat a
Strevai csatában
1348-ban IV. Luxemburgi Károly király
letette a
párágai Újváros (mai
Prágai
belváros) alapkövét
1348-ban megalapították a
prágai
Károly Egyetemet
1350-ben I. Anjou (Nagy) Lajos magyar király
hadserege
élén megindult Nápoly
visszahódítására
1350-ben, a százéves
háború
során, a franciákkal
szövetségben
álló kasztíliai hajóhad
vereséget
szenvedett Dél-Anglia partjainál az
angoloktól a
Winchelsea-i tengeri ütközetben
1351-benNagy Lajos király kihirdette az
„ősiség”
törvényét, amely az
aranybulla megújítását is
tatalmázta, így a nemesi birtokok
sérthetetlensége mellett a nemesi
szabadságjogokat
is biztosította. 1925-benXI. Piusz pápa
bevezette
Quas Primas című enciklikájával
Krisztus
király ünnepét
1352-ben hivatalba lépett VI. Ince pápa
1355-ben Luxemburgi IV. Károly néven
lépett
új császár a Német
Római Birodalom
trónjára
1355-ben Oxfordban kitört a három napos
Szent
Skolasztika napi lázadás, amelynek
során a
város lakosai az egyetem harminc
diákját
megölték
1356-ban a százéves
háború
második legjelentősebb csatájában, a
Poitiers-i
ütközetben az angolok legyőzték a
franciákat
saját földjükön
1356-ban kiadták a német
Aranybullát
1357-ben letették a prágai
Károly-híd
alapkövét
1358-ban megalakult a Raguzai vagy más
néven
Dubrovniki tengeri Köztársaság
1358-ban Nagy Lajos magyar király
megkötötte
Velencével a zárai békét,
amelyben szabad
hajózás fejében a velenceiek lemondta
a
dalmát városokról
1360-ban a Brétigny-i
békével véget
ért az angol-francia százéves
háború
első szakasza
1363-ban a kínai dinasztikus
háborúk
során lezajlott egy hónapos Poyang tavi
csatában a
Mingek vereséget mértek a Hanokra
1363-ban megkezdődött a több
hónapos Poyang tavi
csata, amelyből a Ming dinasztia került ki győztesen
1364-ben a két rivális
városállam,
Firenze és Pisa seregei csaptak össze a Cascinai
csatában, ahol a firenzeiek arattak győzelmet
1364-ben a százéves
háborúban
lezajlott Auray-i csatában az angolokkal
szövetkezettfranciaországi bretonok
legyőzték a
Blois dinasztia által vezetett francia politikai
ellenfeleiket
1364-ben III. Nagy Kázmér
király
megalapította a lengyel Jagelló Egyetemet
Krakkóban
1367-ben a százéves
háború
során, a Nájerai csatában az angolok
és a
franciák csaptak össze a kasztíliai
polgárháborús felek
oldalán, angol
győzelemmel
1367-ben V. Orbán pápa
engedélyezte Nagy
Lajos magyar királynak egyetem
alapítását
Pécsett
1367-ben V. Orbán pápa
megerősítette az
egyetlen magyarországi
alapítású
szerzetesrendet, a pilisi remetéket
közösséggé
formáló Boldog
Özséb nevéhez fűződő pálos
rendet
1368-ban a lengyel és magyar uralkodó
kereskedelmi
egyezményt kötöttek Budán,
amely
fellendítette a két ország
közötti
gazdasági kapcsolatokat
1368-ban az északi kereskedelmi
hajózás
ellenőrzése miatt kitört Dán-Hanza
háború során a német Hanza
városok
szövetségeelpusztította
Koppenhága
városát
1368-ban Kínában megkezdte
három
évszázados uralkodását a
Ming-dinasztia
1370-ben a Rudaunál vívott
csatábana
Litván Nagyhercegség vereséget
szenvedett az
északon berendezkedett - a magyarországi
Erdélyből
korábban kiűzött - Német Lovagrendtől
1370-ben Anjou Nagy Lajos magyar királyra
szállt a
lengyel trón
1370-ben I. (Nagy) Lajos magyar királyt lengyel
királlyá koronázták a
krakkói
székesegyházban, amellyel létre
jött a
magyar-lengyel perszonálunió
1371-ben II. Robert lett Skócia
királya, és
ezzel megalakult a Stuart dinasztia
1372-ben a százéves
háború
során lezajlott La Rochelle-i tengeri csatában az
angolokat legyőzte a kasztíliai-francia
szövetséges
flotta
1373-ban Norwich Julianna angol misztikusnak, remetenőnek
látomásai voltak, amelyek később az
Isteni
szeretet kinyilatkoztatásai című
művének
megírásához vezetett
1373-ben a százéves
háború
során a La Rochelle-i tengeri ütközetben
az angol
flotta vereséget szenvedett a francia-kasztíliai
szövetségesektől
1375-ben az egyiptomi csapatok elfoglalták
Kis-Örményország
fővárosát, és
ezzel hosszú időre megszűnt az Örmény
Állam
1376-ban a baseli "Gonosz karneválon" a
város
polgárai merényletet követtek el a
területet
akkoriban birtokló Habsburgok hívei ellen, ami a
város megbüntetéséhez vezetett
1377-ben a Pjana (részeg)
folyónál
vívott csatában a lerészegedett orosz
hadsereget
szétverte a tatár Kék Horda,
és
kiterjesztette hatalmát
1377-ben Angliában
koronázták meg II.
Richárdot
1377-ben Genfi Róbert, aki a
későbbiekben VII.
Kelemen ellenpápaként tűnt fel a nyugati
egyházszakadás során,
mészárlást hajtott végre a
francia
befolyás alatt álló, pápai
állammal
szemben álló Cesena
városában
1377-ben I. Tvrtko személyében
trónra
lépett az első bosnyák király
1377-ben I. Tvrtko személyében
trónra
lépett az első bosnyák király
1377-ben véget ért a
pápaság hetven
éves "avignoini fogsága", miután
Sziénai
Szent Katalin sürgetésére XI. Gergely
pápa
visszahelyezte székhelyét
Rómába
1378-ban a firenzei posztómunkások
lázadása, amely Ciompi
lázadásként
ismert, megdöntötte a
városállam
kormányát
1378-ban VI. Orbán pápát
választották Szent Péter
utódjává, akinek
regnálása alatt
kitört a csaknem százéves nyugati
egyházszakadás
1379-ben a negyedik genovai-velencei
háborúban
megvívott Polai tengeri ütközetben a
genovaiak
legyőzték kereskedelmi vetélytársukat,
a Velence
Köztársaságot
1380-ban a Kulikovonál vívott
csatában
először sikerült az orosz csapatoknak
vereséget
mérniük a megszálló Arany
Hordára
1381-ben a torinói béke
lezárta a
velencei-magyar háborút, és a
Dalmácia
feletti magyar uralom megszilárdult
1382-ben a százéves
háború
részeként megvívott Roosebeke-i
ütközetben a flamand városok
seregét leverte a
francia-burgund szövetség
1382-ben Magyarországon I.
Máriát, Anjou I.
Nagy Lajos leányát
koronázták magyar
királlyá
1384-ban Nagy Lajos magyar király
leányát,
Szent Hedviget koronázták
Lengyelország
királyává, aki a lengyel
nép egyik
legnagyobb szentje lett
1384-ban Nagy Lajos magyar király
leányát,
Szent Hedviget koronázták nő
létére
Lengyelország királyává
1384-ben Nagy Lajos magyar király
leánya Hedvig
(Jadviga) került a lengyel trónra, aki
később
Lengyelország egyik legnagyobb szentje lett
1385-ban létrejött a krewói
uniós
szerződés Lengyelország és
Litvánia
között. amellyel II. (Jagelló)
Ulászló a
lengyel trónra lépve megalapította a
Jagelló-dinasztiát
1385-ben II. AnjouKárolyt magyar
királlyá
koronázták
1385-benI. Aviz-házi János
portugál
király biztosította magának a
trónt,
minthogy az Aljubarrotai csatában angol
szövetségeseivel győzelmet aratott a
kasztíliaiak
felett
1386-ban belehalt sérüléseibe
II. Anjou
Károly magyar király, aki ellen
Forgách
Balázs étekfogó mester
követett el
merényletet Budán
1386-ban Csák Máté egykori
híve,
Zách Felicián merényletet
követett el
Károly Róbert magyar király ellen, aki
ezen
tettéért teljes nemzettsége
kiirtásával felelt
1386-ban II. Jagelló
Ulászlót
koronázták Lengyelország
királyává
1386-ban megnyílt a Heidelbergi Egyetem
1387-ben a Castagnaroi csatában Padova legyőzte
Verona
városát a hadurak korában (olasz
condottieri kor)
1387-ben Luxemburgi Zsigmondot
Székesfehérvárott magyar
királlyá
koronázták
1388-ban az angolok és a skótok csaptak
össze
az Otterburn-i ütközetben, az utóbbiak
sikerével
1389-ben a törökök döntő
győzelmet arattak a
rigómezei csatában a szerbeken, ahol
Lázár
szerb fejedelem és I. Murád szultán is
elestek az
ütközetben
1389-ben az angolok és franciák
között
zajló százéves
háború során a
Leulinghem-i fegyverszünet 13 éves
békét
hozott a hadviselő feleknek
1389-ben IX. Bonifác pápa meg
kezdteuralkodását
1389-ben lezajlott a Rigómezei csata, amely
megnyitotta az
utat a török európai
hódításai
előtt
1389-ben Margit dán-norvég
királynő seregei
vereséget mértek a svédekre, a
királyt is
foglyul ejtve
1395-ben IX. Bonifác pápa ekkor adta
kiaz
óbudai egyetem
alapítólevelét Zsigmond
király kérésére
1396-ban a Luxemburgi Zsigmond magyar király
által
vezetett magyar-francia-német-havasalföldi
keresztes sereg
vereséget szenvedett a törököktől
a
Nikápolyi csatában a francia lovagok
hibája miatt
1396-ban az egyre nyugatabbra terjeszkedő
töröktől, a
nikápolyi csatában súlyos
vereséget
szenvedett Luxemburgi Zsigmond magyar király
1396-ban Zsigmond királyunk megkezdte
Nápoly
ostromát
1398-ban a Barcelonai-házból
való I.
(Ifjú) Márton lett Szicíliai
királya
1398-ban a
világhódító
török császár, Timur Lenk avagy
a Sánta
Timurelpusztította a hindukhoz engedékeny delhi
szultán seregeités magát Delhi
városát is elpusztította
1399-ben a litván fejedelemség
és
havasalföldi, lengyel, német, tatár,
orosz,
ukrán és fehérorosz
szövetségesei
vereséget szenvedtek a tatár Arany
Hordától
a Vorszklai csatában
1399-ben IV. Henrik megkezdte
uralkodását
Angliában
1399-ben megkoronázták a Lancaster
házat
megalapító IV. Henrik angol királyt
1401-ben Timur Lenk mongol fejedelem seregei
meghódították Damaszkuszt
1402-ben I. Bajazid szultán az ankarai
csatában
Timur Lenk mongol fejedelem fogságába esett
1403-ban Angliában a belpolitikai
riválisok
között lezajlott Shrewsbury csata IV. Henrik
király
győzelmével ért véget
1405-ben Cillei Borbálát, Luxemburgi
Zsigmond
magyar király második
feleségét
Székesfehérvárott magyar
királynévá
koronázták
1406-banhivatalba lépett XII. Gergely
pápa
1407-ben három másik
ellenpápa
lemondását, illetve
letételét követően
V. Márton pápát egyszerű
diakónusból
pápává
választották, így
véget ért a nyugati
egyházszakadás
1408-ban Luxemburgi Zsigmond magyar király
megalapította a Sárkány Rendet
1409-ben a Kína által fenyegetett
mongolok
döntő vereséget mértek a
kínai
császár seregeire a Kherlen
folyónál
megvívott csatában
1410-ben befejeződMarienburg várának
sikertelen
ostroma, ahonnan ekkor még nem sikerült a
lengyel-litván haderőnek kivernie a már
szétmorzsolt Német Lovagrendet
1410-bena grünwaldi vagy más
néven
atannenbergi csatában szövetséges
lengyel és
litván erők végleg leverték a
környező
országokra folyamatos fenyegetést jelentő
Német
Lovagrendet
1411. február 1-én tető alá
hozták
azelső Thorn-i békét, amelynek
köszönhetően a
Magyarországról már több
évszázada kivert Német Lovagrend
visszaszorult
Lengyelország és Litvánia
területeiről. Az
első világháború
során, 1917-ben
ekkor hirdették meg a németek a
korlátlan
tengeralattjáró-háborút
1412-ben háromévi ostrom
után a velenceiek
elfoglalták Sibenik városát, amellyel
megkezdődött négyszáz éves
uralmuk
1413-ban a szerbekkel szövetkezett I. Mehmed
tönkreverte vetélytársának,
I. Músza
oszmán szultánnak seregeit
Szófiánál
1413-ban V. Henrik, a Lancaster-házból
való
uralkodó örökölte az angol
királyságot, amely dinasztia uralmának
majd a
rózsák háborúja vet
véget
1413-ben V. Henrik foglalta el Anglia
trónját
1414-ben Luxemburgi Zsigmond királyt és
második feleségét, Cillei
Borbálát
Aachenben német királlyá és
királynévá
koronázták
1415-ben a németországi Konstanzban
eretnekség vádjával
máglyán
megégették Husz János cseh
reformátort
1415-ben a Portugál
Királyság a
marokkói
Ceutánakbevételével megkezdte
európán kívüli
terjeszkedését
1415-ben a százéves
háború harmadik
szakaszában Agincourtnál megsemmisítő
vereséget mértek az angolok a francia haderőre
1415-ben Husz János vallási reformert
eretnekké nyilvánították
1416-ban III. Kristóf lett Dánia,
Svédország és Norvégia
királya
1419-ben a franciák és angolok
között
zajló Százéves
háborúban Rouen
megadta magát, és ezzel V. Henrik angol
király
befejezte normandiaivisszafoglalását
1419-ben lezajlott Prágában az első
defenesztráció, midőn a huszita
polgárok
megölték a városi tanács
hét
tagját, ami egyben a tizenhét éves
huszita
háborúk kezdetét is jelentette
1420-ban a Sudoméri csatában a cseh
husziták
megalapozták hírnevüket, amikor
visszaverték
ez ellenük küldött keresztesek
támadását Jan Zizka
vezetésével
1420-ban Luxemburgi Zsigmond magyar királyt,
német-római császárt cseh
királlyá koronázták
1420-ban V. Márton pápa meghirdette a
cseh
husziták elleni keresztes háborút
1421-ben a Medici család lett a
pápaság
hivatalos bankára, ami nagyban emelte a Firenzei
család
tekintélyét
1421-ben Bauge-i csata során a
skót-francia
szövetségesek vereséget
mértek az angolokra a
százéves háború
során
1422-ben a Melno-i békével
lezárultakNémet Lovagrend litvánok
ellen
vívott háborúi
1423-ban a francia
trónutódlási
kérdések miatt kitört
százéves
háború során megvívott
Cravant-i
csatában az angolok legyőzték a
franciákat
1424-ben a Malešovi véres
csatában a Ziska
vezettehusziták vereséget mértek a
mérsékelt kelyhesekre és
avelük
szövetkezett katolikusokra
1427-ben a husziták a Tachau-i csatában
vereséget mértek a katolikus erőkre,
és ezzel
véget ért a negyedik huszita keresztes
háború
1427-ben a Viscontiak által
vezetettmilánói
flotta vereséget szenvedett a velenceiektől a Pó
folyón
1429-ben a Jeanne d'Arc vezette francia csapatok a nagy
jelentőségű Patay csatában legyőzték
az angolokat
1429-ben a százéves
háború
során Jeane d'Arc a Jargeau-i csatában legyőzte
az
angolokat
1429-ben a százéves
háború
során megkezdődött a Jargeau-i csata, ahol Jeanne'd
Arc
első támadó hadműveleteivel a franciák
legyőzték az angolokat
1429-ben I. Blanka navarrai királynőt
Pamplonában
férjével, II. Jánossal együtt
királlyá koronázták
1429-ben Jeanne d’Arc
vezetésével a francia
csapatok felszabadították Orleans
városát
az angol megszállás alól
1429-ben Jeanne d'Arc, a későbbi Szent Johanna
megérkezett Orleans alá, ahonnan hamarosan elűzte
az
angol megszállókat
1429-ben Jeanne'd Arc sikerei
következtében
királlyá koronázták VII.
Károly
francia királyt Reimsben
1429-ben Jó Fülöp burgundi
herceg
megalapította az Aranygyapjas rendet, a
keresztény hit
és a katolikus szentegyház
védelmére, az
erény és jó
erkölcsök
növelésére
1429-ben Szent Johanna a százéves
háborúban visszavette Saint-Pierre-le-Moutier
városát a az
angol-burgundimegszállóktól
1431-ben a Harmat-i csatában a cseh
husziták
legyőzték az ellenük kiküldött
keresztes seregeket
1431-ben a La Higueruela-i csatában a
kasztíliai
seregek legyőzték a Granadai Emirátus
hadseregét
1431-ben az angol-francia százéves
háború során
máglyán
megégették a francia seregek hősét,
Jeanne
d'Arc-ot, a későbbi Szent Johannát
1431-ben Galgóc és Illava
között a magyar
sereg legyőzte a Vág völgyére
törő cseh
huszitákat
1431-ben megkezdődött Jeanne d’Arc, azaz
Szent Johanna
koncepciós pere az angol
megszállás alatt
álló Rouen városában
1433-ban Luxemburgi Zsigmond magyar királyt
német-római
császárrá
koronázták Rómában
1434-ben a táborita
„eretnekek” csapataira
megsemmisítő vereséget mértek a
csehországi
Lipanynál
1435-ben a Bresti Szerződéssel véget
ért a
német teuton lovagok és a
Lengyel-Litván
unió több évtizedes
háborúskodása
1436-ban a Jihlavai békével
véget
értek a cseh huszita háborúk
1437-ben a dési csatában a
legyőzött nemesek
és Budai Nagy Antalfelkelői
megkötötték az első
kolozsmonostori egyezséget, amely
eltörölte a
kilencedet, és a felkelőknek közkegyelmet
ígért
1437-ben a Kápolnán tartott
gyűlésen
testvéri uniónak nevezett véd-
és
dacszövetséget kötöttek az
erdélyi magyar
nemesek, a székelyek és a szászok
1437-ben az apáti csatában Budai Nagy
Antal
felkelői mértek vereséget a nemesi hadakra
1437-ben magyarkirállyá
választották
az első Habsburgot, Albert személyében, aki
Luxemburgi
Zsigmonddal kötött szerződése
útján
jutott a magyar koronához
1438-ban a gallikanizmus több
évszázados
történetében a francia egyház
hivatalosan is
kimondta függetlenségét a
pápai
államtól
1438-ban Habsburg Albert lett Magyarország
királya
1438-banHabsburg II. Albert lett a
Német-római
Birodalom császára
1439-ben Angliában betiltották a
csókolózást a pestis
terjedésének
megelőzése érdekében
1440-ben Visegrádról Habsburg
Erzsébet - V.
"utószülött" László
királyunk
anyja - egykori dajkája, Wolfram Ilona
segítségével ellopta a Szent
Koronát, ami
így Komáromba került a kis
király
megszületésének napjára
1442-ben a zajkányi csatában Hunyadi
János
15 000 emberével a Vaskapu-hágóban
szétverte Sehabeddin beglerbég 80 000 főnyi,
Erdélybe benyomult török seregét
1442-ben Hunyadi János Szebennél
legyőzte a Mezid
bég vezette török sereget
1443-ban a Habsburg befolyás ellen
vívott
svájci háborúkban a
szövetséges
kantonok legyőzték a Habsburg-Zürichi
szövetséget a St. Jakob an der Sihl-nél
vívott csatában
1443-ban Hunyadi János győzelmet aratott a
törökök felett a szerbiai Morava
folyónál
1443-ban Hunyadi János vereséget
mért II.
Murád szultánra a Zlaticai csatában
1444-ben a várnai csatában a Hunyadi
János
és I. Ulászló magyar király
vezette
lengyel-magyar keresztes seregek vereséget szenvedtek II.
Murád török szultán
hadseregétől, amely
ütközetben a magyar-lengyel király is
elesett
1444-ben az albánok Skanderbeg
vezetésével
legyőzték a hódító
oszmánokat a
Torvioll-i csatában
1444-ben Szkander bég
vezetésével megalakult
a Lezhai Liga, amelynek köszönhetően
Albánia 1468-ig
megőrizte függetlenségét a terjeszkedő
Oszmán
Birodalomtól
1446-ban a pesti országgyűlés
kormányzóvá választotta
Hunyadi
Jánost
1446-ban a pesti országgyűlésen Hunyadi
Jánost kormányzóvá
választották
1446-ban a Ragazi csatában a svájci
szövetségesek vereséget
mértek a Habsburgokra
1447-ben a humanista szellemű V. Miklós
személyében új
pápája lett a
keresztényeknek
1447-ben Hunyadi Jánost Magyarország
kormányzójává
választották
1448-ban a második rigómezei
csatában
Hunyadi János hadereje, Brankovics György szerb
despota
árulása révén
súlyos
vereséget szenvedett a II. Murád
szultán vezette
török haderőtől
1448-ban a török vereséget
mért a Hunyadi
János által vezetett seregekre
Rigómezőnél
1448-ban a török vereséget
mért a Hunyadi
János által vezetett seregekre
Rigómezőnél
1448-ban az Oldenburg házból
való I.
Keresztély lett Dániakirálya
1449-ben XI. Konstantin lett a bizánci
császár
1450-ben a százéves
háború
során megvívott Formigny-i csatában a
franciák döntő vereséget
mértek az angolokra
1451-ben II. Mehmed szultán
örökölte az
Oszmán Birodalom trónját
1452-ben Habsburg III. Frigyes
császárfoglalta el a
Német-Római Birodalom
trónját
1452-ben megjelent az első nyomtatott könyv, Johann
Gutenberg Bibliája
1453-ban elesett Konstantinápoly, és a
törökök megindulhattak Európa
felé
1453-ban Franciaország Castillonnál
aratott
győzelmével véget ért az
Angliával
vívott százéves
háború, ami az
angolok francia birtokainak elvesztését jelentette
1453-ban Habsburg V.
(utószülött)
László magyar király esküt
tett Pozsonyban az
ország szabadságjogainak
megtartására
1453-ban II. Mehmed szultán vezette
török haderő
megkezdte Konstantinápoly ostromát, amely
május
29-én elesett
1455-ben Johannes Gutenberg nyomtatni kezdte az
emberiség
első nyomtatott könyvét, a Bibliát
1456-ban a Hunyadi-párt vezetője, Hunyadi
László a
nándorfehérvári
várba csalta V. Habsburg László
királyt
és annaknagybátyját, Cillei Ulrik
főkapitányt, akit helyben megöltetett, a
királyt
pedig fogjuk ejtette
1456–ban Hunyadi János győzelmet aratott
Nándorfehérvárnál II.
Mehmed szultán
vezette török felett
1456-ban Hunyadi János
Nándorfehérvárott diadalt aratott a
II. Mehmed
szultán vezette török haderő felett
1456-ban III. Callixtus pápa elrendelte a
déli
harangozást a török elleni hadműveletek
sikeréért, amely harangozás a
későbbiekben
a Nándorfehérvári diadal
emlékére
szólt
1456-ban megkezdődött
Nándorfehérvár
ostroma
1456-ban Nápolyban erős
földrengés tört
ki, amely több tízezer áldozatot
követelt
1458-ban Csehországban Podebrady
Györgyöt
választották meg uralkodónak, aki
Hunyadi
Mátyás magyar király apósa
lett, bár
ez nem volt akadálya annak, hogy királyunk hadat
vezessen
ellene
1458-ban Hunyadi Mátyást
Budán I.
Mátyás néven magyar
királlyá
választották
1459-ben az angliai rózsák
háborújában lezajlott Ludford Bridge-i
csatában aYork dinasztia vereséget szenvedett a
rivális Lancaster-háztól
1459-ben az Angliát dúló
rózsák háborúja
néven ismert
dinasztikus háborúban, a Yorkok győzelmet arattak
a
Lancaster-ház felett a Blore Heat-i csatában,
amely a
harminc éves konfliktus első ütközete volt
1460-ban a ismét
polgárháború
dúlta Angliában aYorkok pártja aratott
győzelmet a
Lancaster-ház felett a Mortimericsatában,
ám
végül ezen utóbbiak szerezték
meg a
trónt
1460-ban az angliai rózsák
háborújában a második St
Albani
csatában a piros rózsás Lancaster
ház
diadalmaskodott a fehér rózsás Yorkok
fölött, akik húsz év
múltán a
trónért való küzdelmet el is
vesztették
1460-ban Szilágyi Mihály
kormányzó,
Hunyadi Mátyás nagybátyja, a
délvidéki harcokban a
törökök
fogságába esett, majd
kivégezték
1461-ben Angliában a rózsák
háborújában döntő győzelmet
aratott a York
ház a Lancasterek fölött a Towton-i
csatában
1462-ben a lengyelek arattak döntő győzelmet a
Német
Lovagrend fölött a Świecino-i csatában
1463-ban Hunyadi I. Mátyás magyar
király,
Budán házasságot
kötött Podjebrád
Katalin cseh királyi hercegnővel
1463-ban megtartották Mátyás
király
és Podjebrád Katalin esküvője
1464-ben az angliai rózsák
háborúja
részeként lezajlott Hexham-i csatában
a
York-ház aratott győzelmet a Lancasterek felett
1464-ben az angliai rózsák
háborújaként ismert
trónharcok
során, a fehér rózsás
Yorkok arattak
győzelmet a Lancasterek fölött, a Hedgeley Moor-i
ütközetben
1464-ben II. Pál pápa
megkezdteuralkodását Rómában
1464-benHunyadi Mátyást a Szent
Koronával
megkoronázták, miután azt
sikerült
visszaszereznie III. Frigyes
császártól,
1466-ban a második Thorn-i szerződés
aláírása útján a
lengyelek
sikerével véget ért a Német
Lovagrenddel
vívott tizenhárom éves
háború
1467-ben Hunyadi Mátyás magyar
király
Moldvabányán vereséget szenvedett a
III.
István vajda által vezetett román
seregtől
1469-ben az angliai rózsák
háborújában lezajlottEdgecote Moor-i
csatában a Lancaster dinasztia győzött a Yorkok
felett
1469-ben frigyre lépett Aragóniai
Ferdinánd
és Kasztíliai Izabella, amely
házasság az
egységes Spanyolország
létrejöttéhez
vezetett
1470-ben a királyság
megszerzése
végett a Lancaster és York dinasztiák
között dúló
rózsák
háborújában a Losecoat mezei
csatában a
Yorkok nyertekvégső győzelmük
részeként
1470-ben a lipniţi csatában III. István
moldvai
fejedelem vereséget mért a mongol Arany
Hordára 1849-ben Gróf Vécsey
Károly
honvéd tábornokBorosjenőn kapitulált a
cári
csapatok
1471-ben a dán-svéd
háború
során a Brunkeberg-i csatábana a
svédek kerekedtek
felül a dán megszállókon
1471-ben az Angliában dúló
rózsák háborúja
során a Tewkesbury
csatában a York dinasztia vereséget
mért a
lancasterekre, megölve Edward walesi herceget is
1474-ben a Habsburgokkal szövetséges
svájciak
vereséget mértek a burgund csapatokra a
Héricourti
ütközetben a burgundiai háború
során,
amely végülValois Merész
Károly
önálló államot
létrehozó
terveinek bukásához vezetett
1474-ben Hunyadi Mátyás
fegyverszünetet
kötött Kázmér lengyel
királlyal
1474-benKasztília és León
uralkodójává
koronázzák I.
Izabellát és férjét,
Ferdinándot,
Aragónia
trónörökösét. Ezzel
megkezdődött a „Katolikus
Királyok” uralma,
amely során egyesült a két
királyság.
1475-ben a vasuli csatában a magyar-
román-lengyel
szövetségesek leverték a
törököket
1476-ban a Grandsoni csatában a svájci
kantonok
és szövetségeseik
legyőztékburgundi
Merész Károlyt
1476-ban a Murten-i ütközetben a
svájci
államszövetség súlyos
vereséget
mért a Merész Károlyfrancia herceg
által
vezetett hódítókra
1476-ban Aragóniai Beatrixot magyar
királynévá
koronázták
1476-ban Budán házasságot
kötött
Hunyadi Corvin Mátyás király
és
Aragóniai Beatrix nápolyi
királyné
1476-ban Milánóban
meggyilkolták Galeazzo
Maria Sforz herceget
1477-ben a Nancy csatában Merész
Károly is
elesett, amivel véget ér Burgundia
önállósága, amelyen
így
Franciaország és a Német
Császárság osztozhatott
1477-ben III. Frigyes császár
és I. Hunyadi
Mátyás király
békét
kötött, amelynek értelmében a
magyar
uralkodó kivonta csapatait Ausztriából
1477-ben Korneuburgban Hunyadi Mátyás
tette le
esküjét, mint Csehország
királya
1478-ban a Giornicoi ütközetben a a
befolyásukat
és függetlenségüket
védő svájci
kantonok szövetsége legyőzte a
Milánói
Hercegséget
1478-ban a Medici család ellenlábasai
sikertelen
hatalomátvételi kísérletet
hajtottak
végre Firenzében, mikor is
meggyilkolták Giuliano
de’ Medicit
1479-ben a kenyérmezei csatában
Báthory
István országbíró,
erdélyi vajda
és Kinizsi Pál temesi ispán seregei
szétverték a Dél-Erdélyben
pusztító török haderőt
1480-ban az dél-olasz Otrantót
elfoglaló
oszmán törökök 800
keresztényt
végeztek ki a városban, amelyet Hunyadi
Mátyás magyar király és
nápolyi
szövetségeseinek seregei
hódítottak vissza
egy évvel később a pápa
felhívására
1480-ban az Ugra folyónál
ütközött
meg az orosz és a megszálló
tatár sereg az
előbbiek sikerével
1483-ban III. Richárdot
koronázták Anglia
királyává
1483-ban megkoronázták a Valois
házból való VIII. "nyájas"
Károly
francia királyt
1483-ban megnyílt a vatikáni Sixtus
kápolna
1484-ben a skót-angol háború
során
lezajlott Lochmaben Fair-i csatában a skót
királypártiak győztek az angol
támogatást
élvező rebellis erők ellen
1484-ben Hunyadi Mátyás magyar
király a
Leitzersdorf-i csatában megverte Habsburg III. Frigyes
seregeit,
és így egész Alsó-Ausztria
ellenőrzése a magyaroké lett, ami
később
elvezetett Bécs
meghódításához
1485-ben elkészült a világ
első nyomtatott
könyve, a Gutenberg Biblia
1485-ben Hunyadi Mátyás
király elfoglalta
Bécset, és hozzákezdett
Bécsújhely
ostromához
1485-ben megkoronázták
Angliában az első
Tudor házi királyt, VII. Henriket
1487-ben a kasztíliai és
aragón seregek
visszahódították a
móroktól Malaga
városát, amely a VIII. század
óta
muzulmán uralom alatt állt
1487-ben a Stoke Field-i csatával véget
ért
Angliában a rózsák
háborúja,
amelyben a York dinasztia vereséget szenvedett a
későbbi
Tudor uralkodókat
adóLancaster-háztól
1489-ben a francia király elismerte Monaco
függetlenségét
1490-ben a Csontmezei csatában a
trónkövetelő
Corvin János seregeinek vereségével
elbukott a
hunyadi párt Mátyás király
elfordult
híveivel szemben
1490-ben II. Jagelló Ulászló
cseh
királyt Székesfehérvárott
magyar
királlyá koronázták
1490-ben II. Ulászló magyar
király és
Hunyadi Mátyás özvegye, Beatrix
királyné titkos házasságot
kötöttek, amelyről később
kiderült, hogy
szándékos formai hiba miatt
érvénytelen
volt.
1491-ben az országgyűlés
Jagelló II.
Ulászló cseh királyt
választotta meg magyar
királynak az erőskezű Hunyadi Mátyás
után,
1491-ben megkezdődött az utolsó
mórok
által megszállt európai
erődítmény,
Granada ostroma
1492-ben becsapódott Elzász
területén
azEnsisheim meteorit
1492-ben Granada, az utolsó
spanyolországi
mór erődítmény megadta magát
1492-ben Kolumbusz Kristóf felfedezte a mai Haiti
és Dominikai Köztársaság
területét
1492-ben Kolumbusz Kristóf
felfedezteKubát
1492-ben Kolumbusz Kristóf
vezetésével
elindult az első spanyol expedíció az Amerika
felé
1492-ben Spanyolországban kiadták a
kiutasítási rendeletet, amely az összes
kereszténnyé át nem tért
muszlimot
és zsidót kitiltotta az
országból
1492-ben Spanyolországból is
kitiltották a
meg nem keresztelkedett zsidókat,
összefüggésben azzal, hogy a
mór
kalifátust sok évszázad
után sikerült
a spanyoloknak felszámolni
1492-benKolumbusz Kristóf elindult indiai
útjára, amely végül az
amerikai kontinens
felfedezéséhez vezetett
1493-ban a Krbava-i ütközetben a
magyar-horvátok
szövetségre mértek vereségeta
törökök
1493-ban fel edezte Kolombusz Kristóf a
„Tizenegyezer szűz” szigetét, amely
később a
Virgin-szigetek nevet kapta
1493-ban I. Habsburg Miksa lett a
Német-Római
Birodalom császára
1493-ban Kolumbusz Kristóf elindult
második
útjára az "Új Világ"
felé
1493-ban Kolumbusz visszatért első
útjáról abban a hiszemben, hogy
felfedezte az
Indiába vezető utat, noha egy új kontinensre
bukkant
1493-ban nagy tűzvész pusztított
Moszkvában
1493-banColumbus visszatért
Spanyolországba első
Amerikai útjáról
1493-banKolumbusz Kristóf felfedezte a
későbbi
Puerto Ricot
1494-ben aragóniai II. Alfonso Nápoly
királya lett
1494-ben II. Alfonzt Nápolyban
királlyá
koronázták
1494-ben Kolumbusz Kristóf felfedezte
Jamaicát
1494-ben megkoronázták I. Katalin
navarrai
királynőt és III. Jánost a
spanyolországi
Pamplónában
1494-ben Spanyolország és
Portugália
aláírta Tordesillasi szerződést,
amelyben az
újonnan felfedezett Amerikát
felosztották
egymás között
1494-ben Spanyolország és
Portugália
megkötötte a Tordesillasi szerződést,
amely
meghatározta a két ország
fennhatóságát az újonnan
felfedezett
amerikai kontinensen
1494-ben VIII. Károly francia király
elfoglalta
Firenzét
1495-ben a Worms-i Birodalmi Gyűlésen
meghirdették
az "Örök Békét", amely a
középkori
hadurak által zaklatott német
vidékeket volt
hivatva megvédeni
1496-ban a Medici fivérek kerültek
Firenze
élére, ami Lorenzo de’ Medici (il
Magnifico)
révén egyben az európai
reneszánsz
kultúra fénykorának
kezdetét is jelentette.
1497-ben Bakócz Tamás esztergomi
érsek lett,
és így fényes karrierje
csúcsához
ért, mivel a pápaságot nagy
esélyei
ellenére nem tudta a későbbiekben megszerezni.
1497-ben Firenzében fellobbant a
„hiuságok
máglyája”, amikor is Savonarola, a
később
megégetett domonkos szerzetes jelképesen
elégettette a hiuságra vezető
tárgyakat:
kozmetikumokat, az erkölcstelen képeket
és
könyveket
1497-ben VI. Sándor pápa
kiközösítette a firenzei
prédikátort,
Girolamo Savonarolát
1497-bena havasalföldi, moldvai, oszmán
erők akozmini
erdei csatában
megállították a lengyel
terjeszkedést
1497-benVasco da Gama megkerülte
Dél-Afrikában
a Jóreménység-fokot
1498-ban Kolumbusz Kristóf felfedezte Trinidad
szigetét
1498-ban köztársaságot uralma
alá
hajtó domonkos szerzetest,Girolamo Savonarolát
kivégezték Firenzében
1498-ben Vasco da Gama portugál felfedező
elérte
Indiát
1499-ben a Basel szerződéssel Svájc
független
államá vált
1499-ben a sváb háború
során a
svájci kantonok legyőzték a Habsburgokkal
szövetséges svábokat a Frastanz-i
csatában,
amely az egyik legvéresebb csata volt a
háború
során
1499-ben aDornachnál vívott
csatában
döntő vereséget mértek I. Miksa
német-római császárra, ami
elvezetett az
önálló Svájc
kialakulásához
1499-ben XII. Lajos francia király
megülte
lakodalmátBretagnei Annával
1500-ban a hemmingstedti csatában a
Nyugat-Holsteinben
kialakult dithmarscheni szabad paraszti
köztársaság
legyőzte az ellenük indult, csaknem kétszeres
túlerőben lévődán-holsteini
szövetségesek holland zsoldosokkal
kiegészült
seregét
1500-ban a portugál Pedro Alvares Cabral
felfedezte
Brazíliát
1500-ban az orosz-litván
háború során
a Moszkvai Nagyhercegség vereséget
mért a
litvánokra a Wedrosch-i ütközetben
1500-ban Ludovico Sforza a hatalmi harcok során
elfoglalta
Milánót
1502-ben I. Iszmáil Szafávit lett
Perzsia
uralkodója, aki újjászervezte az
országot
1502-ben II. Ulászló magyar
király
Székesfehérvárott
feleségül vette a
francia Candalei Annát
1503-ban a második olasz
háború során
a Cerignolai csatában a spanyolok döntő győzelmet
arattak a
franciák felett
1503-ban a Nápolyi háború
során az
itáliai Barlettában ütközetre
került sor
13 olasz és francia lovag között, amelyaz
olaszok
győzelmével végződött
1503-ban az úgynevezettitáliai
háborúk során, amelyet a
franciák
vívtak némi oszmán
segítséggel
Spanyolország és a
Német-Római Birodalom
ellen, a spanyolok vereséget mértek a
franciákra a
Garigliano melletti csatában.
1503-ban frigyre lépett IV. Jakab skót
király Tudor Máriával, ami
tíz éves
béke kezdetét jelentette a
viszálykodó
skótok és angolok között
1503-ban házasságot
kötött IV. Jakab
skót uralkodó és Tudor Mária
1506-ban a Kletsk-i csatában a Litván
Nagyhercegség legyőzte a tatár Krími
Kánságot a Moszkvai Nagyhercegséggel
vívott
háborúk során
1506-ban lezajlott a "Sacco di Roma", amikor V.
Károly
német-római császár zsoldos
hadserege
kifosztotta Rómát - egyes
történetírók szerint ezzel
ért
véget a reneszánsz világ
1507-ben Leonardo da Vinci megbízást
kapott a Mona
Lisakéntismert festmény
megalkotására
1508-ban II. Gyula pápa
kezdeményezésére
létrejött a Velencei
Köztársaság elleni
szövetség Cambriai
Liga néven, Franciaország és
Spanyolország
részvételével
1509-ban a II. Gyula pápa által a
Velencei
Köztársaság
megfékezésére
létrehozott Cambrai Liga az Agnadello-i csatában
legyőzte
a velenceieket
1509-ben a feleségeiről
híressé vált
VIII. Henriket Anglia királyává
koronázták
1509-ben Angliában apja
halálával a
Tudor-házi VIII. Henrikre szállt a korona
1509-ben az Indiai óceánon a
fűszer-kereskedelemútvonalaiért zajló
portugál-török
háborúban a Diu-i tengeri
csatában döntő vereséget szenvedtek a
portugáloktól az
oszmán-velencei-raguzai
szövetségesek
1509-ben házassgot kötött VIII.
Henrik angol
király első feleségével,
Aragóniai
Katalinnal, akitől csak a katolikus egyházzal
való
szakításaútján tudott
elválni
1509-ben VII. Tudor Henrik lépett Anglia
trónjára
1509-bena" Kis ítélet
napján" hatalmas erejű
földrengés rázta meg a
török kézre
került Konstantinápolyban
1509-benMichelangelo Dávid szobrát be
mutattákFirenzében
1512-ben ekkor nyilvánosan
láthatóvá
váltak a vatikáni
Sixtus-kápolnábanMichelangelo freskói
1513-ban a Novara-i véres csatában a
svájci
kantonok és a milánói seregek
vereséget
mértek a francia velencei szövetségesekre
1513-ban az olasz
hegemóniáért vívott
háborúk során az
angol-német
szövetségesek a Guinegate-i csatában
legyőzték a franciákat
1513-ban Giovanni de Medicit X. Leó
néven
pápává
választották
1513-ban megvívták az
angol-skót
háborúk során a legnagyobb haderőket
megmozgató Flodden-i csatát, ahol az angolok
mértek vereséget a skótokra. A
csatában
elesett IV. Jakab skót király is, ezzel ő lett az
utolsó uralkodó a brit szigeten, akit
ütközetben ért a vég
1514-ben Bakócz Tamás
bíboros, Esztergom
érseke, pápai legátusként
közzétette X. Leó
pápának a
törökök ellen keresztes
hadjáratot hirdető
bulláját, a keresztes hadak
vezetésére
pedig Dózsa György kapott
megbízást
1514-ben Dózsa György keresztes
seregeinek Pesten
hagyott táborát szétverték
a nemesi csapatok
1514-ben Dózsa György, a keresztes had
vezére
Cegléden kiáltványt
bocsátott ki, melyben
az egész jobbágyságot
felkelésre
szólította
1514-ben házasságra lépett
XII Lajos francia
király Tudor Máriával, VIII. Henrik
angol
király lányával
1514-benTemesvár alatt Szapolyai János
erdélyi vajda döntő vereséget
mért a
Dózsa György jobbágyfelkelőire, akit
fogságba
is ejtett
1515-ben a megerősödött svájci
kantonok
észak olasz terjeszkedését
megállították a francia-velencei
csapatok a
Marignano-i ütközetben
1515-ben Bécsben kettős politikai esküvőt
tartottak,
amely során a Jagelló testvérek (Lajos
és
Anna) kötöttek házasságot
két
Habsburggal (Máriával és
Ferdináddal),
amelynek révén végül is ez
utóbbi
dinasztia hatalma erősödött meg, és ennek
következtében a mohácsi
csatában elhunyt
Lajos király révén a Habsburgok
igényt is
tartottak a magyar koronára
1515-ben trónra lépett I. Ferenc
francia
király
1517-ben Egyiptomot bekebelezte az Oszmán Birodalom
1517-ben Luther Márton Wittenbergben kihirdette a
búcsúcédulával kapcsolatos
visszaélésekkel szemben írott 95
tételét
1519-ben Magellán elindult az első sikeres
világ
körüli hajóútjára
1519-ben V. Károly lett a
Német-Római
Birodalom császára
1520-ban a hódító II.
Krisztián
dán király megkezdte a svéd
nemesség
és vezető réteg tömeges
kivégzését Stockholmban
1520-ban a spanyol hódítók
által
Szomorú Éjszakának nevezett napon
Tenochtitlánban az azték indiánok
lemészárolták a korábban
kegyetlenkedő
spanyol csapatokat, a foglyokat pedig a későbbiekben
feláldozták
1520-ban az Asunden tónál
vívott
csatában a dánoklegyőzték a
svédeket
1520-ban Ferdinánd Magellán
áthajózta
a később róla elnevezett Mindenszentek-szorost,
elérvea Csendes Óceánt
1520-ban Luther Márton szakított a
katolikus
egyházzal, aminek jeleként elégette a
tanai
visszavonására felhívó
Exsurge Domine
nevezetűpápai bullát
1520-ban véget ért a Stockholmi
vérfürdő, amelyet a
Svédországot uralma
alá hajtó II. Keresztély
dán király
vitt végbe a svéd vezető réteg
körében
1520-banFerdinand Magellan megérkezett a
Tűzföldre
1521-ben a Fülöp-szigeteki Lapu-Lapu
bennszülöttekkel vívottMactan-i
csatában
elesett Ferdinánd Magellán felfedező
1521-ben a spanyol Habsburg I. Károly
király ellen
kitört Comuneros lázadás
során lezajlott
Villalar-i csatában a királypátiak
legyőzték ellenfeleiket
1521-ben a spanyol hódítók
elfoglalták az azték fővárost,
Tenochtitlant
1521-ben a török
hódítók
lövetni kezdték
Nándorfehérvár
erősségének falait
1521-ben a törökök
hosszú ostrom
után bevették Belgrádot
1521-ben az I. Szulejmán szultán
által
vezetett török haderő elfoglalta
Nándorfehérvárt
1521-ben az I. Szulejmán szultán
vezette
török haderő elfoglalta Szabács
várát
1521-ben az I. Szulejmán szultán
vezette
török haderő elfoglalta Zimony
várát
1521-ben megkezdődött a
magyar–török öt
éves háború, amikor I.
Szulejmán
szultán hadat üzent II. Lajos magyar
királynak
1521-ben X. Leó pápa Decet Romanum
Pontificem
kezdetű bullájával
kiközösítette a
katolikus egyházból Luther Mártont
1521-benPamplona-i csatában a spanyolok
és a
franciák csaptak össze az utóbbiak
sikerével
az olasz háborúk során. E
csatában
törte el egy ágyúgolyó a
későbbi
Loyolai Szent Ignác lábát, akit ezen
esemény indított el a lelkiség
útján
1522-ben a Lombardiában vívott
Bicocca-i csata
során az V. Károly vezette Spanyol-Habsburg
szövetség visszaszorította
Milánó
környékéről a terjeszkedő I. Ferenc
francia
királyt
1522-ben a magyarokat később
Mohácsnál
legyőző Nagy Szulejmán szultán elfoglalta a
keresztesektől Rhodoszt, és így az
oszmán
birodalom teret kapott tengeri
hódításaihoz is
1522-ben az oszmán
törökök
elfoglalták Rodosz városát, ahonnana
johannita
keresztesek szabadon elvonulhattak, hogy később
Máltán rendezkedjenek be
1522-ben ennek következtében elesett Knin
városa Horvátországban
1522-ben II. Jagelló Lajos magyar
király és
Habsburg Mária spanyol királyi hercegnő
házasságot kötöttek
1522-ben Magellán
expedíciójának
Victoria nevezetű hajója visszatért
Spanyolországba, miután első
hajókéntmegkerülte a Földet
1522-ben megkezdődött az Oszmán Birodalom
rhodoszi
hadjárata, amelynek során I. Szulejmán
vereséget mért a johannita lovagokra, valamint a
Velencei
Köztársaságra, és
így uralma
alá hajtotta a területet
1523-ban a rhodoszi hadjárat
befejezéseként
a johanniták egyezséget
kötöttek Rhodosz
átadásáról az
Oszmán Birodalommal
1523-ban ugyan Tomori Pál pürrhoszi
győzelmet aratott
rajtuk a szávaszentdemeteri csatában, de az I.
Szulejmán szultán vezette török
haderő 1566-ban
megkezdte Szigetvár ostromát
1523-banI. Vasa Gusztávot
választották
svéd királynak, akinek trónra
kerülésével felbomlott a dán-
svéd-norvég perszonálunió,
más
néven Kalmár Unió
1525-ben a hesseni és szász fejedelmek
leverték a Münzer Tamás vezette
parasztfelkelést a Frankenhausen-i csatában
1525-ben a páviai csatában, "a lovagkor
utolsó csatájában" a francia csapatok
súlyos vereséget szenvedtek a spanyol
hadaktól
1525-ben Hernán Cortés
kivégeztette az
utolsó azték uralkodót,
Cuauhtémoc-ot
1525-ben Luther Márton
feleségül vette
Katharina von Borát
1525-ben Svájcban lerakták
azanabaptista
lerakták az anabaptista vagyis újrakeresztelkedő
vallási mozgalom alapjait
1526-ban a felemelkedő keleti Mogul Birodalom Babur fejedelem
vezetésével megkezdte India
leigázását az első Panipat-i
csatába
aratott győzelemmel
1526-ban a középkori magyar
állam
bukásával véget ért az 1521
óta
tartó magyar-török
háború
1526-ban a török haderő a
mohácsi
csatában szétverte a magyar fősereget
1526-ban I. Ferenc francia király a madridi
békében átengedte
Burgundiát V.
Károly német-római
császárnak
1526-ban I. Szulejmán szultán megindult
Isztambulból seregével Magyarország
ellen
1526-ban Magyarországon az ellenpárt
Habsburg
Ferdinándot kiáltotta ki magyar
királynak a
köznemesség által
megválasztott Szapolyai
(Zápolya) János ellenében.
1526-ban Péterváradot
elfoglalták a
Magyarországra törő
törökök
1526-ban Szapolyai János erdélyi
fejedelmet I.
János néven magyar királlyá
koronázták
Székesfehérváron
1526-ban Tomori Pál kalocsai érsek
seregei
szétverték a másfélszeres
túlerőben
lévő török csapatokat a krassói
csatában
1526-ben Habsburg I. Ferdinándot magyar
királlyá koronázták
Pozsonyban a magyar
Szapolyai Jánossal szemben
1527-ben a firenzeiek másodszor is
elűzték a Medici
családot, visszaállítva a
köztársaságot
1527-ben Habsburg I. Ferdinándot
Csehország
királyává
koronázták
1527-ben I.
Ferdinándkirállyá
koronázásával megkezdődött a
Habsburg-ház 400 éves uralkodása
Magyarországon
1528-ban megkoronázták I.
Károly svéd
királyt
1529-ben a hódító
törökök I.
Szulejmán szultán
vezetésével
megkezdték Bécs csaknem három hetes
sikertelen
ostromát
1529-ben a spanyolok és portugálok a
Zaragozai
szerződéssel ismét rendezték az
újonnan
felfedezett Amerika felosztását
1529-ben a Speyer-i birodalmi gyűlésen
számos
fejedelem és város
tiltakozását fejezte ki
Luther Márton elítélése
miatt, amely
tiltakozás miatt nevezték el a
lutheránusokat
protestánsoknak
1529-ben az első Kappel-i békével
befejeződött
Svájcban a protestáns és katolikus
kantonok
küzdelme
1529-ben elkészült Luther
Márton Kis
kátéja, az evangélikus
egyház egyik
legfontosabb hitvallási irata
1529-ben I. Szulejmán megkezdte Bécs
ostromát
1529-ben I. Szulejmán szultán feladta
Bécs
ostromát, és seregével hazaindult
1529-ben II. Szulejmán szultán 200 ezer
fős
seregével elindult Bécs
elfoglalására
1530-ban a Habsburgok megkezdték a Szapolyai
János
magyar király által védett Buda
várának sikertelen ostromát,
miután
sikerült bevenniük Esztergomot, Visegrádot
és
Vácot
1530-ban Firenze városa kapitulált V.
Károly
spanyol király seregei előtt, és ezzel a
száműzött Medici család ismét
átvehette a városállam
irányítását
1530-ban VIII.Henrik angol király
megalapította az
anglikán egyházat, válaszul az első
házasságának
felbontását ellenző
pápai döntésre
1531-ben a svájci katolikus kantonok a kappeli
csatában legyőzték a protestáns
csapatokat
1531-ben I. Ferdinánd király
és Szapolyai
János király képviselői
három
hónapra szólófegyverszünetet
kötöttek Visegrádon a három
felé
szakadó Magyarországon
1532-ben a Leobersdorfi csatában a
német-magyar
sereg megsemmisítette I. Szulejmán
előreküldött
portyázó seregét Bécs
közelében
1532-ben I. Szulejmán török
seregei
megszállták Kőszeget
1532-ben Morus Szent Tamás szakított
VIII. Henrik
királlyal, ami végül a katolikus
püspök
mártír halálához vezetett
1532-ben V. Károly német
császár
és a protestáns rendek
megkötötték a
Nürnbergi vallásbékét
1533-ban Pizarro spanyol konkvisztádor elfoglalta
az Inka
Birodalom fővárosát, Cuzcót
1533-ban VII. Kelemen pápa
kiközösítette
a Katolikus Egyházból VIII. Henrik angol
királyt
1533-ban VIII. Henrik angol király titokban
feleségül vette második
feleségét,Boleyn Annát, kinek
később
fejét vétette
1534-ben a Lauffen-i csatában a Habsburgok
és a
Hesseniek csaptak össze ez utóbbiak
sikerével, amely
esemény Württemberg
történetében
bír jelentőséggel
1534-ben III. Keresztélyt
választották
Dánia és Norvégia
királyává
1534-ben VIII. Henrik egy ír
szabadságharcost
végeztetett ki Thomas Silken
személyében
1535-ben Francisco Pizarro megalapította Lima
városát
1535-ben kinyomtatták az első teljesen angol
nyelvű
Bibliát, amelyet 1590-ben követett a
magyar nyelvű
„vizsolyi” Biblia.
1535-ben Londonban a protestáns hitre
áttért
VIII. Henrik király kivégeztette a katolikus
Morus Szent
Tamást
1536-ban a Peu
meghódításáért
vívott harcok során véget
ért a Cuzcoi
csata, amelyben a spanyolok döntő vereséget
mértek
az inka birodalomra
1536-ban a spanyol konkvisztádor Pedro de Mendoza
megalapította a mai Buenos Airest
1536-ban
házasságtörés,
vérfertőzés, árulás
és
boszorkányság vádjával
letartóztatták VIII. Henrik angol
király
második feleségét, Boleyn
Annát
1536-ban VIII. Henrik feleségül vette
harmadik
asszonyát Jane Seymour személyében
1537-ben a diakovári csatában a
törökök legyőzték az
osztrák-magyar-horvát-német-cseh
seregeket
1537-ben a hódító
törökök
elfoglalták a dalmáciai Klissza
városát
1538-ban aPrevezai tengeri csatában az
oszmánok
legyőzték a nyugati hajóhadat a
Jón-tengeren
1538-ban I. Szulejmán hadjáratot
indított
Moldva ellen
1538-ban III. Pál pápa
kiközösítette VIII. Henrik angol
királyt, ami
az anglikán egyház
kialakulásához vezetett
1538-ban kiűzték Genfből Kálvin
Jánost
és követőit
1538-ban létrejött a rövid
életű
váradi béke, amelyben Szapolyai János
magyar
király és a Habsburgok megegyeztek az
ország
felosztásáról a
török ellenében
1538-ban megalapították az Amerikai
kontinens első
egyetemét,az Aquinói Szent Tamás
Egyetemet
1636-banaz Amerikai kontinensen megalapították a
Harvard
egyetemet (
1539-ben királyi esküvőre került
sor, amikor is
I. Szapolyai János magyar király
házasságot
kötött I. Zsigmond lengyel király
és Bona
Sforza leányával, Izabellával
1539-es toledói szerződés, ahol a
francia és
a spanyol uralkodó szövetkezett
Angliával szemben
1540-ben a hódító
török megkezdte
Visegrád ostromát
1540-ben I. (Habsburg) Ferdinánd király
ismét megtámadta Szapolyai János
magyar
királyságát, ami egy Habsburg -
török
háborút eredményez
1540-ben III. Pál pápa
engedélyezte a
Loyolai Szent Ignác által alapított
Jezsuita rend
működését
1540-ben lezajlott az utolsó királyi
temetés
Székesfehérvárott Szapolyai
János
örök nyugalomra helyezésével
1540-ben VIII. Henrik feleségül vette
negyedik
asszonyát Anna Cleves személyében
1540-benaz osztrákok megostromolták
Budát,
amit ekkor még Fráter György
megvédett
tőlük
1541-ben az osztrák seregek megkezdték
Buda
sikertelen, több hónapig tartó
ostromát
1541-ben I. Szulejmán szultán Buda
falai alá
érkezett
1541-ben megkezdték az ekkor még
Szapolyai
Jánost támogató
törökök Pest
hosszú ostromát, amelyet a Habsburg
trónkövetelő, Ferdinánd csapatai
védtek,
egyenlőre sikerrel
1541-ben megköttetett a gyalui szerződés
Habsburg
Ferdinánd és Szapolyai János
király
özvegy, Izabella között, amelynek
értelmében Magyarország
birtoklása I.
Ferdinándra szállt
1541-ben megszületett az első
összefoglaló
magyar törvénykönyv Tripartitum
néven
1541-ben Mehmed szendrői bég visszavonult az
osztrák-magyar-cseh sereg elől
1541-ben összeesküvők
meggyilkolták
Limában Francisco Pizarro spanyol konkvisztádort
1541-ben szintén atörök
katonaság csellel
elfoglalta Buda várát
1542.ben VIII. Henrik angol király lefejeztette
feleségét, Howard Katalint
1542-ben a keresztény seregek
befejezték Buda
két hétig tartó sikertelen
ostromát,
így annak töröktől való
felszabadítása még 144 évet
váratott
magára
1542-ben az angol-skót
háború során
az angolok legyőzték a skótokat a Solway Moss-i
csatában
1542-ben Észak-Etiópiában a
portugál
expedíciós erők legyőzték a
törököket aBaçentei
csatában
1542-ben Stuart Mária lett a skótok
királynője, akit végül I.
Erzsébet
fejeztetett le kastélya egyik termében a
meghívott
vendégek körében.
1542-ben VIII. Henrik kivégeztette
ötödik
feleségét, Catherine Howardot
1543-ban a győri huszárok a
vásárhelyi
csatában szétverték a
környéket
dúló törököket
és tatárokat
1543-ban a kaposi csatábana szekszárdi
törökök szétverték a
végvári
vitézeket
1543-ban a szekszárdi csatában a
végvárikatonák
megtizedelték a
törököket
1543-ban a törökök
elfoglalták Pécset
1543-ban az etiópiai Wayna Daga-i
csatában a
portugál-etióp szövetségesek
legyőztéka törököket
1543-ban Erdély török
fennhatóság
alá került
1543-ban VIII. Henrik angol király elvette
hatodik,
és egyben utolsó feleségét,
Catherine Parr-t
1543-ben az I. Szulejmán szultán
vezette
török haderő elfoglalta Siklós
várát,
1544-ben az olasz háborúk
idején
megkezdődött Boulogne két hónapos
francia ostroma,
amelyet végül az angolok visszavertek
1545 -ben III. Pál pápa megnyitotta a
Tridenti
zsinatot, amely az egyházigazi
megformálását hozta, és
egyben az
ellenreformáció kezdete volt
1545-ben a pápa összehívta a
katolikus
egyházat megreformáló Tridenti zsinatot
1547-ben a protestáns német
fejedelemségek
és a katolikusok között folyó
Schmalkaldeni
háború során a Mühlberg-i
csatában
hatalmas vereséget mértek a katolikus
spanyol-osztrák-magyar seregek a protestánsokra
1547-ben a Schmalkaldeni háború
során a
Drake-i ütközetben a protestáns erők
legyőzték
a német katolikus fejedelemségeket
1547-ben az angol-skót
háborúk utolsó
csatájaként lezajlott a Pinkie Cleughi
ütközet,
amely az angolok győzelmét hozta
1547-ben II. Valois Henriket francia
királlyá
koronázták
1547–ben IV. (Rettegett) Iván lett
Oroszország első cárja
1547-ben megkötötték a
Habsburg-török
háborút lezáró
Drinápolyi
békét
1547-ben VI. Tudor Edward foglalta el az angol
trónt
1547-benVIII. Henrik halálával fia, VI.
Edward
került a trónra, mint az első protestáns
uralkodó
1550-ben pápává
választották a
művészet kedvelő III. Gyulát
1551-ben Fráter György bíboros
és
Castaldo császári tábornok
vezetésével a magyar hadak
visszafoglalták a
töröktől Lippa várát
1552-ben a hősiesen védekező Eger alól
elvonult az
oszmán sereg
1552-ben a szentandrási csatában
vereséget
szenvedett a Temesvár felmentésére
indult szegedi
hajdúsereg a törököktől
1552-ben a törökök
megkezdték a Dobó
István parancsnoksága alatt
álló egri
vár ostromát
1552-ben atörök haderő Ali budai pasa
és Ahmed
másodvezír parancsoksága alatt
megkezdte Eger
várának fél évig
tartó sikertelen
ostromát
1552-ben szintén a
törökökEger sikertelen
ostroma után elhagyták a
környéket
1552-ben véget ért az
orosz-kazán
háború, miután az oroszok
bevették
Kazán városát, ami a tatár
Aranyhorda
utódállamának
számító
Kazán Kánság
bukását is jelentette
1553-ban Angliábanelfoglalta
trónját Lady
Jane, aki később ezért
életével fizetett
1553-ban Kálvin máglyára
küldte
Szervét Mihályreformátort
1553-ben Tudor
I.(véres)Máriát
koronáztákangol királynővé
1554-ben a hódító
törökök
elfoglalták az észak-magyarországi
Fülek
várát
1554-ben befejeződött a később
kivégzett
királynő, Lady Jane kilenc napos uralkodása
Angliában
1555-ben a firenzeiek
meghódították
Sienát
1555-ben az augsburgi
vallásbékével
hivatalosan elismerték az evangélikusok
egyenjogúságát a
Német-római
Birodalomban, és ezzel lezárultak a
reformáció korának
vallásháborúi
1556-ban az angliai Oxfordban máglyán
kivégezték a protestáns Canterbury
érseket,
Thomas Cranmert
1556-ban az anglikán Thomas Cranmer canterburyi
érseket katolikus Mária királynő alatt
eretneknek
nyilvánították és hamarosan
kivégezték, csakúgy mint
korábban a
protestáns VIII. Henrik alatt a katolikus Morus Szent
Tamást
1556-ban az eddig ismert legnagyobb
földrengés
pusztított a kínai Sanhszi
tartományban, több
mint 830.000 halottat követelve
1556-ban Indiában a mongol-török
mogulok a
második Panipat-i csatában vereséget
mértek
a hindukra
1556-ban pedig II. Fülöpkezdhette meg
spanyolországi uralkodását
1558 – Franciaország visszafoglalta
Calais-t, Anglia
utolsó kontinentális területét
1558-ban az olasz fennhatóság miatt
kitört
háborúban aGravelines-i
ütközetben a spanyol
Habsburgok döntő vereséget mértek a
franciákra
1558-ban I. Erzsébet lépett Anglia
trónjára, aki ezzel új
történelmi
korszakot nyitott az angolszász országban.
1558-ban Stuart Mária skót
királynő
Párizsban házasságra lépett
II. Valois
Ferenc francia trónörökössel
1559-ben A cateau-cambrésis-i béke
véget
vetett az európai
hegemóniáért
vívott francia-spanyol háborúnak, ami
a Habsburgok
spanyol ágának
megerősödését hozta
1562-ben a francia hugenotta
vallásháborúk
során a katolikusok legyőzték a
protestánsokat a
Dreux-i ütközetben
1562-ben a hadadi csatában Habsburg I.
Ferdinánd
seregei legyőzték János Zsigmondot magyar
királyt
1562-ben a wassyi hugenották
között lezajlott
mészárlással megkezdődtek a francia
katolikus-protestáns
vallásháborúk
1562-ben IV. Piusz pápa megnyitotta a tridenti
zsinat
utolsó ülésszakát
1562-benFranciaországbana Saint-Germaini ediktum
elismerte
a protestáns hugenották vallási jogait
1563-ban az Amboise-i ediktummal megadott
korlátozott
vallásszabadság révén
véget
ért Franciaországban az első hugenotta
polgárháború
1563-ban befejeződött a 18 évig
tartó Tridenti
zsinat utolsó szakasza, és megkezdődhetett a
katolikus
egyház megújhodása, amit
ellenreformációnak is nevez a
történelem
1564-ben I. (Habsburg) Miksát magyar
királlyá koronázták
1564-ben János Zsigmond erdélyi
fejedelem csapatai
visszafoglalták Szatmárt az
osztrákoktól
1564-ben kihirdették a Tridenti zsinat
eredményét, ami után megkezdődhetett
az
Egyház megújulása és az
ellenreformáció
1565-ben a törökök
megkezdték Málta
több hónapos sikertelen ostromát
1565-ben Habsburg-török
háborúk
soránmegkezdődött a négy
hónapos
Máltai csata, amely a Máltai lovagrend
és
szövetségesei győzelmét hozta
1566-ban a törökök
megkezdték döntő
rohamaikat Szigetvár ellen, amelyek
következtében az
erősség másnap elesett
1566-ban az aszketikus reformert, V. Piust
választották
pápává
1566-banZrínyi Miklós hősi
halált halt
Szigetvárnál, amikor a maroknyi
védővel
kitörve utolsó csapást mért a
törökre
1567-ben a Hollandia
függetlenségéért
vívott nyolcvanéves
háborúban a spanyol
megszállók az Oosterweel-i
ütközetben
leverték a holland lázadókat
1567-ben skócia
királyává
koronázták Stuart I. Jakabot
1568-ban a függetlenségért
kűzdő
németalföldi tartományok
vereséget
mértek a spanyolokra, és ezzel
kezdetét vette a
nyolcvanéves háború
1568-ban a Németalföld
függetlenedési
törekvései miatt zajló "nyolcvan
éves
háborúban" a spanyolok legyőzték a
holland
felkelőket a Jemming-i csatában (a spanyolok 300 főt
vesztettek,
míg a hollandok 7.000 embert)
1568-ban Alba hercegének
utasítására
Brüsszel főterén kivégezték
Egmont és
Hoorn grófokat, a németalföldi
szabadságmozgalom vezetőit
1568-ban János Zsigmond Erdély első
fejedelme
jelenlétében, Dávid Ferenc
szuperintendens
közreműködésével, a
Tordán tartott
országgyűlés alkalmával,
Erdélyben, a
világon először törvénybe
iktatták a
vallásszabadság fogalmát.
1568-ban Langside-i csatában a
vetélkedő
skót politikai erők ütköztek meg
egymással
katolikus Mária királynő fia javára
történt lemondását
követően
1568-ban létrejött Erdélyi
Unitárius
Egyház
1568-ban Miksa német-római
császár
és magyar király megkötötte a
törökkel a Drinápolyi
békét, amely egy
ideig békét hozott
1568-ban Stuart Mária a skótok
királynője
ellenlábasai elől Angliába menekült,
ahol azonban
később unokatestvére, Erzsébet
királyné kivégeztette
1569-ben a harmadik hugenotta
vallásháborúban lezajlott Jarnac-i
csatában
a katolikusok legyőzték a protestánsokat, akiknek
vezére, Condé herceg is elesett
1569-ben létrejött a Lublini
Unió, a
lengyel-litván
államközösség
1570-ben I. Miksaés János Zsigmond
magyar
királyok megkötötték a speyeri
szerződést, amelyben János Zsigmond lemondott a
magyar
királyi címéről, de Miksa elismerte őt
erdélyi fejedelemként
1570-ben V. Pius pápa
kiközösítette I.
Erzsébet angol királynőt a katolikus
egyházból
1571-ben a johanniták birtokba vették
Málta
szigetén Valletta városát
1572-ben a Hollandia
függetlenségéért
vívott nyolcvanéves
háborúban a spanyolok
bevették a hollandok által védett
Haarlem
városát
1572-ben augusztus hó 23. napján
gyilkoltak le a
katolikusok Párizsban több mint 3000
protestáns hugenottát,
mélypontjaként a sok
éve tartó véres
vallásháborúnak. E véres
esemény
kapta a „Szent Bertalan éj”
elnevezést,
ugyanis másnap erre a napra virradt.
1572-ben az orosz seregek a Molodi csatában
legyőzték a törökökkel
szövetkezett
krími tatárokat
1572-ben az orosz-tatár
háborúk
idején a Molodi csatában a krími
tatárok
vereséget szenvedtek az oroszoktól
1572-ben házasságra lépett a
hugenotta
Navarrai Henrik, valamint a katolikus Valois Margit a
protestánsok és katolikus ellentétek
csillapítása érdekében.
Néhány nap múlva kitört a
Szent Bertalan napi
mészárlás, amely a
vallásháború
kiszélesedéséhez
vezetett
1572-ben kitört a németalföldi
szabadságharc a Habsburgok ellen, ami Hollandia
függetlenségéhez vezetett
1572-ben Szent Bertalan
éjszakáján, Medici
Katalin francia királyné
utasítására
legyilkolták a Párizsban
tartózkodó
hugenottákat
1573-ban a Hollandia
függetlenségéért
vívott nyolcvanéves háború
során a
németalföldiek első sikerüket
aratták azzal,
hogy megvédték Alkmaar
városát az
ostromló spanyoloktól
1573-ban a Mikatagaharai csatában a
japán politikai
riválisok csaptak össze. Magyarországon
két
középkori országgyűlés
kezdődött e
napon, 1554-ben Marosvásárhelyen, 1649-ben
pedigPozsonyban.1949-ben megalakult a KGST, a szocialista
országok gazdasági szövetsége
1573-ban III. Anjou Henrik befejezte a protestáns
hugenották egyik fészkének, La
Rochellenek
fél évig tartó sikertelen
ostromát
1574-ben a holland szabadságharc során
a spanyolok
a holland "koldusok" akciói nyomán felhagytak
Leiden
városának öt hónapos
ostromával
1574-ben III. Henrik lépett
Franciaország
trónjára
1575-ben a francia
vallásháborúk
idején megvívott Dormans-i
ütközetben a Guise
Henrik által vezetett katolikusok megverték a
hugenottákat
1575-ben a török-mongol
származású
mogulok Akbar császár
vezetésével
legyőzték a bengáli hadsereget a Tukaroi
csatában,
amelyben csak az egyik oldalon 3600 elefánt vett
részt
1575-ben francia királlyá
koronázták
a Valois házból való III. Henriket,
aki
Báthory Istvánt megelőzően
Lengyelország
királya is volt. A francia király ugyanezen a
napon
megülte menyegzőjét is
1575-ben lezajlott az utolsó nagyobb
ütközet az
angol-skót háborúban, a Redeswire-i
csata, amelyet
a skótok nyertek
1576-banlengyel királlyá
koronázták
Báthory Istvánt
1577-ben a Bergerac-i békével
lezárult a
francia hugenotta vallásháborúk első
szakasza
1578-ban a marokkói Ksar-el-Kebir-i, avagy
más
néven a Három király
csatájában a
portugálok vereséget szenvedtek a
marokkói -
török szövetségesektől,
és a
portugál uralkodó, I. Sebestyén is
elesett
1578-ban a török által
megszállt Buda
várában felrobbant a lőporraktár,
amely több
ezer ember életének vetett véget,a
budai pasa
pedig selyemzsinórt kapott és
kivégezték a
történtek miatt
1579-ben Báthory István lengyel
király
megalapította a Vilniusi Egyetemet
1579-ben létrejött a
protestánsUtrechti
Unió és megkezdődött a
független Hollandia
kialakulása
1579-ben XIII. Gergely pápa a magyar papok
képzésére megalapította
Rómában a Collegium Hungaricumot
1579-benmegérkeztek az első jezsuita szerzetesek
Kolozsvárra
1580-ban az Alcantarai csatában a
portugálok
vereséget szenvedtek a spanyoloktól, ami a
két
ország perszonáluniójához
vezetett
1580-ban az angolok bevették az írek
által
védett "Arany erődöt",Dun an Óirt,
és
lefejeztek 600 polgárt valamint katonát
1581-ben a Lív háború
során
Báthory István lengyel király seregei
befejezték az oroszországi Pskov
városának
félévig tartó sikertelen
ostromát,
és a megszálló
lengyel-litván seregek
kivonultak Oroszországból
1581-ben az angol parlament törvényen
kívüli helyezte a római katolikus
vallást,
amely helyébe az anglikán vallás
lépett
1581-ben Báthory István lengyel
király
seregei megkezdték az oroszországi Pskov
városának féléves
ostromát az első
északi háború
részeként, amely
végül többek között
Litvánia
és Lengyelország győzelmével
végződött
1582-ben e napon kezdődött meg Európa
legtöbb
országában az
átállás a Gergely
naptárra, így ebben az évben ez a nap
hiányzott a naptárból -
október 4-ét
rögtön követte október 15-e
1582-ben életbe lépett a XIII. Gergely
pápa
által elrendelt naptárreform a legtöbb
katolikus
országban, ennek következtében 1582.
október
4-ét közvetlenül 1582. október
15. követte
1582-ben XIII. Gergely pápa bevezette a
róla
elnevezett Gergely-naptárat, amely október
4-én
átlép 10 napot, vagyis október 15-e
követi
1583-ban létrejött az első angol gyarmat
Észak-Amerikában az Új-Fundlandi St,
John
1584-ben meggyilkolták Orániai Vilmost,
a
"Hallgatag Herceget", Németalföld
függetlenségi
mozgalmának vezetőjét, miután II.
Fülöp
spanyol király vérdíjat
tűzött ki
fejére
1585-ben a Hollandia
függetlenségéért
vívott "Nyolcvanéves
háborúban" az
Amerongen-i csata során a spanyolok legyőzték
Utrecht
mellett a holland tartományokat
1586-ban a nématalföld
függetlenségéhez vezető
nyolcvanéves
háborúban a spanyolok vereséget
mértek a
holland-angol szövetségesekre a Zutpheni
csatában
1587-ben az angol Francis Drake
expedíciós
flottája legyőzte a spanyol Armadát
Cádiz
kikötőjében
1587-ben Francis Drake vezette angol flotta a
Cádizi
csatában legyőzte a spanyol flottát az amerikai
gyarmatok
birtoklásáért kitört
húsz éves
spanyol-angol háborúban
1587-ben I. Erzsébet angol királynő
kivégeztette I. (Stuart) Máriát, a
skótok
katolikus királynőjét
1588-ban a Francis Drake vezette angol haderő, égő
hajókkal indított
támadásával
megsemmisítette a Calaisban horgonyzó spanyol
Armada
számos hajóját, és
meghátrálásra
kényszerítette az
ellenséget
1588-ban a Spanyol Armada 130 hajóval
és 30.000
emberrel megindult Anglia ellen, 1664-ben a
polgárháborús Angliában a
királypárti erők bevették Bolton
városát, ahol nagy
mészárlást
rendeztek a parlamentarista lakók között
1588-ban az angol-spanyol háború
során a
spanyol Nagy Armada vereséget szenvedett az angol
flottától aGravelines-i tengeri
ütközetben
1588-ban az angol-spanyol háború
során
aspanyol Armada elérte Anglia partjait, ám
inváziós
küldetését egy vihar
megakadályozta
1588-ban az angol-spanyol háborúban
lezajlott
Gravelines-i tengeri ütközetben az angolok
legyőzték a
spanyol Armadát
1588-ban IV. Keresztély lett Dánia
és
Norvégia királya
1588-ban Rákóczi Zsigmond
erdélyi fejedelem
győzelmet aratott a törökön
Szikszónál
1590-ben a francia
vallásháborúk
során a hugenotta Navarrai Henrik döntő
csatát nyert
a katolikus Liga ellen Ivrynél, amely
hozzájuttatta a
francia koronához, miután feladta
protestáns
hitelveit mondván: "Párizs megér egy
misét"
1590-ben a rövid uralkodású
XIV. Gergely
pápa lépett trónra
1592-ben svéd királlyá
koronázták a III. Vasa Zsigmond lengyel
és
litván uralkodót
1593-ban a keresztény seregek
Sziszeknél nagy
győzelmet arattak atörök felett
1593-ban a magyar királyi csapatok
Székesfehérvár ostromához
láttak
1593-ban a vallásháborúknak
véget
vető, hugenotta IV. Henry francia király
nyilvánosan
visszatért a katolikus hitre, mondván:
"Párizs
megér egy misét"
1593-ban Szinán török
nagyvezír
elfoglalta Veszprémet
1594-ben IV. Henrik francia királyt
megkoronázták, miután
katolizált ezen
szállóigévé vált
mondással:
"Párizs megér egy misét"
1595-ben a britek ellen lázadó
ír seregek a
kilencéves háborúban a Clontibret-i
ütközetben legyőzték I.
Erzsébet
királynő angol seregeit
1595-ben Báthory Zsigmond erdélyi
fejedelem
Gyurgyevónál győzelmet aratotta
törökök
felett
1595-ben megjelent az első nyomtatott katalógus a
Leideni
Egyetemi Könyvtárban
1596-ban a török elleni 15 éves
háború legnagyobb
csatájában,
mezőkeresztesnél vereséget szenvedtek a
keresztény
liga seregei
1597-ben 26 keresztény misszionáriust
és
hívőt feszítettek keresztre a Japán
keresztényüldözés
alkalmával Nagaszakiban
1598-ban a Baltikumért vetélkedő
svédek
és a lengyel-litván unió csapott
össze
Stangebro-i csatában, amely a svédek
győzelmével
végződött
1598-ban a Bourbon-házból
való IV. Henrik
Franciaországban kiadta a protestánsok
vallásszabadságát
engedélyezőnantes-i
ediktumot, amellyel véget ért a hosszú
vallásháború
1598-ban a Japánok Koreai
inváziója miatt
került sor az úgynevezett
hétéves
háborút lezáró tengeri
csatára
Noryangnál, ahol a japánok vereséget
szenvedtek a
kínai és koreai erőktől
1598-ban a magyar királyi sereg megkezdte
megkezdte a
dél évszázada a
törökök
által megszállt Buda sikertelen
ostromát
1598-ban a mai Chile területén a Mapuche
őslakosok
aCuralaba-i csatában megverték a spanyolokat
és
ezzel megakadályozták azok további
hódítását
1598-ban Borisz Godunov megszerezte Oroszország
trónját
1598-ban Győrből sikerült kiverni a
törököt,
1598-ban sikerült visszafoglalni Győr
várát a
töröktől
1599-ben az osztrákok által
támogatott
Vitéz Mihály havasalföldi vajda seregei
szövetkezve a székelyekkel, legyőzték
Báthory
András erdélyi fejedelem magyar és
kozák
seregeit, ami elvezetett a havasalföldi, moldovai
és
erdélyi oláh népek rövid
egyesüléséhez
1599-ben Báthory András
erdélyi fejedelmet a
székelyek meggyilkolták
Csíkszentdomokos
közelében, aki ellen még az
oláhokkal
és így a Habsburg
császárral
szövetkeztek
1600-ban a perui Huaynaputina sztratovulkán
felrobbanásával megtörtént az
írott
történelem eddigi legnagyobb
vulkánkitörése
1600-ban e napon tartották a francia IV. Henrik
király és a firenzei Midici Katalin
esküvőjét
1600-ban létrejött a
későbbiekben
sokfelé gyarmatosító Brit Kelet-indiai
Társaság
1600-ban megtartották Medici Mária
és IV.
Henrik francia király esküvőjét, amelyen
a
vőlegényt csupán megbízottja
révén
vett részt
1601-ben Robert Devereux lázadást
szervezett
Londonban Erzsébet királynő ellen
1602-ben a tizenöt éves
háború
során, Jemisdzsi Hasszán nagyvezír
visszafoglalta
a császáriaktól
Székesfehérvárt
1602-ben létrejött a
gyarmatosító
Holland Kelet-Indiai Társaság
1603-ban Stuart I. Jakab lett Anglia királya
1603-ban Stuart VI. Jánost Anglia
királyává
koronázták
1604-ben a holland függetlenségi
háborúban a spanyol csapatok három
évi
ostrom után bevették Ostende
kikötővárosát
1604-ben Basta generális osztrák
seregei
Osgyánnál vereséget mértek
Bocskai
István hajdúira
1604-ben Bocskai István és a
felső-magyarországi nemesség
vezetésével
kitört az első Habsburg-ellenes felkelés, amely
sikerrel
végződött
1604-ben Bocskai István hajdúi
élén
bevonult Debrecenbe
1604-ben Bocskai István hajdúi
élén
bevonult Debrecenbe
1604-ben Bocskai István hajdúi
szétverték a túlerőben lévő
Johannes Pezzen
császári ezredes hadtestét
Álmosd és
Diószeg között, aminek
eredményeként
hamarosan országos felkelés bontakozott ki a
Habsburg
uralom ellen
1604-ben„Othello”-ját
1604-benBocskai István erdélyi
fejedelem győzelmet
aratott Álmosd és Diószeg
között a
császári seregek fölött a
hétéves
háborúban a Hochkirknál
vívott
csatában az osztrák haderő legyőzte a poroszokat
( 1758)
1605-ben a Baltikum
ellenőrzéséért
kitört svéd-lengyel háború
során
lezajlott Kircholm-i ütközetben a
Lengyel-Litván
Államközösség fényes
győzelmet aratott a
svédeken
1605-ben a szerencsi országgyűlés
Bocskai
Istvánt Magyarország és
Erdély
fejedelmévé választotta
1605-ben Bocskai István erdélyi
fejedelem a sikeres
Habsburg ellenes felkelésben őt
támogató
hajdúknakkollektív nemességet
adományozott,
és letelepítette őket a
Tiszántúlon
1605-ben Marosszerdán az erdélyi
országgyűlés fejedelemmé
választotta
Bocskai Istvánt
1605-ben megválasztották a Borghese
családból való V. Pál
pápát,
az ellenreformáció és az
egyház belső
reformjának támogatóját
1606-ban a Bécsi béke sikerrel
zárta le a
Bocskai István erdélyi fejedelem által
vezetett
magyar felkelést.
1606-ban a magyar, török,
osztrák részről
megkötött zsitvatoroki békével
véget
ért a törökök ellen
vívott tizenöt
éves háború, ami egyben a
magyarországi
török uralom hanyatlásának
kezdetét is
jelentette
1606-ban az Oroszországban politikai
válságot okozó Hamis Dimitrijt, IV.
rettegett
Iván cár
állítólagos fiát
meggyilkolták
1607-ben a gyulafehérvári
országgyűlés fejedelemmé
választotta
Rákóczi Zsigmondot
1607-ben a Németalföld
függetlenségéért
vívott nyolcvan
éves háború során, a
holland flotta
elpusztította a lehorgonyzott spanyol hajóhadat
Gibraltárnál
1607-ben megtartották Claudio Monteverdi Orfeo
című
operájának premierjét
1608-ban Báthory Gábor
lépett trónra,
miutánhajdúi
segítségével lemondatva
elődjét, Rákóczi Zsigmondot
1608-banRákóczi Zsigmond lemondott
erdélyi
fejedelmi trónjáról Báthory
Gábor
javára
1609-ben Galileo Galilei bemutatta első
távcsövét
1609-ben Milánóban
megnyitották
Európa második nyilvános
könyvtárát, a Biblioteca
Ambrosianát
1610-ben a Lengyel-Litván
Államközösség a Klushino-i
csatában
vereséget mért a svédekkel
szövetkezett
Moszkvai nagyhercegségre
1610-ben a második Bourbon házi
uralkodó,
XIII. "Igazságos" Lajos lépett a francia
trónra a
vallásháborúkat
lezáró IV.Henrik
meggyilkolását követően
1610-ben Galileo Galilei először figyelte meg a
Jupiter
holdjait (Ganymedes, Callisto, Io, Europa)
1611-ben a lengyel-osrosz háború
során a
lengyel-litván seregek húsz hónapi
osrtom
után bevették Szmolensk
városát
1611-ben Báthory Gábor
erdélyi fejedelemre
Brassó mellett vereséget mért Radu
Serban
havasalföldi vajda
1611-ben
bemutattákShakespeare„Vihar” cmű
művét ( 1611)
1611-ben Londonban megjelent az első hivatalos
anglikán
bibliafordítás, a King James Biblia
1612-ben a két napos Suvali tengeri
ütközetben a
britek legyőzték a portugálokat
Indiában
1612-ben Galileo Galilei elsőként figyelte meg
aNeptunusz
bolygót
1613-ban a hajdúk Váradon
meggyilkolták
Báthory Gábor erdélyi fejedelmet,
miután
kiderült, hogy a várost török
kézre
adná a méltóság
megtartásáért cserébe
1613-ban az Erdély aranykorát
megvalósítóBethlen Gábort
ekkor
választották erdélyi
fejedelemmé
1613-ban Mihail Romanovot I. Mihály
néven orosz
cárrá koronázták
1613-ban Oroszországban trónra
lépett az
első Romanov-házból való
uralkodó, I.
Mihály cár néven
1614-ben Virginiában megtartották az
amerikai
bennszülött Pocahontas és az angol John
Rolfe
esküvőjét
1615-ben Bethlen Gábor erdélyi
fejedelem és
II. Mátyás német-római
császár megkötik a nagyszombati
békét,
amelyben a császár biztosította
Erdély
függetlenségét
1615-ben Oszaka ostrománál
ajapán
belpolitikai riválisok csaptak össze
1617-ben a megerősödött
Svédország
sikerrel zárta le Oroszország ellen a
Balti-tenger
ellenőrzéséért vívott
tíz
éves háborúját a Stolbovoi
békével
1617-ben Habsburg II. Ferdinándot
Prágában
cseh királlyá koronázták
1617-ben Upsalában
megkoronázták II.
Gusztáv Adolf svéd királyt, a
harmincéves
háború későbbi protestáns
hadvezérét
1618-ban a prágai osztrák tisztviselők
defenesztrációjával
kezdetét vette a
harmincéves háború
1618–ban II. Oszmán lett a
török birodalom
szultánja
1619-ben a harmincéves
háborúba beavatkozva
Bethlen Gábor 10 ezer lovast indított a
cseh-morva
szövetséges csapatok
megsegítésére
1619-ben a harmincéves
háborúban lezajlott
Sablat-i csatában a cseh protestánsok
vereséget
szenvedtek a Német-Római
Császárságtól, ami
fordulópontot
jelentetett a háború cseh szakaszában
1619-ben Bethlen Gábor erdélyi
fejedelem csapatai
elfoglalták Bécs elővárosát
1619-ben II. Ferdinándot
német-római
császárrá
választották, aki 1625-től
magyar király is lett
1619-benvértanú halált
haltak a
„Kassai vértanúk”,
Pongrácz
István, Grodecz Menyhért, Kőrösi
Márk
jezsuita papok illetve diák, miután
megtagadták
Rákóczi György hajdúinak
katolikus hit
elhagyását
1620-ban a csehek vereséget szenvedtek a
Habsburgoktól a Prága melletti
Fehér-hegyi
csatában, aminek következtében a Cseh
Királyság Habsburg
örökös
tartománnyá vált
1621-ben a harmincéves
háború
részeként a svédek
elfoglalták a lettektől
Riga városát
1621-ben a harmincéves
háború során a
nikolsburgi békével véget
ért Habsburg II.
Ferdinánd és Bethlen Gábor
erdélyi
fejedelem háborúskodása
1621-ben a harmincéves
háború során
az osztrák császáriak
visszavették Pozsonyt
Bethlen Gábor erdélyi fejedelemtől
1621-ben Németországban feloszlott a
Katolikus
Ligával szemben létrejött
Protestáns
Unió
1621-ben XV. Gergely foglalta el a pápai
trónt,
akit utolsóként választottak
közfelkiáltással
pápává
1622-ben a harmincéves
háború során a
Baden-Württembergi Mingolsheim-i csatában a
protestáns szövetség aratott győzelmet a
Katolikus
Liga felett
1622-ben a harmincéves
háborúban a spanyolok
határozott győzelmet arattak a németek felett a
hollandiai Fleurusnél
1622-ben a Jamestowni
mészárlás során
a poheten indiánok nagypénteken megöltek
347 angol
telepest az első észak-amerikai angol
településen
1622-ben a kínai Makaóban a holland
és
portugál expedíciós erők csaptak
össze a
kereskedelem ellenőrzése érdekében a
portugálok sikerével
1622-ben Loyolai Ignác és
Xavéri Ferencet
szentjei közé emelte a katolikus egyház
1625-ben Stuart I. Károly lett Anglia
és
Skócia királya
1626-ban a Harmincéves
háborúként
ismert vallásháborúban,a
protestáns
dánok legyőzték a katolikus erőket a Dessau-i
ütközetben
1626-ban felszentelték az új
római Szent
Péter Bazilikát
1627-ben XIII. Lajos megkezdte a hugenotta központ,
La
Rochelle sikeres ostromát
1628-ban a harmincéves
vallásháború
során a Wolgast-i csatában a Katolikus Liga
vereséget mért a protestáns
dánokra
1629-ben pusztító
földrengés
rázta meg Nápolyt
1630-ban a segesvári
országgyűlés I.
Rákóczi Györgyöt
választotta
Erdélyi fejedelmévé
1630-ban Bethlen Istvánt erdélyi
fejedelemmé
választották
1630-ban I. Rákóczi
Györgyöt
Erdély fejedelemmé
választották
1632-ben a harmincéves
háború egyik fő
ütközetében, az e napon kezdődött
kétnapos
rajnai csatában, a protestáns svédek
legyőzték a katolikus bajorokat
1632-ben a harmincéves
háború egyik
legnagyobb csatájában, a Lutzen-i
ütközetben -
amelyben a svédek királya, II. Gustav Adolf is
elesett, -
a protestáns svédek vereséget
mértek a
katolikus német szövetségre
1632-ben a harmincéves
háborúban
megvívott Rain-i ütközetben a
protestáns
svéd csapatok vereséget mértek a
Katolikus
Ligára
1632-ben a harmincéves
háborúban
megvívott Wiesloch-i ütközetben a
protestáns
svédek győztek a németek felett
1632-ben Galilei megjelentette híres
művét,
amelyben összehasonlította a kopernikuszi
és a
ptolemaioszi világképet
1634-ben "örök
békével" ért
véget a az Oroszország valamint a
Lengyel-Litván
Államközösség
közötti
háború
1634-ben a Burchardi árvíz
során az
Észak-Friziai és Hamburgi területeket a
tengeri
dagály elöntötte
átszakítva a
gátakat, több mint tízezer ember
életét oltva ki
1634-ben a harmincéves
vallásháború
idején lezajlott Nördlingen-i csatában a
katolikus
osztrák-spanyol szövetség
vereséget
mért a német-svéd
szövetségre
1634-ben Eger várában
meggyilkolták Albrecht
von Wallensteint, a harmincéves háború
egyik
legnagyobb császári
hadvezérét
1634-ben Észak-Amerikában holland
telepesek
bennszülött indiánokat
mészároltak, ami
háborúhoz vezetett
1635-ben lezárult a harmincéves
háború harmadik szakasza a Prágai
békével
1635-ben Nagyszombaton megkezdte
működését a
Pázmány Péter alapította
tudományegyetem
1635-ben Pázmány Péter
megalapította
a Nagyszombati Egyetemet
1636-ban a harmincéves
háború során a
Wittstock-i ütközetben a protestáns
svédek
vereséget mértek a
Német-Római
Császárság és a katolikus
szászok
seregeire
1636-ban a nagyszalontai csatában I.
Rákóczi
György leverte a budai pasa seregét
1636-ban megalapították az Utrechti
Egyetemet
1637-ben III. Ferdinánd lett a
német-római
császár
1637-ben Németalföldön kipukkadt
a
tulipánmánia miatt kialakult pénzlufi,
így
a tulipánkereskedelembe fektetett spekulatív
pénzek nagy része köddé
vált
1638-ban a Harmincéves
háborúban a
Rheinfeldeni csatában a protestánsok a
Svédek
vezetésével vereséget
mértek a katolikusokra
1638-ban a japán sogunátus leverte a
keresztény Shimabara lázadást,
miután
sikerrel bevették Hara fellegvárát. Az
erőd
több ezer védőjét lefejezték,
amely egyben a
japán kereszténység
részleges
pusztulását is jelentette
1639-ben szintén a harmincéves
háború
során megvívott Chemnitzi
ütközetben a
svédek vereséget mértek a
szászokra
1640-ben 28 éves háború
tört ki
Spanyolország és Portugália
között,
amelynek végén Portugália megszabadult
a spanyol
perszonáluniótól
1640-ben a skót katolikusok és az angol
protestánsok csaptak össze a Newburni
csatában, ahol
a skótok arattak győzelmet
1641-benkitört az ír felkelés
1642-ben a harmincéves
háborúban
megvívott második Breitenfeldi
csatában a
svédek legyőzték a szászokat
1642-ben az első angol
polgárháborúsorán a
parlamentaristák
vereséget mértek a
királypárti erőkre a
Turnham Green-i csatában
1642-ben az erdélyi
országgyűlés II.
Rákóczi Györgyöt
fejedelemmé
választotta
1642-ben felfedezték Tasmaniát
1643-ban a harmincéves
háború negyedik
szakaszában a franciákaz ardenneki
Rocroi-nál
megsemmisítő vereséget mértek a
spanyol
csapatokra, akik katonai fölénye ezzel meg is
tört a
szárazföldön
1643-ban a harmincéves
háború során
lezajlott Tuttlingen-i csatában a bajor-spanyol
szövetségesek
visszaszorították a
franciákat
1643-ban az angol
polgárháború során
megvívott Roundway-i csatában a
királypártiak leverték a
parlamentáris
erőket
1643-ban fia, a "napkirályként" ismert
XIV. Lajos
szintén e napon örökölte meg a
koronát
1643-ban I. Rákóczi György
erdélyi
fejedelem a harmincéves háború
keretében
szövetségre lépett a Svéd
Királysággal, majd megindította hadait
a
Habsburgok ellen
1643-ban ugyanő házasságot
kötött
Gyulafehérváron Báthory
Zsófiával
1644-ben a harmincéves
háborúban lezajlott
Kolberg Heide-i tengeri ütközetben a dánok
kisebb
győzelmet arattak a svédek felett
1644-ben aTippermuir-i csatában az skót
királypártiak arattak győzelmet a
parlamentaristaprotestánsok felett
1644-ben az angol
polgárháború idején
döntetlen csatát vívtak a parlamenti
és
királypárti erők amásodik Newbury
csatában
1644-ben az angol
polgárháború idején
lezajlott Cropredy hídi csatában a
parlamentarista erők
szenvedtek vereséget a
királypártiaktól
1644-ben az angol
polgárháború során
megvívott Marston Moor-i csatában a
királypárti erők vereséget szenvedtek
a
skót protestánsokkal szövetkezett
parlamentaristáktól
1644-ben Kínában véget
ért a
Ming-dinasztia csaknem háromszáz éves
uralma,
miután a mandzsúriai seregek
elfoglalták Pekinget,
és ezzel a csaknem 500 évig uralkodó
Csing-dinasztia került hatalomra
1645-ben a csehországi Jankaui csatában
a
svéd protestánsok legyőzték a
katolikus
német császári csapatokat a
harmincéves
háborúban
1645-ben a harmincéves
háború során a
bajorok megverték a franciákat a Mergentheimi
csatában
1645-ben a harmincéves
háborúban lezajlott a
második Nördlingeni csata, ahol a
franciákkal
szövetséges szász
protestánsok
vereséget mértek a
német-római
császár által vezetett katolikus
ligára
1645-ben az angol
polgárháború idején
a Langport-i ütközetben a parlamentarista erők
arattak
győzelmet a királypártiak felett
1645-ben az angol
polgárháború során
megvívott Naseby-i ütközetben a
parlamentarista erők
döntő győzelmet arattak a királypártiak
fölött
1645-ben I. Rákóczi György
erdélyi
fejedelem és III. Ferdinánd
német-római
császár a magyar sikereket hozó
harmincéves
háború nyomása alatt
megkötötte a linzi
békét, amely biztosította a
vallásszabadságot, és a fejedelem
által
elfoglalt megyék jogszerű birtoklását
Rákóczi számára.
1645-ben polgárháborús
Angliában a
Rowton Heath-i ütközetben a parlamentarista erők
legyőzték a királypártiakat
1647-ben a harmincéves
háború
lángjaiban álló
Európában rövid
életű fegyverszünet kötött Ulmban
Franciaország, Svédország
és
Bajorország
1648-ban a fellázadt janicsárok
letaszították
trónjáról I. Ibrahim
szultánt
1648-ban a harmincéves
háború német
földön folyó utolsó
csatájában
Zusmarshausennél a bajorok vereséget szenvedtek a
francia-svéd szövetségesektől
1648-ban a második angol
polgárháború
idején a Maidstone-i csatában a
királypártiak vereséget szenvedtek a
parlamentaristáktól
1648-ban a Németalföldi
szabadságharcot
követően Spanyolország a Münsteri
és
Osnabrücki szerződéssel elismerte Hollandia
függetlenségét, és ezzel
véget
ért az úgynevezett 80 éves
háború
1648-ban a polgárháborús
Angliában
Cromell bevonult Londonba, ami egyben a Monarchia időleges
bukását is jelentette a király
kivégzése után
1648-ban avesztfáliai
békével véget
ért a harmincéves háború,
valamint a
Spanyolország és Hollandia
között zajló
nyolcvanéves háború
1648-ban az angol
polgárháború során
befejeződött Colchester több hónapos
ostroma, amely a
királypártiak vereségét
jelentette a
parlamentaristákkal szemben
1648-ban az ukrán területek feletti
lengyel
fennhatóság miatt kitört
kozák-lengyel
háború idején, a Zsovtyi
csatában
akozák-tatár szövetségesek
megverték a
lengyel seregeket
1648-ban lezajlott aharmincéves
háború
utolsó csatája, a Wevelinghoven-i
ütközet
Észak-Rajna Vesztfáliában, ahol a
német
birodalmi seregek maradtak alul a francia-svéd-hesseni
szövetségesekkel szemben
1648-ben II. Rákóczi György
elfoglalta
trónját, mint Erdély fejedelme
1649-ben a forradalmi Angliában I.
Károly angol
királyt lefejezték
1649-ben a harmincéves
háború során a
lengyelek győzelmet arattak a Gustav Adolf vezette svédek
felett
a Stuhm-i csatában
1649-ben a polgárháborús
Franciaország lázadó nemesei
és a
király aláírta a Rueili
békét a
Fronde-mozgalom idején
1649-ben a tizenegy éves Ír
konföderációs
háború során
Cromwell protestáns csapatai
lemészárolták
Wexford városának lakóit, a
királypárti és ír
katonákkal
együtt
1649-ben a Torrington-i csatában lezajlott az első
angol
polgárháború utolsó nagyobb
összecsapása, amely a
királypártiak
vereségével végződött
1649-ben az angliai
polgárháború
során az angol királypártiakkal
szövetkezett
írek vereséget szenvedtek a terjeszkedő angol
parlamentarista erőktől
1649-ben az angol polgári forradalom
idején
megkezdődött I. Stuart Károly angol
király
árulási pere, amelyet követően csakhamar
kivégezték
1649-ben az angolok Oliver Cromwell
vezetésével
Írország visszafoglalása
során
elpusztították Wexford
városát
1650-ben Angliában megnyílta
világ első
házasságkötő irodája
1650-ben az Írország
visszahódításáért
vívott
csaták során az angolok vereséget
mértek az
ír seregekre a Macroom-i csatában
1650-ben I.Károly király
kivégzését követően
kitört skót
polgárháború
részeként lezajlott
Carbisdale-i csatában a skót klánok
és a
királypárti csapatok ütköztek
meg az előbbiek
sikerével
1651-ben a Beresteczkonál vívott
csatában a
lengyel-litván szövetségesek
legyőzték az
ukrán kozákokat és tatárokat
1652-ben a Vezekényi csatában a
háromszoros
túlerőben lévő török seregeket
leverték
a magyar csapatok, ám az Esterházy
család
négy tagja is elesett
1652-ben az angol-holland háború
során az
Elba-i avagy Monte Christo-i tengeri csatábana hollandok
mértek vereséget az angolokra
1652-ben az angol-holland tengeri
háború
idején a hollandok arattak kisebb győzelmet az angolok
felett a
Dungeness-i csatában
1652-ben az első angol-holland háború
során
a La Manche csatornán megvívott
ütközet az
angolok sikerét hozta
1653-ban a kereskedelmi útvonalak
ellenőrzéséért vívott első
angol-holland
háborúban az angolok legyőzték a
holland
flottát a Gabbard-i tengeri ütközetben
1653-ban a portlandi tengeri csatában az angolok
és
a hollandok küzdöttek meg egymással a La
Manche-csatornán, a tengeri hajózás
ellenőrzése végett, az előbbiek
sikerével
1653-ban a svájci
parasztháború során
lezajlott a Wohlenschwil-i csata, amely után a
svájci
kantonok és a felkelő parasztok békét
kötöttek
1653-ban a tengeri kereskedelem
ellenőrzéséért vívott első
angol-holland
háború során a Livornoi tengeri
ütközetben az angolok vereséget szenvedtek
a
hollandusoktól
1653-ban az angol polgári forradalom
idején
elérkezett az interregnum ideje, amikor is Oliver Cromwell
lett
az ország diktátora,
1653-ben Amerikában
megalapították Új
Amszterdamot, a későbbi New Yorkot
1654-ben a Westminster-i békével
lezárult a
kereskedelmi kérdések miatt kitört első
angol-holland tengeri háború
1654-ben királlyá
koronázták a
„Napkirályként”ismert francia
XIV. Lajost
1654-ben X. Károly Gusztáv ült
Svédország trónjára
1654-ben X. Károly király foglalta el
Svédország trónját
1655 - Christiaan Huygens holland csillagász
felfedezte a
Titánt, a Szaturnusz legnagyobb holdját
1655-ben megkezdődött Wesselényi Ferenc
nádorsága
1656-ban a második északi
háború
során a varsói csatában a
svédek és
szövetségeseik megverték a
Lengyel-Litván
Államközösség seregeit
1656-ban az észak-európai
területek
ellenőrzéséért vívott
második
északi háború során a
varsói
csatában a lengyel-litván
államközösség
vereséget szenvedett a
svéd-brandenburgi szövetségtől
1656-ban az orosz-svéd
háború során
az oroszok felhagytak Riga több mint egy hónapig
tartó ostromával
1657-ben az angol-spanyol háború
során a
Tenerifénél megvívott tengeri
ütközetben
Robert Blake legyőzte a spanyol flottát
1658-ban a második északi
háború
során a Sound-i tengeri ütközetben a
holland-dán szövetségesek
legyőzték a
svédeket
1658-ban a török nagyvezír
utasítására az erdélyi
rendek Barcsay
Ákost választották II.
Rákóczi
György fejedelem helyére
1658–ban az
észak-háborúk során
létrejött roskildei
békeszerződés
aláírásával
Svédország
megszerezte Dánia és Norvégia
területének nagy részét
1658-ban az európai
befolyásért
vívott francia-spanyol háború
során a
Dunes-i csatában a franciák arattak győzelmet a
spanyolok
felett
1658-ban I. Lipót magyar királyt
választották német-római n
császárrá
1658-ban II. Rákóczi György
erdélyi
fejedelem általános hadfelkelést
hirdetett
1658-ban Svédország a dán
háborúk során
aláírt Roskildei
békeszerződéssel elérte legnagyobb
kiterjedését
1658-banaz északi háborúban
a hollandok
vereséget mértek a svéd
flottára, amely
Dániát tartotta blokád alatt
1658-ben X. Károly Gusztáv
svéd
királyt a dánok visszaverték
Koppenhága
alól a Nagy Északi Háborúban
1659-ben a lengyel-orosz háború
idején a
Konotop-i csatában a lengyel-tatár seregek
leverték az orosz-kozák csapatokat
1659-ben a pireneusi békeszerződés
lezárta a
harminc évetartó francia-spanyol
háborút
1659-ben megkötötték a
spanyol-francia
háborút lezáró Pireneusi
Békét, amely véget vetett a
két hatalom
közti negyedszázados
háborúskodásnak
1660-ban a Hollandia
függetlenségéért
vívott "Nyolcvanéves
háborúban" lezajlott a
Nieuwpoort-i csata, amelyben a holland tartományok
kerekedtek
felül VII. Habsburg Albert spanyol csapatai felett
1660-ban a koppenhágai
békével
lezárulta Svédország, Dánia
és
Norvégia közötti
háború
1660-ban Shakespeare Othellojában
fellépett az első
színésznő Margaret Hughes
személyében
1660-ban Svédország és
Dánia–Norvégia
aláírta a
koppenhágai békeszerződést, amely
révén a dánok előnyére
lezárult a
Nagy Északi Háború egy szakasza
1661-ben a Kardis-i béke véget vetett a
nagyhatalmi
törekvések miatt kirobban orosz-svéd
háborúnak
1661-ben Kemény Jánost az
országgyűlés
Erdélyfejedelmévé
választotta
1661-ben pont ezen a napon, az előbbi király
halálát okozó már elhunyt
Oliver Ceomwell
kormányzó testét
kiásták, és
utólagosan lefejezték. Feje húsz
évig volt
kitűzve Angliában, majd számos kereskedő keze
között tanyázott,
végül 1960-ban
került nyugvóhelyére.
1661-ben Stuart II. Károlyt Anglia és
Írország
királyává
koronázták
1663-ban Zrínyi Péter gróf
Károlyváros közelében
megverte az
Új-Zrínyivár
elfoglalására
küldött török csapatokat
1664-ben az amerikai
polgárháború
során a déliek arattak kisebb győzelmet az
északiak felett a Marks Mills-i csatában
1664-ben az amerikai
polgárháború
során a virginiai Crater-i csatában a
déli
konföderalisták legyőzték az
északiakat
1664-ben Új-Amszterdam (Nieuw Amsterdam) neve New
York-ra
változott
1665-ben a portugál erők legyőzték a
Kongói
Királyságot
1665-ben az angol-holland háború
során a
Lowestofti tengeri ütközetbnea hollandik
súlyos
vereséget szenvedtek
1665-ben az angolok hadüzenetével
megkezdődött a
második angol-holland háború a
tengerek
biroklásáért
1666-ban a második holland-angol tengeri
háborúban az angolok
megsemmisítették a
hollandok százötven kereskedelmi
hajóját
1666-ban az angol-holland háború
során
megkezdődött a történelem leghosszabb
tengeri
ütközete, a "Négy napos csata", amely a
hollandok
javára dőlt el
1666-ban az angol-holland háború
során
megvívott Észak Foreland-i vagy Szent Jakab-napi
tengeri
ütközetben az angolok arattak győzelmet
1666-ban az angol-holland tengeri
háborúban holland
győzelemmel véget ért a négynapos
északi-tengeri ütközet
1666-ban Bécsben az Magyarország
nemesei
Wesselényi Ferenc nádor, Nádasdy
Ferenc
országbíró és
Zrínyi Péter
horvát bán személyében
szövetséget kötöttek a Habsburgok
politikája ellen, amely esemény a
Wsselényi-féle
összeesküvés néven
vonult be magyar történelembe
1666-ban kitört a Nagy londoni tűzvész
1666-ban megkezdődött a
Wsselényi-féleszervezkedés a Habsburg
elnyomás ellen
1666-ban Zborón házasságot
kötött
I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi
Ilona, amely
frigy révén kiterebélyesedett
aWesselényi-összeesküvés
1667-ben a tengeri kereskedelem
ellenőrzéséért megvívott
második
angol-holland háború véget
ért a Breda-i
szerződés
aláírásával
1667-ben hatalmas földrengés a
Kaukázusban
1667-ben megkezdődött az öt napos Chatham-i
tengeri
ütközet (avagy Medway-i
rajtaütés) a kereskedelmi
utak ellenőrzéséért vívott
második
holland-angol háború során, ahol a
hollandok
döntő győzelmet arattak
1668-ban a Lisszaboni Szerződéssel
Spanyolország
elismerte Portugália
függetlenségét,
lezárva a két ország
közötti 28
éve tartó
háborúskodást
1668-ban létrejött az aacheni
békeszerződés, amely lezárta a
Németalföldért folyó
francia-spanyol
háborúskodást, és
Franciországot
spanyol hódításai nagy
részének
feladására kötelezte
1669-ben véget ért Candia (Heraklion)
török ostroma, ami a Velencei
Köztársaság
és a Máltai Lovagrend
vereségévelKréta
török
ellenőrzéséhez vezetett
1671-ben a Wesselényi-féle
összeesküvésben való
részvételéért
kivégezték a
Habsburgok a kegyelem ígéretével
Bécsbe
csaltZrínyi Péter horvát
bánt, fiát
pedig nevétől is megfosztották, majd
élete
végéig börtönben
tartották
1672-ben a felvidéki Győrnél
vereséget
szenvedteka magyar bujdosóka
császáriaktól
1672-ben az enyickei csatában a
bujdosóknak
sikerült legyőzniük egy
császári sereget, Kassa
környékén
1672-ben Giovanni Cassini felfedezte a SzaturnuszRhea
névre keresztelt holdját
1673-ban a francia-holland tengeri
háború
során a hollandok arattak győzelmet a francia-angol
szövetségesek felett a Schooneveld-i
csatában
1673-ban a lengyel-litván hadsereg
vereséget
mért az oszmán birodalomra a Hotini
csatában
1674-ben véget ért a harmadik
angol-holland
háború a hollandok számára
kedvező
westminsteri szerződéssel, amelynek keretében
több
gyarmat gazdát cserélt, többek
között New
Amsterdam, a későbbi New York átkerült
angol
fennhatóság alá
1675-ben a Turckheimnél vívott
csatában a
hódító franciák
vereséget
mértek a hollandok osztrák és
brandenburgi
szövetségeseire
1676-ban a kereskedelmi dominanciáért
vívottfrancia-holland háború
során a
Palermo-i tengeri ütközetben a franciák
legyőzték a spanyol-holland szövetséges
flottát
1676-ban a Nagy Északi
Háború során a
svédek legyőzték a dánokat a Lundi
ütközetben
1676-ban Romanov III. Fjodorra szállt
Oroszország
cári méltósága.
Uralkodása alatt
változtatták meg a tolvajok
kézlevágási
büntetését
szibériai kényszermunkára.
1676-ban Sobieski János lengyel király
lett
1677-ben a francia-holland háború
idején a
francia csapatok bevették a spanyolok által
tartott
Cambrai városát
1677-ben a Habsburg csapatok elfoglalták a kurucok
oldalára állt Kassa
városát, amelynek
vezetőit kegyetlenül kivégezték -
másnap
Thököly Imre csatlakozott a bujdosókhoz,
és
megkezdődött a 13 évig tartó Habsburg
ellenes
felkelés
1679-ben a nijmegeni békeszerződés
lezárta a
hat éves francia-holland háborút
1679-ben a skót presbiteriánusok
vereséget
mértek katolikus uralkodójukra, VII. Jakabra, aki
az
országból elmenekült
1682-ben Munkácson
házasságot köt
Zrínyi Ilona és Thököly Imre
1683-ban a Penghu-i csatában aTungning
Királyság vereséget szenvedtek a
kínai Quin
dinasztiától, aminek
következtében Tajvan
beolvadt Kínába
1683-ban Bécs második
török ostroma
idején a törökök
megverték az
osztrák hadakat a Petronell-i csatában
1683-ban Bécs városát
sikerült az
európai erőknek felszabadítania a
hódító török ostroma
alól
1684-ben létre jött a
törökellenes Szent
Liga a Német-Római Birodalom,
Lengyelország
és Velence valamint a
Pápaságközreműködésével
1684-ben V. Károly lotaringiai herceg
és Sobieski
János lengyel király
Párkánynál
győzelmet aratott a török haderő felett
1685-ben a császári-királyi
katonaság
elfoglalta Sárospatak várát
1685-ben az esztergomi csatában az
osztrák
császáriak kerekedtek felül
Thököly Imre
csapatain
1685-ben II. Stuart Jakab lett Anglia királya
1686-ban a törökök 143
évi
megszállás után kivonultak
Pécsről
1686-ban Buda 145 év után felszabadult
török megszállás alól
1686-banSzeged felszabadult a török uralom
alól
1686-ben a Siklósi vár
török védői
- szabad elvonulás fejében -
kapituláltaka
keresztény seregek előtt
1687-ben a nagyharsányi vagy más
néven
„második mohácsi”
csatában Savoyai
Jenő vezette császári hadsereg súlyos
vereséget mért a törökre
1687-ben a pozsonyi országgyűlés
elfogadta a
Habsburg-ház fiúági
örökösödésének
törvényét, és lemondott az
ellenállás jogáról
1687-ben kilencéves korában
megkoronázták I. József magyar
királyt (
1705-től német-római
császár)
1687-ben megkezdte működését
az eperjesi
vésztörvényszék a Habsburgok
önkényuralmának egyik
megfélemlítési eszköze, amely
Caraffa
vezetésével Thököly
vélt hívei
között rendezett vérengzést
1687-ben Newton kiadta matematikai elméleteit
tartalmazó könyvét
1688-ban az angliai dicsőséges forradalom
idején a
Stuart uralkodó, II. Jakab elmenekült az
országból Orániai Vilmos elől
1688-ban az Angliai jakobita felkelés
idején Stuart
Jakab skót hívei között
hajtottak végre
mészárlást III. Orániai
Vilmos követői
1688-ban az osztrák császári
haderő
elfoglalta Munkács várát, melyet
Zrínyi
Ilona védett hősiesen
1688-ban megkezdődött az angol
„dicsőséges
forradalom” Orániai Vilmos trónra
hívásával,
1689-ban kitört a Jakobita
háború Anglia,
Skócia és
Írórszág
trónjáért II. Jakab és
Orániai
Vilmos között, ez utóbbi
sikerébel
1689-ben az angol parlament elfogadta az
úgynevezett
tolerancia törvényt, amely csak a
protestáns
kisegyházaknak kedvezett a katolikusok
szándékos
mellőzése mellett
1689-ben az irokézek indítottak nagy
erejű
támadást az Észak-Amerikai francia
gyarmaton
található Lachine falu ellen
1689-ben megszületett a Bill of Right, amely
létrehozta az angol alkotmányos
monarchiát
1689-ben Oroszországban a felvilágosult
I. (Nagy)
Pétert kiáltották ki cárnak
1689-ben ugyanezen III. Vilmos trónra
lépett
Angliában
1690-ben a keresztényszigeti
országgyűlésen
az erdélyi három nemzet (magyarok,
székelyek,
szászok) képviselői Thököly
Imrét
Erdély fejedelmévé
választották
1690-ben a pfalzi
örökösödési
háború idején a francia flotta
győzelmet aratott
az angol-holland szövetségesek felett a Beachy
Head-i
ütközetben
1690-ben a pfalzi
örökösödési
háborúban lezajlottFleurus-i csatában
a
franciák legyőzték a hollandokat
1690-ben a staffardai csatában XIV. Lajos francia
király csapatai győzelmet arattak az augsburgi liga
szövetségében álló
II. Viktor
Amadé savoyai herceg csapatai fölött, a
pfalzi
örökösödési
háború során
1690-ben az angliai dicsőséges forradalomban
lezajlott
Boyne ütközetben a katolikus II. Jakab
királyt
megverte a protestáns trónkövetelő II.
Orániai Vilmos
1690-ben I. Lipót
német-római
császár, magyar király
aláírta a
Diploma Leopoldinumot, amely nagy szabadságot adott
Erdély ügyeinek
önálló
intézésében a rendeknek
1690-ben I. Lipót
német-római
császár, magyar király
aláírta a
Diploma Leopoldinumot, amely nagy szabadságot adott
Erdély ügyeinek
önálló
intézésében a rendeknek
1690-ben Írországban
összecsaptak a
protestáns III. Orániai Vilmos és a
katolikus VII.
nJakab király hívei a Boynei
ütközetben, ahol a
jakobiták vereséget szenvedtek
1691 -ben a szalánkeméni
csatában Badeni
Lajos császári csapatai súlyos
vereséget
mérnek Köprülü Musztafa
oszmán
nagyvezír hadseregére, amely több mint
húszezer embert veszít
1691-ben I. Lipót császár
kiadta a Diploma
Leopoldinumot, amely a Habsburg Birodalomba tagozódott
Erdély jogállását
szabályozta
1692-ben a salemi boszorkányperek során
több
vádlottat kivégeztek az amerikai
puritánok
1692-ben az amerikai protestáns
kolóniákon
véget értek a salemi boszorkányperek
1692-ben az amerikai protestánsok
között
megkezdődtek a Salemi boszorkányperek
1692-ben utoljára akasztottak
boszorkányságért, mégpedig
az az USA-ban
1693-ban a hagyomány szerint
feltalálták a
Dom Perignon pezsgőt
1693-ban a kilencéves háború
során a
Landen-i csatában a franciák legyőzték
a
holland-angol szövetségeseket
1693-ban a pfalzi
örökösödési
háború (kilencéves
háború)
során, amely XIV. Lajos francia király
német
igényei miatt tört ki, az olasz
földön
megvívott Marsaglia-i csatábana
franciák
legyőzték a spanyolokat
1697-ben a keresztény seregek győzelmet arattak
Zentánál a törökök
felett
1697-ben a Rijswijk-i szerződéssel
véget ért
a pfalzi örökösödési
háború,
amelyben Franciaország és a Német
Római
Birodalom szövetségesei csaptak össze
1698-ban Oroszországban bevezették a
mai szemmel
nézve elég vicces törvényt,
amely szerint a
szakállat viselő személyeknek
különadót
kellett fizetniük (ehhez hasonló
törvényt csak
egyet ismerünk, mégpedig az angol
csóktilalmi
törvényt, ami a pestis
terjedésének
megakadályozását szolgálta)
1699-ben az osztrákok és a
Magyarországról kivert
törökök
megkötötték a karlócai
békét,
amely a Magyarország
függetlenségéért
harcoló Thököly Imrét
száműzetésbe kényszerítette
1700-ban trónra lépett XI. Kelemen
pápa
1700-ban a Nagy Északi
Háborúban a
svédek pusztító vereséget
mértek az
orosz hadseregre a Narvai ütközetben
1700-ban a Nagy Északi
Háborúban az
észtországi Narva melletti csatában
Svédország legyőzte Oroszországot,
ám a
későbbiekben mégis az utóbbi
ország nyerte
meg a háborút
1700-ban Észak-Amerikából,
2001-ben pedig az
indiai Gujaratból.
1700-ben kitört
Észak-Amerikában az
indián Tuscarora háború, amely
fél
év alatta német-angol-holland telepesek
győzelmét
hozta
1701-ben a spanyol
örökösödési
háború során a Habsburgok Savoyai Jenő
vezetésével győzelmet arattak a francia-spanyol
szövetségeseken a Chiar-i csatában
1701-ben felesége és őrei
segítségével
megszökött
bécsújhelyi osztrák
börtönéből
II. Rákóczi Ferenc
1701-ben kitört a tizenhárom
évig tartó
spanyol örökösödési
háború
1701-ben megkezdte uralkodását I.
Frigyest porosz
király
1701-ben Rákóczi Ferenc
felesége
segítségével
megszökött a
bécsújhelyi börtönből
1702-ben a Nagy Északi
Háborúban a
svédek arattak győzelmet a szász-lengyel
szövetségesek felet a Klissow-i csatában
1702-ben Stuart Annalett Anglia, Skócia
és
Írország uralkodója
1703-ban a Habsburgok ellen sikerült győzelmet
aratnia a
kuruc seregeknek Zólyom
váránál, ahol
Bercsényi Miklós megfutamította
ForgáchSimon császári
seregét
1703-ban a spanyol
örökösödési
háború során a
Schmidmühlennél
vívott csata a bajorok sikerével
végződött az
osztrák császárral szemben
1703-ban II. Rákóczi Ferenc csapataival
átkelt a Tiszán
1703-ban II. Rákóczi Ferenc
találkozott Esze
Tamással a magyar–lengyel határon
Klinecben, ezzel
kezdetét vette a Habsburg elnyomók ellen
vívott
nyolc éves szabadságharc
1703-ban lecsapott a " nagy vihar" amely a valaha feljegyzett
legnagyobb szélvihar volt Nagy-Britanniában
1703-ban lerakták a leendő orosz
főváros,
Szentpétervár első
erődítményének
alapkövét
1703-ban megkezdődött a kuruc felkelés,
miután
II. Rákóczi Ferenc és
Bercsényi
Miklós kiadta a Breznai kiáltványt,
amellyel hadba
szólították Magyarország
nemes és
nemtelen lakosait
1704-ben a Rákóczi
szabadságharc
idején bevette a császáriak
által
védett Érsekújvári
erősséget Vak
Bottyán kuruc hadvezér
1704-ben a
Rákóczi-szabadságharc
során a kuruc csapatok súlyos
vereséget szenvedtek
Koroncónál
1704-ben a spanyol
örökösödési
háborúban az angol- holland és
francia-spanyol
flották megvívták a
Vélez-Málaga-i
tengeri ütközetet, amely a nagy
veszteségek
ellenére nem hozott egyik félnek sem
eredményt
1704-ben a spanyol
örökösödési
háborúban Gibraltárt
elhódította a
spanyoloktól az angol-holland flotta
1704-ben a spanyol
örökösödési
háborúban megvívott
höchstädti
csatában az angol expedíciós hadsereg
és az
osztrák császári haderő, a
Felső-Dunánál szétverték a
franciák
seregeit
1704-ben az erdélyi kuruc rendek
Gyulafehérváron fejedelemmé
választották II. Rákóczi
Ferencet.
1704-ben II. Rákóczi Ferencet
erdélyi
fejedelemé választották.
1705-ben a lőcsei Brewer-nyomdában
kinyomatták az
első magyarországi újság
nyitó
számát, a Mercurius Hungaricust
1705-ben a spanyol
örökösödési
háborúban a franciák
legyőzték az
osztrák-porosz szövetségeseket a
Cassano-i
ütközetben
1705-ben Dél-Karolinában a brit
telepesek, valamint
a különféle indián
törzsek
között kitört a
kétéves Yamasee
törzsről nevezett háború
1705-ben II. Rákóczi Ferenc bevonult
Egerbe
1705-ben II. Rákóczi Ferenc
Zsibó mellett
kikapott a császári hadaktól
1705-ben megindult a második
Dunántúli
hadjárat a Rákóczi
szabadságharc
részeként, amelynek révén
sikerült az
osztrákokat kiverni a nyugati
országrészből
1705-bena Rákóczi
szabadságharc
idején, a kuruc csapatok bevették Kőszeget
1706-ban a Habsburg uralkodói ág
kihalta miatt
kitört spanyol
örökösödési
háborúban, Itália
területén lezajlott
a Calcinato-i csata, ahol a francia-spanyol
szövetségesek
megverték a Német-Római Birodalom
seregeit
1706-ban a Lengyelországban fekvő
Fraustadtnál
vívott csatában a svédek nagy
győzelmet arattak az
orosz-szász szövetségeseken a Nagy
Északi
Háború során
1706-ban a Nagy Északi
Háború során
megvívott Fraustadti csatában a svédek
vereséget mértek a lengyel-szász
szövetségre
1706-ban a spanyol
örökösödési
háború során megvívott
Torino-i
csatában a Savoyai Jenő által vezetett
osztrák-német császáriak
legyőzték a
francia-spanyol szövetségeseket
1706-ban a spanyol
örökösödési
háborúban megvívott Ramillies-i
csatában az
angol-holland szövetségesek megverték a
francia-spanyol haderőt
1707-ben a Rákóczi
szabadságharc
idején, az ónodi
országgyűlésen
lekaszabolták Turóc vármegye
vádaskodó követeit
1707-ben az ónodi
országgyűlésen
megfosztották m trónjától a
Habsburg
uralkodót
1707-ben Skócia és Anglia
uniójával
létrejött Nagy-Britannia
1708-ban a huszonegy évig tartó Nagy
Északi
Háborúban a svédek
vereséget mértek
az oroszokra a Golovcsini ütközetben
1708-ban a Nagy Északi
háborúban lezajlott
Lesnaya-i csatában az oroszok legyőzték a
litván-lengyel szövetségeseket
1708-ban II. Rákóczi Ferenc seregei
vereséget szenvedtek az osztrák
császári
haderőtől Trencsén mellett
1708-ban megnyíló
Sárospataki
országgyűlés,
aholmegállapíttatott, hogy a
Rákóczi szabadságharcban
résztvevő
jobbágyok felszabadulnak, és
kiváltságokban
részesülnek. 1805-ben a magyar
országgyűlés kiharcolta a
Habsburgoktól a magyar
nyelvű közigazgatást
1709-ben a Nagy Északi
Háború során,
a Poltavai csatában az oroszok döntő
vereséget
mértek a rivális nagyhatalomra,
Svédországra
1709-ben a poltavai ütközetben I.
Péter orosz
cár megsemmisítő vereséget
mért XII.
Károly svéd király csapataira a nagy
északi
háború részeként
1709-ben a spanyol
örökösödési
háborúban, az osztrákok
szövetségeseikkellegyőztéka
franciákat a
Malplaquet-i ütközetben
1710-ben a Helsingborgi csatában a
megerősödött
Svédország vereséget mért a
dánokra
1710-ben az Oszmán birodalom hadat üzent
a
felemelkedő félbe lévő Oroszországnak
és
megállította terjeszkedését
1711-ben a Nagymajtény melletti
síkságon
letette zászlóit a kuruc hadsereg a
császári főparancsnok előtt
1711-ben a Prut menti csatában a
török sereg
legyőzte a terjeszkedő I. Nagy Péter orosz cár
seregeit. 1758-ban a gyarmatokért kitört
hétéves háborúban a
franciák
legyőzték a briteket
szárazföldön a Carillon-i
csatában
1711-ben II. Rákóczi Ferenc elhagyta
Magyarországot, ahová többé
már nem
tért vissza, miután elutasította a
megszálló Habsburgokkal való
megalkuvást
1711-ben sor került a szatmári
békeszerződés ünnepélyes
aláírására
1713-ban Anglia és Németalföld
megkötötte Franciaországgal az utrechti
békét, mely lezárta a spanyol
örökösödési
háborút
1714-ben a 21 évig tartó Nagy
északi
háború során, amely
végül az Orosz
Birodalom kialakulásához vezetett, az orosz
haditengerészet első fontos győzelmét aratta a
ganguti
csatában a Svéd Birodalommal szemben
1714-ben a Rastatt-i békeszerződéssel
Ausztria
és a Német-római
Császárság
lezárta a spanyol
örökösödési
háborút
1714-ben a spanyol
örökösödési
háború (1701–1713)
záró hadi
eseményeként, a későbbi V. (Bourbon)
Fülöp spanyol király csapatai bevonultak a
másfél évig ostromolt
Barcelonába,
és véget vetettek a második
katalán
önállósodási
kísérletnek
1715-ban a Nagy Északi
Háborúban a
svéd csapatok megtámadták
Norvégiát
1715-ben az amerikai Dél-Karolinában
kitört az
indián őslakosokkal vívott
kétéves Yamasee
háború, amelyben a telepesek
megtörték a
különféle indián
törzsek (Cherokee,
Waxhaw, Yamasee stb.) ellenállását
1716-ban a Nagy Északi
Háború során,
a svédek maradtak alul a Dynekilen-i tengeri
ütközetben, ahol a dán-norvég
szövetségesek győzték le
flottájukat.
1716-ban Savoyai Jenő és Pálffy
János hadai
megverték Ali pasa 150 ezres seregét
Pétervárad alatt
1717-ben a spanyol
örökösödési
háború során a Almansa-i
ütközetben a
spanyol-francia szövetségesek legyőzték
a
brit-osztrák-holland-prtugál seregeket
1717-ben a száműzött II.
Rákóczi Ferenc
partra szállt a törökországi
Gallipoliban
1717-ben a Temze folyón megtartották
Handel
Vízi zenéjének
ősbemutatóját
1718-ban VI. Károly
német-római
császár (III. Károly néven
magyar
király) és III. Ahmed
szultánmegkötöttéka
pozsareváci
békét, amelyben az Oszmán Birodalom
lemondott a
Balkán egy részéről, Ausztria pedig
elérte
legnagyobb kiterjedését
1719-ben a Glen Shiel-i csatában a spanyolokkal
szövetkezett Stuart-párti skótok - II.
Jakab
támogatói - vereséget szenvedtek az
angoloktól
1719-ben létrejött az
önálló
Liechtensteini Fejedelemséga Szent Római
Birodalmon
belül
1720-ban Svédország és
Poroszország
aláírta a Stockholmi szerződést,
és ezzel
újabb lépést tettek a húsz
éve
tartó Nagy Északi Háború
lezárására
1720-ban szintén az orosz flotta győzött
a
svédek felett a Grönham-i csatában
1720-ban ugyanekkor, ugyanezen katonai konfliktus
lezárult
a svéd és dán ellenfelek
között a
Frederiksborgi szerződéssel
1721-ben a nystadi békével
lezárult a 21
évig tartó Nagy Északi
Háború,
amelyben Svédország, Oroszország,
Lengyelország, Szászország
és Dánia
feszült egymásnak1846-ban
szabadalmaztatták a
varrógépet
1722-ben a Gulnabadi csatában az
afgánok
legyőzték a perzsákat, ami Perzsiát az
anarchia
felé lökte
1722-ben a hollandok felfedezték a
Chiléhez
tartozó Húsvét-szigeteket
1722-ben a magyar országgyűlés
elfogadta a
Pragmatica Sanctio törvényeit, azaz a
Habsburg-ház
nőági
örökösödési
jogát
1724-ben a katolikusok elleni zavargások miatt
Thorn
városában számos protestáns
vezetőt
kivégeztek
1724-ben megtartották Bach János
passiójának ősbemutatóját
1729-ben a Sevillai szerződéssel véget
ért a
Gibraltár birtoklásáért
vívott
két éve tartó angol-spanyol
háború
1732-ben Palotaforradalom megbuktatta III. Péter
orosz
cárt
1736-ban a texasi forradalom idején az Alamoi
csatában még a mexikóiak győztek az
egyesült
államokhoz csatlakozni
kívánó telepesek
fölött
1737-ben Nápolyban megnyílta
legrégibb
folyamatosan működő opera,Real Teatro di San Carlo
néven
1738-ban Londonban megtartották Händel
Xerxes
című operájának
ősbemutatóját
1739-be Franciaországban megnyílt meg
aLouvre
1739-ben a britek győzelmével ért
véget a
panamai Portobellónál vívott
csata,aminek
következtében a spanyol flotta elvesztette egyik
fontos
bázisát
1739-ben az India
meghódítására
induló perzsák a Karnali csatában nagy
vereséget mértek az indiai Mogul Birodalomra
1739-ben az oszmán-török
háborúba
beavatkozó osztrákok a Grocka-i
csatában
vereséget szenvedtek a törököktől
1740-ben ezen a napon tört ki az osztrák
örökösödési
háború, mivel
Mária Terézia nőági
trónutódlását nem
kívánták elismerni az egyéb
aspiránsok.
1741-ben a poroszok arattak győzelmet Ausztria
fölött
Mollwitznál az osztrák
örökösödési
háború során
1741-ben a Pozsonyi országgyűlésen a
magyar
nemesség felsorakozott Mária Terézia
királynő mögé,
„Életünket
és vérünket
uralkodónkért!”
felkiáltással
1741-ben George Frideric Handel befejezte Messiás
című oratóriumát
1741-ben Mária Teréziát
Magyarország
királynőjévé
koronázták
1742-ben a berlini szerződéssel véget
ért a
Poroszország és Ausztria között
a Habsburg
nőági
örökösödés miatt
kitört
első sziléziai háború
1742-ben az osztrák
örökösödési
háború részeként
zajló első
sziléziai háború során
megvívott
Chotusitz-i csatában CSehországban
vereséget
szenvedtek a Habsburgok a poroszoktól
1742-ben Händel az Írországi
Dublinban
bemutatta Messiás című művét
1742-ben VII. Károly Albert, bajor
választófejedelem lett A
Német-Római
Birodalom császára
1743-ban az osztrák
örökösödési
háborúban a franciák a Dittingeni
csatában
vereséget szenvedtek az osztrák-angol
szövetségesektől
1743-ban Habsburg Mária
Teréziát
Csehország uralkodójává
koronázták
1744-ben a spanyol
örökösödési
háború során lezajlott Madonna
dell'Olmo-i
csatában a francia-spanyol sereg vereséget
szenvedett az
osztrák-szardíniai
szövetségesektől
1744-ben az Európa nagyhatalmait
megmozgató
osztrák
örökösödési
háború során a
Földközi-tenger
partjainál fekvő franciaországi
Toulonnál a
spanyol-francia hajók vereséget mértek
a brit
flottára
1745-ben a második skót jakobita
lázadás idején kisebb csata zajlott le
az
angolokés a skót király
hívei, a
jakobiták között a Prestonpans-i
ütközetben,
ez utóbbiak sikerével
1745-ben a második sziléziai
háborúban lezajlott Hohenfriedeberg-i
csatában a
poroszok legyőzték az osztrákokat
1745-ben a terület
ellenőrzéséért
kitört második sziléziai
háború
során lezajlott Soor-i csatában a poroszok
legyőzték az osztrák-szász
szövetséget
1745-ben az osztrák
örökösödési
háború során Bajorország
és Ausztria
megkötötte a füsseni
békét, amely
fordulópontot jelentett a Mária
Terézia
hatalmának elismerése körül
kirobbant
európai konfliktusban
1745-ben az osztrák
örökösödési
háborúban lezajlott Fontenoy-i
csatában a
franciák legyőzték Ausztriát
és
szövetségeseit
1745-ben az osztrák
örökösödési
háborúban lezajlott Oberpfaffenhofen-i
csatában a
Batthyány Károly által vezetett
osztrák
csapatok vereséget mértek a francia-bajor-pfalzi
szövetségesekre
1745-ben Mária Terézia
királynő
aláírta a jászkunok
kiváltságlevelét, amely
lehetővé tette a
terület visszaváltását a
Német
Lovagrendtől
1746-ban az angliai királyi házak
közötti
vetélkedés során a Culloden-i
csatában a
Stuartokat támogató jakobiták
végső
vereséget szenvedtek a Hannoveri dinasztiát
támogató erőktől
1746-ban az osztrák
örökösödési
háborúban lezajlott Piacenzai csatában
az
osztrákok döntő vereséget
mértek a
francia-spanyol csapatokra
1747-ben a az osztrák
örökösödési
háborúban a mai
Belgium területén lezajlott Lauffeldt-i
csatában a
franciák kerekedtek felül a Habsburgok
és
szövetségesei felett
1748-ban lezárultaz osztrák
örökösödési
háború az aacheni
békével
1749-ben Händel Londonban bemutatta a
"Tüzijáték zenét"
1750-ben menetrendszerű postakocsi járat indult
Bécsből Budára
1751-ben Mária Terézia
megalapította a
világ első katonai
akadémiáját
Ausztriában
1752-ben Moszkvában hatalmas tűzvész
pusztította el a város egyharmadát
1754-ben a Jumonville Glen csetepatéval
kezdetét
vette a hétéves indián
háború,
amelyben a gyarmatosító angolok és a
franciák feszültek egymásnak
Észak-Amerikában
1755-ben az amerikai gyarmatok felosztása
körül
kitört hétéves
háborúban a
Monongahela-i csatában az indiánokkal
szövetkezett
franciák legyőzték a briteket
1756-ban a hétéves
háború
során lezajlott Lobositz-i csatában a poroszok
vereséget mértek az osztrákokra
1756-ban II. Frigyes porosz király csapatai
bevonultak az
Ausztriával szövetséges
Szászországba,
és ezzel elkezdődött a
"hétéves"
háború
1756-ban megkezdődött az európai
befolyás
kiterjesztéséért vívott
hétéves háború, amikor
Nagy-Britannia hadat
üzent Franciaországnak
1757-ben a hétéves
háború
során a Boroszlói ütközetben az
osztrák
seregek vereséget mértek a poroszokra
1757-ben a hétéves
háború
során a Roßbach-i csatában a poroszok
legyőzték a franciákat és a
szászokat
1757-ben a hétéves
háború
során az oroszok legyőzték a poroszokat a
Jägerndorfi ütközetben
1757-ben a hétéves
háború
során lezajlott prágai csatában a
poroszok
taktikai győzelmet arattak az osztrák seregek felett
1757-ben a hétéves
háborúsorán
az indiai Plassey-csatában a britek legyőzték a
bengáli-francia szövetségeseket
1757-ben a porosz-osztrák
háború
idején a Hadik András vezetett 4.000
huszár
végrehajtotta az úgynevezett "Berlini
huszárcsínyt", amely során a front
mögé 450 kilométerre
belopózva, egy napra
bevette Berlin városát és hatalmas
összegre
megsarcolta
1757-ben a porosz-osztrák
háború
idején a Hadik András vezetett 4.000
huszár
végrehajtotta az úgynevezett "Berlini
huszárcsínyt", amely során a front
mögé 450 kilométerre
belopózva, egy napra
bevette Berlin városát, és hatalmas
összegre
megsarcolta
1757-ben a z osztrák
örökösödési
háború után
rivalizáló Poroszország és
Ausztria a
hétéves háborúban a
lengyelországi
Leutheni csatában csapott össze, ahol a poroszok
arattak
győzelmet
1757-ben Anglia elfoglalta az indiai Kalkuttát
1757-ben az osztrák
örökösödési
háborúban, a Lotaringiai Károly herceg
által vezetett császári haderő
véres
csatában legyőzte II. Frigyes porosz király a
csehországi Kolínnál
1757-ben az osztrák
örökösödési
háborút követő igények miatt
kitörthétéves
háború során
lezajlott Moy-i csatában az osztrákok
legyőzték a
porosz seregeket
1758-ban a hétéves
háború
során a franciák szenvedtek vereséget
a
német-angol szövetségesektől a
Németország területén
megívott
Krefeldi csatában
1758-ban a hétéves
háború
során a franciák arattak győzelmet az angolok
felett a
Saint Cast-i csatában
1758-ban a hétéves
háborúban a porosz
legyőzték a túlerőben lévő oroszokat a
Zorndorfi
ütközetben
1758-ban a hétéves
háborúban
Louisbourgot bevették a brit erők, és ezzel a
francia
gyarmatosítók visszaszorultak Kanadában
1758-ban az amerikai gyarmatokon folyó
hétéves háborúban a britek
legyőzték
a franciákat a Louisbourgi csatában
1758-ban megalapították az első
indián
rezervátumot Észak-Amerikában
1759-ben a hétéves
háború
során lezajlott Hoyerswerda-i csatában a poroszok
legyőzték a Habsburgokat
1759-ben a nagyhatalmak hétéves
háborújának
részeként lezajlott
Bergen-i csatában a franciák legyőzték
a poroszokat
1759-ben az európai hatalmak
terjeszkedési
vágya miatt kitört hétéves
háború során az
osztrák-orosz haderő a
Kunersdorfi csatában véres győzelmet aratott a
poroszokon
1759-ben az osztrák
örökösödési
háború nyomán kitört
hétéves
háborúban az oroszok győzelmet arattak a poroszok
felett
a Paltzig-i csatában
1759-ben nagy erejű földrengés volt
Bejrút
és Damaszkusz térségében
1760-ban a Hanoveri házból
való II.
György lépett Anglia trónjára
1760-ban a hétéves
háború
során a Kloster Kampeni csatában a
Franciák
legyőzték az angol-porosz szövetségeseket
1760-ban a hétéves
háború
soránosztrák és orosz csapatok
kifosztották
Berlint
1760-ban a hétéves
háború
utolsó nagy csatájaként lezajlott
Torgau-i
ütközetben a poroszok megverték az
osztrákokat
1760-ban a hétéves
háborúban
során, a kanadai Québecnél, a
Restigouche-i
tengeri ütközetben a britek arattak sikert a
franciák
felett.
1760-ban a hétéves
háborúsorán
a poroszok kaptak ki az osztrákoktól a
sziléziai
Landeshut-i ütközetben
1761-ben a hétéves
háború
során, amely a gyarmatokért
ésEurópában az osztrák
örökösödési
háború után
kialakult területi változások miatt
folyt, a
Villinghausen-i csatában a porosz-angol
szövetségesek arattak győzelmet a
franciák felett.A
XX. század sötét eseményeket
tartogatott e
napra, 1918-ban a moszkvai bolsevik kormány
agyonlövetteII. Miklós orosz cárt
és
egész családját, 1944-ben a
szovjet csapatok
elfoglalták Litvánia
fővárosát, Vilniust
1761-ben az európai hétéves
háború során, amelyet Churchill az
első
világháborúnak nevezetett, az orosz
csapatok
elfoglalták a porosz Kolobrzeg városát
1762-ben a hétéves
háború
során az amerikai Újfundlandon a britek
legyőzték
a franciákat a Signal Hill-i csatában
1762-ben a hétéves
háború
során, a Fülöp-szigeteken lezajlott
Manila-i
csatában a spanyol expedíciós seregek
vereséget szenvedtek az angoloktól
1762-ben a Szentpétervári
szerződéssel
véget ért Oroszország és
Poroszország között az európai
hegemóniáért vívott
hétéves
háború
1762-ben az európai befolyás
növeléséért vívott
hétéves háborúban a
Reichenbach-i
ütközet során a poroszok
legyőzték
Ausztriát
1762-ben II. Katalin cárnő foglalta el
Oroszország
trónját, miután elődjét,
III. Pétert
meggyilkolták
1762-ben Oroszországban
megkoronázták a
Romanov dinasztiából
származó II. (Nagy)
Katalint császárnét
1763-ban a Bushy Run-i csatában a britek
legyőzték
a huronok indián seregét
1763-ban a Párizsban megkötött
békével véget ért az
angol-francia gyarmati
háború, amelynek során
Franciaország
elvesztette észak-amerikai gyarmatait
1763-ban erős földrengés rázta
meg
Komáromot
1763-ban Esterházy Károly
püspök
megalapította Egerben a líceumot
1763-ban holland Dél-Amerikában
rabszolga
lázadás tört ki
1763-ban létrejött a Hubertusburgi
béke,
amellyel lezárult a nagyhatalmak
rivalizálása
okán kitört hétéves
háború,
amelyből Poroszország megerősödvekerült ki
1764-ben Mária Terézia
megalapította a Szent
István-rendet
1764-ben megtörtént a
Madéfalvi
vérengzés: Erdélyben a Siskowicz
altábornagy vezette császári
katonaság
megrohanta a Madéfalván egybegyűlt,
szabadságjogaikért küzdő, az erőszakos
császári besorozások ellen
tiltakozó
csíki székelyeket.Ezután
menekültek az
életben maradottak Bukovinába
1764-ben megválasztották
Lengyelország
utolsó királyát, II. Augustus
néven
1766-ban a londoni Christie aukciós
házmegtartotta
első árverését
1767-ben véget ért a
kétéves
burmai-sziámi háború a burmaiak
győzelmével
1769-ben Kína vereségével
véget
ért a kínai-burmai háború
1770-ben a kétnapos Chesmai tengeri
ütközetben a
törökök katasztrofális
vereséget
szenvedtek az oroszoktól
1770-ben az orosz-török
háború
során az oroszok győzelmével lezajlott a Largai
csata
és a Chesma-i tengeri ütközet
1771-ben az amerikai Észak-Karolina
államban
lezajlott Alamance-i csatában a helyi adók ellen
lázadó telepeseket leverték az angol
királyi erők
1772-ben a porosz, osztrák és orosz
megszállók
aláírták
szerződésüket Lengyelország első
felosztásáról, ami az
ország
megszűnéséhez vezetett
1773-ban James Cook kapitány Resolution
és
Adventure nevű hajói, az Antarktisz felé
közeledve,
első európai hajókként
áthaladtak a
Déli-sarkkörön
1773-ban Mária Terézia
királynő kihirdettea
jezsuita rend feloszlatásáról
szóló
pápai bullát
1773-ban volt a „bostoni
teadélután”,
amely eseményt az amerikai függetlenségi
háború előzményeként
tartjuk számon
1773-ben az amerikai függetlenségi
háború nyitányaként a brit
parlament
kiszabta a teatörvényt az amerikai gyarmatokra
1774-ben a kücsük-kajnardzsi
békével
lezárult az orosz–török
háború,
ami az oroszok javára dőlt el
1774-ben Franciaország királya lett a
forradalomban
kivégzett XVI. Lajos
1774-ben I. Abdul-Hamid lett az Oszmán Birodalom
28.
szultánja
1775– Pesten, Budán és
Vácott
háromnapos árvíz pusztított
1775-ban az amerikai függetlenségi
háborúban a telepesek legyőzték a
briteket a Great
Bridgei ütközetben
1775-ben a francia forradalomban később lefejezett
XVI.
Lajost királlyá koronázták
1775-ben a telepesek győzelmével
végződő
Lexington-i és Concord-i kisebb csatákkal
kezdetét
vette az amerikai függetlenségi
háború
fegyveres szakasza
1775-ben az amerikai függetlenségi
háború idején megkezdődött a
kanadai
invázió a Szent János erőd egy
hónapos
ostromával, amely a britek vereségével
végződött
1775-ben az amerikai függetlenségi
háború során a Quebec-i
csatában a britek
visszaverték a telepeseket
1775-ben az amerikai függetlenségi
háborúban az angolok aránytalan
véráldozat árán
legyőzték az
amerikai milicistákat Bunker Hillnél
1776-ban a Függetlenségi Nyilatkozatot
kiadásával megszületett az Amerikai
Egyesült
Államok
1776-ban a Sullivan szigeti csatában a britek
szenvednek
vereséget a függetlenedő amerikaiaktól,
1778-ban a
Monmouth-i csatában nem tudtak eredményt
kicsikarni az
egymás ellen harcoló angol-amerikai seregek
1776-ban az amerikai függetlenségi
háború idején a Harlem Heights-i
csatában a
britek vereséget szenvedtek az amerikaiaktól
1776-ban az amerikai függetlenségi
háborúban az újonnan
létrehozott amerikai
hadiflotta sikeresen bevette a Bahama-szigeteki brit bázist,
Nassaut
1776-ban az USA elfogadta Függetlenségi
Nyilatkozatát
1776-ban Mária Terézia
eltörölte a
kínvallatást
1777-ben Amerikában elsőként Vermontban
eltörölték a rabszolgaságot
1777-ben az amerikai függetlenségi
háború idején a Princetoni
csatában kisebb
győzelmet arattak a telepesek az angolok fölött
1777-ben az amerikai függetlenségi
háború során a Bennington-i
ütközetben
az amerikai telepesek legyőzték az angol királyi
seregeke
1777-ben az amerikai függetlenségi
háború során lezajlott Clinton
erődnél
vívott csata a brit királyi seregek
javára dőlt el
az amerikai telepesekkel szemben
1777-ben az amerikai függetlenségi
háború során megkezdődött az
első Saratoga-i
csata, amely ekkor még a britek győzelmét hozta
1777-ben az amerikai függetlenségi
háború során, a brit
királyi erők
puskalövés nélkül
bevették Ticonderoga
milicisták által védett
erődjét
1777-ben az amerikai függetlenségi
háborúban a brit királyi erők
legyőzték a
telepeseket a Brandywine-i ütközetben
1777-ben az amerikai függetlenségi
háborúban a britek a Ridgefield-i
csatában
még legyőzték függetlenségi
milíciákat
1777-ben az amerikai
polgárháború
során megvívott Hubbardton-i csatában
a britek
arattak győzelmet az amerikai telepesek felett
1777-ben azamerikai függetlenségi
háborúban lezajlott Germantown-i kisebb
ütközetben a britek arattak sikert a telepesek
fölött
1777-ben Mária Terézia
Budára helyezte
át a nagyszombati egyetemet
1778-ban az irokéz indiánokkal
szövetkezett
brit királyi csapatok legyőzték az amerikai
telepeseketWyoming Valley-nál
1778-ban James Cook felfedezte a Hawaii-szigeteket
1778-ban XVI. Lajos francia király hadat
üzent
Angliának, támogatva a
függetlenségükért
küzdő amerikai angol
gyarmatokat
1779-ben az amerikai függetlenségi
háború idején a britek
visszaverték a
Savannah városát ostromló telepeseket
1779-ben az amerikai függetlenségi
háború során,a Grenada-i tengeri
ütközetben az angolok maradtak alul, az amerikai
telepeseket
támogató franciákkal szemben
Nyugat-India
területén.
1779-ben az Ausztria és Poroszország
között létrejött tescheni
békével
véget ért a bajor
örökösödési
háború
1779-ben az északnyugati
átjáró
felkutatására indított
expedíció
közben a bennszülöttekkel való
vitában
közvetítőként fellépő James
Cook felfedezőt
megölték
1779-ben megkezdődött a spanyolországi
Giblaltár négyéves sikertelen ostroma
a
francia-spanyol szövetségesek által,
akik
sikertelenül próbálták
visszaszerezni azt az
angoloktól
1780-ban a Sötétség
Napján sűrű
füst és a nehéz felhőtakaró
teljes
sötétséget okozott Kanada keleti
és a New
Englandi területeken
1780-ban az amerikai függetlenségi
háború során a Camden-icsata az
angolok
javára dőlt el az amerikaiakkal szemben
1780-ban az amerikai függetlenségi
háborúban a Springfield-i csatában az
angol
királyi expedíciós sereg
vereséget
szenvedett a telepesektől
1780-ban Cape St. Vincent-nél vívott
tengeri
csatát a brit és a spanyol birodalom az előbbiek
győzelmével
1780-ban hivatalba lépett II. József, a
kalapos
király
1780-ban magyar és cseh
királyként is
trónra lép II. József, a
„kalapos
király” 1765 óta
német-római
császár
1780-ban megkezdődtek Londonban a katolikus ellenes Gordon
zavargások, amely során véres
összecsapásokba torkollott a katolikusok
emancipációjáról rendelkező
törvény elleniprotestáns
tiltakozások
1781-ben a Yorktowni csatában a britek
vereséget
szenvedtek a függetlenedő amerikai seregektől
1781-ben az amerikai függetlenségi
háború során lezajlott Groton
Heights-i
csatában az angolok vereséget mértek a
lázadó amerikaiakra
1781-ben az amerikai függetlenségi
háború során megkezdődött a
két
hónapos Pensacola-i csata Floridában, amely a
spanyolok
sikerét hozta, akik visszaszerezték a
területet a
britektől
1781-ben az amerikai függetlenségi
háború során megvívott
második
Ushant-i tengeri ütközetben a britek
legyőzték az
amerikaiakat támogató franciákat
1781-ben az amerikai függetlenségi
háború során, háromhetes
amerikai ostrom
után a britek kapituláltak a virginiai
Yorktownnál, amely győzelem lezárta az 1775
óta
tartó függetlenségi
háborút
1781-ben az angol-holland háború
során
lezajlott Dogger Bank-i tengeri ütközetben a szemben
álló felek nem tudtak átütő
eredményt
elérni
1781-ben II. József kiadta türelmi
rendeletét,
amely értelmében a protestáns
és az ortodox
hívők szabadon gyakorolhatták
vallásukat a
birodalomban.
1781-ben William Herschel felfedezte az Uránusz
bolygót
1781-benaz amerikai függetlenségi
háborúval
összefüggésben a britek
vereséget mértek a franciákra
Normandia
partjainál
1782-ben a Gnadenhutteni
mészárlás
során csaknem száz megkeresztelkedett lanape
indiánt gyilkoltak meg az amerikai fehér
milíciák az Ohioi Morva missziós
faluban
1782-ben az angol-amerikai
békeszerződéssel
véget ért az amerikai
függetlenségi
háború
1782-ben bemutatták Mozart
„Szöktetés a
szerájból” című
operáját
Bécsben, 1969-ben pedig ekkor indult
útjára az
Apollo 11, amellyel először jutott el ember a Holdra.
1782-ben II. József
német-római
császár, magyar és cseh
király kiadta
szekularizációs rendeletét, amellyel
feloszlatta
azokat a szerzetesrendeket, amelyek nem végeztek iskolai
oktatást vagy betegápolást
1782-ben mérnökképző
intézmény
jött létre Budapesten az Egyetem
keretében,
Európában elsőként
1783-ban az amerikai függetlenségi
háború végén az
utolsó brit katona
is elhagyta New York-ot, a királyi hadsereg
utolsó
bázisát
1783-ban bemutatták Mozart 36.
szimfóniáját,
1783-ban Calabriában
földrengéssorozat
kezdődött
1783-ban először emelkedett ember
hőlégballonnal a
magasba, mégpedig Franciaországban
1783-ban kitört a japán Asama
vulkán, sok ezer
ember életét kioltva
1783-ban Párizsban, a Tuileriák
kertjében
Charles és Robert fizikusok
végrehajtották az első
"emberes" ballon-repülést
1783-ben véget ért az
angol-franci-spanyol
háborús konfliktus, amely az amerikai
függetlenségi háború
kirobbanása miatt
tört ki
1784-benFrankfurt am Mainban bemutatta Schiller
Ármány és szerelem című
tragédiáját
1786-ban Bécsben első alkalommal
mutatták be
Wolfgang Amadeus Mozart Figaro házassága
című
művét
1786-ban Bécsben megtartották Mozart
Figaró
házassága című
operájának
ősbemutatóját
1787-.ben ekkor mutatták be Mozart Don Giovanni
című operáját
1787-ben pedig William Herschel felfedezte az
Uránusz
két holdját, a Titániát
és az
Oberont.
1788-ban Arthur Philipp angol kapitány
bevándorlókkal megérkezett
Ausztráliába és Sydneyben
megalapította az
első európai gyarmatot
1789-ben az orosz-török
háború
során az orosz-sztrák
szövetségesek
döntő vereséget mérek az oroszokra a
Râmnici
csatában
1789-ben Franciaországban esküt tett a
nemzetgyűlés a feudalizmus és
kiváltságok
eltörlésére
1789-ben III. Szelim lett az Oszmán Birodalom
szultánja
1789-ben Párizsban a Bastille
elfoglalásával
kitört a francia forradalom
1790-ben a svéd-orosz háború
során a
svédek döntő vereséget mértek
az oroszokra a
Svnsksund-i tengeri ütközetben
1790-ben az idők folyamán Bécsbe
került Szent
Koronát ismét Budára
hozták, amely egyben
tiltakozás is volt az osztrák
önkény ellen
1790-ben az orosz-török
háború
során a Krím-félszigetnél
lezajlott Kerch-i
tengeri ütközetben az orosz flotta győzött
1790-ben az orosz-török
háború
során az orosz csapatok bevették a
beszarábiai
Ismajil városát, és
lemészárolták negyvenezres
török
népességét
1790-ben II. József
német-római
császár visszavonta Magyarországot
érintő
összes rendeletét, a türelmi, a
jobbágyrendelet
és az alsópapság
fizetését
biztosító rendelet
kivételével
1790-ben megalakult a francia forradalmi
radikálisok
szervezete a Club des Cordeliers, amelynek jelszava a
"szabadság, egyenlőség,
testvériség"
hármas volt
1790-benBécsben bemutatták Mozart
„Cosi fan
tutte” című operáját
1790-benközzé tette Edmund Burke a
francia
forradalomról szóló művét,
amely a
konzervativizmus eszmerendszerének
megalapozását
is jelentette.
1791-ben az Amerikai Egyesült Államokban
az
alkotmány részévé
tették és
törvénybe iktatják a „Bill of
Rights”-ot, ami tíz újabb cikkelyben
rögzíti a sajtó-,
szólás- és
vallásszabadságra vonatkozó emberi
jogokat
1791-ben az Egyesült Államok az
indiánoktól elszenvedte legnagyobb
vereségé
a Wabash-folyónál lezajlott csatában (
Északnyugati indián háború),
1791-ben megtartották Mozart
"Varázsfuvola"
című operájának premierjét
Bécsben
1791-ben Sistova-i szerződéssel
lezárult a 4
évesosztrák-török
háború
1792-ben a forradalmi Franciaország hadat
üzen
Ausztriának
1792-ben a forradalmi Franciaországban
letartóztatták a később
kivégzett XVI.
Lajos francia királyt
1792-ben francia forradalmi háborúk
során
Franciaország hadat üzent a Szardíniai
Királyságnak, majd 1796-ban Napóleon
bevonult
Milánóba
1792-ben Franciaországban XVI. Lajos
király
trónfosztásával megalakult az első
francia
köztársaság
1792-ben Habsburg I. Ferencet Budán magyar
királlyá koronázták
1792-ben Habsburg II. Ferenc lett az új
német-római császár
1792-ben ikiáltották a Francia
Köztársaságot
1792-ben Kolozsváron ezen a napon alakult meg a
Erdélyi Magyar Nemes
Színjátszó
Társaság, s ezzel kezdetét veszi a
kolozsvári hivatásos
színészet
1792-ben megkezdődtek a francia forradalmi
háborúk,
amikor a francia csapatok elfoglalták az osztrák
Németalföldet, a mai Belgium
területét
1793-ban a forradalmi Franciaországban a
jakobinusok
Robespierre vezetésével
átvették a
hatalmat, és ezzel megkezdődött a jakobinus
diktatúra
1793-ban a francia forradalmi háborúk
idején
a Famarsi csatában az
osztrák-angol-német
koalíció vereséget mért a
franciákra
1793-ban a francia forradalmi háborúk
során
az osztrák-porosz szövetségesek
megverték a
franciákat a Pirmasens-i ütközetben
1793-ban a francia forradalmi hadsereg vereséget
mért az osztrákokra a Wattignies-i
csatában
1793-ban a francia forradalom idején
elkezdődött az
úgynevezett „második terror”
időszaka, ami
sok arisztokrata és gyanús polgár
guillotine
alá küldéséhez vezetett
1793-ban a francia forradalom idején
lefejezték
Marie Antoinette francia királyné ugyanekkor a
francia
forradalmi hadsereg vereséget mért az
osztrákokra
a Wattignies-i csatában
1793-ban a francia forradalom idején
lefejezték
Marie Antoinette francia királynét
1793-ban a napóleoni háborúk
során az
Aldenhoven-i ütközetben az osztrákok
visszaverték a franciákat
1793-ban a porosz csapatok előtt kapitulált a
francia
forradalom hatására létrejött
Mainzi
Köztársaság
1793-ban apja kivégzése után
az
emigránsok a rövidéletű, gyermek XVII.
Lajost
ismerték el jogilag Franciaország
uralkodójának
1793-ban Esterházy Károly egri
püspök
megnyitotta az általa alapított
könyvtárat
1793-ban Marie Antoinette francia királynőt
halálra
ítélték
1793-ban szeretője meggyilkolta a francia forradalmi terror
egyik
vezető alakját, Jean-Paul Marat-ot
1793-banOroszország és
Poroszország
Lengyelországot másodszor is feldarabolta
1793-ben megnyílt a Louvre Múzeum
Párizsban
1794-ben a francia forradalmi háborúk
idején
lezajlott "Dicsőséges június elsejei" avagy a
harmadik
Ushant-i tengeri ütközetben a francia
hajóknak
sikerült áttörniük az angol
blokádot,
és így az
éhínségtől sújtott
lakosságnak eljuttatni az Amerikából
szállított gabonát
1794-ben a francia forradalmi háborúk
részeként lezajlott Tripstadt-i
csatában a
franciák arattak győzelmet a porosz-osztrák
szövetség felett
1794-ben a francia forradalmi háborúk
során
lezajlott Fleurus-i csatában a franciák
vereséget
mértek az osztrákokra
1794-ben a francia forradalom elkezdte felfalni
saját
gyermekeit, midőn Robespierrék
letartóztatták
atöbbek között Danton által
vezetett
mérsékeltebb ppolitikusokat,akik
néhány nap
múlva guillotin alatt végezték
1794-ben az adóemelések miatt
kitört amerikai
„Whiskey-felkelés” során
több ezer
fegyveres indult meg Pittsburgh felé
Pennsylvaniából
1794-ben Le Boulounál a forradalmi
Franciaország
súlyos vereséget mért a
spanyol-portugál
szövetségesekre
1794-ben Lengyelországban felkelés
tört ki az
orosz-porosz megszállók ellen
1794-ben megkezdődött a sorozatos
összecsapásokból
álló Wissembourgi
csata, amelyből végül a francia forradalmi seregek
kerültek ki győztesen az osztrák-német
szövetségesekkel szemben
1795-ben a budai Vérmezőn
kivégezték Őz
Pál ügyvédet és
Szolártsik
Sándor joggyakornokot, a magyar jakobinus mozgalom tagjait
1795-ben a francia forradalmi háborúk
során
az angol flotta vereséget mért a
franciákra az
első Groix-i csatában
1795-ben a magyar jakobinusokat
kivégezték a budai
"generális kaszálóréten",
amely ekkor kapta
a Vérmező nevet
1795-ben befejeződött Lengyelország
harmadik
felosztása a porosz- orosz-osztrák felek
között, így az ország 1918-ig
eltűnt a
térképekről
1795-ben holland telepesek
megalapították
Dél -frikában az első Búr
Köztársaságot
1796-ban a francia forradalmi háborúban
megkezdődött a ligúriai Dego melletti csata, ahol
az
osztrák-szárd-piemonti
csapatokvereséget
szenvedtek Napóleon csapataitól
1796-ban a francia forradalmi háborúk
idején
az osztrákok vereséget szenvedtek a
franciáktól a Westerwald-i csatában
1796-ban a francia forradalmi háborúk
idején
francia győzelemmel véget ért az
osztrákok ellen
vívott két napos Arcole-hídi csata
1796-ban a francia forradalmi háborúk
során
a Kircheib-i ütközetben az osztrák
császáriak megverték a
franciákat
1796-ban a francia forradalmi háborúk
során
a Lombardiában megvívott Lodi-i
csatában a
franciák megverték az osztrákokat
1796-ban a francia forradalmi háborúk
során
a Millesimo-i csatában Napóleon legyőzte a
piemonti-osztrák szövetségeseket
1796-ban Bonaparte Napóleon megtartotta
esküvőjét első feleségével
1797-ban a francia forradalmi háborúk
során
lezajlott Cape St. Vincenti csatában az angolok
vereséget
mértek a spanyol-francia szövetséges
hajóhadra
1797-ben a Campo Formió-i
békével
lezárult a háború Ausztria
és a forradalmi
Franciaország között
1797-ben a francia forradalmi háborúk
idején
Bretagne partjainál a brit flotta megverte a francia
seregeket
1797-ben a francia forradalmi háborúk
idején
létrejött Tolentino-i szerződéssel
békét kötött Napoleon
és a
megtámadott Pápai Állam
1797-ben a francia forradalmi háborúk
részeként lezajlott Santa Cruz de Tenerife-i
tengeri
ütközetben a Nelson admirális
által vezetett
brit flotta vereséget szenvedett a spanyoloktól
1797-ben a francia forradalmi háborúk
során
a Camperdowni tengeri ütközetben a brit flotta
legyőzte a
Holland Köztársaságot
1797-ben ezer méter
magasságból
André-Jacques Garnerin megtette az első feljegyzett
ejtőernyős
ugrást
1797-ben I. Napóleon megalapította a
Ligur
Köztársaságot Genovában
1797-ben Napóleon elfoglalta a Velencei
Köztársaságot
1797-ben Napóleon kihirdetette
Észak-Olaszországban a Cisalpin
Köztársaságot
1797-ben pusztító erejű
földrengés
rázta meg az ecuadori Riobamba
városát, több
tízezer áldozatot követelve
1798-ban a brit uralom elleni ír
felkelés
során megvívott Ballynahinch-i
csatában az
ír seregek vereséget szenvedtek
1798-ban a francia forradalmi háborúk
idején
az angol flotta Nelson admirális
vezetésével
leverte a francia hajóhadat az egyiptomi Nílusi
tengeri
ütközetben
1798-ban a franciák
megtámadták
Rómát, és VI. Pius
pápát
fogságba vetették
1798-ban a Máltai Lovagrend átadta
Málta
szigeteit Napóleonnak, és elhagyta az
országot
1798-ban a Napóleon francia seregei az
Egyházi
ÁllamotFranciaországhoz csatolták,
eltávolítva éléről
éléről VI.
Pius pápát
1798-ban a napóleoni
expedíciós hadsereg
Egyiptomban megsemmisítő vereséget
mért a
Kairónál megvívott piramisok
csatájában a Mameluk Birodalomra (a
franciák 40
embert vesztettek, míg a mamelukok 18.000 főt)
1798-ban az angol megszállók
több helyen
vérengzést hajtottak végre az
ír
felkelés elfollytása
érdekében (Carnew,
Dunlavin, Carlow mészárlás)
1798-ban az ír felkelés
idején lezajlott
második Arklow-i csatábanaz angolok
visszaverték a
felkelőket, ám az ugyanekkor lezajlott Saintfield-i
ütközetben a felkelők kerekedtek felül
1798-ban az ír felkelés
idején, a brit erők
legyőzték az ír felkelőket a New Ross-i
ütközetben
1798-ban az Ír szabadságharc
részeként lezajlott Oulart Hill-i
csatában a
britek vereséget szenvedtek a felkelőktől
1798-ban kikiáltották az első
Római
Köztársaságot
1798-ban kitört a több hónapig
tartó
ír felkelés az angol uralom ellen
1798-ban Málta kapitulált
Napóleon seregei
előtt
1798-ban Máltán felkelés
tört ki a
megszálló franciák ellen, ami
kétéves háborúhoz vezetett
1799-ben a galileai Tábor-hegyi
csatában
Napóleon expedíciós seregei
leverték a
damaszkuszi pasa által vezetett török
erőket
1799-ben a napóleoni
háborúban az
osztrák-orosz erők súlyos vereséget
mértek
a franciákra Észak-Olaszországban a
Trebia-i
ütközetbe
1799-ben a puccsal hatalomra került
Napóleon
véget vetett a francia forradalmi
kormányzásnak
1799-ben a Winterthur-i csatában a Habsburgok
legyőzték a terjeszkedő francia forradalmi csapatokat
Svájcban
1799-ben az Ostrachi csatában az
osztrák
császári haderő visszaverte a
támadó
franciákat
1799-ben Bonaparte Napoleon államcsínyt
hajtott
végre, megdöntve a Diktatórium
uralmát.
Másnap katonáival szétkergette az
ötszázak tanácsát,
és mint első konzul
Franciaország diktátora lett
1799-ben Indiában a
gyarmatosító britek a
negyedik Angol-Mysore háború során a
Seringapatam-i csatában legyőzték az őslakosokat
1799-ben megtalálták a Rosette-i
követ, amely
az egyiptomi hieroglifák megfejtésének
alapjául szolgált
1799-ben Napóleon megkezdte a
török uralom alat
álló galileai Akkon sikertelen
ostromát
expedíciós hadműveletei
részeként
1800-ban a franciák kerekedtek felül az
osztrákokon aBlenheim-i csatában
1800-ban a marengói csatában Bonaparte
Napóleon megsemmisítette az osztrák
császári csapatokat
1800-ban a napóleoni háborúk
idején
megvívták hohenlindeni erdei csatát,
ahol a
francia csapatok teljes győzelmet arattak az osztrákok felett
1800-ban megtartották Ludwig van Beethoven I.
szimfóniájának
bemutatóját
Bécsben
1800-ban Royalisták sikertelen
bombamerényletet
hajtottak végreBonaparte Napóleon ellen
1801-ben a Badajozi békével
véget ért
a "narancsok háborúja" Portugália
vereségével,amelyet a francia-spanyol
szövetségesek indítottak
Portugália
gazdasági
behódoltatásáért
1801-ben a francia forradalmi háborúk
idején, az angolok legyőzték a
franciákat
támogató dán-norvég
flottát az első
koppenhágai csatában
1801-ben a francia forradalmi háborúk
kapcsán lezajlott Canopei csatában az angolok
Egyiptomban
legyőzték a franciákat
1801-ben a Luneville-i békével a
szövetségesek vereségével
véget
ért a Napoleon uralmának
megtörésére
indított második koalíciós
háború
1801-ben aNapóleoni háborúk
idején
Gibraltárnál az első Algeciras-i tengeri
csatában
a spanyol-francia hajóhad legyőzte az angol
flottát
1801-ben az első barbár
háború során
a berber kalózok hadat üzentek az Amerikai
Egyesült
Államoknak
1801-ben Giuseppe Piazzi olasz csillagász
felfedezte az
első kisbolygót, a Cerest
1802-bengróf Széchényi
Ferenc
megalapította a Nemzeti Könyvtárat
1803-ban az írek sikertelen
lázadást
kíséreltek meg Dublinban Robert Emmet
vezetésével a brit uralom ellem
1803-ban Robert Fulton gőzhajója megtette első
útját a párizsi Szajnán
1803-ban több ezer meteor darab zuhant a
földre a
franciaországi L'Aigle városa
közelében
1804-ban ezer év után ismét
császárt koronáztak
Franciaországban, ahol
Bonaparte Napóleon vette fel ezt a címet,
1804-ben a szerbek felkeltek a őket még mindig
megszállva tartó Oszmán Birodalom ellen
1804-ben Ausztria örökös
császársággá alakult
Osztrák
Császárság néven
1804-ben Bonaparte Napóleont a francia
szenátus
császárrá
nyilvánította I.
Napóleon néven
1804-ben Franciaországban kihirdettéka
Code
Napóleon néven ismert francia polgári
törvénykönyvet, amely az egész
európai
jogrendszert áthatotta
1804-ben kitört az első szerb felkelés a
törökök ellen
1805-ben a napóleoni háborúk
során a
Dürensteini csatában döntetlen
eredménnyel
ütközött meg a francia és az
orosz-porosz
szövetség hadereje
1805-ben a napóleoni háborúk
során
lezajlott Finisterre-foki tengeri ütközetben
döntetlen
eredménnyel csaptak össze a britek valamint a
francia-spanyol szövetségesek
1805-ben az Amerikai Egyesült Államokelső
idegen
földön vívott
háborújában, az
első berber háborúban legyőzte az
Oszmán Birodalom
erőit Tripoli közelébena Derne-i csatában
1805-ben az Elchingeni csatábanNapóleon
legyőzte
Ausztriát
1805-ben bemutatták Bécsben
Beethoven„Fidelio” című
operáját
1805-ben Itáliában csatlós
köztársaság jött
létre Napóleon
elnökletével
1805-ben megvívták
Austerlitznél a
„három császár
csatáját“, ahol a francia csapatok
legyőzték
az egyesült osztrák-orosz erőket.
1805-ben Napóleonbevonult Bécsbe
1805-ben napóleoni
hódítások
idején , a Schöngrabernnél
vívott
csatában a franciák
megfutamították az
orosz csapatokat
1805-ben Trafalgarnál a brit hadiflotta, Nelson
parancsnoksága alatt legyőzte a napóleoni francia
hadiflottát
1806-ban a napóleoni háborúk
során a
lengyelországi Pultusknál megvívott
csatában nem tudtak döntést
kivívni az
orosz-porosz szövetségesek a franciákkal
szemben
1806-ban a napóleoni háborúk
során
megvívott San Domingoi tengeri ütközetben
a brit
flotta legyőzte a franciákat
1806-ban az első szerb felkelés idején
a
három napos Misar-i csatában a szerbek
legyőzték a
törököket
1806-ban formailag is megszűnta
Német-római
Birodalom, miután Bonaparte Napóleon
követelésére I. Ferenc
osztrák
császár lemondott
német-római
császári címéről
1806-ban Napóleon elfoglalta Berlint,
miután
leverte a porosz hadsereget
1806-banfrancia csapatok a
jéna–auerstädti
csatában megsemmisítő vereséget
mértek a
porosz–szász seregre
1807-ben a napóleoni francia hadsereg elfoglalta
az
oroszországi Königsberget
1807-ben a napóleoni háborúk
során
lezajlott Heilsbergi csatában eldöntetlen
küzdelmet
vívtak a francia és orosz erők
Kelet-Poroszországban
1807-ben a napóleoni háborúk
során
megvívott Friedland-i ütközetben
Poroszország
területén vereséget szenvedtek az
oroszok a
franciáktól
1807-ben az Eylaunál vívott
csatában
Napóleon legyőzte az orosz-porosz
szövetséges erőket
1807-ben I. Napóleon megkötötte
a poroszokkal a
Tilsiti békét, amellyel a franciák
javára
dőlt el napóleoni háborúk negyedik
koalíciós szakasza
1807-ben Napóleon seregei és az
orosz-porosz
csapatok között megkezdődött a
lengyelországi
Eylaunál vívott csata, amely
Franciaország
győzelmét hozta
1808-ban a Finn területekért
kitört
háborúban a svédek
vereséget szenvedtek az
oroszoktól a Oravais-i csatában
1808-ban a legyőzhetetlen hírében
álló napóleoni hadsereg
négy napos
ütközetben vereséget szenvedett a
spanyoloktól
a Bailen-i csatában
1808-ban a napóleoni háborúk
során a
franciák befejezték Zaragoza spanyol
városának sikertelen ostromát
1808-ban a napóleoni
háborúval
összefüggésben Dánia hadat
üzent
Svédországnak, abban a reményben, hogy
korábban elvesztett területeit visszaszerezheti
1808-ban a svéd-orosz
háborúban az oroszok
elfoglalták Sveaborg várát, aminek
következtében egész
Finnország
ellenőrzését megszerezté
1808-ban Ausztráliába n kitört
a Rum
lázadás, amely a rummal kereskedő korrupt
politikai
elitet akarta elmozdítani a gyarmat
vezetéséből
1808-ban az Egyesült Államokban
betiltották a
rabszolga kereskedelmet
1808-ban Bonaparte Napóleon lett
Spanyolország
királya I. Jozé néven
1808-ban II. Mahmud szultánt foglalta el a
török
trónt
1808-ban kitört a madridi
lázadás a
megszálló franciák ellen, amelynek
brutális
elfolytása kirobbantotta afélszigeti
háborút, ami Napóleon
bukásáig
tartott
1808-ban Madridban felkelés tört ki a
megszálló Napóleon ellen, amelyet
ugyan levertek,
de máig látható Goya egyik
leghíresebb
festményén a felkelők egy csoportjának
május 3-i kivégzéséről
1808-ban Napóleon testvérét,
Joseph
Bonapartét koronázták spanyol
királlyá
1808-ban Napóleon testvérét,
Józsefet
ültette a spanyol trónra
1808-ban sor került Beethoven 6.
szimfóniájának premierjére
1808-bananapóleoni háborúk
során a
franciák elszenvedték legnagyobb
vereségüket
az Ibériai-félszigeten a Bailen-i
csatábana
spanyolokkal szemben
1809-ben a fredrikshamni béke lezárta
az
orosz-svéd háborút, aminek
következtében Oroszország megszerezte
Finnországot
1809-ben a győri csatában a napóleoni
seregek
visszavonulásra
kényszerítették a magyar
nemesi felkelőket
1809-ben a hódító Bonaparte
Napóleon
elrendelte a pápai
államannektálását
1809-ben a lengyel-osztrák
háborúban a
lengyelek megverték az országot
megszállva
tartó osztrák császári
seregeket az első
Raszyn-i csatába
1809-ben a mai Bolívia
területén kitört a
latin-amerikai függetlenségi
háború a spanyol
megszállók ellen
1809-ben a napóleoni háborúk
idején a
franciák két hónapi ostrom
után
bevették Zaragoza spanyol városát
1809-ben a napóleoni háborúk
során a
franciák arattak stratégiai győzelmet a
brit-spanyol
szövetségeseken
1809-ben a napóleoni háborúk
során a
franciák legyőzték az osztrák
császár seregeit az Abensberg-i
ütközetben.
1809-ben a napóleoni háborúk
során az
Ocanai csatában a francia csapatok 29.000 fős serege
megsemmisítő vereséget mér az 50.000
fős spanyol
hadseregre
1809-ben a napóleoni háborúk
során
lezajlott Gefrees-i csatában az osztrákok
legyőzték a franciákat az
ötödik
koalíció idején.
1809-ben a napóleoni háborúk
során
megkezdődött az Eckmüli csata, amely a
franciák
győzelmét hozta az osztrák
császáriak felett
1809-ben a tiroli szabadcsapatok
visszaszorították
a napóleoni francia csapatokat a harmadik Bergisel-i
ütközetben
1809-ben a Wagram-i csatában az
osztrákok
döntő vereséget szenvedtek a
franciáktól,
amivel véget ért az ötödik
koalíciós háború
1809-ben az Eckmühl-i csatában a
már
tíz éve hadakozó Napóleon
legyőzte az
osztrákokat
1809-ben az osztrákok szenvedtek
vereséget a
Bajororrszági Teugn-Hausen-i csatában a
franciáktól
1809-ben lezajlott a Cegar-i csata a szerb felkelők
és a
megszálló törökök
között, amely
az oszmánok győzelmével
végződött. A
csatát követően 1000 ellenséges
koponyából tornyot emeltek a
törökök.
1864-ben az amerikai polgárháború
során
megkezdődött Virginiában a két hetes
Cold Harbor-i
ütközet, amely a déli
konföderalisták
győzelmét hozta az északiak felett
1809-ben lezajlott a napóleoni
háborúk
legnagyobb csatája, a két napos wagrami
ütközet, ahol a franciák
legyőzték az
osztrákokat
1809-ben Napóleon csapatai elfoglalták
Pozsonyt
1809-ben Napóleon elhurcolta VII. Pius
pápát
Rómából, akit három
évig
fogságban tartott
1809-ben Napóleon letartóztatta a
pápai
állam annexióját ellenző VII. Pius
pápát, majd Franciaországba vitette.
1809-benI. Ferenc magyar király,
osztrák
császár Tatán
aláírta a
napóleoni háborúkat
lezáró
schönbrunni békeszerződést
180-ban Marcus Aurelius
haláláéval Commodus
császár kezdte meg
uralkodását
aRómai Birodalomban
1810-ben a hódító
napóleoni
Franciaország megkezdte a spanyolországi Cadiz
haditengerészeti központjának
két évig
tartó sikertelen ostromát
1810-ben a Napóleoni háborúk
során a
Bucaco-i csatában az angol-portugál hadsereg
leverte a
Portugália
meghódítását
célul
kitűző francia hadsereget
1810-ben a párizsi Louvre
kápolnájában megtartották
I.
Napóleon francia császár és
Mária
Lujza osztrák főhercegnő kényszeredett
esküvőjét
1810-ben Beethoven megkomponálta Für
Elise
című zongoraművét
1810-ben I. Napóleon francia
császár
képviselői útján Bécsben
feleségül vette I. Ferenc osztrák
császár leányát,
Mária Ludovika
főhercegnőt
1810-ben kitört az argentin Májusi
forradalom, ami a
spanyolok elleni függetlenségi
háborúba
torkollott
1810-ben megrendezték első alkalommal a
müncheni
Oktoberfestet
1810-ben megtartották az első
„Oktoberfest”-et
Bajorországban, minthogy a bajor
királyság
München polgárait Ludwig koronaherceg és
Therese von
Sachsen-Hildburghausen esküvői
ceremóniájára
invitálta
1810-ben Miguel Hidalgo vezetésével
kezdetét
vette a spanyol ellenes mexikói
függetlenségi
háború
1810-ben Napóleon megkezdte az
andalúziai Cadiz
sikertelen ostromát
1811-ben a napóleoni háborúk
során
lezajlott Albuera-i csatában a spanyol-angol
szövetségesek kisebb vereséget
mértek a
Franciákra az Ibériai-félsziget
visszahódítása
érdekében
zajló konfliktus sorozat részeként
1811-ben a paraguayi függetlenségi
háború során az argentin-paraguayi
szövetségeseket legyőzték a spanyol
királypártiak
1811-ben a Redinhaicsatában az Ibériai
félszigetért vívott
csatában a
franciák legyőzték a portugál angol
szövetségeseket a napóleoni
háborúk
idején
1811-ben az uruguayi függetlenségi
csapatok
legyőzték a spanyolokat a Las Piedrasi csatában
1811-ben először mászták meg a
Berni-Alpok
harmadik legmagasabb csúcsát, a Jungfraut
1811-ben Paraguay kinyilvánította
függetlenséget
Spanyolországtól
1811-ben rabszolgalázadás tört
ki
Amerikában New Orleans
környékén, majd
1815-ben szintén e városnál a britek
súlyos
vereséget szenvedtek az amerikai csapatoktól
1811-ben Simon Bolívar megalapította a
spanyoloktól független Venezuelai
Köztársaságot
1812-ben a bolíviai
függetlenségi
háború részeként lezajlott
La Coronilla-i
csatában a megszállók ellen
felfegyverkezett
asszonyokkal csaptak össze a spanyol erők, ahol több
száz asszonyt gyilkoltak meg. Ezt a napot ünneplik
hősiességükről megemlékezve
Boliviában
"anyák napja"-ként
1812-ben Bonaparte Napóleon
hódító
seregei átlépték az Orosz Birodalom
határát
1812-ben kitört a nagy moszkvai tűzvész,
amely
elpusztította város
háromnegyedét
1812-ben Napóleon
hódító seregei
beléptek Moszkvába, ahol ugyanekkor hatalmas
tűzvész tört ki
1812-ben Napóleon oroszországi
hadjárata
idején a Vyazma-i csatában az oroszok
legyőzték a
franciákat
1812-ben Napóleon oroszországi
hadjárata
során megverte az orosz csapatokat
Borogyinónál,
ami lehetővé tette számára
elfoglalását
1812-ben Napóleonnak az Ibériai
félsziget
ellenőrzéséért vívott
hadjáratai
során a Salamanca-i csatában az
angol-portugál
és a spanyol szövetségesek
legyőzték a
franciákat
1813-ban a Beavers Dams-i csetepatéban az
amerikaiak
legyőzték az angolokat Észak-Amerikában
1813-ban a hódító
napóleoni
hadseregre vereséget mértek a spanyolok a San
Marcial-i
csatában
1813-ban a Kanada területén lezajlott
York-i
csatában a terjeszkedő Egyesült Államok
legyőzte a
briteket és észak-amerikai
szövetségeseit,
ám az elhúzódó
háborúskodás végül
nem
változtatott lényegesen a
háborúskodás előtt kialakult status
quon
1813-ban a Kanadáért vívott
brit-amerikai
háború során a Chrysler Farm-i
csatában a
britek legyőzték az amerikaiakat
1813-ban a kanadai területekért is
vívott
1821-es háborúk során az amerikai
csapatok
vereséget szenvedtek a brit expedíciós
erőktől a
Stoney Creek-i csatában
1813-ban a napóleoni háborúk
idején a
Dennewitz-i csatában a poroszok leverték a
francia
hadsereget
1813-ban a napóleoni háborúk
során a
franciák vereséget szenvedtek a porosz-orosz
seregektől a
németországi Lueneburg-i kisebb
ütközetben
1813-ban a napóleoni háborúk
során a
szászországi Wartenbergnél
megvívott
csatában a németek visszaverték a
franciákat
1813-ban a napóleoni háborúk
során
megkezdődött a három napos lipcsei csata - a
népek
csatája - ahol Napóleonra vereséget
mért a
svéd-porosz-osztrák-orosz-magyar
szövetség,
és ezzel véget ér a francia uralom
Németországban és
Lengyelországban
1813-ban a napóleoni háborúk
során
megkezdődött a három napos lipcsei csata - a
népek
csatája - ahol Napóleonra vereséget
mért a
svéd-porosz-osztrák-orosz-magyar
szövetség,
és ezzel véget ér a francia uralom
Németországban és
Lengyelországban
1813-ban a napóleoni háborúk
során
megvívottLützeni (Großgörscheni)
csatában
a porosz-orosz szövetség súlyos
vereséget
szenvedett a franciáktól
1813-ban a napóleoni háborúk
valamint a
Szevasztopolnál vívott ütközet,
amely az orosz
hadsereg vereségével
végződött az
egyesült angol, török, francia
szövetséggel
szemben.
1813-ban a San Lorenzoi csatában az argentinok
győzelmet
arattak a spanyolokfelett a spanyol-amerikai
függetlenségi
háborúban
1813-ban a"népek csatájában"
Napóleon
döntő vereséget szenvedett
Lipcsénél
aporosz-osztrák-orosz koalíció
hadseregeitől
1813-ban az argentin függetlenségi
háborúban lezajlott Salta-i csatában a
patrióták legyőzték a spanyol
királyi
csapatokat
1813-ban az úgynevezett "1812-es
háborúban"
az amerikai és kanadai csapatok elfoglalták a
kanadai
Fort George erődöt a brit királyi seregektől
1813-bann a napóleoni
háborúk során
afranciák vereséget szenvedtek a
csehországi
Kulmnál a porosz- osztrák-orosz
szövetségtől
1814-ben a chilei függetlenségi
háború
idején megkezdődött a kétnapos
Rancagua-i csata,
amely a spanyol királypártiak
győzelmét hozta
1814-ben a Chilei szabadságharc során
lezajlott
Rancagua-i csatában a függetlenség
pártiak
vereséget szenvedtek a spanyol
királypártiaktól
1814-ben a Craonne-i csatában Napóleon
legyőzte
porosz és orosz ellenfeleit
1814-ben a Horseshoe Bendi csatában a
krík
indiánok döntő vereséget szenvedtek az
amerikaiaktól
1814-ben a kanadai területen lezajlott Niagara
Falls-i
csatában a brit csapatok vereséget szenvedtek az
amerikaiaktól
1814-ben a mormansi csatában Napóleon
francia
serege legyőzte a oroszokat
1814-ben a napóleoni háborúk
során a
Montereaui csatában a francia csapatok legyőzték
az
osztrák-német seregeket
1814-ben a Napóleont megbuktató
szövetségesek a párizsi csata
megvívása után bevonultak a
városba
1814-ben aláírták a kieli
békediktátumot, melynek
értelmében
Dánia lemondott Norvégiáról
Svédország és Helgolandról
Anglia
javára
1814-ben Arcis-sur-Aubenál vívott
csatában
az osztrákok megverték a sarokba
szorított
Napóleont
1814-ben leverték a Párizsi
Kommünt.
1814-ben megkezdődött az Arcis-sur-Aube-i csata az
osztrákok és a Napóleon vezette
franciák
között, amely az előbbiek győzelmével
végződött a felszabadító
háborúk során
1814-ben megnyílt a bécsi kongresszus,
amely
létrehoztaa "szent szövetség"
Európáját a forradalmi mozgalmak
leverése
érdekében
1814-ben Napóleon a Briennei csatában
legyőzte az
orosz-porosz seregeket, ám néhány
hónap
múlva Párizs elestekor lemondásra
kényszerült
1814-ben Napóleon az első alkalommal mondott le
hivataláról
1814-ben Napóleon csapatait sikerült
megvernie a
szövetséges erőknek a Laoni csatában
1814-ben napóleoni háborúk
során a
Párizs közeli Champaubert-i csatában a
túlerőben lévő francia csapatok
legyőzték az orosz
intervenciós csapatokat
1814-ben Párizsi-béke
lezárta az
évtizedes Napóleoni
háborúkat
1814-ben XVIII. Lajos francia király
bevonultPárizsba, ami I. Napóleon
császár
bukását és az Első
Restauráció
kezdetét jelentettel
1814-benI. Napóleon francia
császár
megkezdte száműzetését Elba
szigetén
1815-ben a napóleoni háborúk
egyik
utolsó ütközetében a Wavre-i
csatában a
poroszok stratégiai győzelmet arattak a franciákon
1815-ben a tolentinoi csatában a
száműzetéséből visszatérő
Napóleon
sógora próbálta meg
Nápolyban felvenni a
harcot az osztrákokkal, de súlyos
vereséget
szenvedett
1815-ben Bonaparte Napóleon
megszökött Elba
szigetéről
1815-ben Bonaparte Napóleon
visszatérvén
száműzetéséből, a királyt
elűzvén
bevonult Párizsba, és megkezdte
száznapos
uralmát
1815-ben kitört az oszmánellenes
második szerb
felkelés
1815-ben lezárult a Bécsi kongresszus,
amely
megállapította a francia forradalmi
háborúkat követő új
európai satus
quot, átrajzolva a politikai határokat is
1815-ben megvívták a waterlooi
csatát, ahol
I. Napóleon francia császár
döntő
vereséget szenvedett, ami a napóleoni
háborúk végét jelentette.
1815-ben Napóleon francia
császár seregeivel
visszatért első
száműzetéséből, Elba
szigetéről
1815-ben Napóleon pedig e napon indult el
száműzetésébe Szent-Ilona
szigetére.
1815-ben Napóleon utolsó
győzelmét
érte el katonai pályafutása
során a
Waterloot megelőzőLigny-i csatában
1816-ban kikiáltották
Argentína
függetlenségét
1816-ban megtartották Rossini "A sevillai
borbély"
premierjét Rómában
1817-ben a chileiek függetlenségiek a
Chacabucoi
csatában legyőzték a spanyolokat, és
ezt
követő évben 1818-ban Chile kikiáltotta
függetlenségét
1818-ban a Bernadotte-házi XVI. Károly
János
lett Svédország és Norvégia
királya
1818-ban a Maipu-i csatában a chilei
függetlenségiek döntő győzelmet arattak a
spanyol
királypártiak fölött a
függetlenségi háborúban
1818-ban Bernadotte III. Károlyt svéd
és
norvég királlyá
koronázták
1819-ben a Simón Bolívar
által vezetett
kolumbiai köztársaságiak
vereséget
mértek a spanyol királyi seregekre a Boyaca-i
csatában
1819-ben Spanyolország eladta Floridát
az
Egyesült Államoknak
1820-ban elsüllyesztette el egy hatalmas
bálna az
Essex nevű hajót a Csendes-óceánon,
amely
történet a Moby Dick című
regény
alapját képezi.
1820-ban megtalálták a Milói
Vénuszt
Melos szigetén
1820-ban Nathaniel B. Palmer felfedezte az utolsó
ismeretlen kontinenst, az Antarktiszt
1820-ban portugáliai Lisszabonban
alkotmányos
forradalom tört ki
1821 - Guatemala , El Salvador , Honduras , Nicaragua
és
Costa Rica közösen
kinyilvánították
Spanyolországtól
valófüggetlenségüket
1821-ben a görög
függetlenségi
háború idején a
görög
szabadságharcosok bevették a
törökök
által megszállt Tripoli
városát,
lemészárolva a polgári
lakosságot is
1821-ben a Görög
Függetlenségi
Háborúban megvívott Graviai kisebb
ütközetben a görögök
legyőzték a
törököket
1821-ben a görög
szabadságharcosok Alexandru
Ipsilanti vezetésével fellázadtak a
török uralom ellen
1821-ben a peloponnészoszi Kalamata
városában görög
forradalmárok
bejelentették az Oszmán Birodalomtól
való
elszakadásukat
1821-ben a törökök a
görög
szabadságharc okozta veszteségeik miatti
bosszúból felakasztották a
konstantinápolyi
pátriárkát
1821-ben a venezuelai szabadságharcban a hazafiak
döntő győzelmet arattak a spanyol
királypártiak
felett
1821-ben Görögország
függetlenné
vált az Oszmán Birodalomtól
1821-ben Görögországban
megkezdődött a
függetlenségi háború
1821-ben Kolozsváron megnyitották a
Farkas utcai
kőszínházat, a legelső magyar
színházépületet
1821-ben Mexikó elnyerte
függetlenségét
Spanyolországtól
1821-ben Peru elszakadt
Spanyolországtól és
kikiáltotta függetlenségét
1821-ben Szent Ilona szigetén meghalt a
hódító I. Bonaparte
Napóleon
császár
1821-benPanama függetlenedett
Spanyolországtól
1822-ben a görög szabadságharc
részeként lezajlott háromnapos
Dervenakia-i
csatában a görögök
vereséget mértek
a törökökre
1822-ben az ecuadori szabadságharc
során lezajlott
Pichincha-i csatában a felkelők legyőzték a
spanyol
seregeket
1822-ben bemutatták Kolozsváron az első
magyar
operát Ruzitska József:
„Béla
futása” című művét
1822-ben megkoronázták az amerikai
kontinens első
császárát Braganza I. Péter
személyében, aki Brazília
uralkodója lett
1823-ban a Trocaderoi csatában a Szent
Szövetség
jóváhagyásával, a
francia inváziós seregek leverték a
liberálisok csapatait, amelyet követően
helyreállt a
spanyol király, VII. Ferdinánd hatalma
1824-ben a perui függetlenségi
háborúban a spanyol serek vereséget
szenvedtek az
Ayacuchoi csatában, amivel véget ért a
Dél-Amerikai spanyol uralom
1824-ben kitört az első brit-burmai
háború
Észak-kelet India
ellenőrzéséért
1824-ben megkezdte uralkodását X.
Károly
francia király
1825-ben Bolívia elszakadt Perutól,
és
kikiáltotta függetlenségét
1825-ben Felső-Peru kikiáltotta
függetlenségét
Spanyolországtól
és ezzel létrejött Bolívia
1825-ben megnyitották az első
vaspályát
Angliában
1825-ben Oroszországban kirobbant a
dekabristák
felkelése a cári uralom ellen
1825-ben Széchenyi István Pozsonyban
felajánlotta birtokai egy évi
jövedelmét a
Pesten megalapítandó Magyar Tudományos
Akadémia céljára
1825-ben Uruguay függetlenedett
Brazíliától
1826-ban megkezdődött Texas államban az
amerikai
telepesek által vezetett Fredonian
lázadás, ami a
terület Mexikótól való
elszakadását célozta
1826-ban szintén a görög
szabadságharc
folyamán zajlott le a Messalonghi kirohanás,
aminek
alkalmával a város görög
lakói
próbálták meg elhagyni az
egyiptomi-török csapatok által egy
éve
ostromlott települést
1827-ben az argentin-brazil háború
idején a
Ituzaingo-i csatában a brazilok kerekedtek felül
1827-ben eltörölték a
rabszolgaságot New
York államban
1828-ban a Turkmantcsai békével
lezárult az
utolsó perzsa-orosz háború, ez
utóbbiak
sikerével, megszerezve a jereváni
kánságot
1828-ban Brunszvik Teréz grófnő
Budán
Angyalkert néven megnyitotta Magyarország
és a
Habsburg Birodalom első kisdedóvó
intézményét
(óvodáját)
1829-ben Angliában
engedélyezték a
római katolikus vallás
gyakorlását
1829-ben az Oszmán Birodalom
aláírta a
drinápolyi a szerződést
Oroszországgal, amely
véget vetett a két ország
közötti
háborúskodásnak
1829-ben Goethe Faustjának premierje,
1829-ben Londonban megalapították a
Scotland Yardot
1830-ban Belgium kikiáltotta
függetlenségét
Hollandiától
1830-ban Belgium kikiáltotta
függetlenségét
Hollandiától
1830-ban Franciaország elfoglaltaAlgírt
és
megkezdte az ország
gyarmatosítását
1830-ban megjelent Széchenyi István
műve Hitel
címmel, amely a magyar reformmozgalom
programjává
válik
1830-ban Milánóban
bemutatták Gaetano
Donizetti operáját, az „Anna
Bolena”-t
1830-ban Párizsban bemutatták Hector
Berlioz
Fantasztikus szimfónia című művét
1830-ban szintén a franciák
megkezdték
Algéria gyarmatosítását
1830-ban Uruguay deklarálta
függetlenségét
1830-ban V. Habsburg Ferdinánd lett
Magyarország
királya
1830-banLengyelországban kitört a Cadet
forradalom ,
amely az oroszokkal szembeni egy éves
szabadságharcba
csapott át
1830-banMagyarországon megtartotta
alakuló
ülését a Magyar Tudományos
Akadémia
1831-ben a francia király rendeletére
megalakult az
idegenlégió a Franciaországban
tartózkodó önkéntes
katonák
számára
1831-ben a hármas megszállás
alatt
álló lengyelek
szabadságharcát az orosz
erők leverték Varsó
elfoglalásával
1831-ben beiktatták Belgium első
királyát, a
Szász-Coberus és Gotha
házból
származó I. Lipótot
1831-ben kitört a
koleralázadás
Magyarországon a járvány miatti
kényszerintézkedések
következményeként
1831-ben kitört a Nagy bosnyák
felkelés a
török megszállás ellen
1831-ben leverték a Lyoni
takácsfelkelést,
amely az első ipari forradalomhoz köthető
lázadás
volt Franciaországban
1831-ben megalakult a Francia
Idegenlégió
1831-ben megkezdődött a Magyar Tudós
Társaság - mai Magyar Tudományos
Akadémia -
első nagygyűlése
1831-ben meggyilkolták az első
görög
államfőt, Ioannis Capodistriast
1831-ben Michael Faraday felfedezte az
elektromágneses
indukciót
1831-ben ugyanittVincenzo Bellini „Norma”
című
operájának premierjére került
sor
1831-benFaraday bemutatta az első dinamót
1832-ban az
egyiptomi-törökháború
során az Egyiptomot vezető török
hadúr aratott
győzelmet a központi seregek fölött
1832-ben a Fekete Sólyom által vezetett
indiánok vereséget szenvedtek az amerikai
telepesektől a
Bad Axe-i csatában
1832-ben létrejött az oszmán
birodalomtól független
Görögország
Királyság
1832-ben leverték a párizsi monarchia
ellenes
"júniusi felkelést"
1832-ben Milánóban
megtartották Gaetano
Donizetti Szerelmi bájital című
vígoperáját
ősbemutatóját
1832-ben Párizsban háromnapos
republikánus
forradalom tört ki az alkotmányos monarchia ellen
1833-ban a Wittelsbach házból
való Bajor
Ottó foglalta el Görögország
trónját
1833-ban Anglia elfoglalta az argentinok spanyol
örökségének
számító
Falkland-szigeteket
1833-ban első alkalommal mutatták be Katona
József
Bánk bán című
drámáját
1833-ben tenger alatti földrengés volt
Indonézia térségében
(becsült
nagysága közötti 8,7-9,2), amelyet
szökőár
követett
1834-ben Franciaországban leverték a
bársonykereskedelem akadozása miatt
kitört
második lyoni takácslázadást
1835-ben Charles Darwin megérkezett a
Galápagos-szigetekre
1835-ben I. Ferdinánd
örökölte az
Osztrák császárságot
1835-ben megnyitották Brüsszel
és Mechelen
között az európai kontinens első
közforgalmú vasútvonalát
1836 – Louis Napoléon Bonaparte herceg -
a
későbbi III. Napóleon
császár
-puccskísérletet hajtott végre
Franciaországban
1836-ban a texasi függetlenségi
háború
során lezajlott San Jacinto-i csatában, a
mexikóiak vereséget szenvedtek a texasi
telepesektől
1836-ban Gróf Széchenyi
István
házasságot kötött Seilern
Crescence (sz.
Crescence Seilern-Aspang) grófnővel Budán, a
Krisztinavárosi templomban
1836-ban Mexikó elnyerte
függetlenségét
Spanyolországtól
1838-ban a Mexikó és
Franciaországközött kitört
úgynevezett
"sütemény háborúban" a
francia flotta
bombázni kezdte San Juan de Ulua erődjét,
és Vera
Cruz városát
1838-ban a Véres folyó menti
csatában a
Dél-Afrikai holland búr
hódítok
legyőzték a bennszülött zulukat
1838-ban Nagy-Britanniában Viktória
királyné
koronázására került sor
1838-ban Pestet elöntötte ismert
történelmének legnagyobb
árvize
1838-ban SamuelMorse nyilvánosan bemutatta a
távírót
1839-ben a második török
egyiptomi
háborúban az egyiptomiak véres
csatában
legyőzték a törököket a Nizip-i
ütközetben
1839-ben az első ópium
háború
nyitányaként a kínaiak
megsemmisítették az angol kereskedők elkobzott
ópium
szállítmányának nagy
részét
1839-ben bemutatták
Milánóban Giuseppe Verdi
első operáját, az „Oberto”-t
1839-ben Chile vereséget mért a
perui-bolíviai szövetségesekre a
Yungay-i
csatában
1839-ben Indiát sújtott vihar
és ennek
következtében áradás
1839-ben kitört az első
ópiumháború
Nagy-Britannia és Kína között
1839-ben létrejött a
Hollandiától
független Belga Királyság
1840-ben Donizetti "Az ezred lánya"opera
peremierjét tartották ,
1840-ben forgalomba hozták az első
postabélyeget
Angliában
1840-ben Franciaországban a későbbi
III.
Napóleon császár
puccskísérletet
hajtott végre
1841-ben az első ópium
háborúidején
Nagy-Britannia elfoglalta Kínától Hong
Kong
szigetét
1841-ben Fáy András
elnökletével
megalakul Pesten a nemzeti-liberális ellenzéket
tömörítő „Nemzeti
Kör”
1842-ben a Nanking szerződés
aláírásával
véget ért az első
ópium háború
1842-ben az etióp rivális erők
vívtak
véres csatát Debre Tabornál
1842-ben József nádor elhelyezte a
Pest-budai
Széchenyi lánchíd
alapkövét
1842-ben Milánóban
bemutatták Giuseppe Verdi
Nabucco című operáját
1843-ban pedig Verdi "A Lombardok" című
művének
peremierjét tartották
1843-ban pedig Wagner: „A bolygó
hollandi”
című operájának
ősbemutatója
voltDrezdában
1843-ban VIII. Frederic lett Dánia
királya
1844-ben a Bernadotte-háziI. Oszkár
lett
Svédország és Norvégia
királya
1844-ben az amerikai szigetvilágban a hol spanyol,
hol
francia fennhatóság alatt
álló Haititől
való függetlenségért
vívott
szabadságharcban Santiagónál
került sor
csatára, a dominikaiakgyőzelmével
1845-ben a Vuelta de Obligadoi csatában,az
Argentin
Államszövetség és az
angol-francia
szövetség csapott össze az Argentin
folyók
ellenőrzésének
megszerzéséért.
1845-ben asz angol-szikh háború
során az
indiaiak vereséget szenvedtek az e napon kezdődött
két napos Ferozeshah-i csatában
1845-ben az első szikh háború
idején a
britek arattak győzelmet az indiaiak felett aMudki csatában
1845-ben az indiai Ferozeshah-i csatával az
angolok
győzelmével véget ért az első
szikh-brit
háború
1845-ben Ecuadorban kezdődött felkelés a
kormányzat ellen
1845-benDrezdában bemutatták Richard
Wagner
operáját, a Tannhäusert
1846-ban a mexikói-amerikai
háború
során a Palo Alto-i csatában a
mexikóiak
szerény vereséget szenvedtek
1846-ban az Aliwali csatában az első szikh-angol
háborúban az indiaiak vereséget
szenvedtek a
britektől
1846-ban az amerikaiak sikerével
végződő
Monterrey-i csatával kitört
amexikói-amerikai
háború
1846-ban az Egyesült Államok hadat
üzent
Mexikónak, amellyel megkezdődött az USA
sikerével
végződő mexikói-amerikai
háború
1846-ban az első szikh-angol csatában a brit erők
legyőzték az indiai seregeket
1846-ban az osztrákok által
megszállt
Lengyelországban megkezdődött a galíciai
parasztfelkelés
1846-ban bemutatták Robert Schumann 2.
szimfóniáját Mendelssohn
vezényletével
1846-ban elindult Magyarországon az első
próbajárat a Pest és Vác
közti
vasútvonalon
1846-ban felfedezték a Neptunusz bolygót
1846-ban Kalifornia kikiáltotta
függetlenségét
Mexikótól,
ésrövid életű
köztársaság
jött létre, amely hamarosan az
Államokhoz
csatlakozott
1846-ban Pest és Vác
között
megnyílt az első magyarországi
vasútvonal.
1846-ban Szent Pétert követően a
leghosszabban -
több mint 31 évig - uralkodó
pápa, IX. Piusz
foglalta el székét
1846-banfelfedezték a Neptunusz
holdját, a Tritont
1847-ben az amerikai Cayuse indiánok
meggyilkolták
Dr. Marcus Whitman missziójának tagjait, ami
kirobbantotta a Washington környéki több
éves
Cayuse háborúkat
1847-ben az amerikai-mexikói
háború
során a Buena Vistai csatában az
Egyesölt
Államok legyőzte nagyobb
létszámú
ellenfelét
1847-ben Berlinben az élelmiszerárak
drágulása miatt kitört a "Krumpil
forradalom", amely
több hónapos zavargások az 1848-as
forradalmak
előszeleként értékelhetőek
1847-ben megalapították a
nyugat-afrikai
Libériát
1847-ben megkezdődött az amerikai-mexikói
háború részeként a Buena
Vista-i csata,
ahol az amerikaiak értek el sikert a túlerővel
szemben
1848.ban a forradalmi hullám elérte a
Badeni
Nagyhercegséget
1848-ban a Badeni márciusi forradalom
során a
Dossenbach-i csatában a forradalmárok
és az
abszolutista Württembergi erők küzdöttek meg
egymással ez utóbbiak
sikerével.1131-ben
megkoronázták II. Béla magyar
királyt
1848-ban a bécsi forradalmárok
felmentésére érkező magyar seregek
vereséget szenvedtek Schwechatnal
1848-ban a császári seregek
leverték a
bécsi októberi forradalmat, miután
Schwechatnal
visszaverték a forradalom
megsegítésére
érkező magyar seregeket
1848-ban a márciusi forradalom
átterjedt Berlinre
1848-ban a pákozdi csatában a magyar
honvédsereg megállította Jellasics
tábornagy intervenciós
császári
hadseregét
1848-ban a szicíliai Palermóban
forradalom
tört ki a Bourbon uralkodó ellen
1848-ban az Egyesült Államok
és Mexikó
között Guadalupe Hidalgo
városában
megkötött szerződés lezárta az
1846 óta
tartó mexikói háborút
1848-ban az erdélyi Köpec
községet a
Heydte császári kapitány dragonyosai
által
fedezett szász és román
népfelkelők
felgyújtották, 61 székely lakost
mészárolva le
1848-ban az olasz függetlenségi
háborúk
során aGoito-i csatában az osztrákok
vereséget szenvedtek a szárd-piemonti
szövetségesektől
1848-ban az osztrák sereg Radetzky alatt legyőzte
Károly Albert szárd királyt
1848-ban Batthyány Lajos
vezetésével
megalakult Magyarország elő független
polgári
kormánya
1848-ban Bécsben forradalom tör ki
1848-ban Bécsben győzött a
polgári forradalom,
Metternich kancellár lemondott és
Angliába
menekült
1848-ban Bem tábornok hadserege az
erdélyi
Csucsánál visszaverte Puchner
császári
tábornok támadását
1848-ban Habsburg V. Ferdinánd király
kinevezte az
első magyar polgári kormányt Batthyány
Lajosminiszterelnökletével
1848-ban I. Lajos Fülöp francia
király lemondott
a trónjáról a forradalom
hatására
1848-ban Irinyi József megfogalmazta a
későbbi
forradalom 12 pontját
1848-ban ismét forradalom tört ki
Párizsban
1848-ban Jellasics császári csapatai
Parnorfnál vereséget mértek a magyar
honvédségre
1848-ban kitört akaliforniai aranyláz,
miután
James W. Marshall aranyat talált
1848-ban lezárult az a mexikói-amerikai
háború a Guadalupe Hidalgó-i
szerződés
ratifikálásával, amelynek
során
Mexikó ellenérték ellenében
lemondott
területének feléről
1848-ban Londonban megjelent Karl Marx Kommunista
kiáltvány című röpirata
1848-ban Magyarországon megtartották az
első
népképviseleti országgyűlést
1848-ban Marx és Engels kiadta a Kommunista
kiáltványt
1848-ban megkezdődött Jellasics
császári
tábornagy, horvát bán őszi
hadjárata a
magyar forradalom ellen
1848-ban Párizsban leverték a
munkások
júniusi felkelését
1848-ban pedig kikiáltották a
Második
Francia Köztársaságot.
1848-ban Pesten kitört a polgári
forradalom
1848-ban V. Ferdinánd király
szentesítette
az áprilisi törvényeket, amelyek
kimondták a
Magyar Királyság
függetlenségét, az
évenkénti országgyűlést
Pesten, a felelős
"ministerium" és nemzetőrség
felállítását, a
jobbágyrendszer
megszüntetését, az
egyesítést
("uniót") Erdéllyel. Megemlítendő,
hogy
1713-ban e napon ért véget a spanyol
örökösödési
háború az utrechti
békével.
1848-ban Velencében forradalom tört ki,
és
visszaállították a
Köztársaságot
1848-ban Vukovárnál a később
halálra
ítélt ,és ezért
külföldre
kényszerült Batthyány
Kázmér
honvédei megverték az osztrákok
által
segítségül hívott szerb
seregeket.
1848-ban Windisch-Grätz herceg
megindította a
császári főerők
támadását a
Magyarország ellen, 1921-ben megkezdődött
a
népszavazás Sopron
hovatartozásáról,
amely során a várost megtarthatta a
megcsonkított
Magyarország.
1848-ban zászlót bontott New Yorkban a
feminista
mozgalom
1848-ban, a magyar forradalom idején pesti
hajóhídon meglincselték Lamberg Ferenc
császári tábornagyot
1848-banSepsiszentgyörgyön, a
Háromszék
Honvédelmi Bizottmány
ülésén
Gábor Áron elmondta híres szavait:
„Lészen ágyú”
1848-banTörökbecsénélDamjanich
János őrnagy csapatai győzelmet arattaka szerb
fölkelőkkel
szemben
1848-ben Londonban német nyelven megjelent a
Kommunista
Kiáltvány
1849-ben . Ferenc József elfoglaltaaz
osztrák
császári trónt
1849-ben a „dicsőséges tavaszi
hadjárat” során Görgey
Artúr hadserege
Isaszegnél legyőzte az osztrák
császári
haderőt
1849-ben a forradalmi Itáliában
megalakult a
Római Köztársaság
1849-ben a frankfurti nemzetgyűlés elfogadta
Németország első demokratikus
alkotmányát
1849-ben a független olasz egység
élére
álló Piemont vereséget szenvedett az
észak-olaszországi Novarában az
osztrákoktól,
1849-ben a harmadik komáromi csatában -
a
szabadságharc legvéresebb
ütközetében -
a magyar seregek vereséget szenvedtek az
osztrák-orosz
haderőtől, mivel nem sikerült áttörni az
ellenséges ostromgyűrűt
1849-ben a honvéd csapatok, Görgey
Artúr
vezetésével, három hetes ostrom
után
visszafoglalták Buda várát
1849-ben a jobbágyság
felszabadításának
támogatása miatt
halálra ítélt Dosztojevszkij orosz
író, kegyelmet kapott a
cártól a
kivégzőosztag előtt
1849-ben a kápolnai csatában a
honvéd
csapatok súlyos vereséget szenvedtek
császári haderőtől
1849-ben a Klapka György tábornok
által
védett komáromi vár megadta
magát az
osztrákoknak
1849-ben a magyar forradalom és
szabadságharc
során Haynau császári hadereje
bevonult
Budára
1849-ben a magyar szabadságharc során
megvívott Segesvári csatában az
orosz-osztrák seregek vereséget mértek
a magyar
hadseregre
1849-ben a nagysallói ütközetben
Görgey
Artúr legyőzte az osztrák
császári
csapatokat
1849-ben a Novarai csatában az osztrák
seregek
legyőzték a piemonti olasz hadakat
1849-ben a poroszok leverték a
közép
európai forradalmi hullám során
kitört
Baden-i forradalmat
1849-ben a tápióbicskei
csatában Damjanich
tábornok hadteste legyőzte Jellasics
császári
tábornagy csapatait
1849-ben a világosi fegyverletétellel
véget
ért a magyar szabadságharc
1849-ben ahatvani csatában a magyar
honvéd hadtest
szétveri a császári seregeket
1849-ben átadták a Budát
és Pestet
egy várossá kovácsoló
Széchenyi
lánchidat
1849-ben avízaknai ütközetben
Bem József
vezérőrnagy erdélyi hadserege
vereséget szenvedett
Puchner Antal altábornagy császári
csapataitól
1849-ben Avram Iancu román felkelői
tömegmészárlást rendeztek
Abrudbánya
magyar lakosai között, amely során
több mint ezer
polgár vesztette életét
1849-ben az Erdélyben lezajlott piski
csatában Bem
tábornok a piski hídnál
megtámadta Puchner
császári csapatait, és döntő
vereséget
mért rájum
1849-ben az olmützi császári
haditörvényszék halálra
ítélte
Gróf Batthyány Lajost, Magyarország
első felelős
miniszterelnökét
1849-ben azosztrák
megszállók Aradon
kivégezték a forradalmi magyar hadsereg
vezetésének színe-javát
1849-ben Bácskában, Kishegyes
térségében a magyar
szabadságharc
utolsó győzelmes csatájában a
honvédek
legyőzték Jellasics horvát bán
császári hadseregét
1849-ben Bem apó áttér
muzulmán
hitre, és felvette a Murád pasa nevet
1849-ben Bem csapatai, Medgyesről kiindulva
kiszorították a császári
erőket
Erdélyből
1849-ben Bem József kiűzte az Erdélyre
törő
ellenséges erőket
1849-ben Bem tábornok csapatai
vereséget szenvedtek
Haynautól a temesvári csatában
1849-ben Bem tábornok elfoglalta
Brassót, ezzel a
magyar honvédség egész
Erdélyből kiűzte az
ellenséges osztrák-orosz csapatokat
1849-ben Bem tábornok még
sikertelenül
támadta meg a császáriakat
Nagyszebennél
1849-ben Bem tábornok
Segesvárról
indított ellentámadással legyőzte
Puchner
császári csapatait, és elfoglalta
Nagyszebent
1849-ben Bresciában felkelést
tört ki az
osztrákok ellen
1849-ben Damjanich tábornok hadteste e napon
foglalta el
Vácot
1849-ben Debrecenben az országgyűlés
határozatot fogadott el a Függetlenségi
Nyilatkozat
kiadásáról és a
Habsburg-ház
trónfosztásáról.
Ezután Kossuth
Lajost kormányzó-elnökké
választották
1849-ben Dembinszky Henrik vette át a magyar
haderők
főparancsnokságát, ám
eredményeket nem
tudott fölmutatni
1849-ben Drezdában forradalom tört ki,
amely az
utolsó láncszeme volt az európai
polgári
forradalmi hullámnak
1849-ben francia és spanyol
intervenciós csapatok
leverték a Rómában február
folyamán
kitört felkelést és ezzel megszűnt a
Római
Köztársaság
1849-ben Görgey Artúr
vezetésével
megkezdődött az osztrákok által
megszállt
Buda sikeres ostroma
1849-ben Guyon Richárd a branyiszkói
ütközetben legyőzte Franz Deym osztrák
császári csapatait
1849-ben I. Ferenc József osztrák
császár Olmützben új
birodalmi
alkotmányt adott ki ("oktrojált
alkotmány"),
amelyben megszüntette Magyarország
önálló
államiságát, és a
végrehajtó hatalmat a
császár kezébe
adta
1849-ben két román pópa
vezetésével a románok
legyilkolták a
védtelenül maradt Nagyenyed
városának magyar
polgári lakosságának nagy
részét
1849-ben Kmety György ezredes
Csornánál
súlyos vereséget mért a
császári
erőkre
1849-ben megkezdték
támadásukat
Magyarország ellen a Habsburgok
segítségére
siető orosz intervenciós csapatok
1849-ben miután aorosz-osztrák haderő
megsemmisítette a szabadságharc magyar
honvédeit,
Szemere Bertalan miniszterelnök
Orsovánál
elásta a Szent Koronát, amit csaknem egy
évtizedig
rejtett a föld az osztrák
megszállók
elöl.
1849-ben Vesztfáliában az
alkotmányos
mozgalmak hatására kitört Iserlohn
felkelést
letörte a porosz hadsereg
1849-ben Zsigárdnál a magyar
honvédsereg
vereséget szenvedett az osztrák
császári
seregektől
1849-benDamjanich János és
Vécsey
Károly csapatai a szolnoki csatában győzelmet
arattak a
császáriak fölött,
és elfoglalták
Szolnokot
1850-ben Angliában ismét
felállhatott a
római katolikus hierarchia
1850-ben az Egyesült
Államokbanmegszületett az
első Nőjogi Egyezmény
1850-ben bevezették a
bélyegilletéket
Magyarországon
1851-ben bemutatták Verdi Rigoletto
című
darabját Velencében, majd ugyanezen a napon,
1867-ben Don
Carlos című művét Párizsban
1851-ben Isaac Singer szabadalmat szerzett új
típusú
varrógépére
1851-ben IV. Rama lett Thaiföldön
királya
1852-ben először helyeztek üzembe
postaládákat, mégpedig
Angliában
1852-ben Klapka György és Kossuth Lajos
találkozott Londonban
1852-ben letették Pesten a későbbi
Szent
István-bazilika alapkövét
1852-ben megkezdte uralkodását
Franciaországban III. Napóleon
császár
1852-ben megnyílt a
nagyközönség
számára a világ egyik
legrégebbi és
legnagyobb múzeuma, a szentpétervári
Hermitage
1853-ban a Krími Háborúban
megvívott
Sinopi tengeri csatában a törökök
vereséget szenvedtek az oroszoktól
1853-ban elkezdődött a Budai Várhegy
alatti
alagút építése
ötletadója
Széchenyi István ötlete nyomán
1853-ban Giuseppe Verdi bemutatta Traviata című
operáját Velencében
1853-ban halálra
ítélték a Kossuth
visszatérése érdekében
szervezkedő
székelyföldi mozgalom vezetőit, akik
néhány
hónap múlva mártír
halált haltak
1853-ban Libényi János sikertelen
merényletet hajtott végre I. Ferenc
József
király ellen
1853-ban Orsova mellett megtalálták a
szabadságharc idején elásott Szent
Koronát
1853-ban Verdi Trubadúrjának premierje
1854-ben a fekete tengeri szorosokért
vívott
Krími háború során Anglia
hadat üzent
Oroszországnak
1854-ben a kitört az első sziú
háború
az amerikaiakés az indiánok
között
Nebraskában
1854-ben a krími háború
során a
Balaklava-i csatában eldöntetlen
eredménnyel csapott
össze s nyugati és orosz
szövetség a
törökökkel
1854-ben a Krími háborúban a
szövetséges angol-francia seregek
megverték az
oroszokat a Almai csatában
1854-ben felfedezték a McDonald-szigeteket
1854-ben IX. Piusz pápa kinyilatkoztattat a
szeplőtelen
fogantatás dogmáját
1854-ben kötött
házasságot Ferenc
József király Erzsébet bajor
hercegnővel
(„Sisi”-vel)
1855-ben a krími háború
során
megkezdődött Szevasztopol csaknem egy éves ostroma,
ami a
nyugati és oszmán
szövetségesek
győzelmét hozta az oroszok felett
1855-ben a Krími háború
során
véget ért Szevasztopl csaknem egy éves
ostroma,
ami a nyugati-török szövetség
győzelmét
hozta az oroszok felett
1855-ben David Livingstone felfedezte a zambiai
Viktória-vízesést
1855-ben II. Sándor foglalta el
Oroszország
trónját
1856-ban a Párizsi szerződés
aláírásával
véget ért a
krími háború, amely
Oroszország azon
törekvése miatt tört ki, hogy megszerezze
a fekete
tengeri szorosok ellenőrzését, és
amely cél
megakadályozására
angol-török-francia-szárd-piemonti
szövetség alakult
1856-ban a román kiflinek is nevezett
Havasalföldön eltörölték
a
rabszolgaságot
1856-ban Anglia háborút
indított Kína
ellen az ópium kereskedelmének
monopóliumáért, amely
esemény a
második ópiumháború
kezdetét
jelentette
1856-ban az amerikai telepesek a Seattlenél
vívott
csatában leverték a Suquamish és
Duwamish
indiánokat
1856-ban felszentelték az esztergomi
főszékesegyházat, amely alkalomra Liszt Ferenc
megírta az Esztergomi misét, amelyet ő maga
vezényelt
1857-ben a második Ópium
háború
során Franciaország és Nagy-Britannia
hadat
üzent Kínának
1857-ben az első indiai függetlenségi
háború idején, amely szipoly
lázadásként is ismert, az indiaiak
elhódították Delhit a Brit
megszállóktól
1857-ben bemutatták WeimárbanLiszt
Ferenc Hunok
csatája című művét
1857-ben földrengés rázta meg
Pécs
városát,
1857-ben hat évnyi várfogság
után
amnesztiát kapott Teleki Blanka grófnő,a magyar
nemzeti
szellemű nőnevelés megteremtője
1857-ben Indiában megkezdődött a angol
megszállás elleni szipoly felkelés a
34.
bengáli ezred lázadásával
1857-ben kitört a Szipoj
lázadás, amely
során az indiaiak lázadtak fel a brit uralom ellen
1857-ben New Yorkban 40 ezer textil- és
konfekcióipari munkásnő lépett
sztrájkba
béregyenlőséget és munkaidő
csökkentést követelve, amely
esemény a
nemzetközi nőnap kialakulásához vezetett
1857-ben pusztító erejű
földrengés
rázta meg Tokiót
1858-ban bemutatták Offenbach: "Orfeusz az
alvilágban" c. operájá, amelyből a
kánkán dallamai a legismertebbek
1859-ben a magenta-i ütközetben az
osztrákok
vereséget szenvedtek a francia-piemonti haderőtől
1859-ben a Solferinói ütközet
során az
osztrákok vereséget szenvednek a francia-piemonti
haderőtől, ugyanekkor a szárdok is legyőzték
Ausztriát a San Martino-i csatában
1859-ben a zürichi békével
véget
ért az egységes Olaszország
létrejöttének
részeként lezajlott
szárd- francia-osztrák
háború, amely
során Habsburgok elvesztették
Lombardiát
1859-ben az olasz egység
létrejöttének
szakaszaként kitört a szárd
háború
Ausztria és a Szárd
királyság
között
1859-ben Bosco Szent János Torinóban
megalapította a Szaléziak rendjét
1859-ben Darwin közzé tette a fajok
eredete
című könyvét az
evolúcióról
1859-ben elkészült Jedlik
Ányos dinamója
1859-ben Havasalföld és Moldva
egyesült
Alexander Cuza vezetésével, az Oszmán
Birodalom
fennhatósága alatt
1859-ben Moldva és Havasalföld Alexandru
Ioan
Cuzát választotta
uralkodójának
1860-ban a ’48-as magyar
megemlékezésa
karhatalommal való összetűzésekhez
vezetett
1860-ban a március 15-i tiltott
ünnepélyen
osztrákok által lelőtt Forinyák
Géza
temetése kapcsán Habsburg-ellenes
tüntetés
zajlott Pest–Budán
1860-ban a második ópium
háború
során a Palikao hídi csatában a
kínaiakat
leverték azangol-francia szövetségesek,
és
csakhamar Pekinget is bevették
1860-ban a pekingi egyezmény
megerősítésével ért
véget a
második Ópium háború
Kína, valamint
a Franciaország és Anglia között
1860-ban az egyesülő Olaszországban
Victor
Emánuel felvette az Itália királya
címet
1860-ban Ferenc József
császár kiadta az
Októberi diplomának nevezett osztrák
államtörvényt, amely megnövelte
az
Osztrák Császárság egyes
területeinek
autonómiáját, és
így hatást
gyakorolt az elnyomott Magyarországra is
1860-ban Giuseppe Garibaldi szabadságharcosaival
partra
szállt Marsalanál
1860-ban kitört a második maori
háború
Új-Zélandon, ahol az őslakosok léptek
fel az őket
tizedelő brit telepesek ellen
1860-ban Pest lakossága tüntetett az
októberi
diploma ellen, amelyet Ferenc József akart a magyarokra
erőltetni a 48-as szabadságharc
leverését
követően
1860-ban XV. Károlyt
koronázták
Svédország és Norvégia
királyává
1860-bankitört az első Taranaki
háborúaz
új-zélandi kormány és a
függetlenségüket védő maori
bennszülöttek között
1860-ben Giuseppe Garibaldi az "Ezrek" csapatai
élén bevonult Palermóba, és
így
Szicília az egyesült Olasz
Királysághoz
csatlakozhatott
1861-ben a franciák Algéria
függetlensége mellett döntöttek
1861-ben a Sumpter erődöt megostromolták
a
függetlenedni vágyó déliek,
és ezzel
kitört a négy éves amerikai
polgárháború
1861-ben az amerikai
polgárháború
során a Big Bethel-i csatában a déli
konföderalisták arattak győzelmet az
északi
unionisták felett
1861-ben az amerikai
polgárháború
során a floridai Santa Rosa-szigeti kisebb
ütközetben
az északiak kerekedtek felül a délieken,
1861-ben az amerikai
polgárháborúba a
déli konföderalisták arattak győzelmet
az
északi unionisták fölött az
első Bull Run-i
csatában
1861-ben az amerikai
polgárháborúban
különösebb eredmény
nélkül csaptak
össze az északi unionisták a
déli
konföderalistákkal a Belmonti
ütközetben
1861-ben az orosz csapatok tüzet nyitottak a
megszállás ellen tiltakozó
varsói
polgárokra
1861-ben eldördült az amerikai
polgárháború első
lövése, majd
néhány évvel később
Arkansasban csaptak
össze az ellenfelek
1861-ben II. Ferenc szicíliai király
kapitulált Victor Emmanuel olasz király seregei
előtt,
feladva a Gaetai erődöt
1861-ben II. Sándor orosz cár
rendelettel
eltörölte a jobbágyrendszert
Oroszországban
1861-ben kikiáltották az
egységes
Olaszországot, melynek első uralkodója II. Viktor
Emánuel király lett
1861-ben Magyarországon megnyílt a
Budai
Népszínház
1861-ben Oroszországban
eltörölték a
jobbágyságot
1861-ben Pesten a Habsburg elnyomás
közepette
megtartották Katona József Bánk
bán
című darabjának premierjét
1861-ben Spanyolország
területén
becsapódott a csaknem egy kilogrammos Canellas meteorit
1861-benproklamálták a
független és
egységes Olasz Királyság
létrejöttét ( 1861- 1946)
1862-ben a mexikói seregek legyőzték a
jobban
felszerelt, Franciaország kölcsöneit
behajtani
érkezett francia expedíciós csapatokat
a Pueblai
csatában
1862-ben a románok Bukarestet tették
meg
fővárosuknak
1862-ben Arizonában a Pea Ridgei
csatában az
északi unionisták legyőzték a
déli
konföderalistákat
1862-ben az amerikai
polgárháború
idején megvívott Perryville-i csatában
a
déliek legyőzték az északi
unionistákat
1862-ben az amerikai
polgárháború
során a Cahantilly csatában az északi
unionisták és a déli
konföderalisták
csaptak össze döntetlen eredménnyel
1862-ben az amerikai
polgárháború
során a déli konföderalisták
és az
északi unionisták csaptak össze az Oak
Grove-i
csatában eldöntetlen eredménnyel
1862-ben az amerikai
polgárháború
során a Mill Springsi csatában
elszenvedték első
jelentős vereségüket a déli
konföderalisták az északi
unionistáktól
1862-ben az amerikai
polgárháború
során a Mississippi folyón lezajlott első
memphisi
csatában az északi unionisták
vereséget
mértek a déli
konföderalistákra
1862-ben az amerikai
polgárháború
során a Richmondi ütközetben a
déliek arattak
győzelmet az északiak felett
1862-ben az amerikai
polgárháború
során a Seven Pines-i kétnapos
csatában
befejezték eldöntetlen
küzdelmüket az
északi únionisták és a
dél
konföderalisták
1862-ben az amerikai
polgárháború
során a Yorktown-i csatában
különösebb
eredmény nélkül
küzdöttek meg
egymással az északi és déli
államok
1862-ben az amerikai
polgárháború
során az északi és déli
hadihajók
között lezajlott Hampton Roads-i tengeri
ütközet
döntetlen eredménnyel ért
véget
1862-ben az amerikai
polgárháború
során az északi unionisták csaptak
össze a
déli konföderalistákkal az
eldöntetlen
eredményt hozó Antietam-i csatában
1862-ben az amerikai
polgárháború
során az északiak nyertek a déliek
felett aPea
Ridge-i csatában
1862-ben az amerikai
polgárháború
során lezajlott Hampton Roadsi csatában első
alkalommal
csaptak össze páncélozott
hadihajók a
történelemben
1862-ben az amerikai
polgárháború
során megkezdődött a három napos Stones
River-i
csata, amely nagy veszteségek árán az
uniós
északiak győzelmét hozta
1862-ben az amerikai
polgárháború
során megvívott Fort Donelson-i négy
napos
csatában az unionisták vereséget
mértek a
déli konföderalistákra
1862-ben az amerikai
polgárháború
során megvívott Fort Henry csatában az
északi unionisták a Tennessee folyón
legyőzték a déli
konföderalistákat
1862-ben az amerikai
polgárháborúban a
déliek arattak győzelmet az északi
unionisták
fölött a Valverde-i csatában
1862-ben az amerikai
polgárháborúban a
déliek győzelmével véget
ért az öt
napos Fredericksburgi csata
1862-ben az amerikai
polgárháborúban a
Drewry Bluff-i csatában az unionisták győztek a
déliek felett,
1862-ben az amerikai
polgárháborúban a
Malvern Hill-i ütközetben az északi
unionisták
legyőzték a déli
konföderalistákat, akik egy
évvel későbbszintén diadalmaskodtak a
háromnapos Gettysburgi csatában, amely ugyanekkor
kezdődött
1862-ben az amerikai
polgárháborúban az
új-mexikói Glorieta Pass-i csatában az
északiak kerekedtek felül a délieken
1862-ben az amerikai
polgárháborúban
lezajlott Cedar Mountaini csatában az északiak
legyőzték a délieket
1862-ben az első Kernstowni csatában az
északiak
vívtak ki taktikai győzelmet az amerikai
polgárháborúban
1862-ben feltalálták a
géppuskát
1862-ben forradalmi megmozdulás vette
kezdetét
Görögországban, megfosztva
trónjától Ottó
királyt
1862-ben Otto von Bismarck elmondta híres
beszédét, amely a porosz katonai
modernizációt vezette be:" a kor legnagyobb
kérdéseit nem beszédekkel
és
többségi szavazással, hanem
vérrel és
vassal kell eldönteni"
1862-ben Wood Lake-i csatával véget
ért a
Sziú felkelés Amerikában
1863-ban a Cameronei csatában a
mexikóiak
legyőzték a francia idegenlégió
intervenciós egységeit
1863-ban a Fort Hindmani csatában a
polgárháborús Amerikában az
unionisták legyőzték a
konföderációs
csapatokat
1863-ban aMedve-folyónál (Idaho)
vívott
csatában a telepeseket támogató
amerikai hadsereg
tömegmészárlást hajtott
végre a lőszer
nélkül maradt Shoshone indiánok
körében
1863-ban az amerikai
polgárháború
idején a déli konföderalisták
arattak
győzelmet az északiak felett a Chancellorsville-i
csatában
1863-ban az amerikai
polgárháború
második legvéresebb
csatájában, a
Chickamaugai ütközetben a déliek
vereséget
mértek az északi államok
szövetségére
1863-ban az amerikai
polgárháború
részeként lezajlott Brandy Station-i
csatában
eldöntetlen csatát vívtak az
északi
unionisták a déli
konföderalistákkal
1863-ban az amerikai
polgárháború
során az északi unionisták
bevették a
déli konföderalisták által
védett
Vicksburgi erődöt
1863-ban az amerikai
polgárháborúban a
Mississippinél lezajlott Champion Hill-i csatában
az
északi unionisták kerekedtek felül a
déli
konföderalistákon
1863-ban az amerikai
polgárháborúban az
északi uniós csapatok a Jackson-i
csatában
legyőzték a déli
konföderalistákat
1863-ban az amerikai
polgárháborúban
kialakult élelmiszerhiány miatt kitört a
Richmondi
"kenyér lázadás"
1863-ban az amerikai
polgárháborúban
lezajlott Chickamauga-i ütközetben a déli
konföderalisták legyőzték az
északi
unionistákat
1863-ban az északi unionisták
győzelmével
véget ért az amerikai
polgárháború
legvéresebb és sorsfordító
csatája,
a pennsylvaniai Adams Countínál vívott
háromnapos ütközet
1863-ban megalakult a Nemzetközi
Vöröskereszt
1863-ban megkezdődött a több mint egy
hónapos
Vicksburgi csata az amerikai
polgárháború
során, amely az északiak győzelmével
végződött
1863-ban New York-ban zavargások törtek
ki a
polgárháborús
kényszersorozások
igazságtalanságai miatt.
1863-ban Springfieldi csatában a
polgárháborúba keveredett amerikaiak
ütköztek meg egymással
1864-ben a 14 évig tartó taiping
felkelés
idején lezajlott harmadik Nankingi csatában az
uralkodó Quing dinasztia végső győzelmet aratott
a
keresztény eszmeiségű Taiping Mennyei
Királyságon
1864-ben a bécsi békével
lezárult
amásodik schleswig-holsteini háború
Dánia
és az egységesülő német
tartományok,
valamint Ausztria között
1864-ben a német-dán
háború
során a porosz csapatok elfoglalták a
dán Als
szigetet
1864-ben a New Market-i csatában a déli
konföderalisták arattak győzelmet
1864-ben az amerikai
polgárháború
részeként lezajlott Resaca-i csatában
az
északiak és a déliek nem
bírtak
döntést kicsikarni, ám egy
évvel
később, 1865-ben már a déli
konföderalistáknak kedvezett a
1864-ben az amerikai
polgárháború
során a Crossroads-i ütközetben a
déli
konföderalisták arattak győzelmet az
északi
unionisták felett
1864-ben az amerikai
polgárháború
során a Mobile-öböli tengeri
ütközetben az
északi unionisták legyőzték a
délieket
1864-ben az amerikai
polgárháború
során a Tom Brook-i csatában az
északiak
kerekedtek felül a délieken
1864-ben az amerikai
polgárháború
során az északi államok győzelmet
arattak a
déliek felett a Belle Grove-i ütközetben
1864-ben az amerikai
polgárháború
során eredmény nélkül
véget ért
a rendkívül nagy emberáldozatokkal
járó Wilderness-i három napos
ütközet
Virginiában
1864-ben az amerikai
polgárháború
során lezajlott Olustee-i csatában a
déli
konföderalisták kerekedtek felül
1864-ben az amerikai
polgárháború
során lezajlott Plymouth-i csatában a
déli
konföderációs seregek arattak győzelmet
az
északi unionisták felett
1864-ben az amerikai
polgárháború
során lezajlott Saltville-i csetepatéban a
déliek
arattak győzelmet az északiak felett
1864-ben az amerikai
polgárháború
során megkezdődött a kétnapos
Wildernessi csata az
északi és déli államok
seregei
között, amely a nagy emberveszteségek
ellenére
döntetlen eredménnyel zárult
1864-ben az amerikai
polgárháború
során megkezdődött a második Globe
Taverni több
napos csata, amely az északiak győzelmét hozta
1864-ben az amerikai
polgárháború
során megvívott Atlanta-i csatában az
északiak megverték a délieket
1864-ben az amerikai
polgárháborúban a
világon első alkalommal alkalmaztak sikeresen
tengeralattjárót
1864-ben az amerikai
polgárháborúban az
északi unionisták legyőzték a
délieket a
Franklini csatában, Tenessee államban
1864-ben az amerikai
polgárháborúban az
északi unionisták legyőzték a
délieket az
EzraChurch-i ütközetben
1864-ben az amerikai
polgárháborúban
döntetlen eredménnyel végződött
a Spotsylvania
Court House-i csata
1864-ben az amerikai
polgárháborúban
lezajlott Cold Harbor-i csatában a déli
konföderalisták vereséget
mértek az
északi unionistákra
1864-ben az amerikai
polgárháborúban
lezajlott Yellow Tavern-i csatában az északi
unionisták kerekedtek felül a déli
konföderalistákon
1864-ben az amerikai
polgárháborúban
megkezdődött a három napos Petersburgi csata, amely
a
déliek győzelmével végződött
1864-ben az amerikai
polgárháborúban
megvívott Piemonti csata során az
unionisták
Virginiában vereséget mértek a
déli
konföderációs erőkre
1864-ben véget ért a Resacai csata,
ahol nem
sikerült egymást legyűrnie a déli
és
északi csapatoknak
1865-ben a déli
konföderalistáknak kedvezett
a szerencse a Palmito Ranch-csatában, ahol
megverték az északi unionistákat
1865-ben a Kolozsváron megtartott
országgyűlés deklarálta
Erdély
unióját Magyarországgal
1865-ben Angliában megalakult az
Üdvhadsereg
„Levest, szappant,
üdvösséget”
jelszóval
1865ben az amerikai
Konföderációs Hadsereg
számos veteránja privát
egyesületet
alakított Ku Klux Klán néven
1865-ben az amerikai
polgárháború
során megkezdődött a Bentonville-i csata, amely az
északi unionisták győzelmét hozta a
déli
konföderalistákkal szemben
1865-ben első alkalommal
hódították meg az
alpesi Matterhorn csúcsát
1865-ben megjelent Deák Ferenc híres
„húsvéti cikke”, amely
fordulópontot
jelent a kiegyezéshez vezető úton
1865-ben néhány nappal a
déli államok
vereségét hozó
polgárháború
befejezését követően, sikeres
merényletet
követtek el Abraham Lincoln amerikai elnök ellen
1865-ben Pesten felavatták a Magyar
Tudományos
Akadémia épületét.
1866-ban a harmadik olasz függetlenségi
háborúban a Garibaldi vezette olaszok egyetlen
győzelmüket aratták az osztrákok felett
a Bezzecca-i
csatában
1866-ban a német egyesülési
folyamat
részeként lezajlott
Königgrätz-i
csatában a poroszok döntő győzelmet arattak az
osztrákok felett
1866-ban a német egységért
vívott
háborúban a Kissingen-i
ütközetben a poroszok
leverték a bajor seregeket
1866-ban a német egységhez vezető
porosz
háborúk során a Langensalza-i
csatában a
hannoveriek arattak phirrusi győzelmet a poroszok felett, ám
néhány nap után kapituláltak
1866-ban a porosz seregek legyőzték a
szász-osztrák szövetségeseket
a cseh
területen lezajlott Gitschin-i csatában
1866-ban a porosz-osztrák
háború
során a Custoza-i csatában a poroszokkal
szövetséget kötött olaszok
vereséget
szenvedtek az osztrákoktól
1866-ban a Praguuayi háború
során a
háborút elvesztő Paraguay
fölényes győzelmet
aratott a Brazil-Argentín-Uruguayi seregek
fölött a
Curupayty-i ütközetben
1866-ban aláírták a
bécsi
békét, amely lezárta az
porosz–osztrák–olasz
háborút
1866-ban az egységes Német
Császárság
kialakulásának
folyamatában lezajlott a Langensalza-i csata, ahol a
poroszok
legyőzték a Hannoveri királyságot
1866-ban az osztrák-porosz
háború
során, a Lissai csatában az osztrák
haditengerészet aratott sikert az olaszok felett
1866-ban Budapesten megnyílt a Fővárosi
Állat- és Növénykert
1866-ban I. Hohenzollern Károly király
uralma alatt
létrejött a töröktől
független Román
Királyság
1866-ban megnyílt az első hazai
lóvasút
Pesten
1866-ban Pozsony melletti Lamacsnál zajlott le a
porosz–osztrák háború
utolsó
csatája, amely az un. „kisnémet
egység” kialakulása elől
elhárított
az utolsó akadályt
1866-ban sikertelen merényletet követtek
el Otto von
Bismarck porosz miniszterelnök ellen
1867-ben a kiegyezéssel
létrejött az
Osztrák-Magyar Monarchia
1867-ben a nagyhatalmak között
létrejött
második londoni szerződés elismerte a semleges
Luxemburg
függetlenségét
1867-ben Alfred Nobel szabadalmaztatta a dinamitot
1867-ben amagyar országgyűlés
megszavazta a
kiegyezésről szóló
törvényt
1867-ben gróf AndrássyGyula
személyében a király kinevezte az
Osztrák-Magyar Monarchia első
miniszterelnökét
és ugyanebben az évben Egyiptomban
megnyitották a
Szuezi-csatornát
1867-ben Kanada elnyerte
függetlenségét az
Egyesült Királyságtól
1867-ben kivégezték Habsburg Miksa
mexikói
császárt
1867-ben pedig az Amerikai Egyesült
Államok
megvásárolta Alaszkát az Orosz
Birodalomtól
1868-ban a britek vezettek
büntetőhadjáratot
Etiópiába, aminek során a Magdala-i
csatában legyőzték az abesszinokat
1868-ban az indián háborúk
idején a
Washita folyó menti csatában az amerikaiak
megverték Cheyenne őslakosokat
1868-ban hatalmas földrengés
rázta meg Perut,
amely több tízezer ember
halálát okozta
1868-ban megalakult a Magyar Államvasutak
1869-ben a „Fekete péntek”
elnevezéssel
illetett napon tőzsdekrach alakult ki Amerikában az
aranyfedezet
nélküli hitelek miatt
1869-ben Ausztráliában
megtalálták az
eddig ismert legnagyobb aranyrögöt, a 85
kilós
"Szívesen látott idegent" (Welcome Stranger)
1869-ben Dmitrij Mengyelejev bemutatja első
periódusos
rendszerét Oroszországban
1869-ben Egyiptomban felavatták a
Szuezi-csatornát,
mely összeköti a Földközi-tengert a
Vörös-tengerrel
1869-ben I. Honorius pápa megnyitotta az I.
Vatikáni Zsinatot
1869-ben szabadalmaztatták a
rágógumit
1870-ben a brazil-paraguayi háború
utolsó
csatájában a Cerro Cora-i
ütközetben abrazilok
kerekedtek felül
1870-ben a francia-porosz háború
idején a
megerősödött porosz állam legyőzte a
franciákat
saját földjükön a Mars-la-Tour-i
ütközetben
1870-ben a francia-porosz háború
során III.
Napóleon francia császár megadta
magát a
poroszoknak, miután százezer katonája
került
fogságba a Sedan-i csatát követően
1870-ben a francia-porosz háborúban a
poroszok
arattak győzelmet a Gravelottei csatában francia
földön
1870-ben a porosz hadsereg megkezdte Párizs
ostromát, amely 1871 január
28-án megadta
magát
1870-ben a porosz-francia háború
során
megvívott Wörth-i csatában a poroszok
arattak
döntő győzelmet
1870-ben a porosz-francia háborúban
lezajlott
Spicheren-i (Forbach-i) csatában a poroszok
visszavonulásra
kényszerítették a
franciákat
1870-ben a poroszok döntő csapást
mértek a
franciákra
1870-ben a Sedan-i csatában a poroszok
döntő
vereséget mértek a franciákra, ami a
francia-porosz háborút el is
döntötte
1870-ben az amerikai kormány megkezdte a
népirtást túlélő
indián törzsek
rezervátumokba telepítését
1870-ben az Egyesült Államok hadserege
tömegmészárlást hajtott
végre az
indián őslakosság körében
(Marias
mészárlás)
1870-ben az I. vatikáni zsinat elfogadta a
pápai
tévedhetetlenség (infallibilitas)
dogmáját
1870-ben az olasz nemzeti hadsereg betört
Rómába, a pápai állam
hadserege pedig
megszüntetette az ellenállást
1870-ben francia hadüzenettel kitört a
döntő
porosz győzelemmel véget érő francia-porosz
háború, amely később az I.
világháború egyik oka is lett
1870-ben Franciaország megtámadta
Poroszországot
1870-ben II. Victor Emanuel király
egyesítette a
Pápai Államot Olaszországgal
1870-ben megnyílt a világ első
földalatti
vasútja Londonban
1870-bena Porosz Királyság
és a
második francia császárság
között
megkezdődött a porosz-francia háború
amelynek
révén Poroszország megszerezte
Elzászt
és Lotharingiát, valamint
létrejött az
egységes Németország elődje, a
„kis-német egység”.
Több
uralkodóval is kapcsolatba került e nap,
1162-ben
megkoronázták a rövid
uralkodású II.
Lászlót,
1871-ben a francia-porosz háborúban St.
Quentinnél a franciák vereséget
szenvedtek a
poroszoktól, így a Német
Császárság néven kialakult
egységes
Németország ismét megmutatta
erejét
1871-ben a Német Birodalmi Gyűlés
elfogadta
azújonnan létrejött egységes
Németország alkotmányát
1871-ben a német-francia
háború során
a Bapaume-i csatában a németek
legyőzték a
franciákat
1871-ben a porosz-francia háborúban a
győztes
porosz hadsereg bevonult Párizsba
1871-ben a Tanganyika-tó mellett
megtalálták
az eltűnt tudóst, Livingstone-t
1871-ben az észak amerikai hadsereg az apacsok
között hajtott végre
tömeggyilkosságot
Arizónában (Camp Grant - Apacs
háborúk)
1871-ben bemutatták Giuseppe Verdi: "Aida"
című
operáját
1871-ben Franciaországban leverték a
párizsi
kommün
1871-ben I. Amadeus néven új spanyol
király
került a trónra
1871-ben I. Vilmos porosz király felvette a
német
császári címet, és
kikiáltották a második
Német
Császárságot
1871-ben kommunista felkelők
kikiáltották a
Párizsi kommünt
1871-ben leverték a párizsi
kommünt
1871-ben megindult Európa első fogaskerekűje
Svájcban, aRigi-Bahn
1871-ben megkezdődött a Párizsi
Kommün
1871-ben megkezdődött a párizsi
kommün
felszámolása
1871-ben Otto von Bismarckot nevezték ki az
újonnan
létrejött egységes német
császárság
kancellárjává
1871-ben Párizs kapitulált az
ostromló
porosz hadsereg előtt
1871-ben Párizsban
kikiáltották akommünt
1872-ben Budapesten megalapították az
Magyar
Iparművészeti Múzeumot
1872-ben pedig IV. János etióp
uralkodót. A
történelmi események
közül kiemelkedik az
1872-ben Skócia és Anglia
lejátszotta a
világ első nemzetközi labdarugó
mérkőzését
1873-ban a francia-porosz háborút
követően az
utolsó német csapatok is elhagyták
Franciaországot
1873-ban a Német
császárságban a
liberális államvezetés és a
katolikus
egyház közötti kultúrharc
elérte
csúcspontját az egyház
állami
ellenőrözés alá
vonásáról
döntő májusi törvényekkel.
1873-ban Frankfurtban a sör árak
emelkedése
miatt "Sörlázadás" vette
kezdetét
összefüggésben a szociális
nyomorral, amely
során húsz ember vesztette
életét
1873-ban kisebb összetűzéssel
megkezdődött a
sziú-amerikai háború
1873-ban létrejött Budapest, Pest, Buda
és
Óbuda egyesítésével
1873-banAmadé spanyol király elhagyta
az
országot, ahol köztársaságot
kiáltottak ki
1874-ben Bécsben bemutatták Johann
Strauss
Denevér című operettjét, ami a
bécsi
operett fénypontját jelentette
1874-ben világra jött Kincsem, a
csodakanca
1875-ben ekkor kezdődött meg a Tisza-korszak, Tisza
Kálmán másfél
évtizedes
miniszterelnökségével.
1875-ben Magyarországon megrendezték az
első
atlétikai versenyt
1875-ben Párizsban először
mutatták be Bizet
Carmen című művét
1876-ban a nagy sziú háború
során az
Ülő Bika által vezetett lakota, csejen
és arapaho
indián seregek legnagyobb győzelmüket
aratták a
Little Bighorn-i csatában, a Custer kapitány
által
vezetett fehér seregek felet
1876-ban Bell szabadalmaztatta a telefont
1876-ban bemutatták Brahms 1.
szimfóniáját
1876-ban felavatták a budapesti Margit hidat
1876-ban megtörtént az első
sikerestelefonhívást a következő
szöveggel:
„Mr. Watson jöjjön, látni
szeretném”
1877-ben az észak amerikai indiánok
és az
amerikai csapatok vívtak eredménytelen
ütközetet a Big Holei csatában
1877-ben az oroszok hadüzenetével
kezdetét
vette az orosz-oszmán háború
1877-ben az Őrült Ló által
vezetett
sziú indiánok megvívták
utolsó
ütközetüket az amerikai
fehérekkel Wolf
Mountainnál
1877-ben bemutatták Anton Bruckner 3.
szimfóniáját
1877-ben Edison bemutatta a fonográfot
1877-ben első ízben mutatták be
Csajkovszkij
"Hattyúk tava" című művét
Moszkvában
1877-ben felfedezték az Uránusz gyűrűit
1877-ben japánban a császári
seregek
leverték a Satsuma szamuráj
lázadást a
Shiroyama-i ütközetben
1877-ben megnyílt Budapesten a Nyugati
pályaudvar
1877-ben Románia elszakadt az Oszmán
Birodalomtól
1877-ben Románia elszakadt az Oszmán
Birodalomtól
1877-ben Románia kikiáltotta
függetlenségét
Törökországtól
1877-ben Thomas Edison első alkalommal mutatta be a
fonográfot
1878-ban a spanyol ellenes, tíz éves
kubai
függetlenségi háborúban
időleges
fegyvernyugvás állt be Zanjóni
békével
1878-ban a török és orosz
csapatok
küzdöttek meg ez utóbbiak döntő
sikerével
Philippopolisnál
1878-ban árvíz pusztított
Miskolcon, amely
Magyarország legtöbb emberéletet
követelő
áradása volt
1878-ban az Osztrák–Magyar Monarchia
megkezdte
Bosznia megszállását
1878-ban Bulgária elszakadt az Oszmán
Birodalomtól és függetlenné
vál
Oroszország San Stefanóban
békét
kötött Törökországgal
1878-ban Görögország
és
Törökország között
háború
tört ki
1878-ban I . Umberto néven ült
király
Olaszország trónjára
1878-ban Thomas Edison szabadalmaztatta fonográfot
1879-ben a Tisza áradása
elpusztította
Szegedet
1879-ben az angol-zulu háború
során
lezajlott Kambulai csatában az angolok legyőzték
az
afrikaiakat
1879-ben Békéscsabán
megnyílt az
Alföld első állandó
kőszínháza, a
Jókai színház
1879-ben dél afrikai angol-zulu
háborúban az
Ulundi-i csatában a britek döntő győzelmet arattak
a
bennszülöttek felett
1879-ben Délafrikában csaptak
összea zulu
és brit csapatok(Rorke's Drift), majd ugyanitt a
búr
háborúban az 1900-as évben
vereséget
szenvedtek a brit csapatok
1879-ben Edison be mutatta az első
izzólámpát
1879-ben kitört a természeti
erőforrásokért vívott
"salétrom
háború" Chile, Bolívia és
Peru
között, ami végül Chile
győzelmét hozta
1879-ben kitört Dél-Afrikában
az angol-zulu
háború
1879-ben sor került Henrik IbsenNóra
című
darabjának ősbemutatójára
1879-ben sor került Vörösmarty
Mihály
"Csongor és Tünde" című
színművének
ősbemutatójára
1879-ben Szeged nagy részét lerombolta
a
kiöntött Tisza, ami a város teljes
újjáépítéshez
vezetett
1879-ben Thomas Edison bemutatta a
szénszálas
izzólámpát
1880-ban 632 esztendővel az
építkezés
megkezdését követően
elkészült a
kölni dóm
1880-ban Magyarországon megkezdte
működését a Magyar Távirati
Iroda
1880-ban megkezdődött a Panama-csatorna
építése
1881-ben a gyarmatosító
Franciaország
elfoglalta Tunéziát
1881-ben az amerikai függetlenségi
háború során a spanyolok a
Floridában
megvívott Pensacola-i csatában
legyőzték az
amerikaiakat
1881-ben az első búr
háborúban a Majuba
Hill-i csatában a dél-afrikai búr
telepesek
döntő győzelmet arattak a britek felett
1881-ben hivatalosan megkezdte
működését
Magyarországon az első telefonközpont
1881-ben létrejött
Magyarországon az
egységes csendőrség
1881-ben megalakult a magyar Vöröskereszt
1881-ben megalapították a Magyar
Távirati
Irodát
1881-ben merényletben életét
vesztette II.
Sándor orosz cár
1881-ben több mint négyszáz
éves
török uralom után felszabadult a
görög
Thessalia
1881-ben tűzvészben megsemmisül t a
bécsi
Ring-Színház
1882-ben a Dél-Amerikai
salétromháború során a
Concepción-i
ütközetben a peruiak legyőzték a chillei
erőket
1882-ben az etióp
belháborúban lezajlott az
Embaboi csata, amelyben az északiak maradtak alul
1882-ben Robert Koch felfedezte a tuberkulózis
baktériumát, amely mérföldkő
volt a
tüdőbaj legyőzésében
1883-ban a szudáni Mahdi felkelés
során a
helyiek megkezdték El Obeid ostromát, amelynek
nem is
bírtak ellenállni az egyiptomi-angol seregek
1883-ban BudapestenMadách Imre Ember
tragédiáját mutatták be
első alkalommal.
1883-ban e napon először indul el
útjára az
Orient Expressz,
1883-ban III. Sándort
koronázták orosz
cárrá
1883-ban megnyílt a New York-i Metropolitan Opera
1883-ban megnyílt Szeged első
állandó
színháza
1884-ben megnyitotta kapuit a budapesti operaház
1884-ben több mint hatvan
tornádó csapott le
az Egyesült Államok déli
részére
1885-ben a Slivnitzai csatában a
bolgárok
vereséget mértek a szerbekre
1885-ben az angliai Blackpool-ban megindult a
világ első
közúti villamosa
1885-ben kipróbálták az első
motorkerékpárt
Németországban
1885-ben Louis Pasteur alkalmazta a veszettség
elleni első
sikeres oltását
1885-ben megalakult Magyarország
legrégibb
sportegyesülete, az Újpesti Torna Egylet az
„Egység, Épség,
Egyetértés” jelszavával
1885-benbemutatták az első porcelán WC-t
1886 –ban megkezdte
működését a Magyar
Királyi
Postatakarékpénztár., amelynek első
betétesei Ferenc József király,
József
főherceg ésBaross Gábor voltak
1886-ban ezen a napon főzték le az első
tétel
Coca-Colát.
1886-ban ezen a napon zajlott le az a
lövöldözésbe torkolló
amerikai
munkássztrájk, aminek
emlékére kialakult a
Munka Nemzetközi Ünnepe,
1886-ban Karl Benz e napon szabadalmaztatta az
autók
ősét, „gázmotor
hajtású
jármű” néven. 1592-ben
megválasztották az ellenreformátor
VIII. Kelemen
pápát
1886-ban véget értek az apacs
háborúk
miután főnökük,Geronimo letette a fegyvert
1886-banlelepleztéka New York-i
Szabadság-szobrot (
1887-ben Budapesten megalapították a
Fővárosi Múzeumot (
1887-ben megnyílt Magyarország első
villamosvonala
Budapesten
1887-benmegnyílt Budapest első villamosvonala a
Nyugati
pályaudvar és a Király utca
közötta 1964-ben a Mariner–4
űrszonda elindult a
Mars felé, amelyről elkészítette az
első
fénykép felvételeket
1888-ban Brazília eltörölte a
rabszolgaságot
1889-ben a magyarbarát Habsburg Rudolf
trónörököst, akit a magyar
köznyelv "Rezső
királyként" emlegettek,rejtélyes
módon
holtan találták meg kedvesével egy
vadászlakban
1889-ben a Nagy-Seattle tűzvész
elpusztította annak
belvárosát
1889-ben bemutatták az első
mozgóképét, és
Párizsban
megnyílt a Moulin Rouge "cabaret"
1889-ben felavatták az Eiffel-tornyot
Párizsban
1889-ben megnyitották a
nagyközönség
számára az Eiffel tornyot.
1889-ben üzembe helyezték az első
wurlitzert San
Franciscoban
1890-ben Magyarország leghosszabb ideig
regnáló miniszterelnöke, Tisza
Kálmán
benyújtotta lemondását
1890-ben megkezdődött az al-dunai
folyamszabályozás gyakorlati része
1891-ben a New York-i Carnegie Hallban
megtartották az
első koncertet
1891-ben Edison szabadalmaztatta a „jelek
elektronikus
átvitelét”, azaz a
rádiót.
1892-ben átadták az Erzsébet
hidat
Komáromban
1892-ben kirobbant a Panama-botrány a
csatornaépítésnél
tapasztalható
gazdasági visszaélések miatt, emiatt
vált a
panama szó a korrupció fogalmának
szinonimájává
1892-ben Milánóban
bemutatták Leoncavallo a
„Bajazzók” című
operát,
1892-ben Szentpéterváron
bemutatták Pjotr
Iljics Csajkovszkij balettjét, a
„Diótörőt”
1893-ban avatták fel a korinthoszi
földszorost
átmetsző, Gerster Béla által tervezett
csatornát
1893-ban Csonka János és
Bánki Donát
gépészmérnökök
szabadalmaztatták
a porlasztót (karburátort)
1893-ban elindult Budapesten a
telefonhírmondó
szolgáltatás, Puskás Tivadar
találmánya alapján
1893-ban Ibsen Solness
építőmesterének
premierje
1893-ban létrejött a világon
elsőként a
Madártani Intézet
1893-ban megnyitották a forgalom előtt a magyar
Türr
István és Gerster Béla
által tervezett
korinthoszi csatornát
1893-ban. -ben bemutattá Antonín
Dvořák
„Új Világ”
szimfóniáját
1894-ben az első kínai-japán
háború
során a Yalu folyón megvívott
ütközetben
a japánok arattak fölényes győzelmet
1894-ben az első kínai-japán
háború
során Japán legyőzte Kínát
a Phenjani
csatában
1894-ben Budapesten eltemették Kossuth Lajost
1895-ben 15 hónapig tartó
tekeréssel
először biciklizte körbe egy nő a Földet (
1895),
1895-ben a Lumičre testvérek
lebonyolították az első, belépőjegyes
mozielőadást
1895-ben átadták a Dunán
átívelő Mária Valéria hidat
1895-ben engedélyezték
Magyarországon, hogy
az egyetemek bölcsészettudományi
és orvosi
karát női hallgatók is
látogathassák
1895-ben KölnbenRichard Strauss „Till
Eulenspiegel” című művének
premierjét
tartották
1895-ben véget ért az első
kínai-japán háború ez
utóbbiak
győzelmével, ami többek között
Korea
függetlenségéhez és Tajvan
megszerzéséhez vezetett
1895-ben Wilhelm Conrad Röntgen felfedezte a
röntgensugarakat
1895-ben Wilhelm Röntgen
elkészítette az első
röntgenképét (felesége
kezéről)
1895-benmegkezdődött a második kubai
függetlenségi háború, amelyet
a
spanyol-amerikai háború zárt le
1898-ban
1896-ban a brit-egyiptomi szövetségesek a
Firketi
csatában megverték a szudáni elkelőket
1896-ban a budapesti Royal szállóban
megrendezték az első filmvetítést.
1896-ban Athénban megnyitották az első
újkori olimpiai játékokat
1896-ban az Adwa-i csatával véget
ért az
első olasz-etióp háború, amely az
olaszok
kudarcát hozta
1896-ban az Egyesült Államokra lecsapott
történelme egyik legnagyobb
tornádója, a St.
Louis Tornádó
1896-ban bemutatták Puccini
Bohémélet
című darabját Torinóban
1896-ban Budapesten átadták a Ferenc
József
hidat (ma Szabadság híd),
1896-ban Guglielmo Marconi szabadalmaztatta
legújabb
találmányát, a
rádiót
1896-ban Hajós Alfréd
versenyúszó
megszerezte az első magyar olimpiai aranyérmet
1896-ban kitört a „Klondike arany
láz”,
amikor két kincskereső felfedezte az első
aranyrögöket
1896-ban Magyarországon lezajlott az első
labdarúgó-mérkőzés
1896-ban megjelent az első
„meztelenkedős”
fénykép a National Geographic lapjain - egy női
kebelről.
1896-ban megkoronázták II.
Miklóst,
Oroszország utolsócárját
1896-ban ünnepélyesen
átadták a
budapesti Nagykörutat
1896-ben átadták a
hajózhatóvá
tett Vaskapu-csatornát I. Ferenc József
császár és király, I.
Károly
román és I. Sándor szerb
király
jelenlétében
1897-ben e napon játszották le
Magyarországon az első hivatalos futball
mérkőzést,
1897-ben kezdetét vette az első cionista
kongresszus
Baselben, Herzl Tivadar elnökletével
1897-ben Kréta szigetének
birtoklása
körül kitört a
görög-török
háború
1897-ben pedig bemutatták Edmond Rostand "Cyrano
de
Bergerac" című francia
drámáját
1898-ban a magyarok Sissije, Erzsébet
osztrák-magyar
császárnémerénylet
áldozata lettOlaszországban
1898-ban a második
ópiumháborút
követően Hong Kongot 99 évre az Egyesült
Királysághoz került
Kínától
1898-ban a Párizsban megkötött
békével Spanyolország
vereségével
lezárult a spanyol–amerikai
háború
1898-ban a spanyol-amerikai háború
részeként lezajlott San Juan Hill-i
csatában
döntő vereséget mértek az amerikaiak
Kubában
a spanyolokra
1898-ban a spanyol-amerikai háborúban a
Santiago de
Cuba előtt lezajlott tengeri ütközetben az amerikai
hadihajók megsemmisítették a
karib-tengeri spanyol
flottát
1898-ban a spanyol–amerikai
háborúban az
amerikaiak elfoglaltákák a
Guantánamói-öböl
partvidékét
1898-ban az Egyesült Államok hadat
üzent
Spanyolországnak, amellyel kitört a Kuba
függetlenségéhez vezető spanyol-amerikai
háború
1898-ban az Omdurman-i csatában a brit-egyiptomi
seregek
vereséget mértek a szudániakra
1898-ban Havanna kikötőjében
tisztázatlan
körülmények között
felrobbant egy amerikai
hadihajó, melynek ürügyén
később
kitört a spanyol-amerikai háború
1898-ban kezdetét vette a kuba
függetlenedéséhez vezető
spanyol-amerikai
háború az Egyesült Államok
hadüzenetével
1898-ban Pierre Curie és Marie Curie francia
tudósok felfedezték a rádiumot
1899-ben a brit-egyiptomi csapatok a Umm Diwaykarat-i
csatában leverték a
függetlenségért
vívott többéves szudáni
Mahdifelkelést
1899-ben a dél-afrikaiStormberg-i
csatában a
búr telepesek arattak kisebb győzelmet az angolok felett.
1899-ben a Manilai csatában a
Filippinók
kerültek szembe az Egyesült Államokkal
1899-ben Amerikában lecsapott az egyik legnagyobb
ismert
tornádó, amely a New Richmond nevet kapta
1899-ben az Egyesült Államok
megszállói
ellen felkelt filippínók vereséget
szenvedtek a
Manilai csatában
1899-ben lejátszották az első
vízilabda-mérkőzést
Magyarországon,
Siófokon
1899-ben megalapításra került
a
Ferencvárosi Torna Clu
1900-ban a búr csapatok mértek
vereséget a
kanadai-brit erőkre Dél-Afrikában a Leliefonteini
csatában
1900-ban a búr háború
során a brit
csapatok bevették a Dél-Afrikai Pretoria
városát
1900-ban a dél-afrikai Búr
háborúban
megkezdődött a több mint egy hetes Paardebergi csata,
amely a
britek győzelmét hozta a telepesek felett
1900-ban a krétai Knossosban
felfedezték a
később lineáris B írásnak
elnevezett
hieroglifákat
1900-ban a második búr
háború
során a britek 118 nap ostrom után
bevették
Ladysmith városát
1900-ban bemutatták Giacomo Puccini
operáját
a Toscát
1900-ban elindultak Budapesten az első postamobilok
1900-ban I. Umberto olasz királyt megyilkolta egy
anarchista
1900-ban megalakult a
„Football”-szakosztály a
Ferencvárosi Torna Clubban
1900-ban megindult a pesti rakparton a 2-es villamos
1900-bana Ferdinand von Zeppelin által tervezett
LZ-1
jelzésű léghajó elindult első
próbaútjára,
1901 -ben Guglielmo Marconi olasz fizikus először
létesített sikeres
rádiókapcsolatot
Európa és Amerika között
1901-ben a Daimler Motor bemutatta új
autómodelljét, melyet a megrendelő
leányáról Mercedesnek neveztek el.
1901-ben anarchisták merényletet
követtek el
William McKinley amerikai elnök ellen, aki később
belehalt
sérüléseibe
1901-ben az István főherceg
Szálló
különtermében megalakult a Magyar
Labdarúgó Szövetség
1901-ben szabadalmaztatták az elektromos
hallókészüléket
1902-be leleplezték Fadrusz János
Mátyás király-szobrát a
kolozsvári
főtéren
1902-ben a Dél-Afrikában
dúló
második búr háborúban a
búrok
legyőzték a briteket a Tweeboschi csatában
1902-ben a magyar
labdarúgó-válogatott
lejátszotta első hivatalos
mérkőzését
Bécsben, mely az osztrákok győzelmével
végződött
1902-ben átadták a Steindl Imre
által
tervezett Országházat.
1902-ben Dél-Afrikában véget
ért az
angol-búr háború
1902-ben megalapították a Real Madrid
sportklubot
1903-ban a magyar
labdarúgó-válogatott a
csehek ellenmegszerezte története első
győzelmét
1903-ban Karadordevic-párt
összeesküvő tisztjei
I. Sándor szerb királyt
feleségével, Draga
királynéval együtt
meggyilkolták a
Belgrádi királyi palotában
1903-ban Macedoniában kitört a
több
hónapos oszmánellenes
Ilindeni-felkelés, ami a
rövid életű Kruševói
Köztársaság
kikiáltásához
vezetett
1903-ban megnyitották a régi
Erzsébet hidat
Budapesten
1903-ban pedig a Wright
fivérekvégrehajtották az első motoros
repülést.
1903-ban X. Piusz pápát
választották
a katolikus egyház vezetőjévé
1903-banRoosevelt amerikai elnök és VII
Edward angol
király megvalósította az első
transzatlanti
rádiós
üzenetváltást
1904-ben a Port Arthuri csatával kitört
az orosz
és japángyarmatosítók
háborúja
1904-ben az Egyesült Államok megkezdte a
77
kilométeres Panama-csatorna
építését
Közép-Amerikában,
összekötve a Csendes-
és azAtlanti-óceánt
1904-ben az orosz-japán
háború során
a Mandzsúriában lezajlott Port Arthur-i
csatában a
japánok stratégiai győzelmet arattak az orosz
flotta
felett
1904-ben megalakult a FIFA
1904-ben pedig létrejött az antante
szövetség Franciaország és
Anglia
részvételével.
1905-ben a gyarmatosító nagyhatalmi
törekvések miatt kitört
orosz-japán
háborúban megkezdődött a döntő
jelentőségű cusimai "japán tengeri csata", amely
a
háborúhoz hasonlóan, a
japánok
győzelmét hozta
1905-ben a japán–orosz
háború
során az orosz flotta megadta magát Port
Arthurban (ma
Kína)
1905-ben a Tsushimai szorosban megvívott tengeri
ütközetben a japánok döntő
vereséget
mértek az oroszokra
1905-ben Budapesten szociáldemokraták
tömegtüntetést tartottak a
választójog
kiteljesítése érdekében
1905-ben Dél-Afrikában
megtalálták
avilág legnagyobb
gyémántját, Afrika nagy
csillagát vagy más néven a Cullinan
gyémántot
1905-ben lezárult az orosz-japán
háború
1905-ben Norvégi függetlenedett
Svédországtól
1905-ben Norvégia felmondta
Svédországgal
1814 óta tartó unióját
1905-ben Norvégia
népszavazással
megszüntette a Svédországgal
fennálló
politikai uniót
1905-ben Oroszországban munkások
tüntettek a
Téli Palota előtt, ahol ennek
következtében
véres konfliktus alakult ki
1905-ben Pécs
környékén
bányász sztrájk vette
kezdetét
1905-ben pedig e napon tört ki a Patyomkin
páncélosról nevét
kapó
felkelés Oroszországban
1905-ben ünnepélyesen
megnyitották a budapesti
Szent István Bazilikát
1906-ban az SOS jelzés hivatalos
nemzetközi
segélykérő jelzéssé
nyilvánította a Nemzetközi
Rádió-távírási
Konvenció
1906-ban Budapesten megnyílt a
Szépművészeti
Múzeum
1906-ban elhelyezték budapesti Szent
István-bazilika
zárókövét
1906-ban elsőként érte el Roald Amudsen
a
Déli-sarkot
1906-ban megnyitották Budapesten a
Szépművészeti Múzeumot
1906-ban pedig Reginald Fessenden
továbbította az
első rádióműsort
1906-ban
Törökországból a
Felvidékre hozták II.
Rákóczi Ferenc,
Zrínyi Ilona, és Thököly Imre
hamvait
1907-ben a bolsevikok, köztük Lenin
és
Sztálin kirabolták Tbilisziben a
Jereván bankot,
meggyilkolva több mint negyven embert
1907-ben Budapesten felavatták a
Zeneakadémia
új épületét
1907-ben felszállt az első helikopter
Normandiában
1908-ban az Osztrák-Magyar onarchi
annektálta az
1878 óta `ideiglenesen megszállt`
Boszniát
és Hercegovinát, amely hivatalosan
török
fennhatóság alatt állt
1908-ban Bulgária elszakadt az Oszmán
Birodalomtól, és deklarálta
függetlenségét
1908-ban Bulgária kikiáltotta
függetlenségét
1908-ban elfogadták nemzetközi
vészjelzésként az SOS
jelzést
1908-banelőször repülték
át a Le Mans
Csatornát
1908-ben nagy erejű földrengés
rázta meg a
szicíliai hetvenötezer ember
életét oltva ki
1909-ben a Le Figaro című francia lapban megjelent
az
anarchista jellegű futurista kiáltvány, amely
eszmeáramlatot hozott lére
1909-ben Bartók Béla befejezte I.
vonósnégyesét.
1909-ben Louis Blériot elsőként
repülte
át repülőgéppel a La Manche
csatornát
1909-ben Olaszországban megrendezték az
első Giro
d'Italiakerékpáros versenyt, amelyet az olasz
Luigi Ganna
nyert meg
1909-ben pedig Richard Strauss Drezdában bemutatta
Elektra
című operáját
1909-ben V. Mehmed szultán foglalta el a
török
birodalom trónját
1910-ben hivatalosan megalakult a cserkész
mozgalom
Amerikában
1910-ben létrejött a
Dél-afrikai Unió
1910-ben megtartották Bartók
Béla I.
vonósnégyesének premierjét
1910-ben megünnepelték Washington-ban az
első
"Apák napját", amelyet számos
európai
országban is ünnepelnek Anyák
napjához
hasonlóan,június harmadik
vasárnapján
1911 -ben Amundsen és társai
elértéka
Déli-sarkot
1911-ben földrengés rázta meg
Kecskemétet.
1911-ben Kínában kitört a
Wuchang
felkelés, amely végül elvezetett Qing
császári dinasztia
bukásával a
köztársasági államforma
bevezetéséhez
1911-ben megkezdődött az Afrikai
gyarmatokért
vívott olasz-török
háború
1911-ben Olaszország végrehajtotta a
világ
első repülőgépes
bombatámadását,
1911-ben Olaszország, gyarmati
követelései
miatt hadat üzent az Oszmán Birodalomnak
1911-ben Richard Strauss bemutatta Drezdában
Rózsalovag című operáját
1911-ben V. Györgyöt
koronázták Anglia
királyává
1912-ben a Titanic elhagyta kikötőjét,
hogy megkezdje
első és egyben utolsó útját
1912-ben Albánia függetlenedett az
Oszmán
Birodalomtól
1912-ben az arizonai Navajo megyében egy hatalmas
meteorit
csapódott be, amelynek törmelékei
elárasztották Holbrook
városát
1912-ben az Atlanti-óceánon
elsüllyedt a
Titanic luxushajó
1912-ben az első
Balkán-háború során
a Dardanelláknál vívott Elli tengeri
csatábana görögöknek
sikerült
meghátrálásra
kényszeríteni az
Oszmán haderőt
1912-ben az olasz-török
háború
során Olaszország elfoglalta Rodoszt
1912-ben az z I. Balkán
háborúban a szerb
csapatok döntő vereséget mértek a
török
csapatokra
1912-ben első útján
jéghegynek
ütközött a Titanic
utasszállító
luxushajó, és másnap hajnalra
elsüllyedt
1912-ben Harriet Quimby személyében az
első nő
repülte át a La Manche-csatornát
1912-ben Kovács Gyula képviselő a
Parlament
épületében pisztollyal sikertelen
merényletet
kísérelt meg Gróf Tisza
István
miniszterelnök ellen
1912-ben lemondott az utolsó kínai
császár, Xuantong és megalakult a
Kínai
Köztársaság
1912-ben megalakult a dél-afrikai
feketék politikai
szerveződése, az Afrikai Nemzeti Kongresszus
1912-ben Montenegró hadat üzent
Törökországnak, és
megkezdődött az első
balkáni háború
1912-ben Robert Scott kapitány
másodikként
éri el a Déli-Sarkot, mivel a norvég
Roald
Amundsen egy hónappal megelőzte
1912-ben végrehajtották a
világ első
ejtőernyős ugrását
1913-ban a nők
egyenjogúságáért
küzdő szüfrazsett mozgalom tagjai
felrobbantották
Lloyd George brit miniszterelnök vidéki
házát
1913-ban a törökök ellen
vívott
Balkán-háborúban a bolgárok
elfoglalták Drinápolyt
1913-ban az Egyesült Államokban
megnyitották
az első fizetős autópályát
1913-ban az első
Balkán-háború során
a Lemnosi tengeri csatában a
görögök
legyőzték a törököket
1913-ban az Oszmán Birodalom
meggyengülése
nyomán kitört második
Balkán-háborúban megvívott
Doiran-i
csatában a görögök
megverték a
bulgárokat
1913-ban került vissza a Louvre-ba Leonardo da Vinci
festménye, a Mona Lisa miután kéz
évvel
korábban ellopták
1913-ban Kréta több
évszázados
török uralom után csatlakozott
Görögországhoz
1914-ben a csaknem egy évtizedes
mexikói forradalom
során lezajlott Zacatecas-i csatában az
alkotmányos rend hívei kerekedtek felül
a
kormánycsapatok felett
1914-ben a marokkói El Herrinél a
berberek
vereséget mértek a terjeszkedő
franciákra a Zaian
háború során
1914-ben a szerbek visszafoglalták
Belgrádot az
osztrák-magyar csapatoktól
1914-ben az első világháború
során
megkezdődött az egy hónapos Lodzi csata
Lengyelországban, amely a németek
győzelemét hozta
az oroszok felett
1914-ben az I.
világháborúban Szerbia hadat
üzent Németországnak , Ausztriapedig
Oroszországnak
1914-ben az Osztrák–Magyar Monarchia
hadat
üzent Oroszországnak
1914-ben az Osztrák–Magyar Monarchia
hadat
üzent Szerbiának, ezzel megkezdődött az
első
világháború
1914-ben az Osztrák–Magyar Monarchia
ultimátumot intézett Szerbiához Ferenc
Ferdinánd trónörökös
gyilkosainak
felderítése ügyében
1914-ben az Osztrák–Magyar Monarchia
vízre
bocsátotta a Szent István csatahajót
1914-ben megkezdődött az első Ypres-i csata
Flandriában, amely a szövetségesek
győzelmét
hozta a németek felett
1914-ben meggyilkolták Szarajevóban
Ferenc
Ferdinánd osztrák-magyar
trónörököst, az I.
világháború
nyitányaként
1914-ben Németország hadat
üzent
Franciaországnak
1914-ben véget ért a több
hetes Lembergi csata
az Osztrák-Magyar Monarchia és
Oroszország
között, amely a Monarchia
vereségét hozta
1914-ben,az I. világháború
részeként megvívott Cer-i
csatában a
szerbek megverték az osztrák-magyar csapatokat.
1915-ben 250 örmény
értelmiségi
közösségi vezetők isztambuli
letartóztatásával kezdetét
vette a nyolc
éves örmény holokauszt, amelyben
közel
egymilló keresztény örményt
gyilkoltak le a
muszlim törökök
1915-ben a Gallipoli-félszigeten
megkezdődött a Sari
Bair-i csata, amely több hét
utánatörökök
győzelmével
végződött
1915-ben az első világháború
keleti
frontján osztrák–magyar és
német
csapatok elfoglalták Grodno erődjét
1915-ben az első világháború
során
megkezdődött kétszázezer
áldozatot
követelőmásodik Champagne-i csata, amely a
németek
taktikai győzelmét hozta a franciák
visszaverésével
1915-ben az első
világháborúban az olaszok
az osztrák-magyar hadseregen arattak győzelmet a
kéthetes
első isonzói csata során
1915-ben az első
világháborúban
megkezdődött a 8 hónapos Gallipoli csata, amely a
törökök győzelmét hozta a antante
hatalmak felett
1915-ben az I. világháború
szakaszaként megkezdődött a német
korlátlan
tengeralattjáró-háború
1915-ben az I.
világháborúban
megkezdődött a második isonzói csata az
olasz
és az Osztrák–Magyar Monarchia seregei
között
1915-ben az I.
világháborúban
megkezdődött a negyedik isonzói csata, amely az
Osztrák–Magyar Monarchia sikerét hozta
az
olaszokkal szemben
1915-ben az Osztrák–magyar
hadihajók
megtámadták az olasz kézen
lévő durazzoi
(Albánia) kikötőt, hogy
megakadályozzák a
szétvert szerb csapatok
elmenekülését. A
francia és olasz egységekkel vívott
csatában a Monarchia alul maradt
1915-ben befejeződött a harmadik isonzói
csata,
1915-ben éget ért a IV.
Isonzói csata e
napon történt
befejeződésének, amely nem
hozott komolyabb eredményt, de a Caporettói
áttörés elvezetett az
Osztrák-Magyar
Monarchia csapatainak győzelméhez. Ez a győzelmes
1915-ben egy német
engeralattjáró
torpedótámadással
elsüllyesztette a Lusitania
nevezetű brit tengerjáró hajót, amely
esemény hozzájárult az USA
központi hatalmak
elleni hadba lépéséhez
1915-ben fél éven át
tartó ostrom
elesett Przemyśl az oroszok előtt
1915-ben megindult Budapesten a menetrend szerinti
autóbusz közlekedés
1915-ben megkezdődött a háromnapos
gorlicei
áttörés az első
világháború
során, amikor is Németország
és az
Osztrák-Magyar Monarchia hadseregei sikeresen
áttörték a galíciai orosz
frontot
1915-ben megkezdődött aharmadik isonzói
csata, az
olasz hadseregnek a Monarchia csapatai ellen
irányuló
nagy erejű támadásával
1915-ben New York-ban 25 000 nő tüntetett a nők
szavazati
jogáért
1915-ben több tízezer halálos
áldozatot
követelő földrengés rázta meg
az
olaszországi Avezzanót
1915-ben véget ért az első
isonzói csata,
amelynek során az Osztrák–Magyar
Monarchia
sikeresen védte ki az olaszok
támadását
1915-benEinstein közzé tette a
relativitáselméletet
1916-an az ír "Húsvéti
felkelés"
kitörése miatt az angolok statáriumot
vezettek be
Írország területén
1916-ban a brit és német
flották
között lezajlott Dániában a
Jütlandi
csata, amely az első világháború
legnagyobb
tengeri ütközete volt
1916-ban a Fromelles-i
lövészárok
csatában a németek kerekedtek felül az
angol-ausztrál erőkön
1916-ban a Gallipoli csatában a
török erők
visszaszorították az antanté csapatokat
1916-ban a román haderő meg kezdte
Erdély
megszállását,
1916-ban a Romani csatában a
török seregek
vereséget szenvedtek a szövetséges
európai
hatalmaktól, aminek következtében
visszaszorultak a
Sínai-félszigetről
1916-ban Albert Einstein közreadta
relativitáselméletét
1916-ban az angol túlerő leverte a
függetlenedni
vágyó írek
"Húsvéti
felkelését" Dublinban
1916-ban az első világháború
soránbefejeződött a IX. isonzói csata
Olaszország és aMonarchia
között.
1916-ban az I. világháború
során
Olaszország hadat üzent
Németországnak,
Németország prdig
Romániának
küldött hadüzenetet
1916-ban az I. világháború
soránmegindult a Bruszilov-offenzíva, amellyel az
oroszok
áttörték az osztrák-magyar
hadsereg
frontjának egy szakaszát
1916-ban az I.
világháborúban kisebb
csetepatéra került sor a britek és a
törökök között
Egyiptomban, amely a britek
javára dőlt el
1916-ban az Osztrák–Magyar Monarchia
és a
Német Császárság csapatai
elfoglalták Bukarestet
1916-ban Bulgária hadat üzent
Romániának
1916-ban döntetlen eredménnyel
véget
ért anémet és angol flották
között lezajlott jütlandi csata, az I.
világháború legnagyobb tengeri
ütközete
1916-ban egy félkilós meteorit zuhant
le az
amerikai Missouri államban
1916-ban először vetették be a tankot,
mint
fegyvertípust a Somme-i csata idején
1916-ban Ferenc József bécsi
temetéséről a hazautazókat
szállító gyorsvonat
herceghalomnál
összeütközött egy
személyvonattal. A
legnagyobb magyar vasúti
katasztrófának 71
halálos áldozata volt
1916-ban kitört Írországban az
angol
elnyomókkal szemben a Húsvéti
felkelés
1916-ban megkezdődött a 8, Isonzói csata,
amelyben az
osztrák-magyar sereg visszaverte az olaszok
támadását
1916-ban megkezdődött a kilencedik
isonzói csata,
ahol az olasz hadsereg két kilométerrel
hátranyomta az osztrák–magyar haderő
vonalait
1916-ban megkezdődött az I.
világháborús asiagói
ütközet az
Osztrák–Magyar Monarchia és az olasz
csapatok
között, amelyben még az olaszok
értek el
sikereket
1916-ban megkezdődött az ötödik
isonzói
csata, amelyben az olasz hadsereg nagy erejű
támadásait
az osztrák-magyar haderő sikeresen visszaverte
1916-ban megkezdődött Verdunnél az I.
világháború legnagyobb
emberáldozattal
járó sok hónapos csatája
1916-ban meggyilkolták megaz orosz cári
család különös
kegyencét, Raszputyint,
akit a mai történetírók a
monarchia
bukásának egyik okozójának
tartanak
1916-ban Osztrák–Magyar
torpedórombolók
meghátrálásra
kényszerítették az olasz haderőt az
Otrantói-szorosban
1916-ban Párizst német
zeppelinekbombázták válaszul az őket
ért
támadásra
1916-ban pedig az I.
világháború
során kezdetét vette a hatodik isonzói
csata,
amely az olaszok sikerét hozta a Monarchia seregei felett.
1916-ban véget ért az első Somme-i
csata az első
világháborúban
1916-ban véget ért az I.
világháború legvéresebb
csatája a
vérszivattyúként ismert
Verdunnél
1916-ben az I. világháború
során az
osztrák-magyar-német csapatok
elfoglalták
Bukarestet
1917-ben a bolsevikok forradalmi úton
átvették a hatalmat Oroszországban
1917-ben a galíciai fronton megindult a
Kerenszkij-offenzíva
1917-ben a korábbi orosz
időszámítás
szerint e napon tör ki a februári forradalom
1917-ben a portugáliai Fatimában
Lúcia
Santosnak és gyermek társainak megjelent a Szűz
Anya
1917-ben a török csapatok
feladták
Jeruzsálemet, így az brit
fennhatóság
alá került
1917-ben az Amerikai Egyesült Államok
hadat
üzent az Osztrák–Magyar
Monarchiának
1917-ben az Egyesült Államok hadat
üzent
Ausztria-Magyarországnak
1917-ben az első gázai csatában a
törökök
megállították a
szövetséges előrenyomulást
1917-ben az első világháború
során
Belgiumban lezajlott Passchendaele-i csatában a
németek
arattak győzelmet, a szövetségesek
tizenháromezer
katonát vesztettek
1917-ben az első világháború
során
megkezdődött a tizenegyedik isonzói csata, amely
során az osztrák–magyar haderő jelentős
területet veszített.
1917-ben az első világháború
során
Palesztinában lezajlott a Rafaicsata
1917-ben az első
világháborúban megkezdődtek
a Breszt Litovszki fegyverszüneti
tárgyalások
Németország és az
Osztrák–Magyar
Monarchia valamint Szovjet-Oroszország
között, ami a
keleti fronton békéhez vezetett
1917-ben az első
világháborúsorán az
Amerikai Egyesült Államok hadba lépett
Németország ellen, ami megpecsételte a
központi hatalmak sorsát
1917-ben az I. Világháború
során
Bresztben elkezdődtek a német-orosz
béketárgyalások
1917-ben az I.
Világháborúban lezajlott a
"történelem utolsó sikeres lovasrohama"
a
Palesztinában megvívott Beershebai
ütközetben,
ahol a brit lovasság legyőzte a
török-német
szövetségeseket
1917-ben az osztrák-magyar haderő a tizenkettedik
isonzói csatában, más néven
a Caporettoi
ütközetben áttörte az olasz
védelmi
vonalakat
1917-ben Breszt-Litovszk-ban Szovjet-Oroszország
fegyverszüneti szerződést kötött
Németországgal és az
Osztrák–Magyar
Monarchiával
1917-ben döntetlen eredménnyel
befejeződött a
világtörténelem első nagy
páncélos
offenzívája Franciaországban, a
több mint
két hétig tartó Cambrai csata
1917-ben Fatimai jelenések során
utoljára
jelent meg Szűz Mária, nagyjából70 000
ember előtt
1917-ben Finnország kikiáltotta
függetlenségét
Oroszországtól
1917-ben Horthy Miklós
vezetésével az
osztrák-magyar hadiflottagyőzelmet aratott az Otranto-i
szorosban, feltörve az antante tengeri
zárját
1917-ben Lenin
száműzetéséből
visszaérkezett Oroszországba, és ezzel
kezdetét vette a bolsevik
hatalomátvétel
megszervezése
1917-ben megérkeztek
Európába az első
amerikai katonák, ami az antante javára
döntötte el az I.
világháború
kimenetelét
1917-ben megkezdődött a három
hónapos harmadik
flandria vagy Ypres-i csata, amelyben félmillió
német és szövetséges katona
esett el,
ám áttörést nem
sikerült egyik
félnek sem elérnie
1917-ben megkezdődött a tizedik isonzói
csata az
osztrák-magyar haderő és az olaszok
között,
akik ekkor még sikert értek el,
átkelve az
Isonzó folyón
1917-ben megvívták a Piavei
csatát, vagy
más néven a caporettoi
áttörés, amikor
is a magyar-osztrák- német csapatok
megsemmisítő
vereséget mértek az olasz haderőre, amely
teljesen
szétesett
1917-ben megvívták az I.
Piávei
csatát, ami után csapataink
védekezésre
rendezkedtek be a hódoltatott olasz frontszakaszon
1917-ben Oroszországban
kikiáltották a
rövid életű polgári
köztársaságot
1917-ben Oroszországban kitört az
októberi
forradalom
1917-ben Oroszországban polgári
forradalom
döntötte meg a monarchikus berendezkedést
1917-ben Oroszországban polgári
forradalom
tört ki (julián naptár szerint
február 23-i
"februári forradalom")
1917-ben véget ér a harmadik
gázai csata
Palesztinában a britek
török-német
szövetségesek feletti győzelmével
1917-ben véget ért a 17 napos Messinesi
csata
Belgium területén, ahol a németek
vereséget
szenvedtek a britektől
1918 –ban Kolozsvárt
megszállta a
román hadsereg
1918-ba Gyulafehérvárott a
megszálló
románok kimondták Erdély
egyesülését
Romániával
1918-ban 215 év után ismét
Moszkva lett
Oroszország fővárosa
Szentpétervár helyett
1918-ban a bolsevikok kivégezték II.
Miklós
cárt és teljes családját
Oroszországban
1918-ban a nyugati fronton megindult az antant
utolsó
– őszig elhúzódó –
támadása (100 napos offenzíva), mely
eldöntötte az I.
világháború
kimenetelét. A nap a németeknél a
hadsereg fekete
napjaként ismert
1918-ban a Premuda-szigettől délre olasz
torpedóvető motorcsónakok
megtámadták
és elsüllyesztették a Szent
István
osztrák–magyar csatahajót
1918-ban az antant csapatok elfoglalták
Konstantinápolyt
1918-ban befejeződött a Vittorio Venetói
csata, amely
után Padovában fegyverszünetet
írt alá
az Osztrák–Magyar Monarchia a győztes hatalmakkal.
1918-ban Budapesten kitör az
őszirózsás
forradalom, amelynek során meggyilkolták Tisza
István miniszterelnököt
1918-ban elkezdődött az antant döntő
támadása a nyugati
hadszíntéren
Soissonnál
1918-ban fegyverszünetet
aláírásával
véget ért az első
világháború
1918-ban I. Károly osztrák
császár
(IV. Károly néven magyar király)
lemondott
Ausztria császári
trónjáról,
1918-ban III. Borisz lépett a bolgár
trónra
1918-ban Izland elnyerte
függetlenségét
Dániátó
1918-ban kiadták az észt
függetlenségi
nyilatkozatot, amelyben az ország deklarálta
függetlenségét a bolsevista
Oroszországtól
1918-ban kikiáltották Budapesten a
köztársaságot a Károlyi
Mihály vezette
politikai erők,
1918-ban kitört a Nagy-Lengyelország
felkelés,
ami háromszáz év után
elvezetett
Lengyelország függetlenségéhez
1918-ban Lengyelország 123 év
után
újra függetlenné vált
1918-ban létrejött az
önálló
osztrák köztársaság
1918-ban megalakult Ausztriában az I.
Köztársaság
1918-ban megkezdődött a szovjet
vörös terror
időszaka a polgárháborúba
sodródott
Oroszországban
1918-ban megkezdődött az ötödik
Ypres-i csata,
amely a németek vereségével
végződött
1918-ban megszületett az
Oroszországtól
független, önálló
Lettország
1918-ban Moldova és Besszarábia
csatlakozott
Romániához
1918-ban Münchenben forradalom tört ki,
amely
véget vetett a Bajor Királyságnak.
1918-ban Németországban a Kieli
matrózok
lázadása forradalomba csapott át , ami
a monarchia
bukásához vezetett az országban
1918-ban Oroszországban bevezették a
naptárreformot, e naptól kezdve itt is a
Gergely-naptár lett használatos a
Juliánus
naptár helyett, amelyet XIII. Gergely pápa
vezetett be
1582-ben és Európa országai
fokozatosan vettek
át
1918-ban Oroszországban elkezdték
toboroznia a
Vörös Hadsereget
1918-ban Örményország legyőzte
a
többszörös túlerőben
lévő török
hadsereget a Sardarapatnál vívott
csatában
1918-ban pedig a vörös
szocialisták és a
fehér polgáriak között
kitört finn
polgárháború sorána
Fehér
Gárda és német
szövetségeseik
elfoglalták Helsinkit.
1918-ban pedig Csehország elszakadt a
Monarchiától.
1918-ban pedig kitör a cattarói
matrózlázadás, a melynek
során az
Osztrák–Magyar Monarchia
haditengerészetében
szolgáló, különböző
nemzetiségű
matrózok követelték a
békét és
a jobb ellátást. A felkelés
azért
érdekes, mivel ennek következtében
került a
Horthy Miklós a flotta élére,
miután a
lázadás miatt a korábbi parancsnokot
elmozdították.
1918-ban tartották Bartók
Béla II.
vonósnégyesének premierjét
1918-ban Tisza István később
meggyilkolt
miniszterelnök bejelentette a
világháború
elvesztetését, aminek
következtében ugyan
ezen a napona csehek és szlovákok
bejelentették
elszakadásukat az Osztrák–Magyar
Monarchiától
1918-ban több mint nyolcvan győztes légi
csata
után légi harcban meghalt a
"Vörös
Báró", a legeredményesebb
német
vadászpilóta, Freiherr von Richthofen
1918-ban több száz év
után
Litvánia függetlenedett
Oroszországtól
1918-ban Ukrajna elszakad
Szovjet-Oroszországtól
1918-ban VI. Mehmed foglalta el a török
szultáni
trón a bolsevikok pedig kivégezték II.
Miklós orosz cárt és
családját
1918-ban Wilson amerikai elnök
bejelentetteilluzórikusnak bizonyult"tizennégy
pontját" az első
világháború
lezárásával kapcsolatban
1918-bana központi hatalmakkal
kötött
breszt-litovszki békeszerződéssel
Szovjet-Oroszország számára
véget
ért az első világháború,
ami egyben
Finnország , Észtország ,
Lettország ,
Litvánia és Lengyelország
függetlenségéhez is elvezetett
1918-ben e napon került sor a
húszéves
amerikai indián-háborúk
utolsó
csatájára Bear Valley-nél, amely
összetűzésben csupán egy
indián vesztette
életét
1918-ben létrejött a
Csehszlovák
Köztársasá ugyanekkor Budapesten
forradalom
tört ki, amelynek nyomán létre
jött a
rövid életű I.
Köztársaság
1919-ben a bolsevik hatalomátvételt
követően,
Szegeden megalakította ellenforradalmi
kormányát
Ábrahám Dezső, amely
előkészítette Horthy
Miklós visszatérését
1919-ben a cseh katonaság a tüntető
német
és magyar lakosság közé
lövet, melynek
következtében többen meghalnak
1919-ben a magyar Vörös Hadsereg
megdöntötte
a többnyire szlovén területeken kialakult
Vendvidéki Köztársaságot
1919-ben a román csapatok átkeltek a
Tiszán,
és megindultak Budapest felé
1919-ben a Vörös Hadserege kivonult a
korábban
visszafoglalt Felvidékről
1919-ben Afganisztán elszakadt
Nagy-Britanniától
1919-ben az Egyesült Államokban
bevezették az
alkohol tilalmat
1919-ben az észt függetlenségi
háborúban a Vőnnu-i csatában az
észtek
döntő győzelmet arattak a németek
fölött
1919-ben Bajorországban
Tanácsköztársaságot
kikiáltottak ki
1919-ben Benito Mussolini Milánóban
megalapította a fasiszta mozgalmat
1919-ben Eperjesen kikiáltották a
Szlovák
Tanácsköztársaságot
1919-ben Erdélyt
elszakították
Magyarországtól, és
Romániához
csatolták ugyanekkor az I.
Köztársaság
idejét élő Magyarországon
Károlyi
Mihályt ideiglenes
köztársasági
elnökké nevezték ki. Az
érdekességek
közül megemlítendő, hogy 1569-ben e napon
megtartották az első lottósorsolást
Angliában
1919-ben Harry Hill Bandholtz amerikai tábornok
megakadályozta a budapesti Nemzeti Múzeum
román
hadsereg által készülő
kirablását,
amiértma is szobra áll a budapesti
Szabadság
téren
1919-ben Horthy Miklós a Nemzeti Hadsereg
élén bevonult a Kun
Béla-féle
bolsevikoktól megszabadult Budapestre
1919-ben Károlyi Mihály
földosztásba
kezdett
1919-ben kikiáltották Muraszombatban a
Vendvidéki Köztársaságot,
más
néven Mura Köztársaságot,
amely
csekély mértékben
enyhítette az első
világháború követő magyar
területveszteségeket.
1919-ben kitört a lengyel-szovjet
háború
amelybenLengyelország megvédte
történelmi
határait
1919-ben Magyarországon szovjet mintára
kikiáltották a
Tanácsköztársaság
proletárdiktatúráját,
1957-ben
megalapították a Kommunista
Ifjúsági
Szövetséget (KISZ)
1919-ben megnyitották az első
világháborút
lezáró
békekonferenciát Párizsban
1919-ben Osztrák-Magyar Monarchiautolsó
uralkodója I. (magyar IV.)után Károly
Svájcba távozott
1919-benaláírta a német
delegáció Versailles-ban a
világháborút
lezáró balul
sikerült békeszerződést.
1919-benBajorországban a sikertelen Lotter-puccsal
nem
tudták ellenlábasai
eltávolítani az addigi
miniszterelnököt
1919-benBalassagyarmatpolgárai, vasutasai a
honvédekkel közösen verték ki
városukból a megszálló cseh
csapatokat,
ezzel elnyerte a Legbátrabb Város -Civitas
Fortissima
címet
1919-benkatonai zendülés tört ki
Budapesten a
kommunistaTanácsköztársaság
ellen
1919-benmegkezdődött a kemalista
függetlenségi
háború, amellyel sikerült a
törököknek megakadályozni
országuk
Magyarországéhoz hasonló
feldarabolását.
1919-nen Moszkvában aKOMINTER az orosz forradalom
exportálására
1920-ban a lengyelek legyőzték a bolsevik
Oroszország seregeit a varsói csatában
1920-ban a lengyel-szovjet háború
idején
megkezdődött a varsói csata, amely a lengyelek
győzelmét hozta a Vörös Hadsereg felett
1920-ban a lengyel-szovjet háború
során, a
Komarow-i lovas ütközetben, a lengyelek
döntő
vereséget mértek a bolsevik hadseregre
1920-ban Azerbajdzsán a Szovjetunió
részévé vált
1920-ban Berlinben meghiúsult a Weimari
köztársaság ellen szervezett jobboldali
Kapp puccs
1920-ban bevezették a szesztilalmataz Amerikai
Egyesült Államokban.
1920-ban elfogadták az újonnan
megalapított
Csehszlovák állam
alkotmányát
1920-ban feltehetően olasz anarchisták hajtottak
végre bombamerényletet a new yorki Wall Streeten
1920-ban hatályba lépett az első
világháborút
lezáró versailles-i
békediktátum.
Érdekességként
megemlítendő, hogy 1863-ban e napon adták
át a
világ első földalatti
vasútját Londonban,
amit 1896-ban a magyar millenniumi földalatti
követett.
1946-ban Londonban megnyílt az ENSZ első
közgyűlése,
Magyarországon pedig 1973-ban
létrehozták a
Hortobágyi Nemzeti Parkot.
1920-ban Horthy Miklóst
választották a
Magyar Királyság
kormányzójává
1920-ban Németországban
megkezdődött a
köztársaság ellenes sikertelen Kapp-puccs
1920-ban RómábanXV. Benedek
pápa a szentek
sorába emelte Jeanne d'Arc-ot, magyar nevén Szent
Johannát
1920-ban Versailles-ban
aláírták a
Magyarország területének
kétharmadát
elcsatoló trianoni békediktátumot
1921-ben a szovjet-lengyel háború a
lengyelek
győzelmével ért véget, a
második rigai
béke megkötésével
1921-ben a Szovjetunióban leverték a
bolsevik
ellenes Kronstadt-i matrózfelkelést
1921-ben az Észak-Írországi
függetlenségi mozgalom idején a
véres
vasárnap néven ismert esemény
alkalmával a
brit katonaság tüzet nyitott a
békés
ír tüntetőkre
1921-ben fegyverszünettel véget
ért az
angol-ír háború, majd
létrejött az
Ír Szabad Állam
1921-ben IV. Károly magyar király
második
királypuccsa alkalmával lezajlott a
budaörsi csata
amely a királyhű csapatok, és a Horthy vezette
erők
valamint egyetemi csapatok között zajlott le
1921-ben IV. Károly magyar király
puccskísérletet hajtott végre
Magyarországon
1921-ben kitört a nyugat-magyarországi
felkelés, amikor is a Rongyos Gárda Ausztria
ellen fog
fegyvert, hogy megakadályozza a mai Burgenland
elcsatolását. Az első ágfalvi
összecsapásban a rongyosok
meghátrálásra
kényszerítették
az osztrák csendőrség alakulatait
1921-ben lezajlott a II.
Királypuccsként ismert
esemény, amelynek során IV. Károly
király
visszatért Magyarországra a hatalom
megragadásának céljával
1921-ben megalakult a Kínai Kommunista
Párt
1921-ben megszűnt a Lajta bánság,
amelyet a
kormány támogatásával
hoztak létre a
magyar szabadcsapatok az I.
világháborús
területveszteségek csökkentése
érdekében,
1921-ben Nyugat-Magyarországon Prónay
Pál
létrehozta a Lajta bánság nevű
államalakulatot, aminek köszönhetően a
vidék
magyar kézen maradt
1921-ben Pécsen a szerbek által
megszállt
területeken kiáltották a
Baranya–bajai
Szerb–Magyar Köztársaságot
1922-ben a BBC megkezdte
rádióadásainak
sugárzását
1922-ben az Egyesült Királyság
feladta az
egyiptomi protektorátusát, elismerve a
terület
függetlenségét
1922-ben Benito Mussolini bevonult
Rómába, amely
eseményt „Marcia su Roma”
névvel ilet a
történelem
1922-ben Howard Carter brit régész meg
találta a Királyok Völgyében
Tutanhamon
fáraó sírját,
1922-ben Írországban
polgárháború tört ki az
angolokkal
megkötött szerződés miatt
1922-ben megkezdte pontifikátusát XI.
Piusz
pápa
1922-ben megnyitotta kapuit a Fővárosi
Operettszínház Budapesten
1922-ben Mosonbánfalván a Rongyos
Gárda
és az osztrák csendőrök
között tört
ki összecsapás
1922-ben Mussolini átvette a hatalmat
Olaszországban, amelynek jeleként
megtartották
fasiszta híveinek nagy menetét
Rómába,
amely "Marcia su Roma" néven ismeretes
1922-ben Mussolini bevonult Rómába
(Marcia su
Roma), és ezzel megragadta a hatalmat
Olaszországban
1922-ben pusztító tájfun
csapott le a
kínai Shantou városra több
tízezer ember
halálát okozva
1922-ben Szibéria csatlakozott a
Szovjetunióhoz
1922-ben Sztálin lett a Szovjetunió
Kommunista
Pártja első titkára
1922-ben Törökországban a Nagy
Török
Nemzetgyűlés megfosztotta
trónjától VI.
Mehmed szultánt.
1922-benHoward Carter megnyitotta Tutankhamon
fáraó
sírját a nyilvánosság
számára
1923-ban a pozsonyi Magyar Királyi
Erzsébet
Tudományegyetem Pécsre
költözött az
elcsatolt felvidéki városból
1923-ban Adolf Hitler, a Nemzetiszocialista Német
Munkáspárt vezetője sikertelen
puccskísérletet hajtott végre
Münchenben,
amely esemény "sörpuccs" néven ismeretes
1923-ban alkotmánya hatályba
léptével
létrejött a Szovjetunió
1923-ban boldoggá avatták az
ellenreformáció nagy alakját, a
jezsuita Robert
Bellarminet, akit később a szentek és
egyházdoktorok közé emeltek
1923-ban Bulgáriában katonai puccs
zajlott le
1923-ban Görögország
köztársasággá vált
1923-ban Hitler sikertelen
puccskísérletet hajtott
végre Münchenben (sörpuccs)
1923-ban megalapították a Walt Disney
céget
1923-ban megalapították a Walt Disney
céget
1923-ban pusztító
földrengés
rázta meg Japánt
1924-ben a köztársasági
Törökországból
száműzték II.
Abdul-Medzsidet, az utolsó török
szultánt
1924-ben a Népszövetség
döntése
értelmében visszakerül
Magyarországhoz a
Nógrád megyei Somoskő és
Somoskőújfalu
1924-ben a Ruhr-vidéket elhagyták az
utolsó
megszálló francia és belga csapatok,
így
Németország visszakapta területi
függetlenségét
1924-ben megalakult a Mongol
Népköztársaság
1924-ben Olaszország annektálta
Fiumét,
amivel megszűnt a Fiumei Szabadállam
1925-ben a budapesti Rákóczi
úton
felavatták az első
rádióstúdió
1925-ben aláírták a
Locarnói
egyezményt, amely az első
világháború
után megállapította
Németország
nyugati határait
1925-ben Ecuadorban forradalom tört ki
1925-ben elfogadták azt a
törvényt, amely
Széchenyi István grófot hivatalosan is
„a
legnagyobb magyar jelzővel illette.
1925-ben Törökországban
bevezették az
1582-es naptárreformmal kialakult Gergely-naptárat
1926-ban a budapesti Operaházban
megtartották
Kodály Háry János című
daljátékának
ősbemutatóját
1926-ban a budapesti operaházban
megtartották
Kodály Háry János című
daljátékának
ősbemutatóját
1926-ban amerikai pilóták
elsőként
repültek át az Északi-sark
fölött.
1926-ban az amerikai történelem
legerősebb
tornádója csapott le
1926-ban JózefPiłsudski lengyel marsall a hadsereg
élén államcsínyt hajtott
végreLengyelországban
1926-ban Portugáliában katonai
hatalomátvétellel megszűnt az I.
Köztársaság
1926-ban Roald Amundsen norvég
sarkutazó
léghajóján
átrepült az
Északi-sark fölött
1927-ben Magyarországon a korona helyett
új
fizetőeszközként megjelent a pengő
1927-ben Magyarországon bevezették a
korona helyett
új fizetőeszközként a pengőt
1927-ben Olasz-magyar
örökbarátsági
szerződést írt alá Bethlen
István és
Benito Mussolini
1927-ben Svédországban
bemutatták az első
Volvo gépkocsit Göteborgban
1927-ben Sztálin lett a Szovjetunió
első
számú vezetője
1928-ban Alexander Fleming felfedezte a penicillin
antibiotikum
hatását
1928-ban első alkalommal repülték
át
helikopterrel a La Manche csatornát
1928-ban megkoronázták Hirohito
japán
császárt
1928-ban Párizsban bemutatták Maurice
Ravel Bolero
című művét
1928-ban pedig megkezdődött az utcai
távbeszélő-hálózat
felszerelése
Budapesten.
1928-ban Umberto Nobile léghajós
expedíciója elérte az
Északi-sarkot
1929-ben a kitört a „fekete
hétfő”-nek
nevezett tőzsdepánik
1929-ben a Szent Valentin napi
mészárlás
alkalmával Al Capone olasz gengszterei
kivégezték
a rivális ír banda tagjait Chicagoban
1929-ben aláírták a
lateráni
egyezményt, amely biztosította a
Vatikán
szuverenitását
1929-ben Budapesten levetítették az
első
hangosfilmet „Az éneklő bolond”
címmel.
1929-ben debütált Bartók
Béla III.
vonósnégyese
1929-ben I. Sándor jugoszláv
király
diktatúrát vezetett be
országában
ugyanekkor Teréz anya megérkezett az indiai
Calcuttába, ahol megkezdte misszióját
1929-ben I. Sándor király a
Szerb-Horvát-Szlovén
Királyság nevét
Jugoszláv Királyságra
változtatta
1929-ben Richard Evelyn Byrd és társai
elsőként repültek át a
Déli-sark
fölött
1929-ben
vetélytársaiszáműzték
Trockijt Szovjetunióból, akit később
Sztálin Dél-Amerikában jobbnak
látott
meggyilkoltatni
1929-benBartók Béla bemutatta IV.
vonósnégyesét
1930-ban átadták a Hajós
Alfréd
olimpiai bajnok-építész tervei
alapján
készült Nemzeti Sportuszodát a budapesti
Margit-szigeten
1930-ban erős földrengés rázta
meg
Olaszországot
1930-ban Indiában Mahatma Gandhi 200
mérföldes
menetelést vezetett, hogy tiltakozzon a brit
elnyomás
ellen
1930-ban nagy munkástüntetés
zajlott le
Budapesten, amelyet a karhatalom feloszlatott
1931-ban a bécsi Creditanstalt
csődjével
megkezdődött az európai
pénzügyi
válság
1931-ben Budapesten, a Royal moziban
levetítették
az első magyar hangosfilmet, „A kék
bálvány”-t
1931-ben létrejött a Swissair
svájci
légitársaság
1931-ben Nagy-Britanniában a parlament elfogadta a
„Westminster-statutum”-ot, amellyel a Brit
Birodalom Brit
Nemzetközösséggé alakult
át. A politikai
események között megemlítendő,
hogy1917-ben
Litvánia, 1931-ben Dél-Afrika vált
független
állammá
1931-ben Spanyolországban megalakult a II.
Köztársaság
1931-ben Spanyolországban megalakult a
második
köztársaság, a király
elmenekült
1931-ben XI. Piusz pápa kiadta a
„Quadragesimo
anno” kezdetű szociális
enciklikáját a
munkások védelmében
1931-benadócsalás miatt
elítélték Al Capone-t ( 1931)
1932-ben a japánok által
megszállt
Mandzsúriában kikiáltották
Mandzsukuo
függetlenségét
1932-ben a XX. század legvéresebb
háborújában, amely Chaco
háború
néven ismert, a paraguayi hadsereg csapott össze a
bolíviaiakkal a Boqueron-i csatában, ahol a
paraguaiak
arattak sikert
1932-ben felfedezték az elektron
antirészecskéjét, a pozitront
1932-ben Hitler megszerezte a német
állampolgárságot, ami
lehetővé tette, hogy
induljon az elnökválasztáson
1932-ben Irak elnyerte
függetlenségét az
Egyesült Királyságtól
1932-ben megindult a menetrendszerű villamos
vasúti
forgalom Magyarországon
1932-ben puccskísérletet hajtottak
végre
Japánban
1933-ban
„elkészítették” az
első
fényképet a Loch Ness-i szörnyről
1933-ban a keresztény asszírok ellen
elkövetett népirtások
történetében - amelynek
következtében a
népesség fele elpusztult - lezajlott a Simele-i
mészárlás, amely során az
irakiak több
mint 3000 asszírt gyilkoltak meg (Asszír
Vértanúk Napja)
1933-ban Adolf Hitlert lett Németország
kancellárja
1933-ban Berlinben felgyújtották a
Reichstagot, a
német Birodalmi Gyűlés
épületét
1933-ban elindult Magyarországon az első trolibusz
járat, Óbudán.
1933-ban Hitler feloszlatta a német parlamentet
1933-ban megkezdődött a Gödöllőn
rendezett
cserkész világtalálkozó, az
egyetlen
Magyarországon rendezett dzsembori
1933-ban Németországban
betiltották a
politikai pártokat, és kihirdették az
eugenika
törvényt, ami a nácik által
értéktelennek tartott életek
megsemmisítését, illetve a beteg
emberek
szaporodásának
megakadályozását
célozta kötelező sterilizálás
útján
1933-ban Németországban Hitler ezen a
napon
szerezte meg a teljes politikai felhatalmazást
választások révén
politikájához
1933-ban Szilárd Leó
feltalálta a
nukleáris láncreakció
létrehozásának
módját
1934-ben a baloldali erők vereségével
véget
ért a néhány napos osztrák
polgárháború, más
néven a
februári felkelés
1934-ben a kínai
polgárháborúban
megkezdődött a kommunista hadsereg "Nagy
Menetelése" azaz
egy éves menekülése, amely
során a hadsereg
90%-a elpusztult, de elkerülte a teljes
megsemmisülést, és
hozzájárult Mao
Ce-tung térnyeréséhez
1934-ben a kínai
polgárháborúban
megkezdődött a kommunista hadsereg "Nagy
Menetelése", azaz
egy éves menekülése, amely
során a hadsereg
90%-a elpusztult, de elkerülte a teljes
megsemmisülést, és
hozzájárult Mao
Ce-tung térnyeréséhez
1934-ben a Szovjetunió belépett a
Népszövetségbe feloldva addigi
elszigeteltségét
1934-ben befejeződött
Németországban a
négy napig tartó "Hosszú
kések
éjszakája" néven ismert
tisztogatási
akció, amelyben Hitler likvidálta
pártbéli
ellenfeleit
1934-ben Észtországban katonai puccsot
hajtottak
végre, betitva a poltikai pártokat
1934-ben Hitler megszerezte
Németországban a
teljhatalma
1934-ben I. Sándor jugoszláv
királyt
és a francia külügyminisztert egy
macedón
merénylő meggyilkolta Marseille-ben
1934-ben III. Leopold lépett a belga
trónra
1934-ben Japánra pusztító
tájfun
csapott le
1934-ben Magyarország, Olaszország
és
Németország aláírta a
római
jegyzőkönyveket az országok
közötti szorosabb
gazdasági együttműködésről
1934-ben Mao Ce-tung vörös csapatai
megkezdték
hosszú menetelésüket egy 12 000 km
hosszú
úton Kína északnyugati
részébe, ahol
kommunista köztársaságot
alapítottak
1934-ben megmérték a világ
legerősebb
széllökést(231 km / h) a New Hampshire-i
Washington
hegyen
1934-ben Németországban megszerezte az
egyeduralmat
Adolf Hitler
1934-ben polgárháborús
helyzet alakult ki az
amúgy is a bal és jobboldali fegyveres csoportok
összetűzéseitől terhes Ausztriában
1934-ben puccskísérletet hajtottak
végre
Párizsban
1934-ben sikertelen nemzetiszocialista
hatalomátvételi kísérlet
zajlott le
Bécsben, amelynek során meggyilkolták
az
osztrák kancellárt
1935 – Olaszország megtámadta
Etiópiát
1935-ben Algírban felkelés
tört ki a francia
gyarmatosító hatalom ellen
1935-ben Endrődön csendőr sortűz nyolc ember
életét oltotta ki egy kisgazda
választási
gyűlésen
1935-ben megnyílt a moszkvai metró
1935-ben Olaszország megtámadta
Abesszíniát (Etiópia)
1935-ben pedig Pakisztánban, 1970-ben Peruban
pusztított nagy erejű földrengés.
1936-ban a brit trónra lépett VI.
György
király
1936-ban a második olasz-abesszin
háború
során Amba Aradam-i csatában az olaszok
leverték
az etióp védőket
1936-ban a megerősödött
Németország
hadserege bevonult a korábban demilitarizált
Rajna-vidékre
1936-ban a spanyol
polgárháborúban Franco
tábornok csapatai megkezdték Madrid
három
éves ostromát
1936-ban a spanyol
polgárháborúban
megkezdődött a Toledó mellett
álló alcazari
erőd ostroma, amelyet a túlerőben lévő baoldali
köztársaságiak nem tudtak bevenni
1936-ban Adolf Hitler és Benito Mussolini
megalakították a Róma-Berlin tengelyt
1936-ban az olasz csapatok elfoglalták az
egyiptomi
Addisz-Abebáz
1936-ban Francisco Franco tábornok
irányításával a jobboldali
erők
lázadást robbantottak ki
Spanyolországban
1936-ban Francisco Franco tábornok
kormányellenes
katonai lázadásával kitört a
spanyol
polgárháború
1936-ban kitört a három éves
palesztin
felkelés a brit uralom megtörése
és a
tömeges zsidó bevándorlás
megakadályozása érdekében
1936-ban létrejött a bolsevikellenes
antikominter
paktum Németország, Japán
és
Olaszország között
1936-ban Németország felmondta a
locarnói
egyezményt, csapatai pedig bevonultak az addig
demilitarizált Rajna-vidékre
1936-ban sikertelen puccskísérletet
hajtottak
végre japánban
1936-banBenito Mussolini bejelentette, hogy
Olaszország
és Németország egyezményt
írta
alá, amellyel megalkották Európa
„tengelyét”
1936-ben VIII. Edward lépett az angol
trónra, aki
egy év elteltével lemondott a
koronáról
házassága érdekében
1937-ben a japán csapatok elfoglalták
Nanjing
kínai városát nagy
vérfürdőt rendezve
1937-ben a második
kínai-japán
háborúban a japánok
elfoglalták
Kínától Nanking
városát
1937-ben a második
kínai-japán
háborúban a több hónapos
Shanghai csata vett
kezdetét, a mely végül a
japánok
győzelemét hozta
1937-ben a spanyol
polgárháború
részeként megkezdődött a két
hetes
Guadalajarai csata, ahol még a baloldali
köztársaságiak győztek Francoval szemben
1937-ben a spanyol
polgárháború során
megkezdődött azEl Mazuco-i csata, amely három
hét
után a nemzeti hadsereg győzelmét hozta a
baloldali
köztársaságiak felett
1937-ben a spanyol
polgárháborúban a
német Kondor Légió
elpusztította a
spanyolországi Guernica városát
1937-ben aláírták a 00 447
számú utasítást, amely
alapján egy
év alattmintegy 800.000 embert gyilkoltak meg a Gulag
táboraiban.
1937-ben Budapesten átadták a
forgalomnak a hetedik
- Horthy Miklósról elnevezett - Duna-hidat (ma
Petőfi
híd).
1937-ben Dominikában megkezdődött az
ötnapos
"petrezselyem mészárlás", amelynek
során
kiirtották a Haiti lakosságot - az
esemény
nevét onnan kapta, hogy a haitiak a spanyol nyelvet nem
beszélvén, nem tudták kimondani a
petrezselyem
szót, ami így az életükbe
került
1937-ben megjelent XI. Piusz pápa
„Égő
aggodalommal” című enciklikája,
amelyben
elítélte a faji törvényeket,
és
új pogányságnak bélyegezte
a
nemzetiszocialista rendszert
1937-ben muszlim felkelés tört ki
Albániában
1938-ban a
„Kristály-éjszaka”
alkalmával a náci rohamcsapatok
zsinagógákat, zsidó üzleteket
gyújtottak fel Németország
és Ausztria
városaiban
1938-ban a második
kínai-japán
háború során a kínaiak
arattak győzelmet a
Tai-erzhuang-i ütközetben
1938-ban a müncheni konferencián a
nagyhatalmak
döntetése értelmében a
Szudéta-vidék
Csehszlovákiától
Németországhozkerült
1938-ban aláírták a
müncheni
egyezményt, amely Csehszlovákia
feldarabolásához vezetett
1938-ban Ausztria csatlakozott
Németországhoz
(Anschluss)
1938-ban az első bécsi döntés
értelmében Kassát
visszacsatolták a Magyar
Királysághoz.
1938-ban Japán megtámadta
Kínát a
Shantung offenzíva keretében
1938-ban Magyarországon meghirdették a
fegyverkezési programot
1938-ban megkezdődött az Eviani konferencia,a melyen
a
világ országai
elutasították
Németország ajánlatát az
általa
üldözött német és
osztrák
zsidók befogadására
1938-ban Németország
annektálta a
Szudéta-vidéket
1938-ban New Yorkban pusztított erőteljes
hurrikán
1938-ban pedig aNew York-i
világkiállításon
elásták az
első Westinghouse időkapszulát, melynek tervezett
kinyitási ideje 6939
1938-ban pedig Don Budge lett az első ember, aki egy
évben
megnyerte mind a négy nagy tenisztornát.
1938-ban Romániában II.
Károly király
diktatúrát vezetett be
1938-ban
törvényesítették a
Magyarországhoz visszacsatolt felvidéki
területekországgal való
egyesítését
1938-ban új szintetikus anyagként
bemutatták
nejlont
1938-ban Zsolnán
megalapították a rövid
életű önálló
Szlovákiát
1938-ben az első bécsi döntés
révén a felvidéki magyarlakta
területeinek
visszakerültek Magyarországhoz
1938-bna az Anschluss révén a
német csapatok
elfoglalták Ausztriát
1939-ben a Lengyelország elleni német
invázió során a lengyelek
vereségével befejeződött a Kepa
Oksywska-i
ütközet, amely az egyiklegvéresebb csata
volt az
invázió során
1939-ben a második
kínai-japán
háborúban a japánok
legyőzték a
kínaiakat a Nanchangi csatában
1939-ben a német és szovjet
külügyminiszter a Molotov-Ribbentrop paktum
néven
ismert megállapodást kötöttek,
ahol többek
között döntés született
Lengyelország
közös
megszállásáról
és
felosztásáról.
1939-ben a német megszállók
bevonultak
Varsóba
1939-ben a spanyol
polgárháború
folyamán a vörösök ellen
folytatott
háborúban Franco tábornok elfoglalta
Barcelonát. Három nagy
földrengést is
feljegyeztek e napon: 1531-ben Lisszabonból
1939-ben a spanyol
polgárháborúban a nemzeti
erők megkezdték utolsó hadműveleteiket
1939-ben a Szovjetunió megtámadta
Finnországot a finnek győzelmével
végződő
Téli háborúban
1939-ben Albert Einstein és Szilárd
Leó
levélben sürgették az amerikai
elnököt a
nukleáris fegyver kidolgozását
célzó
Manhattan-terv megkezdésére
1939-ben az első afgán-angol
háború
során az angolok bevették Kabult
1939-ben bemutatták Bartók
Béla II.
hegedűversenyét
1939-ben Jozef Tiso bejelentette az
önálló
szlovák állam megalakulását
1939-ben Lengyelország kapitulált az
országba betört német
inváziós haderő
előtt
1939-ben lezajlott az elsőlégicsata a
szlovák
és magyar légierő között
1939-ben Magyarország csatlakozott a szovjet
ellenesantikomintern paktumhoz
1939-ben Mahatma Gandhi tiltakozásba kezd az
elnyomó indiai brit uralom ellen
1939-ben megkezdődött a II.
világháború, miután
Németország megtámadta
Lengyelországot
1939-ben megkezdődött a magyar -szlovák
kis
háború, amely Kárpátaljai
területek
magyarok általi visszafoglalásával
végződöt
1939-ben Németország
megszállta
Nyugat-Lengyelországot
1939-ben Olaszország megtámadta
Albániát
1939-ben pedig bemutattákDmitrij Sosztakovics 6.
Szimfóniáját.
1939-ben sikertelen bombamerényletet hajtottak
végre Hitler ellen
1939-ben Szlovákiában katonai
diktatúrát vezettek be
1939-bena második
világháború
tengeralattjáró ütközeteiben a
németek
elérik első sikerüket, amikor az U-47
elsüllyesztette
a Royal Oak nevű brit csatahajót
1939-benFranco tábornoknak sikerült
bevennie
Madridot, és ezzel véget ért a spanyol
polgárháború
1940-ben különösebb
eredmény
nélkül csapott össze a Teulada foki
csatában az
olasz és brit flotta
1940-ben a franciaországiLascaux
barlangjában
rábukkantak a híres őskori
falfestményekre. hogy
1950-benXII Pius pápa kihirdettea pápai
tévedhetetlenség tanát, Szűz
Mária
Mennybevételének dogmává
nyilvánítása alkalmával.
1940-ben a II. világháború
során
véget ért a két hetes Belgiumi csata,
amely
során belgium német
megszállás alá
került
1940-ben a Kréta
környékén lezajlott
Cape Spada-i tengeri csatában az olaszok maradtak alul az
angolokkal szemben.
1940-ben a magyar csapatok
átlépték a
Román Királyság
határát, megkezdve
Észak-Erdély
visszacsatolását
1940-ben a magyar honvédség bevonult
Kolozsvárra
1940-ben a német csapatok bevonulnak
Párizsba
1940-ben a német légierő Londont
bombázta
1940-ben a németek megkezdték Anglia
bombázását
1940-ben a román vasgárda legyilkolta a
lemondott
II. Károly király több mint hatvan
hívét
1940-ben a szovjet pártvezetés
döntött a
lengyel tisztikar és értelmiség
csaknem
harmincezer tagjának
meggyilkolásáról,
amelyet később a Katiny erdőkben végre is
hajtottak
1940-ben a Szovjetunió elfoglalta a
három balti
államot: Észtországot,
Lettországot
és Litvániát
1940-ben a Szovjetunió megkezdte
Észtország
megszállását
1940-ben a szovjetVörös Hadsereg elfoglalta
Besszarábiát, és
létrejött a
moldáviai szovjet köztársaság
1940-ben aláírták a
magyar–jugoszláv „örök
barátsági szerződést”,
amelyet
néhány hónap múlva
Magyarország
megszegett
1940-ben az eddigi legalacsonyabb
hőmérsékletet,
-35 °C-ot mérték Magyarországon
1940-ben elfogadásra került a
második
bécsi döntés,melynek alapján
szeptember
5-étől magyar csapatok megkezdik a visszacsatolt
Észak-Erdély
megszállását
1940-ben Franciaország kapitulált a
német
csapatok előtt
1940-ben Franciaországban
megtalálták a 17
000 éves lascaux-i barlangfestményeket
1940-ben Francisco Franco csapatai elfoglalták az
addig
nemzetközi irányítás alatt
álló
Tangert
1940-ben megalakult a Berlin-Róma-Tokió
tengely
Németország, Olaszország és
Japán
részvételével
1940-ben megkezdődtek a Németország
elleni brit
éjszakai légitámadások
1940-ben Német csapatok elfoglalták
Párizst
1940-ben Szovjetúnió bekebelezte a
balti
államokat
1940-ben véget ért a finn-orosz
háború
1940-ben véget ért az orosz-finn
téli
háború, amelyben a finneknek kisebb
területi
veszteségek árán sikerült
megmenteniük
országukat a szovjet
megszállástól.
1940-ben Winston Churchill brit miniszterelnök
megtartotta
híres világháborús
beszédét,
amelyben "vért, verejtéket és
könnyeket"
ígért
1940-benII. világháború
során az
angliai Coventryt bombáztaa
németlégierő
1941.ben a németek
körülzártákLeningrádot,
ezzel
megkezdődött a város 900 napos blokádja
1941-ben a Barbarossa terv keretében
Németország megtámadta a
Szovjetunió
1941-ben a II.
világháborúban a német
csapatok elfoglalták Krétát
1941-ben a japán hadsereg sikeres
támadást
hajtott végre az amerikai Pearl Harbor
haditengerészeti
támaszpontja ellen
1941-ben a magyar légierő válaszul az
előző napi
kassai bombázásra, támadást
hajt
végre szovjet célpontok ellen.
1941-ben a második
világháború
során a német légierő
pusztító
légitámadást
intézettBelgrád ellen
1941-ben a német Afrika-hadtest első
egységei Erwin
Rommel altábornagy parancsnoksága alatt partra
szálltak Tripoliban
1941-ben a német csapatok lerohanták
Krétát.
1941-ben a német csapatok megkezdték
Leningrád 900 napos ostromát.
1941-ben a német légierő az
Észak-Írországi Belfast
városát
bombázta
1941-ben a németek arattak sikert a Barbarossa
hadműveletek során Minszknél
1941-ben a Salamon-szigeteken megkezdődött a
MountAusteni
csata, amely a szövetségesek győzelmét
hozta a
japánok felett
1941-ben a szerb szabadcsapatok arattak győzelmet a
németek felett a Loznicai csatában
1941-ben a távoli Ausztrália,
Dél-afrikai
Köztársaság, Kanada és
Új-Zéland hadat üzent
Magyarországnak
1941-ben Budapesten is bevezették az új
forgalmi
rendet, a jobb oldali közlekedést
1941-ben Horvátország
kikiáltotta
függetlenségét
1941-ben Japán megkezdte a Pearl Harbor elleni
légi
akció tengeri
előkészítését
1941-ben Kassa bombázását
követően
Magyarország és a Szovjetunió
között
beállt a hadiállapot
1941-ben Litvániában szovjet ellenes
felkelés vette kezdetét.
1941-ben Magyarország hadat üzent az
Amerikai
Egyesült Államoknak
1941-ben Magyarország hadat üzent az
Amerikai
Egyesült Államoknak
1941-ben Magyarország
területén - Budapest
kivételével - bevezették a jobb oldali
közlekedési rendszert
1941-ben Magyarországmegtámadta a
már
felbomlott Jugoszláviát, bevonulva a
Délvidékre.
1941-ben Sosztakovicsbefejezte 7.
szimfóniáját
1941-ben Szent-Györgyi Albert biokémikus
bejelentette
találmányát a jól
eltartható, nagy
C-vitamin tartalmú
készítmények
előállítására
1941-ben Teleki Pál miniszterelnök
öngyilkosságot követett el a magyar
háború politika elleni tiltakozásul
1941-ben véget ért az ukrajnai Uman-i
csata a
Vörös Hadsereg és a német erők
között
ez utóbbiak győzelmével.
1942-ban a Tunéziában
megkezdődött a Kasserine
hágó-i hat napos csata, ahol Erwin Rommel
német
csapatai vereséget mértek az amerikai-angol
szövetségesekre
1942-ben a brit csapatok győzelmet aratottak El
Alameinnél
Rommel német tábornagy csapatai felett
1942-ben a Csendes-óceáni hadműveletek
során
a japán flotta legyőzte az amerikai
szövetségeseket
a Badung-szorosi csatában
1942-ben a II. világháború
részeként megkezdődött guadalcanali
csata, a
Csendes-óceáni Salamon szigeteknél,
amely
fél év utána
szövetségesek
győzelmét hozta a japánok felett
1942-ben a II.
világháborúban
megkezdődött a háromhetes első El Alamein-i csata,
amely a
szövetségesek stratégiai
győzelmét hozta
1942-ben a japánok taktikai győzelmet arattak az
amerikai
flotta felett a Korall-tengeri ütközetben
1942-ben a Manhattan-terv keretében a
Chicagói
Egyetem laborjában elvégezték a
világ első
irányított nukleáris
láncreakcióját, Szilárd
Leó
felismerésének köszönhetően.
1942-ben a második El Alameini csatára
került
sor Egyiptomban, ahol az angol erők döntő győzelmet arattak az
Észak Afrikainémet-olaszcsapatok
fölött.
1942-ben a második
világháború
részeként megkezdődött a Harkovi csata,
amely
két hét után a
német-román-olasz
csapatokgyőzelmét hozta
1942-ben a második
világháborúban
megvívott Makassar-szorosi tengeri
ütközetben
indonéziai vizeken a japánok legyőzték
a nyugati
szövetségeseket
1942-ben a németek
elpusztították a
csehországi Lidice teljes lakosságát
Reinhard
Heydrich német kormányzó
meggyilkolásának
megbosszulásaként
1942-ben a németek
vereségével véget
ért a sztálingrádi csata
1942-ben a Szovjetunió elkezdte téli
offenzíváját a doni fronton a
németek ellen
1942-ben a sztálingrádi csata
részeként megkezdődött a Téli
Vihar nevezetű
tíznapos hadművelet, amely a tengelyhatalmak
kudarcával
járt, mivel nem sikerült
áttörniük a 6.
német hadsereget bekerítő szovjet gyűrűt
1942-ben az Egyesült Államok hadat
üzent
Bulgáriának, Magyarországnak
és
Romániának
1942-ben Baján –34,1 °C-os
negatív
hőmérsékleti rekordot mértek
1942-ben Budapesten megkezdődött a
villamosközlekedés a Horthy Miklós
körtér (ma: Móricz Zsigmond
körtér)
és a Déli pályaudvar
között
1942-ben elkezdődött a Midway-szigeteki
ütközet,
amely fordulópontot hozott a II.
világháború
Csendes-óceáni
hadszínterén
1942-ben lezajlott a "Los Angeles-i csata", amely
során az
amerikai légvédelem feltehetően téves
riasztás okán meteorológiai ballonokat
kezdett
bombázni, amelyeket egyesek japán
repülőknek,
mások UFOknak tartanak
1942-ben megkezdődött a három
hónapos moszkvai
csata, amely a németek vereségét hozta
1942-ben megkezdődött a Korall-tengeri csata, amely
eredményeként a amerikai-ausztrál
csapatok
megállították a japán
előrenyomulást
1942-ben megkezdődött a Salamon szigeteki tengeri
csata,
amely a szövetségesek
győzelméét hozta a
japánok felett
1942-ben megkezdődött a Wannseei konferencia, ahol a
nácik döntöttel a zsidók
likvidálásáról
1942-ben négy napos küzdelem
után az
Egyesült Államok döntő
győzelmével
befejeződött a japánokkal vívott
Midway-szigeteki
csata
1942-ben Prágában
merényletet követtek
el a brit titkosszolgálat
szervezésében a
Cseh-morva Protektorátus vezetője, Reinhard Heydrich ellen,
akinek ennek nyomán bekövetkezett halála
véres megtorlási hullámhoz vezetett,
aminek
hatására a nyugati hatalmak nem szerveztek
több
likvidálási akciókat a
német felső
vezetés ellen
1942-ben véget ér
Észak-Afrikában az
első El Alamein-i csata, amely a britek stratégiai
győzelmét hozta a német-olasz haderő felett
1943-ban a II. világháború
során a
szövetséges csapatok megkezdték a partra
szállást Szicíliában.
1943-ban a II.
világháborúsorán
Teheránban találkozott a három
nagyhatalom
vezetője, Franklin D. Roosevelt, Winston Churchill és
Sztálin (
1943-ban a második
világháború
során véget ért a Salamon
szigetekért
vívott hat hónapos csata, amely a
japánok
vereségét hozta a
szövetségesekkel szemben
1943-ban a nácik
letartóztatták
Németországban a keresztény
Fehér
Rózsa ellenállási csoport tagjait,
akiket
csakhamar lefejeztek börtönükben
1943-ban a németek leverték a
varsói
gettó felkelést
1943-ban a németek szovjetek felett aratott
győzelmével lezajlott a
világtörténelem
legnagyobb tancsatája, a Kurszk környéki
prohorovkai
páncélosütközet
1943-ban a szövetséges csapatok
győzelmével
véget ért a nyolcnapos olaszországi
Ortonai csata,
amelyet házról-házra vívtak
a német
ejtőernyősök és a kanadaiak katonák
1943-ban az amerikaiak megnyerték a
négynapos
Gilbert-szigetek-i ütközetet a japánokkal
szemben
1943-ban Bíró
László szabadalmaztatta
a golyóstollat
1943-ban csúcspontjára hág
az ukránok
által elkövetett
kelet-galíciainépírtas, amelynek egyes
becslések szerint százezer lengyel
áldozata volt
1943-ban Friedrich Paulus német marsall megadta
magát a szovjeteknek
Sztálingrádnál,
és így befejeződtek a második
világháború leghevesebb harcai
1943-ban kitört a varsói gettó
felkelés
1943-ban lefejezték a többnyire
keresztény
diákokból álló
Fehér Rózsa
erőszakmentes ellenállási csoport tagjait a
náci
Németországban
1943-ban Libanon függetlenedett
Franciaországtól
1943-ban megkezdődött a Bismarck-tengeri csata, ahol
az
Egyesült Államok és
Ausztrália legyőzte a
japánokat
1943-ban megkezdődött a Kurszk-i csata szovjet
offenzív szakasza, amely a németek
vereségéhez vezetett
1943-ban megkezdődött az Urivi
hídfőnél a
szovjetek támadása, amely
végül a 2. Magyar
Hadsereg doni pusztulásához vezetett
1943-ban Otto Skorzeny német
kommandósai
kiszabadították Mussolinit a
szövetséges erők
őrizetéből
1943-ban sikerült izolálni az első olyan
antibiotikumot, amelyet sikeresen lehetett alkalmazni a
korábbi
évszázadokban halálos kimenetelű
tuberkulózis ellen
1943-ban Sztálinfelvette a Generalisszimusz
címet
1943-ban véget ért a
sztálingrádi
csata
1943-ban véget ért a
teheráni konferencia, a
melyen a nagyhatalmak döntöttek a
háború
összehangolt folytatásáról
Németország vereségéig
1943-bana náci németek által
Lengyelországban létrehozott treblinkai
koncentrációs táborban sikeres
felkelés
zajlott le
1943-bana német csapatok
megszállták
Rómát
1944-be a szövetségesek
megkezdték Budapest
bombázását
1944-ben a brit-amerikai légierő
támadta a
békéscsabai és a debreceni
vasúti
pályaudvarokat, lebombázták a
kiskörei
és tiszafüredi vasúti hidakat
1944-ben a Csendes-óceáni hadműveletek
során
megkezdődött az amerikai és a japán
csapatok
között a második Guam-i csata, ami az
amerikaiak
győzelmét hozta
1944-ben a II. világháború
során
megkezdődött a normandiai partraszállási
hadművelet
első napja, a „D-day”
1944-ben a japán katonai vezetés
először
alkalmazott kamikazékat
1944-ben a német csapatok
Besztercebánya
elfoglalásával véget vetettek a
Szlovák
Nemzeti Felkelésnek
1944-ben a német csapatok leverték a
két
hónapig tartó varsói
felkelést,
miután a szovjetek a későbbi kommunista
kormány
hatalomra kerülése érdekében
nem
nyújtottak támogatást a lengyel
felkelőknek
1944-ben a szovjet hadsereg Battonyánál
átlépte átlépte a magyar
határt,
majd tizenkét évvel később ugyanekkor
megverte az
Aranycsapat a Szovjetuniót a focipályán
1944-ben a szovjetek áttörték
a
leningrádi blokádot, így a
város két
év után megszabadult a németekől
1944-ben a szövetséges
bombázásban a
katedrális kivételével
megsemmisültFreiburg
városa.
1944-ben a szövetségesek bevonultak
Párizsba
1944-ben a szövetségesek
németek felett
aratottgyőzelmévelvéget ért a
Róma
bevételéért
indítottöt hónapos
Monte Cassinoi csata
1944-ben anémetek
fölrobbantották az
Esztergomot és Párkányt
összekötő
Mária Valéria hidat, amely 2001-ben
épült
csak újjá
1944-ben Athén felszabadult a német
megszállás alól
1944-ben az Aachen közeli feszület hegyi
csatában az amerikaiak legyőzték a
német
egységeket
1944-ben az amerikai légierő porig
bombázta a Monte
Cassino-i bencés kolostoregyüttest
1944-ben az amerikaiak indítottak tengeri
támadást japán csendes
óceáni
erősségei ellen
1944-ben az amerikaiak megkezdték
Tókió
bombázását
1944-ben befejeződött az október 6-a
óta
tartó debreceni tankcsata a szovjet haderő
győzelmével
1944-ben Brit-amerikai
légitámadás
érte a szolnoki pályaudvart
1944-ben Brit-amerikai
légitámadások
érték a budapesti pályaudvarokat
1944-ben Brit-amerikai
légitámadások
érték Miskolc városát,
amelyek több
száz polgári áldozatot
követeltek
1944-ben elsüllyesztettéka II.
világháborús német
hadiflotta
büszkeségét, a
Tirpitzanyahajót. hogy
1980-ban a NASAelkészítette első
felvételét
a Saturnus gyűrűiről,
1944-ben Franciaországban
választójogot
kaptak a nők
1944-ben Gróf Claus von Stauffenberg
vezérkari
ezredes sikertelen merényletet követett el Adolf
Hitler
ellen
1944-ben hajnali 4 órakor, a
Margaréta-terv
alapján, a német
csapatokmegszállták
Magyarországot, Kállay Miklós
miniszterelnök
beadta lemondását
1944-ben Horthy Miklós
kormányzót
lemondatták a német
megszállók
1944-ben Horthy Miklós
kormányzót
lemondatták a német
megszállók
1944-ben Izland kikiáltotta
függetlenségét
1944-ben kitört a Vezúv
1944-ben Koszorús Ferenc vezérkari
ezredes az
esztergomi páncélosok
bevetésével
megakadályozta a budapesti zsidóság
deportálását, az
úgynevezett
„csendőrpuccsot”
1944-ben kudarcot vallott Horthykiugrási
kísérlete a második
világháborúból.
SS-különítmény elrabolta ifjabb
Horthy
Miklóst, a német és nyilas csapatok
megszállták Budapest erősségeit.
1944-ben létrejött a Macedon Szocialista
Köztársaság
1944-ben megindult a németekArdenneki hegyi
hadművelete
(Wacht am Rhein)
1944-ben megkezdődött a csaknem egy
hónapos Saipan-i
csata a Csendes-óceánon, amely az amerikaiak
győzelmét hozta a japánok felett
1944-ben megkezdődött a kéthetes
Tali-Ihantala-i
csata a szovjetek és a finnek között a
Karéliai-szorosban, ami végül a finnek
sikerét hozta
1944-ben megkezdődött a Maldív-szigeteki
tengeri
csata, ahol az USA legyőzte a Japánokat
1944-ben nyugati légitámadás
érte
Budapestet
1944-ben római civileket
mészárolt le az SS
a német katonák elkövetett
merénylet
megtorlásaként
1944-ben Sopronkőhidán a nyilasok
kivégezték
Bajcsy-Zsilinszky Endre parlamenti képviselőt
1944-ben Szlovákiában sikertelen
németellenes felkelés vette kezdetét.
1944-ben véget ért az egy
hónapos Schelde-i
ütközet, ahol a kanadai csapatok belga és
holland
területen megverték a németeket
1944-ben Winston Churchill és Sztálin a
"cédulaegyezményben" megállapodtak a
befolyási övezetek
felosztásáról
1944-benDebrecen
térségébenhatalmas
méretű páncélos csata
kezdődött a szovjet,
és velük szemben álló
német és
magyar csapatok között
1945 -ben véget ér a potsdami
konferencia, amelyen
többek közt megállapodás
született
Európa és Berlin háború
utáni
berendezkedéséről
1945-ben "a Győzelem napján" véget
ért a
második világháború
Európában
1945-ben "a Győzelem napján" véget
ért a
második világháború
Európában
1945-ben a brit és az amerikai légierő
foszforbombázást hajtott végre a
menekültekkel zsúfolt Drezdában
1945-ben a brit-amerikai légierő
támadást
intézett a soproni
vasútállomások ellen.
Szombathelyt is a szövetséges légierő
nagy erejű
csapása érte, jelentős anyagi és
emberveszteséget okozva
1945-ben a II. világháború
végén Magyarország
fegyverszünetet
kötött a szövetségesekkel
1945-ben a japán
kapitulációval
formálisan is véget ért a
második
világháború.
1945-ben a mémetek Magyarországon
megindították a gyorsan kifulladó
Balaton
offenzívát a Vörös hadsereg
ellen
1945-ben a németek felrobbantották a
budapesti
Erzsébet hidat
1945-ben a németek felrobbantották a
budapesti
Ferencz József hidat (ma: Szabadság
híd)
1945-ben a németek felrobbantották a
budapesti
Horthy Miklós hidat (ma: Petőfi híd)
1945-ben a németek felrobbantották a
budapesti
Margit híd budai szakaszát
1945-ben a németek megkezdték a
Hannibal
hadműveletet, amely a világ legnagyobb tengeri
evakulációs hadművelete volt
1945-ben aláírták a II.
Világháború utáni
Európa politikai
berendezkedését részben
meghatározó
potsdami nyilatkozatot
1945-ben Algírban véres
eseményekbe
torkolló zavargások kezdődtek a francia
megszállás ellen
1945-ben amerikai győzelemmel véget ért
a
csendes-óceáni háború egyik
legvéresebb ütközete, a csaknem egy
hónapig
tartó Iwo Jimai csata
1945-ben atengerhajózás
történetének legsúlyosabb
katasztrófája következett be, amikor az
a
Kelet-Poroszországi menekülteket
szállító német Wilhelm
Gustloff
személyhajót a Balti-tengeren
torpedóval
elsüllyesztették a szovjetek, 9300 gyermek, nő
és
sebesült halálát okozva
1945-ben az amerikai és brit erők
foszforbombázást hajtottak végre
Drezda
német polgári lakossága ellen,
feltehetően
több százezer ember életét
kioltva
1945-ben az amerikai hadsereg felszabadította a
Fülöp-szigetek fővárosát
Manilát a
japán megszállás alól
1945-ben az amerikai légierő
pusztító
szőnyegbombázást hajtott végre
Tokió ellen.
1945-ben az Egyesült Államok hadserege
atombombát dobott a japánNagaszakira.
1945-ben az USAfelrobbantotta első
atombombáját,
hogy utána Japán ellen vesse be
1945-ben befejeződött a jaltai konferencia, ahol a
szövetséges hatalmak vezetői
döntöttek
Németország lefegyverzésérő
ugyanekkor
ért véget Drezda Bombázása
1945-ben Csehszlovákiában a
Beneš
dekrétumok megfosztották
állampolgárságuktól a
szlovákiai
magyarokat
1945-ben elfoglalták Magyarországot a
szovjet
csapatok
1945-ben elhagyta Magyarországot az
„Aranyvonat”, amely a Magyar Nemzeti Bank arany-
és
devizakészletét, a Corvinákat,
és a
zsidóktól elkobzott
értékeket
menekítette nyugatra a szovjet hadsereg elől
1945-ben házasságot
kötött Peron argentin
elnök és a színésznő Evita
1945-ben Hitler öngyilkos lett
1945-ben Japán
kapitulációjával
véget ért a második
világháború.
1945-ben japánban megkezdődött a Iwo
Jima-i
hét napos csata, ami az amerikaiak győzelmét hozta
1945-ben Kárpátalját
bekebelezte a
Szovjetunió.
1945-ben kiszabadították az
Auschwitz-Birkenau
koncentrációs tábor fogjait
1945-ben megalakult a Világbank
1945-ben megkezdődött a Jaltai Konferencia, ahol
eldőlt a
második világháború
lezárását követő
Európai politikai
berendezkedés
1945-ben megkezdődött a magyar és
német
katonák kitörési
kísérlete a
körülzárt Budai
várból
1945-ben Mussolinit olasz kommunista partizánok
kivégezték, szeretőjével, Clara
Petaccival
együtt.
1945-ben Németország
kapitulációjával
Európában
véget ért a második
világháború
1945-ben Párizsban megtartották a
világháborút követő első
divatbemutatót
1945-ben pedig az amerikaiak dobtak atombombát
Hirosimára.
1945-ben Prágában felkelés
tört ki a
szovjet és amerikai csapatok
szorításában
lévő németek ellen.
1945-ben Pusztító brit-amerikai
légitámadás érte
Szombathely rendező
pályaudvarát és más
vasúti
létesítményeket
1945-ben Romániában a
kommunisták
szerezték meg a hatalmat
1945-ben Truman, Sztálin és Winston
Churchill
részvételével megkezdődött a
potsdami
konferencia, amely lezárta a második
világháború európai
eseményeit
1945-ben, húshagyókedd
napján a város
kapitulációjával befejeződött
Budapest
szovjet ostroma
1945-benavisszavonuló német csapatok
felrobbantottáka komáromi Duna-hidat.
1946-bam Budapesten aláírták
a
magyar-csehszlovák lakosságcsere
egyezményt,
mérhetetlen szenvedést okozva a magyar
lakosságnak
1946-ban a Fülöp-szigetek elnyerte
függetlenségé
1946-ban a lengyelországi Kielce
városában
pedig zsidóellenes pogrom vette kezdetét, amely
felerősítette a lengyel zsidók
kivándorlását
1946-ban a magyar kommunisták és a
már
szinte csak kriptokommunistákból
álló
szociáldemokraták Baloldali Blokk
néven
szövetkeztek a demokratikus rend
felszámolására
1946-ban felrobbantották fel
terroristák a
jeruzsálemi Dávid Király
Szállodát
1946-ban kivégezték
Magyarország
korábbi
miniszterelnökét,Imrédy
Bélát
1946-ban létrejött a hat
köztársaságból
álló
Jugoszlávia
1946-ban létrejött
Magyarországon a rövid
életű II. Köztársaság
1946-ban Magyarországon megkezdődött a
keresztény kötődésű
ifjúsági
szervezetek felszámolása
1946-ban megnyitották a budapesti Kossuth hidat, a
világháború után
megépített
fél-állandó dunai átkelőt,
amely 1960-ig
állt
1946-ban Olaszországban
népszavazást
tartottak az államformáról, amelynek
következtében a királyi
család
trónfosztásával
létrejött az Olasz
Köztársaság
1946-ban Szíria hivatalosan is
függetlenedett
Franciaországtól
1946-ban Szíriából
kivonulnak az
utolsó francia gyarmati csapatok, így az
ország
ténylegesen is függetlenné
vált
1946-ban szovjet fogságában meghalt
gróf
Bethlen István egykori miniszterelnök
1946-ban Tallinban két észt
iskoláslány felrobbantotta a
megszálló
szovjet hadsereg emlékművét
1946-ban Winston Churchill brit miniszterelnök
először
említette a "Vasfüggöny"
kifejezést fultoni
beszédében, amely egyben a
hidegháború
jelképes kezdetét jelentette
1947-ben a Truman-doktrína a kommunizmus
megfékezése érdekében
kimondta, hogy az
Egyesült Államokfellép a
külföldi
kommunista vagy kommunista támogatású
mozgalmakkal
szemben
1947-ben az Egyesült Államokban a
vörös
pánik idején –
általános
kormányzati félelem a Szovjetunió
kémeitől,
belpolitikai kommunista térnyeréstől –
feketelistára kerültek az első rendezők,
színészek
1947-ben bevezették Magyarországon a
TOTÓ
szerencsejátékot
1947-ben Franciaországból kifutott a
csaknem
ötezer zsidót
szállító Exodus nevezetű
hajó, amelynek utasai illegálisan akartak eljutni
Palesztinába - a hajó
kálváriája
nagy hatással volt Izrael állam
alapítási
folyamatára
1947-ben jogilag is megszűnt a porosz állam
létezn
ugyanekkor Kovács Bélát, a
Független
Kisgazdapártfőtitkárát a szovjet
megszálló hatóságok
Budapesten
elfogták és a Szovjetunióba
hurcolták
1947-ben kitört az első indiai-pakisztáni
háború
1947-ben Magyarország
aláírta a
párizsi békeszerződést, amely
visszaállította az ország trianoni
diktátumban megállapított
határait.
1947-ben Magyarországon bevezették a
totót,
e nap mérkőzéseire lehetett először
fogadni
1947-ben, miután Taivant
Japántól
visszacsatolták Kínához, a
kínai hadsereg
több tízezer tiltakozó
polgárt
mészárolt le, az esemény a 228-as
incidensként ismert
1947-benszáz tonnás vas meteorit
csapódott
be a szovjet Sikhote-Alin területén.
1948-ban a hódító brit
csapatok
elhagyták Indiát
1948-ban a kommunisták
letartóztatták
Mindszenty József bíborost
1948-ban a nyugati hatalmak útnak
indították
az első repülőgépes
segélyszállítmányt a
szovjetek által
bekerített Berlinbe, és ezzel kialakult a
"berlini
légihíd"
1948-ban aláírták a
Brüsszeli
Szerződést, amely megalapozta a
későbbiNyugat-európai Uniót
1948-ban az Amerikai Egyesült Államok
meghirdette az
Európai
Újjáépítési
Programot
(Marshall-segély), amelyből a Kelet-Európai
országok szovjet nyomásra nem
részesülhettek.
1948-ban az Egyesült Államok
elindította az
Európai
Újjáépítési
Programot, amelynek révén
Nyugat-Európa talpra
állt a háborút követően
1948-ban az éjszaka folyamán a szovjet
vörös hadsereg Berlint blokád
alá vette,
elzárva lakosait a
külvilágtól.
1948-ban Csehszlovákiában a
kommunisták
átvették a hatalmat
1948-ban Izrael Safsafban vérengzést
rendezett az
arab lakosság körében
1948-ban kitört az arab-izraeli
háború
1948-ban Magyarországon
államosították a
száznál több
főt foglalkoztató üzemeket
1948-ban megalakult Izrael Állam
1948-ban megválasztották az
újkori
zsidó állam első elnökét
1949-ban a Szovjetunió feloldotta a berlini
blokádot
1949-ben a berlini blokád miatt megszervezett
légihidat hivatalosan is felszámolták
a nyugati
szövetségesek.
1949-ben a kínai kommunisták
elöl Tajvan
szigetére menekült anemzeti kormány
1949-ben a néhány százezer
lakosú
Izlandon addigi történelme legnagyobb
tüntetése
zajlott le az ország NATO csatlakozása ellen
1949-ben a polgárháborús
Kínából a kommunisták
elöl
elmenekült a köztársasági
kormány, amely
a továbbiakban Tajvanon működött
1949-ben a szocialista diktatúra becikkelyezte
Magyarország "alkotmányát"
1949-ben aláírták az
észak-atlanti
szerződés (NATO)
létrehozásáról
szóló szerződést
1949-ben elvtársai halálra
ítélték Rajk
Lászlót és
társait a kommunista diktatúrában.
1949-ben Kambodzsa elnyerte
függetlenségét
Franciaországtól
1949-ben kezdetét vette a Mindszenty
József
hercegprímás elleni kirakatper
1949-ben Magyarországon a kommunista rezsim
életfogytiglani börtönre
ítélte
Mindszenty József hercegprímást
1949-ben megalakult a Német
Szövetségi
Köztársaság
1949-ben véget ért a szovjetek berlini
blokádja
1949-ben végrehajtották az első szovjet
atombomba-kísérlet.
1950 -ben pedig kitört az
"Évszázad vihara" az
Egyesült Államokban, amely több napos
hóvihar
igen nagy pusztítást végzett.
1950-ben a Dalai láma a kínai
invázió
miatt elmenekül Tibetből
1950-ben a keresztény lakossága
kikiáltotta
a független Maluku
Köztársaságot, amelyet
csakhamar felszámolt a muszlim Indonézia
1950-ben a kommunista kormányzat feloszlatta a
magyar
szerzetesrendeket, amelyek csak a
rendszerváltozás
után kezdhették el
működésüket
újra.
1950-ben a koreai háború
során
megkezdődött a csaknem három hetes Changjin
víztározói csata
Észak-Koreában,
amely rendkívüli áldozatok
árán a
kínai hadsereg sikerét hozta a nyugati
szövetségesek felett.
1950-ben a koreai háború
során
megvívott egy hetes Taejoni ütközetben az
észak-koreaiak késztették
visszavonulásra
az amerikaiakat
1950-ben a Szovjetunió bejelentette, hogy
kifejlesztette
saját atombombáját
1950-ben átadták a budapesti
úttoróvásutat, 1970-ben pedig a
János-hegyi
libegőt
1950-ben az "évszázad
viharában" a heves
hóvihar megbénította az
Egyesült
Államok északkeleti részét
1950-ben francia hegymászók
elsőként
érték el az Annapurna 8092
méter magas
csúcsát a Himalájában
1950-ben Izraeli Jeruzsálemet
fővárosává tette meg.
1950-ben kitört a koreai
háború a Kim Ir Szen
vezette északi kommunisták
támadásával, amely
háború a
hidegháborús korszak első fegyveres konfliktusa
volt
1950-ben megkezdte adását a Szabad
Európa
Rádió
1950-ben meggyilkolták Carlos Delgado Chalbaud
venezuelai
elnököt
1950-ben pedig elhangzott a "Schuman-nyilatkozat", amely a
mai
Európai Unió alapjait rakta le az
európai nemzetek
békés együttélése
érdekében.
1950-ben pedig elhangzott a "Schuman-nyilatkozat", amely a
mai
Európai Unió alapjait rakta le az
európai nemzetek
békés együttélése
érdekében. Az érdekességek
közül
megemlítendő, hogy 1897-ben e napon
játszották le
Magyarországon az első hivatalos futball
mérkőzést, 1926-ban pedig amerikai
pilóták
elsőként repültek át az
Északi-sark
fölött.
1950-ben Teréz anya megalapította
Kalkuttában a Jótett
Misszióját
1950-ben Tibetet megszállták a
Kínai
Népköztársaság csapatai
1950-bena kínai hadsereg elfoglalta Tibetet
1950-benXII. Piusz pápa a Vatikáni
Kertekben maga
is meglátta a korábban Fatimában
lezajlott
napcsodát
1951-ben a kommunisták befejezték a
jelentős
mértékű kitelepítések
Budapestről, amelynek
során 13 ezer „osztályidegen”
személyt
telepítettek a Hortobágyra, tulajdonuk
elkobzása
mellett.
1951-ben a koreai háború
idején lezajlott
Maryang San-i ütközetben a nyugati
szövetségesek
arattak sikert a kínai csapatok felett
1951-ben a koreai háború
során
antikommunista erők hajtottak végre
tömegmészárlást a
Dél-Koreai Geocahng
településen
1951-ben a koreai háború
során az amerikai
é sdél-koreai csapatoknak sikerült
visszafoglalniuk
Szöult a Szovjetunió és Kína
által
támogatott északiaktól
1951-ben a koreai háborúban
Észak-Korea
és Kína erői bevették Szöult.
Az
érdekességek közül
megemlítendő, hogy
1835-ben e napon jelent meg avilág első sakkrovata
újságban
1951-ben a koreai-háborúban megindulta
Ripper
hadművelet, emely az antikommunisták sikerét
hozta.
1951-ben a Szabad Európa
Rádió megkezdte
rendszeres magyar nyelvű adását
1951-ben aláírták az
Európai
Szén- és
Acélközösségről
szóló szerződést, amely a
későbbi
Európai Unió alapjának bizonyult
1951-ben Jackie Brenston és Ike Turner
megjelentette a
világ első rock and roll lemezét a " Rocket 88 "
című dallal
1951-ben Líbia függetlenné
vált. AZ
érdekességek közül
megemlítendő, hogy
1856-ban e napon kezdődött meg a pesti utcákon a
gázvilágítás
1952-ben az Egyesült Államok
kifejlesztette a
hidrogénbombát
1952-ben az Egyesült Államok
végrehajtotta a z
első hidrogénbomba robbantást.
1952-ben felrobbantották az első
hidrogénbomba a
Marshall-szigeteken
1952-ben II. Erzsébet lett Nagy Britannia
királynője
1952-ben II. Windsor Erzsébet lett Nagy-Britannia
uralkodója.
1952-ben létrejött az Európai
Unió
egyik előd szervezete, az Európai
Szén-és
Acélközösség
1952-ben Londonban megkezdődött a négy
napig
tartó Nagy Szmog időszaka.
1952-ben Sztálin tizenhárom
zsidó
származású költőt
gyilkoltatott meg.
1952-benmegkezdődött a koreai
háború
legvéresebb csatája a vas
háromszög elleni
támadással
1953-ban a koreai háborúban
megkezdődött a
háromnapos Chipyong-ni csata, amely a nyugati
szövetségesek győzelmét hozta a
Kína
által támogatott kommunisták felett
1953-ban a magyar labdarúgó Aranycsapat
a londoni
Wembley stadionban 6:3 arányban legyőzte a hazai
pályán 90 éve veretlen angol
válogatottat
1953-ban az Amerikai Egyesült Államokban
kémkedésért
kivégezték a Rosenberg
házaspárt
1953-ban David Eisenhower lett az Egyesült
Államok
elnöke,
1953-ban Kambodzsa elnyerte a teljes
függetlenséget
Franciaországtól
1953-ban megkoronázták II.
Erzsébet brit
királynőt
1953-ban Nagy Imre váltotta fel Rákosi
Mátyást a Minisztertanács
élén, ami
a legsötétebb diktatúra után
politikai
enyhüléssel járt.
1953-ban Pakisztánban iszlám forradalom
tört ki
1953-ban pedig Fidel Castro sikertelen
támadás
vezetett a Moncada laktanya ellen, amivelkezdetét vette a
kubai
forradalom.
1953-ban sor került Samuel Beckett Godot-ra
várva
című drámájának
ősbemutatójára
1953-ban Sztálin végzetes
agyvérzést
kapott, amely néhány nap múlva
halálát okozta
1953-ban tengerár öntötte el
Délnyugat-Hollandia nagy részét, ami
miatt nagy
gátrendszer épült 1984-re
1953-banNépfelkelés tört ki az
NDK-ban. A
technika- és csillagászat
történetben is
hozott érdekességeket a nap: Bell lefolytatta a
világ első sikerestelefonhívást a
következő
szöveggel: „Mr. Watson jöjjön,
látni
szeretném”.
1953-ben Hollandiában egy vihardagály
1800 ember
életét követelte
1954-ben a magyar labdarúgó
válogatott
3-2-re elvesztette Bernben a labdarúgó
világbajnokság döntőjét a
németek ellen
1954-ben az első indokínai
háborúban
befejeződött a több hónapos Dien Bien
Phu-i
ütközet Vietnamban, amely a kommunista
szövetségesek győzelmét hozta a
francia-amerikai
erők felett
1954-ben elkezdődött az algériai
forradalom
Franciaország ellen
1954-ben kirobbant az algériai
függetlenségi
háború a franciák ellenében
1954-ben szentté avatták a 15
éves
korában elhunyt Savio Szent Domonkost, a
ministránsok
védőszentjét
1954-benaz Amerikai Egyesült Államokban
vízre
bocsátották az első
atommeghajtású
tengeralattjárót, a
„Nautilust”
1955-ben Argentínában puccsal
megdöntötték Perón
elnök
diktatúráját
1955-ben létre jött a
hidegháborús
szocialista katonai szövetség, a Varsói
Szerződés
1955-ben megnyílt az első McDonald’s
étterem
az Egyesült Államokban
1955-ben megnyitották a Bécsi
Állami
Operaházat
1955-ben pedig az egységesülő elfogadta
jelképéül az európai
zászlót.
1956-ban a forradalom tiszteletére fél
órán keresztül hatalmas magyar
zászló
lobogott a New York-i Szabadság szobron
1956-ban a lengyelországi Poznańban közel
ötvenezer munkás vonult az utcára,
kenyeret
és szabad választásokat
követelve, a
kommunista biztonsági erők fegyverrel verték
szét
a tüntetést.
1956-ban a magyar forradalmárok
háromórás ostrom után
elfoglalták a
budapesti kommunista pártszékházat, az
orosz
csapatok pedig megkezdték kivonulásukat a
városból
1956-ban a magyar forradalom leverése
után e napra
esett az asszonyok tüntetése a budapesti
Hősök
terén. Zenetörténeti
érdekességként
megemlítendő, hogy 1927-ben
bemutatták Moszkvában Dmitrij Sosztakovics 2.
Szimfóniáját.
1956-ban a magyar szocialisták
tömegmészárlást hajtottak
végre
Salgótarjánban
1956-ban a Szovjet hadsereg megtámadta
Magyarországot,
1956-ban az utolsó brit csapatok is
elhagyták
Egyiptomot a szuezi válságot követően
1956-ban forradalom tört ki Magyarországon
1956-ban gyilkos sortüzet
zúdítottak a Kossuth
téren békésen és
fegyvertelenül
tüntető tömegre a kommunisták,
miközben Gerőt
Kádár váltotta a párt
főtitkári
székében
1956-ban Hruscsov szovjet elnök
elítélte a
sztálini személyi kultuszt
1956-ban Izrael elfoglalta a Gázai
övezetet
1956-ban Izrael Kafr Qasimbanvérengzést
rendezett
az arab lakosság körében
1956-ban Izrael megtámadta a szuezi
csatornát
1956-ban Magyarországon Mindszenty
Józsefet
kiszabadította fogságából a
honvédség.
1956-ban Marokkó függetlenné
vált
1956-ban megkezdődött a Szovjet Kommunista
PártXX.
kongresszusa, aholHruscsov elítáélte
Sztálint
1956-ban Melbourne-ben megkezdődött a XVI.
nyári
olimpia
1956-ban Szovjetunió-ellenes
demonstráció
kezdődött a Lengyelországi Stettinben
1956-ban Tunézia elnyerte
függetlenségét
Franciaországtól
1956-ben lejátszották a melbourne-i
vérfürdő néven
híressé vált
összecsapást, a vízilabda
történetének leghíresebb
meccsét,
amelyet a Szovjetunió elleni 4-0-s magyar
vezetésnél néhány perccel
idő előtt
lefútnak, mert a medencében a szovjetek verekedni
kezdtek.
1956-os forradalom ügyét, a
„magyar
kérdést", amellyel
összefüggésben egy
nappal korábban az ügyet
vizsgáló Povl
Bang-Jensen dán diplomata feltehetőleg a szovjet
titkosszolgálat áldozata lett
1957-be megkezdte adását
sugározni a
vatikáni rádió
1957-ben a szovjet Majak
atomlétesítményben
bekövetkezett robbanás miatt
óriási
mennyiségű radioaktív hulladék
került a
környezetbe
1957-ben a szovjetek fellőtték az első
űreszközt, a
Szputnyik-1 műholdat a világűrbe
1957-ben Egyiptom újra megnyitotta a
Szuezi-csatornát a szuezi válság
lezárultát követően.
1957-ben engedélyezték a
lottót
Magyarországon
1957-ben kőbányán megalakult az első
munkásőrzászlóalj, a
megszálló
munkásparaszt kormány
védelmében
1957-ben létrehozták
Magyarországon a
munkásőrséget a kádári
munkás-paraszt kormány nagyobb védelme
érdekében.
1957-ben létrejött a Tunéziai
Köztársaság
1957ben megkezdte működéséta
Magyar
Televízió
1957-ben Rómában
aláírták az
Európai Gazdasági
Közösség és az
Euratom létrehozásáról
szóló
dokumentumokat
1957-ben Romániában
letartóztatták
Nagy Imrét, majd Budapesten börtönbe
zárták
1957-en pedig felbocsátották a
Szputnyik-2fedélzetén az első
élőlényt,
Lajka kutyát.
1958-ban a Lego cég szabadalmaztatta a lego
kockát
1958-ban a szovjetek Nyugat-Berlinnel kapcsolatos
követelései miatt megkezdődött az
elhúzódó Berlini
válság, ami
végül a Berlini fal
felhúzását is
eredményezte.
1958-ban a Szovjetunió elindította
Szputnyik 3
űrszondát
1958-ban az amerikai légierő eorgia
állam
partjainál elveszett egy
hidrogénbombát, amely
azóta is ismeretlen helyen található a
tenger
üledéke mélyén
1958-ban Charles de Gaulle tábornok lett
Franciaország köztársasági
elnöke
1958-ban Franciaországban
kikiáltották az
Ötödik Köztársaságot,
Charles de Gaulle
elnöksége alatt
1958-ban Irakban puccsal megbuktatták a
királyságot, amely után
szovjetbarát
köztársaság államforma vette
kezdetét.
1958-ban kivégezték a Szoboszlay
Aladár
katolikus plébános által vezetett
kommunista
ellenes Erdélyi szervezkedés tíz
vádlottját
1958-ban kivégezték az '56-os magyar
forradalomban
szerepet játszott kommunista politikusokat: Nagy
Imrét,
Maléter Pált és Gimes
Miklóst
1958-ban létrejött az Európai
Gazdasági
Közösség - az Európai
Unió elődje
1958-ban megkezdődött Nagy Imre és
társainak
pere Budapesten
1958-ban Nyikita Hruscsov lett a
Szovjetúnió
vezetője
1958-ben megkezdődött Kínában
a
sztálinista típusú erőltetett
iparosítási politika.
1959-ben a Kínai kommunista rendszer leverte a
tibeti
népfelkelést
1959-ben az ENSZ ismét napirendre tűzte az
1959-ben Batista diktátor elűzése
után a
kommunista Fidel Castro lett Kuba új diktátora
1959-ben elérte a Holdat az elsőember alkotta
tárgy
1959-ben elindult az első műbolygó, Luna-1
néven
1959-ben fegyveres felkelés tör ki
Tibetben a
kínai uralommal szemben ( 1959),
1959-ben győzött a kubai forradalom, és
Fidel Castro
csapatai élén bevonult Havannába
1959-ben Hruscsov személyében
Amerikába
látogatott az első szovjet államfő
1959-ben pedig a Luna–1, az első ember alkotta
tárgy
elhagyta a Föld gravitációs
mezejét és
elérte a Holdat.
1959-ben pedigXXIII. János pápa
bejelentette a II.
vatikáni zsinat
összehívását, amely a
XX. századi katolikus megújulás
mérföldkövének bizonyult.
Két
zenetörténeti érdekesség is
megemlítendő, mivel 1858-ban e naponkezdte meg
máig
tartó "karrierjét" Felix Mendelssohn
Nászindulója, amelyekkor hangzott el egy
királyi
menyegzőn
1959-ben vélhetően a szovjet
titkosszolgálat
meggyilkolta a 1956-os forradalom ügyét
vizsgáló ENSZ-bizottság egyik
vezetőjét,
Dag Hammarskjöldöt, mivel nem volt
hajlandó a magyar
tanúk nevét és adatait
tartalmazó iratokat
leadni az ENSZ-főtitkárság
irattárába.
1960-ban a francia befolyás alatt
álló
nyugat-afrikai Elefántcsontpart kikiáltotta
függetlenségét
1960-ban a nyugat-afrikai Niger elnyerte
függetlenségét
Franciaországtól
1960-ban a svájci Genf kantonban szavazati jogot
kaptak a
nők
1960-ban az afrikai Madagaszkár szigete
kikiáltotta
függetlenségét
Franciaországtól
1960-ban az afrikai Mauritáni
függetlenedett
Franciaországtól
1960-ban pusztító
földrengés
rázta meg Marokkót
1960-ban sikeres kísérleti
robbantása
után Franciaország lett a negyedik atomhatalom
1960-ban Szomália elnyerte
függetlenségét
1960-ban Szovjetunió
elindítottaSzputnyik 4
űrszondát
1960-banHruscsov cipőjével verte ENSZ
közgyűlés szónoki pulpitusát
1961-ben a békés
együttélés
politikája keretében kétnapos
szovjet-amerikai
csúcstalálkozóra került
sor
Bécsben Hruscsov és John F. Kennedy
között.
1961-ben a CIA által támogatott
emigránsok
sikertelen partraszállást
kíséreltek meg a
kubai Disznó-öbölben, hogy
megdöntsék a
kommunista Fidel Castro hatalmát
1961-ben a fokozódó űrverseny
részeként az amerikaiak fellőtték az
űrbe Ham
majmot
1961-ben a keletnémet
állampolgárok egyre
fokozódó mérvű
elvándorlása miatt,
Berlinben az NDK hatóságai nagy
létszámú csapatokkal
lezárták a
város nyugati szektorainak az NDK-val érintkező
határvonalát, ahová hamarosan
felhúzták a Berlini falat.
1961-ben a német lakosok által vezetett
Dél-Tiroli függetlenségi mozgalom
csúcspontján a Dél-Tiroli
Felszabadító Bizottság (BAS) 42
elektromos
tartóoszlopot robbantott fel az olaszországi
Bolzano
környékén.
1961-ben a Szovjetunió elindította az
első
Vénusz-szondát, a Venyera-1-et
1961-ben az amerikai légierő bombázta
Havannát.
1961-ben Franciaországban sikertelen puccsot
követtek
el de Gaulle ellen az Algéria
függetlenségét
ellenző francia tábornokok
1961-ben II.Hassan lett Marokkó Királya
1961-ben John Kennedy kongresszusi
bejelentésével
megkezdődött az Apolló
Hold-expedíciós program
1961-ben Jurij Gagarin űrhajójával
elsőként
kerülte meg a Földet
1961-ben kitört az eritreai
függetlenségi
háború, amely következtében
az ország
elszakadt Etiópiától
1961-ben Kuvait kinyilvánította
függetlenségét
Angliától
1961-ben nemzetközi politikai
válság tört
ki, mivel az NDK vezetése megakadályozta a
nyugati
hatalmakat kelet-berlini jogaik gyakorlásában,
ezért aCheckpoint Charlie-nak nevezett határ
két
oldalán amerikai és szovjet
páncélosok
néztek egy ideigfarkasszemet
1961-ben összeomlott a kubai emigránsok
inváziója a
Disznó-öbölben
1961-ben Tanzánia függetlenné
vált
Angliától
1961-benJohn Fitzgerald Kennedy lett az Egyesült
Államok elnöke
1962 -ben az amerikai Mariner–2 űrszonda
elértea
Vénuszt, 1972-ben pedig a lezáruló
Apolló
program keretében utoljára lépett
ember a Holdra
1962-ben a dél-oroszországi
Novocserkasszk
városában a kommunista Szovjetunión
belüli
legnagyobb tüntetés zajlott le a
megélhetési
nehézségek miatt, amit csak fegyveres erő
bevetésével tudott leverni a karhatalom
1962-ben a kádári diktatúra
e napon hirdette
meg az enyhülés politikáját
az „Aki
nincs ellenünk, az velünk van”
megfogalmazásban
1962-ben a karib-tengeri Trinidad és Tobago
elnyerte
függetlenségét
Angliától
1962-ben Algír hivatalosan is
függetlenedett
Franciaországtól
1962-ben az Omega együttes megtartotta első
koncertjét.
1962-ben boltokba került a Beatles első lemeze.
1962-ben életbe lépett az
algériai
fegyverszünet a francia-algír
függetlenségi
háború során
1962-ben először lépett fel a Rolling
Stones.
1962-ben erős földrengés rázta
meg Iránt
1962-ben Franciaországban az algériai
háború ellentiltakozó baloldaliakat
gyilkoltak meg
a rendőrök Párizsban (Charonne
mészárlás)
1962-ben John Glenn amerikai űrhajós
elsőként
kerülte meg a Földet
1962-ben kitört a kubai
rakétaválság
1962-ben megkezdődtek a francia-algír
háborút lezáró eviani
béketárgyalások.
1962-ben Németország északi
partvidékét elöntötte az
északi-tengeri
árvíz, amely több száz ember
halálát és 60.000 lakás
pusztulását okozta
1962-ben pedig megkezdődött a kubai
rakétaválság, midőn a Poltava nevű
szovjet
hajó megérkezett Kuba partjaihoz.
1962-ben Ruanda és Burundi független
állam lett
1962-ben véget ért a Kubai
rakétaválság, miután
Hruscsov bejelentette,
hogy visszavonja Kubából a szovjet
rakétákat.
1962-ben XXIII. János pápa
kiközösítette a Katolikus
Egyház ellen
indított támadásai miatt Fidel Castro
kubai
diktátort.
1962-ben XXIII. János pápa megnyitotta
a II.
vatikáni zsinatot, a katolikus egyház 21.
egyetemes
zsinatát
1963-ban az USAbezárta az Alcatraz nevű
börtönt
1963-ban Budapesten átadták az első
gyalogos
aluljárót az Astoriánál
1963-ban forródrótot
létesítettek a
Fehér Ház és a Kreml
között
1963-ban John F. Kennedy Berlinben elmondta híres
beszédét, amely így
végződött: " Ich
bin ein Berliner"
1963-ban Kenya elnyerte
függetlenségét
Angliától
1963-ban Martin Luther King elmondta "Van egy
álmom…" kezdetű beszédét,
ami a fekete
polgárjogi mozgalom jelentős állomása
volt.
1963-ban rövid időre megnyitottáka
Berlini Falat,
hogy az elszakított családok
találkozhassanak
1963-ban sikeres merényletet hajtottak
végre John
Fitzgerald Kennedy amerikai elnök ellen
1963-ban több ezer ember
életét kioltó
földcsuszamlás történt
Észak-Olaszországban
1963-ban útjára indult a
Vosztok–6
űrhajó, fedélzetén Valentyina
Tyereskovával, a világ első női
űrhajósával
1964-ben az utolsó XX. századi
görög
király lépett a trónra II. Konstantin
személyében
1964-ben egyesült Tanganika és
Zanzibár a
két országnévből alkotott
Tanzánia
néven
1964-ben Kína a világ
ötödik
nukleáris hatalmává vált,
miután
végrehajtotta kísérleti
robbantását
1964-ben Kína a világ
ötödik
nukleáris hatalmává vált,
miután
végrehajtotta kísérleti
robbantását
1964-ben Málta függetlenedett
Nagy-Britanniától
1964-ben megalakult a Palesztin
Felszabadítási
Szervezet
1964-ben Panamában tüntettek az
ország
függetlenségének
kiteljesítése
érdekében, amiaz amerikai rendőrökkel
folytatott
csatározáshoz vezetett, és
Panamában a
Mártírok Napjaként vonult be a
történelembe
1964-ben pedig az afrikai Zanzibárban forradalom
tört
ki, amely köztársaság
kikiáltásához vezetett.
1964-ben pedig az egyik legnagyobb eddig tapasztalt
földrengés rázta meg
Alaszkát, amelynek
erőssége 9.2-es fokozatú volt, és a
Nagypénteki földrengés néven
ismert.
1964-ben vietnámi háború
során
lezajlott Nam Dong-i csatban a kommunista Viet Cong által
indított támadást nagy
veszteségek
árán visszaverték a
szövetségesek
1964-benNew Yorkban bemutattáka"My Fair Lady"
című
mucicalt.
1965 -ben Gambia függetlenné
váltaz
Egyesült Királyságtól
ugyanekkor az
Egyesült Államok meghirdette az
úgynevezett
kölcsönös biztosított
megsemmisítés
elrettentő stratégiáját
1965-ben a Március intifáda
alkalmával
Bahreinben felkelés tört ki abrit gyarmati jellegű
jelenlét ellen
1965-ben a Szovjetunió elindította a
Venyera-3
űrszondát a Vénusz felé, amely
így az első
űreszköz lett, amely elérte egy másik
bolygó
felszínét.
1965-ben Alekszej Leonov végrehajtotta a
történelem első
űrsétáját
1965-ben az Egyesült Államok első
alkalommal
küldött harcoló csapatokat
Dél-Vietnámba
1965-ben befejeződött a második
vatikáni zsinat
1965-ben befejeződött Martin Luther King fekete
polgárjogi mozgalmának, Selma és
Montgomery
közötti békemenete
1965-ben e napon pusztított a
„virágvasárnapi
tornádó”, amely
során egyszerre 51 tornádó csapott le
az
Egyesült Államokra.
1965-ben először látogatott az
Egyesült
Államokba pápa, VI. Pál
személyében
1965-ben két emberrel a
fedélzetén elindult
a Gemini 3 kétszemélyes űrhajó a
Holdra
szállás
előkészítéseként
1965-ben Londonban és Washingtonban lezajlottak az
első
nagyszabású tüntetések a
vietnami
háború ellen
1965-ben Martin Luther King vezette polgárjogi
mozgalom
megkezdte harmadik, és egyben sikeres Selmai
menetét a
feketék teljes értékű
választójogáért
1965-ben VI Pál pápa és
Athenagorasz
pátriárka feloldották a keleti
és nyugati
egyház között 1054 óta
fennálló
kiközösítést
1966 Barbados, majd 1967-ben Dél-Jemen
függetlenné vált
Nagy-Brittaniától
1966-ban a Luna–9 szovjet holdszonda
leszállt a Hold
felszínére
1966-ban a Szovjetunió elindította a
Luna-programot
a pilóta nélküli Luna 9
űrhajóval
1966-ban átadták Budapest
második
aluljáróját a Blaha Lujza
téren,
1966-ban az amerikai hadsereg a vietnámi
háború során megkezdte Hanoi
bombázását
1966-ban Firenzét elöntötte az
Arno
folyó, amikor Velence is víz alá
került.
1966-ban Hold körüli
pályára állt
a szovjet Luna–10 űrszonda
1966-ban Kínában megkezdődött
a sok
millió ember életét kioltó
"kulturális forradalom" a Kínai Kommunista
Párt
által kiadott úgynevezett "május 16-i
bejelentéssel"
1967-ben a kommunista forradalmat
Kubából
Bolíviába exportálni igyekvő Che
Guevarát
elfogták, majd másnap
kivégezték
1967-ben a szovjet Venyera-program keretében
elindult a
Venyera-4 űrszonda
1967-ben az amerikai Detroitban súlyos faji
zavargások
1967-ben bemutatták a Hair" című
musicalt
1967-ben Berlinben egy erőszakos tüntetés
után
megalakult az anarchista Júnus 2-a Mozgalom, amely
több
terrorakciót hajtott végre a
későbbiekben
Nyugat-Németországban
1967-ben Gibraltár lakosai a
választásokon
Nagy-Britannia fennhatóságát ismerik
el
Spanyolország helyett
1967-ben Görögországban
hét éves
katonai diktatúra, az "Ezredesek rendszere" vette
kezdetét, miután katonatisztek puccsot hajtottak
végre
1967-ben Izrael annektálta
Kelet-Jeruzsálemet
1967-ben Izrael bekebelezte Kelet-Jeruzsálemet
1967-ben Izrael és Szíria
tűzszünetével
véget ért az arab államokkal
vívott "hat
napos háború".
1967-ben megkezdődött a Hatnapos
háború,
miután Izrael megtámadta Egyiptomot és
Szíriát
1967-ben Nigériában kitört a
csaknem
három éves Biafrai háború,
amely
során a Nagy Britanniától
függetlenedő
nigériai etnikumok csaptak össze a
hatalomért, amely
végül az északi iszlamista
nigériaiak
győzelmét hozta a déli keresztény
biafraiak
és beniniek ellenében.
1967-ben több mint 60 ország
képviselője
aláírta az Atomcsend-Egyezményt
1968-ban a délnyugat-afrikai
Szváziföld
függetlenné vált
1968-ban a későbbi Vörös
Hadsereg Frakció
tagjai több német áruházat
felgyújtottak
1968-ban a Khe Sanhi csatában az
antikommunisták
taktikai győzelmet arattak a vietnámi
háborúban
1968-ban a Magyar televízió bemutatta
az első
színes filmet A koppányi aga testamentuma
címmel
1968-ban a nagyhatalmak valamint hatvankét
másik
ország aláírta nukleáris
fegyverek
elterjedését megakadályozó
atomsorompó-szerződést
1968-ban a Varsói Szerződés csapatainak
inváziója kezdődött meg
Csehszlovákia ellen.
1968-ban a Vietkong csapatai
megtámadták Saigonban
az Amerikai Egyesült Államok
nagykövetségét, amire
válaszul ez
utóbbiak hadjáratot indítottak
1968-ban a vietnámi
háborúban a Viet Congok
meglepetésszerű támadást
indítottak
Dél-Vietnámban
1968-ban Alexander Dubček hatalomra
kerülésével megkezdődött a
kommunista
Csehországban az a reformfolyamat, amit"prágai
tavasz"-ként ismer a
történetírás
1968-ban az Izraeli csapatok és a palesztin Fatah
csapott
össze a Karamehi csatában, ahol sikerrel
visszaverték a terjeszkedő zsidó
államot.
1968-ban elindult az Apollo 8 űrhajó, amely
először
vitt embereket egy másik égitesthez, a Holdhoz.
1968-ban Martin Luther King fekete polgárjogi
harcos
merénylet áldozata lett Memphisben
1968-ban megkezdődött a párizsi
diáklázadás Nanterre-i Egyetem
elfoglalásával
1968-ban meggyilkolták Robert F. Kennedy
szenátort,
a korábban szintén meggyilkolt amerikai
elnök
öccsét.
1968-ban Mexikóváros Tlatelolco
negyedében
követtek el mészárlást a
tüntető
diákok körében
1968-ban pedig az amerikai polgárjogi mozgalom
egyik
tüntetésén vesztik többen
életüket
a rendfenntátók támadása
során
(Orangeburg mészárlás)
1968-ban pedig Martin Luther King elmondta utolsó
beszédét meggyilkolása előtti napon,
"Voltam a
hegycsúcson" címmel.
1968-ban visszatért a Földre az Apollo-8
űrhajó legénysége, akik
először
hagyták el az emberek közül a
föld
gravitációs mezejét, és a
Holdat
elérve megpillanthatták annak másik
oldalát, leszállásra alkalmas helyet
keresve
1968-banállt Hold körüli
pályára
az Apollo 8 űrhajó, amely először vitt embereket a
Holdhoz,
emellett pedig az űrhajózás
történetében először adtak
élő
tévéadást az űrhajósok az
űrből, amelyek
közül a legnagyobb hatást a
karácsony esti
adás váltotta ki, amikor is a
Bibliából
olvastak fel.
1969-ban Jan Palach prágai egyetemista a Vencel
téren felgyújtotta magát a
Prágai tavasz
Szovjetunió általi eltiprása elleni
tiltakozásul
1969-ben a Beatles megtartotta utolsó
nyilvános
koncertjét
1969-ben a prágai nemzeti múzeum előtt
felgyújtotta magát a szovjet
megszállás
elleni tiltakozásául Jan Palach cseh
diák.
1969-ben a Venyera-5 szovjet űrszonda landolt a
Vénuszon
1969-ben a vietnami háború ellen
sokszázezer
ember Washingtonban,
1969-ben az Apollo–11 az első űrhajó
leszállt
a Holdra, fedélzetén Neil Armstronggal
és Edwin E.
Aldrinnal
1969-ben az Apollo–12 űrhajó
legénysége leszállt a Holdra
1969-ben Bauer Sándor 17 éves
diák a Nemzeti
Múzeum kertjében felgyújtotta
magát a
fennálló kommunista rendszer elleni
tiltakozás
képpen
1969-ben John Lennon és Yoko Ono esküvőt
tartott
Gibraltáron
1969-ben Kairóban Jasszer Arafatot
nevezték ki a
Palesztin Felszabadítási Szervezet
vezetőjévé.
1969-ben kitört a szovjet-kínai
határkonfliktus az Ussuri folyón
1969-ben Líbiában Muammar
al-Kadhafipuccsal
átvette a hatalmat
1969-ben Mexikóban földet ért
a három
tonnás Allende meteorit, a világ
második
legnagyobb kőmeteorítja
1969-benaz Apollo–12 útjára
indult a Hold
felé, 2008-ban pedig az indiaiak juttatták el MIP
nevű
szondájukat ugyanerre a bolygóra.
1969-benPelé belőtte ezredik
gólját
1970-ben a Black Sabbath együttes kiadta a
világ első
haevy metal albumát
1970-ben a Fidzsi-szigetek függetlenné
vált
Nagy-Britanniától
1970-ben a Luna-17 szovjet űrhajó
leszállt a Hold
felszínére és a Holdra
bocsátotta a
Lunohod–1 holdautót, az első
holdjárművet
1970-ben az Egyesült Államokban
tüzet nyitott a
karhatalom a vietnami háború ellen
tüntető
diákokra
1970-ben az Észak-Írországi
Belfastban
több napos véres zavargás
kezdődött a katolikus
írek és a protestáns angolok
között.
1970-ben befejeződött az egyiptomi
asszuáni-gát 11 éves
építése
1970-ben életbe lépett az
atomsorompó-szerződés, amely
korlátozta a
nukleáris fegyverek elterjedését
1970-ben elindul a Szojuz–9 űrhajó,
amely az addigi
leghosszabb idejű repülést hajtotta végre
1970-ben első alkalommal ünnepelték meg
Föld
Napját
1970-ben Jordániában
polgárháború tört ki.
1970-ben Kanadában pedig ugyan ekkor
újabb
politikust rabolt el, majd gyilkolt meg a baloldali,
függetlenségi FLQ (Front de Libération
du
Québec) terrorszervezet (októberi
válság)
1970-ben Lengyelországban a gdyniai
hajógyárnál a katonaság
figyelmeztetés nélkül tüzet
nyit a reggeli
munkakezdésre érkező
munkástömegre. A
több száz polgári személy
életét kioltó
mészárlásokGomułka kommunista
pártfőtitkár bukásához
vezetnek.
1970-ben megalakult a Vörös Hadsereg
Frakció
baloldali terrorszervezett (RAF)
1971-ben a svájci nőknek megadták a
választójogot
1971-ben a Vörös Hadsereg
Frakció (RAF)
baloldali terrorszervezet német bankok ellen hajtott
végre támadásokat
1971-ben az Apollo-14 Antares nevű holdkompja
leszállt a
Holdra
1971-ben Föld körüli
pályára
állt az első űrállomás, a szovjet
Szaljut–1
1971-ben Kelet-Pakisztán független
állammá alakult, Banglades néven
1971-ben kitört a pakisztáni-indiai
háború
1971-ben megérkezett a Marshoz a
Mariner–9,a Mars
első műholdja
1971-ben pedig elindult az Apollo–14
holdexpedíció, amely harmadikként
landolt a Holdon.
1972-ban pedig a szovjet pilóta
nélküli Luna
20 űrhajó megérkezett a Holdra.
1972-ben ’48-as magyar
megemlékezésa
karhatalommal való összetűzésekhez
vezetett
1972-ben a dzsungelben megtalálták a
második
világháború óta
rejtőzködő
japán katonát
1972-ben a palesztin Fekete Szeptember elnevezésű
félkatonai csoport eltérített egy
Izraelbe
tartó repülőjáratot.
1972-ben a szovjet Venyera–8 szonda
elérte a
Vénusz felszínét
1972-ben a vietnami háború
során az
kommunista északiak indítottak
támadást a
déliek és az USA csapatai ellen, amely
esemény
"Húsvéti offenzíva néven
ismert.
1972-ben arab terroristák
eltérítették a német
légitársaság
repülőgépet, amelynek
során elérték, hogy szabadon
engedjék a
zsidó sportolókat az 1972-es
olimpián
meggyilkoló terroristákat.
1972-ben az angol hadsereg Londonderryben tüzet
nyitott a
fegyvertelen ír tüntetőkre az
úgynevezett
Véres Vasárnapon
1972-ben az Apolló 17-tel végrehajtott
utolsó emberes Hold-repülés
legénysége
visszatért a Földre
1972-ben az Apollo-16 Orion nevű holdkompja
leszállt a
Hold felszínére.
1972-ben az IRA bombamerényletet hajtott
végre
1972-ben az IRA ír terrorszervezet a
Véres
péntek néven ismertté vált
napon 22 bomba
felrobbantásávalterrortámadást
hajtott
végre Belfastban
1972-ben Az USA elindította a Pioneer–10
űrszondát a Naprendszer külső bolygóinak
felkutatására
1972-ben elfogták a baloldali
Vörös Hadsereg
Frakció terrorszervezet vezetőjét, Ulrike
Meinhofot
1972-ben elindult az Apollo–16 űrhajó.
1972-ben Izrael megtámadta Egyiptomot a szuezi
válság kezdetén.
1972-ben Kádár véget vetett
a szabadabb
gazdaságpolitikát jelentő 68’-as
új
gazdasági mechanizmusnak, és
ígyismét
szélső balos fordulatot vett a magyar proletár
diktatúra.
1972-ben Moszkvában Richard Nixon és
Leonyid
Brezsnyev aláírta a SALT-1 egyezményt
a
hadászati fegyverek
korlátozásáról
1972-ben pedig a Mariner–9 amerikai űrszonda
megkezdte a
Mars feltérképezését.
1972-ben pusztító
földrengés
rázta meg Nicaraguát
1972-ben több mint két hónap
után
sikerült megmenteni az Andokban lezuhant
repülőjárat
túlélőit
1972-ben újabb amerikai
bombázási
hullám indult Észak-Vietnam ellen
1972-ben útjára indult az
utolsó amerikai
holdexpedíció az Apollo–17
űrhajóval
1972-bena „fekete szeptember”
névre keresztelt
támadás alkalmával a palesztinok
támadást intéztek az izraeli
sportolók ellen
1973-ban elindult a SzovjetLuna 21 űrmisszió
1973-ban elkezdődött az amerikai csapatok
kivonása
Vietnamból.
1973-ban Görögországban
véget ért
a katonai diktatúra, és
proklamálták a
köztársasági
államformát
1973-ban Nagy-Britannia és
Franciaország
diplomáciai kapcsolatokat létesített a
korábban el nem ismert
kelet-németországi
Német Szocialista
Köztársasággal
1973-ban palesztin hajtottak végre
terrortámadást a római 's Leonardo da
Vinci
repülőtéren
1973-ban Párizsban az Egyesült
Államok
és Vietnam képviselői
aláírták azt a
békeszerződést, amellyel véget
ért a sok
éves vietnami háború.
1973-ban pedig a közel-keleti
hadieseményekkel
összefüggésbenmegkezdődött az
olajválság.
1973-ban pedig az utolsó amerikai katona is
elhagyta
Vietnamot.
1973-ban pedig fellőtték az USA első
űrállomását a Skylabot.
1403-ban
svájci Appenzell ésa St. Gallen kantonok csaptak
össze az előbbiek sikerével a Vögelinseggi
csatában
1973-ban Svédországban XVI.
Károly
Gusztáv kezdte meg uralkodását
1973-ban VI. Pál pápa üresnek
nyilvánította az esztergomi érseki
széket,
miután Mindszenty József
bíboros-hercegprímást
nyugállományba
helyezte.
1973-banmegnyílt a Sydney Operaház
1974-ben a közép-amerikai Grenada szigete
kikiáltotta függetlenségét az
Egyesült
Királyságtól
1974-ben a palesztinok hajtottak végre
terrortámadást egy izraeli iskola ellen.
1974-ben az ír
függetlenségért
harcoló IRA terrorszervezet bombamerényletet
hajtott
végre Angliában
1974-ben az Ulsteri Önkéntes Erő (UVF)
nevezetű
protestáns terrorszervezet hajtott égre
véres
bombatámadást az írországi
Dublinban
1974-ben baloldali katonai puccsot hajtottak végre
Portugáliában, amely az alkotmányos
rendszer
kialakulásához vezető forradalmi időszak
kezdetét
jelentette
1974-ben lezárulta izraeli Jom Kippur
háború
egyiptomi része.
1974-ben Törökország
megszállta
Észak-Ciprust
1974-ben útjára
indították a
Szaljut–4 szovjet tudományos
célú
űrállomást
1975 -ben a Vietnami
Köztársasági Hadsereg
súlyos vereséget szenvedett el a kommunista
Vietkongtól
1975-ban megkezdődött Saigon amerikaiak
által
történt evakuálása a vietnami
háború
végjátékaként
1975-ben a baloldali Vörös Hadsereg
Frakció
követett el merényletet Stockholmban,
követelve
bebörtönzött társaik szabadon
engedését.1058-ban III. Dunkeld-házi
Malcolm lett
Skócia uralkodója
1975-ben a nemzetközi gyermeknap
alkalmából
átadták Zánkán a balatoni
úttörővárost
1975-ben a Viking-program keretében elindult a
Viking 1
szonda a Mars felé,
1975-ben Junko (Yunko) Tabei első nőként
megmászta
a Mount Everestet.
1975-ben pedig Kambodzsában megkezdődött
a
vörös Khmerek négyéves
rémuralma.
1975-ben pedig véget ért a vietnami
háború Saigon elestével, ahol
akommunista erők
vették át az
irányítást.
1975-ben VI. Pál pápapedig 1975-ben
szentté
avatta Elizabeth Ann Setont, aki így az Egyesült
Államok első szentje lett.
1975-benaz indonéz hadsereg elfoglalta
Kelet-Timort
miután az kikiáltotta
függetlenségét
Portugáliától
1976-ban a kommunista Vörös Khmer jutottak
hatalomra
Kambodzsában, több millió ember
pusztulását okozva
1976-ban a libanoni
polgárháború
idején palesztin milicisták hajtottak
végre
mészárlást Damour
keresztény lakosai
között
1976-ban a palesztin-izraeli konfliktussal
összefüggésben terroristák
eltérítették az Air France egyik
járatát.
1976-ban a Viking–1 űrszonda leszállt a
Marson
1976-ban Argentínában puccsal
eltávolították Isabel Peron
elnöknőt,
és hat éves diktatúra vette
kezdetét
1976-ban az IRA meggyilkolta Dublinban az Ír
Köztársaság brit
nagykövetét
1976-ban az izraeliek sikeres akcióval
kiszabadították a palesztin
terroristák
által túszul ejtett utasokat az ugandai Entebbe
repülőterén
1976-ban Dél-Afrikában kitört
az elnyomott
feketék által vezetett Soweto
felkelés, amely a
fehér kormány által
elkövetett
tömegmészárlásba torkollott
1976-ban Guatemalát és Hondurast
rázta meg
rendkívüli erejű földrengés.
1976-ban Montréalban megkezdődött a XXI.
nyári
olimpia.
1976-ban VI. Pál pápa Lékai
Lászlót esztergomi érsekké
nevezte ki
1977-ben a baloldali Vörös Hadsereg
Frakció
(RAF) terroristái meggyilkolták az NSZK
főállamügyészt.
1977-ben a Mogadishu-i repülőtéren a
német
terrorellenes kommandó sikeresen kiszabadította a
palesztinok által eltérített Lufthansa
repülőgép utasait, amely akcióval a
terroristák a német Vörös
Hadsereg
Frakciót kívánták
támogatni.
1977-ben a naprendszer elhagyására is
képes
Voyager-2 űrszonda indult útjára, amely
meglátogatta az Uránuszt és a
Neptunuszt.
1977-ben a német Vörös Hadsereg
Frakció
elrabolta a később általuk meggyilkolt Martin
Schleyert,
a német gyáriparosok vezetőjét.
1977-ben a Richter-skála szerinti 7.2
erősségű
földrengés hatalmas
pusztítást vitt
végbe Bukarestben, több mint ezer
emberéletet
követelve.
1977-ben a spanyol demokratikus átmenetet
megzavarta a
baloldaliak ellen elkövetett merénylet. Az
1977-ben a Vörös Hadsereg
Frakció által
elkövetett számos gyilkosság,
emberrablás
valamint gépeltérítés
után a
terrorszervezet bebörtönzött tagjainak
rejtélyes
öngyilkosságával, és a
velük
szövetkezett palesztin
gépeltérítők
lelövésével véget
ért az
úgynevezett "Német Ősz".
1977-ben az Egyesült Államokban
kipróbálták a neutronbombát
1977-ben bemutatták a Csillagok
Háborúja
című kultfilmet
1977-ben bevezették Magyarországon a
szocialista
országokba érvényes
„piros”
útlevelet
1977-ben felfedezték az Uránusz
gyűrűjeit és
pályára állt a Mars űrszonda, hogy
leszállásra alkalmas helyeket keressen a
Bolygón.
1977-ben feltehetően örmény
szeparatisták
három bombát robbantottak Moszkvában.
1977-ben kitört a Kadhafi által vezetett
Líbia
támadásával a Sadat által
vezetett Egyiptom
sikerével záruló négy napos
egyiptomi-líbiai háború.
1977-ben Leonyid Brezsnyev került a Szovjet
diktatúra
élére
1977-ben pedig harmincnégy magyar
értelmiségi
szolidaritásáról
biztosította a csehszlovák Charta '77
szabadság
mozgalmat.
1977-ben pedig VI. Pál pápa a
Vatikánban
fogadta Kádár Jánost.
1977-ben Prágában
nyilvánosságra
került az emberi jogokkal foglalkozó Charta '77
1978-ban a Szent Korona visszaérkezett
Magyarországra az Amerikai Egyesült
Államokból.
1978-ban az IRA súlyos merényletet
követett el
Belfast mellett
1978-ban II. János Pál
személyében
új pápát választott a
Katolikus
Egyház.
1978-ban II. János Pál
személyében
új pápát választott a
Katolikus
Egyház.
1978-ban Izrael megszállta Dél-Libanont
1978-ban palesztin terroristák hajtottak
végre
merényletet izraeliek ellen a közel-keleti
konfliktus
részeként
1978-ban pusztító
földrengés
rázta meg az iráni Tabas
városát.
1978-ban Spanyolországban elfogadták a
Franco
diktatúra utáni demokratikus alkotmányt
1979-ben Angliában megjelent a Pink Floyd lemeze,
"A Fal"
cammel
1979-ben az iráni sah Egyiptomba menekült
1979-ben II János Pál pápa
hivatalos
látogatást tett
szülőhazájában,
Lengyelországban, így őlett az első
pápa ,aki
ellátogatott egy kommunista országba.
1979-ben II. János Pál pápa
felszólalt az ENSZ
közgyűlésén.
1979-ben kalkuttai boldog Teréz anya
Nobel-békedíjat kapott.
1979-ben Katalónia
autonómiát kapott
Spanyolországban
1979-ben kikiáltották az
Iráni Iszlám
köztársaságot
1979-ben kitört a rövid
kínai-vietnami
háború, amelyben Kína
sikertelenül
próbálta megakadályozni
Vietnámot a
vörös khmerektől megtisztított Kambodzsa
ellenőrzésétől.
1979-ben Margaret Thatcher első nőiminiszterelnök
megalakította konzervatív
kormányát
Angliában
1979-ben pedig az afganisztáni
háború
során a szovjet csapatok elfoglalták Kabult.
1979-ben Teheránban az iráni
iszlám
forradalom során,radikális csoportok
megszállták az amerikai
nagykövetséget,
és az ott tartózkodó amerikaiakat 444
napig
fogságban tartották, tiltakozásul az
Egyesült
Államok monarchiát támogató
politikája miatt.
1979-ben Vietnam lerohanta Kambodzsát,
véget vetve
a vörös khmerek Pol Pot által vezetett
rémuralmának.
1979-ben a szovjet csapatok
megtámadták
Afganisztánt
1980-ban a dél-koreai Gwangju
városbán
véresen levertékdiktatúra ellen
fellázadt
polgárokat (Gwangju
mészárlás)
1980-ban a lengyel kormány és a
sztrájkoló munkások Gdańskban
megállapodást írtak alá,
amely
eredményeképpen létrejött a
Szolidaritás Szakszervezet
1980-ban Algériát, 1986-ban El
Salvadort
rázta megpusztító
földrengés.
1980-ban Dél-Olaszországotsokezer
halálos
áldozatot követelő földrengés
rázta meg
1980-ban feltehetően neofasiszta terrorszervezet robbantott
bombát a bolognai pályaudvaron, 85 ember
halálát okozva
1980-ban kitört a Mount Saint Helens
vulkán
Észak-Amerikában.
1980-ban kitört az Irak-iráni
háború
1980-ban Ronald Reagen lett az Egyesült
Államok
elnöke
1980-ban sikeres katonai puccsot hajtottak végre
Törökországban.
1980-banFarkas Bertalan első magyarként elindult a
világűrbe
1981-ben Ali Agca merényletet
kísérelt meg
II. János Pál pápa ellen a
római Szent
Péter téren
1981-ben az iráni hadsereg
ellentámadást
indította megszálló irakiak ellen
1981-ben az iráni-iraki háborban a
délnyugat-iráni Dezfuli csatában
vívtak
véres ütközetet a
szembenálló felek
döntetlen eredménnyel
1981-ben befejeződött az IRA tagjainak
hét
hónapos, tíz halálos
áldozattal
járó
éhségsztrájkja az
észak-írországi Maze
börtönben
1981-ben Ghánában, 1983-ban
Nigériában hajtottak végre puccsot
1981-ben Lengyelországban Jaruzelski
tábornok
irányításával
hadiállapotot
(vezettek be, és ezzel felszámolták a
Szolidaritás mozgalmat
1981-ben Veronában
Dozierdandártábornokot
elrabolta a Vörös Brigád terrorszervezet
1982-ben a falklandi háború
során
megkezdődött a Goose Green-i csata, amely a britek
győzelmét hozta az argentinok felett
1982-ben a Falkland-szigeteki háborúban
argentin
vadászgépek elsüllyesztették
a HMS Sheffield
brit rombolót
1982-ben a korábbi állapotok
helyreállításával
véget ért a
Falkland-szigeteki háború Anglia és
Argentína között
1982-ben a szíriai
polgárháborúban a
világi, szocialista
irányultságú Baath
párt lerombolta a lázadó
Muzulmán
Testvériség központját, Hama
városát a benne élő lakók
nagy
részét legyilkolva
1982-ben a szovjet Venyera 14űrszonda megérkezett
a
Vénuszhoz
1982-ben Andropov lett a Szovjetunió vezetője
1982-ben Argentin katonai egységek
elfoglalták a
Nagy-Britanniához tartozó Falkland-szigeteket.
1982-ben Helmut Kohlt vette át az NSZK-ban
kormányzását
1982-ben kiszabadult
fogságából Lech Wałęsa
lengyel ellenzéki vezető
1982-ben kitört az Izrael győzelmével
végződő
libanoni háború
1983-ban a szovjet légierő lelőtte a
Dél-Koreai
Légitársaság polgári
repülőjáratát
1983-ban Ausztráliában kitört
a
hamvazószerdai bozóttűz.
1983-ban kibocsátották az ezerforintos
bankjegyet
1983-ban Lengyelországban hivatalosan
visszavonták
az egy évvel korábban bevezetett kommunista
statáriumot.
1983-ban lezajlott Anglia legnagyobb fogoly
szöktetési akciója Maze
börtönből, ahonnan
az Ír Köztársasági Hadsereg
38 tagját
szabadította ki az IRA
1983-ban pedig az IRA robbantott bombát a londoni
Harrods
áruházban.
1983-ban pedig Ronald Reagan amerikai elnök
meghirdette a
Szovjetuniót később anyagi csődbe
juttatóűrfegyverkezési programot.
1983-banpedig első útjára indult az
amerikai
Challenger űrrepülőgép.
1984 -ben pedig megjelent a kereskedelmi forgalomban az első
Apple Macintosh számítógép.
1984-ben átadták a forgalomnak a
kiszélesített Árpád hidat
és a
metró Élmunkás tér(ma Lehel
tér)
és Árpád híd
közötti
szakaszát
1984-ben az angliai Cortonwoodban megkezdődött az
egy
évig tartó, de végül a brit
konzervatív kormány
megerősödésével
végződő országos bányász
sztrájk
1984-ben az ír
függetlenségért
harcoló IRA terrorszervezet sikertelen
bombatámadást hajtott végreMargaret
Thatcher brit
miniszterelnök ellen
1984-ben Konstantin Csernyenkó lett a
Szovjetunió
diktátora
1984-ben megnyitották a XXIII. nyári
olimpiai
játékokat Los Angelesben
1985-ben a Vörös Hadsereg
Frakció (RAF) tagjai
lakásában meggyilkolták azMTU
repülőgépmotor-gyár
elnökét
1985-ben aláírták az
európai
határokat
átjárhatóvá tevő schengeni
egyezményt.
1985-ben az IRA véres merényletet
hajtott
végre az ulsteri rendőrség ellen
1985-ben erős földrengés rázta
meg
Mexikót.
1985-ben Gorbacsov lett a Szovjetúnió
elnöke.
1985-ben kitört a Nevado del Rui vulkán
Kolumbiában, amely következtében
több mint 25
ezer ember vesztette életét, miután
több
várost elpusztított a völgyekbe
lezúduló törmelék
1985-ben Mihail Gorbacsovot
választották meg a
Szovjetunió Kommunista Pártjának
főtitkárává
1985-ben palesztinok hajtottak végre
terrorcselekményeket a bécsi és
római
repülőtereken
1986-ban a ’48-as magyar
megemlékezésa
karhatalommal való összetűzésekhez
vezetett, amely
esemény a „lánchídi
csata”
néven vált ismertté.
1986-ban a Challenger űrrepülőgép a
fellövése után felrobban
1986-ban a Fülöp szigeteken forradalom
tör ki,
amely elűzte Marcos diktátort
1986-ban a Fülöp-szigeteken
megdöntötték Ferdinand Marcos
elnök
diktatúráját
1986-ban a Srí Lanka-i kormányerők
tömeggyilkosságot hajtottak végre a
kisebbségi tamil civilek között
Akkaraipattuba
ugyanekkor a Szovjetunióelindította a Mir
űrállomás első elemét.
1986-ban a történelem legnagyobb
atombaleset
következett be, amikor felrobbant a csernobili atomerőmű egyik
blokkja a Szovjetunióban.
1986-ban a Vörös hadsereg
Frakció (RAF) –
autóba rejtett pokolgéppel –
megölte a Siemens
cég egyik igazgatósági
tagját.
1986-ban az Európai Gazdasági
Közösség elfogadta
jelképéül a Szűz
Mária csillagaival díszített
európai
zászlót.
1986-ban Iszlám
szélsőségesek
bombamerényletet követtek el Nyugat-Berlinben,
amire
válaszul az USA Líbiát
bombázta
1986-ban Moszkvában megnyitották a
szovjet
kommunista párt XXVII. kongresszusát, amelyen
Mihail
Gorbacsov pártelnök radikális
gazdasági
reformokat hirdetett meg és új
cselekvési program
kidolgozását jelentette be, amely folyamat
peresztrojka
néven ismert
1986-ban Olof Palme svéd
miniszterelnököt
meggyilkolták Stockholmban
1986-ban pedig a Duna Kör
környezetvédelmi
sétáját a rendőrség
feloszlatta.
1987-ben a Baszk ETA terrorszervezet végrehajtotta
legerőszakosabb bombatámadását
Spanyolországban
1987-ben az IRA robbantásos merényletet
hajtott
végre Észak-Írországban.
1987-ben az izraeli-palesztin konfliktus során a
palesztin
függetlenségi törekvések
elérése
végett megkezdődött a hat éves első
intifáda.
1987-ben iraki repülőgépek hajtottak
végre
támadást az amerikai flotta ellen.
1987-ben Mathias Rust német sportrepülő
kijátszva a szovjet légvédelmet
Cessna-172
típusú gépével
leszállt
Moszkvában a Vörös térre,
megmutatva az orosz
haderő gyengeségét.
1987-ben megkezdődött a lakitelki
találkozó, a
rendszerváltozás fontos eseménye
1987-benMekkában a szaúdi
biztonsági erők
tüzet nyitottak a lázongó
iráni
zarándokokra, több száz ember
halálát
okozva
1987-benpBrassóban 20 ezer munkás
és
diák tiltakozott a Ceauşescu-rendszer ellen,
amithalálos
áldozatok árán a rendőrség
és a
katonaság fojtott el.
1988-ban a Palesztin Nemzeti Tanács
kikiáltotta a
független palesztin államot
1988-ban aláírták az
Afganisztán-szerződést, amely
révén a
Szovjetunió megkezdte az 1979 óta
megszállt
Afganisztán
kiürítését.
1988-ban az eritreai függetlenségi
háborúban megkezdődött az Afabeti csata,
amelybenaz
eritreai függetlenségi erők döntő
győzelmet arattak
Etiópia felett.
1988-ban az iraki-iráni
háborúban Irak
megkezdte Teherán
rakétatámadását
1988-ban Budapesten mintegy 3000 egyetemista és
főiskolás tüntetett a bős–nagymarosi
vízlépcső
megépítése ellen.
1988-ban Észtország elsőként
deklarálta függetlenségét a
Szovjetuniótól
1988-ban ismét fellángoltak a
harcokIrak és
Irán között
1988-ban lezajlott a "Gyertyás
tüntetés"
Pozsonyban, amelyaz első kommunista ellenes
tömegtüntetés volt a80-as évek
során
Csehszlovákiában
1988-ban Magyarországon nagy
tüntetés zajlott
aromán nagykövetség előtt
falurombolás miatt.
1988-ban pedig Mihail Gorbacsovot,
választották a
Szovjetunió államfőjévé.
1988-ban pusztító erejű
földrengés
rázta meg Örményországot
1989-bem az utolsó szovjet csapat is elhagyta
Afganisztán területét, az
afganisztáni
háború és tíz
évi
megszállás után
1989-ben közel 30 év
után ismét
megnyílt Berlinben a Brandenburgi kapu
1989-ben a forradalmi Romániában
letartóztatták Nicolae Ceausescu
diktátort
1989-ben a kolumbiai drogbárók
totális
háborút hirdettek a kormányzat ellen
1989-ben a libanoni parlament elfogadta a katolikusok
és
muszlimok közötti
megbékélésről
szóló dokumentumot, ennek
következtében egy
év múlva véget ér a hosszas
polgárháború
1989-ben a magyar-osztrák határon
megkezdődött
a műszaki zárrendszer, a
„vasfüggöny”
felszedése
1989-ben átvágták
Magyarországon a
vasfüggönyt,
1989-ben az afganisztáni
háború
lezárása után az utolsó
szovjet hadtest is
elhagyta az ország fővárosát, Kabult.
1989-ben az ír
függetlenségért
küzdő IRA nevű terrorszervezet
bombatámadást hajtott
végre a Ternhill-i angol laktanya ellen.
1989-ben Csehszlovákiában egy
prágai
diáktüntetéssel megkezdődik a
szocialista rezsim
bukásához vezető "bársonyos forradalom"
1989-ben először és
utoljáéra
járt pápánál szovjet
államfő Mihail
Gorbacsov személyében, akit II. János
Pál
pápa fogadott a Vatikánban.
1989-ben hivatalosan is véget ért a
Szovjetunió afganisztáni
háborúja
1989-ben kikiáltották aa III. Magyar
Köztársaságot
1989-ben Lipcsébenrendszer ellenes
tömegtüntetést tartottak, amire 1953
óta nem
volt példa az NDK-ban.
1989-ben Magyarország bejelentette, hogy az
országban összegyűlt keletnémet
menekülteket
nyugatra engedi
1989-ben Magyarországon a XX. századi
rendszer
változtatási folyamat
részeként újra
temették az 56-os magyar forradalom számos
vezetőjét.
1989-ben Magyarországon megalakult a
rendszerváltozást
levezénylőEllenzéki
Kerekasztal.
1989-ben Magyarországon megkezdődtek a
háromoldalú politikai egyeztető
tárgyalások
az ellenzéki erők és a
diktatúrát
fenntartó szocialista párt
között a
békés politikai átmenetről.
1989-ben megkezdődött a berlini fal
lebontása, az NDK
megnyitotta határait az NSZK irányába
1989-ben megkezdődött a szovjet csapatok
részleges
kivonása Magyarországról.
1989-ben megkezdődött Sopronnál a
Páneurópai piknik, és a megnyitott
határszakaszon tízezernyi
NDK-állampolgár
menekült át nyugatra
1989-ben megválasztották a
Szovjetunió
utolsó elnökét Mihail Gorbacsov
személyében
1989-ben összeült az MSZMP
utolsókongresszusa.
1989-ben pedig a cseh bársonyos forradalom
idején
sok százezer ember tüntetett
Prágában a
proletárdiktatúra ellen.
1989-ben pedig a temesvári templom
körül
több száz ember élőláncban
megakadályozta Tőkés László
református lelkész
kilakoltatását,
és ezzel kitört Ceauşescu kommunista
diktatúrája ellen a romániai
forradalom.
1989-ben pedig az amerikai csapatok
megdöntötték
a Panamát uraló drogkereskedő, Noriega
hatalmát.
1989-ben Pekingben, a Tiananmen téren (a Mennyei
Béke terén) a hatóságok
tűzfegyvereket
és páncélosokat bevetve
brutálisan
szétverték a diákok több
napja tartó
tüntetését.
1989-ben Sopronnál a magyarok és
osztrákok
átvágták a
"Vasfüggöny"
drótkerítését, amivel
megkezdődött a
műszaki zár felszámolása
1989-ben Temesváron kitört a
romániai
forradalom, amikor a tömeg megakadályozta
Tőkés
László püspök
letartóztatását.
1989-benelhangzott Pozsgay Imre bejelentése, hogy
1956
népfelkelésnek tekinthető, ezzel
megkérdőjelezte a
Kádár-rendszer
létjogosultságát.
1990-ben a a Fekete szombatként ismert napon a
szovjet
Vörös Hadsereg gyilkolt meg több
száz
azerbajdzsáni civilt Bakuban a
függetlenedési
törekvésekkel
összefüggésben.
1990-ben a diktatúra után
megtartották az
első szabad választásokat
Magyarországon
1990-ben a marosvásárhelyi
magyarellenes pogrom
elérte tetőpontját, amely esemény
fekete
március néven ismert, és 5
halálos
áldozattal jártak az
összecsapások a
magyarok, valamint a románok között
1990-ben a Szovjetunió
felbomlásának
állomásaként a Szovjet Kommunista
Párt
lemondott az egyeduralomról
1990-ben egyesült az NDK és az NSZK,
1990-ben elkészült az első ismert World
Wide Web
oldal.
1990-ben Göncz Árpád lett a
III. Magyar
Köztársaság elnöke
1990-ben Irak lerohanta Kuvaitot, és ezzel
megkezdődött az első
öbölháború.
1990-ben kiszabadult 27 évi
fogságából Nelson Mandela,
dél-afrikai
fekete aktivista.
1990-ben Lettország kikiáltotta
függetlenségét a
Szovjetuniótól.
1990-ben Litvánia
kinyilvánította
függetlenségét
1990-ben Magyarország e napon írta
alá az
itt állomásozó szovjet csapatok
kivonásáról
szóló
megállapodást Moszkvában
1990-ben Magyarországon megalakult a szocialista
diktatúra utáni első demokratikusan
választott
magyar kormány.
1990-ben Marosvásárhelyen
megkezdődött a
fekete március néven
elhíresült magyarellenes
pogrom a román lakosság
részvételével.
1990-ben megkezdődött Magyarországon a
taxisblokád
1990-ben megszűnt a Szovjetunió és
létrejött Oroszország
1990-ben népszavazás
döntött
Észtországban a
Szovjetuniótól való
elszakadás mellett.
1990-ben Ózdon a magyar vaskohászat
történetének legnagyobb
balesetében 13-an
vesztik életüket
1990-ben Örményország
és
Türkmenisztán ekkor vált ki a
széteső
Szovjetunióból.
1990-ben pedig hivatalosan is befejeződött a berlini
fal
lebontása.
1991-ben A "Sivatagi Vihar hadművelet" keretében
francia
csapatok nyomultak be Irakba
1991-ben a délszláv
polgárháború során
megkezdődött
Szlovéniában a "tíznapos
háború",
ami Szlovénia
függetlenségéhez vezetett.
1991-ben a szerbek megkezdték a
jugoszláv
polgárháborúban Dubrovnik
ostromát.
1991-ben a Vörös Hadsereg
Frakció sikertelen
merényletet hajtott végre a bonni amerikai
nagykövetség ellen.
1991-ben Amerikai Egyesült Államok
hadereje
összehangolt légi, szárazföldi
és
tengeri támadást indított Irak ellen
az első
Iraki-háborúban.
1991-ben az Egyesült Államok
megindítottaa
„Sivatagi Vihar hadművelet” Irak ellen
1991-ben az észt függetlenség
védelmében tüntető észt
polgárokra
tüzet nyitottak a felbomló Szovjetunió
katonái Vilniusban.
1991-ben az Európai
Közösség elismerte
Észtország , Lettország és
Litvániafüggetlenségét
1991-ben az IRA ír terrorszervezet
merényleteket
hajtott végre londoni pályaudvarokon.
1991-ben az USA és a Szovjetunió
aláírták anukleáris
fegyverek
visszaszorítását
célzó START
szerződést
1991-ben Borisz Jelcin lett Oroszország
köztársasági elnöke.
1991-ben Budapesten aláírták
a szocialista
Varsói Szerződés
megszüntetéséről
szóló megállapodást
1991-ben Csecsenföld elszakadt a
Szovjetuniótól
kinyilvánítva
függetlenségét.
1991-ben Dél-Oszétia
függetlenedett
Grúziától
1991-ben felbomlott a világ legnagyobb
területű
állama, a kommunista Szovjetunió, és
megalakult a
Független Államok
Közössége (FÁK)
1991-ben Horvátország és
Szlovénia
elszakadt Jugoszláviától,
és
kikiáltották
függetlenségüket.
1991-ben Kirgizisztán és
Üzbegisztán
kinyilvánította
függetlenségét a
bomlásban lévő
Szovjetuniótól
1991-ben Litvánia
népszavazáson
döntöttSzovjetuniótól
való
függetlenedésről
1991-ben Magyarországot elhagyta az
utolsó szovjet
katona is, így véget ért az
ország negyven
éves idegen megszállás
1991-ben megkezdődött a szlovén
szerbtíznapos
háború
1991-ben megkezdődött a Visegrádi
Találkozó, ahol Magyarország,
Csehország
és Lengyelország között
szervezett
együttműködés jött
létre a szocializmus
bukása után
1991-ben megkezdődött Vukovár
két
hónapos ostroma a Délszláv
háborúban, amelyet végül a
szerbek
elfoglaltak a horvátoktól.
1991-ben megszűnt a Varsói Szerződés
szervezete
1991-ben megszűntszocialista katonai
szövetség a
Varsói Szerződés tagállamainak
egyezményével.
