Születésnapi Újság
történelmi összefoglalóval,

egyedi fedlappal,

oklevéllel

régi újságok beszerzése pontos dátum szerint

múltidézés régi újságokkal

Több száz hazai és külföldi újságból válogathat!

 

Elérhetőség:

ajandekujsag@gmail.com

La Famiglia Történész Iroda


SZÜLETÉSNAPI ÚJSÁG


Születésnapi újság készítéséhez küldje el a pontos dátumot,

oklevélhez a megfogalmazandó adatokat. Ennek ismeretében tudjuk tájékoztatni a fellelhető dokumentumok listájáról és a megrendelés menetéről.

A születésnapi újságok teljesen követik az eredeti dokumentum kinézetét, élethűek, lapozhatóak.

 


Szimpla születésnapi újság - 5.000,-Ft


Tartalmazza a kiválasztott dokumentumokat 12-16 oldal terjedelemben

Megrendelő


Normál születésnapi újság - 9.000,-Ft


Tartalmazza a kiválasztott dokumentumokat16-20 oldal terjedelemben, tetszőleges képpel és szöveggel ellátott karton fedlapot, hátlapot, történelmi összefoglalót

Megrendelő

        

Egyedi születésnapi újság10.000,-Ft


Tartalmazza az újság cikkei közé szerkesztett megbízó által küldött tetszőleges fényképet, szöveget, illetve az általunk megfogalmazott híradást, történelmi összefoglalót, fedlapot, hátlapot

Megrendelő

   

Speciális születésnapi újság 12.000,-Ft


A fentieken túl tartalmazza a szülőhelyre, illetve tetszőleges településre vonatkozó helytörténeti leírást

Megrendelő

    

Teljes születésnapi újság 18.000,-Ft

A fentieken túl tartalmazza a megadott családnév jelentésére vonatkozó etimológiai összefoglalót, valamint a középkori oklevelekben, illetve a XVIII. századi  anyakönyvekben  történő jelentősebb előfordulásra vonatkozó adatokat.

Megrendelő

Évről évre születésnapi újság - 20.000,-Ft-tól

Tartalmazza valamennyi év legfontosabb eseményeit az azokról szóló szóló újságlapok alapján, minden évből két oldalon. Ezen kívül tartalmazza a születésnap évében és napján megjelent lapot, történelmi összefoglalót.
(Az ajánlott, elsőbbségi  postaköltség + 1200,-Ft, amelyet a megbízó áll)
 

Az egyes részek leírása:

Születésnapi újság

 

A jelen szolgáltatás személyre szabott történettudományi kutatást foglal magában. A megbízó úgynevezett szekunder források alapján áttekintést kap a megadott év eseményeiről kisebb történelmi elemzéssel, és kézhez kapja az általa kiválasztott primer forrást, amely lehet napilap, levéltári irat, illetve tetszés szerinti bármely más dokumentum.


képA születésnapi újság lehetővé teszi, hogy az ünnepelt olyan kordokumentumokba tekintsen bele, amelyek már kinézetükkel is tanúsítják a születés évének korszellemét, divatját, ezen felül természetesen az aktuális hírek és cikkek teszik érdekessé a születésnapi újságot. Mind e mellett az a lehetőség, hogy korabeli rádió dokumentumokat is fel tudunk kutatni, további izgalmas időutazást tesz lehetővé az ünnepelt számára.

 Minták

A kivitelezés igyekszik követni az eredeti dokumentum formáját, mind színben, mind technikailag, így például egy-egy újság lapozható, kétoldalas, sárgás lapra készül. Külön kartonborítót biztosítunk, amelyen személyes üzenetek, feliratok jeleníthetőek meg, az újságba pedig az ünneplő közönség által elrejtett cikket, képet lehet elhelyezni.

 

Az összeállítást az adott személy születési napjáról és évéről készült egyedi történelmi összefoglaló teszi gazdagabbá. Külön igényelhető tekjes korszakot áttekintő összefoglalás is.

 

Köttetés lehetséges, amelnyek ára a feliratozással együtt 13 ezer forint.

Amennyiben újságlapozó, újságolvasó pálcát szeretne beszerezni, javasoljuk, keresse fel a www.korbasket.hu oldalt, ahonnan ezt közvetlenül megrendelheti.

Oklevél

Az oklevél megszövegezése a megbízó által rendelkezésre bocsátott adatok alapján történik. A kézműves papírra nyomott születésnapi - illetve egyéb évfordulós - régies szövegezésű oklevél lehetőséget nyújt arra, hogy különleges módon emlékezzünk meg egy fontos eseményről, de akár hosszabb családtörténeti összefoglaló is rendelhető ilyen formában.

Plusz szolgáltatások:

Családnév jelentésének, kialakulásának feltárása

(Az etimológiai kutatásnak akkor van jelentősége, amikor a név jelentése már homályba vész)

A név középkori, újkori okleveles említésének feltárása

Számos összeírás, valamint peres irat maradt fenn a XV. századtól a XVIII. századig, amelyekben előfordulhat egy-egy keresett név, illetve megadott települések korai lakosságának, jobbágyainak névsora.

 


 Átvétel kizárólag postai úton, kivételes esetben Budapesten személyesen.

ajandekujsag@gmail.com

 

név

Jogi tájékoztató:

A jelen szolgáltatás személyre szabott történettudományi kutatást foglal magában. A megbízó úgynevezett szekunder források alapján áttekintést kap a megadott év eseményeiről kisebb történelmi elemzéssel, és kézhez kapja az általa kiválasztott primer forrást, amely lehet napilap, levéltári irat, illetve tetszés szerinti bármely más dokumentum.

 

Megbízásával Ön  teljeskörű meghatalmazást ad arra, hogy könyvtárak, intézmények, harmadik személyek előtt a magyar szerzői jogi törvényben szabályozott magáncélú másolat elkészíttetése tárgyában Ön helyett a jelen szolgáltatás nyújtója eljárjon.



A születésnapi újságokról

Számos cég foglalkozik ma Magyarországon születésnapi újság készítésével.  Elsőként mi, valamint az OSZK állt a megbízók rendelkezésére, majd egyre többen kezdték utánozni e szolgáltatást, több-kevesebb sikerrel. Van olyan vállalkozó, aki nem csak az alapszolgáltatást, de az egyéb kiegészítő termékeket is másolja rólunk.
A fenti szolgáltatások többségével ellentétben csak mi adunk teljes képet az adott történelmi időszakról. Önmagában az újságlapok nem vezetik be az ünnepeltet a korba, a híreket már nem tudja értelmezni. Ezért szükséges az a történelmi összefoglaló, amit a születésnapi újságban helyezünk el. Lehetőség van teljes évtizedeket leíró összefoglaló csatolására is. Ezen kívül a megyei ’helyi érdekű’ lapok már az ünnepeltet bevezetik szűkebb pátriájának történéseibe, a helytörténeti leírás pedig már átvezet a jelenbe. Az összeállítás követi az eredeti újság külalakját, mivel sárgított lapokra kerül kinyomtatásra, és oly módon kerül összeragasztásra, hogy az újság lapozgatása a születésnaposban az eredeti lap hatását keltse. A karton fedlapra és hátlapra az ünneplő közönség bármilyen képet és szöveget elhelyezhet, ami kinyomtatva egyedibbé teszi az összeállítást. Ugyanígy elhelyezhető a szövegkörnyezetben is kép illetve tetszőleges szöveg. A külön szolgáltatásként nyújtott családnév etimológia, vagyis a családnév jelentésének feltárása és a családra vonatkozó középkori és újkori források gyűjteménye szintúgy a gyűjteményes mű értékét emeli. Igény esetén a születésnapi újságot be is lehet köttetni kemény műbőr kötésbe, amely így jobban mutat. A születésnapi oklevél régies fogalmazásban tömören  képes visszaadni az ünnepelt élettörténetét, amely a merített papíron az utódoknak is örömet okozhat.


Születésnapi újság 1985. október 10.

Születésnapi újság 1985

Jubileumi újság 2000. október 3.

Jubileumi újság

 

Születésnapi újság 1965. szeptember 21.
Születésnapi újság www.szuletesnapiujsag.hu

 Születésnapi újság 1955. szeptember 18.

Születésnapi újság

Születésnapi ajándék újság 1955 június 3. napja

Születésnapi ajándék újság

Születésnapi ajándék újság 1949. június 10. napja

Születésnapi ajándék újság

Születésnapi ajándék újság 1955 június 12. napja

Születésnapi ajándék újság


Születésnapi ajándék újság 1965. június 20. napja

Születésmapi újság

Születésnapi ajándék újság 1945 június 25. napja

Születésnapi ajándék újság


Születésnapi ajándék újság 1945. június 29. napja

Születésnapi újság

Születésnapi ajándék újság 1965. július 08. napja

Születésnapi újság

Születésnapi ajándék újság 1965. július 11. napja

Születésnapi újság

Születésnapi ajándék újság 1965. július 12. napja

Születésnapi újság

Születésnapi ajándék újság 1955. július 15. napja

Születésnapi újság

Születésnapi ajándék újság 1975. július 19. napja

Születésnapi újság

Születésnapi ajándék újság 1945. július 20. napja

Születésnapi újság


Születésnapi ajándék újság 1965. július 29. napja
születésnapi újság

Születésnapi ajándék újság 1955. augusztus 24. napja

Születésnapi újság

Születésnapi ajándék újság 1965. szeptember 12. napja

Születésnapi újság

Születésnapi ajándék újság 1975. szeptember 17. napja

születésnapi újság

Születésnapi ajándék újság 1975. szeptember 18. napja

szülinapi újság

Születésnapi ajándék újság 1945. szeptember 24. napja

születésnapi újság

Születésnapi ajándék újság 1945. szeptember 29. napja

születésnapi újság

Születésnapi újság 1952. október hó 31. napja

Születésnapi ajándék újság 60 éve történt


Születésnapi ajándék újság 50 éve történt


Születésnapi ajándék újság 40 éve történt


Születésnapi ajándék újság 30 éve történt



Születésnapi újság 1952. október hó 30. napja

Születésnapi ajándé újság 60 éve történt


Születésnapi ajándék újság 50 éve történt


Születésnapi ajándék újság 40 éve történt
Hétfő

Születésnapi ajándék újság 30 éve történt



Születésnapi ajándék újság 1952. október hó 29. napja

Születésnapi ajándék újság 60 éve történt


Születésnapi újság 50 éve történt
Hétfő

Születésnapi ajándék újság 40 éve történt


Születésnapi újság 50 éve történt



Születésnapi ajándék újság 1952. október hó 28. napja
Születésnapi újság 60 éve történt


Születésnapi újság 50 éve történt


Születésnapi újság 40 éve történt


Születésnapi ajándék újság 30 éve történt



Születésnapi újság 1952. október hó 27. napja

Születésnapi újság 60 éve történt
Hétfő

Születésnapi újság 50 éve történt


Születésnapi újság 40 éve történt


Születésnapi ajándék újság 30 éve történt



Születésnapi ajándék újság 1952. október hó 26. napja

Születésnapi újság 60 éve történt


Születésnapi újság 50 éve történt


Születésnapi újság 40 éve történt


Születésnapi ajándék  újság 30 éve történt



Születésnapi ajándék újság 1952. október hó 25. napja

Születésnapi újság 60 éve történt


Születésnapi újság 50 éve történt


Születésnapi újság 40 éve történt


Születésnapi újság 30 éve történt

Hétfő

Születésnapi ajándék újság 1952. október hó 24. napja

Születésnapi újság 60 éve történt


Születésnapi újság 50 éve történt


Születésnapi újság 40 éve történt


Születésnapi újság 30 éve történt



Születésnapi ajándék újság 1952. október hó 23. napja

Születésnapi újság 60 éve történt


Születésnapi újság 50 éve történt


Születésnapi újság 40 éve történt
Hétfő

Születésnapi ajándék újság 30 éve történt



Születésnapi újság 1952. október hó 22. napja

Születésnapi újság 60 éve történt


Születésnapi újság 50 éve történt
Hétfő

Születésnapi újság 40 éve történt


Születésnapi újság 30 éve történt



Születésnapi újság 1952. október hó 21. napja

Születésnapi újság 60 éve történt


Születésnapi újság 50 éve történt


Születésnapi újság 40 éve történt


Születésnapi újság 30 éve történt



Születésnapi újság 1952. október hó 20. napja

Születésnapi újság 60 éve történt
Hétfő

Születésnapi újság 50 éve történt


Születésnapi újság 40 éve történt


Születésnapi újság 30 éve történt


Születésnapi újság 1952. október hó 19. napja

Születésnapi újság 60 éve történt


Születésnapi újság 50 éve történt


Születésnapi újság 40 éve történt


Születésnapi újság 30 éve történt


Születésnapi újság 1952. október hó 18. napja

Születésnapi újság 60 éve történt


Születésnapi újság 50 éve történt


Születésnapi újság 40 éve történt


Születésnapi újság 30 éve történt
Hétfő

Születésnapi újság 1952. október hó 17. napja

Születésnapi újság 60 éve történt


Születésnapi újság 50 éve történt


Születésnapi újság 40 éve történt


Születésnapi újság 30 éve történt


Születésnapi újság 1952. október hó 16. napja

Születésnapi újság 60 éve történt
1952.10.16

Születésnapi újság 50 éve történt
1962.10.16.

Születésnapi újság 40 éve történt
Hétfő

Születésnapi újság 30 éve történt
1982.10.16.

Születésnapi újság 1952. október hó 15. napja

Születésnapi újság 60 éve történt
1952.10.15.

Születésnapi újság 50 éve történt
Hétfő

Születésnapi újság 40 éve történt
1972.10.15.

Születésnapi újság 30 éve történt
1982.10.15.

Születésnapi újság 1952. október hó 14. napja

Születésnapi újság 60 éve történt
1952.10.14

Születésnapi újság 50 éve történt
1962.10.14.

Születésnapi újság 40 éve történt
1972.10.14.

Születésnapi újság 30 éve történt

1982.10.14.

Születésnapi újság 1952. október hó 13. napja

Születésnapi újság 60 éve történt
Hétfő

Születésnapi újság 50 éve történt
1962.10.13.

Születésnapi újság 40 éve történt
1972.10.13.

Születésnapi újság 30 éve történt

1982.10.13.

Születésnapi újság 1952. október hó 12. napja

Születésnapi újság 60 éve történt
1952.10.12

Születésnapi újság 50 éve történt
1962.10.12.

Születésnapi újság 40 éve történt
1972.10.12.

Születésnapi újság 30 éve történt
1982.10.12.


Születésnapi újság 1952. október hó 11. napja

Születésnapi újság 60 éve történt
1952.10.11

Születésnapi újság 50 éve történt
1962.10.11

Születésnapi újság 40 éve történt
1972.10.11.

Születésnapi újság 30 éve történt
Hétfő


Születésnapi újság 1952. október hó 10. napja

Születésnapi újság 60 éve történt
1952.10.10.

Születésnapi újság 50 éve történt
1962.10.10.

Születésnapi újság 40 éve történt
1972.10.10.

Születésnapi újság 30 éve történt

1982.10.10.

Születésnapi újság 1952. október hó 9. napja

Születésnapi újság 60 éve történt
1952.10.09.

Születésnapi újság 50 éve történt
1962.10.09.

Születésnapi újság 40 éve történt
1972.10.09.

Születésnapi újság 30 éve történt

1982.10.09.

Születésnapi újság 1952. október hó 8. napja

Születésnapi újság 60 éve történt
1952.10.08.

Születésnapi újság 50 éve történt
Hétfő

Születésnapi újság 40 éve történt
Hétfő

Születésnapi újság 30 éve történt
1982.10.08.

Születésnapi újság 1952. október hó 7. napja

Születésnapi újság 60 éve történt
1952.10.07.

Születésnapi újság 50 éve történt
1962.10.07.

Születésnapi újság 40 éve történt
1972.10.07.

Születésnapi újság 30 éve történt
1982.10.07.

Születésnapi újság 1952. október hó 6. napja

Születésnapi újság 60 éve történt
Hétfő

Születésnapi újság 50 éve történt
1962.10.06.

Születésnapi újság 40 éve történt
1972.10.06.


Születésnapi újság 30 éve történt

1982.10.06.

Születésnapi újság 1952. október hó 5. napja

Születésnapi újság 60 éve történt
1952.10.05.

Születésnapi újság 50 éve történt
1962.10.05.

Születésnapi újság 40 éve történt
1972.10.05.

Születésnapi újság 30 éve történt

1982.10.05.

Születésnapi újság 1952. október hó 4. napja

Születésnapi újság 60 éve történt
1952.10.04.

Születésnapi újság 50 éve történt
1962.10.04.

Születésnapi újság 40 éve történt
1972.10.04.

Születésnapi újság 30 éve történt
1982.10.04.

Születésnapi újság 1952. október hó 3. napja

Születésnapi újság 60 éve történt
1952.10.03.

Születésnapi újság 50 éve történt
1962.10.03.

Születésnapi újság 40 éve történt
1972.10.03.

Születésnapi újság 30 éve történt

1982.10.03.

Születésnapi újság 1952. október hó 2. napja

Születésnapi újság 60 éve történt
1952.10.02.

Születésnapi újság 50 éve történt
1962.10.02.

Születésnapi újság 40 éve történt
Hétfő

Születésnapi újság 30 éve történt

1982.10.02.

Születésnapi újság 1952. október hó 1. napja

Születésnapi újság 60 éve történt
1952.10.01

Születésnapi újság 50 éve történt
Hétfő

Születésnapi újság 40 éve történt
1972.10.01

Születésnapi újság 30 éve történt
1982.10.01

Születésnapi újság 1952. szeptember hó 30. napja
Dalmácia szülöttjének,a Vulgáta írójának,  Szent Jeromos egyházatyának ünnepe

Születésnapi újság 60 éve történt
1952.09.30

Születésnapi újság 50 éve történt
1962.09.30
Születésnapi újság 40 éve történt
1972.09.30

Születésnapi újság 30 éve történt
1982.09.30

Születésnapi újság 1952. szeptember hó 29. napja
Szent Mihály, Gábriel és Rafael főangyalok ünnepe

Születésnapi újság 60 éve történt
Hétfő

Születésnapi újság 50 éve történt
1962.09.29

Születésnapi újság 40 éve történt
1972.09.29

Születésnapi újság 30 éve történt
1982.09.29

Születésnapi újság 1952. szeptember hó 28. napja

Szent Vencelnek, a csehek hittérítő fejedelmének ünnepe


Születésnapi újság 60 éve történt
1952.09.28

Születésnapi újság 50 éve történt
1962.09.28

Születésnapi újság 40 éve történt
1972.09.28

Születésnapi újság 30 éve történt
1982.09.28

Születésnapi újság 1952. szeptember hó 27. napja

Páli Szent Vincének, a lazarista missziós társulat valamint az Irgalmas Nővérek társulata alapítójának ünnepe


Születésnapi újság 60 éve történt
1952.09.27

Születésnapi újság 50 éve történt
1962.09.27

Születésnapi újság 40 éve történt
1972.09.27

Születésnapi újság 30 éve történt
Hétfő

Születésnapi újság 1952. szeptember hó 26. napja

Szent Kozma arab orvos és Ikertestvére, Szent Damján vértanúk ünnepe



Születésnapi újság 60 éve történt
1952.09.26.

Születésnapi újság 50 éve történt
1962.09.26

Születésnapi újság 40 éve történt
1972.09.26

Születésnapi újság 30 éve történt
1982.09.26

Születésnapi újság 1952. szeptember hó 25. napja
A  rosztovi Radoneszi Szent Szergej remetének és  apátnak, valamint az angolok földjén  működő Szent Ceolfrith bencés apátnak ünnepe

Születésnapi újság 60 éve történt
1952.09.25.

Születésnapi újság 50 éve történt
1962.09.25.

Születésnapi újság 40 éve történt
Hétfő

Születésnapi újság 30 éve történt
1982.09.25.

Születésnapi újság 1952. szeptember hó 24. napja
Szent Gellért püspök ünnepe

Születésnapi újság 60 éve történt
1952.09.24.

Születésnapi újság 50 éve történt
Hétfő

Születésnapi újság 40 éve történt
1972.09.24.

Születésnapi újság 30 éve történt
1982.09.24.


Születésnapi újság 1952. szeptember hó 23. napja
A második pápának, Szent Linusznak ünnepe

Születésnapi újság 60 éve történt
1952.09.23.

Születésnapi újság 50 éve történt
1962.09.23.

Születésnapi újság 40 éve történt
1972.09.23.

Születésnapi újság 30 éve történt
1982.09.23.


Születésnapi újság 1952. szeptember hó 22. napja

A jótékonykodásai miatt "alamizsnaosztogató" néven emlegetett velencei érseknek, korábban Ágostonrendi remetének, Villanovai Szent Tamásnak, valamint a vértanúságot szenvedett Szent Mórnak és kerezstény légiójának ünnepe



Születésnapi újság 60 éve történt
Hétfő

Születésnapi újság 50 éve történt
1962.09.22.

Születésnapi újság 40 éve történt
1972.09.22.

Születésnapi újság 30 éve történt
1982.09.22.

Születésnapi újság 1952. szeptember hó 21. napja
Szent Máté apostol és evangélista ünnepe

Születésnapi újság 60 éve történt
1952.09.21

Születésnapi újság 50 éve történt
1962.09.21.

Születésnapi újság 40 éve történt
1972.09.21.

Születésnapi újság 30 éve történt
1982.09.21.

Születésnapi újság 1952. szeptember hó 20. napja
Kim Taegon Szent András valamint Csong Haszang Szent Pál koreai vértanúk ünnepe (XIX. század közepe)

Születésnapi újság 60 éve történt
1952.09.20.

Születésnapi újság 50 éve történt
1962.09.20.

Születésnapi újság 40 éve történt
1972.09.20.
Születésnapi újság 30 éve történt
Hétfő

Születésnapi újság 1952. szeptember hó 19. napja
De Rodat Szent Emilia apácának, a  szegény gyermekek nevelését célil kitűző  Szent Családról nevezett kongregáció apítójának (1787-1852),
valamint a dél-itáliai Benevento püspökének Szent Januariusnak és társainak ünnepén, akik a Diocletianus-féle üldözés során szenvedtek vértanúságot (300 körül)


Születésnapi újság 60 éve történt
1952.09.19.

Születésnapi újság 50 éve történt
1962.09.19.

Születésnapi újság 40 éve történt
1972.09.19.

Születésnapi újság 30 éve történt

1982.09.19.

Születésnapi újság 1952. szeptember hó 18. napja
Bellarmin Szent Róbert püspök és egyháztanító ünnepe.
Jezsuitaként az újkori katolikus megújulás egyik főszereplője, Pázmány Péternek mestere és példaképe

Születésnapi újság 60 éve történt
1952.09.18.

Születésnapi újság 50 éve történt
1962.09.18.

Születésnapi újság 40 éve történt
Hétfő

Születésnapi újság 30 éve történt
1982.09.18.

Születésnapi újság 1952.szeptember hó 17. napja

Születésnapi újság 60 éve történt
1952.09.17.

Születésnapi újság 50 éve történt
Hétfő

Születésnapi újság 40 éve történt
1972.09.17.

Születésnapi újság 30 éve történt
1982.09.17.

Születésnapi újság 1952.szeptember hó 16. napja

Születésnapi újság 60 éve történt
1952.09.16.

Születésnapi újság 50 éve történt
1962.09.16.

Születésnapi újság 40 éve történt
1972.09.16.

Születésnapi újság 30 éve történt
1982.09.16.

Születésnapi újság 1952.szeptember hó 15. napja

Születésnapi újság 60 éve történt
Hétfő

Születésnapi újság 50 éve történt
1962.09.15.

Születésnapi újság 40 éve történt
1972.09.15.

Születésnapi újság 30 éve történt
1982.09.15.

Születésnapi újság 1952. szeptember 14. napja
 
Születésnapi újság 60 éve történt
1952.09.14.

Születésnapi újság 50 éve történt
1962.09.14.

Születésnapi újság 40 éve történt
1972.09.14.

Születésnapi újság 30 éve történt

1982.09.14.

Születésnapi újság 1952. szeptember 13. napja

Születésnapi újság 60 éve történt
1952.09.13.

Születésnapi újság 50 éve történt
1962.09.13

Születésnapi újság 40 éve történt
1972.09.13

Születésnapi újság 30 éve történt
Hétfő

Születésnapi újság 1952. szeptember 12. napja

Születésnapi újság Születésnapi újság 60 éve történt
1952. szeptember 12

Születésnapi újság 50 éve történt
1962. szeptember 12.

Születésnapi újság 40 éve történt
1972. szeptember 12.

Születésnapi újság 30 éve történt
1982. szeptember 12.

Születésnapi újság 1952. szeptember 11. napja

Születésnapi újság 60 éve történt 
.30 éves születésnapi újság

Születésnapi újság 50 éve történt
40 éves születésnapi újság

Születésnapi újság 40 éve történt
40 éves születésnapi újság
(szeptember 10-i szalagcím)

Születésnapi újság Születésnapi újság 30 éve történt

30 éves születésnapi újság

1950 Szeptember
Az NDK "parlamentjének", a Népi Kamarának küldöttsége néhány napos tárgyalásra az NSZK-ba érkezett, és Bonnban a német egység megvalósítsára irányuló javaslatot terjesztettek elő, amely esemény a szocialista ország szerint az össznémet egység megvalósulására irányuló eszmecsere kezdetét jelentette.


Egyetemes és magyar kronológia
(webes tartalmak alapján - nem hiteles)

2014

Krisztus előtt 781-ben Kínában feljegyezték az első történelmi napfogyatkozást
Krisztus előtt 753-ban a hagyomány szerint megalapították Róma városát
Krisztus előtt 626-ban trónra lépett az Újbabiloni Birodalom alapítója, Nabú-apal-uszurt,
Krisztus előtt 585-ben napfogyatkozást jegyeztek fel e napon, ami miatt a médek és lüdök öt éve tartó háborúskodása félbe szakadt Kis-Ázsiában,
Krisztus előtt 490-ben győzelmet arattak Marathonnál a görögök a perzsa haderő felett
Krisztus előtt 390-ben a római-gall háborúk során az Allia folyónál lezajlott csatában a gallok vereséget mértek a rómaiakra, s csakhamar Rómát is kifosztották
Krisztus előtt 371-ben a Leuctra-i csatában a thébaiak leverték Spártát, és ezzel megszűnt Spárta hegemóniája Görögországban
Krisztus előtt 338-ban a Khaironeiai csatában a macedón birodalom II. Philipposz vezetésével döntő vereséget mért a görög városállamok szövetségére, és ezzel megszerezte az Égei-tenger feletti ellenőrzés
Krisztus előtt 331-ben a makedón Nagy Sándor a Gaugamela-i csatában megsemmisítette a perzsa hadsereget, ami birodalom bukásához vezetett
Krisztus előtt 241-ben legyőzte a tengeren Róma a punokat, véget vetve a karthágóiakkalvívott első háborúnak
Krisztus előtt 218-ban a második pun háború során a rómaiak elszenvedték első vereségüket saját földjükön a Trebia folyónál vívott ütközetben
Krisztus előtt 217-ben az Alpokon átkelő Hannibál afrikai hadaival a Trasimenus tavi csatában leverte a római légiókat a második pun háborúban
Krisztus előtt 217-ben a Raphia-i ütközetben Egyiptom legyőzte a Nagy Sándor birodalmából létrejött Szeleukida Birodalmat
Krisztus előtt 216-ban a II. Pun háború idején Hannibál vezetésével az Itáliában lezajlott Cannae-i csatában a karthágóiak vereséget mértek a köztársasági Róma légióira
Krisztus előtt 202-ben Liu Bang a császár megkoronázásával megkezdődött a Han-dinasztia négy évszázados uralma Kínában
Krisztus előtt 202-ben a zamai csatában a Római Köztársaság döntő győzelmet arat a Hannibal vezette karthágóiak felett, amely győzelemmel véget ért a második pun háború
Krisztus előtt 196-ban V. Ptolemaiosz lett Egyiptom uralkodója
Krisztus előtt 168-ban a Püdna-i csatában a rómaiak győzelmével véget ért a harmadik makedón háború
Krisztus előtt 146-ban véget ért a harmadik pun háború Karthágó elfoglalásával
Krisztus előtt 105-ben a római birodalom csapatai katasztrofális vereséget szenvedtek a Galliába vándorolt észak germán kimberektől az arausiói csatában
Krisztus előtt 101-ben a kimber-germán háborúk során az észak olaszországi Vercellae-i csatában a Róma megsemmisítette a vándorló kimbereket
Krisztus előtt 86-ban Lucius Cornelius Sulla vezetésével a római hadsereg elfoglalta Athént a perzsák által támogatott Arisztiontól
Krisztus előtt 82-ben Cornelius Sulla csapatai bevették Róma városát és ezzel megkezdődött egy diktatórikus időszak
Krisztus előtt 69-ben a perzsa potusiakkal vívott harmadik Mithridateszi háború során a Tigranocerta-i csatában a rómaiak leverték az örmény-pontusi szövetséget, ami előkészítette az örmény királyság és Pontus leigázását
Krisztus előtt 49-ben, a római naptár szerint ezen a napon lépte át Julius Caesar a Rubicon folyót, amivel megkezdődött a császárság kialakulásához vezető polgárháború
Krisztus előtt 49-ben a római polgárháború során, az Észak-Afrikai Bagradas folyó menti ütközetben Julius Caesar néppárti légiói vereséget szenvedtek az optimatáktól
Krisztus előtt 48-ban a romai polgárháború során Julius Caesar seregei vereséget mértek a Pharsalosi csatában Pompeiusra, aki Egyiptomba menekül
Krisztus előtt 48-ban a polgárháború dúlta Római Birodalomban a Julius Caesar vezette néppárti seregek vereséget szenvedtek Pompeiustól a Dyrrhachium-i ütközetben (ma Albánia)
Krisztus előtt 47-ben a Julius CaesarZelai csatában legyőzteII. Pharnakes pontusi királyt, és e győzelmét ezekkel a szavakkal üzente meg a szenátusnak: "Veni-Vidi-Vici"
Krisztus előtt 46-ban Julius Caesar a ruspinai csatában legyőzte a köztársaságpártiakat és így közelebb kerülhetett a hatalom megragadásához
Krisztus előtt 46-ban a Római Birodalomban zajló polgárháború során a néppártiak aratnak győzelmet Julius Caesar vezetésével az Észak-Afrikában vívott Thapsus-i csatában
Krisztus előtt 45-ben Julius Caesar a Mundai csatában döntő győzelmet aratottpolgárháborús ellenfelei fölött, és megszabadulva az optimata Pompeiustól, megkezdhette egyeduralmának megvalósítását
Krisztus előtt 45-ben bevezették a Julián naptárat
Krisztus előtt 44-ben Rómában megölték Julius Caesart
Krisztus előtt 43-ban Octavianus, a későbbi Augustus császár legyőzte riválisának,Antonius seregeit Itália területén a Mutinai csatában
Krisztus előtt 43-ban hivatalosan is megszűnt a római köztársaság, miután elfogadták a Lex Titia néven ismert törvényt, amely három politikai vezető kezébe adta a birodalom vezetését
Krisztus előtt 43-ban a szónok Cicerot meggyilkolták politikai ellenfelei
Krisztus előtt 43-ban a Római Birodalomban megalakult a második triumvirátus Octavius (későbbi nevén Augustus), Marcus Aemilius Lepidus és Marcus Antonius politikai szövetsége, amely a köztársasági államforma bukásához vezetett
Krisztus előtt 43-ban a polgárháború sújtotta római birodalomban létrejött a második triumvirátus a későbbi Augustus császár, Gaius Iulius Caesar Octavianus vezetésével
Krisztus előtt 42-ben Caesar hívei leverték Brutus csapatait
Krisztus előtt 42-ben az első Philippi csatában Antonius és Octavianus legyőzte Brutus és Cassius seregeit
Krisztus előtt 31-ben a tengeren megvívottactiumi csatában Octavianus döntő győzelmet aratott Marcus Antoniuson és Kleopátrán
Krisztus előtt 30-ban a római köztársasági háborúk során az első Alexandria csatában még Antonius seregei értek el kisebb sikereketOctavianus felett
Krisztus előtt 27-ben Octavianusnak a Római Szenátus az Augustus Caesar címet adományozta, aki így a Római Birodalom első császára lett
Krisztus előtt 2-ben a római szenátus Augustus császárt a "Haza atyja" címmel tüntette ki
8-ban a pannon-dalmát szabadságharc idején Tiberius római császár vereséget mért a dalmata törzsekre a Bathinus (Boszna) folyónál
9-ben a germán törzsek a Teutoburgi csatában megsemmisítették a Római Birodalom három légióját
37-ben Caligula császár kezdte meg uralkodását a Római Birodalomban
38-ban Octavianus, más néven Augustus császár feleségül vette Livia Drusillát
41-ben a pretoriánusok meggyilkolták a kegyetlenségéről híres római uralkodót, Galba császárt
53-ban a római birodalom császára, Nero feleségül vette Claudia Octaviát, akit 62-ben, kilencedik házassági évfordulójukon kivégeztetett, majd ugyanezen a napon 68-ban magával is végzett
54-ben Claudius császár meggyilkolásával mostohafia, Nero lett a Római Birodalom császára
69-ben a római polgárháború során megvívott első Bedriacumi csatában, a Vitellius vezette germán légiók súlyos vereséget mértek a trónkövetelő Marcus Salvius Othora
69-ben Vespasianus császár megkezdte uralkodását a Római Birodalomban
69-ben a Bedriacum-i csatát követően Vitellius Germanicus kezdte meg néhány hónapos uralmát a Római Birodalomban
70–ben a Titus által vezetett római erők elfoglalták és lerombolták Jeruzsálemet, amivel megkezdődött a zsidók szétszóródása
73-ban a rómaiak a zsidó felkelés idején elfoglalták Masada erődjét is
73-ban befejeződött a római-zsidó háború, miután a Legio X. Fretensis bevette Masada városát, amelynek zsidó védői kollektív öngyilkosságot hajtottak végre
79-ben a Vezúv kitörése elpusztította Pompeji városát
79-ben a zsidó háborút megvívó Titus Flavius Vespasianus került a római császári trónra
81-ben a Flavius dinasztiából származó Domitianus császár kezdte meg uralkodását a Római Birodalomban
98-ban Traianus császár keült a Római Birodalom élére, aki történelme során a legnagyobra terjesztette ki az ókoribirodalma határait
 197-ben Septimius Severus császár a római történelem egyik legvéresebb csatájában Lugdunumnál (Lyon) vereség mért vetélytársára, Clodius Albinusra
 212-ben a Romai Birodalom valamennyi szabad lakosa megkapta a római polgárjogot a Constitutio Antoniniana révén
 212-ben, amikor isCaracala császár megölette öccsét Getát, akit más légiók igyekeztek császárrá tenni
 217-ben a Raphia-i ütközetben Egyiptom legyőzte a Nagy Sándor uralma alá hajtott területekből létrejött Szeleukida Birodalom seregeit
 222-ben meggyilkolták Elagabalus római császárt
 230-ban hivatalba lépett Szent Pontianus, a történelem 18. pápája
 235-ben a gót-szarmata származású Maximinus Thrax császár első idegenként foglalhatta el a római trónt
 235-ben Alexander Severus római császár meggyilkolásával véget ér a severus dinasztia uralma
 236-ban a későbbi vértanú, Szent Fábián pápa foglalta el Szent Péter trónusát
 238-ban a Karthágónál lezajlott csatában legyőzték a Gordianus ellencsászár által vezetett csapatokat, miután Maximinus Thrax római császár ellen fellázadt Afrika provincia
 250-ben a Decius római császár által megindított keresztényüldözés során mártírhalált halt Fabián pápa
 251-ben a mai Dobrudzsa területén a római légiók vereséget szenvedtek az egyesült gót-szkíta seregektől a Abrittus-i csatában
 254-ben I. Szent István lépett 23. pápaként Szent Péter trónjára
 275-ben Marcus Claudius Tacitus lett a Római Birodalom császára
 283-ban hivatalába lépett Szent Caius pápa, aki egyes források szerint Diocletianusz császár unokabátyja volt, és a császár későbbi keresztényüldözései során halt vértanú halált egy bányában
 284-ben e napon kezdte meg uralkodását Diocletianus császár, akinek nevéhez a nagy keresztényüldözések fűződnek
 286-ban a Római Birodalomban bevezették a társcsászári intézményt,
 293-ban a Római Birodalomban bevezették a tetrarchátust
 303-ban Diocletianus római császár kiadta pátensét, amellyel megkezdődtek a keresztényüldözések
 306-ban a római légiók Nagy Konstantin tették meg császárnak
 312-ben lezajlott a a Milviuszi hídi csata Constantinus és Maxentius közötti, amely Constantinusz győzelmével végződött, és így a keresztény vallás elterjedése előtt is megnyílt az út.
 313-ban a római birodalom társuralkodói csaptak össze Heraclea Pontica mellett, ahol Licinius döntő győzelmet aratott Maximinus Daia csapatai felett
 313-ban Licinius római császár Nikomédiában kifüggesztette a milánói ediktumot, ami lehetővé tette a római birodalom keleti felében is a keresztény vallás szabad gyakorlását
 314-ben a Római Birodalom császárai között kitört polgárháborúban a mai Horvátország területén megvívták aCibalae-i csatát, amely ütközetben a Kelet-Római Birodalom alapítója, I. Konstantin császár leverte ellenfelét, a nyugati részek uralkodóját, Liciniust
 314-ben I. Szilveszter pápa megkezdte uralkodását, aki alatt összehívták az első egyetemes zsinatot (I. Niceai zsinat)
 314-ben lemondott császári rangjáról Licinusz, aki korábban még I. Constantinnal együtt adta ki a kereszténység elterjedését megalapozó Milánói Ediktumot, ami azonban nem akadályozta meg Constantinuszt, hogy egy évvel később végezzen vetélytársával
 321-ben Nagy Konstantin római császár elrendelte a vasárnapi ünnepnap pihenőnappá nyilvánítását, amelyen minden munkavégzés tiltott volt, a sürgős mezőgazdasági munkák kivételével
 324-ben a Drinápolyi-csatában a polgárháborúba keveredett Kelet-Római és a Nyugat-Római birodalom csapott össze, amely a Licinius által vezetett keletiek vereségét hozta I. Konstantinnal szemben
 325-ben a mai Eszék városánál, a római Mursa Majornál lezajlott a rómaiak egyik legvéresebb csatája II. Constantius császár és riválisa, a nyugati légiók által támogatott Magnentius között, amely ütközet mintegy ötvenezer halott árán Constantius győzelmével ért véget
 325-ben megkezdődött a kereszténység első egyetemes zsinata Níceában
 326-ban felszentelték a régi római Szent Péter Bazilikát
 328-ban Nagy Szent Atanázt választottákAlexandria pátriárkájává, akinek a szentháromságról szóló dogmát köszönhetjük
 328-ban Nagy Szent Atanázt választottákAlexandria pátriárkájává, akinek a szentháromságról szóló dogmát köszönhetjük
 330-ban I. (Nagy) Konstantin megalapította Konstantinápoly városát Nova Roma néven
 337-ben I. Gyula pápa foglalta el Szent Péter trónusát
 356-ban II. Constantius elrendelte a Római Birodalom összes pogány templomának bezárását
 357-ben a Strasbourgi csatában a rómaiak győzelmet arattak az alemannok fölött
 361-ben Flavius Claudius Iulianus,  1041-ben pedig V. Mihály foglalta el a Római illetve Bizánci birodalom trónját
 363-ban a római-perzsa háborúk során a Ctesiphoi csatában rómaiak győzelmet arattak Mezopotámiában
 364-ben I. Valentinianus néven a Római Birodalomnak új császára lett
 365-ben pusztító szökőár csapott le az egyiptomi Alexandria városára
 366-ban a barbár alemannok nagy létszámú sereggel átkeltek a befagyott Rhône folyón és elözönlötték a Római Birodalmat
 378-ban a Drinápolyi csatában a rómaiak döntő vereséget szenvednek a gótoktól, Valens császár is elesik az ütközetben, a sereg kétharmada megsemmisül
 382-ben I. Theodosius császár békét kötött a germán gótokkal, akik a Balkánon való letelepedésük engedélyezése fejében katonai szolgálattal tartoztak, ami elvezetett a római hadsereg elgermánosodásához
 384-bem megkezdteuralkodását Siricius pápa , a korai kereszténység egyik legaktívabb pápájaként, aki először nevezte magát pápának irataiban.
 394-benI. Theodosius csapatai megsemmisítették a Nyugat-római Birodalom seregeit a Frigidus menti csatában
 395-ben a hatalmas Római Birodalom kettészakad keleti- és nyugati részeke
 399-benI. Anasztáz pápa lépett Szent Péter örökébe
 401-ben I. Ince pápa kezdte meg uralkodását Szent Péter utódaként
 402-ben a Római Birodalomra törő vizigótokat a Pollentia-i csatában Itália területén legyőzte a nyugati birodalomrész vandál származású hadvezére, Stilicho
 406-ban a vandálok átkeltek a befagyott Rajnán és megkezdték Gallia dúlását
 410-ben I. Alarich nyugati gót király csapatai elfoglalták és kifosztották Rómát, ami 455-ben ugyanekkor megismétlődött, ekkor a vandál Genseric csapatai pusztították a várost
 410-benévben Alarik király barbár vizigótjai megszállták és kifosztották Róma városát, miután évekkel korábban több irányból betörtek a római birodalom területér. Ellenük való védekezésképpen kötöttek a rómaiakszövetséget Attila hunjaival.
 421-ben a legenda szerint megalapították Velencét, a későbbitengeri köztársaságot
 421-ben III. Constantius a nyugat-római birodalom társcsászára lett
 421-ben megtartották Konstantinápolyban II. Theodosius császárés Aelia Eudocia menyegzőjét
 431-ben az efezusi zsinat dogmaként mondta ki, hogy Szűz Mária Istenszülő
 431-ben véget ért a harmadik efezusi zsinat, amely elítélte a nesztorianizmust
 439-ben az Észak-afrikai Karthágót bevették a germán vandálok
 440-ben I. Nagy Leó pápa megkezdte pontifikátusát
 450-ben trónra lépett Marcianus keletrómai császár
 451-ben a perzsa szasszanida birodalom háromszoros emberveszteség árán leverte az örmény keresztények lázadását az Avarayr-icsatában
 451-ben Attila hunjai meghódították Metz városát, és támadást indítottak a Nyugat-Római Birodalom ellen
 451-ben megkezdődött a Khalkédoni zsinat, amelyen elfogadták a szentháromságról szóló tanítást
 454-ben a római császár meggyilkoltatta a hunok ellen sikeresen védekező hadvezérét, Aetiust
 455-ben a gall-római származásúlégióparancsnokot, Avitust kiáltották ki a Nyugat-római Birodalom császárává
 455-ben Róma városát bevették a Geiserik által vezetett vandálok, akik két hétig fosztogatták a várost
 456-ban a Piacensánál vívott csatában Ricimer római hadvezér vereséget mért Avitus császárra, aki ezek után lemondásra kényszerült
 456-ban a Piacensánál vívott csatában Ricimer római hadvezér vereséget mért Avitus császárra, aki ezek után lemondásra kényszerült
 457-ben I. Leólett a Bizánci Birodalom császára
 457-ben Julius Majorianus Augustus hadvezér lett a Nyugat-Római Birodalom császára
 461-ben a Szardíniai származású Hilár pápa megkezdte uralkodását
 461-ben Hilarius pápa lett a keresztény egyház feje,
 467-ben a hanyatló nyugat-római birodalom egyik utolsó császár foglalta el trónusát Procopius Anthemius személyében
 474-ben trónra lépett I. Zénó keletrómai császár
 474-ben trónra lépett II. Leó keletrómai császár
 475-ben a Római birodalom keleti felén hatalmi harcok folytak, aminek következtében a konkurens Basiliscus elől Zeno császár menekülni kényszerült. 
 475-ben trónra lépett az utolsó nyugat-római császár, Romulus Augustulus
 476-ban Odoaker, a germán seregek vezére legyőzte az Oresztész vezette nyugat-római seregeket, ami a birodalom bukását jelentette
 479-ben ezen a vandálok elfoglalták az észak-afrikai Karthágót
 484-ben II. Alaric vizigót király kezdte meg uralkodását az Ibériai-félszigeten és Dél-Franciaországban
 489-ben Theodoric keleti gót királya mért vereséget Odoakerre az isonzói csatában, utat nyitva magának Itáliába
 493-ban a Nyugat-római Birodalmat felszámoló Odoaker király békét kötött a keleti gót Theodorikkel Itália közös ellenőrzésére
 496-ban a római zsinat II. Anasztáz pápát választotta meg pápának
 498-ban megkezdteuralkodását Symmachus pápa
 506-ban II. Alaric római király kihirdette a Lex Romana Visigothorumot, amely a barbár megszállás után szabályozta a birodalom germán polgárainak jogviszonyait
 518-ban trónra lépett I. Justinus bizánci császár
 523-ban I. Szent János pápát választották Szent Péter utódává
 524-ben a burgundok legyőzték a frankokat, a francia földön lezajlott Vézeronce-i csatában
 526-ban Antiochiában hatalmas földrengés pusztított
 526-ban pusztító földrengés rázta meg Szíriát és Antiochiát
 527-ben a Kelet-Római Birodalom legnagyobb császára, I. Justinianus társuralkodóvá lépett elő
 529-ben kihirdették az európai jogrendszerek alapját képező római jog első kodifikációját, a Corpus Iuris Civilist a Bizánci Birodalomban
 532-benkonstantinápolyban a Nika-lázadásban részt vevő politikai pártok ideiglenesen megdöntöttékIustinianus császár uralmát
 533-ban a bizánci seregek Beliszár vezetésével legyőzték a germán vandálokat Észak-Afrikában, a tricamarumi csatában
 533-ban I. Justinianus hadvezére Belisarius meghódította Karthagot,a germánok Vandál királyságának meggyengítése érdekében
 533-ban II. János pápa lépett trónra, aki elsőként vett fel új nevet megválasztásakor
 535-benBelisarius kelet római hadvezér legyőzte a keleti gótokat és meghódította Szicíliát
 537-ben befejeződött a Konstantinápolyi Hagia Sophia (Szent Bölcsesség) katedrális építése, amikor is az épületbe belépő I. Justinianus császár az alábbiak szerint kiáltott fel: „Áldott legyen az úr, ki nekem megadá, hogy e nagy művet megalkossam! Salamon, legyőztelek!”
 538-ban Belisar kelet-római hadvezér visszavonulára kéényszerítette a Rómát ostromló keleti gót Witigest, a római birodalom egyesítéséért vívótt Justiniánusi háborúkban
 546-ban a Totila vezette keleti gótok bevettékRóma városát
 550-ben a felbomlott nyugat-római birodalom területén a keleti gót Totila király ismételten elfoglaltaRómát
 553-ban I. Justinianus bizánci császár uralma alatt megkezdődött a második a konstantinápolyi egyetemes zsinat, amely főként a tévtanok elvetésével volt elfoglalva  180 püspök részvételével
 574-ben II. Tiberius Constantinus kezdte meg uralkodását a Bizánci Birodalomban
 579-ben Szent Péter hivatalába lépett II. Pelagius, 1523-ban pedig VII. Kelemen pápa
 602-ben Phocas trónbitorló bizánci császár lépett trónra
 618-ban Kínában a Tang dinasztia megkezdte három évszázados uralkodását
 619-ben V. Bonifác pápa megkezdte uralkodását Szent Péter utódjaként
 622 az iszlám időszámítás kezdete, mivel Mohamed próféta ekkor menekült híveivel Mekkából Medinába
 624-ben Mohamed próféta seregei megnyerték a Badr-i csatát az ellenérdekű törzsekkel szemben, ami fordulópontot jelentett asz iszlám terjedésében
 624-bena badr-i csatában Mohamed próféta döntő győzelmet aratott ellenfelei felett (624)
 625-ben az Uhudi csatában Mohamed próféta csapatai vereséget szenvedett pogány ellenfeleitől
 627-ben a Ninivei csatában a perzsák megsemmisítő vereséget szenvedtek a bizánciaktól
 62-ben a végzetes vulkán kitörés előtt erős földrengés rázta meg Pompeit
 630-ban Mohamed próféta visszafoglalta Mekkát, majd helyreállította az Ábrahám által épített Kába szentélyt
 633-ban az angolszász királyságok csaptak össze Angliában, és a Hatfield Chase-i csatában Northumbria vereséget szenvedett
 636-ban a muszlim arab hadak döntő győzelmet arattak a Bizánci Birodalom seregei felett a jarmúki csatában
 637-ben Írország történetének egyik legnagyobb csatájában, a Moira-i ütközetben az ír királyságok csaptak össze, ahol is II. Domnall leverte riválisát
 640-ben megkezdte uralkodásátIV. János pápa aki a Dalmáciába nyomuló szláv törzseket igyekezett megtéríteni,
 641-ben a Maserfield-i csatában az angolszász pogány királyok legyőzték az észak-angliai Szent Oswald királyt, aki a csatában elesett
 642-ben I. Theodorus pápa kezdte meg uralkodását
 64-ben Rómában pusztító tűzvész tört ki, amelyet követően Néró római császár megkezdte a keresztények üldözését
 676-ban Donuspápa meg kezdteuralkodását
 680-ban a Karbala-i csatában a mohamedánok két ága csapott össze, amikor is az omajjádok legyőzték Mohamed unokáját, a síita vallás alapítóját
 681-ben megalakult a bolgár állam, miután sikerült vereséget mérni a bizánci birodalomra
 684-ben a második iszlám polgárháború során, az Ibériai félszigetet is hatalmuk alatt tartó Omajjad dinasztia győzelmével ért véget a Marj Rahiti csata, Damaszkusz közelében
 685-ben a szír V. János pápa trónra lépésével a kilenc keleti származású egyházfő közül elsőként kezdte meg pontifikátusát
 685-ben Britanniában Nechtansmere-i csatában az őslakos piktek legyőzték az angolszász Northumbria seregét
 687-ben I. Szergiusz, 1124-ben II. Celesztin pápa lépett trónra
 711-ben a Guadalete-i csatában a keresztény vizigótok vereséget szenvedtek a Hispániára törő arab-berber seregektől, amely megnyitotta az utat Toledo felé a muszlimok előtt
 711-ben megkezdődött a mór invázió az Ibériai-félszigeten, akiknek maradékait csak  1492-ben űzték ki Granadából
 717-ben azEurópát uraló frankok közötti hatalmi harcokban a Karoling dinasztiához tatozó Martell Károly a Vincy csatában leverte a rivális Merovingokat
 721-ben a Franciaországba törő mórokat Aquitaniai Odo vezetésével a frankok visszaverik a Toulouse-i csatában
 730-ban az arab-kazár háborúk során a kazárok döntő vereséget mértek az Omajjád kalifátus seregeire a Marj Ardabili csatában
 732-ben a Poitiers-i csatában a Martell Károly által vezetett frankok megállították a mórok európai terjeszkedését
 732-ben a Poitiers-i csatában Martel Károly frank majordomus serege megállította az arabok betörését
 741-ben megválasztották az utolsó görög származású pápát, Zakariást, akit kora legnagyobb diplomatájának tartottak.
 743-ban V. Konstantint lett Bizánci Birodalom császára
 752-ben II. István pápát választották meg Szent Péter utódává, ám felszentelésére nem kerülhetett sor, néhány nap múlva bekövetkezett halála okán
 752-ben megválasztották II.(Orsini) István pápát
 754-ben létrejött az Egyházi Állam, miután III. István pápa és III. (Kis) Pippin frank király egyezséget kötött
 757-ben megválasztották I. Pál pápát
 764-ben Tibet elfoglalta a kínai Tang dinasztia fővárosát.
 768-ban Nagy Károlyt koronázták a frankok királyává
 772-ben a Colonna család sarja, I. Adorján pápa megkezdte az egyik leghosszabb ideig tartóuralkodását, amelynek során a először a longobárdokkal kellett küzdelmet folytatnia, majd a frank Nagy Károly segítségével létrehozhatta a Pápai Államot.
 774-ben kilenc hónapig tartó ostrom után Paviát elfoglalták a frankok a longobárdoktól
 795-ben megválasztották III. Leó pápát
 811-ben a Pliska-i csatában a Bolgár Birodalom megverte a Bizánciak seregét, ahol Niképhorosz császár is elesett
 813-ban Krum bolgár kán a hadrianopoliszi csatában legyőzte I. Mikhaél bizánci császárt
 816-ban V. István pápa foglalta el Szent Péter trónusát
 817-ben Szent Péter utódainak sorába lépett I. Paszkál pápa
 823-ban a Karoling dinasztiából származó I. Lothar lett a Római Birodalom társuralkodója
 824-ben II. Jenő néven új pápa kezdte meg pontifikátusát
 827-ben meg választották Bálint pápát
 838-ban a bizánci-arab háborúk során az Anzen-i csatában az Abbászida kalifátus aratott győzelmet
 841-ben a Jámbor Lajos halálát követően, a trónutódlás miatt kitört Karoling polgárháborúban lezajlott Fontenoy-i csatában, Kopasz Károly és Német Lajos legyőzte I.Lothairt
 844-ben a Clavijoi ütközetben az asturiai keresztény sergek legyőzték az Ibériai félszigeten hódító szaracénokat
 845-ben a Balloni ütközetben a bretonok legyőzték Kopasz Károly nyugati frank uralkodó seregeit Franciaországban
 845-ben a vikingek kifosztották Párizst
 856-ban viking támadás érte Párizst
 858-ban emelték trónra I. Nagy Miklós pápát
 867-benII. Adorján kezdte megpápaságát,aki megválasztásáig háromszor utasította vissza e tisztséget,
 870-ben az Englefield-i csatában az angolszászok leverték a hódító dán vikingeket
 870-ben lezárult a IV. Konstantinápolyi egyetemes zsinat, amely következtében a keleti egyház elismeri Róma fennhatóságát
 871-ben Angliában a Nagy Alfréd vezette nyugati szász hadsereg az Ashdownnál vívott csatában legyőzte az országot megszálló dán vikingeket
 871-ben Angliában a readingi csatában a viking-dán hódító hadsereg legyőzte az angolszászokat
 872-ben VIII. János pápa kezdte meg uralkodását,aki először vezetett személyesen hadműveleteket a pápák közül – ezúttal a már Rómát fenyegető szaracénok ellen.
 879-ben III. Lajos örökölte a nyugati frankok királyságát
 879-ben létrejött a Horvát államiság, miután a pápa áldását adta Branimir hercegre és a horvát népre.
 881-ben a frank Kövér Károly lettOlaszország királya
 881-ben a Saucourt-en-Vimeu-i csatában III. Lajos frank uralkodó győzelmet aratott a hódító vikingeken
 882-ben II. Mártont választották pápává
 884-ben III. Adorján pápa ült Szent Péter trónjára
 896-ban néhány hétre VI. Bonifác pápa ült Szent Péter trónusába
 899-ben a magyarok a Brenta menti csatában legyőzték a későbbi római császár, Berengár seregét, aminek nyomán megszületett „A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!”könyörgés Európa népeinél
 904-ben a szaracén kalózok kifosztották Thesszalonikit
 904-ben a szaracénok elpusztították Thessaloniki városát
 904-ben III. Sergius pápa került Szent Péter trónusára
 907-ben a pozsonyi csatában - a kora középkor egyik legjelentősebb ütközetében - az Árpád fejedelem vezette magyar sereg megsemmisítette a Keleti Frank Királyság hadait
 912-ben III. Sándor néven új császár került Bizánc élére
 917-ben az Acheloosi csatábanI. Simeon bolgár cár döntő vereséget mért a bizánci hadseregre,
 919-ben német királlyá választottáka szász dinasztiát és a német nemzeti királyságot megalapító I. (Madarász) Henriket
 927-ben a horvátok első királya, Tomislav, fényes győzelmet aratott Boszniában I. Simeon bolgár cár seregei felett
 928-ban II. Trpimir lett Horvátország királya
 933-ban a merseburgi csatában Madarász Henrik német király csapatai legyőzték a Lehel és Bulcsú vezérek által vezetett magyar kalandozó törzseket
 935-ban megölték a később szentté avatott I. Vencel cseh királyt, akit a csehek védőszentjükként tisztelnek
 935-ben vértanúságot szenvedett Csehországban Szent Vencel
 936-ban Aachenben német királlyá koronázták I. Ottót
 936-ban megkoronázták a Karoling dinasztiából származó IV. "Tengerentúli " Lajos nyugati frank királyt
 936-ban Szent Péter trónusát VII. Leó pápa foglalta el
 939-ben IX. István néven új pápát választottak
 942-ben III. Márton néven új pápa lépett hivatalba
 946-ban II. Agape néven új pápája lett a Katolikus Egyháznak
 955-ben a meglehetősen rossz hírű és véres kezű XII. Jánost választották pápává
 955-ben ugyanő Augsburgnál vereséget mért a kalandozó magyarokra
 960-ban a bizánciak vereséget mértek a Aleppói Emirátusra az Andrassosi ütközetben
 962-ben XII. János pápa Rómában megkoronázta I. Ottót, az első német-római császárt
 963-ban a német érdekeket szolgáló VIII. Leót választották pápává
 965-ben XIII. János pápa foglalta el a pápai trónt
 972-ben a lengyelek a Cedynia-i csatában legyőzték a szászokat
 973-ban II. Ottó lett a Német-Római Birodalom császára
 982-ben a szaracén hódítások idején a dél-olaszországi Colonna foki csatában a szaracénok Abu al-Qasim szicíliai emír vezetésével megverték a II. Ottó német császár által vezetett keresztényeket
 986-ban V. Lajos lett a frankok királya, a Karoling-házból
 987-ben Capet Hugot választották Franciaország királyává, ami a Capeting dinasztia hatalomra kerülését is jelentette
 987-ben megkoronázták Capet Hugot, az 1792-iguralkodó francia dinasztia első tagját
 996-ban V. Gergely pápa Rómában német-római császárrá koronáztaIII. Ottót
 999-ben II. Szilveszter néven új pápája lett az egyháznak, aki a későbbiekben Szent István magyar királynak koronát küldött
 1000-ben a viking kor egyik legnagyobb tengeri ütközetében, a Svolderi csatábana svéd-dán szövetségesek megsemmisítették az Olaf Tryggvason által vezetett norvégok haderejét, aminek következtében Norvégia részben Villásszakállú Svend dán király uralom alá került
 1002-ben Szent Brictius napján az angol király elrendelte az országban tartózkodó dánok meggyilkolását, amit a dánok később hat éves háborúval bosszultak meg
 1006-ban jegyezték fel a legfényesebb szupernóva jelenséget a Lupusz csillagképben (SN 1006)
 1009-ben a mohamedán fatimidák földig rombolták a jeruzsálemi Szent Sír templomot
 1009-ben IV. Sergius lépett a pápai trónra a történelem 144. pápájaként
 1014-ben a Bizánci Birodalom a Kleidion-i csatában megverte a bolgárokat
 1014-ben a vetélkedő ír királyságok csaptak ösze a Clontarf-i csatában, ahol a vikingekkel szövetkezett erők véres ütközetben vereséget szenvedtek
 1016-ban - a viking invázió során - a dánok Nagy Kanut vezetésével döntő győzelmet arattak Angliában az angolszászok felett az Assanduni csatában
 1027-ben II. Konrád császár foglalta el a Német-Római Birodalom trónját
 1027-benmegkoronázták I. Henrik francia királyt
 1030-ban a norvég királyságban zajló politikai csatározások során a Stiklestad-i csatában a II. Szent Olaf király seregei legyőzték a pogány törzsfőket, ám a király elesett
 1030-ban II. Konrád német-római császár sikertelen támadást indított Magyarország ellen
 1039-ben III. Henrik foglalta el a Német-Római birodalom trónját
 1040-ben az első Chlumeci csatában a csehek megverték a Német-Római Birodalom seregeit
 1042-ben Bizáncban Zoé császárnő és Theodóra császárnő, VIII. Kónsztantinosz bizánci császár leányai társuralkodókként trónra léptek
 1043-ban Hitvalló Edward ült Anglia trónjára
 1044-ben a ménfői csata során Aba Sámuel magyar király vereséget szenvedett Orseolo Pétertől és III. Henrik német-római császártól
 1046-ban Gellért püspök mártírhalál szenvedett t a még mindig pogánykodó magyaroktól
 1046-ban megkezdte uralkodásátII. Kelemen pápa
 1053-ban a Dél-Itáliára törő normann hódítók legyőzték aPápai Államot valamint sváb szövetségeseit a Civitate-i ütközetben
 1054-ben ekkor következett be az egységes keresztény egyház kettészakadása („szkizma”) keleti és nyugati egyházra, Bizánc és Róma központokkal.
 1055-ben Bizáncban a Makedón dinasztia utolsó tagjaként Theodora császárné lépett trónra
 1056-banTheodora bizánci császárnő halálával véget ért a Bizánci Birodalomban a macedón dinasztia uralma
 1060-ban Magyar királlyá koronázták Székesfehérváron Béla herceget
 1065-ben megnyitották Londonban a Westminsteri Apátságot
 1066-ban a normannok Hódító Vilmos vezetésével a hastingsi csatában meghódították Angliát megölve II . Harold királyt
 1066-ban az Anglia elleni viking támadások idején a norvégok legyőzték az angolokat a Fulfordi ütközetben
 1066-ban az angliaiviking háborúk során lezajlott Stamford Bridge-i csatában az angolok visszaverték a norvég hódítókat
 1066-ban az utolsó angolszász király lépett Anglia trónjára Harold Godwinson személyében, aki a normannok elleni háborúba elesett
 1066-ban megkezdődtek az Anglia ellen irányuló normann támadások Hódító Vilmos vezetésével
 1071-ben a Bizánci Birodalom elvesztette utolsó olasz területét, miután a Normannok három évi ostrommal bevették Bari városát
 1072-ben az északi normannok Anglia után Szicíliát is meghódították Robert Guiscard vezetésével
 1074-ben a dél-olaszországi Montesarchionál vívott csatában a hódító normannok győzelmet arattak IV. Pandulf felett
 1074-ben Salamon király Kemejnél legyőzte Géza herceg seregét, akit később László herceggel szövetségben sikerült Gézának megvernie
 1075-ben a száli frank IV. Henrik legyőzte a szászokat Türingiában, az Unstruti kolostornál
 1075-ben megkoronázták Demetrius Zvonimir horvát királyt
 1076-ban VII. Gergely pápa kiközösítette Henrik német-római császárt a pápai egyházi és a császári világi hatalom között zajló invesztitúra harc részeként
 1077-ben az úgynevezett invesztitúra harc keretében - amelynek lényege a királyi és egyházi hatalom megosztásának mikéntje volt - lezajlott IV. Henrik német király Canossa-járása. A világi uralkodó kénytelen volt megalázkodni a pápa előtt, hogy az egyházi átok alól feloldozást és ennek következtében országa lázadó nemességétől bizalmat nyerjen.
 1078-ban canossa járása után az egyházba visszafogadott IV. Henrik német-római császár, vereséget szenvedett vetélytársától - Rudolf Rheinfeldentől - a Mellrichstadt-i csatában
 1078-ban III. Nikéforosz császár foglalta el a Bizánci Birodalom trónját
 1081-ban I Alexios Komnenos koronázásával új dinasztia kezdte meg uralkodását Bizáncban
 1081-ben a Dyrrhachiumi ütközetben a normann hódítók - Dél-Itália elfoglalását követően - legyőzték a Bizánci Birodalmat
 1083-ban I. (Szent) László magyar király jelenlétében felnyitották Fehérváron István király sírját
 1083-ban I. István magyar királyt szentté avatták
 1083-ban Imre herceget, Szent István fiát a szentek sorába emelték
 1083-ban szentté avatták a vértanú Gellért püspököt
 1085-ben VI. Kasztília Alfonz visszavette a hódító móroktól Toledot
 1095-ben II. Orbán pápa meghirdette az első keresztes hadjárat aClermont-i zsinaton
 1096-ban a Magyar Királyság területére léptek a Bouillon Gottfried által vezetett keresztes hadjárat seregei
 1096-ban e napon verte szét a török az I. Keresztes hadjárat meghirdetésére fellelkesült nincstelenekből összeverődött- Kálmán magyar királyunk által az országból fegyverrel kiűzött – keresztes „hadat”, amelyet Nincstelen Walter és Remete Péter vezetett
 1097-ben az első keresztes hadjárat során a bizánciak visszafoglalták Níceát a Rum szultánságtól
 1097-ben az első keresztes hadjárat során megkezdődött Nicaea ostroma, ami később a keresztes sereg sikerét hozta a mohamedánokkal szemben
 1097-ben az első keresztes hadjáratban a keresztesek vereséget mértek a szeldzsuk törökökre Anatoliában a Dorylaeum-i csatában
 1098-ban az első keresztes hadjárat során a keresztesek bevették a szíriai Maarra városát, amelynek lakóit lemészárolták, majd az éhínség miatt kannibalizmusra kényszerültek
 1098-ban az első keresztes hadjárat során befejeződött Antiochia több hónapig tartó első ostroma, amely során a keresztesek részben bevették a várost
 1098-ban az első keresztes hadjáratban a keresztények elfoglalták Antiochiát
 1098-ban az I. Keresztes háború idején a keresztese seregek legyőzték a pogányokat Antiochiánál
 1099-ben az első keresztes háborúban a keresztény seregek bevették Jeruzsálemet
 1099-ben Bouillon Gottfried vereséget mért Jeruzsálemnél a pogányokra és ezzel véget ért az első keresztes háború
 1099-ben megkezdődött az első keresztes hadjárat Jeruzsálem ostromával
 1100-ban a normann I. Henriket koronázták Anglia királyává
 1101-ben a keresztes sereg bevették a palesztinaiCaesarea városát
 1101-bena keresztesek a Ramlai csatában legyőzték az egyiptomi fatimida seregeket
 1102-ben a másodig Ramallah-i csatában a kereszteseket megverte a létszámfölényben lévő egyiptomi hadsereg
 1104-ben a keresztes államok vereséget szenvedtek szeldzsukoktól a Harran-i csatában
 1104-ben az első kereszteshadjárat idején megkezdődött a Palesztinában található Acre városának ostroma, amely három hét után az arabok feladtak
 1105-ben a keresztes seregek győzelmet arattak Szíriában a mohamedánok felett az Artah-i csatában
 1108-ban a spanyol mórok súlyos vereséget mértek a kiűzésükre szerveződött keresztény szövetségesekre, az Uclési csatában
 1110-ben a Jeruzsálemi Királyság keresztesei elfoglalták Szidónt is, tovább szorítva a pogányokat
 1111-ben V. Henrik lett a német-római Birodalom császára
 1118-ban I. "Civakodó" Alfonz aragóniai és navarrai király visszahódította a pogány móroktólZaragozavárosát
 1121-ben a Grúz Királyság döntő vereséget mért a szeldzsuk törökökre a Didgori csatában, és ezzel megkezdődött a "grúz aranykor"
 1122-ben a wormsi konkordátum megkötésével lezárult az úgynevezett invesztitúra harc V. Henrik német-római császár és a pápa között, miután a király elismerte az egyház jogát a főpapok kinevezésére
 1124-ben II. Celesztin ellenpápa lemondott hivataláról
 1125-ben a keresztes seregek legyőzték a szeldzsuk törököket az Azaz-i csatában
 1126-ban a cseh örökösödési háborúban a csehek legyőzték a németeket a a második Kulmi csatában
 1126-ban VII. Alfonso lett Kasztília és León uralkodója
 1129-ben jóváhagyták a Templomos Lovagok rendjének szabályzatát, így a keresztesekből szerveződött rend már szervezetten tevékenykedhetett. Megemlítendő, hogy e titokzatos szerveződés őrizte az  1222-ben kiadott magyar Aranybulla egy példányát is.
 1132-ben II. Béla magyar király serege a Sajó mellett legyőzte Boriszt, az országba lengyel sereggel betört trónkövetelőt, Könyves Kálmán király el nem ismert fiát
 1134-ben az Ibériai félsziget mór megszállás alól történő felszabadítása során a mórok megvívták utolsó győztes csatájukat, a Fragai ütközetez, ahol az aragón seregekre mértek súlyos vereséget
 1135-ben VII. Alfonzüt Spanyolország királyává koronázták a leoni katedrálisban
 1138-ban a szíriai Aleppó városát földrengés döntötte romba, többszázezer halottat követelve
 1139-ben az Ourique-i csatában a portugálok vereséget mértek a hódító andalúziai mórokra
 1141-ben Angliában a Lincolni csatában a polgárháborúba keveredett politikai csoportok kerültek egymással szembe, a szerencse pedig ezúttal a lázadók oldalára állt
 1141-ben királlyá koronázták Árpád-házi II. Géza királyt
 1143-ban Szent László magyar király unokája lépett a bizánci trónra I. Mánuel császár néven
 1144-ben a moszuli emír serege elfoglalta Edesszát, ami kiváltotta az  1147-ben induló második keresztes hadjáratot
 1145-ben III. Jenő pápa Quantum praedecessores („Mint elődeink...”) kezdetű bullájával meghirdette a második keresztes hadjáratot
 1146-ban II. Géza magyar király a Fischa menti csatában nagy győzelmet aratott Henrik osztrák őrgróf felett, aki a trónkövetelő Borisz – Kálmán király állítólagos fia – érdekében támadt Magyarországra
 1147-bena szeldzsuk törökök megsemmisítették a német keresztes seregetDorylaeumnál
 1148-ban a második keresztes hadjárat idején a keresztény csapatok befejezték Damaszkusz sikertelen ostromát
 1148-ban a második keresztes hadjárat idején, a keresztesek megkezdték Damaszkusz sikertelen ostromát
 1148-ban Akkrában a II. Keresztes hadjárat vezérei, a lovagrendek nagymesterei és a Kis-Ázsiai keresztes államok uralkodóinak részvételével sor került a középkor egyik legnagyobb csúcstalálkozójára
 1149-ben a keresztes hadjáratok korában lezajlott Inabi csatában a muszlimok arattak győzelmet az Antiochiai Fejedelemség keresztes seregei felett
 1152-ben frigyre lépett II. Henrik angol király Aquitániai Eleonórával
 1152-ben I. Barbarossa Frigyest német-római császárrá választották
 1153-ban IV. Malcolm lett Skócia királya
 1153-ban nyolc hónapi ostrom után a Jeruzsálemi Királyság keresztesei bevették Ascalon városát
 1154-ben a pápaság történetében egyedülálló módon angol pápa lépett trónra IV. Adorján személyében, akinek pontifikátusa alatt a pápaság politikai ereje jelentősen megnövekedett Itáliában és Európában
 1154-ben az Anjou II. Henriket Anglia királyává koronázták, aki az angol királyok fennhatóságát kiterjesztette Wales, Skócia és Franciaország nagy részére. Nevéhez fűződik Becket Szent Tamás kivégzése is, mivel egykori barátja inkább az egyház érdekeit védte a királlyal szemben.
 1155-ben a pápa I. Barbarossa Frigyest koronázta a német-római birodalom császárává
 1155-ben I. Frigyes német-római császár Itália királya lett
 1158-ban II. Ulászló néven a németek jóváhagyásával új királya lett Csehországnak
 1163-ban Magyarország trónjára IV. István került ellenkirályként
 1163-ban Székesfehérvárnál, Árpád házi III. István király serege legyőzte vetélytársát, a Bizánc által támogatott IV. Istvánt
 1164-ben a keresztes királyságok seregei súlyos vereséget szenvedtek a szíriai Harimnál a muzulmánoktól
 1167-ben a az észak-itáliai városok megalakították a német ellenes Lombard Ligát
 1167-ben a magyar hadsereg Zimonynál (Sirmium) döntő vereséget szenvedett Bizánctól, amelynek következtében Horvátország, Dalmácia, Bosznia és a Szerémség bizánci uralom alá került.
 1167-ben a Tusculumi csatában a Római városállam serege vereséget szenvedett a Barbarossa Frigye vezette Német-Római Birodalomtól
 1169-ben kitört az Etna,földrengés rázta meg Szicíliát és Calabriát
 1170-ben Becket Szent Tamás érseket meggyilkolták a canterbury katedrálisban II. Henrik király megbízásából, mivel annak egykori barátja inkább az egyház érdekeit védte a királlyal szemben.
 1173-ban megkezdték a pisai harangtorony építését. A torony lassú megdőlése már az építés során elkezdődik. Mai ferde helyzete évszázadok alatt fokozatosan alakult ki
 1173-ban megkoronázták Árpád-házi III. Béla magyar királyt
 1176-ban a Legnano csatában a Lombard Liga legyőzte I. Frigyes német-római császárt
 1176-bana Törökországban megvívott müriokephaloni csatában a magyarok által is támogatott bizánci sereg vereséget szenvedett a törököktől
 1177-bena montgisard-i csatában, a keresztesek jeruzsálemi királya legyőzte Szaladin szultán seregét
 1179-ben a százéves norvég polgárháború során a trónkövetelő Sverre Sigurdssona Kalvskinnet-i csatában legyőzte és megölte a gyermek V. Magnus király apját
 1180-ban a japán Minamoto és Taira szamuráj dinasztiák között tört ki több éves háborúskodás az Uji csatával
 1180-ban I. Ottó bajor herceg trónra lépésével megkezdődött a Wittelsbach ház uralma Bajorországban
 1181-ben aciszterci Ubaldo Allucingolit választották pápává, aki III. Lucius néven kezdte meg pontifikátusát
 1185-beIII. Orbán pápa kezdte meg uralkodását
 1185-ben a japán szamuráj dinasztiák között kitört Gempei háborúban a Minamoto dinasztia végső győzelmet aratott a Tairák fölött, a Dan-no-Ura-i tengeri ütközetben
 1185-ben a normannok elfoglalták a bizánciaktól Thesszalonikit, és nagy mészárlást rendeztek a polgárok között
 1187 – Szaladin szultán megkezdte Jeruzsálem ostromát, amely egy hónap múlva elesett, és ezzel felszámolták a keresztesek által létrehozott I. Jeruzsálemi Királyság
 1187-ben Hattín mellett a keresztes seregek katasztrofális vereséget szenvedtek Szaladin szultán csapataitól
 1187-ben III. Kelemen pápa foglalta el Szent Péter székét, aki sikerrel ismertetette el a rómaiakkal a pápai állam önállóságát
 1187-ben Jeruzsálemi királyság keresztes vitézei vereséget szenvedtek az araboktól a Názáret melletti Cresson-i ütközetben
 1187-ben Szaladin, Egyiptom és Szíria uralkodója visszafoglalta Jeruzsálemet a keresztényektől, amire válaszul megindult a III. keresztes háború
 1189-ben a harmadik keresztes hadjárat során a keresztesek megkezdték a Szentföldön Acre több éves sikeres ostromát
 1189-benI. "oroszlánszívű" Richárdot koronázták angol királlyá, a III. keresztes hadjárat későbbi vezetőjét
 1190-ben a harmadik keresztes hadjárat során I. Barbarossa Frigyes belefulladt Saleph folyóba
 1190-ben a harmadik keresztes hadjárat során I. Barbarossa Frigyes német császár vereséget mért Anatóliában a Rum szultánságra
 1190-ben a harmadik keresztes hadjáratban megvívott Ikoniumi csatában Barbarossa Frigyes német császár vereséget mért a szeldzsuk törökökre
 1191-ben a harmadik keresztes háborúban a keresztes seregek bevették Akkót
 1191-ben a harmadik keresztes hadjárat során a Szaladin szultán vezette arabok vereséget szenvedtek az Arsufi csatában
 1191-ben VI. Hohenstauf Henrik lett a Német-Római Birodalom császára
 1192-ben a harmadik keresztes hadjárat vezetője, Oroszlánszívű Richárd angol király a Szentföldről hazatértében e napon esett a sértődöttLipót herceg fogságába Ausztriában, akitől csak horribilis váltságdíj ellenében szabadulhatott
 1192-ben véget ért a harmadik keresztes hadjárat, miután I. (Oroszlánszívű) Richárd angol király és Szaladin egyiptomi szultán fegyverszünetet kötöttek
 1194-ben IV. Henrik császár meghódította Palermót
 1194-ben Sverre Sigurdsson koronázták a norvég királlyá
 1195-ben ismét a mórok arattak győzelmet az európaiak felett, amikor az Alarcos-i csatában legyőzték Kasztiliai Alfonz seregeit
 1198-ban megválasztották a középkor egyik legnagyobb pápáját,III. Incét
 1199-ban I. Leó király foglalt el Örményország trónját
 1199-ben III. Ince pápa egész Franciaországban megtiltotta a szentségek kiszolgáltatását, mivel a király elhagyta törvényes feleségét
 1203-ban a negyedik keresztes hadjárat seregei bevették a szintén keresztény Konstantinápolyt
 1204-ben a flandriai IX Baldwint a keresztesek által alapított Latin Császárság első uralkodójává koronázták
 1204-ben a IV. keresztes háborúban Velence ösztönzésére a keresztes haderőelfoglalta és kifosztotta Konstantinápolyt
 1204-ben a IV. keresztes hadjárat lovagjai inkább Konstantinápolyt foglalták el eredeti céljuk helyett, és mint a Latin Császárság uralkodóját e naponI. Baldvint választották császárrá
 1204-ben a IV. keresztes hadjárat lovagjai inkább Konstantinápolyt foglalták el eredeti céljuk helyett, és mint a Latin Császárság uralkodóját e naponI. Baldvint választották császárrá
 1204-ben a negyedik keresztes hadjárat során a keresztes seregek megostromolták a keresztény Konstantinápolyt, és rövidesen új államot alapítottak Latin Császárság néven, amely csaknem 60 éven keresztül fenn állt
 1205-ben a Drinápolyi csatában a bolgárok vereséget mértek a keresztesek által létrehozott Latin Császárságra, és velencei szövetségeseikre
 1205-ben megkoronázták II. András magyar királyt
 1209-ben az albigens avagy más néven kathar eretnekek ellen vezetett hadjáratban a keresztesek elfoglalták a katharok egyik fő erősségét, Beziers városát, és lemészárolták lakóit
 1209-ben IV (Guelf) Ottót koronázták a Szent Római Birodalom császárává
 1210-ben III. Ince pápa ekkor közösítette ki IV. Ottó német-római császárt,
 1212-ben az Európát fenyegető mórokra ezen a napon mértek döntő csapást Spanyolországban az egyesült kasztíliai, aragon, és navarrai keresztény seregek Navas de Tolosánál.
 1213-ban a katharok elleni keresztes háború során a keresztesek a Mureti csatában legyőzték az eretnek erőket és támogatóikat. 1309-ben a kasztíliai királyság seregei visszafoglalták a móroktól Gibraltárt
 1213-ban Magyarországon a pilisi erdőkben meggyilkolták Gertrúdisz királynét az idegenekkel elégedetlen magyar nemesek
 1214-ben francia földön lezajlott aLa Roche-aux-Moines-i "csata", amelyben az angol Földnélküli János király és VIII. Lajos francia trónörökös került egymással szembe, ám a valódi ütközet elmaradt, mivel az angolok inkább elvonultak
 1215-ben a Dzsingisz Kán által vezetett mongolok elfoglalták Pekinget
 1215-ben Angliába "Földnélküli" János király kiadta a nemesi jogokat rögzítő Magna Charta nevezetű jogforrást
 1215-ben Rómában befejeződött a negyedik lateráni zsinat
 1217-ben a második Lincoln-i csatában az angolok vereséget mértek a franciákra a bárók háborúja részeként
 1217-ben az északi keresztes hadjárat során a Szent Mátyás napi csatában a német lovagok vereséget mértek a az észtekre
 1218-ban megindult az ötödik keresztes hadjárat a Szentföldre
 1219-ben a Tallin-i csatában az északi kereszteshadjárat során a dánok legyőzték az észteket
 1220-ban az észt törzsek legyőzték a svédeket a Lihulai csatában
 1222-ben II. András király kiadta az Aranybullát
 1223-ban a Capet házból való VIII. (Oroszlán) Lajos kezdte meg uralkodását Franciaországban, aki Londont is birtokba vette
 1223-ban a Kalka folyói csatában a Dzsingisz Kán által vezetett mongolok leverték az orosz erőket
 1223-banIII. Honorius pápa jóváhagyta az Assisi Szent Ferenc által az előző évben megalapított Ferences rend működését
 1226-ban elfoglalta trónját IX. Lajos francia király
 1226-ban megkoronázzák IX. (Szent) Lajosfrancia királyt, aki a középkori lovagi erények megtestesítője volt,
 1229-ben a hatodik keresztes hadjárat során II. Frigyes római császár lett Jeruzsálem királya
 1229-ben I. aragóniaiJakab visszahódította a móroktól Mallorca szigetét
 1230-ban a bolgár-bizánci háború során az Aszen dinasztiából való II. Iván bolgár cár legyőzte a bizánciakat Klokotnitsa-i csatában
 1234-ben Németországban a brémai és oldenburgi keresztes seregek leverték a Stedingeni Parszt Köztársaságot
 1235-ben elindult Julianus barát és három társa Béla király megbízásából, hogy megkeressék a Magna Hungariában maradt magyarokat
 1235-ben megkoronázták Árpád-háziII. Endre magyar király fiát,IV. Bélát
 1235-ben Székesfehérváron királlyá koronázták második honalapítónkat, IV. Béla árpád-házi királyt,  1479-ben pedig Kasztília és León trónörökösnője, Izabella házasságot kötött aragóniai Ferdinánddal, aminek következtében létrejött az egységes spanyol állam.
 1236-ban a német eredetű Kardtestvérek Rendjét tönkreverték a lett és litván pogány seregek a Saulei csatában
 1236-ban a spanyol reconquista során III. Ferdinánd kasztíliai király bevette Cordobát, és ezzel tovább szorította az Ibériai félszigetről a mór hódítókat
 1236-ban ezen a napon tért vissza Julianus barát Keletről a távoli magyarok megtalálásának és a mongolok közeledtének hírével
 1237-ben a tatárok elpusztították Ryazan orosz várost
 1237-ben megkezdődött az észak- itáliai Corte Nuova-i csata, amelyben a Lombard Liga pápa párti guelf erői csaptak össze a német római császár ghibellin híveivel, ez utóbbiak győzelmével
 1238-ban a nyugat felé közeledő tatárok elpusztították a középkori Oroszország egyik fővárosát, Vladimirt
 1238-ban a Sit folyónál megvívott csatában a tatárok Batu kán vezetésével döntő vereséget mérnek az oroszokra, amellyel megkezdődött a mongolok két évszázados uralma az orosz fejedelemségek fölött
 1238-ban I.Jakab aragóniai király visszahódította a móroktól Valenciát
 1239-ben Magyarországon teljes napfogyatkozás volt megfigyelhető
 1240-ben a tatárok elfoglalták Kijevet
 1240-ben ekkor kezdődött meg a kétnapos muhi csata, ahol a tatárok döntő vereséget mértek IV. Béla király seregére,
 1240-bena novgorodi sereg élén Alekszandr Nyevszkij legyőzte a svédeket Néva menti csatában
 1241-ben a tatárok lerohanták Lengyelországot, és a Krakkó közelében lezajlott Chmielnik-i csatában felmorzsolták a lengyel hadsereget
 1242-ben a Csúd-tó jegén vívott csatában az orosz csapatok visszaverték a német teuton lovagrend támadását
 1244-ben a gázai csatában nagy vereséget szenvedtek a egyesült szír és keresztes seregek a mongol, türk valamint perzsa és egyiptomi erőktől
 1245-ben Magnus Ladulast koronázták Svédország királyává
 1248-bana reqonquista során,III. Ferdinánd kasztíliai király keresztény seregeivel visszahódította Sevillát a betolakodó araboktól.
 1249-ben a bolognai guelfek legyőzték a német párti Ghibellin pártiakat a Fossalta-i csatában
 1250-ben a hetedik keresztes háború utolsó nagy csatájában a keresztesek vereséget szenvedtek Egyiptomban a mohamedánoktól a Fariskur-i ütközetben
 1252-ben a Borgona házból való X. Alfonsot választották Kasztília és León királyává
 1253-ban megkoronázták a keresztény hitre tért Litvánia első királyát, Mindaugast
 1254-ben a Budai békével a stájer és osztrák területek birtoklása körüli konfliktust rendezte egymás közöttIV. Béla magyar és II. Ottokár cseh király
 1254-ben VI. Sándor pápa megkezdte uralkodását
 1256-ben Dzsingisz kán fia elfoglalta Hasszaszin erődjét, és így a mongolok meghódították Perzsiát
 1258-ban a mongolok bevették Bagdadot, és megsemmisítettékaz Abbászida birodalmat
 1260-ban a livóniai német lovagrend elszenvedte legnagyobb vereségét a Litván Nagyhercegségtől
 1260-ban Dzsingisz kán unokája, Kubilaj kán lett a Mongol birodalom ura
 1260-ban IV. Béla magyar király és István herceg csapatai vereséget szenvedtek II. Ottokár cseh király hadaitól a Kroissenbrunni csatában
 1260-ban kitört a Nagy porosz felkelés, amit az ősi balti népekvezettek a germán teuton lovagok ellen
 1261-ben IV. Béla és V. István magyar királyok Bécsben békét kötöttek II. Ottokár cseh királlyal, amelyben lemondtak Stájerország iránti igényükről
 1261-ben Konstantinápolyt visszafoglalták az elűzött bizánciak, és ezzel véget ért a keresztes hódítással kezdődött Latin Császárság története
 1263-ban a Hebridák szigetvilágának birtoklásáért kitört skót-norvég háború során lezajlott Largs-i ütközetben a skótok visszaverték a IV. Haakon király által vezetett norvégokat
 1264-ben a legendás Pied Piper a németországi Hamelin városából ekkor tüntetett el 130 gyermeket, miután a tanács nem fizette meg bérét a patkányok elűzéséért (A hamelni patkányfogó legendája)
 1264-ben Angliában a bárók második háborújaként ismert polgárháború során, a királyi seregek vereséget szenvedtek a Lewesi ütközetben
 1264-ben az angliai "második báró háborúban" a Lewes-i csata során Simon de Montfort legyőzte III. Henrik angol királyt, és átvette a hatalmat, majd a későbbiekben összehívta az első középkori közvetlenül választott parlamentet
 1265-ben Angliában megtartották az első parlamenti ülést
 1265-ben az Evesham-i csatában a bárók által is támogatott királyi sereg leverte a Simon de Monfort vezette lovagok, városok és szabad parasztok seregét. A királyi hatalom ismét helyreáll, de engedményekre kényszerül és kénytelen elismerni a rendi képviseletet (parlament).
 1265-ben Londonban összeült az első rendi gyűlés
 1266-ban a Beneventonál vívott csatábanAnjout Károly legyőzte Manfred szicíliai királyt, és ezzel megszerezte a királyságot
 1268-ban a Wesenbergi csatában az orosz fejedelmek legyőzték a terjeszkedő dánokat és a német lovagrend seregeit
 1271-ben V. István magyar király és II. Ottokár cseh király békét kötött Pozsonyban
 1271-ben Záher Baibarsz mameluk szultán seregei elfoglalták a keresztesek fontos szíriai erősségét Krak des Chevaliers-et, amely erőd megépítését többek között Árpád-házi II. András magyar király is támogatta
 1273-ban Habsburg Rudolfot választották német királynak
 1275-ben a hagyomány szerint megalapították Amszterdam városát
 1276-ban V. Adorján néven új pápát választottak
 1277-ben az erdélyi szászok esetleges jogfosztásuktól tartva, illetve egy kivégzés megbosszulásaként felgyújtották a gyulafehérvári székesegyházat
 1277-ben III. Miklós pápa kezdte meg uralkodását, aki rákényszeríttette IV. László magyar királyunkat arra, hogy a pogány kunokat keresztény hitre térítse.
 1279-ben a mongol birodalom a Yamen-i tengeri csatában vereséget mért a tízszeres túlerőben lévő kínai hadseregre
 1279-ben az Aizkrauklei csatában a Litván Nagyhercegség legyőzte a német lovagrendbe beolvadt Livóniai Kardtestvérek Rendjét, amely hódításaival fenyegette a terület egységét
 1279-ben IV. László király- Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Halics, Lodoméria, Kunország és Bulgária királya - Budán kiadta I. számú törvényét, amely a kunok helyzetét rendezte
 1282-ben sor került a„Szicíliai vecsernye” néven ismert lázadásra, amikor a szicíliaiak fellázadtak Anjou Károly uralma ellen, aki többek között be kívánta vezetni az „első éjszaka jogát”
 1283-ban az I. Anjou Károly uralma ellen kitört szicíliai felkelés idején, amelyet a történelemszicíliai vecsernye néven ismer, a máltai tengeri csatában az Anjoukat legyőzte a rivális Aragóniai Királyság
 1284-ben a kétnapos Meloria-i tengeri ütközetben a két kereskedő nagyhatalom összecsapásából Genova került ki győztesen, Pisa pedig elvesztette hatalmi pozícióját
 1284-ben házasságra lépett Szép Fülöp francia király Navarrai Johannával
 1284-bena Szicíliai vecsernye néven ismert háborúk során, a Nápolyi öbölben vívott tengeri ütközetben Aragónia szövetségesei legyőzték a francia Anjoukat
 1287-ben átszakadt a hollandiai Zuider Zee védőgát, aminek következtében sok tízezer ember vesztette életét
 1288-ban a német földön található Limburg Hercegségértmegvívták a középkori Európa egyik legnagyobb fegyveres összecsapását, a Worringeni csatát, ahol a Brabanti Hercegség legyőzte riválisát, a Kölni választófejedelemséget
 1290-ben I. Edward angol király rendeletével valamennyi zsidót száműzte Angliából
 1290-ben meggyilkolták IV. (Kun) László magyar királyt saját kunjai
 1290-ben trónra lépett III. András magyar király, az utolsó Árpád-házi uralkodó
 1291-ben III. András magyar király hadai bevonultak Ausztriába
 1291-ben a szaracénok visszavették Akkon várát a keresztes lovagoktól
 1294-ben elsőként mondott lepápa trónjáról a később szentté avatott, remeteségbe vonuló V. Celesztin pápa
 1294-ben megkezdte uralkodásátp VIII. Bonifác pápa, aki a pápaságot fenyegető francia törekvéseket igyekezett megállítani
 1296-ban az első skót függetlenségi háborúban lezajlott Dunbar-i csatában az angolok arattak győzelmet a skótok felett
 1297-ben az első skót függetlenségi háború idején a skótok öntő győzelmet arattakWilliam Wallace vezetésével az angolok felett a Stirling Bridge-i csatában
 1297-ben Monaco elnyerte függetlenségét Genovától, miután a pápapárti guelf Francois Grimaldi elfoglalta a várost a császárpárti genovai ghibellin ellenlábasaitól
 1297-ben VIII. Bonifác pápa megalapította Szardínia és Korzika Királyságát, és ezek birtokába Aragónia uralkodóit helyezte
 1298-ban a 34 éves első skót függetlenségi háború idején a Falkirk-i csatában a skótok vereséget szenvedtek az angoloktól
 1298-ban a német lovagrend litván ága vereséget szenvedett a Litván Nagyhercegségtől a Treiden-i csatában
 1298-ban a német trónért vívott küzdelemben a Göllheim-csatában Habsburg I. Albert legyőzte Nassaui Adolfot, aminek következtében a későbbiekben német királlyá koronázták
 1301-ben a cseh és lengyel királyt, Vencelt koronázták Magyarország királyává,
 1301-ben véget ért az Árpád-ház uralma Magyarországon III. András halálával
 1302-ben a Caltabellotta-i békével Szicíliát felosztotta egymás között a francia Anjou és a spanyol Barcelonai dinasztia, és így létrejött a két szicíliai királyság
 1302-ben megvívták a aranysarkantyús csatát, melyben a főként gyalogos katonákból álló flamand sereg súlyos vereséget mért IV. Fülöp francia király lovagseregére
 1302-benVIII Bonifác pápa a franciák ellenében kiadta Unam Sanctam kezdetű bulláját, amelyet a kor leghíresebb teológusai - mint például Aquinói Szent Tamás –írtak. Ebben Bonifác összefoglalta a "két kard" elméletét, amely a világi és a spirituális hatalom kapcsolatát írta le.
 1303-ban az első skót függetlenségi háború során lezajlott Roslin-i csatában a skótok legyőzték az angolokat
 1303-ban VIII. Bonifác pápa megalapította a Római La Sapienza Egyetemet
 1303-ban XI. Benedek néven új pápát választott a Katolikus Egyház
 1305-ben az Árpád-ház kihalását követő interregnum idején királlyá koronázták Székesfehérváron Eittelsbach Ottó bajor herceget
 1305-ben az Árpád-ház kihalását követő interregnum idején zajló háborúskodások idején Vencel magyar, cseh és lengyel király békét kötött Albert német királlyal. A béke feltételei között szerepel, hogy Vencel lemond magyar királyi címéről és a Szent Koronát átadja Károly Róbertnek
 1305-ben e napon kezdte meg uralkodásátV. Kelemen pápa, akinek nevéhez fűződik a pápaság 70 éves „avignoni fogságának” kezdete, minthogy áthelyezte székhelyét a francia városba, továbbá a templomos lovagok rendjének feloszlatása.
 1306-ban az angol uralmat megdöntő Robert Bruce-t Skócia királyává koronázták, I. Róbert néven
 1306-ban az első skót függetlenségi háború során a Methven-i csatában az angolok legyőzték a skót sereget
 1306-ban III. Vencel cseh király meggyilkolásával véget ért a Přemysl dinasztia uralma
 1306-ban Skócia legnagyobb királyát, Robert Brucet koronázták az Angliával szembeni függetlenségi háborúját vívó ország királyává
 1307-ben a rákosi gyűlés Károly Róbertet ismerte el magyar királynak
 1307-ben a rendnek elapósosodott francia király nyomására V. Kelemen pápa kiadta bulláját a Templomos Lovagrend felszámolása céljából
 1307-ben a svájci nemzeti monda szerint Tell Vilmos lelőtte fia fejéről azt a bizonyos almát, amely a függetlenségi háborúhoz vetetett
 1307-ben Buda városa Károly Róbert hűségére tért a cseh Vencel királlyal szemben
 1307-ben IV. (Szép) Fülöp francia király a templomos lovagrend elleni per során a rend 2000 tagját letartóztatta. Ezt a napot tartják annak a történelmi eseménynek amiből a péntek 13. babona kialakult.
 1308-ban Anjou Károly Róbertet a pesti országos gyűlés királlyá választotta
 1309-ben V. Clement pápa valamennyi lakójával együtt kiközösítette Velence városát az egyházból
 1310-ben a felvidéki kiskirály - Csák Máté - Károly Róbertet Magyarország törvényes urának ismerte el
 1310-ben az eretnekké nyilvánított templomos lovagrend 54 tagja halt máglyahalált
 1310-ben harmadszor is megkoronázták Károly Róbert magyar királyt, ami jelezte, hogy az Árpád dinasztia kihalását követő interregnum megszűnik.
 1312-ben a rozgonyi csatában Károly Róbert megverte Aba Amadé fiait, és a felvidéki kiskirály, Csák Máté segédcsapatait
 1312-ben a Vienne-i zsinaton V. Kelemen pápa feloszlatta a aszentföldi zarándokok védelmére alakult templomos lovagrendet
 1312-ben Luxemburgi VII. Henriket koronázták német-római császárrá
 1314-ben a skót függetlenségi háború részeként megkezdődött a kétnapos Bannockburn-i csata, amelyben a Robert Bruce vezette skót seregek döntőm győzelmet arattak II. Edward király angol csapatai felett
 1314-ben az első skót függetlenségi háború idején a Bannockburni ütközetben a skótok legyőzték az angolokat
 1314-ben máglyán kivégezték a templomos lovagok utolsó nagymesterét
 1314-benmegkoronázták X. „civakodónak”Lajos francia királyt
 1315-ben a Morgarteni szorosnál a tízszeres túlerőben lévő Habsburg seregeket teljesen megsemmisítették a svájci gyalogosok, akiketUri, Schwyz és Unterwalden kantonok küldtek az itt is elnyomó módon uralkodó család megfékezésére.
 1315-ben az olasz városállamok között kitört háborúban, a Pisaiak legyőzték Firenzét és szövetségeseit a Montecatini csatában
 1315-ben megkezdte működését az első skót parlament
 1316-ban V. Fülöp francia király trónra lépett
 1318-ban János nyitrai püspök kiközösítette az egyházból az országbontó Csák Mátét, a felvidéki kiskirályt
 131-ben A Cephissusi csatában a katalán zsoldosok vereséget mértek a korábban őket felfogadó Athéni Nagyhercegségre
 1320-ban I. Lokietek Ulászló foglalta el a lengyel trónt
 1322-ben a Bylandnál vívott csatában Robert Bruce csapatai kivívták Skócia függetlenségét Angliával szemben
 1322-ben a vetélkedő bajor Wittelsbachok és az osztrák Habsburgok között lezajlott Mühldorfi csatában abajorok arattak győzelmet
 1322-ben III Uroš Istvánt koronázták Szerbia királyává
 1322-ben IV. szép Károlyt Franciaország királyává koronázták
 1325-ben IV. (Bátor) Alfonz lett Portugália királya
 1326-ban Károly Róbert megalapította a Szent György lovagrendet
 1327-ben a nagyszombati királytalálkozónI. Károly magyar és János cseh király Habsburg-ellenes szövetséget kötött
 1327–ben III. Edward foglalta el Anglia trónját
 1330-ban a felvidéki kiskirály, Csák Máté egykori híve, Zách Felicián sikertelen merényletet kísérelt meg Károly Róbert magyar király ellen Visegrádon
 1330-ban a spanyol reconquista idejéna keresztény seregek legyőzték a mórokat a Tebai ütközetben
 1330-ban a szerb-bolgár háború során a szerbek a Velbasd-i ütközetben legyőzték a bolgárokat
 1330-ban megkezdődött a Posadai csata, amelyben Károly Róbert magyar király csapdába csalt serege katasztrofális vereséget szenvedett el I. Basarab havasalföldi fejedelemtől
 1331-ben a Płowce-i csatában a lengyelek csaptak össze a Német Lovagrenddel, amely Lengyelország sikerét hozta
 1333-ban a második skót függetlenségi háború idején lezajlott Halidon Hill-i csatában a skótok döntő vereséget szenvedtek az angoloktól
 1333-ban Firenzét elöntötte az Arno folyó
 1335-ben I. Károly (Róbert) magyar, III. Kázmér lengyel és Luxemburgi János cseh király részvételével megnyílt a visegrádi királytalálkozó
 1336-ban IV. Péter lett Aragónia királya
 1337-ben a svájci önállósodási folyamat részeként lezajlott Grynau-i csatában a zürichi szövetségesek vereséget mértek a Habsburgokra
 1338-ban a százéves háború során lezajlottArnemuideni tengeri ütközetben a franciák legyőzték az angol flottát
 1339-ben a Parabiagoi csatában a Milánó visszaszerzésére indult Lodrisio Visconti kormányzó zsoldos seregét szétverte a milánói hadsereg
 1340-ben a Saladoi csatában a XI. Alfonz kasztíliai és IV. Alfonzportugál király vezette seregek fontos győzelmet arattak a Dél-Európában terjeszkedő mórok felett
 1340-ben a százéves háborúban a Flandriában megvívott Sluis-i tengeri ütközetben az angolok döntő vereséget mértek a francia-genovai szövetségesekre
 1340-benIII. Edward angol királyt Franciaország királyának nyilvánították
 1342-ben Magyarország királyává koronázták Anjou Nagy Lajost
 1342-ben trónra lépett I. Anjou (Nagy) Lajos magyar királyunk
 1343-ban a hódító Német Lovagrend ellen sikertelen felkelést indítottak az észtek, amely esemény Szent György-éji felkelés néven ismert
 1347-ben Anjou Lajos magyar király megindította hadjáratát Nápoly ellen öröksége visszaszerzése érdekében
 1348-ban a Magyarországról Endre királyunk által fegyverrel kiűzött hódításra berendezkedett Német Lovagrend legyőzte a litvánokat a Strevai csatában
 1348-ban IV. Luxemburgi Károly király letette a párágai Újváros (mai Prágai belváros) alapkövét
 1348-ban megalapították a prágai Károly Egyetemet
 1350-ben I. Anjou (Nagy) Lajos magyar király hadserege élén megindult Nápoly visszahódítására
 1350-ben, a százéves háború során, a franciákkal szövetségben álló kasztíliai hajóhad vereséget szenvedett Dél-Anglia partjainál az angoloktól a Winchelsea-i tengeri ütközetben
 1351-benNagy Lajos király kihirdette az „ősiség” törvényét, amely az aranybulla megújítását is tatalmázta, így a nemesi birtokok sérthetetlensége mellett a nemesi szabadságjogokat is biztosította.  1925-benXI. Piusz pápa bevezette Quas Primas című enciklikájával Krisztus király ünnepét
 1352-ben hivatalba lépett VI. Ince pápa
 1355-ben Luxemburgi IV. Károly néven lépett új császár a Német Római Birodalom trónjára
 1355-ben Oxfordban kitört a három napos Szent Skolasztika napi lázadás, amelynek során a város lakosai az egyetem harminc diákját megölték
 1356-ban a százéves háború második legjelentősebb csatájában, a Poitiers-i ütközetben az angolok legyőzték a franciákat saját földjükön
 1356-ban kiadták a német Aranybullát
 1357-ben letették a prágai Károly-híd alapkövét
 1358-ban megalakult a Raguzai vagy más néven Dubrovniki tengeri Köztársaság
 1358-ban Nagy Lajos magyar király megkötötte Velencével a zárai békét, amelyben szabad hajózás fejében a velenceiek lemondta a dalmát városokról
 1360-ban a Brétigny-i békével véget ért az angol-francia százéves háború első szakasza
 1363-ban a kínai dinasztikus háborúk során lezajlott egy hónapos Poyang tavi csatában a Mingek vereséget mértek a Hanokra
 1363-ban megkezdődött a több hónapos Poyang tavi csata, amelyből a Ming dinasztia került ki győztesen
 1364-ben a két rivális városállam, Firenze és Pisa seregei csaptak össze a Cascinai csatában, ahol a firenzeiek arattak győzelmet
 1364-ben a százéves háborúban lezajlott Auray-i csatában az angolokkal szövetkezettfranciaországi bretonok legyőzték a Blois dinasztia által vezetett francia politikai ellenfeleiket
 1364-ben III. Nagy Kázmér király megalapította a lengyel Jagelló Egyetemet Krakkóban
 1367-ben a százéves háború során, a Nájerai csatában az angolok és a franciák csaptak össze a kasztíliai polgárháborús felek oldalán, angol győzelemmel
 1367-ben V. Orbán pápa engedélyezte Nagy Lajos magyar királynak egyetem alapítását Pécsett
 1367-ben V. Orbán pápa megerősítette az egyetlen magyarországi alapítású szerzetesrendet, a pilisi remetéket közösséggé formáló Boldog Özséb nevéhez fűződő pálos rendet
 1368-ban a lengyel és magyar uralkodó kereskedelmi egyezményt kötöttek Budán, amely fellendítette a két ország közötti gazdasági kapcsolatokat
 1368-ban az északi kereskedelmi hajózás ellenőrzése miatt kitört Dán-Hanza háború során a német Hanza városok szövetségeelpusztította Koppenhága városát
 1368-ban Kínában megkezdte három évszázados uralkodását a Ming-dinasztia
 1370-ben a Rudaunál vívott csatábana Litván Nagyhercegség vereséget szenvedett az északon berendezkedett - a magyarországi Erdélyből korábban kiűzött - Német Lovagrendtől
 1370-ben Anjou Nagy Lajos magyar királyra szállt a lengyel trón
 1370-ben I. (Nagy) Lajos magyar királyt lengyel királlyá koronázták a krakkói székesegyházban, amellyel létre jött a magyar-lengyel perszonálunió
 1371-ben II. Robert lett Skócia királya, és ezzel megalakult a Stuart dinasztia
 1372-ben a százéves háború során lezajlott La Rochelle-i tengeri csatában az angolokat legyőzte a kasztíliai-francia szövetséges flotta
 1373-ban Norwich Julianna angol misztikusnak, remetenőnek látomásai voltak, amelyek később az Isteni szeretet kinyilatkoztatásai című művének megírásához vezetett
 1373-ben a százéves háború során a La Rochelle-i tengeri ütközetben az angol flotta vereséget szenvedett a francia-kasztíliai szövetségesektől
 1375-ben az egyiptomi csapatok elfoglalták Kis-Örményország fővárosát, és ezzel hosszú időre megszűnt az Örmény Állam
 1376-ban a baseli "Gonosz karneválon" a város polgárai merényletet követtek el a területet akkoriban birtokló Habsburgok hívei ellen, ami a város megbüntetéséhez vezetett
 1377-ben a Pjana (részeg) folyónál vívott csatában a lerészegedett orosz hadsereget szétverte a tatár Kék Horda, és kiterjesztette hatalmát
 1377-ben Angliában koronázták meg II. Richárdot
 1377-ben Genfi Róbert, aki a későbbiekben VII. Kelemen ellenpápaként tűnt fel a nyugati egyházszakadás során, mészárlást hajtott végre a francia befolyás alatt álló, pápai állammal szemben álló Cesena városában
 1377-ben I. Tvrtko személyében trónra lépett az első bosnyák király
 1377-ben I. Tvrtko személyében trónra lépett az első bosnyák király
 1377-ben véget ért a pápaság hetven éves "avignoini fogsága", miután Sziénai Szent Katalin sürgetésére XI. Gergely pápa visszahelyezte székhelyét Rómába
 1378-ban a firenzei posztómunkások lázadása, amely Ciompi lázadásként ismert, megdöntötte a városállam kormányát
 1378-ban VI. Orbán pápát választották Szent Péter utódjává, akinek regnálása alatt kitört a csaknem százéves nyugati egyházszakadás
 1379-ben a negyedik genovai-velencei háborúban megvívott Polai tengeri ütközetben a genovaiak legyőzték kereskedelmi vetélytársukat, a Velence Köztársaságot
 1380-ban a Kulikovonál vívott csatában először sikerült az orosz csapatoknak vereséget mérniük a megszálló Arany Hordára
 1381-ben a torinói béke lezárta a velencei-magyar háborút, és a Dalmácia feletti magyar uralom megszilárdult
 1382-ben a százéves háború részeként megvívott Roosebeke-i ütközetben a flamand városok seregét leverte a francia-burgund szövetség
 1382-ben Magyarországon I. Máriát, Anjou I. Nagy Lajos leányát koronázták magyar királlyá
 1384-ban Nagy Lajos magyar király leányát, Szent Hedviget koronázták Lengyelország királyává, aki a lengyel nép egyik legnagyobb szentje lett
 1384-ban Nagy Lajos magyar király leányát, Szent Hedviget koronázták nő létére Lengyelország királyává
 1384-ben Nagy Lajos magyar király leánya Hedvig (Jadviga) került a lengyel trónra, aki később Lengyelország egyik legnagyobb szentje lett
 1385-ban létrejött a krewói uniós szerződés Lengyelország és Litvánia között. amellyel II. (Jagelló) Ulászló a lengyel trónra lépve megalapította a Jagelló-dinasztiát
 1385-ben II. AnjouKárolyt magyar királlyá koronázták
 1385-benI. Aviz-házi János portugál király biztosította magának a trónt, minthogy az Aljubarrotai csatában angol szövetségeseivel győzelmet aratott a kasztíliaiak felett
 1386-ban belehalt sérüléseibe II. Anjou Károly magyar király, aki ellen Forgách Balázs étekfogó mester követett el merényletet Budán
 1386-ban Csák Máté egykori híve, Zách Felicián merényletet követett el Károly Róbert magyar király ellen, aki ezen tettéért teljes nemzettsége kiirtásával felelt
 1386-ban II. Jagelló Ulászlót koronázták Lengyelország királyává
 1386-ban megnyílt a Heidelbergi Egyetem
 1387-ben a Castagnaroi csatában Padova legyőzte Verona városát a hadurak korában (olasz condottieri kor)
 1387-ben Luxemburgi Zsigmondot Székesfehérvárott magyar királlyá koronázták
 1388-ban az angolok és a skótok csaptak össze az Otterburn-i ütközetben, az utóbbiak sikerével
 1389-ben a törökök döntő győzelmet arattak a rigómezei csatában a szerbeken, ahol Lázár szerb fejedelem és I. Murád szultán is elestek az ütközetben
 1389-ben az angolok és franciák között zajló százéves háború során a Leulinghem-i fegyverszünet 13 éves békét hozott a hadviselő feleknek
 1389-ben IX. Bonifác pápa meg kezdteuralkodását
 1389-ben lezajlott a Rigómezei csata, amely megnyitotta az utat a török európai hódításai előtt
 1389-ben Margit dán-norvég királynő seregei vereséget mértek a svédekre, a királyt is foglyul ejtve
 1395-ben IX. Bonifác pápa ekkor adta kiaz óbudai egyetem alapítólevelét Zsigmond király kérésére
 1396-ban a Luxemburgi Zsigmond magyar király által vezetett magyar-francia-német-havasalföldi keresztes sereg vereséget szenvedett a törököktől a Nikápolyi csatában a francia lovagok hibája miatt
 1396-ban az egyre nyugatabbra terjeszkedő töröktől, a nikápolyi csatában súlyos vereséget szenvedett Luxemburgi Zsigmond magyar király
 1396-ban Zsigmond királyunk megkezdte Nápoly ostromát
 1398-ban a Barcelonai-házból való I. (Ifjú) Márton lett Szicíliai királya
 1398-ban a világhódító török császár, Timur Lenk avagy a Sánta Timurelpusztította a hindukhoz engedékeny delhi szultán seregeités magát Delhi városát is elpusztította
 1399-ben a litván fejedelemség és havasalföldi, lengyel, német, tatár, orosz, ukrán és fehérorosz szövetségesei vereséget szenvedtek a tatár Arany Hordától a Vorszklai csatában
 1399-ben IV. Henrik megkezdte uralkodását Angliában
 1399-ben megkoronázták a Lancaster házat megalapító IV. Henrik angol királyt
 1401-ben Timur Lenk mongol fejedelem seregei meghódították Damaszkuszt
 1402-ben I. Bajazid szultán az ankarai csatában Timur Lenk mongol fejedelem fogságába esett
 1403-ban Angliában a belpolitikai riválisok között lezajlott Shrewsbury csata IV. Henrik király győzelmével ért véget
 1405-ben Cillei Borbálát, Luxemburgi Zsigmond magyar király második feleségét Székesfehérvárott magyar királynévá koronázták
 1406-banhivatalba lépett XII. Gergely pápa
 1407-ben három másik ellenpápa lemondását, illetve letételét követően V. Márton pápát egyszerű diakónusból pápává választották, így véget ért a nyugati egyházszakadás
 1408-ban Luxemburgi Zsigmond magyar király megalapította a Sárkány Rendet
 1409-ben a Kína által fenyegetett mongolok döntő vereséget mértek a kínai császár seregeire a Kherlen folyónál megvívott csatában
 1410-ben befejeződMarienburg várának sikertelen ostroma, ahonnan ekkor még nem sikerült a lengyel-litván haderőnek kivernie a már szétmorzsolt Német Lovagrendet
 1410-bena grünwaldi vagy más néven atannenbergi csatában szövetséges lengyel és litván erők végleg leverték a környező országokra folyamatos fenyegetést jelentő Német Lovagrendet
 1411. február 1-én tető alá hozták azelső Thorn-i békét, amelynek köszönhetően a Magyarországról már több évszázada kivert Német Lovagrend visszaszorult Lengyelország és Litvánia területeiről. Az első világháború során,  1917-ben ekkor hirdették meg a németek a korlátlan tengeralattjáró-háborút
 1412-ben háromévi ostrom után a velenceiek elfoglalták Sibenik városát, amellyel megkezdődött négyszáz éves uralmuk
 1413-ban a szerbekkel szövetkezett I. Mehmed tönkreverte vetélytársának, I. Músza oszmán szultánnak seregeit Szófiánál
 1413-ban V. Henrik, a Lancaster-házból való uralkodó örökölte az angol királyságot, amely dinasztia uralmának majd a rózsák háborúja vet véget
 1413-ben V. Henrik foglalta el Anglia trónját
 1414-ben Luxemburgi Zsigmond királyt és második feleségét, Cillei Borbálát Aachenben német királlyá és királynévá koronázták
 1415-ben a németországi Konstanzban eretnekség vádjával máglyán megégették Husz János cseh reformátort
 1415-ben a Portugál Királyság a marokkói Ceutánakbevételével megkezdte európán kívüli terjeszkedését
 1415-ben a százéves háború harmadik szakaszában Agincourtnál megsemmisítő vereséget mértek az angolok a francia haderőre
 1415-ben Husz János vallási reformert eretnekké nyilvánították
 1416-ban III. Kristóf lett Dánia, Svédország és Norvégia királya
 1419-ben a franciák és angolok között zajló Százéves háborúban Rouen megadta magát, és ezzel V. Henrik angol király befejezte normandiaivisszafoglalását
 1419-ben lezajlott Prágában az első defenesztráció, midőn a huszita polgárok megölték a városi tanács hét tagját, ami egyben a tizenhét éves huszita háborúk kezdetét is jelentette
 1420-ban a Sudoméri csatában a cseh husziták megalapozták hírnevüket, amikor visszaverték ez ellenük küldött keresztesek támadását Jan Zizka vezetésével
 1420-ban Luxemburgi Zsigmond magyar királyt, német-római császárt cseh királlyá koronázták
 1420-ban V. Márton pápa meghirdette a cseh husziták elleni keresztes háborút
 1421-ben a Medici család lett a pápaság hivatalos bankára, ami nagyban emelte a Firenzei család tekintélyét
 1421-ben Bauge-i csata során a skót-francia szövetségesek vereséget mértek az angolokra a százéves háború során
 1422-ben a Melno-i békével lezárultakNémet Lovagrend litvánok ellen vívott háborúi
 1423-ban a francia trónutódlási kérdések miatt kitört százéves háború során megvívott Cravant-i csatában az angolok legyőzték a franciákat
 1424-ben a Malešovi véres csatában a Ziska vezettehusziták vereséget mértek a mérsékelt kelyhesekre és avelük szövetkezett katolikusokra
 1427-ben a husziták a Tachau-i csatában vereséget mértek a katolikus erőkre, és ezzel véget ért a negyedik huszita keresztes háború
 1427-ben a Viscontiak által vezetettmilánói flotta vereséget szenvedett a velenceiektől a Pó folyón
 1429-ben a Jeanne d'Arc vezette francia csapatok a nagy jelentőségű Patay csatában legyőzték az angolokat
 1429-ben a százéves háború során Jeane d'Arc a Jargeau-i csatában legyőzte az angolokat
 1429-ben a százéves háború során megkezdődött a Jargeau-i csata, ahol Jeanne'd Arc első támadó hadműveleteivel a franciák legyőzték az angolokat
 1429-ben I. Blanka navarrai királynőt Pamplonában férjével, II. Jánossal együtt királlyá koronázták
 1429-ben Jeanne d’Arc vezetésével a francia csapatok felszabadították Orleans városát az angol megszállás alól
 1429-ben Jeanne d'Arc, a későbbi Szent Johanna megérkezett Orleans alá, ahonnan hamarosan elűzte az angol megszállókat
 1429-ben Jeanne'd Arc sikerei következtében királlyá koronázták VII. Károly francia királyt Reimsben
 1429-ben Jó Fülöp burgundi herceg megalapította az Aranygyapjas rendet, a keresztény hit és a katolikus szentegyház védelmére, az erény és jó erkölcsök növelésére
 1429-ben Szent Johanna a százéves háborúban visszavette Saint-Pierre-le-Moutier városát a az angol-burgundimegszállóktól
 1431-ben a Harmat-i csatában a cseh husziták legyőzték az ellenük kiküldött keresztes seregeket
 1431-ben a La Higueruela-i csatában a kasztíliai seregek legyőzték a Granadai Emirátus hadseregét
 1431-ben az angol-francia százéves háború során máglyán megégették a francia seregek hősét, Jeanne d'Arc-ot, a későbbi Szent Johannát
 1431-ben Galgóc és Illava között a magyar sereg legyőzte a Vág völgyére törő cseh huszitákat
 1431-ben megkezdődött Jeanne d’Arc, azaz Szent Johanna koncepciós  pere az angol megszállás alatt álló Rouen városában
 1433-ban Luxemburgi Zsigmond magyar királyt német-római császárrá koronázták Rómában
 1434-ben a táborita „eretnekek” csapataira megsemmisítő vereséget mértek a csehországi Lipanynál
 1435-ben a Bresti Szerződéssel véget ért a német teuton lovagok és a Lengyel-Litván unió több évtizedes háborúskodása
 1436-ban a Jihlavai békével véget értek a cseh huszita háborúk
 1437-ben a dési csatában a legyőzött nemesek és Budai Nagy Antalfelkelői megkötötték az első kolozsmonostori egyezséget, amely eltörölte a kilencedet, és a felkelőknek közkegyelmet ígért
 1437-ben a Kápolnán tartott gyűlésen testvéri uniónak nevezett véd- és dacszövetséget kötöttek az erdélyi magyar nemesek, a székelyek és a szászok
 1437-ben az apáti csatában Budai Nagy Antal felkelői mértek vereséget a nemesi hadakra
 1437-ben magyarkirállyá választották az első Habsburgot, Albert személyében, aki Luxemburgi Zsigmonddal kötött szerződése útján jutott a magyar koronához
 1438-ban a gallikanizmus több évszázados történetében a francia egyház hivatalosan is kimondta függetlenségét a pápai államtól
 1438-ban Habsburg Albert lett Magyarország királya
 1438-banHabsburg II. Albert lett a Német-római Birodalom császára
 1439-ben Angliában betiltották a csókolózást a pestis terjedésének megelőzése érdekében
 1440-ben Visegrádról Habsburg Erzsébet - V. "utószülött" László királyunk anyja - egykori dajkája, Wolfram Ilona segítségével ellopta a Szent Koronát, ami így Komáromba került a kis király megszületésének napjára
 1442-ben a zajkányi csatában Hunyadi János 15 000 emberével a Vaskapu-hágóban szétverte Sehabeddin beglerbég 80 000 főnyi, Erdélybe benyomult török seregét
 1442-ben Hunyadi János Szebennél legyőzte a Mezid bég vezette török sereget
 1443-ban a Habsburg befolyás ellen vívott svájci háborúkban a szövetséges kantonok legyőzték a Habsburg-Zürichi szövetséget a St. Jakob an der Sihl-nél vívott csatában
 1443-ban Hunyadi János győzelmet aratott a törökök felett a szerbiai Morava folyónál
 1443-ban Hunyadi János vereséget mért II. Murád szultánra a Zlaticai csatában
 1444-ben a várnai csatában a Hunyadi János és I. Ulászló magyar király vezette lengyel-magyar keresztes seregek vereséget szenvedtek II. Murád török szultán hadseregétől, amely ütközetben a magyar-lengyel király is elesett
 1444-ben az albánok Skanderbeg vezetésével legyőzték a hódító oszmánokat a Torvioll-i csatában
 1444-ben Szkander bég vezetésével megalakult a Lezhai Liga, amelynek köszönhetően Albánia 1468-ig megőrizte függetlenségét a terjeszkedő Oszmán Birodalomtól
 1446-ban a pesti országgyűlés kormányzóvá választotta Hunyadi Jánost
 1446-ban a pesti országgyűlésen Hunyadi Jánost kormányzóvá választották
 1446-ban a Ragazi csatában a svájci szövetségesek vereséget mértek a Habsburgokra
 1447-ben a humanista szellemű V. Miklós személyében új pápája lett a keresztényeknek
 1447-ben Hunyadi Jánost Magyarország kormányzójává választották
 1448-ban a második rigómezei csatában Hunyadi János hadereje, Brankovics György szerb despota árulása révén súlyos vereséget szenvedett a II. Murád szultán vezette török haderőtől
 1448-ban a török vereséget mért a Hunyadi János által vezetett seregekre Rigómezőnél
 1448-ban a török vereséget mért a Hunyadi János által vezetett seregekre Rigómezőnél
 1448-ban az Oldenburg házból való I. Keresztély lett Dániakirálya
 1449-ben XI. Konstantin lett a bizánci császár
 1450-ben a százéves háború során megvívott Formigny-i csatában a franciák döntő vereséget mértek az angolokra
 1451-ben II. Mehmed szultán örökölte az Oszmán Birodalom trónját
 1452-ben Habsburg III. Frigyes császárfoglalta el a Német-Római Birodalom trónját
 1452-ben megjelent az első nyomtatott könyv, Johann Gutenberg Bibliája
 1453-ban elesett Konstantinápoly, és a törökök megindulhattak Európa felé
 1453-ban Franciaország Castillonnál aratott győzelmével véget ért az Angliával vívott százéves háború, ami az angolok francia birtokainak elvesztését jelentette
 1453-ban Habsburg V. (utószülött) László magyar király esküt tett Pozsonyban az ország szabadságjogainak megtartására
 1453-ban II. Mehmed szultán vezette török haderő megkezdte Konstantinápoly ostromát, amely május 29-én elesett
 1455-ben Johannes Gutenberg nyomtatni kezdte az emberiség első nyomtatott könyvét, a Bibliát
 1456-ban a Hunyadi-párt vezetője, Hunyadi László a nándorfehérvári várba csalta V. Habsburg László királyt és annaknagybátyját, Cillei Ulrik főkapitányt, akit helyben megöltetett, a királyt pedig fogjuk ejtette
 1456–ban Hunyadi János győzelmet aratott Nándorfehérvárnál II. Mehmed szultán vezette török felett
 1456-ban Hunyadi János Nándorfehérvárott diadalt aratott a II. Mehmed szultán vezette török haderő felett
 1456-ban III. Callixtus pápa elrendelte a déli harangozást a török elleni hadműveletek sikeréért, amely harangozás a későbbiekben a Nándorfehérvári diadal emlékére szólt
 1456-ban megkezdődött Nándorfehérvár ostroma
 1456-ban Nápolyban erős földrengés tört ki, amely több tízezer áldozatot követelt
 1458-ban Csehországban Podebrady Györgyöt választották meg uralkodónak, aki Hunyadi Mátyás magyar király apósa lett, bár ez nem volt akadálya annak, hogy királyunk hadat vezessen ellene
 1458-ban Hunyadi Mátyást Budán I. Mátyás néven magyar királlyá választották
 1459-ben az angliai rózsák háborújában lezajlott Ludford Bridge-i csatában aYork dinasztia vereséget szenvedett a rivális Lancaster-háztól
 1459-ben az Angliát dúló rózsák háborúja néven ismert dinasztikus háborúban, a Yorkok győzelmet arattak a Lancaster-ház felett a Blore Heat-i csatában, amely a harminc éves konfliktus első ütközete volt
 1460-ban a ismét polgárháború dúlta Angliában aYorkok pártja aratott győzelmet a Lancaster-ház felett a Mortimericsatában, ám végül ezen utóbbiak szerezték meg a trónt
 1460-ban az angliai rózsák háborújában a második St Albani csatában a piros rózsás Lancaster ház diadalmaskodott a fehér rózsás Yorkok fölött, akik húsz év múltán a trónért való küzdelmet el is vesztették
 1460-ban Szilágyi Mihály kormányzó, Hunyadi Mátyás nagybátyja, a délvidéki harcokban a törökök fogságába esett, majd kivégezték
 1461-ben Angliában a rózsák háborújában döntő győzelmet aratott a York ház a Lancasterek fölött a Towton-i csatában
 1462-ben a lengyelek arattak döntő győzelmet a Német Lovagrend fölött a Świecino-i csatában
 1463-ban Hunyadi I. Mátyás magyar király, Budán házasságot kötött Podjebrád Katalin cseh királyi hercegnővel
 1463-ban megtartották Mátyás király és Podjebrád Katalin esküvője
 1464-ben az angliai rózsák háborúja részeként lezajlott Hexham-i csatában a York-ház aratott győzelmet a Lancasterek felett
 1464-ben az angliai rózsák háborújaként ismert trónharcok során, a fehér rózsás Yorkok arattak győzelmet a Lancasterek fölött, a Hedgeley Moor-i ütközetben
 1464-ben II. Pál pápa megkezdteuralkodását Rómában
 1464-benHunyadi Mátyást a Szent Koronával megkoronázták, miután azt sikerült visszaszereznie III. Frigyes császártól,
 1466-ban a második Thorn-i szerződés aláírása útján a lengyelek sikerével véget ért a Német Lovagrenddel vívott tizenhárom éves háború
 1467-ben Hunyadi Mátyás magyar király Moldvabányán vereséget szenvedett a III. István vajda által vezetett román seregtől
 1469-ben az angliai rózsák háborújában lezajlottEdgecote Moor-i csatában a Lancaster dinasztia győzött a Yorkok felett
 1469-ben frigyre lépett Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella, amely házasság az egységes Spanyolország létrejöttéhez vezetett
 1470-ben a királyság megszerzése végett a Lancaster és York dinasztiák között dúló rózsák háborújában a Losecoat mezei csatában a Yorkok nyertekvégső győzelmük részeként
 1470-ben a lipniţi csatában III. István moldvai fejedelem vereséget mért a mongol Arany Hordára  1849-ben Gróf Vécsey Károly honvéd tábornokBorosjenőn kapitulált a cári csapatok
 1471-ben a dán-svéd háború során a Brunkeberg-i csatábana a svédek kerekedtek felül a dán megszállókon
 1471-ben az Angliában dúló rózsák háborúja során a Tewkesbury csatában a York dinasztia vereséget mért a lancasterekre, megölve Edward walesi herceget is
 1474-ben a Habsburgokkal szövetséges svájciak vereséget mértek a burgund csapatokra a Héricourti ütközetben a burgundiai háború során, amely végülValois Merész Károly önálló államot létrehozó terveinek bukásához vezetett
 1474-ben Hunyadi Mátyás fegyverszünetet kötött Kázmér lengyel királlyal
 1474-benKasztília és León uralkodójává koronázzák I. Izabellát és férjét, Ferdinándot, Aragónia trónörökösét. Ezzel megkezdődött a „Katolikus Királyok” uralma, amely során egyesült a két királyság.
 1475-ben a vasuli csatában a magyar- román-lengyel szövetségesek leverték a törököket
 1476-ban a Grandsoni csatában a svájci kantonok és szövetségeseik legyőztékburgundi Merész Károlyt
 1476-ban a Murten-i ütközetben a svájci államszövetség súlyos vereséget mért a Merész Károlyfrancia herceg által vezetett hódítókra
 1476-ban Aragóniai Beatrixot magyar királynévá koronázták
 1476-ban Budán házasságot kötött Hunyadi Corvin Mátyás király és Aragóniai Beatrix nápolyi királyné
 1476-ban Milánóban meggyilkolták Galeazzo Maria Sforz herceget
 1477-ben a Nancy csatában Merész Károly is elesett, amivel véget ér Burgundia önállósága, amelyen így Franciaország és a Német Császárság osztozhatott
 1477-ben III. Frigyes császár és I. Hunyadi Mátyás király békét kötött, amelynek értelmében a magyar uralkodó kivonta csapatait Ausztriából
 1477-ben Korneuburgban Hunyadi Mátyás tette le esküjét, mint Csehország királya
 1478-ban a Giornicoi ütközetben a a befolyásukat és függetlenségüket védő svájci kantonok szövetsége legyőzte a Milánói Hercegséget
 1478-ban a Medici család ellenlábasai sikertelen hatalomátvételi kísérletet hajtottak végre Firenzében, mikor is meggyilkolták Giuliano de’ Medicit
 1479-ben a kenyérmezei csatában Báthory István országbíró, erdélyi vajda és Kinizsi Pál temesi ispán seregei szétverték a Dél-Erdélyben pusztító török haderőt
 1480-ban az dél-olasz Otrantót elfoglaló oszmán törökök 800 keresztényt végeztek ki a városban, amelyet Hunyadi Mátyás magyar király és nápolyi szövetségeseinek seregei hódítottak vissza egy évvel később a pápa felhívására
 1480-ban az Ugra folyónál ütközött meg az orosz és a megszálló tatár sereg az előbbiek sikerével
 1483-ban III. Richárdot koronázták Anglia királyává
 1483-ban megkoronázták a Valois házból való VIII. "nyájas" Károly francia királyt
 1483-ban megnyílt a vatikáni Sixtus kápolna
 1484-ben a skót-angol háború során lezajlott Lochmaben Fair-i csatában a skót királypártiak győztek az angol támogatást élvező rebellis erők ellen
 1484-ben Hunyadi Mátyás magyar király a Leitzersdorf-i csatában megverte Habsburg III. Frigyes seregeit, és így egész Alsó-Ausztria ellenőrzése a magyaroké lett, ami később elvezetett Bécs meghódításához
 1485-ben elkészült a világ első nyomtatott könyve, a Gutenberg Biblia
 1485-ben Hunyadi Mátyás király elfoglalta Bécset, és hozzákezdett Bécsújhely ostromához
 1485-ben megkoronázták Angliában az első Tudor házi királyt, VII. Henriket
 1487-ben a kasztíliai és aragón seregek visszahódították a móroktól Malaga városát, amely a VIII. század óta muzulmán uralom alatt állt
 1487-ben a Stoke Field-i csatával véget ért Angliában a rózsák háborúja, amelyben a York dinasztia vereséget szenvedett a későbbi Tudor uralkodókat adóLancaster-háztól
 1489-ben a francia király elismerte Monaco függetlenségét
 1490-ben a Csontmezei csatában a trónkövetelő Corvin János seregeinek vereségével elbukott a hunyadi párt Mátyás király elfordult híveivel szemben
 1490-ben II. Jagelló Ulászló cseh királyt Székesfehérvárott magyar királlyá koronázták
 1490-ben II. Ulászló magyar király és Hunyadi Mátyás özvegye, Beatrix királyné titkos házasságot kötöttek, amelyről később kiderült, hogy szándékos formai hiba miatt érvénytelen volt.
 1491-ben az országgyűlés Jagelló II. Ulászló cseh királyt választotta meg magyar királynak az erőskezű Hunyadi Mátyás után,
 1491-ben megkezdődött az utolsó mórok által megszállt európai erődítmény, Granada ostroma
 1492-ben becsapódott Elzász területén azEnsisheim meteorit
 1492-ben Granada, az utolsó spanyolországi mór erődítmény megadta magát
 1492-ben Kolumbusz Kristóf felfedezte a mai Haiti és Dominikai Köztársaság területét
 1492-ben Kolumbusz Kristóf felfedezteKubát
 1492-ben Kolumbusz Kristóf vezetésével elindult az első spanyol expedíció az Amerika felé
 1492-ben Spanyolországban kiadták a kiutasítási rendeletet, amely az összes kereszténnyé át nem tért muszlimot és zsidót kitiltotta az országból
 1492-ben Spanyolországból is kitiltották a meg nem keresztelkedett zsidókat, összefüggésben azzal, hogy a mór kalifátust sok évszázad után sikerült a spanyoloknak felszámolni
 1492-benKolumbusz Kristóf elindult indiai útjára, amely végül az amerikai kontinens felfedezéséhez vezetett
 1493-ban a Krbava-i ütközetben a magyar-horvátok szövetségre mértek vereségeta törökök
 1493-ban fel edezte Kolombusz Kristóf a „Tizenegyezer szűz” szigetét, amely később a Virgin-szigetek nevet kapta
 1493-ban I. Habsburg Miksa lett a Német-Római Birodalom császára
 1493-ban Kolumbusz Kristóf elindult második útjára az "Új Világ" felé
 1493-ban Kolumbusz visszatért első útjáról abban a hiszemben, hogy felfedezte az Indiába vezető utat, noha egy új kontinensre bukkant
 1493-ban nagy tűzvész pusztított Moszkvában
 1493-banColumbus visszatért Spanyolországba első Amerikai útjáról
 1493-banKolumbusz Kristóf felfedezte a későbbi Puerto Ricot
 1494-ben aragóniai II. Alfonso Nápoly királya lett
 1494-ben II. Alfonzt Nápolyban királlyá koronázták
 1494-ben Kolumbusz Kristóf felfedezte Jamaicát
 1494-ben megkoronázták I. Katalin navarrai királynőt és III. Jánost a spanyolországi Pamplónában
 1494-ben Spanyolország és Portugália aláírta Tordesillasi szerződést, amelyben az újonnan felfedezett Amerikát felosztották egymás között
 1494-ben Spanyolország és Portugália megkötötte a Tordesillasi szerződést, amely meghatározta a két ország fennhatóságát az újonnan felfedezett amerikai kontinensen
 1494-ben VIII. Károly francia király elfoglalta Firenzét
 1495-ben a Worms-i Birodalmi Gyűlésen meghirdették az "Örök Békét", amely a középkori hadurak által zaklatott német vidékeket volt hivatva megvédeni
 1496-ban a Medici fivérek kerültek Firenze élére, ami Lorenzo de’ Medici (il Magnifico) révén egyben az európai reneszánsz kultúra fénykorának kezdetét is jelentette.
 1497-ben Bakócz Tamás esztergomi érsek lett, és így fényes karrierje csúcsához ért, mivel a pápaságot nagy esélyei ellenére nem tudta a későbbiekben megszerezni.
 1497-ben Firenzében fellobbant a „hiuságok máglyája”, amikor is Savonarola, a később megégetett domonkos szerzetes jelképesen elégettette a hiuságra vezető tárgyakat: kozmetikumokat, az erkölcstelen képeket és könyveket
 1497-ben VI. Sándor pápa kiközösítette a firenzei prédikátort, Girolamo Savonarolát
 1497-bena havasalföldi, moldvai, oszmán erők akozmini erdei csatában megállították a lengyel terjeszkedést
 1497-benVasco da Gama megkerülte Dél-Afrikában a Jóreménység-fokot
 1498-ban Kolumbusz Kristóf felfedezte Trinidad szigetét
 1498-ban köztársaságot uralma alá hajtó domonkos szerzetest,Girolamo Savonarolát kivégezték Firenzében
 1498-ben Vasco da Gama portugál felfedező elérte Indiát
 1499-ben a Basel szerződéssel Svájc független államá vált
 1499-ben a sváb háború során a svájci kantonok legyőzték a Habsburgokkal szövetséges svábokat a Frastanz-i csatában, amely az egyik legvéresebb csata volt a háború során
 1499-ben aDornachnál vívott csatában döntő vereséget mértek I. Miksa német-római császárra, ami elvezetett az önálló Svájc kialakulásához
 1499-ben XII. Lajos francia király megülte lakodalmátBretagnei Annával
 1500-ban a hemmingstedti csatában a Nyugat-Holsteinben kialakult dithmarscheni szabad paraszti köztársaság legyőzte az ellenük indult, csaknem kétszeres túlerőben lévődán-holsteini szövetségesek holland zsoldosokkal kiegészült seregét
 1500-ban a portugál Pedro Alvares Cabral felfedezte Brazíliát
 1500-ban az orosz-litván háború során a Moszkvai Nagyhercegség vereséget mért a litvánokra a Wedrosch-i ütközetben
 1500-ban Ludovico Sforza a hatalmi harcok során elfoglalta Milánót
 1502-ben I. Iszmáil Szafávit lett Perzsia uralkodója, aki újjászervezte az országot
 1502-ben II. Ulászló magyar király Székesfehérvárott feleségül vette a francia Candalei Annát
 1503-ban a második olasz háború során a Cerignolai csatában a spanyolok döntő győzelmet arattak a franciák felett
 1503-ban a Nápolyi háború során az itáliai Barlettában ütközetre került sor 13 olasz és francia lovag között, amelyaz olaszok győzelmével végződött
 1503-ban az úgynevezettitáliai háborúk során, amelyet a franciák vívtak némi oszmán segítséggel Spanyolország és a Német-Római Birodalom ellen, a spanyolok vereséget mértek a franciákra a Garigliano melletti csatában.
 1503-ban frigyre lépett IV. Jakab skót király Tudor Máriával, ami tíz éves béke kezdetét jelentette a viszálykodó skótok és angolok között
 1503-ban házasságot kötött IV. Jakab skót uralkodó és Tudor Mária
 1506-ban a Kletsk-i csatában a Litván Nagyhercegség legyőzte a tatár Krími Kánságot a Moszkvai Nagyhercegséggel vívott háborúk során
 1506-ban lezajlott a "Sacco di Roma", amikor V. Károly német-római császár zsoldos hadserege kifosztotta Rómát - egyes történetírók szerint ezzel ért véget a reneszánsz világ
 1507-ben Leonardo da Vinci megbízást kapott a Mona Lisakéntismert festmény megalkotására
 1508-ban II. Gyula pápa kezdeményezésére létrejött a Velencei Köztársaság elleni szövetség Cambriai Liga néven, Franciaország és Spanyolország részvételével
 1509-ban a II. Gyula pápa által a Velencei Köztársaság megfékezésére létrehozott Cambrai Liga az Agnadello-i csatában legyőzte a velenceieket
 1509-ben a feleségeiről híressé vált VIII. Henriket Anglia királyává koronázták
 1509-ben Angliában apja halálával a Tudor-házi VIII. Henrikre szállt a korona
 1509-ben az Indiai óceánon a fűszer-kereskedelemútvonalaiért zajló portugál-török háborúban a Diu-i tengeri csatában döntő vereséget szenvedtek a portugáloktól az oszmán-velencei-raguzai szövetségesek
 1509-ben házassgot kötött VIII. Henrik angol király első feleségével, Aragóniai Katalinnal, akitől csak a katolikus egyházzal való szakításaútján tudott elválni
 1509-ben VII. Tudor Henrik lépett Anglia trónjára
 1509-bena" Kis ítélet napján" hatalmas erejű földrengés rázta meg a török kézre került Konstantinápolyban
 1509-benMichelangelo Dávid szobrát be mutattákFirenzében
 1512-ben ekkor nyilvánosan láthatóvá váltak a vatikáni Sixtus-kápolnábanMichelangelo freskói
 1513-ban a Novara-i véres csatában a svájci kantonok és a milánói seregek vereséget mértek a francia velencei szövetségesekre
 1513-ban az olasz hegemóniáért vívott háborúk során az angol-német szövetségesek a Guinegate-i csatában legyőzték a franciákat
 1513-ban Giovanni de Medicit X. Leó néven pápává választották
 1513-ban megvívták az angol-skót háborúk során a legnagyobb haderőket megmozgató Flodden-i csatát, ahol az angolok mértek vereséget a skótokra. A csatában elesett IV. Jakab skót király is, ezzel ő lett az utolsó uralkodó a brit szigeten, akit ütközetben ért a vég
 1514-ben Bakócz Tamás bíboros, Esztergom érseke, pápai legátusként közzétette X. Leó pápának a törökök ellen keresztes hadjáratot hirdető bulláját, a keresztes hadak vezetésére pedig Dózsa György kapott megbízást
 1514-ben Dózsa György keresztes seregeinek Pesten hagyott táborát szétverték a nemesi csapatok
 1514-ben Dózsa György, a keresztes had vezére Cegléden kiáltványt bocsátott ki, melyben az egész jobbágyságot felkelésre szólította
 1514-ben házasságra lépett XII Lajos francia király Tudor Máriával, VIII. Henrik angol király lányával
 1514-benTemesvár alatt Szapolyai János erdélyi vajda döntő vereséget mért a Dózsa György jobbágyfelkelőire, akit fogságba is ejtett
 1515-ben a megerősödött svájci kantonok észak olasz terjeszkedését megállították a francia-velencei csapatok a Marignano-i ütközetben
 1515-ben Bécsben kettős politikai esküvőt tartottak, amely során a Jagelló testvérek (Lajos és Anna) kötöttek házasságot két Habsburggal (Máriával és Ferdináddal), amelynek révén végül is ez utóbbi dinasztia hatalma erősödött meg, és ennek következtében a mohácsi csatában elhunyt Lajos király révén a Habsburgok igényt is tartottak a magyar koronára
 1515-ben trónra lépett I. Ferenc francia király
 1517-ben Egyiptomot bekebelezte az Oszmán Birodalom
 1517-ben Luther Márton Wittenbergben kihirdette a búcsúcédulával kapcsolatos visszaélésekkel szemben írott 95 tételét
 1519-ben Magellán elindult az első sikeres világ körüli hajóútjára
 1519-ben V. Károly lett a Német-Római Birodalom császára
 1520-ban a hódító II. Krisztián dán király megkezdte a svéd nemesség és vezető réteg tömeges kivégzését Stockholmban
 1520-ban a spanyol hódítók által Szomorú Éjszakának nevezett napon Tenochtitlánban az azték indiánok lemészárolták a korábban kegyetlenkedő spanyol csapatokat, a foglyokat pedig a későbbiekben feláldozták
 1520-ban az Asunden tónál vívott csatában a dánoklegyőzték a svédeket
 1520-ban Ferdinánd Magellán áthajózta a később róla elnevezett Mindenszentek-szorost, elérvea Csendes Óceánt
 1520-ban Luther Márton szakított a katolikus egyházzal, aminek jeleként elégette a tanai visszavonására felhívó Exsurge Domine nevezetűpápai bullát
 1520-ban véget ért a Stockholmi vérfürdő, amelyet a Svédországot uralma alá hajtó II. Keresztély dán király vitt végbe a svéd vezető réteg körében
 1520-banFerdinand Magellan megérkezett a Tűzföldre
 1521-ben a Fülöp-szigeteki Lapu-Lapu bennszülöttekkel vívottMactan-i csatában elesett Ferdinánd Magellán felfedező
 1521-ben a spanyol Habsburg I. Károly király ellen kitört Comuneros lázadás során lezajlott Villalar-i csatában a királypátiak legyőzték ellenfeleiket
 1521-ben a spanyol hódítók elfoglalták az azték fővárost, Tenochtitlant
 1521-ben a török hódítók lövetni kezdték Nándorfehérvár erősségének falait
 1521-ben a törökök hosszú ostrom után bevették Belgrádot
 1521-ben az I. Szulejmán szultán által vezetett török haderő elfoglalta Nándorfehérvárt
 1521-ben az I. Szulejmán szultán vezette török haderő elfoglalta Szabács várát
 1521-ben az I. Szulejmán szultán vezette török haderő elfoglalta Zimony várát
 1521-ben megkezdődött a magyar–török öt éves háború, amikor I. Szulejmán szultán hadat üzent II. Lajos magyar királynak
 1521-ben X. Leó pápa Decet Romanum Pontificem kezdetű bullájával kiközösítette a katolikus egyházból Luther Mártont
 1521-benPamplona-i csatában a spanyolok és a franciák csaptak össze az utóbbiak sikerével az olasz háborúk során. E csatában törte el egy ágyúgolyó a későbbi Loyolai Szent Ignác lábát, akit ezen esemény indított el a lelkiség útján
 1522-ben a Lombardiában vívott Bicocca-i csata során az V. Károly vezette Spanyol-Habsburg szövetség visszaszorította Milánó környékéről a terjeszkedő I. Ferenc francia királyt
 1522-ben a magyarokat később Mohácsnál legyőző Nagy Szulejmán szultán elfoglalta a keresztesektől Rhodoszt, és így az oszmán birodalom teret kapott tengeri hódításaihoz is
 1522-ben az oszmán törökök elfoglalták Rodosz városát, ahonnana johannita keresztesek szabadon elvonulhattak, hogy később Máltán rendezkedjenek be
 1522-ben ennek következtében elesett Knin városa Horvátországban
 1522-ben II. Jagelló Lajos magyar király és Habsburg Mária spanyol királyi hercegnő házasságot kötöttek
 1522-ben Magellán expedíciójának Victoria nevezetű hajója visszatért Spanyolországba, miután első hajókéntmegkerülte a Földet
 1522-ben megkezdődött az Oszmán Birodalom rhodoszi hadjárata, amelynek során I. Szulejmán vereséget mért a johannita lovagokra, valamint a Velencei Köztársaságra, és így uralma alá hajtotta a területet
 1523-ban a rhodoszi hadjárat befejezéseként a johanniták egyezséget kötöttek Rhodosz átadásáról az Oszmán Birodalommal
 1523-ban ugyan Tomori Pál pürrhoszi győzelmet aratott rajtuk a szávaszentdemeteri csatában, de az I. Szulejmán szultán vezette török haderő 1566-ban megkezdte Szigetvár ostromát
 1523-banI. Vasa Gusztávot választották svéd királynak, akinek trónra kerülésével felbomlott a dán- svéd-norvég perszonálunió, más néven Kalmár Unió
 1525-ben a hesseni és szász fejedelmek leverték a Münzer Tamás vezette parasztfelkelést a Frankenhausen-i csatában
 1525-ben a páviai csatában, "a lovagkor utolsó csatájában" a francia csapatok súlyos vereséget szenvedtek a spanyol hadaktól
 1525-ben Hernán Cortés kivégeztette az utolsó azték uralkodót, Cuauhtémoc-ot
 1525-ben Luther Márton feleségül vette Katharina von Borát
 1525-ben Svájcban lerakták azanabaptista lerakták az anabaptista vagyis újrakeresztelkedő vallási mozgalom alapjait
 1526-ban a felemelkedő keleti Mogul Birodalom Babur fejedelem vezetésével megkezdte India leigázását az első Panipat-i csatába aratott győzelemmel
 1526-ban a középkori magyar állam bukásával véget ért az 1521 óta tartó magyar-török háború
 1526-ban a török haderő a mohácsi csatában szétverte a magyar fősereget
 1526-ban I. Ferenc francia király a madridi békében átengedte Burgundiát V. Károly német-római császárnak
 1526-ban I. Szulejmán szultán megindult Isztambulból seregével Magyarország ellen
 1526-ban Magyarországon az ellenpárt Habsburg Ferdinándot kiáltotta ki magyar királynak a köznemesség által megválasztott Szapolyai (Zápolya) János ellenében.
 1526-ban Péterváradot elfoglalták a Magyarországra törő törökök
 1526-ban Szapolyai János erdélyi fejedelmet I. János néven magyar királlyá koronázták Székesfehérváron
 1526-ban Tomori Pál kalocsai érsek seregei szétverték a másfélszeres túlerőben lévő török csapatokat a krassói csatában
 1526-ben Habsburg I. Ferdinándot magyar királlyá koronázták Pozsonyban a magyar Szapolyai Jánossal szemben
 1527-ben a firenzeiek másodszor is elűzték a Medici családot, visszaállítva a köztársaságot
 1527-ben Habsburg I. Ferdinándot Csehország királyává koronázták
 1527-ben I. Ferdinándkirállyá koronázásával megkezdődött a Habsburg-ház 400 éves uralkodása Magyarországon
 1528-ban megkoronázták I. Károly svéd királyt
 1529-ben a hódító törökök I. Szulejmán szultán vezetésével megkezdték Bécs csaknem három hetes sikertelen ostromát
 1529-ben a spanyolok és portugálok a Zaragozai szerződéssel ismét rendezték az újonnan felfedezett Amerika felosztását
 1529-ben a Speyer-i birodalmi gyűlésen számos fejedelem és város tiltakozását fejezte ki Luther Márton elítélése miatt, amely tiltakozás miatt nevezték el a lutheránusokat protestánsoknak
 1529-ben az első Kappel-i békével befejeződött Svájcban a protestáns és katolikus kantonok küzdelme
 1529-ben elkészült Luther Márton Kis kátéja, az evangélikus egyház egyik legfontosabb hitvallási irata
 1529-ben I. Szulejmán megkezdte Bécs ostromát
 1529-ben I. Szulejmán szultán feladta Bécs ostromát, és seregével hazaindult
 1529-ben II. Szulejmán szultán 200 ezer fős seregével elindult Bécs elfoglalására
 1530-ban a Habsburgok megkezdték a Szapolyai János magyar király által védett Buda várának sikertelen ostromát, miután sikerült bevenniük Esztergomot, Visegrádot és Vácot
 1530-ban Firenze városa kapitulált V. Károly spanyol király seregei előtt, és ezzel a száműzött Medici család ismét átvehette a városállam irányítását
 1530-ban VIII.Henrik angol király megalapította az anglikán egyházat, válaszul az első házasságának felbontását ellenző pápai döntésre
 1531-ben a svájci katolikus kantonok a kappeli csatában legyőzték a protestáns csapatokat
 1531-ben I. Ferdinánd király és Szapolyai János király képviselői három hónapra szólófegyverszünetet kötöttek Visegrádon a három felé szakadó Magyarországon
 1532-ben a Leobersdorfi csatában a német-magyar sereg megsemmisítette I. Szulejmán előreküldött portyázó seregét Bécs közelében
 1532-ben I. Szulejmán török seregei megszállták Kőszeget
 1532-ben Morus Szent Tamás szakított VIII. Henrik királlyal, ami végül a katolikus püspök mártír halálához vezetett
 1532-ben V. Károly német császár és a protestáns rendek megkötötték a Nürnbergi vallásbékét
 1533-ban Pizarro spanyol konkvisztádor elfoglalta az Inka Birodalom fővárosát, Cuzcót
 1533-ban VII. Kelemen pápa kiközösítette a Katolikus Egyházból VIII. Henrik angol királyt
 1533-ban VIII. Henrik angol király titokban feleségül vette második feleségét,Boleyn Annát, kinek később fejét vétette
 1534-ben a Lauffen-i csatában a Habsburgok és a Hesseniek csaptak össze ez utóbbiak sikerével, amely esemény Württemberg történetében bír jelentőséggel
 1534-ben III. Keresztélyt választották Dánia és Norvégia királyává
 1534-ben VIII. Henrik egy ír szabadságharcost végeztetett ki Thomas Silken személyében
 1535-ben Francisco Pizarro megalapította Lima városát
 1535-ben kinyomtatták az első teljesen angol nyelvű Bibliát, amelyet  1590-ben követett a magyar nyelvű „vizsolyi” Biblia.
 1535-ben Londonban a protestáns hitre áttért VIII. Henrik király kivégeztette a katolikus Morus Szent Tamást
 1536-ban a Peu meghódításáért vívott harcok során véget ért a Cuzcoi csata, amelyben a spanyolok döntő vereséget mértek az inka birodalomra
 1536-ban a spanyol konkvisztádor Pedro de Mendoza megalapította a mai Buenos Airest
 1536-ban házasságtörés, vérfertőzés, árulás és boszorkányság vádjával letartóztatták VIII. Henrik angol király második feleségét, Boleyn Annát
 1536-ban VIII. Henrik feleségül vette harmadik asszonyát Jane Seymour személyében
 1537-ben a diakovári csatában a törökök legyőzték az osztrák-magyar-horvát-német-cseh seregeket
 1537-ben a hódító törökök elfoglalták a dalmáciai Klissza városát
 1538-ban aPrevezai tengeri csatában az oszmánok legyőzték a nyugati hajóhadat a Jón-tengeren
 1538-ban I. Szulejmán hadjáratot indított Moldva ellen
 1538-ban III. Pál pápa kiközösítette VIII. Henrik angol királyt, ami az anglikán egyház kialakulásához vezetett
 1538-ban kiűzték Genfből Kálvin Jánost és követőit
 1538-ban létrejött a rövid életű váradi béke, amelyben Szapolyai János magyar király és a Habsburgok megegyeztek az ország felosztásáról a török ellenében
 1538-ban megalapították az Amerikai kontinens első egyetemét,az Aquinói Szent Tamás Egyetemet  1636-banaz Amerikai kontinensen megalapították a Harvard egyetemet (
 1539-ben királyi esküvőre került sor, amikor is I. Szapolyai János magyar király házasságot kötött I. Zsigmond lengyel király és Bona Sforza leányával, Izabellával
 1539-es toledói szerződés, ahol a francia és a spanyol uralkodó szövetkezett Angliával szemben
 1540-ben a hódító török megkezdte Visegrád ostromát
 1540-ben I. (Habsburg) Ferdinánd király ismét megtámadta Szapolyai János magyar királyságát, ami egy Habsburg - török háborút eredményez
 1540-ben III. Pál pápa engedélyezte a Loyolai Szent Ignác által alapított Jezsuita rend működését
 1540-ben lezajlott az utolsó királyi temetés Székesfehérvárott Szapolyai János örök nyugalomra helyezésével
 1540-ben VIII. Henrik feleségül vette negyedik asszonyát Anna Cleves személyében
 1540-benaz osztrákok megostromolták Budát, amit ekkor még Fráter György megvédett tőlük
 1541-ben az osztrák seregek megkezdték Buda sikertelen, több hónapig tartó ostromát
 1541-ben I. Szulejmán szultán Buda falai alá érkezett
 1541-ben megkezdték az ekkor még Szapolyai Jánost támogató törökök Pest hosszú ostromát, amelyet a Habsburg trónkövetelő, Ferdinánd csapatai védtek, egyenlőre sikerrel
 1541-ben megköttetett a gyalui szerződés Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János király özvegy, Izabella között, amelynek értelmében Magyarország birtoklása I. Ferdinándra szállt
 1541-ben megszületett az első összefoglaló magyar törvénykönyv Tripartitum néven
 1541-ben Mehmed szendrői bég visszavonult az osztrák-magyar-cseh sereg elől
 1541-ben összeesküvők meggyilkolták Limában Francisco Pizarro spanyol konkvisztádort
 1541-ben szintén atörök katonaság csellel elfoglalta Buda várát
 1542.ben VIII. Henrik angol király lefejeztette feleségét, Howard Katalint
 1542-ben a keresztény seregek befejezték Buda két hétig tartó sikertelen ostromát, így annak töröktől való felszabadítása még 144 évet váratott magára
 1542-ben az angol-skót háború során az angolok legyőzték a skótokat a Solway Moss-i csatában
 1542-ben Észak-Etiópiában a portugál expedíciós erők legyőzték a törököket aBaçentei csatában
 1542-ben Stuart Mária lett a skótok királynője, akit végül I. Erzsébet fejeztetett le kastélya egyik termében a meghívott vendégek körében.
 1542-ben VIII. Henrik kivégeztette ötödik feleségét, Catherine Howardot
 1543-ban a győri huszárok a vásárhelyi csatában szétverték a környéket dúló törököket és tatárokat
 1543-ban a kaposi csatábana szekszárdi törökök szétverték a végvári vitézeket
 1543-ban a szekszárdi csatában a végvárikatonák megtizedelték a törököket
 1543-ban a törökök elfoglalták Pécset
 1543-ban az etiópiai Wayna Daga-i csatában a portugál-etióp szövetségesek legyőztéka törököket
 1543-ban Erdély török fennhatóság alá került
 1543-ban VIII. Henrik angol király elvette hatodik, és egyben utolsó feleségét, Catherine Parr-t
 1543-ben az I. Szulejmán szultán vezette török haderő elfoglalta Siklós várát,
 1544-ben az olasz háborúk idején megkezdődött Boulogne két hónapos francia ostroma, amelyet végül az angolok visszavertek
 1545 -ben III. Pál pápa megnyitotta a Tridenti zsinatot, amely az egyházigazi megformálását hozta, és egyben az ellenreformáció kezdete volt
 1545-ben a pápa összehívta a katolikus egyházat megreformáló Tridenti zsinatot
 1547-ben a protestáns német fejedelemségek és a katolikusok között folyó Schmalkaldeni háború során a Mühlberg-i csatában hatalmas vereséget mértek a katolikus spanyol-osztrák-magyar seregek a protestánsokra
 1547-ben a Schmalkaldeni háború során a Drake-i ütközetben a protestáns erők legyőzték a német katolikus fejedelemségeket
 1547-ben az angol-skót háborúk utolsó csatájaként lezajlott a Pinkie Cleughi ütközet, amely az angolok győzelmét hozta
 1547-ben II. Valois Henriket francia királlyá koronázták
 1547–ben IV. (Rettegett) Iván lett Oroszország első cárja
 1547-ben megkötötték a Habsburg-török háborút lezáró Drinápolyi békét
 1547-ben VI. Tudor Edward foglalta el az angol trónt
 1547-benVIII. Henrik halálával fia, VI. Edward került a trónra, mint az első protestáns uralkodó
 1550-ben pápává választották a művészet kedvelő III. Gyulát
 1551-ben Fráter György bíboros és Castaldo császári tábornok vezetésével a magyar hadak visszafoglalták a töröktől Lippa várát
 1552-ben a hősiesen védekező Eger alól elvonult az oszmán sereg
 1552-ben a szentandrási csatában vereséget szenvedett a Temesvár felmentésére indult szegedi hajdúsereg a törököktől
 1552-ben a törökök megkezdték a Dobó István parancsnoksága alatt álló egri vár ostromát
 1552-ben atörök haderő Ali budai pasa és Ahmed másodvezír parancsoksága alatt megkezdte Eger várának fél évig tartó sikertelen ostromát
 1552-ben szintén a törökökEger sikertelen ostroma után elhagyták a környéket
 1552-ben véget ért az orosz-kazán háború, miután az oroszok bevették Kazán városát, ami a tatár Aranyhorda utódállamának számító Kazán Kánság bukását is jelentette
 1553-ban Angliábanelfoglalta trónját Lady Jane, aki később ezért életével fizetett
 1553-ban Kálvin máglyára küldte Szervét Mihályreformátort
 1553-ben Tudor I.(véres)Máriát koronáztákangol királynővé
 1554-ben a hódító törökök elfoglalták az észak-magyarországi Fülek várát
 1554-ben befejeződött a később kivégzett királynő, Lady Jane kilenc napos uralkodása Angliában
 1555-ben a firenzeiek meghódították Sienát
 1555-ben az augsburgi vallásbékével hivatalosan elismerték az evangélikusok egyenjogúságát a Német-római Birodalomban, és ezzel lezárultak a reformáció korának vallásháborúi
 1556-ban az angliai Oxfordban máglyán kivégezték a protestáns Canterbury érseket, Thomas Cranmert
 1556-ban az anglikán Thomas Cranmer canterburyi érseket katolikus Mária királynő alatt eretneknek nyilvánították és hamarosan kivégezték, csakúgy mint korábban a protestáns VIII. Henrik alatt a katolikus Morus Szent Tamást
 1556-ban az eddig ismert legnagyobb földrengés pusztított a kínai Sanhszi tartományban, több mint 830.000 halottat követelve
 1556-ban Indiában a mongol-török mogulok a második Panipat-i csatában vereséget mértek a hindukra
 1556-ban pedig II. Fülöpkezdhette meg spanyolországi uralkodását
 1558 – Franciaország visszafoglalta Calais-t, Anglia utolsó kontinentális területét
 1558-ban az olasz fennhatóság miatt kitört háborúban aGravelines-i ütközetben a spanyol Habsburgok döntő vereséget mértek a franciákra
 1558-ban I. Erzsébet lépett Anglia trónjára, aki ezzel új történelmi korszakot nyitott az angolszász országban.
 1558-ban Stuart Mária skót királynő Párizsban házasságra lépett II. Valois Ferenc francia trónörökössel
 1559-ben A cateau-cambrésis-i béke véget vetett az európai hegemóniáért vívott francia-spanyol háborúnak, ami a Habsburgok spanyol ágának megerősödését hozta
 1562-ben a francia hugenotta vallásháborúk során a katolikusok legyőzték a protestánsokat a Dreux-i ütközetben
 1562-ben a hadadi csatában Habsburg I. Ferdinánd seregei legyőzték János Zsigmondot magyar királyt
 1562-ben a wassyi hugenották között lezajlott mészárlással megkezdődtek a francia katolikus-protestáns vallásháborúk
 1562-ben IV. Piusz pápa megnyitotta a tridenti zsinat utolsó ülésszakát
 1562-benFranciaországbana Saint-Germaini ediktum elismerte a protestáns hugenották vallási jogait
 1563-ban az Amboise-i ediktummal megadott korlátozott vallásszabadság révén véget ért Franciaországban az első hugenotta polgárháború
 1563-ban befejeződött a 18 évig tartó Tridenti zsinat utolsó szakasza, és megkezdődhetett a katolikus egyház megújhodása, amit ellenreformációnak is nevez a történelem
 1564-ben I. (Habsburg) Miksát magyar királlyá koronázták
 1564-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem csapatai visszafoglalták Szatmárt az osztrákoktól
 1564-ben kihirdették a Tridenti zsinat eredményét, ami után megkezdődhetett az Egyház megújulása és az ellenreformáció
 1565-ben a törökök megkezdték Málta több hónapos sikertelen ostromát
 1565-ben Habsburg-török háborúk soránmegkezdődött a négy hónapos Máltai csata, amely a Máltai lovagrend és szövetségesei győzelmét hozta
 1566-ban a törökök megkezdték döntő rohamaikat Szigetvár ellen, amelyek következtében az erősség másnap elesett
 1566-ban az aszketikus reformert, V. Piust választották pápává
 1566-banZrínyi Miklós hősi halált halt Szigetvárnál, amikor a maroknyi védővel kitörve utolsó csapást mért a törökre
 1567-ben a Hollandia függetlenségéért vívott nyolcvanéves háborúban a spanyol megszállók az Oosterweel-i ütközetben leverték a holland lázadókat
 1567-ben skócia királyává koronázták Stuart I. Jakabot
 1568-ban a függetlenségért kűzdő németalföldi tartományok vereséget mértek a spanyolokra, és ezzel kezdetét vette a nyolcvanéves háború
 1568-ban a Németalföld függetlenedési törekvései miatt zajló "nyolcvan éves háborúban" a spanyolok legyőzték a holland felkelőket a Jemming-i csatában (a spanyolok 300 főt vesztettek, míg a hollandok 7.000 embert)
 1568-ban Alba hercegének utasítására Brüsszel főterén kivégezték Egmont és Hoorn grófokat, a németalföldi szabadságmozgalom vezetőit
 1568-ban János Zsigmond Erdély első fejedelme jelenlétében, Dávid Ferenc szuperintendens közreműködésével, a Tordán tartott országgyűlés alkalmával, Erdélyben, a világon először törvénybe iktatták a vallásszabadság fogalmát.
 1568-ban Langside-i csatában a vetélkedő skót politikai erők ütköztek meg egymással katolikus Mária királynő fia javára történt lemondását követően
 1568-ban létrejött Erdélyi Unitárius Egyház
 1568-ban Miksa német-római császár és magyar király megkötötte a törökkel a Drinápolyi békét, amely egy ideig békét hozott
 1568-ban Stuart Mária a skótok királynője ellenlábasai elől Angliába menekült, ahol azonban később unokatestvére, Erzsébet királyné kivégeztette
 1569-ben a harmadik hugenotta vallásháborúban lezajlott Jarnac-i csatában a katolikusok legyőzték a protestánsokat, akiknek vezére, Condé herceg is elesett
 1569-ben létrejött a Lublini Unió, a lengyel-litván államközösség
 1570-ben I. Miksaés János Zsigmond magyar királyok megkötötték a speyeri szerződést, amelyben János Zsigmond lemondott a magyar királyi címéről, de Miksa elismerte őt erdélyi fejedelemként
 1570-ben V. Pius pápa kiközösítette I. Erzsébet angol királynőt a katolikus egyházból
 1571-ben a johanniták birtokba vették Málta szigetén Valletta városát
 1572-ben a Hollandia függetlenségéért vívott nyolcvanéves háborúban a spanyolok bevették a hollandok által védett Haarlem városát
 1572-ben augusztus hó 23. napján gyilkoltak le a katolikusok Párizsban több mint  3000 protestáns hugenottát, mélypontjaként a sok éve tartó véres vallásháborúnak. E véres esemény kapta a „Szent Bertalan éj” elnevezést, ugyanis másnap erre a napra virradt.
 1572-ben az orosz seregek a Molodi csatában legyőzték a törökökkel szövetkezett krími tatárokat
 1572-ben az orosz-tatár háborúk idején a Molodi csatában a krími tatárok vereséget szenvedtek az oroszoktól
 1572-ben házasságra lépett a hugenotta Navarrai Henrik, valamint a katolikus Valois Margit a protestánsok és katolikus ellentétek csillapítása érdekében. Néhány nap múlva kitört a Szent Bertalan napi mészárlás, amely a vallásháború kiszélesedéséhez vezetett
 1572-ben kitört a németalföldi szabadságharc a Habsburgok ellen, ami Hollandia függetlenségéhez vezetett
 1572-ben Szent Bertalan éjszakáján, Medici Katalin francia királyné utasítására legyilkolták a Párizsban tartózkodó hugenottákat
 1573-ban a Hollandia függetlenségéért vívott nyolcvanéves háború során a németalföldiek első sikerüket aratták azzal, hogy megvédték Alkmaar városát az ostromló spanyoloktól
 1573-ban a Mikatagaharai csatában a japán politikai riválisok csaptak össze. Magyarországon két középkori országgyűlés kezdődött e napon, 1554-ben Marosvásárhelyen, 1649-ben pedigPozsonyban.1949-ben megalakult a KGST, a szocialista országok gazdasági szövetsége
 1573-ban III. Anjou Henrik befejezte a protestáns hugenották egyik fészkének, La Rochellenek fél évig tartó sikertelen ostromát
 1574-ben a holland szabadságharc során a spanyolok a holland "koldusok" akciói nyomán felhagytak Leiden városának öt hónapos ostromával
 1574-ben III. Henrik lépett Franciaország trónjára
 1575-ben a francia vallásháborúk idején megvívott Dormans-i ütközetben a Guise Henrik által vezetett katolikusok megverték a hugenottákat
 1575-ben a török-mongol származású mogulok Akbar császár vezetésével legyőzték a bengáli hadsereget a Tukaroi csatában, amelyben csak az egyik oldalon 3600 elefánt vett részt
 1575-ben francia királlyá koronázták a Valois házból való III. Henriket, aki Báthory Istvánt megelőzően Lengyelország királya is volt. A francia király ugyanezen a napon megülte menyegzőjét is
 1575-ben lezajlott az utolsó nagyobb ütközet az angol-skót háborúban, a Redeswire-i csata, amelyet a skótok nyertek
 1576-banlengyel királlyá koronázták Báthory Istvánt
 1577-ben a Bergerac-i békével lezárult a francia hugenotta vallásháborúk első szakasza
 1578-ban a marokkói Ksar-el-Kebir-i, avagy más néven a Három király csatájában a portugálok vereséget szenvedtek a marokkói - török szövetségesektől, és a portugál uralkodó, I. Sebestyén is elesett
 1578-ban a török által megszállt Buda várában felrobbant a lőporraktár, amely több ezer ember életének vetett véget,a budai pasa pedig selyemzsinórt kapott és kivégezték a történtek miatt
 1579-ben Báthory István lengyel király megalapította a Vilniusi Egyetemet
 1579-ben létrejött a protestánsUtrechti Unió és megkezdődött a független Hollandia kialakulása
 1579-ben XIII. Gergely pápa a magyar papok képzésére megalapította Rómában a Collegium Hungaricumot
 1579-benmegérkeztek az első jezsuita szerzetesek Kolozsvárra
 1580-ban az Alcantarai csatában a portugálok vereséget szenvedtek a spanyoloktól, ami a két ország perszonáluniójához vezetett
 1580-ban az angolok bevették az írek által védett "Arany erődöt",Dun an Óirt, és lefejeztek 600 polgárt valamint katonát
 1581-ben a Lív háború során Báthory István lengyel király seregei befejezték az oroszországi Pskov városának félévig tartó sikertelen ostromát, és a megszálló lengyel-litván seregek kivonultak Oroszországból
 1581-ben az angol parlament törvényen kívüli helyezte a római katolikus vallást, amely helyébe az anglikán vallás lépett
 1581-ben Báthory István lengyel király seregei megkezdték az oroszországi Pskov városának féléves ostromát az első északi háború részeként, amely végül többek között Litvánia és Lengyelország győzelmével végződött
 1582-ben e napon kezdődött meg Európa legtöbb országában az átállás a Gergely naptárra, így ebben az évben ez a nap hiányzott a naptárból - október 4-ét rögtön követte október 15-e
 1582-ben életbe lépett a XIII. Gergely pápa által elrendelt naptárreform a legtöbb katolikus országban, ennek következtében 1582. október 4-ét közvetlenül 1582. október 15. követte
 1582-ben XIII. Gergely pápa bevezette a róla elnevezett Gergely-naptárat, amely október 4-én átlép 10 napot, vagyis október 15-e követi
 1583-ban létrejött az első angol gyarmat Észak-Amerikában az Új-Fundlandi St, John
 1584-ben meggyilkolták Orániai Vilmost, a "Hallgatag Herceget", Németalföld függetlenségi mozgalmának vezetőjét, miután II. Fülöp spanyol király vérdíjat tűzött ki fejére
 1585-ben a Hollandia függetlenségéért vívott "Nyolcvanéves háborúban" az Amerongen-i csata során a spanyolok legyőzték Utrecht mellett a holland tartományokat
 1586-ban a nématalföld függetlenségéhez vezető nyolcvanéves háborúban a spanyolok vereséget mértek a holland-angol szövetségesekre a Zutpheni csatában
 1587-ben az angol Francis Drake expedíciós flottája legyőzte a spanyol Armadát Cádiz kikötőjében
 1587-ben Francis Drake vezette angol flotta a Cádizi csatában legyőzte a spanyol flottát az amerikai gyarmatok birtoklásáért kitört húsz éves spanyol-angol háborúban
 1587-ben I. Erzsébet angol királynő kivégeztette I. (Stuart) Máriát, a skótok katolikus királynőjét
 1588-ban a Francis Drake vezette angol haderő, égő hajókkal indított támadásával megsemmisítette a Calaisban horgonyzó spanyol Armada számos hajóját, és meghátrálásra kényszerítette az ellenséget
 1588-ban a Spanyol Armada 130 hajóval és 30.000 emberrel megindult Anglia ellen, 1664-ben a polgárháborús Angliában a királypárti erők bevették Bolton városát, ahol nagy mészárlást rendeztek a parlamentarista lakók között
 1588-ban az angol-spanyol háború során a spanyol Nagy Armada vereséget szenvedett az angol flottától aGravelines-i tengeri ütközetben
 1588-ban az angol-spanyol háború során aspanyol Armada elérte Anglia partjait, ám inváziós küldetését egy vihar megakadályozta
 1588-ban az angol-spanyol háborúban lezajlott Gravelines-i tengeri ütközetben az angolok legyőzték a spanyol Armadát
 1588-ban IV. Keresztély lett Dánia és Norvégia királya
 1588-ban Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem győzelmet aratott a törökön Szikszónál
 1590-ben a francia vallásháborúk során a hugenotta Navarrai Henrik döntő csatát nyert a katolikus Liga ellen Ivrynél, amely hozzájuttatta a francia koronához, miután feladta protestáns hitelveit mondván: "Párizs megér egy misét"
 1590-ben a rövid uralkodású XIV. Gergely pápa lépett trónra
 1592-ben svéd királlyá koronázták a III. Vasa Zsigmond lengyel és litván uralkodót
 1593-ban a keresztény seregek Sziszeknél nagy győzelmet arattak atörök felett
 1593-ban a magyar királyi csapatok Székesfehérvár ostromához láttak
 1593-ban a vallásháborúknak véget vető, hugenotta IV. Henry francia király nyilvánosan visszatért a katolikus hitre, mondván: "Párizs megér egy misét"
 1593-ban Szinán török nagyvezír elfoglalta Veszprémet
 1594-ben IV. Henrik francia királyt megkoronázták, miután katolizált ezen szállóigévé vált mondással: "Párizs megér egy misét"
 1595-ben a britek ellen lázadó ír seregek a kilencéves háborúban a Clontibret-i ütközetben legyőzték I. Erzsébet királynő angol seregeit
 1595-ben Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem Gyurgyevónál győzelmet aratotta törökök felett
 1595-ben megjelent az első nyomtatott katalógus a Leideni Egyetemi Könyvtárban
 1596-ban a török elleni 15 éves háború legnagyobb csatájában, mezőkeresztesnél vereséget szenvedtek a keresztény liga seregei
 1597-ben 26 keresztény misszionáriust és hívőt feszítettek keresztre a Japán keresztényüldözés alkalmával Nagaszakiban
 1598-ban a Baltikumért vetélkedő svédek és a lengyel-litván unió csapott össze Stangebro-i csatában, amely a svédek győzelmével végződött
 1598-ban a Bourbon-házból való IV. Henrik Franciaországban kiadta a protestánsok vallásszabadságát engedélyezőnantes-i ediktumot, amellyel véget ért a hosszú vallásháború
 1598-ban a Japánok Koreai inváziója miatt került sor az úgynevezett hétéves háborút lezáró tengeri csatára Noryangnál, ahol a japánok vereséget szenvedtek a kínai és koreai erőktől
 1598-ban a magyar királyi sereg megkezdte megkezdte a dél évszázada a törökök által megszállt Buda sikertelen ostromát
 1598-ban a mai Chile területén a Mapuche őslakosok aCuralaba-i csatában megverték a spanyolokat és ezzel megakadályozták azok további hódítását
 1598-ban Borisz Godunov megszerezte Oroszország trónját
 1598-ban Győrből sikerült kiverni a törököt,
 1598-ban sikerült visszafoglalni Győr várát a töröktől
 1599-ben az osztrákok által támogatott Vitéz Mihály havasalföldi vajda seregei szövetkezve a székelyekkel, legyőzték Báthory András erdélyi fejedelem magyar és kozák seregeit, ami elvezetett a havasalföldi, moldovai és erdélyi oláh népek rövid egyesüléséhez
 1599-ben Báthory András erdélyi fejedelmet a székelyek meggyilkolták Csíkszentdomokos közelében, aki ellen még az oláhokkal és így a Habsburg császárral szövetkeztek
 1600-ban a perui Huaynaputina sztratovulkán felrobbanásával megtörtént az írott történelem eddigi legnagyobb vulkánkitörése
 1600-ban e napon tartották a francia IV. Henrik király és a firenzei Midici Katalin esküvőjét
 1600-ban létrejött a későbbiekben sokfelé gyarmatosító Brit Kelet-indiai Társaság
 1600-ban megtartották Medici Mária és IV. Henrik francia király esküvőjét, amelyen a vőlegényt csupán megbízottja révén vett részt
 1601-ben Robert Devereux lázadást szervezett Londonban Erzsébet királynő ellen
 1602-ben a tizenöt éves háború során, Jemisdzsi Hasszán nagyvezír visszafoglalta a császáriaktól Székesfehérvárt
 1602-ben létrejött a gyarmatosító Holland Kelet-Indiai Társaság
 1603-ban Stuart I. Jakab lett Anglia királya
 1603-ban Stuart VI. Jánost Anglia királyává koronázták
 1604-ben a holland függetlenségi háborúban a spanyol csapatok három évi ostrom után bevették Ostende kikötővárosát
 1604-ben Basta generális osztrák seregei Osgyánnál vereséget mértek Bocskai István hajdúira
 1604-ben Bocskai István és a felső-magyarországi nemesség vezetésével kitört az első Habsburg-ellenes felkelés, amely sikerrel végződött
 1604-ben Bocskai István hajdúi élén bevonult Debrecenbe
 1604-ben Bocskai István hajdúi élén bevonult Debrecenbe
 1604-ben Bocskai István hajdúi szétverték a túlerőben lévő Johannes Pezzen császári ezredes hadtestét Álmosd és Diószeg között, aminek eredményeként hamarosan országos felkelés bontakozott ki a Habsburg uralom ellen
 1604-ben„Othello”-ját
 1604-benBocskai István erdélyi fejedelem győzelmet aratott Álmosd és Diószeg között a császári seregek fölött a hétéves háborúban a Hochkirknál vívott csatában az osztrák haderő legyőzte a poroszokat ( 1758)
 1605-ben a Baltikum ellenőrzéséért kitört svéd-lengyel háború során lezajlott Kircholm-i ütközetben a Lengyel-Litván Államközösség fényes győzelmet aratott a svédeken
 1605-ben a szerencsi országgyűlés Bocskai Istvánt Magyarország és Erdély fejedelmévé választotta
 1605-ben Bocskai István erdélyi fejedelem a sikeres Habsburg ellenes felkelésben őt támogató hajdúknakkollektív nemességet adományozott, és letelepítette őket a Tiszántúlon
 1605-ben Marosszerdán az erdélyi országgyűlés fejedelemmé választotta Bocskai Istvánt
 1605-ben megválasztották a Borghese családból való V. Pál pápát, az ellenreformáció és az egyház belső reformjának támogatóját
 1606-ban a Bécsi béke sikerrel zárta le a Bocskai István erdélyi fejedelem által vezetett magyar felkelést.
 1606-ban a magyar, török, osztrák részről megkötött zsitvatoroki békével véget ért a törökök ellen vívott tizenöt éves háború, ami egyben a magyarországi török uralom hanyatlásának kezdetét is jelentette
 1606-ban az Oroszországban politikai válságot okozó Hamis Dimitrijt, IV. rettegett Iván cár állítólagos fiát meggyilkolták
 1607-ben a gyulafehérvári országgyűlés fejedelemmé választotta Rákóczi Zsigmondot
 1607-ben a Németalföld függetlenségéért vívott nyolcvan éves háború során, a holland flotta elpusztította a lehorgonyzott spanyol hajóhadat Gibraltárnál
 1607-ben megtartották Claudio Monteverdi Orfeo című operájának premierjét
 1608-ban Báthory Gábor lépett trónra, miutánhajdúi segítségével lemondatva elődjét, Rákóczi Zsigmondot
 1608-banRákóczi Zsigmond lemondott erdélyi fejedelmi trónjáról Báthory Gábor javára
 1609-ben Galileo Galilei bemutatta első távcsövét
 1609-ben Milánóban megnyitották Európa második nyilvános könyvtárát, a Biblioteca Ambrosianát
 1610-ben a Lengyel-Litván Államközösség a Klushino-i csatában vereséget mért a svédekkel szövetkezett Moszkvai nagyhercegségre
 1610-ben a második Bourbon házi uralkodó, XIII. "Igazságos" Lajos lépett a francia trónra a vallásháborúkat lezáró IV.Henrik meggyilkolását követően
 1610-ben Galileo Galilei először figyelte meg a Jupiter holdjait (Ganymedes, Callisto, Io, Europa)
 1611-ben a lengyel-osrosz háború során a lengyel-litván seregek húsz hónapi osrtom után bevették Szmolensk városát
 1611-ben Báthory Gábor erdélyi fejedelemre Brassó mellett vereséget mért Radu Serban havasalföldi vajda
 1611-ben bemutattákShakespeare„Vihar” cmű művét ( 1611)
 1611-ben Londonban megjelent az első hivatalos anglikán bibliafordítás, a King James Biblia
 1612-ben a két napos Suvali tengeri ütközetben a britek legyőzték a portugálokat Indiában
 1612-ben Galileo Galilei elsőként figyelte meg aNeptunusz bolygót
 1613-ban a hajdúk Váradon meggyilkolták Báthory Gábor erdélyi fejedelmet, miután kiderült, hogy a várost török kézre adná a méltóság megtartásáért cserébe
 1613-ban az Erdély aranykorát megvalósítóBethlen Gábort ekkor választották erdélyi fejedelemmé
 1613-ban Mihail Romanovot I. Mihály néven orosz cárrá koronázták
 1613-ban Oroszországban trónra lépett az első Romanov-házból való uralkodó, I. Mihály cár néven
 1614-ben Virginiában megtartották az amerikai bennszülött Pocahontas és az angol John Rolfe esküvőjét
 1615-ben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem és II. Mátyás német-római császár megkötik a nagyszombati békét, amelyben a császár biztosította Erdély függetlenségét
 1615-ben Oszaka ostrománál ajapán belpolitikai riválisok csaptak össze
 1617-ben a megerősödött Svédország sikerrel zárta le Oroszország ellen a Balti-tenger ellenőrzéséért vívott tíz éves háborúját a Stolbovoi békével
 1617-ben Habsburg II. Ferdinándot Prágában cseh királlyá koronázták
 1617-ben Upsalában megkoronázták II. Gusztáv Adolf svéd királyt, a harmincéves háború későbbi protestáns hadvezérét
 1618-ban a prágai osztrák tisztviselők defenesztrációjával kezdetét vette a harmincéves háború
 1618–ban II. Oszmán lett a török birodalom szultánja
 1619-ben a harmincéves háborúba beavatkozva Bethlen Gábor 10 ezer lovast indított a cseh-morva szövetséges csapatok megsegítésére
 1619-ben a harmincéves háborúban lezajlott Sablat-i csatában a cseh protestánsok vereséget szenvedtek a Német-Római Császárságtól, ami fordulópontot jelentetett a háború cseh szakaszában
 1619-ben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem csapatai elfoglalták Bécs elővárosát
 1619-ben II. Ferdinándot német-római császárrá választották, aki 1625-től magyar király is lett
 1619-benvértanú halált haltak a „Kassai vértanúk”, Pongrácz István, Grodecz Menyhért, Kőrösi Márk jezsuita papok illetve diák, miután megtagadták Rákóczi György hajdúinak katolikus hit elhagyását
 1620-ban a csehek vereséget szenvedtek a Habsburgoktól a Prága melletti Fehér-hegyi csatában, aminek következtében a Cseh Királyság Habsburg örökös tartománnyá vált
 1621-ben a harmincéves háború részeként a svédek elfoglalták a lettektől Riga városát
 1621-ben a harmincéves háború során a nikolsburgi békével véget ért Habsburg II. Ferdinánd és Bethlen Gábor erdélyi fejedelem háborúskodása
 1621-ben a harmincéves háború során az osztrák császáriak visszavették Pozsonyt Bethlen Gábor erdélyi fejedelemtől
 1621-ben Németországban feloszlott a Katolikus Ligával szemben létrejött Protestáns Unió
 1621-ben XV. Gergely foglalta el a pápai trónt, akit utolsóként választottak közfelkiáltással pápává
 1622-ben a harmincéves háború során a Baden-Württembergi Mingolsheim-i csatában a protestáns szövetség aratott győzelmet a Katolikus Liga felett
 1622-ben a harmincéves háborúban a spanyolok határozott győzelmet arattak a németek felett a hollandiai Fleurusnél
 1622-ben a Jamestowni mészárlás során a poheten indiánok nagypénteken megöltek 347 angol telepest az első észak-amerikai angol településen
 1622-ben a kínai Makaóban a holland és portugál expedíciós erők csaptak össze a kereskedelem ellenőrzése érdekében a portugálok sikerével
 1622-ben Loyolai Ignác és Xavéri Ferencet szentjei közé emelte a katolikus egyház
 1625-ben Stuart I. Károly lett Anglia és Skócia királya
 1626-ban a Harmincéves háborúként ismert vallásháborúban,a protestáns dánok legyőzték a katolikus erőket a Dessau-i ütközetben
 1626-ban felszentelték az új római Szent Péter Bazilikát
 1627-ben XIII. Lajos megkezdte a hugenotta központ, La Rochelle sikeres ostromát
 1628-ban a harmincéves vallásháború során a Wolgast-i csatában a Katolikus Liga vereséget mért a protestáns dánokra
 1629-ben pusztító földrengés rázta meg Nápolyt
 1630-ban a segesvári országgyűlés I. Rákóczi Györgyöt választotta Erdélyi fejedelmévé
 1630-ban Bethlen Istvánt erdélyi fejedelemmé választották
 1630-ban I. Rákóczi Györgyöt Erdély fejedelemmé választották
 1632-ben a harmincéves háború egyik fő ütközetében, az e napon kezdődött kétnapos rajnai csatában, a protestáns svédek legyőzték a katolikus bajorokat
 1632-ben a harmincéves háború egyik legnagyobb csatájában, a Lutzen-i ütközetben - amelyben a svédek királya, II. Gustav Adolf is elesett, - a protestáns svédek vereséget mértek a katolikus német szövetségre
 1632-ben a harmincéves háborúban megvívott Rain-i ütközetben a protestáns svéd csapatok vereséget mértek a Katolikus Ligára
 1632-ben a harmincéves háborúban megvívott Wiesloch-i ütközetben a protestáns svédek győztek a németek felett
 1632-ben Galilei megjelentette híres művét, amelyben összehasonlította a kopernikuszi és a ptolemaioszi világképet
 1634-ben "örök békével" ért véget a az Oroszország valamint a Lengyel-Litván Államközösség közötti háború
 1634-ben a Burchardi árvíz során az Észak-Friziai és Hamburgi területeket a tengeri dagály elöntötte átszakítva a gátakat, több mint tízezer ember életét oltva ki
 1634-ben a harmincéves vallásháború idején lezajlott Nördlingen-i csatában a katolikus osztrák-spanyol szövetség vereséget mért a német-svéd szövetségre
 1634-ben Eger várában meggyilkolták Albrecht von Wallensteint, a harmincéves háború egyik legnagyobb császári hadvezérét
 1634-ben Észak-Amerikában holland telepesek bennszülött indiánokat mészároltak, ami háborúhoz vezetett
 1635-ben lezárult a harmincéves háború harmadik szakasza a Prágai békével
 1635-ben Nagyszombaton megkezdte működését a Pázmány Péter alapította tudományegyetem
 1635-ben Pázmány Péter megalapította a Nagyszombati Egyetemet
 1636-ban a harmincéves háború során a Wittstock-i ütközetben a protestáns svédek vereséget mértek a Német-Római Császárság és a katolikus szászok seregeire
 1636-ban a nagyszalontai csatában I. Rákóczi György leverte a budai pasa seregét
 1636-ban megalapították az Utrechti Egyetemet
 1637-ben III. Ferdinánd lett a német-római császár
 1637-ben Németalföldön kipukkadt a tulipánmánia miatt kialakult pénzlufi, így a tulipánkereskedelembe fektetett spekulatív pénzek nagy része köddé vált
 1638-ban a Harmincéves háborúban a Rheinfeldeni csatában a protestánsok a Svédek vezetésével vereséget mértek a katolikusokra
 1638-ban a japán sogunátus leverte a keresztény Shimabara lázadást, miután sikerrel bevették Hara fellegvárát. Az erőd több ezer védőjét lefejezték, amely egyben a japán kereszténység részleges pusztulását is jelentette
 1639-ben szintén a harmincéves háború során megvívott Chemnitzi ütközetben a svédek vereséget mértek a szászokra
 1640-ben 28 éves háború tört ki Spanyolország és Portugália között, amelynek végén Portugália megszabadult a spanyol perszonáluniótól
 1640-ben a skót katolikusok és az angol protestánsok csaptak össze a Newburni csatában, ahol a skótok arattak győzelmet
 1641-benkitört az ír felkelés
 1642-ben a harmincéves háborúban megvívott második Breitenfeldi csatában a svédek legyőzték a szászokat
 1642-ben az első angol polgárháborúsorán a parlamentaristák vereséget mértek a királypárti erőkre a Turnham Green-i csatában
 1642-ben az erdélyi országgyűlés II. Rákóczi Györgyöt fejedelemmé választotta
 1642-ben felfedezték Tasmaniát
 1643-ban a harmincéves háború negyedik szakaszában a franciákaz ardenneki Rocroi-nál megsemmisítő vereséget mértek a spanyol csapatokra, akik katonai fölénye ezzel meg is tört a szárazföldön
 1643-ban a harmincéves háború során lezajlott Tuttlingen-i csatában a bajor-spanyol szövetségesek visszaszorították a franciákat
 1643-ban az angol polgárháború során megvívott Roundway-i csatában a királypártiak leverték a parlamentáris erőket
 1643-ban fia, a "napkirályként" ismert XIV. Lajos szintén e napon örökölte meg a koronát
 1643-ban I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a harmincéves háború keretében szövetségre lépett a Svéd Királysággal, majd megindította hadait a Habsburgok ellen
 1643-ban ugyanő házasságot kötött Gyulafehérváron Báthory Zsófiával
 1644-ben a harmincéves háborúban lezajlott Kolberg Heide-i tengeri ütközetben a dánok kisebb győzelmet arattak a svédek felett
 1644-ben aTippermuir-i csatában az skót királypártiak arattak győzelmet a parlamentaristaprotestánsok felett
 1644-ben az angol polgárháború idején döntetlen csatát vívtak a parlamenti és királypárti erők amásodik Newbury csatában
 1644-ben az angol polgárháború idején lezajlott Cropredy hídi csatában a parlamentarista erők szenvedtek vereséget a királypártiaktól
 1644-ben az angol polgárháború során megvívott Marston Moor-i csatában a királypárti erők vereséget szenvedtek a skót protestánsokkal szövetkezett parlamentaristáktól
 1644-ben Kínában véget ért a Ming-dinasztia csaknem háromszáz éves uralma, miután a mandzsúriai seregek elfoglalták Pekinget, és ezzel a csaknem 500 évig uralkodó Csing-dinasztia került hatalomra
 1645-ben a csehországi Jankaui csatában a svéd protestánsok legyőzték a katolikus német császári csapatokat a harmincéves háborúban
 1645-ben a harmincéves háború során a bajorok megverték a franciákat a Mergentheimi csatában
 1645-ben a harmincéves háborúban lezajlott a második Nördlingeni csata, ahol a franciákkal szövetséges szász protestánsok vereséget mértek a német-római császár által vezetett katolikus ligára
 1645-ben az angol polgárháború idején a Langport-i ütközetben a parlamentarista erők arattak győzelmet a királypártiak felett
 1645-ben az angol polgárháború során megvívott Naseby-i ütközetben a parlamentarista erők döntő győzelmet arattak a királypártiak fölött
 1645-ben I. Rákóczi György erdélyi fejedelem és III. Ferdinánd német-római császár a magyar sikereket hozó harmincéves háború nyomása alatt megkötötte a linzi békét, amely biztosította a vallásszabadságot, és a fejedelem által elfoglalt megyék jogszerű birtoklását Rákóczi számára.
 1645-ben polgárháborús Angliában a Rowton Heath-i ütközetben a parlamentarista erők legyőzték a királypártiakat
 1647-ben a harmincéves háború lángjaiban álló Európában rövid életű fegyverszünet kötött Ulmban Franciaország, Svédország és Bajorország
 1648-ban a fellázadt janicsárok letaszították trónjáról I. Ibrahim szultánt
 1648-ban a harmincéves háború német földön folyó utolsó csatájában Zusmarshausennél a bajorok vereséget szenvedtek a francia-svéd szövetségesektől
 1648-ban a második angol polgárháború idején a Maidstone-i csatában a királypártiak vereséget szenvedtek a parlamentaristáktól
 1648-ban a Németalföldi szabadságharcot követően Spanyolország a Münsteri és Osnabrücki szerződéssel elismerte Hollandia függetlenségét, és ezzel véget ért az úgynevezett 80 éves háború
 1648-ban a polgárháborús Angliában Cromell bevonult Londonba, ami egyben a Monarchia időleges bukását is jelentette a király kivégzése után
 1648-ban avesztfáliai békével véget ért a harmincéves háború, valamint a Spanyolország és Hollandia között zajló nyolcvanéves háború
 1648-ban az angol polgárháború során befejeződött Colchester több hónapos ostroma, amely a királypártiak vereségét jelentette a parlamentaristákkal szemben
 1648-ban az ukrán területek feletti lengyel fennhatóság miatt kitört kozák-lengyel háború idején, a Zsovtyi csatában akozák-tatár szövetségesek megverték a lengyel seregeket
 1648-ban lezajlott aharmincéves háború utolsó csatája, a Wevelinghoven-i ütközet Észak-Rajna Vesztfáliában, ahol a német birodalmi seregek maradtak alul a francia-svéd-hesseni szövetségesekkel szemben
 1648-ben II. Rákóczi György elfoglalta trónját, mint Erdély fejedelme
 1649-ben a forradalmi Angliában I. Károly angol királyt lefejezték
 1649-ben a harmincéves háború során a lengyelek győzelmet arattak a Gustav Adolf vezette svédek felett a Stuhm-i csatában
 1649-ben a polgárháborús Franciaország lázadó nemesei és a király aláírta a Rueili békét a Fronde-mozgalom idején
 1649-ben a tizenegy éves Ír konföderációs háború során Cromwell protestáns csapatai lemészárolták Wexford városának lakóit, a királypárti és ír katonákkal együtt
 1649-ben a Torrington-i csatában lezajlott az első angol polgárháború utolsó nagyobb összecsapása, amely a királypártiak vereségével végződött
 1649-ben az angliai polgárháború során az angol királypártiakkal szövetkezett írek vereséget szenvedtek a terjeszkedő angol parlamentarista erőktől
 1649-ben az angol polgári forradalom idején megkezdődött I. Stuart Károly angol király árulási pere, amelyet követően csakhamar kivégezték
 1649-ben az angolok Oliver Cromwell vezetésével Írország visszafoglalása során elpusztították Wexford városát
 1650-ben Angliában megnyílta világ első házasságkötő irodája
 1650-ben az Írország visszahódításáért vívott csaták során az angolok vereséget mértek az ír seregekre a Macroom-i csatában
 1650-ben I.Károly király kivégzését követően kitört skót polgárháború részeként lezajlott Carbisdale-i csatában a skót klánok és a királypárti csapatok ütköztek meg az előbbiek sikerével
 1651-ben a Beresteczkonál vívott csatában a lengyel-litván szövetségesek legyőzték az ukrán kozákokat és tatárokat
 1652-ben a Vezekényi csatában a háromszoros túlerőben lévő török seregeket leverték a magyar csapatok, ám az Esterházy család négy tagja is elesett
 1652-ben az angol-holland háború során az Elba-i avagy Monte Christo-i tengeri csatábana hollandok mértek vereséget az angolokra
 1652-ben az angol-holland tengeri háború idején a hollandok arattak kisebb győzelmet az angolok felett a Dungeness-i csatában
 1652-ben az első angol-holland háború során a La Manche csatornán megvívott ütközet az angolok sikerét hozta
 1653-ban a kereskedelmi útvonalak ellenőrzéséért vívott első angol-holland háborúban az angolok legyőzték a holland flottát a Gabbard-i tengeri ütközetben
 1653-ban a portlandi tengeri csatában az angolok és a hollandok küzdöttek meg egymással a La Manche-csatornán, a tengeri hajózás ellenőrzése végett, az előbbiek sikerével
 1653-ban a svájci parasztháború során lezajlott a Wohlenschwil-i csata, amely után a svájci kantonok és a felkelő parasztok békét kötöttek
 1653-ban a tengeri kereskedelem ellenőrzéséért vívott első angol-holland háború során a Livornoi tengeri ütközetben az angolok vereséget szenvedtek a hollandusoktól
 1653-ban az angol polgári forradalom idején elérkezett az interregnum ideje, amikor is Oliver Cromwell lett az ország diktátora,
 1653-ben Amerikában megalapították Új Amszterdamot, a későbbi New Yorkot
 1654-ben a Westminster-i békével lezárult a kereskedelmi kérdések miatt kitört első angol-holland tengeri háború
 1654-ben királlyá koronázták a „Napkirályként”ismert francia XIV. Lajost
 1654-ben X. Károly Gusztáv ült Svédország trónjára
 1654-ben X. Károly király foglalta el Svédország trónját
 1655 - Christiaan Huygens holland csillagász felfedezte a Titánt, a Szaturnusz legnagyobb holdját
 1655-ben megkezdődött Wesselényi Ferenc nádorsága
 1656-ban a második északi háború során a varsói csatában a svédek és szövetségeseik megverték a Lengyel-Litván Államközösség seregeit
 1656-ban az észak-európai területek ellenőrzéséért vívott második északi háború során a varsói csatában a lengyel-litván államközösség vereséget szenvedett a svéd-brandenburgi szövetségtől
 1656-ban az orosz-svéd háború során az oroszok felhagytak Riga több mint egy hónapig tartó ostromával
 1657-ben az angol-spanyol háború során a Tenerifénél megvívott tengeri ütközetben Robert Blake legyőzte a spanyol flottát
 1658-ban a második északi háború során a Sound-i tengeri ütközetben a holland-dán szövetségesek legyőzték a svédeket
 1658-ban a török nagyvezír utasítására az erdélyi rendek Barcsay Ákost választották II. Rákóczi György fejedelem helyére
 1658–ban az észak-háborúk során létrejött roskildei békeszerződés aláírásával Svédország megszerezte Dánia és Norvégia területének nagy részét
 1658-ban az európai befolyásért vívott francia-spanyol háború során a Dunes-i csatában a franciák arattak győzelmet a spanyolok felett
 1658-ban I. Lipót magyar királyt választották német-római n császárrá
 1658-ban II. Rákóczi György erdélyi fejedelem általános hadfelkelést hirdetett
 1658-ban Svédország a dán háborúk során aláírt Roskildei békeszerződéssel elérte legnagyobb kiterjedését
 1658-banaz északi háborúban a hollandok vereséget mértek a svéd flottára, amely Dániát tartotta blokád alatt
 1658-ben X. Károly Gusztáv svéd királyt a dánok visszaverték Koppenhága alól a Nagy Északi Háborúban
 1659-ben a lengyel-orosz háború idején a Konotop-i csatában a lengyel-tatár seregek leverték az orosz-kozák csapatokat
 1659-ben a pireneusi békeszerződés lezárta a harminc évetartó francia-spanyol háborút
 1659-ben megkötötték a spanyol-francia háborút lezáró Pireneusi Békét, amely véget vetett a két hatalom közti negyedszázados háborúskodásnak
 1660-ban a Hollandia függetlenségéért vívott "Nyolcvanéves háborúban" lezajlott a Nieuwpoort-i csata, amelyben a holland tartományok kerekedtek felül VII. Habsburg Albert spanyol csapatai felett
 1660-ban a koppenhágai békével lezárulta Svédország, Dánia és Norvégia közötti háború
 1660-ban Shakespeare Othellojában fellépett az első színésznő Margaret Hughes személyében
 1660-ban Svédország és Dánia–Norvégia aláírta a koppenhágai békeszerződést, amely révén a dánok előnyére lezárult a Nagy Északi Háború egy szakasza
 1661-ben a Kardis-i béke véget vetett a nagyhatalmi törekvések miatt kirobban orosz-svéd háborúnak
 1661-ben Kemény Jánost az országgyűlés Erdélyfejedelmévé választotta
 1661-ben pont ezen a napon, az előbbi király halálát okozó már elhunyt Oliver Ceomwell kormányzó testét kiásták, és utólagosan lefejezték. Feje húsz évig volt kitűzve Angliában, majd számos kereskedő keze között tanyázott, végül 1960-ban került nyugvóhelyére.
 1661-ben Stuart II. Károlyt Anglia és Írország királyává koronázták
 1663-ban Zrínyi Péter gróf Károlyváros közelében megverte az Új-Zrínyivár elfoglalására küldött török csapatokat
 1664-ben az amerikai polgárháború során a déliek arattak kisebb győzelmet az északiak felett a Marks Mills-i csatában
 1664-ben az amerikai polgárháború során a virginiai Crater-i csatában a déli konföderalisták legyőzték az északiakat
 1664-ben Új-Amszterdam (Nieuw Amsterdam) neve New York-ra változott
 1665-ben a portugál erők legyőzték a Kongói Királyságot
 1665-ben az angol-holland háború során a Lowestofti tengeri ütközetbnea hollandik súlyos vereséget szenvedtek
 1665-ben az angolok hadüzenetével megkezdődött a második angol-holland háború a tengerek biroklásáért
 1666-ban a második holland-angol tengeri háborúban az angolok megsemmisítették a hollandok százötven kereskedelmi hajóját
 1666-ban az angol-holland háború során megkezdődött a történelem leghosszabb tengeri ütközete, a "Négy napos csata", amely a hollandok javára dőlt el
 1666-ban az angol-holland háború során megvívott Észak Foreland-i vagy Szent Jakab-napi tengeri ütközetben az angolok arattak győzelmet
 1666-ban az angol-holland tengeri háborúban holland győzelemmel véget ért a négynapos északi-tengeri ütközet
 1666-ban Bécsben az Magyarország nemesei Wesselényi Ferenc nádor, Nádasdy Ferenc országbíró és Zrínyi Péter horvát bán személyében szövetséget kötöttek a Habsburgok politikája ellen, amely esemény a Wsselényi-féle összeesküvés néven vonult be magyar történelembe
 1666-ban kitört a Nagy londoni tűzvész
 1666-ban megkezdődött a Wsselényi-féleszervezkedés a Habsburg elnyomás ellen
 1666-ban Zborón házasságot kötött I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona, amely frigy révén kiterebélyesedett aWesselényi-összeesküvés
 1667-ben a tengeri kereskedelem ellenőrzéséért megvívott második angol-holland háború véget ért a Breda-i szerződés aláírásával
 1667-ben hatalmas földrengés a Kaukázusban
 1667-ben megkezdődött az öt napos Chatham-i tengeri ütközet (avagy Medway-i rajtaütés) a kereskedelmi utak ellenőrzéséért vívott második holland-angol háború során, ahol a hollandok döntő győzelmet arattak
 1668-ban a Lisszaboni Szerződéssel Spanyolország elismerte Portugália függetlenségét, lezárva a két ország közötti 28 éve tartó háborúskodást
 1668-ban létrejött az aacheni békeszerződés, amely lezárta a Németalföldért folyó francia-spanyol háborúskodást, és Franciországot spanyol hódításai nagy részének feladására kötelezte
 1669-ben véget ért Candia (Heraklion) török ostroma, ami a Velencei Köztársaság és a Máltai Lovagrend vereségévelKréta török ellenőrzéséhez vezetett
 1671-ben a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvételéért kivégezték a Habsburgok a kegyelem ígéretével Bécsbe csaltZrínyi Péter horvát bánt, fiát pedig nevétől is megfosztották, majd élete végéig börtönben tartották
 1672-ben a felvidéki Győrnél vereséget szenvedteka magyar bujdosóka császáriaktól
 1672-ben az enyickei csatában a bujdosóknak sikerült legyőzniük egy császári sereget, Kassa környékén
 1672-ben Giovanni Cassini felfedezte a SzaturnuszRhea névre keresztelt holdját
 1673-ban a francia-holland tengeri háború során a hollandok arattak győzelmet a francia-angol szövetségesek felett a Schooneveld-i csatában
 1673-ban a lengyel-litván hadsereg vereséget mért az oszmán birodalomra a Hotini csatában
 1674-ben véget ért a harmadik angol-holland háború a hollandok számára kedvező westminsteri szerződéssel, amelynek keretében több gyarmat gazdát cserélt, többek között New Amsterdam, a későbbi New York átkerült angol fennhatóság alá
 1675-ben a Turckheimnél vívott csatában a hódító franciák vereséget mértek a hollandok osztrák és brandenburgi szövetségeseire
 1676-ban a kereskedelmi dominanciáért vívottfrancia-holland háború során a Palermo-i tengeri ütközetben a franciák legyőzték a spanyol-holland szövetséges flottát
 1676-ban a Nagy Északi Háború során a svédek legyőzték a dánokat a Lundi ütközetben
 1676-ban Romanov III. Fjodorra szállt Oroszország cári méltósága. Uralkodása alatt változtatták meg a tolvajok kézlevágási büntetését szibériai kényszermunkára.
 1676-ban Sobieski János lengyel király lett
 1677-ben a francia-holland háború idején a francia csapatok bevették a spanyolok által tartott Cambrai városát
 1677-ben a Habsburg csapatok elfoglalták a kurucok oldalára állt Kassa városát, amelynek vezetőit kegyetlenül kivégezték - másnap Thököly Imre csatlakozott a bujdosókhoz, és megkezdődött a 13 évig tartó Habsburg ellenes felkelés
 1679-ben a nijmegeni békeszerződés lezárta a hat éves francia-holland háborút
 1679-ben a skót presbiteriánusok vereséget mértek katolikus uralkodójukra, VII. Jakabra, aki az országból elmenekült
 1682-ben Munkácson házasságot köt Zrínyi Ilona és Thököly Imre
 1683-ban a Penghu-i csatában aTungning Királyság vereséget szenvedtek a kínai Quin dinasztiától, aminek következtében Tajvan beolvadt Kínába
 1683-ban Bécs második török ostroma idején a törökök megverték az osztrák hadakat a Petronell-i csatában
 1683-ban Bécs városát sikerült az európai erőknek felszabadítania a hódító török ostroma alól
 1684-ben létre jött a törökellenes Szent Liga a Német-Római Birodalom, Lengyelország és Velence valamint a Pápaságközreműködésével
 1684-ben V. Károly lotaringiai herceg és Sobieski János lengyel király Párkánynál győzelmet aratott a török haderő felett
 1685-ben a császári-királyi katonaság elfoglalta Sárospatak várát
 1685-ben az esztergomi csatában az osztrák császáriak kerekedtek felül Thököly Imre csapatain
 1685-ben II. Stuart Jakab lett Anglia királya
 1686-ban a törökök 143 évi megszállás után kivonultak Pécsről
 1686-ban Buda 145 év után felszabadult török megszállás alól
 1686-banSzeged felszabadult a török uralom alól
 1686-ben a Siklósi vár török védői - szabad elvonulás fejében - kapituláltaka keresztény seregek előtt
 1687-ben a nagyharsányi vagy más néven „második mohácsi” csatában Savoyai Jenő vezette császári hadsereg súlyos vereséget mért a törökre
 1687-ben a pozsonyi országgyűlés elfogadta a Habsburg-ház fiúági örökösödésének törvényét, és lemondott az ellenállás jogáról
 1687-ben kilencéves korában megkoronázták I. József magyar királyt ( 1705-től német-római császár)
 1687-ben megkezdte működését az eperjesi vésztörvényszék a Habsburgok önkényuralmának egyik megfélemlítési eszköze, amely Caraffa vezetésével Thököly vélt hívei között rendezett vérengzést
 1687-ben Newton kiadta matematikai elméleteit tartalmazó könyvét
 1688-ban az angliai dicsőséges forradalom idején a Stuart uralkodó, II. Jakab elmenekült az országból Orániai Vilmos elől
 1688-ban az Angliai jakobita felkelés idején Stuart Jakab skót hívei között hajtottak végre mészárlást III. Orániai Vilmos követői
 1688-ban az osztrák császári haderő elfoglalta Munkács várát, melyet Zrínyi Ilona védett hősiesen
 1688-ban megkezdődött az angol „dicsőséges forradalom” Orániai Vilmos trónra hívásával,
 1689-ban kitört a Jakobita háború Anglia, Skócia és Írórszág trónjáért II. Jakab és Orániai Vilmos között, ez utóbbi sikerébel
 1689-ben az angol parlament elfogadta az úgynevezett tolerancia törvényt, amely csak a protestáns kisegyházaknak kedvezett a katolikusok szándékos mellőzése mellett
 1689-ben az irokézek indítottak nagy erejű támadást az Észak-Amerikai francia gyarmaton található Lachine falu ellen
 1689-ben megszületett a Bill of Right, amely létrehozta az angol alkotmányos monarchiát
 1689-ben Oroszországban a felvilágosult I. (Nagy) Pétert kiáltották ki cárnak
 1689-ben ugyanezen III. Vilmos trónra lépett Angliában
 1690-ben a keresztényszigeti országgyűlésen az erdélyi három nemzet (magyarok, székelyek, szászok) képviselői Thököly Imrét Erdély fejedelmévé választották
 1690-ben a pfalzi örökösödési háború idején a francia flotta győzelmet aratott az angol-holland szövetségesek felett a Beachy Head-i ütközetben
 1690-ben a pfalzi örökösödési háborúban lezajlottFleurus-i csatában a franciák legyőzték a hollandokat
 1690-ben a staffardai csatában XIV. Lajos francia király csapatai győzelmet arattak az augsburgi liga szövetségében álló II. Viktor Amadé savoyai herceg csapatai fölött, a pfalzi örökösödési háború során
 1690-ben az angliai dicsőséges forradalomban lezajlott Boyne ütközetben a katolikus II. Jakab királyt megverte a protestáns trónkövetelő II. Orániai Vilmos
 1690-ben I. Lipót német-római császár, magyar király aláírta a Diploma Leopoldinumot, amely nagy szabadságot adott Erdély ügyeinek önálló intézésében a rendeknek
 1690-ben I. Lipót német-római császár, magyar király aláírta a Diploma Leopoldinumot, amely nagy szabadságot adott Erdély ügyeinek önálló intézésében a rendeknek
 1690-ben Írországban összecsaptak a protestáns III. Orániai Vilmos és a katolikus VII. nJakab király hívei a Boynei ütközetben, ahol a jakobiták vereséget szenvedtek
 1691 -ben a szalánkeméni csatában Badeni Lajos császári csapatai súlyos vereséget mérnek Köprülü Musztafa oszmán nagyvezír hadseregére, amely több mint húszezer embert veszít
 1691-ben I. Lipót császár kiadta a Diploma Leopoldinumot, amely a Habsburg Birodalomba tagozódott Erdély jogállását szabályozta
 1692-ben a salemi boszorkányperek során több vádlottat kivégeztek az amerikai puritánok
 1692-ben az amerikai protestáns kolóniákon véget értek a salemi boszorkányperek
 1692-ben az amerikai protestánsok között megkezdődtek a Salemi boszorkányperek
 1692-ben utoljára akasztottak boszorkányságért, mégpedig az az USA-ban
 1693-ban a hagyomány szerint feltalálták a Dom Perignon pezsgőt
 1693-ban a kilencéves háború során a Landen-i csatában a franciák legyőzték a holland-angol szövetségeseket
 1693-ban a pfalzi örökösödési háború (kilencéves háború) során, amely XIV. Lajos francia király német igényei miatt tört ki, az olasz földön megvívott Marsaglia-i csatábana franciák legyőzték a spanyolokat
 1697-ben a keresztény seregek győzelmet arattak Zentánál a törökök felett
 1697-ben a Rijswijk-i szerződéssel véget ért a pfalzi örökösödési háború, amelyben Franciaország és a Német Római Birodalom szövetségesei csaptak össze
 1698-ban Oroszországban bevezették a mai szemmel nézve elég vicces törvényt, amely szerint a szakállat viselő személyeknek különadót kellett fizetniük (ehhez hasonló törvényt csak egyet ismerünk, mégpedig az angol csóktilalmi törvényt, ami a pestis terjedésének megakadályozását szolgálta)
 1699-ben az osztrákok és a Magyarországról kivert törökök megkötötték a karlócai békét, amely a Magyarország függetlenségéért harcoló Thököly Imrét száműzetésbe kényszerítette
 1700-ban trónra lépett XI. Kelemen pápa
 1700-ban a Nagy Északi Háborúban a svédek pusztító vereséget mértek az orosz hadseregre a Narvai ütközetben
 1700-ban a Nagy Északi Háborúban az észtországi Narva melletti csatában Svédország legyőzte Oroszországot, ám a későbbiekben mégis az utóbbi ország nyerte meg a háborút
 1700-ban Észak-Amerikából, 2001-ben pedig az indiai Gujaratból.
 1700-ben kitört Észak-Amerikában az indián Tuscarora háború, amely fél év alatta német-angol-holland telepesek győzelmét hozta
 1701-ben a spanyol örökösödési háború során a Habsburgok Savoyai Jenő vezetésével győzelmet arattak a francia-spanyol szövetségeseken a Chiar-i csatában
 1701-ben felesége és őrei segítségével megszökött bécsújhelyi osztrák börtönéből II. Rákóczi Ferenc
 1701-ben kitört a tizenhárom évig tartó spanyol örökösödési háború
 1701-ben megkezdte uralkodását I. Frigyest porosz király
 1701-ben Rákóczi Ferenc felesége segítségével megszökött a bécsújhelyi börtönből
 1702-ben a Nagy Északi Háborúban a svédek arattak győzelmet a szász-lengyel szövetségesek felet a Klissow-i csatában
 1702-ben Stuart Annalett Anglia, Skócia és Írország uralkodója
 1703-ban a Habsburgok ellen sikerült győzelmet aratnia a kuruc seregeknek Zólyom váránál, ahol Bercsényi Miklós megfutamította ForgáchSimon császári seregét
 1703-ban a spanyol örökösödési háború során a Schmidmühlennél vívott csata a bajorok sikerével végződött az osztrák császárral szemben
 1703-ban II. Rákóczi Ferenc csapataival átkelt a Tiszán
 1703-ban II. Rákóczi Ferenc találkozott Esze Tamással a magyar–lengyel határon Klinecben, ezzel kezdetét vette a Habsburg elnyomók ellen vívott nyolc éves szabadságharc
 1703-ban lecsapott a " nagy vihar" amely a valaha feljegyzett legnagyobb szélvihar volt Nagy-Britanniában
 1703-ban lerakták a leendő orosz főváros, Szentpétervár első erődítményének alapkövét
 1703-ban megkezdődött a kuruc felkelés, miután II. Rákóczi Ferenc és Bercsényi Miklós kiadta a Breznai kiáltványt, amellyel hadba szólították Magyarország nemes és nemtelen lakosait
 1704-ben a Rákóczi szabadságharc idején bevette a császáriak által védett Érsekújvári erősséget Vak Bottyán kuruc hadvezér
 1704-ben a Rákóczi-szabadságharc során a kuruc csapatok súlyos vereséget szenvedtek Koroncónál
 1704-ben a spanyol örökösödési háborúban az angol- holland és francia-spanyol flották megvívták a Vélez-Málaga-i tengeri ütközetet, amely a nagy veszteségek ellenére nem hozott egyik félnek sem eredményt
 1704-ben a spanyol örökösödési háborúban Gibraltárt elhódította a spanyoloktól az angol-holland flotta
 1704-ben a spanyol örökösödési háborúban megvívott höchstädti csatában az angol expedíciós hadsereg és az osztrák császári haderő, a Felső-Dunánál szétverték a franciák seregeit
 1704-ben az erdélyi kuruc rendek Gyulafehérváron fejedelemmé választották II. Rákóczi Ferencet.
 1704-ben II. Rákóczi Ferencet erdélyi fejedelemé választották.
 1705-ben a lőcsei Brewer-nyomdában kinyomatták az első magyarországi újság nyitó számát, a Mercurius Hungaricust
 1705-ben a spanyol örökösödési háborúban a franciák legyőzték az osztrák-porosz szövetségeseket a Cassano-i ütközetben
 1705-ben Dél-Karolinában a brit telepesek, valamint a különféle indián törzsek között kitört a kétéves Yamasee törzsről nevezett háború
 1705-ben II. Rákóczi Ferenc bevonult Egerbe
 1705-ben II. Rákóczi Ferenc Zsibó mellett kikapott a császári hadaktól
 1705-ben megindult a második Dunántúli hadjárat a Rákóczi szabadságharc részeként, amelynek révén sikerült az osztrákokat kiverni a nyugati országrészből
 1705-bena Rákóczi szabadságharc idején, a kuruc csapatok bevették Kőszeget
 1706-ban a Habsburg uralkodói ág kihalta miatt kitört spanyol örökösödési háborúban, Itália területén lezajlott a Calcinato-i csata, ahol a francia-spanyol szövetségesek megverték a Német-Római Birodalom seregeit
 1706-ban a Lengyelországban fekvő Fraustadtnál vívott csatában a svédek nagy győzelmet arattak az orosz-szász szövetségeseken a Nagy Északi Háború során
 1706-ban a Nagy Északi Háború során megvívott Fraustadti csatában a svédek vereséget mértek a lengyel-szász szövetségre
 1706-ban a spanyol örökösödési háború során megvívott Torino-i csatában a Savoyai Jenő által vezetett osztrák-német császáriak legyőzték a francia-spanyol szövetségeseket
 1706-ban a spanyol örökösödési háborúban megvívott Ramillies-i csatában az angol-holland szövetségesek megverték a francia-spanyol haderőt
 1707-ben a Rákóczi szabadságharc idején, az ónodi országgyűlésen lekaszabolták Turóc vármegye vádaskodó követeit
 1707-ben az ónodi országgyűlésen megfosztották m trónjától a Habsburg uralkodót
 1707-ben Skócia és Anglia uniójával létrejött Nagy-Britannia
 1708-ban a huszonegy évig tartó Nagy Északi Háborúban a svédek vereséget mértek az oroszokra a Golovcsini ütközetben
 1708-ban a Nagy Északi háborúban lezajlott Lesnaya-i csatában az oroszok legyőzték a litván-lengyel szövetségeseket
 1708-ban II. Rákóczi Ferenc seregei vereséget szenvedtek az osztrák császári haderőtől Trencsén mellett
 1708-ban megnyíló Sárospataki országgyűlés, aholmegállapíttatott, hogy a Rákóczi szabadságharcban résztvevő jobbágyok felszabadulnak, és kiváltságokban részesülnek.  1805-ben a magyar országgyűlés kiharcolta a Habsburgoktól a magyar nyelvű közigazgatást
 1709-ben a Nagy Északi Háború során, a Poltavai csatában az oroszok döntő vereséget mértek a rivális nagyhatalomra, Svédországra
 1709-ben a poltavai ütközetben I. Péter orosz cár megsemmisítő vereséget mért XII. Károly svéd király csapataira a nagy északi háború részeként
 1709-ben a spanyol örökösödési háborúban, az osztrákok szövetségeseikkellegyőztéka franciákat a Malplaquet-i ütközetben
 1710-ben a Helsingborgi csatában a megerősödött Svédország vereséget mért a dánokra
 1710-ben az Oszmán birodalom hadat üzent a felemelkedő félbe lévő Oroszországnak és megállította terjeszkedését
 1711-ben a Nagymajtény melletti síkságon letette zászlóit a kuruc hadsereg a császári főparancsnok előtt
 1711-ben a Prut menti csatában a török sereg legyőzte a terjeszkedő I. Nagy Péter orosz cár seregeit.  1758-ban a gyarmatokért kitört hétéves háborúban a franciák legyőzték a briteket szárazföldön a Carillon-i csatában
 1711-ben II. Rákóczi Ferenc elhagyta Magyarországot, ahová többé már nem tért vissza, miután elutasította a megszálló Habsburgokkal való megalkuvást
 1711-ben sor került a szatmári békeszerződés ünnepélyes aláírására
 1713-ban Anglia és Németalföld megkötötte Franciaországgal az utrechti békét, mely lezárta a spanyol örökösödési háborút
 1714-ben a 21 évig tartó Nagy északi háború során, amely végül az Orosz Birodalom kialakulásához vezetett, az orosz haditengerészet első fontos győzelmét aratta a ganguti csatában a Svéd Birodalommal szemben
 1714-ben a Rastatt-i békeszerződéssel Ausztria és a Német-római Császárság lezárta a spanyol örökösödési háborút
 1714-ben a spanyol örökösödési háború (1701–1713) záró hadi eseményeként, a későbbi V. (Bourbon) Fülöp spanyol király csapatai bevonultak a másfél évig ostromolt Barcelonába, és véget vetettek a második katalán önállósodási kísérletnek
 1715-ban a Nagy Északi Háborúban a svéd csapatok megtámadták Norvégiát
 1715-ben az amerikai Dél-Karolinában kitört az indián őslakosokkal vívott kétéves Yamasee háború, amelyben a telepesek megtörték a különféle indián törzsek (Cherokee, Waxhaw, Yamasee stb.) ellenállását
 1716-ban a Nagy Északi Háború során, a svédek maradtak alul a Dynekilen-i tengeri ütközetben, ahol a dán-norvég szövetségesek győzték le flottájukat.
 1716-ban Savoyai Jenő és Pálffy János hadai megverték Ali pasa 150 ezres seregét Pétervárad alatt
 1717-ben a spanyol örökösödési háború során a Almansa-i ütközetben a spanyol-francia szövetségesek legyőzték a brit-osztrák-holland-prtugál seregeket
 1717-ben a száműzött II. Rákóczi Ferenc partra szállt a törökországi Gallipoliban
 1717-ben a Temze folyón megtartották Handel Vízi zenéjének ősbemutatóját
 1718-ban VI. Károly német-római császár (III. Károly néven magyar király) és III. Ahmed szultánmegkötöttéka pozsareváci békét, amelyben az Oszmán Birodalom lemondott a Balkán egy részéről, Ausztria pedig elérte legnagyobb kiterjedését
 1719-ben a Glen Shiel-i csatában a spanyolokkal szövetkezett Stuart-párti skótok - II. Jakab támogatói - vereséget szenvedtek az angoloktól
 1719-ben létrejött az önálló Liechtensteini Fejedelemséga Szent Római Birodalmon belül
 1720-ban Svédország és Poroszország aláírta a Stockholmi szerződést, és ezzel újabb lépést tettek a húsz éve tartó Nagy Északi Háború lezárására
 1720-ban szintén az orosz flotta győzött a svédek felett a Grönham-i csatában
 1720-ban ugyanekkor, ugyanezen katonai konfliktus lezárult a svéd és dán ellenfelek között a Frederiksborgi szerződéssel
 1721-ben a nystadi békével lezárult a 21 évig tartó Nagy Északi Háború, amelyben Svédország, Oroszország, Lengyelország, Szászország és Dánia feszült egymásnak1846-ban szabadalmaztatták a varrógépet
 1722-ben a Gulnabadi csatában az afgánok legyőzték a perzsákat, ami Perzsiát az anarchia felé lökte
 1722-ben a hollandok felfedezték a Chiléhez tartozó Húsvét-szigeteket
 1722-ben a magyar országgyűlés elfogadta a Pragmatica Sanctio törvényeit, azaz a Habsburg-ház nőági örökösödési jogát
 1724-ben a katolikusok elleni zavargások miatt Thorn városában számos protestáns vezetőt kivégeztek
 1724-ben megtartották Bach János passiójának ősbemutatóját
 1729-ben a Sevillai szerződéssel véget ért a Gibraltár birtoklásáért vívott két éve tartó angol-spanyol háború
 1732-ben Palotaforradalom megbuktatta III. Péter orosz cárt
 1736-ban a texasi forradalom idején az Alamoi csatában még a mexikóiak győztek az egyesült államokhoz csatlakozni kívánó telepesek fölött
 1737-ben Nápolyban megnyílta legrégibb folyamatosan működő opera,Real Teatro di San Carlo néven
 1738-ban Londonban megtartották Händel Xerxes című operájának ősbemutatóját
 1739-be Franciaországban megnyílt meg aLouvre
 1739-ben a britek győzelmével ért véget a panamai Portobellónál vívott csata,aminek következtében a spanyol flotta elvesztette egyik fontos bázisát
 1739-ben az India meghódítására induló perzsák a Karnali csatában nagy vereséget mértek az indiai Mogul Birodalomra
 1739-ben az oszmán-török háborúba beavatkozó osztrákok a Grocka-i csatában vereséget szenvedtek a törököktől
 1740-ben ezen a napon tört ki az osztrák örökösödési háború, mivel Mária Terézia nőági trónutódlását nem kívánták elismerni az egyéb aspiránsok.
 1741-ben a poroszok arattak győzelmet Ausztria fölött Mollwitznál az osztrák örökösödési háború során
 1741-ben a Pozsonyi országgyűlésen a magyar nemesség felsorakozott Mária Terézia királynő mögé, „Életünket és vérünket uralkodónkért!” felkiáltással
 1741-ben George Frideric Handel befejezte Messiás című oratóriumát
 1741-ben Mária Teréziát Magyarország királynőjévé koronázták
 1742-ben a berlini szerződéssel véget ért a Poroszország és Ausztria között a Habsburg nőági örökösödés miatt kitört első sziléziai háború
 1742-ben az osztrák örökösödési háború részeként zajló első sziléziai háború során megvívott Chotusitz-i csatában CSehországban vereséget szenvedtek a Habsburgok a poroszoktól
 1742-ben Händel az Írországi Dublinban bemutatta Messiás című művét
 1742-ben VII. Károly Albert, bajor választófejedelem lett A Német-Római Birodalom császára
 1743-ban az osztrák örökösödési háborúban a franciák a Dittingeni csatában vereséget szenvedtek az osztrák-angol szövetségesektől
 1743-ban Habsburg Mária Teréziát Csehország uralkodójává koronázták
 1744-ben a spanyol örökösödési háború során lezajlott Madonna dell'Olmo-i csatában a francia-spanyol sereg vereséget szenvedett az osztrák-szardíniai szövetségesektől
 1744-ben az Európa nagyhatalmait megmozgató osztrák örökösödési háború során a Földközi-tenger partjainál fekvő franciaországi Toulonnál a spanyol-francia hajók vereséget mértek a brit flottára
 1745-ben a második skót jakobita lázadás idején kisebb csata zajlott le az angolokés a skót király hívei, a jakobiták között a Prestonpans-i ütközetben, ez utóbbiak sikerével
 1745-ben a második sziléziai háborúban lezajlott Hohenfriedeberg-i csatában a poroszok legyőzték az osztrákokat
 1745-ben a terület ellenőrzéséért kitört második sziléziai háború során lezajlott Soor-i csatában a poroszok legyőzték az osztrák-szász szövetséget
 1745-ben az osztrák örökösödési háború során Bajorország és Ausztria megkötötte a füsseni békét, amely fordulópontot jelentett a Mária Terézia hatalmának elismerése körül kirobbant európai konfliktusban
 1745-ben az osztrák örökösödési háborúban lezajlott Fontenoy-i csatában a franciák legyőzték Ausztriát és szövetségeseit
 1745-ben az osztrák örökösödési háborúban lezajlott Oberpfaffenhofen-i csatában a Batthyány Károly által vezetett osztrák csapatok vereséget mértek a francia-bajor-pfalzi szövetségesekre
 1745-ben Mária Terézia királynő aláírta a jászkunok kiváltságlevelét, amely lehetővé tette a terület visszaváltását a Német Lovagrendtől
 1746-ban az angliai királyi házak közötti vetélkedés során a Culloden-i csatában a Stuartokat támogató jakobiták végső vereséget szenvedtek a Hannoveri dinasztiát támogató erőktől
 1746-ban az osztrák örökösödési háborúban lezajlott Piacenzai csatában az osztrákok döntő vereséget mértek a francia-spanyol csapatokra
 1747-ben a az osztrák örökösödési háborúban a mai Belgium területén lezajlott Lauffeldt-i csatában a franciák kerekedtek felül a Habsburgok és szövetségesei felett
 1748-ban lezárultaz osztrák örökösödési háború az aacheni békével
 1749-ben Händel Londonban bemutatta a "Tüzijáték zenét"
 1750-ben menetrendszerű postakocsi járat indult Bécsből Budára
 1751-ben Mária Terézia megalapította a világ első katonai akadémiáját Ausztriában
 1752-ben Moszkvában hatalmas tűzvész pusztította el a város egyharmadát
 1754-ben a Jumonville Glen csetepatéval kezdetét vette a hétéves indián háború, amelyben a gyarmatosító angolok és a franciák feszültek egymásnak Észak-Amerikában
 1755-ben az amerikai gyarmatok felosztása körül kitört hétéves háborúban a Monongahela-i csatában az indiánokkal szövetkezett franciák legyőzték a briteket
 1756-ban a hétéves háború során lezajlott Lobositz-i csatában a poroszok vereséget mértek az osztrákokra
 1756-ban II. Frigyes porosz király csapatai bevonultak az Ausztriával szövetséges Szászországba, és ezzel elkezdődött a "hétéves" háború
 1756-ban megkezdődött az európai befolyás kiterjesztéséért vívott hétéves háború, amikor Nagy-Britannia hadat üzent Franciaországnak
 1757-ben a hétéves háború során a Boroszlói ütközetben az osztrák seregek vereséget mértek a poroszokra
 1757-ben a hétéves háború során a Roßbach-i csatában a poroszok legyőzték a franciákat és a szászokat
 1757-ben a hétéves háború során az oroszok legyőzték a poroszokat a Jägerndorfi ütközetben
 1757-ben a hétéves háború során lezajlott prágai csatában a poroszok taktikai győzelmet arattak az osztrák seregek felett
 1757-ben a hétéves háborúsorán az indiai Plassey-csatában a britek legyőzték a bengáli-francia szövetségeseket
 1757-ben a porosz-osztrák háború idején a Hadik András vezetett 4.000 huszár végrehajtotta az úgynevezett "Berlini huszárcsínyt", amely során a front mögé 450 kilométerre belopózva, egy napra bevette Berlin városát és hatalmas összegre megsarcolta
 1757-ben a porosz-osztrák háború idején a Hadik András vezetett 4.000 huszár végrehajtotta az úgynevezett "Berlini huszárcsínyt", amely során a front mögé 450 kilométerre belopózva, egy napra bevette Berlin városát, és hatalmas összegre megsarcolta
 1757-ben a z osztrák örökösödési háború után rivalizáló Poroszország és Ausztria a hétéves háborúban a lengyelországi Leutheni csatában csapott össze, ahol a poroszok arattak győzelmet
 1757-ben Anglia elfoglalta az indiai Kalkuttát
 1757-ben az osztrák örökösödési háborúban, a Lotaringiai Károly herceg által vezetett császári haderő véres csatában legyőzte II. Frigyes porosz király a csehországi Kolínnál
 1757-ben az osztrák örökösödési háborút követő igények miatt kitörthétéves háború során lezajlott Moy-i csatában az osztrákok legyőzték a porosz seregeket
 1758-ban a hétéves háború  során a franciák szenvedtek vereséget a német-angol szövetségesektől a Németország területén megívott Krefeldi csatában
 1758-ban a hétéves háború során a franciák arattak győzelmet az angolok felett a Saint Cast-i csatában
 1758-ban a hétéves háborúban a porosz legyőzték a túlerőben lévő oroszokat a Zorndorfi ütközetben
 1758-ban a hétéves háborúban Louisbourgot bevették a brit erők, és ezzel a francia gyarmatosítók visszaszorultak Kanadában
 1758-ban az amerikai gyarmatokon folyó hétéves háborúban a britek legyőzték a franciákat a Louisbourgi csatában
 1758-ban megalapították az első indián rezervátumot Észak-Amerikában
 1759-ben a hétéves háború során lezajlott Hoyerswerda-i csatában a poroszok legyőzték a Habsburgokat
 1759-ben a nagyhatalmak hétéves háborújának részeként lezajlott Bergen-i csatában a franciák legyőzték a poroszokat
 1759-ben az európai hatalmak terjeszkedési vágya miatt kitört hétéves háború során az osztrák-orosz haderő a Kunersdorfi csatában véres győzelmet aratott a poroszokon
 1759-ben az osztrák örökösödési háború nyomán kitört hétéves háborúban az oroszok győzelmet arattak a poroszok felett a Paltzig-i csatában
 1759-ben nagy erejű földrengés volt Bejrút és Damaszkusz térségében
 1760-ban a Hanoveri házból való II. György lépett Anglia trónjára
 1760-ban a hétéves háború során a Kloster Kampeni csatában a Franciák legyőzték az angol-porosz szövetségeseket
 1760-ban a hétéves háború soránosztrák és orosz csapatok kifosztották Berlint
 1760-ban a hétéves háború utolsó nagy csatájaként lezajlott Torgau-i ütközetben a poroszok megverték az osztrákokat
 1760-ban a hétéves háborúban során, a kanadai Québecnél, a Restigouche-i tengeri ütközetben a britek arattak sikert a franciák felett.
 1760-ban a hétéves háborúsorán a poroszok kaptak ki az osztrákoktól a sziléziai Landeshut-i ütközetben
 1761-ben a hétéves háború során, amely a gyarmatokért ésEurópában az osztrák örökösödési háború után kialakult területi változások miatt folyt, a Villinghausen-i csatában a porosz-angol szövetségesek arattak győzelmet a franciák felett.A XX. század sötét eseményeket tartogatott e napra,  1918-ban a moszkvai bolsevik kormány agyonlövetteII. Miklós orosz cárt és egész családját,  1944-ben a szovjet csapatok elfoglalták Litvánia fővárosát, Vilniust
 1761-ben az európai hétéves háború során, amelyet Churchill az első világháborúnak nevezetett, az orosz csapatok elfoglalták a porosz Kolobrzeg városát
 1762-ben a hétéves háború során az amerikai Újfundlandon a britek legyőzték a franciákat a Signal Hill-i csatában
 1762-ben a hétéves háború során, a Fülöp-szigeteken lezajlott Manila-i csatában a spanyol expedíciós seregek vereséget szenvedtek az angoloktól
 1762-ben a Szentpétervári szerződéssel véget ért Oroszország és Poroszország között az európai hegemóniáért vívott hétéves háború
 1762-ben az európai befolyás növeléséért vívott hétéves háborúban a Reichenbach-i ütközet során a poroszok legyőzték Ausztriát
 1762-ben II. Katalin cárnő foglalta el Oroszország trónját, miután elődjét, III. Pétert meggyilkolták
 1762-ben Oroszországban megkoronázták a Romanov dinasztiából származó II. (Nagy) Katalint császárnét
 1763-ban a Bushy Run-i csatában a britek legyőzték a huronok indián seregét
 1763-ban a Párizsban megkötött békével véget ért az angol-francia gyarmati háború, amelynek során Franciaország elvesztette észak-amerikai gyarmatait
 1763-ban erős földrengés rázta meg Komáromot
 1763-ban Esterházy Károly püspök megalapította Egerben a líceumot
 1763-ban holland Dél-Amerikában rabszolga lázadás tört ki
 1763-ban létrejött a Hubertusburgi béke, amellyel lezárult a nagyhatalmak rivalizálása okán kitört hétéves háború, amelyből Poroszország megerősödvekerült ki
 1764-ben Mária Terézia megalapította a Szent István-rendet
 1764-ben megtörtént a Madéfalvi vérengzés: Erdélyben a Siskowicz altábornagy vezette császári katonaság megrohanta a Madéfalván egybegyűlt, szabadságjogaikért küzdő, az erőszakos császári besorozások ellen tiltakozó csíki székelyeket.Ezután menekültek az életben maradottak Bukovinába
 1764-ben megválasztották Lengyelország utolsó királyát, II. Augustus néven
 1766-ban a londoni Christie aukciós házmegtartotta első árverését
 1767-ben véget ért a kétéves burmai-sziámi háború a burmaiak győzelmével
 1769-ben Kína vereségével véget ért a kínai-burmai háború
 1770-ben a kétnapos Chesmai tengeri ütközetben a törökök katasztrofális vereséget szenvedtek az oroszoktól
 1770-ben az orosz-török háború során az oroszok győzelmével lezajlott a Largai csata és a Chesma-i tengeri ütközet
 1771-ben az amerikai Észak-Karolina államban lezajlott Alamance-i csatában a helyi adók ellen lázadó telepeseket leverték az angol királyi erők
 1772-ben a porosz, osztrák és orosz megszállók aláírták szerződésüket Lengyelország első felosztásáról, ami az ország megszűnéséhez vezetett
 1773-ban James Cook kapitány Resolution és Adventure nevű hajói, az Antarktisz felé közeledve, első európai hajókként áthaladtak a Déli-sarkkörön
 1773-ban Mária Terézia királynő kihirdettea jezsuita rend feloszlatásáról szóló pápai bullát
 1773-ban volt a „bostoni teadélután”, amely eseményt az amerikai függetlenségi háború előzményeként tartjuk számon
 1773-ben az amerikai függetlenségi háború nyitányaként a brit parlament kiszabta a teatörvényt az amerikai gyarmatokra
 1774-ben a kücsük-kajnardzsi békével lezárult az orosz–török háború, ami az oroszok javára dőlt el
 1774-ben Franciaország királya lett a forradalomban kivégzett XVI. Lajos
 1774-ben I. Abdul-Hamid lett az Oszmán Birodalom 28. szultánja
 1775– Pesten, Budán és Vácott háromnapos árvíz pusztított
 1775-ban az amerikai függetlenségi háborúban a telepesek legyőzték a briteket a Great Bridgei ütközetben
 1775-ben a francia forradalomban később lefejezett XVI. Lajost királlyá koronázták
 1775-ben a telepesek győzelmével végződő Lexington-i és Concord-i kisebb csatákkal kezdetét vette az amerikai függetlenségi háború fegyveres szakasza
 1775-ben az amerikai függetlenségi háború idején megkezdődött a kanadai invázió a Szent János erőd egy hónapos ostromával, amely a britek vereségével végződött
 1775-ben az amerikai függetlenségi háború során a Quebec-i csatában a britek visszaverték a telepeseket
 1775-ben az amerikai függetlenségi háborúban az angolok aránytalan véráldozat árán legyőzték az amerikai milicistákat Bunker Hillnél
 1776-ban a Függetlenségi Nyilatkozatot kiadásával megszületett az Amerikai Egyesült Államok
 1776-ban a Sullivan szigeti csatában a britek szenvednek vereséget a függetlenedő amerikaiaktól, 1778-ban a Monmouth-i csatában nem tudtak eredményt kicsikarni az egymás ellen harcoló angol-amerikai seregek
 1776-ban az amerikai függetlenségi háború idején a Harlem Heights-i csatában a britek vereséget szenvedtek az amerikaiaktól
 1776-ban az amerikai függetlenségi háborúban az újonnan létrehozott amerikai hadiflotta sikeresen bevette a Bahama-szigeteki brit bázist, Nassaut
 1776-ban az USA elfogadta Függetlenségi Nyilatkozatát
 1776-ban Mária Terézia eltörölte a kínvallatást
 1777-ben Amerikában elsőként Vermontban eltörölték a rabszolgaságot
 1777-ben az amerikai függetlenségi háború idején a Princetoni csatában kisebb győzelmet arattak a telepesek az angolok fölött
 1777-ben az amerikai függetlenségi háború során a Bennington-i ütközetben az amerikai telepesek legyőzték az angol királyi seregeke
 1777-ben az amerikai függetlenségi háború során lezajlott Clinton erődnél vívott csata a brit királyi seregek javára dőlt el az amerikai telepesekkel szemben
 1777-ben az amerikai függetlenségi háború során megkezdődött az első Saratoga-i csata, amely ekkor még a britek győzelmét hozta
 1777-ben az amerikai függetlenségi háború során, a brit királyi erők puskalövés nélkül bevették Ticonderoga milicisták által védett erődjét
 1777-ben az amerikai függetlenségi háborúban a brit királyi erők legyőzték a telepeseket a Brandywine-i ütközetben
 1777-ben az amerikai függetlenségi háborúban a britek a Ridgefield-i csatában még legyőzték függetlenségi milíciákat
 1777-ben az amerikai polgárháború során megvívott Hubbardton-i csatában a britek arattak győzelmet az amerikai telepesek felett
 1777-ben azamerikai függetlenségi háborúban lezajlott Germantown-i kisebb ütközetben a britek arattak sikert a telepesek fölött
 1777-ben Mária Terézia Budára helyezte át a nagyszombati egyetemet
 1778-ban az irokéz indiánokkal szövetkezett brit királyi csapatok legyőzték az amerikai telepeseketWyoming Valley-nál
 1778-ban James Cook felfedezte a Hawaii-szigeteket
 1778-ban XVI. Lajos francia király hadat üzent Angliának, támogatva a függetlenségükért küzdő amerikai angol gyarmatokat
 1779-ben az amerikai függetlenségi háború idején a britek visszaverték a Savannah városát ostromló telepeseket
 1779-ben az amerikai függetlenségi háború során,a Grenada-i tengeri ütközetben az angolok maradtak alul, az amerikai telepeseket támogató franciákkal szemben Nyugat-India területén.
 1779-ben az Ausztria és Poroszország között létrejött tescheni békével véget ért a bajor örökösödési háború
 1779-ben az északnyugati átjáró felkutatására indított expedíció közben a bennszülöttekkel való vitában közvetítőként fellépő James Cook felfedezőt megölték
 1779-ben megkezdődött a spanyolországi Giblaltár négyéves sikertelen ostroma a francia-spanyol szövetségesek által, akik sikertelenül próbálták visszaszerezni azt az angoloktól
 1780-ban a Sötétség Napján sűrű füst és a nehéz felhőtakaró teljes sötétséget okozott Kanada keleti és a New Englandi területeken
 1780-ban az amerikai függetlenségi háború során a Camden-icsata az angolok javára dőlt el az amerikaiakkal szemben
 1780-ban az amerikai függetlenségi háborúban a Springfield-i csatában az angol királyi expedíciós sereg vereséget szenvedett a telepesektől
 1780-ban Cape St. Vincent-nél vívott tengeri csatát a brit és a spanyol birodalom az előbbiek győzelmével
 1780-ban hivatalba lépett II. József, a kalapos király
 1780-ban magyar és cseh királyként is trónra lép II. József, a „kalapos király” 1765 óta német-római császár
 1780-ban megkezdődtek Londonban a katolikus ellenes Gordon zavargások, amely során véres összecsapásokba torkollott a katolikusok emancipációjáról rendelkező törvény elleniprotestáns tiltakozások
 1781-ben a Yorktowni csatában a britek vereséget szenvedtek a függetlenedő amerikai seregektől
 1781-ben az amerikai függetlenségi háború során lezajlott Groton Heights-i csatában az angolok vereséget mértek a lázadó amerikaiakra
 1781-ben az amerikai függetlenségi háború során megkezdődött a két hónapos Pensacola-i csata Floridában, amely a spanyolok sikerét hozta, akik visszaszerezték a területet a britektől
 1781-ben az amerikai függetlenségi háború során megvívott második Ushant-i tengeri ütközetben a britek legyőzték az amerikaiakat támogató franciákat
 1781-ben az amerikai függetlenségi háború során, háromhetes amerikai ostrom után a britek kapituláltak a virginiai Yorktownnál, amely győzelem lezárta az 1775 óta tartó függetlenségi háborút
 1781-ben az angol-holland háború során lezajlott Dogger Bank-i tengeri ütközetben a szemben álló felek nem tudtak átütő eredményt elérni
 1781-ben II. József kiadta türelmi rendeletét, amely értelmében a protestáns és az ortodox hívők szabadon gyakorolhatták vallásukat a birodalomban.
 1781-ben William Herschel felfedezte az Uránusz bolygót
 1781-benaz amerikai függetlenségi háborúval összefüggésben a britek vereséget mértek a franciákra Normandia partjainál
 1782-ben a Gnadenhutteni mészárlás során csaknem száz megkeresztelkedett lanape indiánt gyilkoltak meg az amerikai fehér milíciák az Ohioi Morva missziós faluban
 1782-ben az angol-amerikai békeszerződéssel véget ért az amerikai függetlenségi háború
 1782-ben bemutatták Mozart „Szöktetés a szerájból” című operáját Bécsben, 1969-ben pedig ekkor indult útjára az Apollo 11, amellyel először jutott el ember a Holdra.
 1782-ben II. József német-római császár, magyar és cseh király kiadta szekularizációs rendeletét, amellyel feloszlatta azokat a szerzetesrendeket, amelyek nem végeztek iskolai oktatást vagy betegápolást
 1782-ben mérnökképző intézmény jött létre Budapesten az Egyetem keretében, Európában elsőként
 1783-ban az amerikai függetlenségi háború végén az utolsó brit katona is elhagyta New York-ot, a királyi hadsereg utolsó bázisát
 1783-ban bemutatták Mozart 36. szimfóniáját,
 1783-ban Calabriában földrengéssorozat kezdődött
 1783-ban először emelkedett ember hőlégballonnal a magasba, mégpedig Franciaországban
 1783-ban kitört a japán Asama vulkán, sok ezer ember életét kioltva
 1783-ban Párizsban, a Tuileriák kertjében Charles és Robert fizikusok végrehajtották az első "emberes" ballon-repülést
 1783-ben véget ért az angol-franci-spanyol háborús konfliktus, amely az amerikai függetlenségi háború kirobbanása miatt tört ki
 1784-benFrankfurt am Mainban bemutatta Schiller Ármány és szerelem című tragédiáját
 1786-ban Bécsben első alkalommal mutatták be Wolfgang Amadeus Mozart Figaro házassága című művét
 1786-ban Bécsben megtartották Mozart Figaró házassága című operájának ősbemutatóját
 1787-.ben ekkor mutatták be Mozart Don Giovanni című operáját
 1787-ben pedig William Herschel felfedezte az Uránusz két holdját, a Titániát és az Oberont.
 1788-ban Arthur Philipp angol kapitány bevándorlókkal megérkezett Ausztráliába és Sydneyben megalapította az első európai gyarmatot
 1789-ben az orosz-török háború során az orosz-sztrák szövetségesek döntő vereséget mérek az oroszokra a Râmnici csatában
 1789-ben Franciaországban esküt tett a nemzetgyűlés a feudalizmus és kiváltságok eltörlésére
 1789-ben III. Szelim lett az Oszmán Birodalom szultánja
 1789-ben Párizsban a Bastille elfoglalásával kitört a francia forradalom
 1790-ben a svéd-orosz háború során a svédek döntő vereséget mértek az oroszokra a Svnsksund-i tengeri ütközetben
 1790-ben az idők folyamán Bécsbe került Szent Koronát ismét Budára hozták, amely egyben tiltakozás is volt az osztrák önkény ellen
 1790-ben az orosz-török háború során a Krím-félszigetnél lezajlott Kerch-i tengeri ütközetben az orosz flotta győzött
 1790-ben az orosz-török háború során az orosz csapatok bevették a beszarábiai Ismajil városát, és lemészárolták negyvenezres török népességét
 1790-ben II. József német-római császár visszavonta Magyarországot érintő összes rendeletét, a türelmi, a jobbágyrendelet és az alsópapság fizetését biztosító rendelet kivételével
 1790-ben megalakult a francia forradalmi radikálisok szervezete a Club des Cordeliers, amelynek jelszava a "szabadság, egyenlőség, testvériség" hármas volt
 1790-benBécsben bemutatták Mozart „Cosi fan tutte” című operáját
 1790-benközzé tette Edmund Burke a francia forradalomról szóló művét, amely a konzervativizmus eszmerendszerének megalapozását is jelentette.
 1791-ben az Amerikai Egyesült Államokban az alkotmány részévé tették és törvénybe iktatják a „Bill of Rights”-ot, ami tíz újabb cikkelyben rögzíti a sajtó-, szólás- és vallásszabadságra vonatkozó emberi jogokat
 1791-ben az Egyesült Államok az indiánoktól elszenvedte legnagyobb vereségé a Wabash-folyónál lezajlott csatában ( Északnyugati indián háború),
 1791-ben megtartották Mozart "Varázsfuvola" című operájának premierjét Bécsben
 1791-ben Sistova-i szerződéssel lezárult a 4 évesosztrák-török háború
 1792-ben a forradalmi Franciaország hadat üzen Ausztriának
 1792-ben a forradalmi Franciaországban letartóztatták a később kivégzett XVI. Lajos francia királyt
 1792-ben francia forradalmi háborúk során Franciaország hadat üzent a Szardíniai Királyságnak, majd 1796-ban Napóleon bevonult Milánóba
 1792-ben Franciaországban XVI. Lajos király trónfosztásával megalakult az első francia köztársaság
 1792-ben Habsburg I. Ferencet Budán magyar királlyá koronázták
 1792-ben Habsburg II. Ferenc lett az új német-római császár
 1792-ben ikiáltották a Francia Köztársaságot
 1792-ben Kolozsváron ezen a napon alakult meg a Erdélyi Magyar Nemes Színjátszó Társaság, s ezzel kezdetét veszi a kolozsvári hivatásos színészet
 1792-ben megkezdődtek a francia forradalmi háborúk, amikor a francia csapatok elfoglalták az osztrák Németalföldet, a mai Belgium területét
 1793-ban a forradalmi Franciaországban a jakobinusok Robespierre vezetésével átvették a hatalmat, és ezzel megkezdődött a jakobinus diktatúra
 1793-ban a francia forradalmi háborúk idején a Famarsi csatában az osztrák-angol-német koalíció vereséget mért a franciákra
 1793-ban a francia forradalmi háborúk során az osztrák-porosz szövetségesek megverték a franciákat a Pirmasens-i ütközetben
 1793-ban a francia forradalmi hadsereg vereséget mért az osztrákokra a Wattignies-i csatában
 1793-ban a francia forradalom idején elkezdődött az úgynevezett „második terror” időszaka, ami sok arisztokrata és gyanús polgár guillotine alá küldéséhez vezetett
 1793-ban a francia forradalom idején lefejezték Marie Antoinette francia királyné ugyanekkor a francia forradalmi hadsereg vereséget mért az osztrákokra a Wattignies-i csatában
 1793-ban a francia forradalom idején lefejezték Marie Antoinette francia királynét
 1793-ban a napóleoni háborúk során az Aldenhoven-i ütközetben az osztrákok visszaverték a franciákat
 1793-ban a porosz csapatok előtt kapitulált a francia forradalom hatására létrejött Mainzi Köztársaság
 1793-ban apja kivégzése után az emigránsok a rövidéletű, gyermek XVII. Lajost ismerték el jogilag Franciaország uralkodójának
 1793-ban Esterházy Károly egri püspök megnyitotta az általa alapított könyvtárat
 1793-ban Marie Antoinette francia királynőt halálra ítélték
 1793-ban szeretője meggyilkolta a francia forradalmi terror egyik vezető alakját, Jean-Paul Marat-ot
 1793-banOroszország és Poroszország Lengyelországot másodszor is feldarabolta
 1793-ben megnyílt a Louvre Múzeum Párizsban
 1794-ben a francia forradalmi háborúk idején lezajlott "Dicsőséges június elsejei" avagy a harmadik Ushant-i tengeri ütközetben a francia hajóknak sikerült áttörniük az angol blokádot, és így az éhínségtől sújtott lakosságnak eljuttatni az Amerikából szállított gabonát
 1794-ben a francia forradalmi háborúk részeként lezajlott Tripstadt-i csatában a franciák arattak győzelmet a porosz-osztrák szövetség felett
 1794-ben a francia forradalmi háborúk során lezajlott Fleurus-i csatában a franciák vereséget mértek az osztrákokra
 1794-ben a francia forradalom elkezdte felfalni saját gyermekeit, midőn Robespierrék letartóztatták atöbbek között Danton által vezetett mérsékeltebb ppolitikusokat,akik néhány nap múlva guillotin alatt végezték
 1794-ben az adóemelések miatt kitört amerikai „Whiskey-felkelés” során több ezer fegyveres indult meg Pittsburgh felé Pennsylvaniából
 1794-ben Le Boulounál a forradalmi Franciaország súlyos vereséget mért a spanyol-portugál szövetségesekre
 1794-ben Lengyelországban felkelés tört ki az orosz-porosz megszállók ellen
 1794-ben megkezdődött a sorozatos összecsapásokból álló Wissembourgi csata, amelyből végül a francia forradalmi seregek kerültek ki győztesen az osztrák-német szövetségesekkel szemben
 1795-ben a budai Vérmezőn kivégezték Őz Pál ügyvédet és Szolártsik Sándor joggyakornokot, a magyar jakobinus mozgalom tagjait
 1795-ben a francia forradalmi háborúk során az angol flotta vereséget mért a franciákra az első Groix-i csatában
 1795-ben a magyar jakobinusokat kivégezték a budai "generális kaszálóréten", amely ekkor kapta a Vérmező nevet
 1795-ben befejeződött Lengyelország harmadik felosztása a porosz- orosz-osztrák felek között, így az ország 1918-ig eltűnt a térképekről
 1795-ben holland telepesek megalapították Dél -frikában az első Búr Köztársaságot
 1796-ban a francia forradalmi háborúban megkezdődött a ligúriai Dego melletti csata, ahol az osztrák-szárd-piemonti csapatokvereséget szenvedtek Napóleon csapataitól
 1796-ban a francia forradalmi háborúk idején az osztrákok vereséget szenvedtek a franciáktól a Westerwald-i csatában
 1796-ban a francia forradalmi háborúk idején francia győzelemmel véget ért az osztrákok ellen vívott két napos Arcole-hídi csata
 1796-ban a francia forradalmi háborúk során a Kircheib-i ütközetben az osztrák császáriak megverték a franciákat
 1796-ban a francia forradalmi háborúk során a Lombardiában megvívott Lodi-i csatában a franciák megverték az osztrákokat
 1796-ban a francia forradalmi háborúk során a Millesimo-i csatában Napóleon legyőzte a piemonti-osztrák szövetségeseket
 1796-ban Bonaparte Napóleon megtartotta esküvőjét első feleségével
 1797-ban a francia forradalmi háborúk során lezajlott Cape St. Vincenti csatában az angolok vereséget mértek a spanyol-francia szövetséges hajóhadra
 1797-ben a Campo Formió-i békével lezárult a háború Ausztria és a forradalmi Franciaország között
 1797-ben a francia forradalmi háborúk idején Bretagne partjainál a brit flotta megverte a francia seregeket
 1797-ben a francia forradalmi háborúk idején létrejött Tolentino-i szerződéssel békét kötött Napoleon és a megtámadott Pápai Állam
 1797-ben a francia forradalmi háborúk részeként lezajlott Santa Cruz de Tenerife-i tengeri ütközetben a Nelson admirális által vezetett brit flotta vereséget szenvedett a spanyoloktól
 1797-ben a francia forradalmi háborúk során a Camperdowni tengeri ütközetben a brit flotta legyőzte a Holland Köztársaságot
 1797-ben ezer méter magasságból André-Jacques Garnerin megtette az első feljegyzett ejtőernyős ugrást
 1797-ben I. Napóleon megalapította a Ligur Köztársaságot Genovában
 1797-ben Napóleon elfoglalta a Velencei Köztársaságot
 1797-ben Napóleon kihirdetette Észak-Olaszországban a Cisalpin Köztársaságot
 1797-ben pusztító erejű földrengés rázta meg az ecuadori Riobamba városát, több tízezer áldozatot követelve
 1798-ban a brit uralom elleni ír felkelés során megvívott Ballynahinch-i csatában az ír seregek vereséget szenvedtek
 1798-ban a francia forradalmi háborúk idején az angol flotta Nelson admirális vezetésével leverte a francia hajóhadat az egyiptomi Nílusi tengeri ütközetben
 1798-ban a franciák megtámadták Rómát, és VI. Pius pápát fogságba vetették
 1798-ban a Máltai Lovagrend átadta Málta szigeteit Napóleonnak, és elhagyta az országot
 1798-ban a Napóleon francia seregei az Egyházi ÁllamotFranciaországhoz csatolták, eltávolítva éléről éléről VI. Pius pápát
 1798-ban a napóleoni expedíciós hadsereg Egyiptomban megsemmisítő vereséget mért a Kairónál megvívott piramisok csatájában a Mameluk Birodalomra (a franciák 40 embert vesztettek, míg a mamelukok 18.000 főt)
 1798-ban az angol megszállók több helyen vérengzést hajtottak végre az ír felkelés elfollytása érdekében (Carnew, Dunlavin, Carlow mészárlás)
 1798-ban az ír felkelés idején lezajlott második Arklow-i csatábanaz angolok visszaverték a felkelőket, ám az ugyanekkor lezajlott Saintfield-i ütközetben a felkelők kerekedtek felül
 1798-ban az ír felkelés idején, a brit erők legyőzték az ír felkelőket a New Ross-i ütközetben
 1798-ban az Ír szabadságharc részeként lezajlott Oulart Hill-i csatában a britek vereséget szenvedtek a felkelőktől
 1798-ban kikiáltották az első Római Köztársaságot
 1798-ban kitört a több hónapig tartó ír felkelés az angol uralom ellen
 1798-ban Málta kapitulált Napóleon seregei előtt
 1798-ban Máltán felkelés tört ki a megszálló franciák ellen, ami kétéves háborúhoz vezetett
 1799-ben a galileai Tábor-hegyi csatában Napóleon expedíciós seregei leverték a damaszkuszi pasa által vezetett török erőket
 1799-ben a napóleoni háborúban az osztrák-orosz erők súlyos vereséget mértek a franciákra Észak-Olaszországban a Trebia-i ütközetbe
 1799-ben a puccsal hatalomra került Napóleon véget vetett a francia forradalmi kormányzásnak
 1799-ben a Winterthur-i csatában a Habsburgok legyőzték a terjeszkedő francia forradalmi csapatokat Svájcban
 1799-ben az Ostrachi csatában az osztrák császári haderő visszaverte a támadó franciákat
 1799-ben Bonaparte Napoleon államcsínyt hajtott végre, megdöntve a Diktatórium uralmát. Másnap katonáival szétkergette az ötszázak tanácsát, és mint első konzul Franciaország diktátora lett
 1799-ben Indiában a gyarmatosító britek a negyedik Angol-Mysore háború során a Seringapatam-i csatában legyőzték az őslakosokat
 1799-ben megtalálták a Rosette-i követ, amely az egyiptomi hieroglifák megfejtésének alapjául szolgált
 1799-ben Napóleon megkezdte a török uralom alat álló galileai Akkon sikertelen ostromát expedíciós hadműveletei részeként
 1800-ban a franciák kerekedtek felül az osztrákokon aBlenheim-i csatában
 1800-ban a marengói csatában Bonaparte Napóleon megsemmisítette az osztrák császári csapatokat
 1800-ban a napóleoni háborúk idején megvívták hohenlindeni erdei csatát, ahol a francia csapatok teljes győzelmet arattak az osztrákok felett
 1800-ban megtartották Ludwig van Beethoven I. szimfóniájának bemutatóját Bécsben
 1800-ban Royalisták sikertelen bombamerényletet hajtottak végreBonaparte Napóleon ellen
 1801-ben a Badajozi békével véget ért a "narancsok háborúja" Portugália vereségével,amelyet a francia-spanyol szövetségesek indítottak Portugália gazdasági behódoltatásáért
 1801-ben a francia forradalmi háborúk idején, az angolok legyőzték a franciákat támogató dán-norvég flottát az első koppenhágai csatában
 1801-ben a francia forradalmi háborúk kapcsán lezajlott Canopei csatában az angolok Egyiptomban legyőzték a franciákat
 1801-ben a Luneville-i békével a szövetségesek vereségével véget ért a Napoleon uralmának megtörésére indított második koalíciós háború
 1801-ben aNapóleoni háborúk idején Gibraltárnál az első Algeciras-i tengeri csatában a spanyol-francia hajóhad legyőzte az angol flottát
 1801-ben az első barbár háború során a berber kalózok hadat üzentek az Amerikai Egyesült Államoknak
 1801-ben Giuseppe Piazzi olasz csillagász felfedezte az első kisbolygót, a Cerest
 1802-bengróf Széchényi Ferenc megalapította a Nemzeti Könyvtárat
 1803-ban az írek sikertelen lázadást kíséreltek meg Dublinban Robert Emmet vezetésével a brit uralom ellem
 1803-ban Robert Fulton gőzhajója megtette első útját a párizsi Szajnán
 1803-ban több ezer meteor darab zuhant a földre a franciaországi L'Aigle városa közelében
 1804-ban ezer év után ismét császárt koronáztak Franciaországban, ahol Bonaparte Napóleon vette fel ezt a címet,
 1804-ben a szerbek felkeltek a őket még mindig megszállva tartó Oszmán Birodalom ellen
 1804-ben Ausztria örökös császársággá alakult Osztrák Császárság néven
 1804-ben Bonaparte Napóleont a francia szenátus császárrá nyilvánította I. Napóleon néven
 1804-ben Franciaországban kihirdettéka Code Napóleon néven ismert francia polgári törvénykönyvet, amely az egész európai jogrendszert áthatotta
 1804-ben kitört az első szerb felkelés a törökök ellen
 1805-ben a napóleoni háborúk során a Dürensteini csatában döntetlen eredménnyel ütközött meg a francia és az orosz-porosz szövetség hadereje
 1805-ben a napóleoni háborúk során lezajlott Finisterre-foki tengeri ütközetben döntetlen eredménnyel csaptak össze a britek valamint a francia-spanyol szövetségesek
 1805-ben az Amerikai Egyesült Államokelső idegen földön vívott háborújában, az első berber háborúban legyőzte az Oszmán Birodalom erőit Tripoli közelébena Derne-i csatában
 1805-ben az Elchingeni csatábanNapóleon legyőzte Ausztriát
 1805-ben bemutatták Bécsben Beethoven„Fidelio” című operáját
 1805-ben Itáliában csatlós köztársaság jött létre Napóleon elnökletével
 1805-ben megvívták Austerlitznél a „három császár csatáját“, ahol a francia csapatok legyőzték az egyesült osztrák-orosz erőket.
 1805-ben Napóleonbevonult Bécsbe
 1805-ben napóleoni hódítások idején , a Schöngrabernnél vívott csatában a franciák megfutamították az orosz csapatokat
 1805-ben Trafalgarnál a brit hadiflotta, Nelson parancsnoksága alatt legyőzte a napóleoni francia hadiflottát
 1806-ban a napóleoni háborúk során a lengyelországi Pultusknál megvívott csatában nem tudtak döntést kivívni az orosz-porosz szövetségesek a franciákkal szemben
 1806-ban a napóleoni háborúk során megvívott San Domingoi tengeri ütközetben a brit flotta legyőzte a franciákat
 1806-ban az első szerb felkelés idején a három napos Misar-i csatában a szerbek legyőzték a törököket
 1806-ban formailag is megszűnta Német-római Birodalom, miután Bonaparte Napóleon követelésére I. Ferenc osztrák császár lemondott német-római császári címéről
 1806-ban Napóleon elfoglalta Berlint, miután leverte a porosz hadsereget
 1806-banfrancia csapatok a jéna–auerstädti csatában megsemmisítő vereséget mértek a porosz–szász seregre
 1807-ben a napóleoni francia hadsereg elfoglalta az oroszországi Königsberget
 1807-ben a napóleoni háborúk során lezajlott Heilsbergi csatában eldöntetlen küzdelmet vívtak a francia és orosz erők Kelet-Poroszországban
 1807-ben a napóleoni háborúk során megvívott Friedland-i ütközetben Poroszország területén vereséget szenvedtek az oroszok a franciáktól
 1807-ben az Eylaunál vívott csatában Napóleon legyőzte az orosz-porosz szövetséges erőket
 1807-ben I. Napóleon megkötötte a poroszokkal a Tilsiti békét, amellyel a franciák javára dőlt el napóleoni háborúk negyedik koalíciós szakasza
 1807-ben Napóleon seregei és az orosz-porosz csapatok között megkezdődött a lengyelországi Eylaunál vívott csata, amely Franciaország győzelmét hozta
 1808-ban a Finn területekért kitört háborúban a svédek vereséget szenvedtek az oroszoktól a Oravais-i csatában
 1808-ban a legyőzhetetlen hírében álló napóleoni hadsereg négy napos ütközetben vereséget szenvedett a spanyoloktól a Bailen-i csatában
 1808-ban a napóleoni háborúk során a franciák befejezték Zaragoza spanyol városának sikertelen ostromát
 1808-ban a napóleoni háborúval összefüggésben Dánia hadat üzent Svédországnak, abban a reményben, hogy korábban elvesztett területeit visszaszerezheti
 1808-ban a svéd-orosz háborúban az oroszok elfoglalták Sveaborg várát, aminek következtében egész Finnország ellenőrzését megszerezté
 1808-ban Ausztráliába n kitört a Rum lázadás, amely a rummal kereskedő korrupt politikai elitet akarta elmozdítani a gyarmat vezetéséből
 1808-ban az Egyesült Államokban betiltották a rabszolga kereskedelmet
 1808-ban Bonaparte Napóleon lett Spanyolország királya I. Jozé néven
 1808-ban II. Mahmud szultánt foglalta el a török trónt
 1808-ban kitört a madridi lázadás a megszálló franciák ellen, amelynek brutális elfolytása kirobbantotta afélszigeti háborút, ami Napóleon bukásáig tartott
 1808-ban Madridban felkelés tört ki a megszálló Napóleon ellen, amelyet ugyan levertek, de máig látható Goya egyik leghíresebb festményén a felkelők egy csoportjának május 3-i kivégzéséről
 1808-ban Napóleon testvérét, Joseph Bonapartét koronázták spanyol királlyá
 1808-ban Napóleon testvérét, Józsefet ültette a spanyol trónra
 1808-ban sor került Beethoven 6. szimfóniájának premierjére
 1808-bananapóleoni háborúk során a franciák elszenvedték legnagyobb vereségüket az Ibériai-félszigeten a Bailen-i csatábana spanyolokkal szemben
 1809-ben a fredrikshamni béke lezárta az orosz-svéd háborút, aminek következtében Oroszország megszerezte Finnországot
 1809-ben a győri csatában a napóleoni seregek visszavonulásra kényszerítették a magyar nemesi felkelőket
 1809-ben a hódító Bonaparte Napóleon elrendelte a pápai államannektálását
 1809-ben a lengyel-osztrák háborúban a lengyelek megverték az országot megszállva tartó osztrák császári seregeket az első Raszyn-i csatába
 1809-ben a mai Bolívia területén kitört a latin-amerikai függetlenségi háború a spanyol megszállók ellen
 1809-ben a napóleoni háborúk idején a franciák két hónapi ostrom után bevették Zaragoza spanyol városát
 1809-ben a napóleoni háborúk során a franciák arattak stratégiai győzelmet a brit-spanyol szövetségeseken
 1809-ben a napóleoni háborúk során a franciák legyőzték az osztrák császár seregeit az Abensberg-i ütközetben.
 1809-ben a napóleoni háborúk során az Ocanai csatában a francia csapatok 29.000 fős serege megsemmisítő vereséget mér az 50.000 fős spanyol hadseregre
 1809-ben a napóleoni háborúk során lezajlott Gefrees-i csatában az osztrákok legyőzték a franciákat az ötödik koalíció idején.
 1809-ben a napóleoni háborúk során megkezdődött az Eckmüli csata, amely a franciák győzelmét hozta az osztrák császáriak felett
 1809-ben a tiroli szabadcsapatok visszaszorították a napóleoni francia csapatokat a harmadik Bergisel-i ütközetben
 1809-ben a Wagram-i csatában az osztrákok döntő vereséget szenvedtek a franciáktól, amivel véget ért az ötödik koalíciós háború
 1809-ben az Eckmühl-i csatában a már tíz éve hadakozó Napóleon legyőzte az osztrákokat
 1809-ben az osztrákok szenvedtek vereséget a Bajororrszági Teugn-Hausen-i csatában a franciáktól
 1809-ben lezajlott a Cegar-i csata a szerb felkelők és a megszálló törökök között, amely az oszmánok győzelmével végződött. A csatát követően 1000 ellenséges koponyából tornyot emeltek a törökök. 1864-ben az amerikai polgárháború során megkezdődött Virginiában a két hetes Cold Harbor-i ütközet, amely a déli konföderalisták győzelmét hozta az északiak felett
 1809-ben lezajlott a napóleoni háborúk legnagyobb csatája, a két napos wagrami ütközet, ahol a franciák legyőzték az osztrákokat
 1809-ben Napóleon csapatai elfoglalták Pozsonyt
 1809-ben Napóleon elhurcolta VII. Pius pápát Rómából, akit három évig fogságban tartott
 1809-ben Napóleon letartóztatta a pápai állam annexióját ellenző VII. Pius pápát, majd Franciaországba vitette.
 1809-benI. Ferenc magyar király, osztrák császár Tatán aláírta a napóleoni háborúkat lezáró schönbrunni békeszerződést
 180-ban Marcus Aurelius haláláéval Commodus császár kezdte meg uralkodását aRómai Birodalomban
 1810-ben a hódító napóleoni Franciaország megkezdte a spanyolországi Cadiz haditengerészeti központjának két évig tartó sikertelen ostromát
 1810-ben a Napóleoni háborúk során a Bucaco-i csatában az angol-portugál hadsereg leverte a Portugália meghódítását célul kitűző francia hadsereget
 1810-ben a párizsi Louvre kápolnájában megtartották I. Napóleon francia császár és Mária Lujza osztrák főhercegnő kényszeredett esküvőjét
 1810-ben Beethoven megkomponálta Für Elise című zongoraművét
 1810-ben I. Napóleon francia császár képviselői útján Bécsben feleségül vette I. Ferenc osztrák császár leányát, Mária Ludovika főhercegnőt
 1810-ben kitört az argentin Májusi forradalom, ami a spanyolok elleni függetlenségi háborúba torkollott
 1810-ben megrendezték első alkalommal a müncheni Oktoberfestet
 1810-ben megtartották az első „Oktoberfest”-et Bajorországban, minthogy a bajor királyság München polgárait Ludwig koronaherceg és Therese von Sachsen-Hildburghausen esküvői ceremóniájára invitálta
 1810-ben Miguel Hidalgo vezetésével kezdetét vette a spanyol ellenes mexikói függetlenségi háború
 1810-ben Napóleon megkezdte az andalúziai Cadiz sikertelen ostromát
 1811-ben a napóleoni háborúk során lezajlott Albuera-i csatában a spanyol-angol szövetségesek kisebb vereséget mértek a Franciákra az Ibériai-félsziget visszahódítása érdekében zajló konfliktus sorozat részeként
 1811-ben a paraguayi függetlenségi háború során az argentin-paraguayi szövetségeseket legyőzték a spanyol királypártiak
 1811-ben a Redinhaicsatában az Ibériai félszigetért vívott csatában a franciák legyőzték a portugál angol szövetségeseket a napóleoni háborúk idején
 1811-ben az uruguayi függetlenségi csapatok legyőzték a spanyolokat a Las Piedrasi csatában
 1811-ben először mászták meg a Berni-Alpok harmadik legmagasabb csúcsát, a Jungfraut
 1811-ben Paraguay kinyilvánította függetlenséget Spanyolországtól
 1811-ben rabszolgalázadás tört ki Amerikában New Orleans környékén, majd 1815-ben szintén e városnál a britek súlyos vereséget szenvedtek az amerikai csapatoktól
 1811-ben Simon Bolívar megalapította a spanyoloktól független Venezuelai Köztársaságot
 1812-ben a bolíviai függetlenségi háború részeként lezajlott La Coronilla-i csatában a megszállók ellen felfegyverkezett asszonyokkal csaptak össze a spanyol erők, ahol több száz asszonyt gyilkoltak meg. Ezt a napot ünneplik hősiességükről megemlékezve Boliviában "anyák napja"-ként
 1812-ben Bonaparte Napóleon hódító seregei átlépték az Orosz Birodalom határát
 1812-ben kitört a nagy moszkvai tűzvész, amely elpusztította város háromnegyedét
 1812-ben Napóleon hódító seregei beléptek Moszkvába, ahol ugyanekkor hatalmas tűzvész tört ki
 1812-ben Napóleon oroszországi hadjárata idején a Vyazma-i csatában az oroszok legyőzték a franciákat
 1812-ben Napóleon oroszországi hadjárata során megverte az orosz csapatokat Borogyinónál, ami lehetővé tette számára elfoglalását
 1812-ben Napóleonnak az Ibériai félsziget ellenőrzéséért vívott hadjáratai során a Salamanca-i csatában az angol-portugál és a spanyol szövetségesek legyőzték a franciákat
 1813-ban a Beavers Dams-i csetepatéban az amerikaiak legyőzték az angolokat Észak-Amerikában
 1813-ban a hódító napóleoni hadseregre vereséget mértek a spanyolok a San Marcial-i csatában
 1813-ban a Kanada területén lezajlott York-i csatában a terjeszkedő Egyesült Államok legyőzte a briteket és észak-amerikai szövetségeseit, ám az elhúzódó háborúskodás végül nem változtatott lényegesen a háborúskodás előtt kialakult status quon
 1813-ban a Kanadáért vívott brit-amerikai háború során a Chrysler Farm-i csatában a britek legyőzték az amerikaiakat
 1813-ban a kanadai területekért is vívott 1821-es háborúk során az amerikai csapatok vereséget szenvedtek a brit expedíciós erőktől a Stoney Creek-i csatában
 1813-ban a napóleoni háborúk idején a Dennewitz-i csatában a poroszok leverték a francia hadsereget
 1813-ban a napóleoni háborúk során a franciák vereséget szenvedtek a porosz-orosz seregektől a németországi Lueneburg-i kisebb ütközetben
 1813-ban a napóleoni háborúk során a szászországi Wartenbergnél megvívott csatában a németek visszaverték a franciákat
 1813-ban a napóleoni háborúk során megkezdődött a három napos lipcsei csata - a népek csatája - ahol Napóleonra vereséget mért a svéd-porosz-osztrák-orosz-magyar szövetség, és ezzel véget ér a francia uralom Németországban és Lengyelországban
 1813-ban a napóleoni háborúk során megkezdődött a három napos lipcsei csata - a népek csatája - ahol Napóleonra vereséget mért a svéd-porosz-osztrák-orosz-magyar szövetség, és ezzel véget ér a francia uralom Németországban és Lengyelországban
 1813-ban a napóleoni háborúk során megvívottLützeni (Großgörscheni) csatában a porosz-orosz szövetség súlyos vereséget szenvedett a franciáktól
 1813-ban a napóleoni háborúk valamint a Szevasztopolnál vívott ütközet, amely az orosz hadsereg vereségével végződött az egyesült angol, török, francia szövetséggel szemben.
 1813-ban a San Lorenzoi csatában az argentinok győzelmet arattak a spanyolokfelett a spanyol-amerikai függetlenségi háborúban
 1813-ban a"népek csatájában" Napóleon döntő vereséget szenvedett Lipcsénél aporosz-osztrák-orosz koalíció hadseregeitől
 1813-ban az argentin függetlenségi háborúban lezajlott Salta-i csatában a patrióták legyőzték a spanyol királyi csapatokat
 1813-ban az úgynevezett "1812-es háborúban" az amerikai és kanadai csapatok elfoglalták a kanadai Fort George erődöt a brit királyi seregektől
 1813-bann a napóleoni háborúk során afranciák vereséget szenvedtek a csehországi Kulmnál a porosz- osztrák-orosz szövetségtől
 1814-ben a chilei függetlenségi háború idején megkezdődött a kétnapos Rancagua-i csata, amely a spanyol királypártiak győzelmét hozta
 1814-ben a Chilei szabadságharc során lezajlott Rancagua-i csatában a függetlenség pártiak vereséget szenvedtek a spanyol királypártiaktól
 1814-ben a Craonne-i csatában Napóleon legyőzte porosz és orosz ellenfeleit
 1814-ben a Horseshoe Bendi csatában a krík indiánok döntő vereséget szenvedtek az amerikaiaktól
 1814-ben a kanadai területen lezajlott Niagara Falls-i csatában a brit csapatok vereséget szenvedtek az amerikaiaktól
 1814-ben a mormansi csatában Napóleon francia serege legyőzte a oroszokat
 1814-ben a napóleoni háborúk során a Montereaui csatában a francia csapatok legyőzték az osztrák-német seregeket
 1814-ben a Napóleont megbuktató szövetségesek a párizsi csata megvívása után bevonultak a városba
 1814-ben aláírták a kieli békediktátumot, melynek értelmében Dánia lemondott Norvégiáról Svédország és Helgolandról Anglia javára
 1814-ben Arcis-sur-Aubenál vívott csatában az osztrákok megverték a sarokba szorított Napóleont
 1814-ben leverték a Párizsi Kommünt.
 1814-ben megkezdődött az Arcis-sur-Aube-i csata az osztrákok és a Napóleon vezette franciák között, amely az előbbiek győzelmével végződött a felszabadító háborúk során
 1814-ben megnyílt a bécsi kongresszus, amely létrehoztaa "szent szövetség" Európáját a forradalmi mozgalmak leverése érdekében
 1814-ben Napóleon a Briennei csatában legyőzte az orosz-porosz seregeket, ám néhány hónap múlva Párizs elestekor lemondásra kényszerült
 1814-ben Napóleon az első alkalommal mondott le hivataláról
 1814-ben Napóleon csapatait sikerült megvernie a szövetséges erőknek a Laoni csatában
 1814-ben napóleoni háborúk során a Párizs közeli Champaubert-i csatában a túlerőben lévő francia csapatok legyőzték az orosz intervenciós csapatokat
 1814-ben Párizsi-béke lezárta az évtizedes Napóleoni háborúkat
 1814-ben XVIII. Lajos francia király bevonultPárizsba, ami I. Napóleon császár bukását és az Első Restauráció kezdetét jelentettel
 1814-benI. Napóleon francia császár megkezdte száműzetését Elba szigetén
 1815-ben a napóleoni háborúk egyik utolsó ütközetében a Wavre-i csatában a poroszok stratégiai győzelmet arattak a franciákon
 1815-ben a tolentinoi csatában a száműzetéséből visszatérő Napóleon sógora próbálta meg Nápolyban felvenni a harcot az osztrákokkal, de súlyos vereséget szenvedett
 1815-ben Bonaparte Napóleon megszökött Elba szigetéről
 1815-ben Bonaparte Napóleon visszatérvén száműzetéséből, a királyt elűzvén bevonult Párizsba, és megkezdte száznapos uralmát
 1815-ben kitört az oszmánellenes második szerb felkelés
 1815-ben lezárult a Bécsi kongresszus, amely megállapította a francia forradalmi háborúkat követő új európai satus quot, átrajzolva a politikai határokat is
 1815-ben megvívták a waterlooi csatát, ahol I. Napóleon francia császár döntő vereséget szenvedett, ami a napóleoni háborúk végét jelentette.
 1815-ben Napóleon francia császár seregeivel visszatért első száműzetéséből, Elba szigetéről
 1815-ben Napóleon pedig e napon indult el száműzetésébe Szent-Ilona szigetére.
 1815-ben Napóleon utolsó győzelmét érte el katonai pályafutása során a Waterloot megelőzőLigny-i csatában
 1816-ban kikiáltották Argentína függetlenségét
 1816-ban megtartották Rossini "A sevillai borbély" premierjét Rómában
 1817-ben a chileiek függetlenségiek a Chacabucoi csatában legyőzték a spanyolokat, és ezt követő évben 1818-ban Chile kikiáltotta függetlenségét
 1818-ban a Bernadotte-házi XVI. Károly János lett Svédország és Norvégia királya
 1818-ban a Maipu-i csatában a chilei függetlenségiek döntő győzelmet arattak a spanyol királypártiak fölött a függetlenségi háborúban
 1818-ban Bernadotte III. Károlyt svéd és norvég királlyá koronázták
 1819-ben a Simón Bolívar által vezetett kolumbiai köztársaságiak vereséget mértek a spanyol királyi seregekre a Boyaca-i csatában
 1819-ben Spanyolország eladta Floridát az Egyesült Államoknak
 1820-ban elsüllyesztette el egy hatalmas bálna az Essex nevű hajót a Csendes-óceánon, amely történet a Moby Dick című regény alapját képezi.
 1820-ban megtalálták a Milói Vénuszt Melos szigetén
 1820-ban Nathaniel B. Palmer felfedezte az utolsó ismeretlen kontinenst, az Antarktiszt
 1820-ban portugáliai Lisszabonban alkotmányos forradalom tört ki
 1821 - Guatemala , El Salvador , Honduras , Nicaragua és Costa Rica közösen kinyilvánították Spanyolországtól valófüggetlenségüket
 1821-ben a görög függetlenségi háború idején a görög szabadságharcosok bevették a törökök által megszállt Tripoli városát, lemészárolva a polgári lakosságot is
 1821-ben a Görög Függetlenségi Háborúban megvívott Graviai kisebb ütközetben a görögök legyőzték a törököket
 1821-ben a görög szabadságharcosok Alexandru Ipsilanti vezetésével fellázadtak a török uralom ellen
 1821-ben a peloponnészoszi Kalamata városában görög forradalmárok bejelentették az Oszmán Birodalomtól való elszakadásukat
 1821-ben a törökök a görög szabadságharc okozta veszteségeik miatti bosszúból felakasztották a konstantinápolyi pátriárkát
 1821-ben a venezuelai szabadságharcban a hazafiak döntő győzelmet arattak a spanyol királypártiak felett
 1821-ben Görögország függetlenné vált az Oszmán Birodalomtól
 1821-ben Görögországban megkezdődött a függetlenségi háború
 1821-ben Kolozsváron megnyitották a Farkas utcai kőszínházat, a legelső magyar színházépületet
 1821-ben Mexikó elnyerte függetlenségét Spanyolországtól
 1821-ben Peru elszakadt Spanyolországtól és kikiáltotta függetlenségét
 1821-ben Szent Ilona szigetén meghalt a hódító I. Bonaparte Napóleon császár
 1821-benPanama függetlenedett Spanyolországtól
 1822-ben a görög szabadságharc részeként lezajlott háromnapos Dervenakia-i csatában a görögök vereséget mértek a törökökre
 1822-ben az ecuadori szabadságharc során lezajlott Pichincha-i csatában a felkelők legyőzték a spanyol seregeket
 1822-ben bemutatták Kolozsváron az első magyar operát Ruzitska József: „Béla futása” című művét
 1822-ben megkoronázták az amerikai kontinens első császárát Braganza I. Péter személyében, aki Brazília uralkodója lett
 1823-ban a Trocaderoi csatában a Szent Szövetség jóváhagyásával, a francia inváziós seregek leverték a liberálisok csapatait, amelyet követően helyreállt a spanyol király, VII. Ferdinánd hatalma
 1824-ben a perui függetlenségi háborúban a spanyol serek vereséget szenvedtek az Ayacuchoi csatában, amivel véget ért a Dél-Amerikai spanyol uralom
 1824-ben kitört az első brit-burmai háború Észak-kelet India ellenőrzéséért
 1824-ben megkezdte uralkodását X. Károly francia király
 1825-ben Bolívia elszakadt Perutól, és kikiáltotta függetlenségét
 1825-ben Felső-Peru kikiáltotta függetlenségét Spanyolországtól és ezzel létrejött Bolívia
 1825-ben megnyitották az első vaspályát Angliában
 1825-ben Oroszországban kirobbant a dekabristák felkelése a cári uralom ellen
 1825-ben Széchenyi István Pozsonyban felajánlotta birtokai egy évi jövedelmét a Pesten megalapítandó Magyar Tudományos Akadémia céljára
 1825-ben Uruguay függetlenedett Brazíliától
 1826-ban megkezdődött Texas államban az amerikai telepesek által vezetett Fredonian lázadás, ami a terület Mexikótól való elszakadását célozta
 1826-ban szintén a görög szabadságharc folyamán zajlott le a Messalonghi kirohanás, aminek alkalmával a város görög lakói próbálták meg elhagyni az egyiptomi-török csapatok által egy éve ostromlott települést
 1827-ben az argentin-brazil háború idején a Ituzaingo-i csatában a brazilok kerekedtek felül
 1827-ben eltörölték a rabszolgaságot New York államban
 1828-ban a Turkmantcsai békével lezárult az utolsó perzsa-orosz háború, ez utóbbiak sikerével, megszerezve a jereváni kánságot
 1828-ban Brunszvik Teréz grófnő Budán Angyalkert néven megnyitotta Magyarország és a Habsburg Birodalom első kisdedóvó intézményét (óvodáját)
 1829-ben Angliában engedélyezték a római katolikus vallás gyakorlását
 1829-ben az Oszmán Birodalom aláírta a drinápolyi a szerződést Oroszországgal, amely véget vetett a két ország közötti háborúskodásnak
 1829-ben Goethe Faustjának premierje,
 1829-ben Londonban megalapították a Scotland Yardot
 1830-ban Belgium kikiáltotta függetlenségét Hollandiától
 1830-ban Belgium kikiáltotta függetlenségét Hollandiától
 1830-ban Franciaország elfoglaltaAlgírt és megkezdte az ország gyarmatosítását
 1830-ban megjelent Széchenyi István műve Hitel címmel, amely a magyar reformmozgalom programjává válik
 1830-ban Milánóban bemutatták Gaetano Donizetti operáját, az „Anna Bolena”-t
 1830-ban Párizsban bemutatták Hector Berlioz Fantasztikus szimfónia című művét
 1830-ban szintén a franciák megkezdték Algéria gyarmatosítását
 1830-ban Uruguay deklarálta függetlenségét
 1830-ban V. Habsburg Ferdinánd lett Magyarország királya
 1830-banLengyelországban kitört a Cadet forradalom , amely az oroszokkal szembeni egy éves szabadságharcba csapott át
 1830-banMagyarországon megtartotta alakuló ülését a Magyar Tudományos Akadémia
 1831-ben a francia király rendeletére megalakult az idegenlégió a Franciaországban tartózkodó önkéntes katonák számára
 1831-ben a hármas megszállás alatt álló lengyelek szabadságharcát az orosz erők leverték Varsó elfoglalásával
 1831-ben beiktatták Belgium első királyát, a Szász-Coberus és Gotha házból származó I. Lipótot
 1831-ben kitört a koleralázadás Magyarországon a járvány miatti kényszerintézkedések következményeként
 1831-ben kitört a Nagy bosnyák felkelés a török megszállás ellen
 1831-ben leverték a Lyoni takácsfelkelést, amely az első ipari forradalomhoz köthető lázadás volt Franciaországban
 1831-ben megalakult a Francia Idegenlégió
 1831-ben megkezdődött a Magyar Tudós Társaság - mai Magyar Tudományos Akadémia - első nagygyűlése
 1831-ben meggyilkolták az első görög államfőt, Ioannis Capodistriast
 1831-ben Michael Faraday felfedezte az elektromágneses indukciót
 1831-ben ugyanittVincenzo Bellini „Norma” című operájának premierjére került sor
 1831-benFaraday bemutatta az első dinamót
 1832-ban az egyiptomi-törökháború során az Egyiptomot vezető török hadúr aratott győzelmet a központi seregek fölött
 1832-ben a Fekete Sólyom által vezetett indiánok vereséget szenvedtek az amerikai telepesektől a Bad Axe-i csatában
 1832-ben létrejött az oszmán birodalomtól független Görögország Királyság
 1832-ben leverték a párizsi monarchia ellenes "júniusi felkelést"
 1832-ben Milánóban megtartották Gaetano Donizetti Szerelmi bájital című vígoperáját ősbemutatóját
 1832-ben Párizsban háromnapos republikánus forradalom tört ki az alkotmányos monarchia ellen
 1833-ban a Wittelsbach házból való Bajor Ottó foglalta el Görögország trónját
 1833-ban Anglia elfoglalta az argentinok spanyol örökségének számító Falkland-szigeteket
 1833-ban első alkalommal mutatták be Katona József Bánk bán című drámáját
 1833-ben tenger alatti földrengés volt Indonézia térségében (becsült nagysága közötti 8,7-9,2), amelyet szökőár követett
 1834-ben Franciaországban leverték a bársonykereskedelem akadozása miatt kitört második lyoni takácslázadást
 1835-ben Charles Darwin megérkezett a Galápagos-szigetekre
 1835-ben I. Ferdinánd örökölte az Osztrák császárságot
 1835-ben megnyitották Brüsszel és Mechelen között az európai kontinens első közforgalmú vasútvonalát
 1836 – Louis Napoléon Bonaparte herceg - a későbbi III. Napóleon császár -puccskísérletet hajtott végre Franciaországban
 1836-ban a texasi függetlenségi háború során lezajlott San Jacinto-i csatában, a mexikóiak vereséget szenvedtek a texasi telepesektől
 1836-ban Gróf Széchenyi István házasságot kötött Seilern Crescence (sz. Crescence Seilern-Aspang) grófnővel Budán, a Krisztinavárosi templomban
 1836-ban Mexikó elnyerte függetlenségét Spanyolországtól
 1838-ban a Mexikó és Franciaországközött kitört úgynevezett "sütemény háborúban" a francia flotta bombázni kezdte San Juan de Ulua erődjét, és Vera Cruz városát
 1838-ban a Véres folyó menti csatában a Dél-Afrikai holland búr hódítok legyőzték a bennszülött zulukat
 1838-ban Nagy-Britanniában Viktória királyné koronázására került sor
 1838-ban Pestet elöntötte ismert történelmének legnagyobb árvize
 1838-ban SamuelMorse nyilvánosan bemutatta a távírót
 1839-ben a második török egyiptomi háborúban az egyiptomiak véres csatában legyőzték a törököket a Nizip-i ütközetben
 1839-ben az első ópium háború nyitányaként a kínaiak megsemmisítették az angol kereskedők elkobzott ópium szállítmányának nagy részét
 1839-ben bemutatták Milánóban Giuseppe Verdi első operáját, az „Oberto”-t
 1839-ben Chile vereséget mért a perui-bolíviai szövetségesekre a Yungay-i csatában
 1839-ben Indiát sújtott vihar és ennek következtében áradás
 1839-ben kitört az első ópiumháború Nagy-Britannia és Kína között
 1839-ben létrejött a Hollandiától független Belga Királyság
 1840-ben Donizetti "Az ezred lánya"opera peremierjét tartották ,
 1840-ben forgalomba hozták az első postabélyeget Angliában
 1840-ben Franciaországban a későbbi III. Napóleon császár puccskísérletet hajtott végre
 1841-ben az első ópium háborúidején Nagy-Britannia elfoglalta Kínától Hong Kong szigetét
 1841-ben Fáy András elnökletével megalakul Pesten a nemzeti-liberális ellenzéket tömörítő „Nemzeti Kör”
 1842-ben a Nanking szerződés aláírásával véget ért az első ópium háború
 1842-ben az etióp rivális erők vívtak véres csatát Debre Tabornál
 1842-ben József nádor elhelyezte a Pest-budai Széchenyi lánchíd alapkövét
 1842-ben Milánóban bemutatták Giuseppe Verdi Nabucco című operáját
 1843-ban pedig Verdi "A Lombardok" című művének peremierjét tartották
 1843-ban pedig Wagner: „A bolygó hollandi” című operájának ősbemutatója voltDrezdában
 1843-ban VIII. Frederic lett Dánia királya
 1844-ben a Bernadotte-háziI. Oszkár lett Svédország és Norvégia királya
 1844-ben az amerikai szigetvilágban a hol spanyol, hol francia fennhatóság alatt álló Haititől való függetlenségért vívott szabadságharcban Santiagónál került sor csatára, a dominikaiakgyőzelmével
 1845-ben a Vuelta de Obligadoi csatában,az Argentin Államszövetség és az angol-francia szövetség csapott össze az Argentin folyók ellenőrzésének megszerzéséért.
 1845-ben asz angol-szikh háború során az indiaiak vereséget szenvedtek az e napon kezdődött két napos Ferozeshah-i csatában
 1845-ben az első szikh háború idején a britek arattak győzelmet az indiaiak felett aMudki csatában
 1845-ben az indiai Ferozeshah-i csatával az angolok győzelmével véget ért az első szikh-brit háború
 1845-ben Ecuadorban kezdődött felkelés a kormányzat ellen
 1845-benDrezdában bemutatták Richard Wagner operáját, a Tannhäusert
 1846-ban a mexikói-amerikai háború során a Palo Alto-i csatában a mexikóiak szerény vereséget szenvedtek
 1846-ban az Aliwali csatában az első szikh-angol háborúban az indiaiak vereséget szenvedtek a britektől
 1846-ban az amerikaiak sikerével végződő Monterrey-i csatával kitört amexikói-amerikai háború
 1846-ban az Egyesült Államok hadat üzent Mexikónak, amellyel megkezdődött az USA sikerével végződő mexikói-amerikai háború
 1846-ban az első szikh-angol csatában a brit erők legyőzték az indiai seregeket
 1846-ban az osztrákok által megszállt Lengyelországban megkezdődött a galíciai parasztfelkelés
 1846-ban bemutatták Robert Schumann 2. szimfóniáját Mendelssohn vezényletével
 1846-ban elindult Magyarországon az első próbajárat a Pest és Vác közti vasútvonalon
 1846-ban felfedezték a Neptunusz bolygót
 1846-ban Kalifornia kikiáltotta függetlenségét Mexikótól, ésrövid életű köztársaság jött létre, amely hamarosan az Államokhoz csatlakozott
 1846-ban Pest és Vác között megnyílt az első magyarországi vasútvonal.
 1846-ban Szent Pétert követően a leghosszabban - több mint 31 évig - uralkodó pápa, IX. Piusz foglalta el székét
 1846-banfelfedezték a Neptunusz holdját, a Tritont
 1847-ben az amerikai Cayuse indiánok meggyilkolták Dr. Marcus Whitman missziójának tagjait, ami kirobbantotta a Washington környéki több éves Cayuse háborúkat
 1847-ben az amerikai-mexikói háború során a Buena Vistai csatában az Egyesölt Államok legyőzte nagyobb létszámú ellenfelét
 1847-ben Berlinben az élelmiszerárak drágulása miatt kitört a "Krumpil forradalom", amely több hónapos zavargások az 1848-as forradalmak előszeleként értékelhetőek
 1847-ben megalapították a nyugat-afrikai Libériát
 1847-ben megkezdődött az amerikai-mexikói háború részeként a Buena Vista-i csata, ahol az amerikaiak értek el sikert a túlerővel szemben
 1848.ban a forradalmi hullám elérte a Badeni Nagyhercegséget
 1848-ban a Badeni márciusi forradalom során a Dossenbach-i csatában a forradalmárok és az abszolutista Württembergi erők küzdöttek meg egymással ez utóbbiak sikerével.1131-ben megkoronázták II. Béla magyar királyt
 1848-ban a bécsi forradalmárok felmentésére érkező magyar seregek vereséget szenvedtek Schwechatnal
 1848-ban a császári seregek leverték a bécsi októberi forradalmat, miután Schwechatnal visszaverték a forradalom megsegítésére érkező magyar seregeket
 1848-ban a márciusi forradalom átterjedt Berlinre
 1848-ban a pákozdi csatában a magyar honvédsereg megállította Jellasics tábornagy intervenciós császári hadseregét
 1848-ban a szicíliai Palermóban forradalom tört ki a Bourbon uralkodó ellen
 1848-ban az Egyesült Államok és Mexikó között Guadalupe Hidalgo városában megkötött szerződés lezárta az 1846 óta tartó mexikói háborút
 1848-ban az erdélyi Köpec községet a Heydte császári kapitány dragonyosai által fedezett szász és román népfelkelők felgyújtották, 61 székely lakost mészárolva le
 1848-ban az olasz függetlenségi háborúk során aGoito-i csatában az osztrákok vereséget szenvedtek a szárd-piemonti szövetségesektől
 1848-ban az osztrák sereg Radetzky alatt legyőzte Károly Albert szárd királyt
 1848-ban Batthyány Lajos vezetésével megalakult Magyarország elő független polgári kormánya
 1848-ban Bécsben forradalom tör ki
 1848-ban Bécsben győzött a polgári forradalom, Metternich kancellár lemondott és Angliába menekült
 1848-ban Bem tábornok hadserege az erdélyi Csucsánál visszaverte Puchner császári tábornok támadását
 1848-ban Habsburg V. Ferdinánd király kinevezte az első magyar polgári kormányt Batthyány Lajosminiszterelnökletével
 1848-ban I. Lajos Fülöp francia király lemondott a trónjáról a forradalom hatására
 1848-ban Irinyi József megfogalmazta a későbbi forradalom 12 pontját
 1848-ban ismét forradalom tört ki Párizsban
 1848-ban Jellasics császári csapatai Parnorfnál vereséget mértek a magyar honvédségre
 1848-ban kitört akaliforniai aranyláz, miután James W. Marshall aranyat talált
 1848-ban lezárult az a mexikói-amerikai háború a Guadalupe Hidalgó-i szerződés ratifikálásával, amelynek során Mexikó ellenérték ellenében lemondott területének feléről
 1848-ban Londonban megjelent Karl Marx Kommunista kiáltvány című röpirata
 1848-ban Magyarországon megtartották az első népképviseleti országgyűlést
 1848-ban Marx és Engels kiadta a Kommunista kiáltványt
 1848-ban megkezdődött Jellasics császári tábornagy, horvát bán őszi hadjárata a magyar forradalom ellen
 1848-ban Párizsban leverték a munkások júniusi felkelését
 1848-ban pedig kikiáltották a Második Francia Köztársaságot.
 1848-ban Pesten kitört a polgári forradalom
 1848-ban V. Ferdinánd király szentesítette az áprilisi törvényeket, amelyek kimondták a Magyar Királyság függetlenségét, az évenkénti országgyűlést Pesten, a felelős "ministerium" és nemzetőrség felállítását, a jobbágyrendszer megszüntetését, az egyesítést ("uniót") Erdéllyel. Megemlítendő, hogy  1713-ban e napon ért véget a spanyol örökösödési háború az utrechti békével.
 1848-ban Velencében forradalom tört ki, és visszaállították a Köztársaságot
 1848-ban Vukovárnál a később halálra ítélt ,és ezért külföldre kényszerült Batthyány Kázmér honvédei megverték az osztrákok által segítségül hívott szerb seregeket.
 1848-ban Windisch-Grätz herceg megindította a császári főerők támadását a Magyarország ellen,  1921-ben megkezdődött a népszavazás Sopron hovatartozásáról, amely során a várost megtarthatta a megcsonkított Magyarország.
 1848-ban zászlót bontott New Yorkban a feminista mozgalom
 1848-ban, a magyar forradalom idején pesti hajóhídon meglincselték Lamberg Ferenc császári tábornagyot
 1848-banSepsiszentgyörgyön, a Háromszék Honvédelmi Bizottmány ülésén Gábor Áron elmondta híres szavait: „Lészen ágyú”
 1848-banTörökbecsénélDamjanich János őrnagy csapatai győzelmet arattaka szerb fölkelőkkel szemben
 1848-ben Londonban német nyelven megjelent a Kommunista Kiáltvány
 1849-ben . Ferenc József elfoglaltaaz osztrák császári trónt
 1849-ben a „dicsőséges tavaszi hadjárat” során Görgey Artúr hadserege Isaszegnél legyőzte az osztrák császári haderőt
 1849-ben a forradalmi Itáliában megalakult a Római Köztársaság
 1849-ben a frankfurti nemzetgyűlés elfogadta Németország első demokratikus alkotmányát
 1849-ben a független olasz egység élére álló Piemont vereséget szenvedett az észak-olaszországi Novarában az osztrákoktól,
 1849-ben a harmadik komáromi csatában - a szabadságharc legvéresebb ütközetében - a magyar seregek vereséget szenvedtek az osztrák-orosz haderőtől, mivel nem sikerült áttörni az ellenséges ostromgyűrűt
 1849-ben a honvéd csapatok, Görgey Artúr vezetésével, három hetes ostrom után visszafoglalták Buda várát
 1849-ben a jobbágyság felszabadításának támogatása miatt halálra ítélt Dosztojevszkij orosz író, kegyelmet kapott a cártól a kivégzőosztag előtt
 1849-ben a kápolnai csatában a honvéd csapatok súlyos vereséget szenvedtek császári haderőtől
 1849-ben a Klapka György tábornok által védett komáromi vár megadta magát az osztrákoknak
 1849-ben a magyar forradalom és szabadságharc során Haynau császári hadereje bevonult Budára
 1849-ben a magyar szabadságharc során megvívott Segesvári csatában az orosz-osztrák seregek vereséget mértek a magyar hadseregre
 1849-ben a nagysallói ütközetben Görgey Artúr legyőzte az osztrák császári csapatokat
 1849-ben a Novarai csatában az osztrák seregek legyőzték a piemonti olasz hadakat
 1849-ben a poroszok leverték a közép európai forradalmi hullám során kitört Baden-i forradalmat
 1849-ben a tápióbicskei csatában Damjanich tábornok hadteste legyőzte Jellasics császári tábornagy csapatait
 1849-ben a világosi fegyverletétellel véget ért a magyar szabadságharc
 1849-ben ahatvani csatában a magyar honvéd hadtest szétveri a császári seregeket
 1849-ben átadták a Budát és Pestet egy várossá kovácsoló Széchenyi lánchidat
 1849-ben avízaknai ütközetben Bem József vezérőrnagy erdélyi hadserege vereséget szenvedett Puchner Antal altábornagy császári csapataitól
 1849-ben Avram Iancu román felkelői tömegmészárlást rendeztek Abrudbánya magyar lakosai között, amely során több mint ezer polgár vesztette életét
 1849-ben az Erdélyben lezajlott piski csatában Bem tábornok a piski hídnál megtámadta Puchner császári csapatait, és döntő vereséget mért rájum
 1849-ben az olmützi császári haditörvényszék halálra ítélte Gróf Batthyány Lajost, Magyarország első felelős miniszterelnökét
 1849-ben azosztrák megszállók Aradon kivégezték a forradalmi magyar hadsereg vezetésének színe-javát
 1849-ben Bácskában, Kishegyes térségében a magyar szabadságharc utolsó győzelmes csatájában a honvédek legyőzték Jellasics horvát bán császári hadseregét
 1849-ben Bem apó áttér muzulmán hitre, és felvette a Murád pasa nevet
 1849-ben Bem csapatai, Medgyesről kiindulva kiszorították a császári erőket Erdélyből
 1849-ben Bem József kiűzte az Erdélyre törő ellenséges erőket
 1849-ben Bem tábornok csapatai vereséget szenvedtek Haynautól a temesvári csatában
 1849-ben Bem tábornok elfoglalta Brassót, ezzel a magyar honvédség egész Erdélyből kiűzte az ellenséges osztrák-orosz csapatokat
 1849-ben Bem tábornok még sikertelenül támadta meg a császáriakat Nagyszebennél
 1849-ben Bem tábornok Segesvárról indított ellentámadással legyőzte Puchner császári csapatait, és elfoglalta Nagyszebent
 1849-ben Bresciában felkelést tört ki az osztrákok ellen
 1849-ben Damjanich tábornok hadteste e napon foglalta el Vácot
 1849-ben Debrecenben az országgyűlés határozatot fogadott el a Függetlenségi Nyilatkozat kiadásáról és a Habsburg-ház trónfosztásáról. Ezután Kossuth Lajost kormányzó-elnökké választották
 1849-ben Dembinszky Henrik vette át a magyar haderők főparancsnokságát, ám eredményeket nem tudott fölmutatni
 1849-ben Drezdában forradalom tört ki, amely az utolsó láncszeme volt az európai polgári forradalmi hullámnak
 1849-ben francia és spanyol intervenciós csapatok leverték a Rómában február folyamán kitört felkelést és ezzel megszűnt a Római Köztársaság
 1849-ben Görgey Artúr vezetésével megkezdődött az osztrákok által megszállt Buda sikeres ostroma
 1849-ben Guyon Richárd a branyiszkói ütközetben legyőzte Franz Deym osztrák császári csapatait
 1849-ben I. Ferenc József osztrák császár Olmützben új birodalmi alkotmányt adott ki ("oktrojált alkotmány"), amelyben megszüntette Magyarország önálló államiságát, és a végrehajtó hatalmat a császár kezébe adta
 1849-ben két román pópa vezetésével a románok legyilkolták a védtelenül maradt Nagyenyed városának magyar polgári lakosságának nagy részét
 1849-ben Kmety György ezredes Csornánál súlyos vereséget mért a császári erőkre
 1849-ben megkezdték támadásukat Magyarország ellen a Habsburgok segítségére siető orosz intervenciós csapatok
 1849-ben miután aorosz-osztrák haderő megsemmisítette a szabadságharc magyar honvédeit, Szemere Bertalan miniszterelnök Orsovánál elásta a Szent Koronát, amit csaknem egy évtizedig rejtett a föld az osztrák megszállók elöl.
 1849-ben Vesztfáliában az alkotmányos mozgalmak hatására kitört Iserlohn felkelést letörte a porosz hadsereg
 1849-ben Zsigárdnál a magyar honvédsereg vereséget szenvedett az osztrák császári seregektől
 1849-benDamjanich János és Vécsey Károly csapatai a szolnoki csatában győzelmet arattak a császáriak fölött, és elfoglalták Szolnokot
 1850-ben Angliában ismét felállhatott a római katolikus hierarchia
 1850-ben az Egyesült Államokbanmegszületett az első Nőjogi Egyezmény
 1850-ben bevezették a bélyegilletéket Magyarországon
 1851-ben bemutatták Verdi Rigoletto című darabját Velencében, majd ugyanezen a napon, 1867-ben Don Carlos című művét Párizsban
 1851-ben Isaac Singer szabadalmat szerzett új típusú varrógépére
 1851-ben IV. Rama lett Thaiföldön királya
 1852-ben először helyeztek üzembe postaládákat, mégpedig Angliában
 1852-ben Klapka György és Kossuth Lajos találkozott Londonban
 1852-ben letették Pesten a későbbi Szent István-bazilika alapkövét
 1852-ben megkezdte uralkodását Franciaországban III. Napóleon császár
 1852-ben megnyílt a nagyközönség számára a világ egyik legrégebbi és legnagyobb múzeuma, a szentpétervári Hermitage
 1853-ban a Krími Háborúban megvívott Sinopi tengeri csatában a törökök vereséget szenvedtek az oroszoktól
 1853-ban elkezdődött a Budai Várhegy alatti alagút építése ötletadója Széchenyi István ötlete nyomán
 1853-ban Giuseppe Verdi bemutatta Traviata című operáját Velencében
 1853-ban halálra ítélték a Kossuth visszatérése érdekében szervezkedő székelyföldi mozgalom vezetőit, akik néhány hónap múlva mártír halált haltak
 1853-ban Libényi János sikertelen merényletet hajtott végre I. Ferenc József király ellen
 1853-ban Orsova mellett megtalálták a szabadságharc idején elásott Szent Koronát
 1853-ban Verdi Trubadúrjának premierje
 1854-ben a fekete tengeri szorosokért vívott Krími háború során Anglia hadat üzent Oroszországnak
 1854-ben a kitört az első sziú háború az amerikaiakés az indiánok között Nebraskában
 1854-ben a krími háború során a Balaklava-i csatában eldöntetlen eredménnyel csapott össze s nyugati és orosz szövetség a törökökkel
 1854-ben a Krími háborúban a szövetséges angol-francia seregek megverték az oroszokat a Almai csatában
 1854-ben felfedezték a McDonald-szigeteket
 1854-ben IX. Piusz pápa kinyilatkoztattat a szeplőtelen fogantatás dogmáját
 1854-ben kötött házasságot Ferenc József király Erzsébet bajor hercegnővel („Sisi”-vel)
 1855-ben a krími háború során megkezdődött Szevasztopol csaknem egy éves ostroma, ami a nyugati és oszmán szövetségesek győzelmét hozta az oroszok felett
 1855-ben a Krími háború során véget ért Szevasztopl csaknem egy éves ostroma, ami a nyugati-török szövetség győzelmét hozta az oroszok felett
 1855-ben David Livingstone felfedezte a zambiai Viktória-vízesést
 1855-ben II. Sándor foglalta el Oroszország trónját
 1856-ban a Párizsi szerződés aláírásával véget ért a krími háború, amely Oroszország azon törekvése miatt tört ki, hogy megszerezze a fekete tengeri szorosok ellenőrzését, és amely cél megakadályozására angol-török-francia-szárd-piemonti szövetség alakult
 1856-ban a román kiflinek is nevezett Havasalföldön eltörölték a rabszolgaságot
 1856-ban Anglia háborút indított Kína ellen az ópium kereskedelmének monopóliumáért, amely esemény a második ópiumháború kezdetét jelentette
 1856-ban az amerikai telepesek a Seattlenél vívott csatában leverték a Suquamish és Duwamish indiánokat
 1856-ban felszentelték az esztergomi főszékesegyházat, amely alkalomra Liszt Ferenc megírta az Esztergomi misét, amelyet ő maga vezényelt
 1857-ben a második Ópium háború során Franciaország és Nagy-Britannia hadat üzent Kínának
 1857-ben az első indiai függetlenségi háború idején, amely szipoly lázadásként is ismert, az indiaiak elhódították Delhit a Brit megszállóktól
 1857-ben bemutatták WeimárbanLiszt Ferenc Hunok csatája című művét
 1857-ben földrengés rázta meg Pécs városát,
 1857-ben hat évnyi várfogság után amnesztiát kapott Teleki Blanka grófnő,a magyar nemzeti szellemű nőnevelés megteremtője
 1857-ben Indiában megkezdődött a angol megszállás elleni szipoly felkelés a 34. bengáli ezred lázadásával
 1857-ben kitört a Szipoj lázadás, amely során az indiaiak lázadtak fel a brit uralom ellen
 1857-ben New Yorkban 40 ezer textil- és konfekcióipari munkásnő lépett sztrájkba béregyenlőséget és munkaidő csökkentést követelve, amely esemény a nemzetközi nőnap kialakulásához vezetett
 1857-ben pusztító erejű földrengés rázta meg Tokiót
 1858-ban bemutatták Offenbach: "Orfeusz az alvilágban" c. operájá, amelyből a kánkán dallamai a legismertebbek
 1859-ben a magenta-i ütközetben az osztrákok vereséget szenvedtek a francia-piemonti haderőtől
 1859-ben a Solferinói ütközet során az osztrákok vereséget szenvednek a francia-piemonti haderőtől, ugyanekkor a szárdok is legyőzték Ausztriát a San Martino-i csatában
 1859-ben a zürichi békével véget ért az egységes Olaszország létrejöttének részeként lezajlott szárd- francia-osztrák háború, amely során Habsburgok elvesztették Lombardiát
 1859-ben az olasz egység létrejöttének szakaszaként kitört a szárd háború Ausztria és a Szárd királyság között
 1859-ben Bosco Szent János Torinóban megalapította a Szaléziak rendjét
 1859-ben Darwin közzé tette a fajok eredete című könyvét az evolúcióról
 1859-ben elkészült Jedlik Ányos dinamója
 1859-ben Havasalföld és Moldva egyesült Alexander Cuza vezetésével, az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt
 1859-ben Moldva és Havasalföld Alexandru Ioan Cuzát választotta uralkodójának
 1860-ban a ’48-as magyar megemlékezésa karhatalommal való összetűzésekhez vezetett
 1860-ban a március 15-i tiltott ünnepélyen osztrákok által lelőtt Forinyák Géza temetése kapcsán Habsburg-ellenes tüntetés zajlott Pest–Budán
 1860-ban a második ópium háború során a Palikao hídi csatában a kínaiakat leverték azangol-francia szövetségesek, és csakhamar Pekinget is bevették
 1860-ban a pekingi egyezmény megerősítésével ért véget a második Ópium háború Kína, valamint a Franciaország és Anglia között
 1860-ban az egyesülő Olaszországban Victor Emánuel felvette az Itália királya címet
 1860-ban Ferenc József császár kiadta az Októberi diplomának nevezett osztrák államtörvényt, amely megnövelte az Osztrák Császárság egyes területeinek autonómiáját, és így hatást gyakorolt az elnyomott Magyarországra is
 1860-ban Giuseppe Garibaldi szabadságharcosaival partra szállt Marsalanál
 1860-ban kitört a második maori háború Új-Zélandon, ahol az őslakosok léptek fel az őket tizedelő brit telepesek ellen
 1860-ban Pest lakossága tüntetett az októberi diploma ellen, amelyet Ferenc József akart a magyarokra erőltetni a 48-as szabadságharc leverését követően
 1860-ban XV. Károlyt koronázták Svédország és Norvégia királyává
 1860-bankitört az első Taranaki háborúaz új-zélandi kormány és a függetlenségüket védő maori bennszülöttek között
 1860-ben Giuseppe Garibaldi az "Ezrek" csapatai élén bevonult Palermóba, és így Szicília az egyesült Olasz Királysághoz csatlakozhatott
 1861-ben a franciák Algéria függetlensége mellett döntöttek
 1861-ben a Sumpter erődöt megostromolták a függetlenedni vágyó déliek, és ezzel kitört a négy éves amerikai polgárháború
 1861-ben az amerikai polgárháború során a Big Bethel-i csatában a déli konföderalisták arattak győzelmet az északi unionisták felett
 1861-ben az amerikai polgárháború során a floridai Santa Rosa-szigeti kisebb ütközetben az északiak kerekedtek felül a délieken,
 1861-ben az amerikai polgárháborúba a déli konföderalisták arattak győzelmet az északi unionisták fölött az első Bull Run-i csatában
 1861-ben az amerikai polgárháborúban különösebb eredmény nélkül csaptak össze az északi unionisták a déli konföderalistákkal a Belmonti ütközetben
 1861-ben az orosz csapatok tüzet nyitottak a megszállás ellen tiltakozó varsói polgárokra
 1861-ben eldördült az amerikai polgárháború első lövése, majd néhány évvel később Arkansasban csaptak össze az ellenfelek
 1861-ben II. Ferenc szicíliai király kapitulált Victor Emmanuel olasz király seregei előtt, feladva a Gaetai erődöt
 1861-ben II. Sándor orosz cár rendelettel eltörölte a jobbágyrendszert Oroszországban
 1861-ben kikiáltották az egységes Olaszországot, melynek első uralkodója II. Viktor Emánuel király lett
 1861-ben Magyarországon megnyílt a Budai Népszínház
 1861-ben Oroszországban eltörölték a jobbágyságot
 1861-ben Pesten a Habsburg elnyomás közepette megtartották Katona József Bánk bán című darabjának premierjét
 1861-ben Spanyolország területén becsapódott a csaknem egy kilogrammos Canellas meteorit
 1861-benproklamálták a független és egységes Olasz Királyság létrejöttét ( 1861- 1946)
 1862-ben a mexikói seregek legyőzték a jobban felszerelt, Franciaország kölcsöneit behajtani érkezett francia expedíciós csapatokat a Pueblai csatában
 1862-ben a románok Bukarestet tették meg fővárosuknak
 1862-ben Arizonában a Pea Ridgei csatában az északi unionisták legyőzték a déli konföderalistákat
 1862-ben az amerikai polgárháború idején megvívott Perryville-i csatában a déliek legyőzték az északi unionistákat
 1862-ben az amerikai polgárháború során a Cahantilly csatában az északi unionisták és a déli konföderalisták csaptak össze döntetlen eredménnyel
 1862-ben az amerikai polgárháború során a déli konföderalisták és az északi unionisták csaptak össze az Oak Grove-i csatában eldöntetlen eredménnyel
 1862-ben az amerikai polgárháború során a Mill Springsi csatában elszenvedték első jelentős vereségüket a déli konföderalisták az északi unionistáktól
 1862-ben az amerikai polgárháború során a Mississippi folyón lezajlott első memphisi csatában az északi unionisták vereséget mértek a déli konföderalistákra
 1862-ben az amerikai polgárháború során a Richmondi ütközetben a déliek arattak győzelmet az északiak felett
 1862-ben az amerikai polgárháború során a Seven Pines-i kétnapos csatában befejezték eldöntetlen küzdelmüket az északi únionisták és a dél konföderalisták
 1862-ben az amerikai polgárháború során a Yorktown-i csatában különösebb eredmény nélkül küzdöttek meg egymással az északi és déli államok
 1862-ben az amerikai polgárháború során az északi és déli hadihajók között lezajlott Hampton Roads-i tengeri ütközet döntetlen eredménnyel ért véget
 1862-ben az amerikai polgárháború során az északi unionisták csaptak össze a déli konföderalistákkal az eldöntetlen eredményt hozó Antietam-i csatában
 1862-ben az amerikai polgárháború során az északiak nyertek a déliek felett aPea Ridge-i csatában
 1862-ben az amerikai polgárháború során lezajlott Hampton Roadsi csatában első alkalommal csaptak össze páncélozott hadihajók a történelemben
 1862-ben az amerikai polgárháború során megkezdődött a három napos Stones River-i csata, amely nagy veszteségek árán az uniós északiak győzelmét hozta
 1862-ben az amerikai polgárháború során megvívott Fort Donelson-i négy napos csatában az unionisták vereséget mértek a déli konföderalistákra
 1862-ben az amerikai polgárháború során megvívott Fort Henry csatában az északi unionisták a Tennessee folyón legyőzték a déli konföderalistákat
 1862-ben az amerikai polgárháborúban a déliek arattak győzelmet az északi unionisták fölött a Valverde-i csatában
 1862-ben az amerikai polgárháborúban a déliek győzelmével véget ért az öt napos Fredericksburgi csata
 1862-ben az amerikai polgárháborúban a Drewry Bluff-i csatában az unionisták győztek a déliek felett,
 1862-ben az amerikai polgárháborúban a Malvern Hill-i ütközetben az északi unionisták legyőzték a déli konföderalistákat, akik egy évvel későbbszintén diadalmaskodtak a háromnapos Gettysburgi csatában, amely ugyanekkor kezdődött
 1862-ben az amerikai polgárháborúban az új-mexikói Glorieta Pass-i csatában az északiak kerekedtek felül a délieken
 1862-ben az amerikai polgárháborúban lezajlott Cedar Mountaini csatában az északiak legyőzték a délieket
 1862-ben az első Kernstowni csatában az északiak vívtak ki taktikai győzelmet az amerikai polgárháborúban
 1862-ben feltalálták a géppuskát
 1862-ben forradalmi megmozdulás vette kezdetét Görögországban, megfosztva trónjától Ottó királyt
 1862-ben Otto von Bismarck elmondta híres beszédét, amely a porosz katonai modernizációt vezette be:" a kor legnagyobb kérdéseit nem beszédekkel és többségi szavazással, hanem vérrel és vassal kell eldönteni"
 1862-ben Wood Lake-i csatával véget ért a Sziú felkelés Amerikában
 1863-ban a Cameronei csatában a mexikóiak legyőzték a francia idegenlégió intervenciós egységeit
 1863-ban a Fort Hindmani csatában a polgárháborús Amerikában az unionisták legyőzték a konföderációs csapatokat
 1863-ban aMedve-folyónál (Idaho) vívott csatában a telepeseket támogató amerikai hadsereg tömegmészárlást hajtott végre a lőszer nélkül maradt Shoshone indiánok körében
 1863-ban az amerikai polgárháború idején a déli konföderalisták arattak győzelmet az északiak felett a Chancellorsville-i csatában
 1863-ban az amerikai polgárháború második legvéresebb csatájában, a Chickamaugai ütközetben a déliek vereséget mértek az északi államok szövetségére
 1863-ban az amerikai polgárháború részeként lezajlott Brandy Station-i csatában eldöntetlen csatát vívtak az északi unionisták a déli konföderalistákkal
 1863-ban az amerikai polgárháború során az északi unionisták bevették a déli konföderalisták által védett Vicksburgi erődöt
 1863-ban az amerikai polgárháborúban a Mississippinél lezajlott Champion Hill-i csatában az északi unionisták kerekedtek felül a déli konföderalistákon
 1863-ban az amerikai polgárháborúban az északi uniós csapatok a Jackson-i csatában legyőzték a déli konföderalistákat
 1863-ban az amerikai polgárháborúban kialakult élelmiszerhiány miatt kitört a Richmondi "kenyér lázadás"
 1863-ban az amerikai polgárháborúban lezajlott Chickamauga-i ütközetben a déli konföderalisták legyőzték az északi unionistákat
 1863-ban az északi unionisták győzelmével véget ért az amerikai polgárháború legvéresebb és sorsfordító csatája, a pennsylvaniai Adams Countínál vívott háromnapos ütközet
 1863-ban megalakult a Nemzetközi Vöröskereszt
 1863-ban megkezdődött a több mint egy hónapos Vicksburgi csata az amerikai polgárháború során, amely az északiak győzelmével végződött
 1863-ban New York-ban zavargások törtek ki a polgárháborús kényszersorozások igazságtalanságai miatt.
 1863-ban Springfieldi csatában a polgárháborúba keveredett amerikaiak ütköztek meg egymással
 1864-ben a 14 évig tartó taiping felkelés idején lezajlott harmadik Nankingi csatában az uralkodó Quing dinasztia végső győzelmet aratott a keresztény eszmeiségű Taiping Mennyei Királyságon
 1864-ben a bécsi békével lezárult amásodik schleswig-holsteini háború Dánia és az egységesülő német tartományok, valamint Ausztria között
 1864-ben a német-dán háború során a porosz csapatok elfoglalták a dán Als szigetet
 1864-ben a New Market-i csatában a déli konföderalisták arattak győzelmet
 1864-ben az amerikai polgárháború részeként lezajlott Resaca-i csatában az északiak és a déliek nem bírtak döntést kicsikarni, ám egy évvel később, 1865-ben már a déli konföderalistáknak kedvezett a
 1864-ben az amerikai polgárháború során a Crossroads-i ütközetben a déli konföderalisták arattak győzelmet az északi unionisták felett
 1864-ben az amerikai polgárháború során a Mobile-öböli tengeri ütközetben az északi unionisták legyőzték a délieket
 1864-ben az amerikai polgárháború során a Tom Brook-i csatában az északiak kerekedtek felül a délieken
 1864-ben az amerikai polgárháború során az északi államok győzelmet arattak a déliek felett a Belle Grove-i ütközetben
 1864-ben az amerikai polgárháború során eredmény nélkül véget ért a rendkívül nagy emberáldozatokkal járó Wilderness-i három napos ütközet Virginiában
 1864-ben az amerikai polgárháború során lezajlott Olustee-i csatában a déli konföderalisták kerekedtek felül
 1864-ben az amerikai polgárháború során lezajlott Plymouth-i csatában a déli konföderációs seregek arattak győzelmet az északi unionisták felett
 1864-ben az amerikai polgárháború során lezajlott Saltville-i csetepatéban a déliek arattak győzelmet az északiak felett
 1864-ben az amerikai polgárháború során megkezdődött a kétnapos Wildernessi csata az északi és déli államok seregei között, amely a nagy emberveszteségek ellenére döntetlen eredménnyel zárult
 1864-ben az amerikai polgárháború során megkezdődött a második Globe Taverni több napos csata, amely az északiak győzelmét hozta
 1864-ben az amerikai polgárháború során megvívott Atlanta-i csatában az északiak megverték a délieket
 1864-ben az amerikai polgárháborúban a világon első alkalommal alkalmaztak sikeresen tengeralattjárót
 1864-ben az amerikai polgárháborúban az északi unionisták legyőzték a délieket a Franklini csatában, Tenessee államban
 1864-ben az amerikai polgárháborúban az északi unionisták legyőzték a délieket az EzraChurch-i ütközetben
 1864-ben az amerikai polgárháborúban döntetlen eredménnyel végződött a Spotsylvania Court House-i csata
 1864-ben az amerikai polgárháborúban lezajlott Cold Harbor-i csatában a déli konföderalisták vereséget mértek az északi unionistákra
 1864-ben az amerikai polgárháborúban lezajlott Yellow Tavern-i csatában az északi unionisták kerekedtek felül a déli konföderalistákon
 1864-ben az amerikai polgárháborúban megkezdődött a három napos Petersburgi csata, amely a déliek győzelmével végződött
 1864-ben az amerikai polgárháborúban megvívott Piemonti csata során az unionisták Virginiában vereséget mértek a déli konföderációs erőkre
 1864-ben véget ért a Resacai csata, ahol nem sikerült egymást legyűrnie a déli és északi csapatoknak
 1865-ben a déli konföderalistáknak kedvezett a  szerencse a Palmito Ranch-csatában, ahol megverték az északi unionistákat
 1865-ben a Kolozsváron megtartott országgyűlés deklarálta Erdély unióját Magyarországgal
 1865-ben Angliában megalakult az Üdvhadsereg „Levest, szappant, üdvösséget” jelszóval
 1865ben az amerikai Konföderációs Hadsereg számos veteránja privát egyesületet alakított Ku Klux Klán néven
 1865-ben az amerikai polgárháború során megkezdődött a Bentonville-i csata, amely az északi unionisták győzelmét hozta a déli konföderalistákkal szemben
 1865-ben első alkalommal hódították meg az alpesi Matterhorn csúcsát
 1865-ben megjelent Deák Ferenc híres „húsvéti cikke”, amely fordulópontot jelent a kiegyezéshez vezető úton
 1865-ben néhány nappal a déli államok vereségét hozó polgárháború befejezését követően, sikeres merényletet követtek el Abraham Lincoln amerikai elnök ellen
 1865-ben Pesten felavatták a Magyar Tudományos Akadémia épületét.
 1866-ban a harmadik olasz függetlenségi háborúban a Garibaldi vezette olaszok egyetlen győzelmüket aratták az osztrákok felett a Bezzecca-i csatában
 1866-ban a német egyesülési folyamat részeként lezajlott Königgrätz-i csatában a poroszok döntő győzelmet arattak az osztrákok felett
 1866-ban a német egységért vívott háborúban a Kissingen-i ütközetben a poroszok leverték a bajor seregeket
 1866-ban a német egységhez vezető porosz háborúk során a Langensalza-i csatában a hannoveriek arattak phirrusi győzelmet a poroszok felett, ám néhány nap után kapituláltak
 1866-ban a porosz seregek legyőzték a szász-osztrák szövetségeseket a cseh területen lezajlott Gitschin-i csatában
 1866-ban a porosz-osztrák háború során a Custoza-i csatában a poroszokkal szövetséget kötött olaszok vereséget szenvedtek az osztrákoktól
 1866-ban a Praguuayi háború során a háborút elvesztő Paraguay fölényes győzelmet aratott a Brazil-Argentín-Uruguayi seregek fölött a Curupayty-i ütközetben
 1866-ban aláírták a bécsi békét, amely lezárta az porosz–osztrák–olasz háborút
 1866-ban az egységes Német Császárság kialakulásának folyamatában lezajlott a Langensalza-i csata, ahol a poroszok legyőzték a Hannoveri királyságot
 1866-ban az osztrák-porosz háború során, a Lissai csatában az osztrák haditengerészet aratott sikert az olaszok felett
 1866-ban Budapesten megnyílt a Fővárosi Állat- és Növénykert
 1866-ban I. Hohenzollern Károly király uralma alatt létrejött a töröktől független Román Királyság
 1866-ban megnyílt az első hazai lóvasút Pesten
 1866-ban Pozsony melletti Lamacsnál zajlott le a porosz–osztrák háború utolsó csatája, amely az un. „kisnémet egység” kialakulása elől elhárított az utolsó akadályt
 1866-ban sikertelen merényletet követtek el Otto von Bismarck porosz miniszterelnök ellen
 1867-ben a kiegyezéssel létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia
 1867-ben a nagyhatalmak között létrejött második londoni szerződés elismerte a semleges Luxemburg függetlenségét
 1867-ben Alfred Nobel szabadalmaztatta a dinamitot
 1867-ben amagyar országgyűlés megszavazta a kiegyezésről szóló törvényt
 1867-ben gróf AndrássyGyula személyében a király kinevezte az Osztrák-Magyar Monarchia első miniszterelnökét és ugyanebben az évben Egyiptomban megnyitották a Szuezi-csatornát
 1867-ben Kanada elnyerte függetlenségét az Egyesült Királyságtól
 1867-ben kivégezték Habsburg Miksa mexikói császárt
 1867-ben pedig az Amerikai Egyesült Államok megvásárolta Alaszkát az Orosz Birodalomtól
 1868-ban a britek vezettek büntetőhadjáratot Etiópiába, aminek során a Magdala-i csatában legyőzték az abesszinokat
 1868-ban az indián háborúk idején a Washita folyó menti csatában az amerikaiak megverték Cheyenne őslakosokat
 1868-ban hatalmas földrengés rázta meg Perut, amely több tízezer ember halálát okozta
 1868-ban megalakult a Magyar Államvasutak
 1869-ben a „Fekete péntek” elnevezéssel illetett napon tőzsdekrach alakult ki Amerikában az aranyfedezet nélküli hitelek miatt
 1869-ben Ausztráliában megtalálták az eddig ismert legnagyobb aranyrögöt, a 85 kilós "Szívesen látott idegent" (Welcome Stranger)
 1869-ben Dmitrij Mengyelejev bemutatja első periódusos rendszerét Oroszországban
 1869-ben Egyiptomban felavatták a Szuezi-csatornát, mely összeköti a Földközi-tengert a Vörös-tengerrel
 1869-ben I. Honorius pápa megnyitotta az I. Vatikáni Zsinatot
 1869-ben szabadalmaztatták a rágógumit
 1870-ben a brazil-paraguayi háború utolsó csatájában a Cerro Cora-i ütközetben abrazilok kerekedtek felül
 1870-ben a francia-porosz háború idején a megerősödött porosz állam legyőzte a franciákat saját földjükön a Mars-la-Tour-i ütközetben
 1870-ben a francia-porosz háború során III. Napóleon francia császár megadta magát a poroszoknak, miután százezer katonája került fogságba a Sedan-i csatát követően
 1870-ben a francia-porosz háborúban a poroszok arattak győzelmet a Gravelottei csatában francia földön
 1870-ben a porosz hadsereg megkezdte Párizs ostromát, amely  1871 január 28-án megadta magát
 1870-ben a porosz-francia háború során megvívott Wörth-i csatában a poroszok arattak döntő győzelmet
 1870-ben a porosz-francia háborúban lezajlott Spicheren-i (Forbach-i) csatában a poroszok visszavonulásra kényszerítették a franciákat
 1870-ben a poroszok döntő csapást mértek a franciákra
 1870-ben a Sedan-i csatában a poroszok döntő vereséget mértek a franciákra, ami a francia-porosz háborút el is döntötte
 1870-ben az amerikai kormány megkezdte a népirtást túlélő indián törzsek rezervátumokba telepítését
 1870-ben az Egyesült Államok hadserege tömegmészárlást hajtott végre az indián őslakosság körében (Marias mészárlás)
 1870-ben az I. vatikáni zsinat elfogadta a pápai tévedhetetlenség (infallibilitas) dogmáját
 1870-ben az olasz nemzeti hadsereg betört Rómába, a pápai állam hadserege pedig megszüntetette az ellenállást
 1870-ben francia hadüzenettel kitört a döntő porosz győzelemmel véget érő francia-porosz háború, amely később az I. világháború egyik oka is lett
 1870-ben Franciaország megtámadta Poroszországot
 1870-ben II. Victor Emanuel király egyesítette a Pápai Államot Olaszországgal
 1870-ben megnyílt a világ első földalatti vasútja Londonban
 1870-bena Porosz Királyság és a második francia császárság között megkezdődött a porosz-francia háború amelynek révén Poroszország megszerezte Elzászt és Lotharingiát, valamint létrejött az egységes Németország elődje, a „kis-német egység”. Több uralkodóval is kapcsolatba került e nap,  1162-ben megkoronázták a rövid uralkodású II. Lászlót,
 1871-ben a francia-porosz háborúban St. Quentinnél a franciák vereséget szenvedtek a poroszoktól, így a Német Császárság néven kialakult egységes Németország ismét megmutatta erejét
 1871-ben a Német Birodalmi Gyűlés elfogadta azújonnan létrejött egységes Németország alkotmányát
 1871-ben a német-francia háború során a Bapaume-i csatában a németek legyőzték a franciákat
 1871-ben a porosz-francia háborúban a győztes porosz hadsereg bevonult Párizsba
 1871-ben a Tanganyika-tó mellett megtalálták az eltűnt tudóst, Livingstone-t
 1871-ben az észak amerikai hadsereg az apacsok között hajtott végre tömeggyilkosságot Arizónában (Camp Grant - Apacs háborúk)
 1871-ben bemutatták Giuseppe Verdi: "Aida" című operáját
 1871-ben Franciaországban leverték a párizsi kommün
 1871-ben I. Amadeus néven új spanyol király került a trónra
 1871-ben I. Vilmos porosz király felvette a német császári címet, és kikiáltották a második Német Császárságot
 1871-ben kommunista felkelők kikiáltották a Párizsi kommünt
 1871-ben leverték a párizsi kommünt
 1871-ben megindult Európa első fogaskerekűje Svájcban, aRigi-Bahn
 1871-ben megkezdődött a Párizsi Kommün
 1871-ben megkezdődött a párizsi kommün felszámolása
 1871-ben Otto von Bismarckot nevezték ki az újonnan létrejött egységes német császárság kancellárjává
 1871-ben Párizs kapitulált az ostromló porosz hadsereg előtt
 1871-ben Párizsban kikiáltották akommünt
 1872-ben Budapesten megalapították az Magyar Iparművészeti Múzeumot
 1872-ben pedig IV. János etióp uralkodót. A történelmi események közül kiemelkedik az
 1872-ben Skócia és Anglia lejátszotta a világ első nemzetközi labdarugó mérkőzését
 1873-ban a francia-porosz háborút követően az utolsó német csapatok is elhagyták Franciaországot
 1873-ban a Német császárságban a liberális államvezetés és a katolikus egyház közötti kultúrharc elérte csúcspontját az egyház állami ellenőrözés alá vonásáról döntő májusi törvényekkel.
 1873-ban Frankfurtban a sör árak emelkedése miatt "Sörlázadás" vette kezdetét összefüggésben a szociális nyomorral, amely során húsz ember vesztette életét
 1873-ban kisebb összetűzéssel megkezdődött a sziú-amerikai háború
 1873-ban létrejött Budapest, Pest, Buda és Óbuda egyesítésével
 1873-banAmadé spanyol király elhagyta az országot, ahol köztársaságot kiáltottak ki
 1874-ben Bécsben bemutatták Johann Strauss Denevér című operettjét, ami a bécsi operett fénypontját jelentette
 1874-ben világra jött Kincsem, a csodakanca
 1875-ben ekkor kezdődött meg a Tisza-korszak, Tisza Kálmán másfél évtizedes miniszterelnökségével.
 1875-ben Magyarországon megrendezték az első atlétikai versenyt
 1875-ben Párizsban először mutatták be Bizet Carmen című művét
 1876-ban a nagy sziú háború során az Ülő Bika által vezetett lakota, csejen és arapaho indián seregek legnagyobb győzelmüket aratták a Little Bighorn-i csatában, a Custer kapitány által vezetett fehér seregek felet
 1876-ban Bell szabadalmaztatta a telefont
 1876-ban bemutatták Brahms 1. szimfóniáját
 1876-ban felavatták a budapesti Margit hidat
 1876-ban megtörtént az első sikerestelefonhívást a következő szöveggel: „Mr. Watson jöjjön, látni szeretném”
 1877-ben az észak amerikai indiánok és az amerikai csapatok vívtak eredménytelen ütközetet a Big Holei csatában
 1877-ben az oroszok hadüzenetével kezdetét vette az orosz-oszmán háború
 1877-ben az Őrült Ló által vezetett sziú indiánok megvívták utolsó ütközetüket az amerikai fehérekkel Wolf Mountainnál
 1877-ben bemutatták Anton Bruckner 3. szimfóniáját
 1877-ben Edison bemutatta a fonográfot
 1877-ben első ízben mutatták be Csajkovszkij "Hattyúk tava" című művét Moszkvában
 1877-ben felfedezték az Uránusz gyűrűit
 1877-ben japánban a császári seregek leverték a Satsuma szamuráj lázadást a Shiroyama-i ütközetben
 1877-ben megnyílt Budapesten a Nyugati pályaudvar
 1877-ben Románia elszakadt az Oszmán Birodalomtól
 1877-ben Románia elszakadt az Oszmán Birodalomtól
 1877-ben Románia kikiáltotta függetlenségét Törökországtól
 1877-ben Thomas Edison első alkalommal mutatta be a fonográfot
 1878-ban a spanyol ellenes, tíz éves kubai függetlenségi háborúban időleges fegyvernyugvás állt be Zanjóni békével
 1878-ban a török és orosz csapatok küzdöttek meg ez utóbbiak döntő sikerével Philippopolisnál
 1878-ban árvíz pusztított Miskolcon, amely Magyarország legtöbb emberéletet követelő áradása volt
 1878-ban az Osztrák–Magyar Monarchia megkezdte Bosznia megszállását
 1878-ban Bulgária elszakadt az Oszmán Birodalomtól és függetlenné vál Oroszország San Stefanóban békét kötött Törökországgal
 1878-ban Görögország és Törökország között háború tört ki
 1878-ban I . Umberto néven ült király Olaszország trónjára
 1878-ban Thomas Edison szabadalmaztatta fonográfot
 1879-ben a Tisza áradása elpusztította Szegedet
 1879-ben az angol-zulu háború során lezajlott Kambulai csatában az angolok legyőzték az afrikaiakat
 1879-ben Békéscsabán megnyílt az Alföld első állandó kőszínháza, a Jókai színház
 1879-ben dél afrikai angol-zulu háborúban az Ulundi-i csatában a britek döntő győzelmet arattak a bennszülöttek felett
 1879-ben Délafrikában csaptak összea zulu és brit csapatok(Rorke's Drift), majd ugyanitt a búr háborúban az 1900-as évben vereséget szenvedtek a brit csapatok
 1879-ben Edison be mutatta az első izzólámpát
 1879-ben kitört a természeti erőforrásokért vívott "salétrom háború" Chile, Bolívia és Peru között, ami végül Chile győzelmét hozta
 1879-ben kitört Dél-Afrikában az angol-zulu háború
 1879-ben sor került Henrik IbsenNóra című darabjának ősbemutatójára
 1879-ben sor került Vörösmarty Mihály "Csongor és Tünde" című színművének ősbemutatójára
 1879-ben Szeged nagy részét lerombolta a kiöntött Tisza, ami a város teljes újjáépítéshez vezetett
 1879-ben Thomas Edison bemutatta a szénszálas izzólámpát
 1880-ban 632 esztendővel az építkezés megkezdését követően elkészült a kölni dóm
 1880-ban Magyarországon megkezdte működését a Magyar Távirati Iroda
 1880-ban megkezdődött a Panama-csatorna építése
 1881-ben a gyarmatosító Franciaország elfoglalta Tunéziát
 1881-ben az amerikai függetlenségi háború során a spanyolok a Floridában megvívott Pensacola-i csatában legyőzték az amerikaiakat
 1881-ben az első búr háborúban a Majuba Hill-i csatában a dél-afrikai búr telepesek döntő győzelmet arattak a britek felett
 1881-ben hivatalosan megkezdte működését Magyarországon az első telefonközpont
 1881-ben létrejött Magyarországon az egységes csendőrség
 1881-ben megalakult a magyar Vöröskereszt
 1881-ben megalapították a Magyar Távirati Irodát
 1881-ben merényletben életét vesztette II. Sándor orosz cár
 1881-ben több mint négyszáz éves török uralom után felszabadult a görög Thessalia
 1881-ben tűzvészben megsemmisül t a bécsi Ring-Színház
 1882-ben a Dél-Amerikai salétromháború során a Concepción-i ütközetben a peruiak legyőzték a chillei erőket
 1882-ben az etióp belháborúban lezajlott az Embaboi csata, amelyben az északiak maradtak alul
 1882-ben Robert Koch felfedezte a tuberkulózis baktériumát, amely mérföldkő volt a tüdőbaj legyőzésében
 1883-ban a szudáni Mahdi felkelés során a helyiek megkezdték El Obeid ostromát, amelynek nem is bírtak ellenállni az egyiptomi-angol seregek
 1883-ban BudapestenMadách Imre Ember tragédiáját mutatták be első alkalommal.
 1883-ban e napon először indul el útjára az Orient Expressz,
 1883-ban III. Sándort koronázták orosz cárrá
 1883-ban megnyílt a New York-i Metropolitan Opera
 1883-ban megnyílt Szeged első állandó színháza
 1884-ben megnyitotta kapuit a budapesti operaház
 1884-ben több mint hatvan tornádó csapott le az Egyesült Államok déli részére
 1885-ben a Slivnitzai csatában a bolgárok vereséget mértek a szerbekre
 1885-ben az angliai Blackpool-ban megindult a világ első közúti villamosa
 1885-ben kipróbálták az első motorkerékpárt Németországban
 1885-ben Louis Pasteur alkalmazta a veszettség elleni első sikeres oltását
 1885-ben megalakult Magyarország legrégibb sportegyesülete, az Újpesti Torna Egylet az „Egység, Épség, Egyetértés” jelszavával
 1885-benbemutatták az első porcelán WC-t
 1886 –ban megkezdte működését a Magyar Királyi Postatakarékpénztár., amelynek első betétesei Ferenc József király, József főherceg ésBaross Gábor voltak
 1886-ban ezen a napon főzték le az első tétel Coca-Colát.
 1886-ban ezen a napon zajlott le az a lövöldözésbe torkolló amerikai munkássztrájk, aminek emlékére kialakult a Munka Nemzetközi Ünnepe,
 1886-ban Karl Benz e napon szabadalmaztatta az autók ősét, „gázmotor hajtású jármű” néven. 1592-ben megválasztották az ellenreformátor VIII. Kelemen pápát
 1886-ban véget értek az apacs háborúk miután főnökük,Geronimo letette a fegyvert
 1886-banlelepleztéka New York-i Szabadság-szobrot (
 1887-ben Budapesten megalapították a Fővárosi Múzeumot (
 1887-ben megnyílt Magyarország első villamosvonala Budapesten
 1887-benmegnyílt Budapest első villamosvonala a Nyugati pályaudvar és a Király utca közötta  1964-ben a Mariner–4 űrszonda elindult a Mars felé, amelyről elkészítette az első fénykép felvételeket
 1888-ban Brazília eltörölte a rabszolgaságot
 1889-ben a magyarbarát Habsburg Rudolf trónörököst, akit a magyar köznyelv "Rezső királyként" emlegettek,rejtélyes módon holtan találták meg kedvesével egy vadászlakban
 1889-ben a Nagy-Seattle tűzvész elpusztította annak belvárosát
 1889-ben bemutatták az első mozgóképét, és Párizsban megnyílt a Moulin Rouge "cabaret"
 1889-ben felavatták az Eiffel-tornyot Párizsban
 1889-ben megnyitották a nagyközönség számára az Eiffel tornyot.
 1889-ben üzembe helyezték az első wurlitzert San Franciscoban
 1890-ben Magyarország leghosszabb ideig regnáló miniszterelnöke, Tisza Kálmán benyújtotta lemondását
 1890-ben megkezdődött az al-dunai folyamszabályozás gyakorlati része
 1891-ben a New York-i Carnegie Hallban megtartották az első koncertet
 1891-ben Edison szabadalmaztatta a „jelek elektronikus átvitelét”, azaz a rádiót.
 1892-ben átadták az Erzsébet hidat Komáromban
 1892-ben kirobbant a Panama-botrány a csatornaépítésnél tapasztalható gazdasági visszaélések miatt, emiatt vált a panama szó a korrupció fogalmának szinonimájává
 1892-ben Milánóban bemutatták Leoncavallo a „Bajazzók” című operát,
 1892-ben Szentpéterváron bemutatták Pjotr Iljics Csajkovszkij balettjét, a „Diótörőt”
 1893-ban avatták fel a korinthoszi földszorost átmetsző, Gerster Béla által tervezett csatornát
 1893-ban Csonka János és Bánki Donát gépészmérnökök szabadalmaztatták a porlasztót (karburátort)
 1893-ban elindult Budapesten a telefonhírmondó szolgáltatás, Puskás Tivadar találmánya alapján
 1893-ban Ibsen Solness építőmesterének premierje
 1893-ban létrejött a világon elsőként a Madártani Intézet
 1893-ban megnyitották a forgalom előtt a magyar Türr István és Gerster Béla által tervezett korinthoszi csatornát
 1893-ban. -ben bemutattá Antonín Dvořák „Új Világ” szimfóniáját
 1894-ben az első kínai-japán háború során a Yalu folyón megvívott ütközetben a japánok arattak fölényes győzelmet
 1894-ben az első kínai-japán háború során Japán legyőzte Kínát a Phenjani csatában
 1894-ben Budapesten eltemették Kossuth Lajost
 1895-ben 15 hónapig tartó tekeréssel először biciklizte körbe egy nő a Földet ( 1895),
 1895-ben a Lumičre testvérek lebonyolították az első, belépőjegyes mozielőadást
 1895-ben átadták a Dunán átívelő Mária Valéria hidat
 1895-ben engedélyezték Magyarországon, hogy az egyetemek bölcsészettudományi és orvosi karát női hallgatók is látogathassák
 1895-ben KölnbenRichard Strauss „Till Eulenspiegel” című művének premierjét tartották
 1895-ben véget ért az első kínai-japán háború ez utóbbiak győzelmével, ami többek között Korea függetlenségéhez és Tajvan megszerzéséhez vezetett
 1895-ben Wilhelm Conrad Röntgen felfedezte a röntgensugarakat
 1895-ben Wilhelm Röntgen elkészítette az első röntgenképét (felesége kezéről)
 1895-benmegkezdődött a második kubai függetlenségi háború, amelyet a spanyol-amerikai háború zárt le 1898-ban
 1896-ban a brit-egyiptomi szövetségesek a Firketi csatában megverték a szudáni elkelőket
 1896-ban a budapesti Royal szállóban megrendezték az első filmvetítést.
 1896-ban Athénban megnyitották az első újkori olimpiai játékokat
 1896-ban az Adwa-i csatával véget ért az első olasz-etióp háború, amely az olaszok kudarcát hozta
 1896-ban az Egyesült Államokra lecsapott történelme egyik legnagyobb tornádója, a St. Louis Tornádó
 1896-ban bemutatták Puccini Bohémélet című darabját Torinóban
 1896-ban Budapesten átadták a Ferenc József hidat (ma Szabadság híd),
 1896-ban Guglielmo Marconi szabadalmaztatta legújabb találmányát, a rádiót
 1896-ban Hajós Alfréd versenyúszó megszerezte az első magyar olimpiai aranyérmet
 1896-ban kitört a „Klondike arany láz”, amikor két kincskereső felfedezte az első aranyrögöket
 1896-ban Magyarországon lezajlott az első labdarúgó-mérkőzés
 1896-ban megjelent az első „meztelenkedős” fénykép a National Geographic lapjain - egy női kebelről.
 1896-ban megkoronázták II. Miklóst, Oroszország utolsócárját
 1896-ban ünnepélyesen átadták a budapesti Nagykörutat
 1896-ben átadták a hajózhatóvá tett Vaskapu-csatornát I. Ferenc József császár és király, I. Károly román és I. Sándor szerb király jelenlétében
 1897-ben e napon játszották le Magyarországon az első hivatalos futball mérkőzést,
 1897-ben kezdetét vette az első cionista kongresszus Baselben, Herzl Tivadar elnökletével
 1897-ben Kréta szigetének birtoklása körül kitört a görög-török háború
 1897-ben pedig bemutatták Edmond Rostand "Cyrano de Bergerac" című francia drámáját
 1898-ban a magyarok Sissije, Erzsébet osztrák-magyar császárnémerénylet áldozata lettOlaszországban
 1898-ban a második ópiumháborút követően Hong Kongot 99 évre az Egyesült Királysághoz került Kínától
 1898-ban a Párizsban megkötött békével Spanyolország vereségével lezárult a spanyol–amerikai háború
 1898-ban a spanyol-amerikai háború részeként lezajlott San Juan Hill-i csatában döntő vereséget mértek az amerikaiak Kubában a spanyolokra
 1898-ban a spanyol-amerikai háborúban a Santiago de Cuba előtt lezajlott tengeri ütközetben az amerikai hadihajók megsemmisítették a karib-tengeri spanyol flottát
 1898-ban a spanyol–amerikai háborúban az amerikaiak elfoglaltákák a Guantánamói-öböl partvidékét
 1898-ban az Egyesült Államok hadat üzent Spanyolországnak, amellyel kitört a Kuba függetlenségéhez vezető spanyol-amerikai háború
 1898-ban az Omdurman-i csatában a brit-egyiptomi seregek vereséget mértek a szudániakra
 1898-ban Havanna kikötőjében tisztázatlan körülmények között felrobbant egy amerikai hadihajó, melynek ürügyén később kitört a spanyol-amerikai háború
 1898-ban kezdetét vette a kuba függetlenedéséhez vezető spanyol-amerikai háború az Egyesült Államok hadüzenetével
 1898-ban Pierre Curie és Marie Curie francia tudósok felfedezték a rádiumot
 1899-ben a brit-egyiptomi csapatok a Umm Diwaykarat-i csatában leverték a függetlenségért vívott többéves szudáni Mahdifelkelést
 1899-ben a dél-afrikaiStormberg-i csatában a búr telepesek arattak kisebb győzelmet az angolok felett.
 1899-ben a Manilai csatában a Filippinók kerültek szembe az Egyesült Államokkal
 1899-ben Amerikában lecsapott az egyik legnagyobb ismert tornádó, amely a New Richmond nevet kapta
 1899-ben az Egyesült Államok megszállói ellen felkelt filippínók vereséget szenvedtek a Manilai csatában
 1899-ben lejátszották az első vízilabda-mérkőzést Magyarországon, Siófokon
 1899-ben megalapításra került a Ferencvárosi Torna Clu
 1900-ban a búr csapatok mértek vereséget a kanadai-brit erőkre Dél-Afrikában a Leliefonteini csatában
 1900-ban a búr háború során a brit csapatok bevették a Dél-Afrikai Pretoria városát
 1900-ban a dél-afrikai Búr háborúban megkezdődött a több mint egy hetes Paardebergi csata, amely a britek győzelmét hozta a telepesek felett
 1900-ban a krétai Knossosban felfedezték a később lineáris B írásnak elnevezett hieroglifákat
 1900-ban a második búr háború során a britek 118 nap ostrom után bevették Ladysmith városát
 1900-ban bemutatták Giacomo Puccini operáját a Toscát
 1900-ban elindultak Budapesten az első postamobilok
 1900-ban I. Umberto olasz királyt megyilkolta egy anarchista
 1900-ban megalakult a „Football”-szakosztály a Ferencvárosi Torna Clubban
 1900-ban megindult a pesti rakparton a 2-es villamos
 1900-bana Ferdinand von Zeppelin által tervezett LZ-1 jelzésű léghajó elindult első próbaútjára,
 1901 -ben Guglielmo Marconi olasz fizikus először létesített sikeres rádiókapcsolatot Európa és Amerika között
 1901-ben a Daimler Motor bemutatta új autómodelljét, melyet a megrendelő leányáról Mercedesnek neveztek el.
 1901-ben anarchisták merényletet követtek el William McKinley amerikai elnök ellen, aki később belehalt sérüléseibe
 1901-ben az István főherceg Szálló különtermében megalakult a Magyar Labdarúgó Szövetség
 1901-ben szabadalmaztatták az elektromos hallókészüléket
 1902-be leleplezték Fadrusz János Mátyás király-szobrát a kolozsvári főtéren
 1902-ben a Dél-Afrikában dúló második búr háborúban a búrok legyőzték a briteket a Tweeboschi csatában
 1902-ben a magyar labdarúgó-válogatott lejátszotta első hivatalos mérkőzését Bécsben, mely az osztrákok győzelmével végződött
 1902-ben átadták a Steindl Imre által tervezett Országházat.
 1902-ben Dél-Afrikában véget ért az angol-búr háború
 1902-ben megalapították a Real Madrid sportklubot
 1903-ban a magyar labdarúgó-válogatott a csehek ellenmegszerezte története első győzelmét
 1903-ban Karadordevic-párt összeesküvő tisztjei I. Sándor szerb királyt feleségével, Draga királynéval együtt meggyilkolták a Belgrádi királyi palotában
 1903-ban Macedoniában kitört a több hónapos oszmánellenes Ilindeni-felkelés, ami a rövid életű Kruševói Köztársaság kikiáltásához vezetett
 1903-ban megnyitották a régi Erzsébet hidat Budapesten
 1903-ban pedig a Wright fivérekvégrehajtották az első motoros repülést.
 1903-ban X. Piusz pápát választották a katolikus egyház vezetőjévé
 1903-banRoosevelt amerikai elnök és VII Edward angol király megvalósította az első transzatlanti rádiós üzenetváltást
 1904-ben a Port Arthuri csatával kitört az orosz és japángyarmatosítók háborúja
 1904-ben az Egyesült Államok megkezdte a 77 kilométeres Panama-csatorna építését Közép-Amerikában, összekötve a Csendes- és azAtlanti-óceánt
 1904-ben az orosz-japán háború során a Mandzsúriában lezajlott Port Arthur-i csatában a japánok stratégiai győzelmet arattak az orosz flotta felett
 1904-ben megalakult a FIFA
 1904-ben pedig létrejött az antante szövetség Franciaország és Anglia részvételével.
 1905-ben a gyarmatosító nagyhatalmi törekvések miatt kitört orosz-japán háborúban megkezdődött a döntő jelentőségű cusimai "japán tengeri csata", amely a háborúhoz hasonlóan, a japánok győzelmét hozta
 1905-ben a japán–orosz háború során az orosz flotta megadta magát Port Arthurban (ma Kína)
 1905-ben a Tsushimai szorosban megvívott tengeri ütközetben a japánok döntő vereséget mértek az oroszokra
 1905-ben Budapesten szociáldemokraták tömegtüntetést tartottak a választójog kiteljesítése érdekében
 1905-ben Dél-Afrikában megtalálták avilág legnagyobb gyémántját, Afrika nagy csillagát vagy más néven a Cullinan gyémántot
 1905-ben lezárult az orosz-japán háború
 1905-ben Norvégi függetlenedett Svédországtól
 1905-ben Norvégia felmondta Svédországgal 1814 óta tartó unióját
 1905-ben Norvégia népszavazással megszüntette a Svédországgal fennálló politikai uniót
 1905-ben Oroszországban munkások tüntettek a Téli Palota előtt, ahol ennek következtében véres konfliktus alakult ki
 1905-ben Pécs környékén bányász sztrájk vette kezdetét
 1905-ben pedig e napon tört ki a Patyomkin páncélosról nevét kapó felkelés Oroszországban
 1905-ben ünnepélyesen megnyitották a budapesti Szent István Bazilikát
 1906-ban az SOS jelzés hivatalos nemzetközi segélykérő jelzéssé nyilvánította a Nemzetközi Rádió-távírási Konvenció
 1906-ban Budapesten megnyílt a Szépművészeti Múzeum
 1906-ban elhelyezték budapesti Szent István-bazilika zárókövét
 1906-ban elsőként érte el Roald Amudsen a Déli-sarkot
 1906-ban megnyitották Budapesten a Szépművészeti Múzeumot
 1906-ban pedig Reginald Fessenden továbbította az első rádióműsort
 1906-ban Törökországból a Felvidékre hozták II. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona, és Thököly Imre hamvait
 1907-ben a bolsevikok, köztük Lenin és Sztálin kirabolták Tbilisziben a Jereván bankot, meggyilkolva több mint negyven embert
 1907-ben Budapesten felavatták a Zeneakadémia új épületét
 1907-ben felszállt az első helikopter Normandiában
 1908-ban az Osztrák-Magyar onarchi annektálta az 1878 óta `ideiglenesen megszállt` Boszniát és Hercegovinát, amely hivatalosan török fennhatóság alatt állt
 1908-ban Bulgária elszakadt az Oszmán Birodalomtól, és deklarálta függetlenségét
 1908-ban Bulgária kikiáltotta függetlenségét
 1908-ban elfogadták nemzetközi vészjelzésként az SOS jelzést
 1908-banelőször repülték át a Le Mans Csatornát
 1908-ben nagy erejű földrengés rázta meg a szicíliai hetvenötezer ember életét oltva ki
 1909-ben a Le Figaro című francia lapban megjelent az anarchista jellegű futurista kiáltvány, amely eszmeáramlatot hozott lére
 1909-ben Bartók Béla befejezte I. vonósnégyesét.
 1909-ben Louis Blériot elsőként repülte át repülőgéppel a La Manche csatornát
 1909-ben Olaszországban megrendezték az első Giro d'Italiakerékpáros versenyt, amelyet az olasz Luigi Ganna nyert meg
 1909-ben pedig Richard Strauss Drezdában bemutatta Elektra című operáját
 1909-ben V. Mehmed szultán foglalta el a török birodalom trónját
 1910-ben hivatalosan megalakult a cserkész mozgalom Amerikában
 1910-ben létrejött a Dél-afrikai Unió
 1910-ben megtartották Bartók Béla I. vonósnégyesének premierjét
 1910-ben megünnepelték Washington-ban az első "Apák napját", amelyet számos európai országban is ünnepelnek Anyák napjához hasonlóan,június harmadik vasárnapján
 1911 -ben Amundsen és társai elértéka Déli-sarkot
 1911-ben földrengés rázta meg Kecskemétet.
 1911-ben Kínában kitört a Wuchang felkelés, amely végül elvezetett Qing császári dinasztia bukásával a köztársasági államforma bevezetéséhez
 1911-ben megkezdődött az Afrikai gyarmatokért vívott olasz-török háború
 1911-ben Olaszország végrehajtotta a világ első repülőgépes bombatámadását,
 1911-ben Olaszország, gyarmati követelései miatt hadat üzent az Oszmán Birodalomnak
 1911-ben Richard Strauss bemutatta Drezdában Rózsalovag című operáját
 1911-ben V. Györgyöt koronázták Anglia királyává
 1912-ben a Titanic elhagyta kikötőjét, hogy megkezdje első és egyben utolsó útját
 1912-ben Albánia függetlenedett az Oszmán Birodalomtól
 1912-ben az arizonai Navajo megyében egy hatalmas meteorit csapódott be, amelynek törmelékei elárasztották Holbrook városát
 1912-ben az Atlanti-óceánon elsüllyedt a Titanic luxushajó
 1912-ben az első Balkán-háború során a Dardanelláknál vívott Elli tengeri csatábana görögöknek sikerült meghátrálásra kényszeríteni az Oszmán haderőt
 1912-ben az olasz-török háború során Olaszország elfoglalta Rodoszt
 1912-ben az z I. Balkán háborúban a szerb csapatok döntő vereséget mértek a török csapatokra
 1912-ben első útján jéghegynek ütközött a Titanic utasszállító luxushajó, és másnap hajnalra elsüllyedt
 1912-ben Harriet Quimby személyében az első nő repülte át a La Manche-csatornát
 1912-ben Kovács Gyula képviselő a Parlament épületében pisztollyal sikertelen merényletet kísérelt meg Gróf Tisza István miniszterelnök ellen
 1912-ben lemondott az utolsó kínai császár, Xuantong és megalakult a Kínai Köztársaság
 1912-ben megalakult a dél-afrikai feketék politikai szerveződése, az Afrikai Nemzeti Kongresszus
 1912-ben Montenegró hadat üzent Törökországnak, és megkezdődött az első balkáni háború
 1912-ben Robert Scott kapitány másodikként éri el a Déli-Sarkot, mivel a norvég Roald Amundsen egy hónappal megelőzte
 1912-ben végrehajtották a világ első ejtőernyős ugrását
 1913-ban a nők egyenjogúságáért küzdő szüfrazsett mozgalom tagjai felrobbantották Lloyd George brit miniszterelnök vidéki házát
 1913-ban a törökök ellen vívott Balkán-háborúban a bolgárok elfoglalták Drinápolyt
 1913-ban az Egyesült Államokban megnyitották az első fizetős autópályát
 1913-ban az első Balkán-háború során a Lemnosi tengeri csatában a görögök legyőzték a törököket
 1913-ban az Oszmán Birodalom meggyengülése nyomán kitört második Balkán-háborúban megvívott Doiran-i csatában a görögök megverték a bulgárokat
 1913-ban került vissza a Louvre-ba Leonardo da Vinci festménye, a Mona Lisa miután kéz évvel korábban ellopták
 1913-ban Kréta több évszázados török uralom után csatlakozott Görögországhoz
 1914-ben a csaknem egy évtizedes mexikói forradalom során lezajlott Zacatecas-i csatában az alkotmányos rend hívei kerekedtek felül a kormánycsapatok felett
 1914-ben a marokkói El Herrinél a berberek vereséget mértek a terjeszkedő franciákra a Zaian háború során
 1914-ben a szerbek visszafoglalták Belgrádot az osztrák-magyar csapatoktól
 1914-ben az első világháború során megkezdődött az egy hónapos Lodzi csata Lengyelországban, amely a németek győzelemét hozta az oroszok felett
 1914-ben az I. világháborúban Szerbia hadat üzent Németországnak , Ausztriapedig Oroszországnak
 1914-ben az Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzent Oroszországnak
 1914-ben az Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzent Szerbiának, ezzel megkezdődött az első világháború
 1914-ben az Osztrák–Magyar Monarchia ultimátumot intézett Szerbiához Ferenc Ferdinánd trónörökös gyilkosainak felderítése ügyében
 1914-ben az Osztrák–Magyar Monarchia vízre bocsátotta a Szent István csatahajót
 1914-ben megkezdődött az első Ypres-i csata Flandriában, amely a szövetségesek győzelmét hozta a németek felett
 1914-ben meggyilkolták Szarajevóban Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst, az I. világháború nyitányaként
 1914-ben Németország hadat üzent Franciaországnak
 1914-ben véget ért a több hetes Lembergi csata az Osztrák-Magyar Monarchia és Oroszország között, amely a Monarchia vereségét hozta
 1914-ben,az I. világháború részeként megvívott Cer-i csatában a szerbek megverték az osztrák-magyar csapatokat.
 1915-ben 250 örmény értelmiségi közösségi vezetők isztambuli letartóztatásával kezdetét vette a nyolc éves örmény holokauszt, amelyben közel egymilló keresztény örményt gyilkoltak le a muszlim törökök
 1915-ben a Gallipoli-félszigeten megkezdődött a Sari Bair-i csata, amely több hét utánatörökök győzelmével végződött
 1915-ben az első világháború keleti frontján osztrák–magyar és német csapatok elfoglalták Grodno erődjét
 1915-ben az első világháború során megkezdődött kétszázezer áldozatot követelőmásodik Champagne-i csata, amely a németek taktikai győzelmét hozta a franciák visszaverésével
 1915-ben az első világháborúban az olaszok az osztrák-magyar hadseregen arattak győzelmet a kéthetes első isonzói csata során
 1915-ben az első világháborúban megkezdődött a 8 hónapos Gallipoli csata, amely a törökök győzelmét hozta a antante hatalmak felett
 1915-ben az I. világháború szakaszaként megkezdődött a német korlátlan tengeralattjáró-háború
 1915-ben az I. világháborúban megkezdődött a második isonzói csata az olasz és az Osztrák–Magyar Monarchia seregei között
 1915-ben az I. világháborúban megkezdődött a negyedik isonzói csata, amely az Osztrák–Magyar Monarchia sikerét hozta az olaszokkal szemben
 1915-ben az Osztrák–magyar hadihajók megtámadták az olasz kézen lévő durazzoi (Albánia) kikötőt, hogy megakadályozzák a szétvert szerb csapatok elmenekülését. A francia és olasz egységekkel vívott csatában a Monarchia alul maradt
 1915-ben befejeződött a harmadik isonzói csata,
 1915-ben éget ért a IV. Isonzói csata e napon történt befejeződésének, amely nem hozott komolyabb eredményt, de a Caporettói áttörés elvezetett az Osztrák-Magyar Monarchia csapatainak győzelméhez. Ez a győzelmes
 1915-ben egy német engeralattjáró torpedótámadással elsüllyesztette a Lusitania nevezetű brit tengerjáró hajót, amely esemény hozzájárult az USA központi hatalmak elleni hadba lépéséhez
 1915-ben fél éven át tartó ostrom elesett Przemyśl az oroszok előtt
 1915-ben megindult Budapesten a menetrend szerinti autóbusz közlekedés
 1915-ben megkezdődött a háromnapos gorlicei áttörés az első világháború során, amikor is Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregei sikeresen áttörték a galíciai orosz frontot
 1915-ben megkezdődött aharmadik isonzói csata, az olasz hadseregnek a Monarchia csapatai ellen irányuló nagy erejű támadásával
 1915-ben New York-ban 25 000 nő tüntetett a nők szavazati jogáért
 1915-ben több tízezer halálos áldozatot követelő földrengés rázta meg az olaszországi Avezzanót
 1915-ben véget ért az első isonzói csata, amelynek során az Osztrák–Magyar Monarchia sikeresen védte ki az olaszok támadását
 1915-benEinstein közzé tette a relativitáselméletet
 1916-an az ír "Húsvéti felkelés" kitörése miatt az angolok statáriumot vezettek be Írország területén
 1916-ban a brit és német flották között lezajlott Dániában a Jütlandi csata, amely az első világháború legnagyobb tengeri ütközete volt
 1916-ban a Fromelles-i lövészárok csatában a németek kerekedtek felül az angol-ausztrál erőkön
 1916-ban a Gallipoli csatában a török erők visszaszorították az antanté csapatokat
 1916-ban a román haderő meg kezdte Erdély megszállását,
 1916-ban a Romani csatában a török seregek vereséget szenvedtek a szövetséges európai hatalmaktól, aminek következtében visszaszorultak a Sínai-félszigetről
 1916-ban Albert Einstein közreadta relativitáselméletét
 1916-ban az angol túlerő leverte a függetlenedni vágyó írek "Húsvéti felkelését" Dublinban
 1916-ban az első világháború soránbefejeződött a IX. isonzói csata Olaszország és aMonarchia között.
 1916-ban az I. világháború során Olaszország hadat üzent Németországnak, Németország prdig Romániának küldött hadüzenetet
 1916-ban az I. világháború soránmegindult a Bruszilov-offenzíva, amellyel az oroszok áttörték az osztrák-magyar hadsereg frontjának egy szakaszát
 1916-ban az I. világháborúban kisebb csetepatéra került sor a britek és a törökök között Egyiptomban, amely a britek javára dőlt el
 1916-ban az Osztrák–Magyar Monarchia és a Német Császárság csapatai elfoglalták Bukarestet
 1916-ban Bulgária hadat üzent Romániának
 1916-ban döntetlen eredménnyel véget ért anémet és angol flották között lezajlott jütlandi csata, az I. világháború legnagyobb tengeri ütközete
 1916-ban egy félkilós meteorit zuhant le az amerikai Missouri államban
 1916-ban először vetették be a tankot, mint fegyvertípust a Somme-i csata idején
 1916-ban Ferenc József bécsi temetéséről a hazautazókat szállító gyorsvonat herceghalomnál összeütközött egy személyvonattal. A legnagyobb magyar vasúti katasztrófának 71 halálos áldozata volt
 1916-ban kitört Írországban az angol elnyomókkal szemben a Húsvéti felkelés
 1916-ban megkezdődött a 8, Isonzói csata, amelyben az osztrák-magyar sereg visszaverte az olaszok támadását
 1916-ban megkezdődött a kilencedik isonzói csata, ahol az olasz hadsereg két kilométerrel hátranyomta az osztrák–magyar haderő vonalait
 1916-ban megkezdődött az I. világháborús asiagói ütközet az Osztrák–Magyar Monarchia és az olasz csapatok között, amelyben még az olaszok értek el sikereket
 1916-ban megkezdődött az ötödik isonzói csata, amelyben az olasz hadsereg nagy erejű támadásait az osztrák-magyar haderő sikeresen visszaverte
 1916-ban megkezdődött Verdunnél az I. világháború legnagyobb emberáldozattal járó sok hónapos csatája
 1916-ban meggyilkolták megaz orosz cári család különös kegyencét, Raszputyint, akit a mai történetírók a monarchia bukásának egyik okozójának tartanak
 1916-ban Osztrák–Magyar torpedórombolók meghátrálásra kényszerítették az olasz haderőt az Otrantói-szorosban
 1916-ban Párizst német zeppelinekbombázták válaszul az őket ért támadásra
 1916-ban pedig az I. világháború során kezdetét vette a hatodik isonzói csata, amely az olaszok sikerét hozta a Monarchia seregei felett.
 1916-ban véget ért az első Somme-i csata az első világháborúban
 1916-ban véget ért az I. világháború legvéresebb csatája a vérszivattyúként ismert Verdunnél
 1916-ben az I. világháború során az osztrák-magyar-német csapatok elfoglalták Bukarestet
 1917-ben a bolsevikok forradalmi úton átvették a hatalmat Oroszországban
 1917-ben a galíciai fronton megindult a Kerenszkij-offenzíva
 1917-ben a korábbi orosz időszámítás szerint e napon tör ki a februári forradalom
 1917-ben a portugáliai Fatimában Lúcia Santosnak és gyermek társainak megjelent a Szűz Anya
 1917-ben a török csapatok feladták Jeruzsálemet, így az brit fennhatóság alá került
 1917-ben az Amerikai Egyesült Államok hadat üzent az Osztrák–Magyar Monarchiának
 1917-ben az Egyesült Államok hadat üzent Ausztria-Magyarországnak
 1917-ben az első gázai csatában a törökök megállították a szövetséges előrenyomulást
 1917-ben az első világháború során Belgiumban lezajlott Passchendaele-i csatában a németek arattak győzelmet, a szövetségesek tizenháromezer katonát vesztettek
 1917-ben az első világháború során megkezdődött a tizenegyedik isonzói csata, amely során az osztrák–magyar haderő jelentős területet veszített.
 1917-ben az első világháború során Palesztinában lezajlott a Rafaicsata
 1917-ben az első világháborúban megkezdődtek a Breszt Litovszki fegyverszüneti tárgyalások Németország és az Osztrák–Magyar Monarchia valamint Szovjet-Oroszország között, ami a keleti fronton békéhez vezetett
 1917-ben az első világháborúsorán az Amerikai Egyesült Államok hadba lépett Németország ellen, ami megpecsételte a központi hatalmak sorsát
 1917-ben az I. Világháború során Bresztben elkezdődtek a német-orosz béketárgyalások
 1917-ben az I. Világháborúban lezajlott a "történelem utolsó sikeres lovasrohama" a Palesztinában megvívott Beershebai ütközetben, ahol a brit lovasság legyőzte a török-német szövetségeseket
 1917-ben az osztrák-magyar haderő a tizenkettedik isonzói csatában, más néven a Caporettoi ütközetben áttörte az olasz védelmi vonalakat
 1917-ben Breszt-Litovszk-ban Szovjet-Oroszország fegyverszüneti szerződést kötött Németországgal és az Osztrák–Magyar Monarchiával
 1917-ben döntetlen eredménnyel befejeződött a világtörténelem első nagy páncélos offenzívája Franciaországban, a több mint két hétig tartó Cambrai csata
 1917-ben Fatimai jelenések során utoljára jelent meg Szűz Mária, nagyjából70 000 ember előtt
 1917-ben Finnország kikiáltotta függetlenségét Oroszországtól
 1917-ben Horthy Miklós vezetésével az osztrák-magyar hadiflottagyőzelmet aratott az Otranto-i szorosban, feltörve az antante tengeri zárját
 1917-ben Lenin száműzetéséből visszaérkezett Oroszországba, és ezzel kezdetét vette a bolsevik hatalomátvétel megszervezése
 1917-ben megérkeztek Európába az első amerikai katonák, ami az antante javára döntötte el az I. világháború kimenetelét
 1917-ben megkezdődött a három hónapos harmadik flandria vagy Ypres-i csata, amelyben félmillió német és szövetséges katona esett el, ám áttörést nem sikerült egyik félnek sem elérnie
 1917-ben megkezdődött a tizedik isonzói csata az osztrák-magyar haderő és az olaszok között, akik ekkor még sikert értek el, átkelve az Isonzó folyón
 1917-ben megvívták a Piavei csatát, vagy más néven a caporettoi áttörés, amikor is a magyar-osztrák- német csapatok megsemmisítő vereséget mértek az olasz haderőre, amely teljesen szétesett
 1917-ben megvívták az I. Piávei csatát, ami után csapataink védekezésre rendezkedtek be a hódoltatott olasz frontszakaszon
 1917-ben Oroszországban kikiáltották a rövid életű polgári köztársaságot
 1917-ben Oroszországban kitört az októberi forradalom
 1917-ben Oroszországban polgári forradalom döntötte meg a monarchikus berendezkedést
 1917-ben Oroszországban polgári forradalom tört ki (julián naptár szerint február 23-i "februári forradalom")
 1917-ben véget ér a harmadik gázai csata Palesztinában a britek török-német szövetségesek feletti győzelmével
 1917-ben véget ért a 17 napos Messinesi csata Belgium területén, ahol a németek vereséget szenvedtek a britektől
 1918 –ban Kolozsvárt megszállta a román hadsereg
 1918-ba Gyulafehérvárott a megszálló románok kimondták Erdély egyesülését Romániával
 1918-ban 215 év után ismét Moszkva lett Oroszország fővárosa Szentpétervár helyett
 1918-ban a bolsevikok kivégezték II. Miklós cárt és teljes családját Oroszországban
 1918-ban a nyugati fronton megindult az antant utolsó – őszig elhúzódó – támadása (100 napos offenzíva), mely eldöntötte az I. világháború kimenetelét. A nap a németeknél a hadsereg fekete napjaként ismert
 1918-ban a Premuda-szigettől délre olasz torpedóvető motorcsónakok megtámadták és elsüllyesztették a Szent István osztrák–magyar csatahajót
 1918-ban az antant csapatok elfoglalták Konstantinápolyt
 1918-ban befejeződött a Vittorio Venetói csata, amely után Padovában fegyverszünetet írt alá az Osztrák–Magyar Monarchia a győztes hatalmakkal.
 1918-ban Budapesten kitör az őszirózsás forradalom, amelynek során meggyilkolták Tisza István miniszterelnököt
 1918-ban elkezdődött az antant döntő támadása a nyugati hadszíntéren Soissonnál
 1918-ban fegyverszünetet aláírásával véget ért az első világháború
 1918-ban I. Károly osztrák császár (IV. Károly néven magyar király) lemondott Ausztria császári trónjáról,
 1918-ban III. Borisz lépett a bolgár trónra
 1918-ban Izland elnyerte függetlenségét Dániátó
 1918-ban kiadták az észt függetlenségi nyilatkozatot, amelyben az ország deklarálta függetlenségét a bolsevista Oroszországtól
 1918-ban kikiáltották Budapesten a köztársaságot a Károlyi Mihály vezette politikai erők,
 1918-ban kitört a Nagy-Lengyelország felkelés, ami háromszáz év után elvezetett Lengyelország függetlenségéhez
 1918-ban Lengyelország 123 év után újra függetlenné vált
 1918-ban létrejött az önálló osztrák köztársaság
 1918-ban megalakult Ausztriában az I. Köztársaság
 1918-ban megkezdődött a szovjet vörös terror időszaka a polgárháborúba sodródott Oroszországban
 1918-ban megkezdődött az ötödik Ypres-i csata, amely a németek vereségével végződött
 1918-ban megszületett az Oroszországtól független, önálló Lettország
 1918-ban Moldova és Besszarábia csatlakozott Romániához
 1918-ban Münchenben forradalom tört ki, amely véget vetett a Bajor Királyságnak.
 1918-ban Németországban a Kieli matrózok lázadása forradalomba csapott át , ami a monarchia bukásához vezetett az országban
 1918-ban Oroszországban bevezették a naptárreformot, e naptól kezdve itt is a Gergely-naptár lett használatos a Juliánus naptár helyett, amelyet XIII. Gergely pápa vezetett be 1582-ben és Európa országai fokozatosan vettek át
 1918-ban Oroszországban elkezdték toboroznia a Vörös Hadsereget
 1918-ban Örményország legyőzte a többszörös túlerőben lévő török hadsereget a Sardarapatnál vívott csatában
 1918-ban pedig a vörös szocialisták és a fehér polgáriak között kitört finn polgárháború sorána Fehér Gárda és német szövetségeseik elfoglalták Helsinkit.
 1918-ban pedig Csehország elszakadt a Monarchiától.
 1918-ban pedig kitör a cattarói matrózlázadás, a melynek során az Osztrák–Magyar Monarchia haditengerészetében szolgáló, különböző nemzetiségű matrózok követelték a békét és a jobb ellátást. A felkelés azért érdekes, mivel ennek következtében került a Horthy Miklós a flotta élére, miután a lázadás miatt a korábbi parancsnokot elmozdították.
 1918-ban tartották Bartók Béla II. vonósnégyesének premierjét
 1918-ban Tisza István később meggyilkolt miniszterelnök bejelentette a világháború elvesztetését, aminek következtében ugyan ezen a napona csehek és szlovákok bejelentették elszakadásukat az Osztrák–Magyar Monarchiától
 1918-ban több mint nyolcvan győztes légi csata után légi harcban meghalt a "Vörös Báró", a legeredményesebb német vadászpilóta, Freiherr von Richthofen
 1918-ban több száz év után Litvánia függetlenedett Oroszországtól
 1918-ban Ukrajna elszakad Szovjet-Oroszországtól
 1918-ban VI. Mehmed foglalta el a török szultáni trón a bolsevikok pedig kivégezték II. Miklós orosz cárt és családját
 1918-ban Wilson amerikai elnök bejelentetteilluzórikusnak bizonyult"tizennégy pontját" az első világháború lezárásával kapcsolatban
 1918-bana központi hatalmakkal kötött breszt-litovszki békeszerződéssel Szovjet-Oroszország számára véget ért az első világháború, ami egyben Finnország , Észtország , Lettország , Litvánia és Lengyelország függetlenségéhez is elvezetett
 1918-ben e napon került sor a húszéves amerikai indián-háborúk utolsó csatájára Bear Valley-nél, amely összetűzésben csupán egy indián vesztette életét
 1918-ben létrejött a Csehszlovák Köztársasá ugyanekkor Budapesten forradalom tört ki, amelynek nyomán létre jött a rövid életű I. Köztársaság
 1919-ben a bolsevik hatalomátvételt követően, Szegeden megalakította ellenforradalmi kormányát Ábrahám Dezső, amely előkészítette Horthy Miklós visszatérését
 1919-ben a cseh katonaság a tüntető német és magyar lakosság közé lövet, melynek következtében többen meghalnak
 1919-ben a magyar Vörös Hadsereg megdöntötte a többnyire szlovén területeken kialakult Vendvidéki Köztársaságot
 1919-ben a román csapatok átkeltek a Tiszán, és megindultak Budapest felé
 1919-ben a Vörös Hadserege kivonult a korábban visszafoglalt Felvidékről
 1919-ben Afganisztán elszakadt Nagy-Britanniától
 1919-ben az Egyesült Államokban bevezették az alkohol tilalmat
 1919-ben az észt függetlenségi háborúban a Vőnnu-i csatában az észtek döntő győzelmet arattak a németek fölött
 1919-ben Bajorországban Tanácsköztársaságot kikiáltottak ki
 1919-ben Benito Mussolini Milánóban megalapította a fasiszta mozgalmat
 1919-ben Eperjesen kikiáltották a Szlovák Tanácsköztársaságot
 1919-ben Erdélyt elszakították Magyarországtól, és Romániához csatolták ugyanekkor az I. Köztársaság idejét élő Magyarországon Károlyi Mihályt ideiglenes köztársasági elnökké nevezték ki. Az érdekességek közül megemlítendő, hogy 1569-ben e napon megtartották az első lottósorsolást Angliában
 1919-ben Harry Hill Bandholtz amerikai tábornok megakadályozta a budapesti Nemzeti Múzeum román hadsereg által készülő kirablását, amiértma is szobra áll a budapesti Szabadság téren
 1919-ben Horthy Miklós a Nemzeti Hadsereg élén bevonult a Kun Béla-féle bolsevikoktól megszabadult Budapestre
 1919-ben Károlyi Mihály földosztásba kezdett
 1919-ben kikiáltották Muraszombatban a Vendvidéki Köztársaságot, más néven Mura Köztársaságot, amely csekély mértékben enyhítette az első világháború követő magyar területveszteségeket.
 1919-ben kitört a lengyel-szovjet háború amelybenLengyelország megvédte történelmi határait
 1919-ben Magyarországon szovjet mintára kikiáltották a Tanácsköztársaság proletárdiktatúráját, 1957-ben megalapították a Kommunista Ifjúsági Szövetséget (KISZ)
 1919-ben megnyitották az első világháborút lezáró békekonferenciát Párizsban
 1919-ben Osztrák-Magyar Monarchiautolsó uralkodója I. (magyar IV.)után Károly Svájcba távozott
 1919-benaláírta a német delegáció Versailles-ban a világháborút lezáró balul sikerült békeszerződést.
 1919-benBajorországban a sikertelen Lotter-puccsal nem tudták ellenlábasai eltávolítani az addigi miniszterelnököt
 1919-benBalassagyarmatpolgárai, vasutasai a honvédekkel közösen verték ki városukból a megszálló cseh csapatokat, ezzel elnyerte a Legbátrabb Város -Civitas Fortissima címet
 1919-benkatonai zendülés tört ki Budapesten a kommunistaTanácsköztársaság ellen
 1919-benmegkezdődött a kemalista függetlenségi háború, amellyel sikerült a törököknek megakadályozni országuk Magyarországéhoz hasonló feldarabolását.
 1919-nen Moszkvában aKOMINTER az orosz forradalom exportálására
 1920-ban a lengyelek legyőzték a bolsevik Oroszország seregeit a varsói csatában
 1920-ban a lengyel-szovjet háború idején megkezdődött a varsói csata, amely a lengyelek győzelmét hozta a Vörös Hadsereg felett
 1920-ban a lengyel-szovjet háború során, a Komarow-i lovas ütközetben, a lengyelek döntő vereséget mértek a bolsevik hadseregre
 1920-ban Azerbajdzsán a Szovjetunió részévé vált
 1920-ban Berlinben meghiúsult a Weimari köztársaság ellen szervezett jobboldali Kapp puccs
 1920-ban bevezették a szesztilalmataz Amerikai Egyesült Államokban.
 1920-ban elfogadták az újonnan megalapított Csehszlovák állam alkotmányát
 1920-ban feltehetően olasz anarchisták hajtottak végre bombamerényletet a new yorki Wall Streeten
 1920-ban hatályba lépett az első világháborút lezáró versailles-i békediktátum. Érdekességként megemlítendő, hogy 1863-ban e napon adták át a világ első földalatti vasútját Londonban, amit 1896-ban a magyar millenniumi földalatti követett. 1946-ban Londonban megnyílt az ENSZ első közgyűlése, Magyarországon pedig 1973-ban létrehozták a Hortobágyi Nemzeti Parkot.
 1920-ban Horthy Miklóst választották a Magyar Királyság kormányzójává
 1920-ban Németországban megkezdődött a köztársaság ellenes sikertelen Kapp-puccs
 1920-ban RómábanXV. Benedek pápa a szentek sorába emelte Jeanne d'Arc-ot, magyar nevén Szent Johannát
 1920-ban Versailles-ban aláírták a Magyarország területének kétharmadát elcsatoló trianoni békediktátumot
 1921-ben a szovjet-lengyel háború a lengyelek győzelmével ért véget, a második rigai béke megkötésével
 1921-ben a Szovjetunióban leverték a bolsevik ellenes Kronstadt-i matrózfelkelést
 1921-ben az Észak-Írországi függetlenségi mozgalom idején a véres vasárnap néven ismert esemény alkalmával a brit katonaság tüzet nyitott a békés ír tüntetőkre
 1921-ben fegyverszünettel véget ért az angol-ír háború, majd létrejött az Ír Szabad Állam
 1921-ben IV. Károly magyar király második királypuccsa alkalmával lezajlott a budaörsi csata amely a királyhű csapatok, és a Horthy vezette erők valamint egyetemi csapatok között zajlott le
 1921-ben IV. Károly magyar király puccskísérletet hajtott végre Magyarországon
 1921-ben kitört a nyugat-magyarországi felkelés, amikor is a Rongyos Gárda Ausztria ellen fog fegyvert, hogy megakadályozza a mai Burgenland elcsatolását. Az első ágfalvi összecsapásban a rongyosok meghátrálásra kényszerítették az osztrák csendőrség alakulatait
 1921-ben lezajlott a II. Királypuccsként ismert esemény, amelynek során IV. Károly király visszatért Magyarországra a hatalom megragadásának céljával
 1921-ben megalakult a Kínai Kommunista Párt
 1921-ben megszűnt a Lajta bánság, amelyet a kormány támogatásával hoztak létre a magyar szabadcsapatok az I. világháborús területveszteségek csökkentése érdekében,
 1921-ben Nyugat-Magyarországon Prónay Pál létrehozta a Lajta bánság nevű államalakulatot, aminek köszönhetően a vidék magyar kézen maradt
 1921-ben Pécsen a szerbek által megszállt területeken kiáltották a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaságot
 1922-ben a BBC megkezdte rádióadásainak sugárzását
 1922-ben az Egyesült Királyság feladta az egyiptomi protektorátusát, elismerve a terület függetlenségét
 1922-ben Benito Mussolini bevonult Rómába, amely eseményt „Marcia su Roma” névvel ilet a történelem
 1922-ben Howard Carter brit régész meg találta a Királyok Völgyében Tutanhamon fáraó sírját,
 1922-ben Írországban polgárháború tört ki az angolokkal megkötött szerződés miatt
 1922-ben megkezdte pontifikátusát XI. Piusz pápa
 1922-ben megnyitotta kapuit a Fővárosi Operettszínház Budapesten
 1922-ben Mosonbánfalván a Rongyos Gárda és az osztrák csendőrök között tört ki összecsapás
 1922-ben Mussolini átvette a hatalmat Olaszországban, amelynek jeleként megtartották fasiszta híveinek nagy menetét Rómába, amely "Marcia su Roma" néven ismeretes
 1922-ben Mussolini bevonult Rómába (Marcia su Roma), és ezzel megragadta a hatalmat Olaszországban
 1922-ben pusztító tájfun csapott le a kínai Shantou városra több tízezer ember halálát okozva
 1922-ben Szibéria csatlakozott a Szovjetunióhoz
 1922-ben Sztálin lett a Szovjetunió Kommunista Pártja első titkára
 1922-ben Törökországban a Nagy Török Nemzetgyűlés megfosztotta trónjától VI. Mehmed szultánt.
 1922-benHoward Carter megnyitotta Tutankhamon fáraó sírját a nyilvánosság számára
 1923-ban a pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Pécsre költözött az elcsatolt felvidéki városból
 1923-ban Adolf Hitler, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt vezetője sikertelen puccskísérletet hajtott végre Münchenben, amely esemény "sörpuccs" néven ismeretes
 1923-ban alkotmánya hatályba léptével létrejött a Szovjetunió
 1923-ban boldoggá avatták az ellenreformáció nagy alakját, a jezsuita Robert Bellarminet, akit később a szentek és egyházdoktorok közé emeltek
 1923-ban Bulgáriában katonai puccs zajlott le
 1923-ban Görögország köztársasággá vált
 1923-ban Hitler sikertelen puccskísérletet hajtott végre Münchenben (sörpuccs)
 1923-ban megalapították a Walt Disney céget
 1923-ban megalapították a Walt Disney céget
 1923-ban pusztító földrengés rázta meg Japánt
 1924-ben a köztársasági Törökországból száműzték II. Abdul-Medzsidet, az utolsó török szultánt
 1924-ben a Népszövetség döntése értelmében visszakerül Magyarországhoz a Nógrád megyei Somoskő és Somoskőújfalu
 1924-ben a Ruhr-vidéket elhagyták az utolsó megszálló francia és belga csapatok, így Németország visszakapta területi függetlenségét
 1924-ben megalakult a Mongol Népköztársaság
 1924-ben Olaszország annektálta Fiumét, amivel megszűnt a Fiumei Szabadállam
 1925-ben a budapesti Rákóczi úton felavatták az első rádióstúdió
 1925-ben aláírták a Locarnói egyezményt, amely az első világháború után megállapította Németország nyugati határait
 1925-ben Ecuadorban forradalom tört ki
 1925-ben elfogadták azt a törvényt, amely Széchenyi István grófot hivatalosan is „a legnagyobb magyar jelzővel illette.
 1925-ben Törökországban bevezették az 1582-es naptárreformmal kialakult Gergely-naptárat
 1926-ban a budapesti Operaházban megtartották Kodály Háry János című daljátékának ősbemutatóját
 1926-ban a budapesti operaházban megtartották Kodály Háry János című daljátékának ősbemutatóját
 1926-ban amerikai pilóták elsőként repültek át az Északi-sark fölött.
 1926-ban az amerikai történelem legerősebb tornádója csapott le
 1926-ban JózefPiłsudski lengyel marsall a hadsereg élén államcsínyt hajtott végreLengyelországban
 1926-ban Portugáliában katonai hatalomátvétellel megszűnt az I. Köztársaság
 1926-ban Roald Amundsen norvég sarkutazó léghajóján átrepült az Északi-sark fölött
 1927-ben Magyarországon a korona helyett új fizetőeszközként megjelent a pengő
 1927-ben Magyarországon bevezették a korona helyett új fizetőeszközként a pengőt
 1927-ben Olasz-magyar örökbarátsági szerződést írt alá Bethlen István és Benito Mussolini
 1927-ben Svédországban bemutatták az első Volvo gépkocsit Göteborgban
 1927-ben Sztálin lett a Szovjetunió első számú vezetője
 1928-ban Alexander Fleming felfedezte a penicillin antibiotikum hatását
 1928-ban első alkalommal repülték át helikopterrel a La Manche csatornát
 1928-ban megkoronázták Hirohito japán császárt
 1928-ban Párizsban bemutatták Maurice Ravel Bolero című művét
 1928-ban pedig megkezdődött az utcai távbeszélő-hálózat felszerelése Budapesten.
 1928-ban Umberto Nobile léghajós expedíciója elérte az Északi-sarkot
 1929-ben a kitört a „fekete hétfő”-nek nevezett tőzsdepánik
 1929-ben a Szent Valentin napi mészárlás alkalmával Al Capone olasz gengszterei kivégezték a rivális ír banda tagjait Chicagoban
 1929-ben aláírták a lateráni egyezményt, amely biztosította a Vatikán szuverenitását
 1929-ben Budapesten levetítették az első hangosfilmet „Az éneklő bolond” címmel.
 1929-ben debütált Bartók Béla III. vonósnégyese
 1929-ben I. Sándor jugoszláv király diktatúrát vezetett be országában ugyanekkor Teréz anya megérkezett az indiai Calcuttába, ahol megkezdte misszióját
 1929-ben I. Sándor király a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság nevét Jugoszláv Királyságra változtatta
 1929-ben Richard Evelyn Byrd és társai elsőként repültek át a Déli-sark fölött
 1929-ben vetélytársaiszáműzték Trockijt Szovjetunióból, akit később Sztálin Dél-Amerikában jobbnak látott meggyilkoltatni
 1929-benBartók Béla bemutatta IV. vonósnégyesét
 1930-ban átadták a Hajós Alfréd olimpiai bajnok-építész tervei alapján készült Nemzeti Sportuszodát a budapesti Margit-szigeten
 1930-ban erős földrengés rázta meg Olaszországot
 1930-ban Indiában Mahatma Gandhi 200 mérföldes menetelést vezetett, hogy tiltakozzon a brit elnyomás ellen
 1930-ban nagy munkástüntetés zajlott le Budapesten, amelyet a karhatalom feloszlatott
 1931-ban a bécsi Creditanstalt csődjével megkezdődött az európai pénzügyi válság
 1931-ben Budapesten, a Royal moziban levetítették az első magyar hangosfilmet, „A kék bálvány”-t
 1931-ben létrejött a Swissair svájci légitársaság
 1931-ben Nagy-Britanniában a parlament elfogadta a „Westminster-statutum”-ot, amellyel a Brit Birodalom Brit Nemzetközösséggé alakult át. A politikai események között megemlítendő, hogy1917-ben Litvánia, 1931-ben Dél-Afrika vált független állammá
 1931-ben Spanyolországban megalakult a II. Köztársaság
 1931-ben Spanyolországban megalakult a második köztársaság, a király elmenekült
 1931-ben XI. Piusz pápa kiadta a „Quadragesimo anno” kezdetű szociális enciklikáját a munkások védelmében
 1931-benadócsalás miatt elítélték Al Capone-t ( 1931)
 1932-ben a japánok által megszállt Mandzsúriában kikiáltották Mandzsukuo függetlenségét
 1932-ben a XX. század legvéresebb háborújában, amely Chaco háború néven ismert, a paraguayi hadsereg csapott össze a bolíviaiakkal a Boqueron-i csatában, ahol a paraguaiak arattak sikert
 1932-ben felfedezték az elektron antirészecskéjét, a pozitront
 1932-ben Hitler megszerezte a német állampolgárságot, ami lehetővé tette, hogy induljon az elnökválasztáson
 1932-ben Irak elnyerte függetlenségét az Egyesült Királyságtól
 1932-ben megindult a menetrendszerű villamos vasúti forgalom Magyarországon
 1932-ben puccskísérletet hajtottak végre Japánban
 1933-ban „elkészítették” az első fényképet a Loch Ness-i szörnyről
 1933-ban a keresztény asszírok ellen elkövetett népirtások történetében - amelynek következtében a népesség fele elpusztult - lezajlott a Simele-i mészárlás, amely során az irakiak több mint 3000 asszírt gyilkoltak meg (Asszír Vértanúk Napja)
 1933-ban Adolf Hitlert lett Németország kancellárja
 1933-ban Berlinben felgyújtották a Reichstagot, a német Birodalmi Gyűlés épületét
 1933-ban elindult Magyarországon az első trolibusz járat, Óbudán.
 1933-ban Hitler feloszlatta a német parlamentet
 1933-ban megkezdődött a Gödöllőn rendezett cserkész világtalálkozó, az egyetlen Magyarországon rendezett dzsembori
 1933-ban Németországban betiltották a politikai pártokat, és kihirdették az eugenika törvényt, ami a nácik által értéktelennek tartott életek megsemmisítését, illetve a beteg emberek szaporodásának megakadályozását célozta kötelező sterilizálás útján
 1933-ban Németországban Hitler ezen a napon szerezte meg a teljes politikai felhatalmazást választások révén politikájához
 1933-ban Szilárd Leó feltalálta a nukleáris láncreakció létrehozásának módját
 1934-ben a baloldali erők vereségével véget ért a néhány napos osztrák polgárháború, más néven a februári felkelés
 1934-ben a kínai polgárháborúban megkezdődött a kommunista hadsereg "Nagy Menetelése" azaz egy éves menekülése, amely során a hadsereg 90%-a elpusztult, de elkerülte a teljes megsemmisülést, és hozzájárult Mao Ce-tung térnyeréséhez
 1934-ben a kínai polgárháborúban megkezdődött a kommunista hadsereg "Nagy Menetelése", azaz egy éves menekülése, amely során a hadsereg 90%-a elpusztult, de elkerülte a teljes megsemmisülést, és hozzájárult Mao Ce-tung térnyeréséhez
 1934-ben a Szovjetunió belépett a Népszövetségbe feloldva addigi elszigeteltségét
 1934-ben befejeződött Németországban a négy napig tartó "Hosszú kések éjszakája" néven ismert tisztogatási akció, amelyben Hitler likvidálta pártbéli ellenfeleit
 1934-ben Észtországban katonai puccsot hajtottak végre, betitva a poltikai pártokat
 1934-ben Hitler megszerezte Németországban a teljhatalma
 1934-ben I. Sándor jugoszláv királyt és a francia külügyminisztert egy macedón merénylő meggyilkolta Marseille-ben
 1934-ben III. Leopold lépett a belga trónra
 1934-ben Japánra pusztító tájfun csapott le
 1934-ben Magyarország, Olaszország és Németország aláírta a római jegyzőkönyveket az országok közötti szorosabb gazdasági együttműködésről
 1934-ben Mao Ce-tung vörös csapatai megkezdték hosszú menetelésüket egy 12 000 km hosszú úton Kína északnyugati részébe, ahol kommunista köztársaságot alapítottak
 1934-ben megmérték a világ legerősebb széllökést(231 km / h) a New Hampshire-i Washington hegyen
 1934-ben Németországban megszerezte az egyeduralmat Adolf Hitler
 1934-ben polgárháborús helyzet alakult ki az amúgy is a bal és jobboldali fegyveres csoportok összetűzéseitől terhes Ausztriában
 1934-ben puccskísérletet hajtottak végre Párizsban
 1934-ben sikertelen nemzetiszocialista hatalomátvételi kísérlet zajlott le Bécsben, amelynek során meggyilkolták az osztrák kancellárt
 1935 – Olaszország megtámadta Etiópiát
 1935-ben Algírban felkelés tört ki a francia gyarmatosító hatalom ellen
 1935-ben Endrődön csendőr sortűz nyolc ember életét oltotta ki egy kisgazda választási gyűlésen
 1935-ben megnyílt a moszkvai metró
 1935-ben Olaszország megtámadta Abesszíniát (Etiópia)
 1935-ben pedig Pakisztánban, 1970-ben Peruban pusztított nagy erejű földrengés.
 1936-ban a brit trónra lépett VI. György király
 1936-ban a második olasz-abesszin háború során Amba Aradam-i csatában az olaszok leverték az etióp védőket
 1936-ban a megerősödött Németország hadserege bevonult a korábban demilitarizált Rajna-vidékre
 1936-ban a spanyol polgárháborúban Franco tábornok csapatai megkezdték Madrid három éves ostromát
 1936-ban a spanyol polgárháborúban megkezdődött a Toledó mellett álló alcazari erőd ostroma, amelyet a túlerőben lévő baoldali köztársaságiak nem tudtak bevenni
 1936-ban Adolf Hitler és Benito Mussolini megalakították a Róma-Berlin tengelyt
 1936-ban az olasz csapatok elfoglalták az egyiptomi Addisz-Abebáz
 1936-ban Francisco Franco tábornok irányításával a jobboldali erők lázadást robbantottak ki Spanyolországban
 1936-ban Francisco Franco tábornok kormányellenes katonai lázadásával kitört a spanyol polgárháború
 1936-ban kitört a három éves palesztin felkelés a brit uralom megtörése és a tömeges zsidó bevándorlás megakadályozása érdekében
 1936-ban létrejött a bolsevikellenes antikominter paktum Németország, Japán és Olaszország között
 1936-ban Németország felmondta a locarnói egyezményt, csapatai pedig bevonultak az addig demilitarizált Rajna-vidékre
 1936-ban sikertelen puccskísérletet hajtottak végre japánban
 1936-banBenito Mussolini bejelentette, hogy Olaszország és Németország egyezményt írta alá, amellyel megalkották Európa „tengelyét”
 1936-ben VIII. Edward lépett az angol trónra, aki egy év elteltével lemondott a koronáról házassága érdekében
 1937-ben a japán csapatok elfoglalták Nanjing kínai városát nagy vérfürdőt rendezve
 1937-ben a második kínai-japán háborúban a japánok elfoglalták Kínától Nanking városát
 1937-ben a második kínai-japán háborúban a több hónapos Shanghai csata vett kezdetét, a mely végül a japánok győzelemét hozta
 1937-ben a spanyol polgárháború részeként megkezdődött a két hetes Guadalajarai csata, ahol még a baloldali köztársaságiak győztek Francoval szemben
 1937-ben a spanyol polgárháború során megkezdődött azEl Mazuco-i csata, amely három hét után a nemzeti hadsereg győzelmét hozta a baloldali köztársaságiak felett
 1937-ben a spanyol polgárháborúban a német Kondor Légió elpusztította a spanyolországi Guernica városát
 1937-ben aláírták a 00 447 számú utasítást, amely alapján egy év alattmintegy 800.000 embert gyilkoltak meg a Gulag táboraiban.
 1937-ben Budapesten átadták a forgalomnak a hetedik - Horthy Miklósról elnevezett - Duna-hidat (ma Petőfi híd).
 1937-ben Dominikában megkezdődött az ötnapos "petrezselyem mészárlás", amelynek során kiirtották a Haiti lakosságot - az esemény nevét onnan kapta, hogy a haitiak a spanyol nyelvet nem beszélvén, nem tudták kimondani a petrezselyem szót, ami így az életükbe került
 1937-ben megjelent XI. Piusz pápa „Égő aggodalommal” című enciklikája, amelyben elítélte a faji törvényeket, és új pogányságnak bélyegezte a nemzetiszocialista rendszert
 1937-ben muszlim felkelés tört ki Albániában
 1938-ban a „Kristály-éjszaka” alkalmával a náci rohamcsapatok zsinagógákat, zsidó üzleteket gyújtottak fel Németország és Ausztria városaiban
 1938-ban a második kínai-japán háború során a kínaiak arattak győzelmet a Tai-erzhuang-i ütközetben
 1938-ban a müncheni konferencián a nagyhatalmak döntetése értelmében a Szudéta-vidék Csehszlovákiától Németországhozkerült
 1938-ban aláírták a müncheni egyezményt, amely Csehszlovákia feldarabolásához vezetett
 1938-ban Ausztria csatlakozott Németországhoz (Anschluss)
 1938-ban az első bécsi döntés értelmében Kassát visszacsatolták a Magyar Királysághoz.
 1938-ban Japán megtámadta Kínát a Shantung offenzíva keretében
 1938-ban Magyarországon meghirdették a fegyverkezési programot
 1938-ban megkezdődött az Eviani konferencia,a melyen a világ országai elutasították Németország ajánlatát az általa üldözött német és osztrák zsidók befogadására
 1938-ban Németország annektálta a Szudéta-vidéket
 1938-ban New Yorkban pusztított erőteljes hurrikán
 1938-ban pedig aNew York-i világkiállításon elásták az első Westinghouse időkapszulát, melynek tervezett kinyitási ideje 6939
 1938-ban pedig Don Budge lett az első ember, aki egy évben megnyerte mind a négy nagy tenisztornát.
 1938-ban Romániában II. Károly király diktatúrát vezetett be
 1938-ban törvényesítették a Magyarországhoz visszacsatolt felvidéki területekországgal való egyesítését
 1938-ban új szintetikus anyagként bemutatták nejlont
 1938-ban Zsolnán megalapították a rövid életű önálló Szlovákiát
 1938-ben az első bécsi döntés révén a felvidéki magyarlakta területeinek visszakerültek Magyarországhoz
 1938-bna az Anschluss révén a német csapatok elfoglalták Ausztriát
 1939-ben a Lengyelország elleni német invázió során a lengyelek vereségével befejeződött a Kepa Oksywska-i ütközet, amely az egyiklegvéresebb csata volt az invázió során
 1939-ben a második kínai-japán háborúban a japánok legyőzték a kínaiakat a Nanchangi csatában
 1939-ben a német és szovjet külügyminiszter a Molotov-Ribbentrop paktum néven ismert megállapodást kötöttek, ahol többek között döntés született Lengyelország közös megszállásáról és felosztásáról.
 1939-ben a német megszállók bevonultak Varsóba
 1939-ben a spanyol polgárháború folyamán a vörösök ellen folytatott háborúban Franco tábornok elfoglalta Barcelonát. Három nagy földrengést is feljegyeztek e napon: 1531-ben Lisszabonból
 1939-ben a spanyol polgárháborúban a nemzeti erők megkezdték utolsó hadműveleteiket
 1939-ben a Szovjetunió megtámadta Finnországot a finnek győzelmével végződő Téli háborúban
 1939-ben Albert Einstein és Szilárd Leó levélben sürgették az amerikai elnököt a nukleáris fegyver kidolgozását célzó Manhattan-terv megkezdésére
 1939-ben az első afgán-angol háború során az angolok bevették Kabult
 1939-ben bemutatták Bartók Béla II. hegedűversenyét
 1939-ben Jozef Tiso bejelentette az önálló szlovák állam megalakulását
 1939-ben Lengyelország kapitulált az országba betört német inváziós haderő előtt
 1939-ben lezajlott az elsőlégicsata a szlovák és magyar légierő között
 1939-ben Magyarország csatlakozott a szovjet ellenesantikomintern paktumhoz
 1939-ben Mahatma Gandhi tiltakozásba kezd az elnyomó indiai brit uralom ellen
 1939-ben megkezdődött a II. világháború, miután Németország megtámadta Lengyelországot
 1939-ben megkezdődött a magyar -szlovák kis háború, amely Kárpátaljai területek magyarok általi visszafoglalásával végződöt
 1939-ben Németország megszállta Nyugat-Lengyelországot
 1939-ben Olaszország megtámadta Albániát
 1939-ben pedig bemutattákDmitrij Sosztakovics 6. Szimfóniáját.
 1939-ben sikertelen bombamerényletet hajtottak végre Hitler ellen
 1939-ben Szlovákiában katonai diktatúrát vezettek be
 1939-bena második világháború tengeralattjáró ütközeteiben a németek elérik első sikerüket, amikor az U-47 elsüllyesztette a Royal Oak nevű brit csatahajót
 1939-benFranco tábornoknak sikerült bevennie Madridot, és ezzel véget ért a spanyol polgárháború
 1940-ben  különösebb eredmény nélkül csapott össze a Teulada foki csatában az olasz és brit flotta
 1940-ben a franciaországiLascaux barlangjában rábukkantak a híres őskori falfestményekre. hogy 1950-benXII Pius pápa kihirdettea pápai tévedhetetlenség tanát, Szűz Mária Mennybevételének dogmává nyilvánítása alkalmával.
 1940-ben a II. világháború során véget ért a két hetes Belgiumi csata, amely során belgium német megszállás alá került
 1940-ben a Kréta környékén lezajlott Cape Spada-i tengeri csatában az olaszok maradtak alul az angolokkal szemben.
 1940-ben a magyar csapatok átlépték a Román Királyság határát, megkezdve Észak-Erdély visszacsatolását
 1940-ben a magyar honvédség bevonult Kolozsvárra
 1940-ben a német csapatok bevonulnak Párizsba
 1940-ben a német légierő Londont bombázta
 1940-ben a németek megkezdték Anglia bombázását
 1940-ben a román vasgárda legyilkolta a lemondott II. Károly király több mint hatvan hívét
 1940-ben a szovjet pártvezetés döntött a lengyel tisztikar és értelmiség csaknem harmincezer tagjának meggyilkolásáról, amelyet később a Katiny erdőkben végre is hajtottak
 1940-ben a Szovjetunió elfoglalta a három balti államot: Észtországot, Lettországot és Litvániát
 1940-ben a Szovjetunió megkezdte Észtország megszállását
 1940-ben a szovjetVörös Hadsereg elfoglalta Besszarábiát, és létrejött a moldáviai szovjet köztársaság
 1940-ben aláírták a magyar–jugoszláv „örök barátsági szerződést”, amelyet néhány hónap múlva Magyarország megszegett
 1940-ben az eddigi legalacsonyabb hőmérsékletet, -35 °C-ot mérték Magyarországon
 1940-ben elfogadásra került a második bécsi döntés,melynek alapján szeptember 5-étől magyar csapatok megkezdik a visszacsatolt Észak-Erdély megszállását
 1940-ben Franciaország kapitulált a német csapatok előtt
 1940-ben Franciaországban megtalálták a 17 000 éves lascaux-i barlangfestményeket
 1940-ben Francisco Franco csapatai elfoglalták az addig nemzetközi irányítás alatt álló Tangert
 1940-ben megalakult a Berlin-Róma-Tokió tengely Németország, Olaszország és Japán részvételével
 1940-ben megkezdődtek a Németország elleni brit éjszakai légitámadások
 1940-ben Német csapatok elfoglalták Párizst
 1940-ben Szovjetúnió bekebelezte a balti államokat
 1940-ben véget ért a finn-orosz háború
 1940-ben véget ért az orosz-finn téli háború, amelyben a finneknek kisebb területi veszteségek árán sikerült megmenteniük országukat a szovjet megszállástól.
 1940-ben Winston Churchill brit miniszterelnök megtartotta híres világháborús beszédét, amelyben "vért, verejtéket és könnyeket" ígért
 1940-benII. világháború során az angliai Coventryt bombáztaa németlégierő
 1941.ben a németek körülzártákLeningrádot, ezzel megkezdődött a város 900 napos blokádja
 1941-ben a Barbarossa terv keretében Németország megtámadta a Szovjetunió
 1941-ben a II. világháborúban a német csapatok elfoglalták Krétát
 1941-ben a japán hadsereg sikeres támadást hajtott végre az amerikai Pearl Harbor haditengerészeti támaszpontja ellen
 1941-ben a magyar légierő válaszul az előző napi kassai bombázásra, támadást hajt végre szovjet célpontok ellen.
 1941-ben a második világháború során a német légierő pusztító légitámadást intézettBelgrád ellen
 1941-ben a német Afrika-hadtest első egységei Erwin Rommel altábornagy parancsnoksága alatt partra szálltak Tripoliban
 1941-ben a német csapatok lerohanták Krétát.
 1941-ben a német csapatok megkezdték Leningrád 900 napos ostromát.
 1941-ben a német légierő az Észak-Írországi Belfast városát bombázta
 1941-ben a németek arattak sikert a Barbarossa hadműveletek során Minszknél
 1941-ben a Salamon-szigeteken megkezdődött a MountAusteni csata, amely a szövetségesek győzelmét hozta a japánok felett
 1941-ben a szerb szabadcsapatok arattak győzelmet a németek felett a Loznicai csatában
 1941-ben a távoli Ausztrália, Dél-afrikai Köztársaság, Kanada és Új-Zéland hadat üzent Magyarországnak
 1941-ben Budapesten is bevezették az új forgalmi rendet, a jobb oldali közlekedést
 1941-ben Horvátország kikiáltotta függetlenségét
 1941-ben Japán megkezdte a Pearl Harbor elleni légi akció tengeri előkészítését
 1941-ben Kassa bombázását követően Magyarország és a Szovjetunió között beállt a hadiállapot
 1941-ben Litvániában szovjet ellenes felkelés vette kezdetét.
 1941-ben Magyarország hadat üzent az Amerikai Egyesült Államoknak
 1941-ben Magyarország hadat üzent az Amerikai Egyesült Államoknak
 1941-ben Magyarország területén - Budapest kivételével - bevezették a jobb oldali közlekedési rendszert
 1941-ben Magyarországmegtámadta a már felbomlott Jugoszláviát, bevonulva a Délvidékre.
 1941-ben Sosztakovicsbefejezte 7. szimfóniáját
 1941-ben Szent-Györgyi Albert biokémikus bejelentette találmányát a jól eltartható, nagy C-vitamin tartalmú készítmények előállítására
 1941-ben Teleki Pál miniszterelnök öngyilkosságot követett el a magyar háború politika elleni tiltakozásul
 1941-ben véget ért az ukrajnai Uman-i csata a Vörös Hadsereg és a német erők között ez utóbbiak győzelmével.
 1942-ban a Tunéziában megkezdődött a Kasserine hágó-i hat napos csata, ahol Erwin Rommel német csapatai vereséget mértek az amerikai-angol szövetségesekre
 1942-ben a brit csapatok győzelmet aratottak El Alameinnél Rommel német tábornagy csapatai felett
 1942-ben a Csendes-óceáni hadműveletek során a japán flotta legyőzte az amerikai szövetségeseket a Badung-szorosi csatában
 1942-ben a II. világháború részeként megkezdődött guadalcanali csata, a Csendes-óceáni Salamon szigeteknél, amely fél év utána szövetségesek győzelmét hozta a japánok felett
 1942-ben a II. világháborúban megkezdődött a háromhetes első El Alamein-i csata, amely a szövetségesek stratégiai győzelmét hozta
 1942-ben a japánok taktikai győzelmet arattak az amerikai flotta felett a Korall-tengeri ütközetben
 1942-ben a Manhattan-terv keretében a Chicagói Egyetem laborjában elvégezték a világ első irányított nukleáris láncreakcióját, Szilárd Leó felismerésének köszönhetően.
 1942-ben a második El Alameini csatára került sor Egyiptomban, ahol az angol erők döntő győzelmet arattak az Észak Afrikainémet-olaszcsapatok fölött.
 1942-ben a második világháború részeként megkezdődött a Harkovi csata, amely két hét után a német-román-olasz csapatokgyőzelmét hozta
 1942-ben a második világháborúban megvívott Makassar-szorosi tengeri ütközetben indonéziai vizeken a japánok legyőzték a nyugati szövetségeseket
 1942-ben a németek elpusztították a csehországi Lidice teljes lakosságát Reinhard Heydrich német kormányzó meggyilkolásának megbosszulásaként
 1942-ben a németek vereségével véget ért a sztálingrádi csata
 1942-ben a Szovjetunió elkezdte téli offenzíváját a doni fronton a németek ellen
 1942-ben a sztálingrádi csata részeként megkezdődött a Téli Vihar nevezetű tíznapos hadművelet, amely a tengelyhatalmak kudarcával járt, mivel nem sikerült áttörniük a 6. német hadsereget bekerítő szovjet gyűrűt
 1942-ben az Egyesült Államok hadat üzent Bulgáriának, Magyarországnak és Romániának
 1942-ben Baján –34,1 °C-os negatív hőmérsékleti rekordot mértek
 1942-ben Budapesten megkezdődött a villamosközlekedés a Horthy Miklós körtér (ma: Móricz Zsigmond körtér) és a Déli pályaudvar között
 1942-ben elkezdődött a Midway-szigeteki ütközet, amely fordulópontot hozott a II. világháború Csendes-óceáni hadszínterén
 1942-ben lezajlott a "Los Angeles-i csata", amely során az amerikai légvédelem feltehetően téves riasztás okán meteorológiai ballonokat kezdett bombázni, amelyeket egyesek japán repülőknek, mások UFOknak tartanak
 1942-ben megkezdődött a három hónapos moszkvai csata, amely a németek vereségét hozta
 1942-ben megkezdődött a Korall-tengeri csata, amely eredményeként a amerikai-ausztrál csapatok megállították a japán előrenyomulást
 1942-ben megkezdődött a Salamon szigeteki tengeri csata, amely a szövetségesek győzelméét hozta a japánok felett
 1942-ben megkezdődött a Wannseei konferencia, ahol a nácik döntöttel a zsidók likvidálásáról
 1942-ben négy napos küzdelem után az Egyesült Államok döntő győzelmével befejeződött a japánokkal vívott Midway-szigeteki csata
 1942-ben Prágában merényletet követtek el a brit titkosszolgálat szervezésében a Cseh-morva Protektorátus vezetője, Reinhard Heydrich ellen, akinek ennek nyomán bekövetkezett halála véres megtorlási hullámhoz vezetett, aminek hatására a nyugati hatalmak nem szerveztek több likvidálási akciókat a német felső vezetés ellen
 1942-ben véget ér Észak-Afrikában az első El Alamein-i csata, amely a britek stratégiai győzelmét hozta a német-olasz haderő felett
 1943-ban a II. világháború során a szövetséges csapatok megkezdték a partra szállást Szicíliában.
 1943-ban a II. világháborúsorán Teheránban találkozott a három nagyhatalom vezetője, Franklin D. Roosevelt, Winston Churchill és Sztálin (
 1943-ban a második világháború során véget ért a Salamon szigetekért vívott hat hónapos csata, amely a japánok vereségét hozta a szövetségesekkel szemben
 1943-ban a nácik letartóztatták Németországban a keresztény Fehér Rózsa ellenállási csoport tagjait, akiket csakhamar lefejeztek börtönükben
 1943-ban a németek leverték a varsói gettó felkelést
 1943-ban a németek szovjetek felett aratott győzelmével lezajlott a világtörténelem legnagyobb tancsatája, a Kurszk környéki prohorovkai páncélosütközet
 1943-ban a szövetséges csapatok győzelmével véget ért a nyolcnapos olaszországi Ortonai csata, amelyet házról-házra vívtak a német ejtőernyősök és a kanadaiak katonák
 1943-ban az amerikaiak megnyerték a négynapos Gilbert-szigetek-i ütközetet a japánokkal szemben
 1943-ban Bíró László szabadalmaztatta a golyóstollat
 1943-ban csúcspontjára hág az ukránok által elkövetett kelet-galíciainépírtas, amelynek egyes becslések szerint százezer lengyel áldozata volt
 1943-ban Friedrich Paulus német marsall megadta magát a szovjeteknek Sztálingrádnál, és így befejeződtek a második világháború leghevesebb harcai
 1943-ban kitört a varsói gettó felkelés
 1943-ban lefejezték a többnyire keresztény diákokból álló Fehér Rózsa erőszakmentes ellenállási csoport tagjait a náci Németországban
 1943-ban Libanon függetlenedett Franciaországtól
 1943-ban megkezdődött a Bismarck-tengeri csata, ahol az Egyesült Államok és Ausztrália legyőzte a japánokat
 1943-ban megkezdődött a Kurszk-i csata szovjet offenzív szakasza, amely a németek vereségéhez vezetett
 1943-ban megkezdődött az Urivi hídfőnél a szovjetek támadása, amely végül a 2. Magyar Hadsereg doni pusztulásához vezetett
 1943-ban Otto Skorzeny német kommandósai kiszabadították Mussolinit a szövetséges erők őrizetéből
 1943-ban sikerült izolálni az első olyan antibiotikumot, amelyet sikeresen lehetett alkalmazni a korábbi évszázadokban halálos kimenetelű tuberkulózis ellen
 1943-ban Sztálinfelvette a Generalisszimusz címet
 1943-ban véget ért a sztálingrádi csata
 1943-ban véget ért a teheráni konferencia, a melyen a nagyhatalmak döntöttek a háború összehangolt folytatásáról Németország vereségéig
 1943-bana náci németek által Lengyelországban létrehozott treblinkai koncentrációs táborban sikeres felkelés zajlott le
 1943-bana német csapatok megszállták Rómát
 1944-be a szövetségesek megkezdték Budapest bombázását
 1944-ben a brit-amerikai légierő támadta a békéscsabai és a debreceni vasúti pályaudvarokat, lebombázták a kiskörei és tiszafüredi vasúti hidakat
 1944-ben a Csendes-óceáni hadműveletek során megkezdődött az amerikai és a japán csapatok között a második Guam-i csata, ami az amerikaiak győzelmét hozta
 1944-ben a II. világháború során megkezdődött a normandiai partraszállási hadművelet első napja, a „D-day”
 1944-ben a japán katonai vezetés először alkalmazott kamikazékat
 1944-ben a német csapatok Besztercebánya elfoglalásával véget vetettek a Szlovák Nemzeti Felkelésnek
 1944-ben a német csapatok leverték a két hónapig tartó varsói felkelést, miután a szovjetek a későbbi kommunista kormány hatalomra kerülése érdekében nem nyújtottak támogatást a lengyel felkelőknek
 1944-ben a szovjet hadsereg Battonyánál átlépte átlépte a magyar határt, majd tizenkét évvel később ugyanekkor megverte az Aranycsapat a Szovjetuniót a focipályán
 1944-ben a szovjetek áttörték a leningrádi blokádot, így a város két év után megszabadult a németekől
 1944-ben a szövetséges bombázásban a katedrális kivételével megsemmisültFreiburg városa.
 1944-ben a szövetségesek bevonultak Párizsba
 1944-ben a szövetségesek németek felett aratottgyőzelmévelvéget ért a Róma bevételéért indítottöt hónapos Monte Cassinoi csata
 1944-ben anémetek fölrobbantották az Esztergomot és Párkányt összekötő Mária Valéria hidat, amely 2001-ben épült csak újjá
 1944-ben Athén felszabadult a német megszállás alól
 1944-ben az Aachen közeli feszület hegyi csatában az amerikaiak legyőzték a német egységeket
 1944-ben az amerikai légierő porig bombázta a Monte Cassino-i bencés kolostoregyüttest
 1944-ben az amerikaiak indítottak tengeri támadást japán csendes óceáni erősségei ellen
 1944-ben az amerikaiak megkezdték Tókió bombázását
 1944-ben befejeződött az október 6-a óta tartó debreceni tankcsata a szovjet haderő győzelmével
 1944-ben Brit-amerikai légitámadás érte a szolnoki pályaudvart
 1944-ben Brit-amerikai légitámadások érték a budapesti pályaudvarokat
 1944-ben Brit-amerikai légitámadások érték Miskolc városát, amelyek több száz polgári áldozatot követeltek
 1944-ben elsüllyesztettéka II. világháborús német hadiflotta büszkeségét, a Tirpitzanyahajót. hogy  1980-ban a NASAelkészítette első felvételét a Saturnus gyűrűiről,
 1944-ben Franciaországban választójogot kaptak a nők
 1944-ben Gróf Claus von Stauffenberg vezérkari ezredes sikertelen merényletet követett el Adolf Hitler ellen
 1944-ben hajnali 4 órakor, a Margaréta-terv alapján, a német csapatokmegszállták Magyarországot, Kállay Miklós miniszterelnök beadta lemondását
 1944-ben Horthy Miklós kormányzót lemondatták a német megszállók
 1944-ben Horthy Miklós kormányzót lemondatták a német megszállók
 1944-ben Izland kikiáltotta függetlenségét
 1944-ben kitört a Vezúv
 1944-ben Koszorús Ferenc vezérkari ezredes az esztergomi páncélosok bevetésével megakadályozta a budapesti zsidóság deportálását, az úgynevezett „csendőrpuccsot”
 1944-ben kudarcot vallott Horthykiugrási kísérlete a második világháborúból. SS-különítmény elrabolta ifjabb Horthy Miklóst, a német és nyilas csapatok megszállták Budapest erősségeit.
 1944-ben létrejött a Macedon Szocialista Köztársaság
 1944-ben megindult a németekArdenneki hegyi hadművelete (Wacht am Rhein)
 1944-ben megkezdődött a csaknem egy hónapos Saipan-i csata a Csendes-óceánon, amely az amerikaiak győzelmét hozta a japánok felett
 1944-ben megkezdődött a kéthetes Tali-Ihantala-i csata a szovjetek és a finnek között a Karéliai-szorosban, ami végül a finnek sikerét hozta
 1944-ben megkezdődött a Maldív-szigeteki tengeri csata, ahol az USA legyőzte a Japánokat
 1944-ben nyugati légitámadás érte Budapestet
 1944-ben római civileket mészárolt le az SS a német katonák elkövetett merénylet megtorlásaként
 1944-ben Sopronkőhidán a nyilasok kivégezték Bajcsy-Zsilinszky Endre parlamenti képviselőt
 1944-ben Szlovákiában sikertelen németellenes felkelés vette kezdetét.
 1944-ben véget ért az egy hónapos Schelde-i ütközet, ahol a kanadai csapatok belga és holland területen megverték a németeket
 1944-ben Winston Churchill és Sztálin a "cédulaegyezményben" megállapodtak a befolyási övezetek felosztásáról
 1944-benDebrecen térségébenhatalmas méretű páncélos csata kezdődött a szovjet, és velük szemben álló német és magyar csapatok között
 1945 -ben véget ér a potsdami konferencia, amelyen többek közt megállapodás született Európa és Berlin háború utáni berendezkedéséről
 1945-ben "a Győzelem napján" véget ért a második világháború Európában
 1945-ben "a Győzelem napján" véget ért a második világháború Európában
 1945-ben a brit és az amerikai légierő foszforbombázást hajtott végre a menekültekkel zsúfolt Drezdában
 1945-ben a brit-amerikai légierő támadást intézett a soproni vasútállomások ellen. Szombathelyt is a szövetséges légierő nagy erejű csapása érte, jelentős anyagi és emberveszteséget okozva
 1945-ben a II. világháború végén Magyarország fegyverszünetet kötött a szövetségesekkel
 1945-ben a japán kapitulációval formálisan is véget ért a második világháború.
 1945-ben a mémetek Magyarországon megindították a gyorsan kifulladó Balaton offenzívát a Vörös hadsereg ellen
 1945-ben a németek felrobbantották a budapesti Erzsébet hidat
 1945-ben a németek felrobbantották a budapesti Ferencz József hidat (ma: Szabadság híd)
 1945-ben a németek felrobbantották a budapesti Horthy Miklós hidat (ma: Petőfi híd)
 1945-ben a németek felrobbantották a budapesti Margit híd budai szakaszát
 1945-ben a németek megkezdték a Hannibal hadműveletet, amely a világ legnagyobb tengeri evakulációs hadművelete volt
 1945-ben aláírták a II. Világháború utáni Európa politikai berendezkedését részben meghatározó potsdami nyilatkozatot
 1945-ben Algírban véres eseményekbe torkolló zavargások kezdődtek a francia megszállás ellen
 1945-ben amerikai győzelemmel véget ért a csendes-óceáni háború egyik legvéresebb ütközete, a csaknem egy hónapig tartó Iwo Jimai csata
 1945-ben atengerhajózás történetének legsúlyosabb katasztrófája következett be, amikor az a Kelet-Poroszországi menekülteket szállító német Wilhelm Gustloff személyhajót a Balti-tengeren torpedóval elsüllyesztették a szovjetek, 9300 gyermek, nő és sebesült halálát okozva
 1945-ben az amerikai és brit erők foszforbombázást hajtottak végre Drezda német polgári lakossága ellen, feltehetően több százezer ember életét kioltva
 1945-ben az amerikai hadsereg felszabadította a Fülöp-szigetek fővárosát Manilát a japán megszállás alól
 1945-ben az amerikai légierő pusztító szőnyegbombázást hajtott végre Tokió ellen.
 1945-ben az Egyesült Államok hadserege atombombát dobott a japánNagaszakira.
 1945-ben az USAfelrobbantotta első atombombáját, hogy utána Japán ellen vesse be
 1945-ben befejeződött a jaltai konferencia, ahol a szövetséges hatalmak vezetői döntöttek Németország lefegyverzésérő ugyanekkor ért véget Drezda Bombázása
 1945-ben Csehszlovákiában a Beneš dekrétumok megfosztották állampolgárságuktól a szlovákiai magyarokat
 1945-ben elfoglalták Magyarországot a szovjet csapatok
 1945-ben elhagyta Magyarországot az „Aranyvonat”, amely a Magyar Nemzeti Bank arany- és devizakészletét, a Corvinákat, és a zsidóktól elkobzott értékeket menekítette nyugatra a szovjet hadsereg elől
 1945-ben házasságot kötött Peron argentin elnök és a színésznő Evita
 1945-ben Hitler öngyilkos lett
 1945-ben Japán kapitulációjával véget ért a második világháború.
 1945-ben japánban megkezdődött a Iwo Jima-i hét napos csata, ami az amerikaiak győzelmét hozta
 1945-ben Kárpátalját bekebelezte a Szovjetunió.
 1945-ben kiszabadították az Auschwitz-Birkenau koncentrációs tábor fogjait
 1945-ben megalakult a Világbank
 1945-ben megkezdődött a Jaltai Konferencia, ahol eldőlt a második világháború lezárását követő Európai politikai berendezkedés
 1945-ben megkezdődött a magyar és német katonák kitörési kísérlete a körülzárt Budai várból
 1945-ben Mussolinit olasz kommunista partizánok kivégezték, szeretőjével, Clara Petaccival együtt.
 1945-ben Németország kapitulációjával Európában véget ért a második világháború
 1945-ben Párizsban megtartották a világháborút követő első divatbemutatót
 1945-ben pedig az amerikaiak dobtak atombombát Hirosimára.
 1945-ben Prágában felkelés tört ki a szovjet és amerikai csapatok szorításában lévő németek ellen.
 1945-ben Pusztító brit-amerikai légitámadás érte Szombathely rendező pályaudvarát és más vasúti létesítményeket
 1945-ben Romániában a kommunisták szerezték meg a hatalmat
 1945-ben Truman, Sztálin és Winston Churchill részvételével megkezdődött a potsdami konferencia, amely lezárta a második világháború európai eseményeit
 1945-ben, húshagyókedd napján a város kapitulációjával befejeződött Budapest szovjet ostroma
 1945-benavisszavonuló német csapatok felrobbantottáka komáromi Duna-hidat.
 1946-bam Budapesten aláírták a magyar-csehszlovák lakosságcsere egyezményt, mérhetetlen szenvedést okozva a magyar lakosságnak
 1946-ban a Fülöp-szigetek elnyerte függetlenségé
 1946-ban a lengyelországi Kielce városában pedig zsidóellenes pogrom vette kezdetét, amely felerősítette a lengyel zsidók kivándorlását
 1946-ban a magyar kommunisták és a már szinte csak kriptokommunistákból álló szociáldemokraták Baloldali Blokk néven szövetkeztek a demokratikus rend felszámolására
 1946-ban felrobbantották fel terroristák a jeruzsálemi Dávid Király Szállodát
 1946-ban kivégezték Magyarország korábbi miniszterelnökét,Imrédy Bélát
 1946-ban létrejött a hat köztársaságból álló Jugoszlávia
 1946-ban létrejött Magyarországon a rövid életű II. Köztársaság
 1946-ban Magyarországon megkezdődött a keresztény kötődésű ifjúsági szervezetek felszámolása
 1946-ban megnyitották a budapesti Kossuth hidat, a világháború után megépített fél-állandó dunai átkelőt, amely 1960-ig állt
 1946-ban Olaszországban népszavazást tartottak az államformáról, amelynek következtében a királyi család trónfosztásával létrejött az Olasz Köztársaság
 1946-ban Szíria hivatalosan is függetlenedett Franciaországtól
 1946-ban Szíriából kivonulnak az utolsó francia gyarmati csapatok, így az ország ténylegesen is függetlenné vált
 1946-ban szovjet fogságában meghalt gróf Bethlen István egykori miniszterelnök
 1946-ban Tallinban két észt iskoláslány felrobbantotta a megszálló szovjet hadsereg emlékművét
 1946-ban Winston Churchill brit miniszterelnök először említette a "Vasfüggöny" kifejezést fultoni beszédében, amely egyben a hidegháború jelképes kezdetét jelentette
 1947-ben a Truman-doktrína a kommunizmus megfékezése érdekében kimondta, hogy az Egyesült Államokfellép a külföldi kommunista vagy kommunista támogatású mozgalmakkal szemben
 1947-ben az Egyesült Államokban a vörös pánik idején – általános kormányzati félelem a Szovjetunió kémeitől, belpolitikai kommunista térnyeréstől – feketelistára kerültek az első rendezők, színészek
 1947-ben bevezették Magyarországon a TOTÓ szerencsejátékot
 1947-ben Franciaországból kifutott a csaknem ötezer zsidót szállító Exodus nevezetű hajó, amelynek utasai illegálisan akartak eljutni Palesztinába - a hajó kálváriája nagy hatással volt Izrael állam alapítási folyamatára
 1947-ben jogilag is megszűnt a porosz állam létezn ugyanekkor Kovács Bélát, a Független Kisgazdapártfőtitkárát a szovjet megszálló hatóságok Budapesten elfogták és a Szovjetunióba hurcolták
 1947-ben kitört az első indiai-pakisztáni háború
 1947-ben Magyarország aláírta a párizsi békeszerződést, amely visszaállította az ország trianoni diktátumban megállapított határait.
 1947-ben Magyarországon bevezették a totót, e nap mérkőzéseire lehetett először fogadni
 1947-ben, miután Taivant Japántól visszacsatolták Kínához, a kínai hadsereg több tízezer tiltakozó polgárt mészárolt le, az esemény a 228-as incidensként ismert
 1947-benszáz tonnás vas meteorit csapódott be a szovjet Sikhote-Alin területén.
 1948-ban a hódító brit csapatok elhagyták Indiát
 1948-ban a kommunisták letartóztatták Mindszenty József bíborost
 1948-ban a nyugati hatalmak útnak indították az első repülőgépes segélyszállítmányt a szovjetek által bekerített Berlinbe, és ezzel kialakult a "berlini légihíd"
 1948-ban aláírták a Brüsszeli Szerződést, amely megalapozta a későbbiNyugat-európai Uniót
 1948-ban az Amerikai Egyesült Államok meghirdette az Európai Újjáépítési Programot (Marshall-segély), amelyből a Kelet-Európai országok szovjet nyomásra nem részesülhettek.
 1948-ban az Egyesült Államok elindította az Európai Újjáépítési Programot, amelynek révén Nyugat-Európa talpra állt a háborút követően
 1948-ban az éjszaka folyamán a szovjet vörös hadsereg Berlint blokád alá vette, elzárva lakosait a külvilágtól.
 1948-ban Csehszlovákiában a kommunisták átvették a hatalmat
 1948-ban Izrael Safsafban vérengzést rendezett az arab lakosság körében
 1948-ban kitört az arab-izraeli háború
 1948-ban Magyarországon államosították a száznál több főt foglalkoztató üzemeket
 1948-ban megalakult Izrael Állam
 1948-ban megválasztották az újkori zsidó állam első elnökét
 1949-ban a Szovjetunió feloldotta a berlini blokádot
 1949-ben a berlini blokád miatt megszervezett légihidat hivatalosan is felszámolták a nyugati szövetségesek.
 1949-ben a kínai kommunisták elöl Tajvan szigetére menekült anemzeti kormány
 1949-ben a néhány százezer lakosú Izlandon addigi történelme legnagyobb tüntetése zajlott le az ország NATO csatlakozása ellen
 1949-ben a polgárháborús Kínából a kommunisták elöl elmenekült a köztársasági kormány, amely a továbbiakban Tajvanon működött
 1949-ben a szocialista diktatúra becikkelyezte Magyarország "alkotmányát"
 1949-ben aláírták az észak-atlanti szerződés (NATO) létrehozásáról szóló szerződést
 1949-ben elvtársai halálra ítélték Rajk Lászlót és társait a kommunista diktatúrában.
 1949-ben Kambodzsa elnyerte függetlenségét Franciaországtól
 1949-ben kezdetét vette a Mindszenty József hercegprímás elleni kirakatper
 1949-ben Magyarországon a kommunista rezsim életfogytiglani börtönre ítélte Mindszenty József hercegprímást
 1949-ben megalakult a Német Szövetségi Köztársaság
 1949-ben véget ért a szovjetek berlini blokádja
 1949-ben végrehajtották az első szovjet atombomba-kísérlet.
 1950 -ben pedig kitört az "Évszázad vihara" az Egyesült Államokban, amely több napos hóvihar igen nagy pusztítást végzett.
 1950-ben a Dalai láma a kínai invázió miatt elmenekül Tibetből
 1950-ben a keresztény lakossága kikiáltotta a független Maluku Köztársaságot, amelyet csakhamar felszámolt a muszlim Indonézia
 1950-ben a kommunista kormányzat feloszlatta a magyar szerzetesrendeket, amelyek csak a rendszerváltozás után kezdhették el működésüket újra.
 1950-ben a koreai háború során megkezdődött a csaknem három hetes Changjin víztározói csata Észak-Koreában, amely rendkívüli áldozatok árán a kínai hadsereg sikerét hozta a nyugati szövetségesek felett.
 1950-ben a koreai háború során megvívott egy hetes Taejoni ütközetben az észak-koreaiak késztették visszavonulásra az amerikaiakat
 1950-ben a Szovjetunió bejelentette, hogy kifejlesztette saját atombombáját
 1950-ben átadták a budapesti úttoróvásutat, 1970-ben pedig a János-hegyi libegőt
 1950-ben az "évszázad viharában" a heves hóvihar megbénította az Egyesült Államok északkeleti részét
 1950-ben francia hegymászók elsőként érték el az Annapurna  8092 méter magas csúcsát a Himalájában
 1950-ben Izraeli Jeruzsálemet fővárosává tette meg.
 1950-ben kitört a koreai háború a Kim Ir Szen vezette északi kommunisták támadásával, amely háború a hidegháborús korszak első fegyveres konfliktusa volt
 1950-ben megkezdte adását a Szabad Európa Rádió
 1950-ben meggyilkolták Carlos Delgado Chalbaud venezuelai elnököt
 1950-ben pedig elhangzott a "Schuman-nyilatkozat", amely a mai Európai Unió alapjait rakta le az európai nemzetek békés együttélése érdekében.
 1950-ben pedig elhangzott a "Schuman-nyilatkozat", amely a mai Európai Unió alapjait rakta le az európai nemzetek békés együttélése érdekében. Az érdekességek közül megemlítendő, hogy 1897-ben e napon játszották le Magyarországon az első hivatalos futball mérkőzést, 1926-ban pedig amerikai pilóták elsőként repültek át az Északi-sark fölött.
 1950-ben Teréz anya megalapította Kalkuttában a Jótett Misszióját
 1950-ben Tibetet megszállták a Kínai Népköztársaság csapatai
 1950-bena kínai hadsereg elfoglalta Tibetet
 1950-benXII. Piusz pápa a Vatikáni Kertekben maga is meglátta a korábban Fatimában lezajlott napcsodát
 1951-ben a kommunisták befejezték a jelentős mértékű kitelepítések Budapestről, amelynek során 13 ezer „osztályidegen” személyt telepítettek a Hortobágyra, tulajdonuk elkobzása mellett.
 1951-ben a koreai háború idején lezajlott Maryang San-i ütközetben a nyugati szövetségesek arattak sikert a kínai csapatok felett
 1951-ben a koreai háború során antikommunista erők hajtottak végre tömegmészárlást a Dél-Koreai Geocahng településen
 1951-ben a koreai háború során az amerikai é sdél-koreai csapatoknak sikerült visszafoglalniuk Szöult a Szovjetunió és Kína által támogatott északiaktól
 1951-ben a koreai háborúban Észak-Korea és Kína erői bevették Szöult. Az érdekességek közül megemlítendő, hogy 1835-ben e napon jelent meg avilág első sakkrovata újságban
 1951-ben a koreai-háborúban megindulta Ripper hadművelet, emely az antikommunisták sikerét hozta.
 1951-ben a Szabad Európa Rádió megkezdte rendszeres magyar nyelvű adását
 1951-ben aláírták az Európai Szén- és Acélközösségről szóló szerződést, amely a későbbi Európai Unió alapjának bizonyult
 1951-ben Jackie Brenston és Ike Turner megjelentette a világ első rock and roll lemezét a " Rocket 88 " című dallal
 1951-ben Líbia függetlenné vált. AZ érdekességek közül megemlítendő, hogy 1856-ban e napon kezdődött meg a pesti utcákon a gázvilágítás
 1952-ben az Egyesült Államok kifejlesztette a hidrogénbombát
 1952-ben az Egyesült Államok végrehajtotta a z első hidrogénbomba robbantást.
 1952-ben felrobbantották az első hidrogénbomba a Marshall-szigeteken
 1952-ben II. Erzsébet lett Nagy Britannia királynője
 1952-ben II. Windsor Erzsébet lett Nagy-Britannia uralkodója.
 1952-ben létrejött az Európai Unió egyik előd szervezete, az Európai Szén-és Acélközösség
 1952-ben Londonban megkezdődött a négy napig tartó Nagy Szmog időszaka.
 1952-ben Sztálin tizenhárom zsidó származású költőt gyilkoltatott meg.
 1952-benmegkezdődött a koreai háború legvéresebb csatája a vas háromszög elleni támadással
 1953-ban a koreai háborúban megkezdődött a háromnapos Chipyong-ni csata, amely a nyugati szövetségesek győzelmét hozta a Kína által támogatott kommunisták felett
 1953-ban a magyar labdarúgó Aranycsapat a londoni Wembley stadionban 6:3 arányban legyőzte a hazai pályán 90 éve veretlen angol válogatottat
 1953-ban az Amerikai Egyesült Államokban kémkedésért kivégezték a Rosenberg házaspárt
 1953-ban David Eisenhower lett az Egyesült Államok elnöke,
 1953-ban Kambodzsa elnyerte a teljes függetlenséget Franciaországtól
 1953-ban megkoronázták II. Erzsébet brit királynőt
 1953-ban Nagy Imre váltotta fel Rákosi Mátyást a Minisztertanács élén, ami a legsötétebb diktatúra után politikai enyhüléssel járt.
 1953-ban Pakisztánban iszlám forradalom tört ki
 1953-ban pedig Fidel Castro sikertelen támadás vezetett a Moncada laktanya ellen, amivelkezdetét vette a kubai forradalom.
 1953-ban sor került Samuel Beckett Godot-ra várva című drámájának ősbemutatójára
 1953-ban Sztálin végzetes agyvérzést kapott, amely néhány nap múlva halálát okozta
 1953-ban tengerár öntötte el Délnyugat-Hollandia nagy részét, ami miatt nagy gátrendszer épült 1984-re
 1953-banNépfelkelés tört ki az NDK-ban. A technika- és csillagászat történetben is hozott érdekességeket a nap: Bell lefolytatta a világ első sikerestelefonhívást a következő szöveggel: „Mr. Watson jöjjön, látni szeretném”.
 1953-ben Hollandiában egy vihardagály 1800 ember életét követelte
 1954-ben a magyar labdarúgó válogatott 3-2-re elvesztette Bernben a labdarúgó világbajnokság döntőjét a németek ellen
 1954-ben az első indokínai háborúban befejeződött a több hónapos Dien Bien Phu-i ütközet Vietnamban, amely a kommunista szövetségesek győzelmét hozta a francia-amerikai erők felett
 1954-ben elkezdődött az algériai forradalom Franciaország ellen
 1954-ben kirobbant az algériai függetlenségi háború a franciák ellenében
 1954-ben szentté avatták a 15 éves korában elhunyt Savio Szent Domonkost, a ministránsok védőszentjét
 1954-benaz Amerikai Egyesült Államokban vízre bocsátották az első atommeghajtású tengeralattjárót, a „Nautilust”
 1955-ben Argentínában puccsal megdöntötték Perón elnök diktatúráját
 1955-ben létre jött a hidegháborús szocialista katonai szövetség, a Varsói Szerződés
 1955-ben megnyílt az első McDonald’s étterem az Egyesült Államokban
 1955-ben megnyitották a Bécsi Állami Operaházat
 1955-ben pedig az egységesülő elfogadta jelképéül az európai zászlót.
 1956-ban a forradalom tiszteletére fél órán keresztül hatalmas magyar zászló lobogott a New York-i Szabadság szobron
 1956-ban a lengyelországi Poznańban közel ötvenezer munkás vonult az utcára, kenyeret és szabad választásokat követelve, a kommunista biztonsági erők fegyverrel verték szét a tüntetést.
 1956-ban a magyar forradalmárok háromórás ostrom után elfoglalták a budapesti kommunista pártszékházat, az orosz csapatok pedig megkezdték kivonulásukat a városból
 1956-ban a magyar forradalom leverése után e napra esett az asszonyok tüntetése a budapesti Hősök terén. Zenetörténeti érdekességként megemlítendő, hogy 1927-ben bemutatták Moszkvában Dmitrij Sosztakovics 2. Szimfóniáját.
 1956-ban a magyar szocialisták tömegmészárlást hajtottak végre Salgótarjánban
 1956-ban a Szovjet hadsereg megtámadta Magyarországot,
 1956-ban az utolsó brit csapatok is elhagyták Egyiptomot a szuezi válságot követően
 1956-ban forradalom tört ki Magyarországon
 1956-ban gyilkos sortüzet zúdítottak a Kossuth téren békésen és fegyvertelenül tüntető tömegre a kommunisták, miközben Gerőt Kádár váltotta a párt főtitkári székében
 1956-ban Hruscsov szovjet elnök elítélte a sztálini személyi kultuszt
 1956-ban Izrael elfoglalta a Gázai övezetet
 1956-ban Izrael Kafr Qasimbanvérengzést rendezett az arab lakosság körében
 1956-ban Izrael megtámadta a szuezi csatornát
 1956-ban Magyarországon Mindszenty Józsefet kiszabadította fogságából a honvédség.
 1956-ban Marokkó függetlenné vált
 1956-ban megkezdődött a Szovjet Kommunista PártXX. kongresszusa, aholHruscsov elítáélte Sztálint
 1956-ban Melbourne-ben megkezdődött a XVI. nyári olimpia
 1956-ban Szovjetunió-ellenes demonstráció kezdődött a Lengyelországi Stettinben
 1956-ban Tunézia elnyerte függetlenségét Franciaországtól
 1956-ben lejátszották a melbourne-i vérfürdő néven híressé vált összecsapást, a vízilabda történetének leghíresebb meccsét, amelyet a Szovjetunió elleni 4-0-s magyar vezetésnél néhány perccel idő előtt lefútnak, mert a medencében a szovjetek verekedni kezdtek.
 1956-os forradalom ügyét, a „magyar kérdést", amellyel összefüggésben egy nappal korábban az ügyet vizsgáló Povl Bang-Jensen dán diplomata feltehetőleg a szovjet titkosszolgálat áldozata lett
 1957-be megkezdte adását sugározni a vatikáni rádió
 1957-ben a szovjet Majak atomlétesítményben bekövetkezett robbanás miatt óriási mennyiségű radioaktív hulladék került a környezetbe
 1957-ben a szovjetek fellőtték az első űreszközt, a Szputnyik-1 műholdat a világűrbe
 1957-ben Egyiptom újra megnyitotta a Szuezi-csatornát a szuezi válság lezárultát követően.
 1957-ben engedélyezték a lottót Magyarországon
 1957-ben kőbányán megalakult az első munkásőrzászlóalj, a megszálló munkásparaszt kormány védelmében
 1957-ben létrehozták Magyarországon a munkásőrséget a kádári munkás-paraszt kormány nagyobb védelme érdekében.
 1957-ben létrejött a Tunéziai Köztársaság
 1957ben megkezdte működéséta Magyar Televízió
 1957-ben Rómában aláírták az Európai Gazdasági Közösség és az Euratom létrehozásáról szóló dokumentumokat
 1957-ben Romániában letartóztatták Nagy Imrét, majd Budapesten börtönbe zárták
 1957-en pedig felbocsátották a Szputnyik-2fedélzetén az első élőlényt, Lajka kutyát.
 1958-ban a Lego cég szabadalmaztatta a lego kockát
 1958-ban a szovjetek Nyugat-Berlinnel kapcsolatos követelései miatt megkezdődött az elhúzódó Berlini válság, ami végül a Berlini fal felhúzását is eredményezte.
 1958-ban a Szovjetunió elindította Szputnyik 3 űrszondát
 1958-ban az amerikai légierő eorgia állam partjainál elveszett egy hidrogénbombát, amely azóta is ismeretlen helyen található a tenger üledéke mélyén
 1958-ban Charles de Gaulle tábornok lett Franciaország köztársasági elnöke
 1958-ban Franciaországban kikiáltották az Ötödik Köztársaságot, Charles de Gaulle elnöksége alatt
 1958-ban Irakban puccsal megbuktatták a királyságot, amely után szovjetbarát köztársaság államforma vette kezdetét.
 1958-ban kivégezték a Szoboszlay Aladár katolikus plébános által vezetett kommunista ellenes Erdélyi szervezkedés tíz vádlottját
 1958-ban kivégezték az '56-os magyar forradalomban szerepet játszott kommunista politikusokat: Nagy Imrét, Maléter Pált és Gimes Miklóst
 1958-ban létrejött az Európai Gazdasági Közösség - az Európai Unió elődje
 1958-ban megkezdődött Nagy Imre és társainak pere Budapesten
 1958-ban Nyikita Hruscsov lett a Szovjetúnió vezetője
 1958-ben megkezdődött Kínában a sztálinista típusú erőltetett iparosítási politika.
 1959-ben a Kínai kommunista rendszer leverte a tibeti népfelkelést
 1959-ben az ENSZ ismét napirendre tűzte az
 1959-ben Batista diktátor elűzése után a kommunista Fidel Castro lett Kuba új diktátora
 1959-ben elérte a Holdat az elsőember alkotta tárgy
 1959-ben elindult az első műbolygó, Luna-1 néven
 1959-ben fegyveres felkelés tör ki Tibetben a kínai uralommal szemben ( 1959),
 1959-ben győzött a kubai forradalom, és Fidel Castro csapatai élén bevonult Havannába
 1959-ben Hruscsov személyében Amerikába látogatott az első szovjet államfő
 1959-ben pedig a Luna–1, az első ember alkotta tárgy elhagyta a Föld gravitációs mezejét és elérte a Holdat.
 1959-ben pedigXXIII. János pápa bejelentette a II. vatikáni zsinat összehívását, amely a XX. századi katolikus megújulás mérföldkövének bizonyult. Két zenetörténeti érdekesség is megemlítendő, mivel  1858-ban e naponkezdte meg máig tartó "karrierjét" Felix Mendelssohn Nászindulója, amelyekkor hangzott el egy királyi menyegzőn
 1959-ben vélhetően a szovjet titkosszolgálat meggyilkolta a 1956-os forradalom ügyét vizsgáló ENSZ-bizottság egyik vezetőjét, Dag Hammarskjöldöt, mivel nem volt hajlandó a magyar tanúk nevét és adatait tartalmazó iratokat leadni az ENSZ-főtitkárság irattárába.
 1960-ban a francia befolyás alatt álló nyugat-afrikai Elefántcsontpart kikiáltotta függetlenségét
 1960-ban a nyugat-afrikai Niger elnyerte függetlenségét Franciaországtól
 1960-ban a svájci Genf kantonban szavazati jogot kaptak a nők
 1960-ban az afrikai Madagaszkár szigete kikiáltotta függetlenségét Franciaországtól
 1960-ban az afrikai Mauritáni függetlenedett Franciaországtól
 1960-ban pusztító földrengés rázta meg Marokkót
 1960-ban sikeres kísérleti robbantása után Franciaország lett a negyedik atomhatalom
 1960-ban Szomália elnyerte függetlenségét
 1960-ban Szovjetunió elindítottaSzputnyik 4 űrszondát
 1960-banHruscsov cipőjével verte ENSZ közgyűlés szónoki pulpitusát
 1961-ben a békés együttélés politikája keretében kétnapos szovjet-amerikai csúcstalálkozóra került sor  Bécsben Hruscsov és John F. Kennedy között.
 1961-ben a CIA által támogatott emigránsok sikertelen partraszállást kíséreltek meg a kubai Disznó-öbölben, hogy megdöntsék a kommunista Fidel Castro hatalmát
 1961-ben a fokozódó űrverseny részeként az amerikaiak fellőtték az űrbe Ham majmot
 1961-ben a keletnémet állampolgárok egyre fokozódó mérvű elvándorlása miatt, Berlinben az NDK hatóságai nagy létszámú csapatokkal lezárták a város nyugati szektorainak az NDK-val érintkező határvonalát, ahová hamarosan felhúzták a Berlini falat.
 1961-ben a német lakosok által vezetett Dél-Tiroli függetlenségi mozgalom csúcspontján a Dél-Tiroli Felszabadító Bizottság (BAS) 42 elektromos tartóoszlopot robbantott fel az olaszországi Bolzano környékén.
 1961-ben a Szovjetunió elindította az első Vénusz-szondát, a Venyera-1-et
 1961-ben az amerikai légierő bombázta Havannát.
 1961-ben Franciaországban sikertelen puccsot követtek el de Gaulle ellen az Algéria függetlenségét ellenző francia tábornokok
 1961-ben II.Hassan lett Marokkó Királya
 1961-ben John Kennedy kongresszusi bejelentésével megkezdődött az Apolló Hold-expedíciós program
 1961-ben Jurij Gagarin űrhajójával elsőként kerülte meg a Földet
 1961-ben kitört az eritreai függetlenségi háború, amely következtében az ország elszakadt Etiópiától
 1961-ben Kuvait kinyilvánította függetlenségét Angliától
 1961-ben nemzetközi politikai válság tört ki, mivel az NDK vezetése megakadályozta a nyugati hatalmakat kelet-berlini jogaik gyakorlásában, ezért aCheckpoint Charlie-nak nevezett határ két oldalán amerikai és szovjet páncélosok néztek egy ideigfarkasszemet
 1961-ben összeomlott a kubai emigránsok inváziója a Disznó-öbölben
 1961-ben Tanzánia függetlenné vált Angliától
 1961-benJohn Fitzgerald Kennedy lett az Egyesült Államok elnöke
 1962 -ben az amerikai Mariner–2 űrszonda elértea Vénuszt, 1972-ben pedig a lezáruló Apolló program keretében utoljára lépett ember a Holdra
 1962-ben a dél-oroszországi Novocserkasszk városában a kommunista Szovjetunión belüli legnagyobb tüntetés zajlott le a megélhetési nehézségek miatt, amit csak fegyveres erő bevetésével tudott leverni a karhatalom
 1962-ben a kádári diktatúra e napon hirdette meg az enyhülés politikáját az „Aki nincs ellenünk, az velünk van” megfogalmazásban
 1962-ben a karib-tengeri Trinidad és Tobago elnyerte függetlenségét Angliától
 1962-ben Algír hivatalosan is függetlenedett Franciaországtól
 1962-ben az Omega együttes megtartotta első koncertjét.
 1962-ben boltokba került a Beatles első lemeze.
 1962-ben életbe lépett az algériai fegyverszünet a francia-algír függetlenségi háború során
 1962-ben először lépett fel a Rolling Stones.
 1962-ben erős földrengés rázta meg Iránt
 1962-ben Franciaországban az algériai háború ellentiltakozó baloldaliakat gyilkoltak meg a rendőrök Párizsban (Charonne mészárlás)
 1962-ben John Glenn amerikai űrhajós elsőként kerülte meg a Földet
 1962-ben kitört a kubai rakétaválság
 1962-ben megkezdődtek a francia-algír háborút lezáró eviani béketárgyalások.
 1962-ben Németország északi partvidékét elöntötte az északi-tengeri árvíz, amely több száz ember halálát és 60.000 lakás pusztulását okozta
 1962-ben pedig megkezdődött a kubai rakétaválság, midőn a Poltava nevű szovjet hajó megérkezett Kuba partjaihoz.
 1962-ben Ruanda és Burundi független állam lett
 1962-ben véget ért a Kubai rakétaválság, miután Hruscsov bejelentette, hogy visszavonja Kubából a szovjet rakétákat.
 1962-ben XXIII. János pápa kiközösítette a Katolikus Egyház ellen indított támadásai miatt Fidel Castro kubai diktátort.
 1962-ben XXIII. János pápa megnyitotta a II. vatikáni zsinatot, a katolikus egyház 21. egyetemes zsinatát
 1963-ban az USAbezárta az Alcatraz nevű börtönt
 1963-ban Budapesten átadták az első gyalogos aluljárót az Astoriánál
 1963-ban forródrótot létesítettek a Fehér Ház és a Kreml között
 1963-ban John F. Kennedy Berlinben elmondta híres beszédét, amely így végződött: " Ich bin ein Berliner"
 1963-ban Kenya elnyerte függetlenségét Angliától
 1963-ban Martin Luther King elmondta "Van egy álmom…" kezdetű beszédét, ami a fekete polgárjogi mozgalom jelentős állomása volt.
 1963-ban rövid időre megnyitottáka Berlini Falat, hogy az elszakított családok találkozhassanak
 1963-ban sikeres merényletet hajtottak végre John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök ellen
 1963-ban több ezer ember életét kioltó földcsuszamlás történt Észak-Olaszországban
 1963-ban útjára indult a Vosztok–6 űrhajó, fedélzetén Valentyina Tyereskovával, a világ első női űrhajósával
 1964-ben az utolsó XX. századi görög király lépett a trónra II. Konstantin személyében
 1964-ben egyesült Tanganika és Zanzibár a két országnévből alkotott Tanzánia néven
 1964-ben Kína a világ ötödik nukleáris hatalmává vált, miután végrehajtotta kísérleti robbantását
 1964-ben Kína a világ ötödik nukleáris hatalmává vált, miután végrehajtotta kísérleti robbantását
 1964-ben Málta függetlenedett Nagy-Britanniától
 1964-ben megalakult a Palesztin Felszabadítási Szervezet
 1964-ben Panamában tüntettek az ország függetlenségének kiteljesítése érdekében, amiaz amerikai rendőrökkel folytatott csatározáshoz vezetett, és Panamában a Mártírok Napjaként vonult be a történelembe
 1964-ben pedig az afrikai Zanzibárban forradalom tört ki, amely köztársaság kikiáltásához vezetett.
 1964-ben pedig az egyik legnagyobb eddig tapasztalt földrengés rázta meg Alaszkát, amelynek erőssége 9.2-es fokozatú volt, és a Nagypénteki földrengés néven ismert.
 1964-ben vietnámi háború során lezajlott Nam Dong-i csatban a kommunista Viet Cong által indított támadást nagy veszteségek árán visszaverték a szövetségesek
 1964-benNew Yorkban bemutattáka"My Fair Lady" című mucicalt.
 1965 -ben Gambia függetlenné váltaz Egyesült Királyságtól ugyanekkor az Egyesült Államok meghirdette az úgynevezett kölcsönös biztosított megsemmisítés elrettentő stratégiáját
 1965-ben a Március intifáda alkalmával Bahreinben felkelés tört ki abrit gyarmati jellegű jelenlét ellen
 1965-ben a Szovjetunió elindította a Venyera-3 űrszondát a Vénusz felé, amely így az első űreszköz lett, amely elérte egy másik bolygó felszínét.
 1965-ben Alekszej Leonov végrehajtotta a történelem első űrsétáját
 1965-ben az Egyesült Államok első alkalommal küldött harcoló csapatokat Dél-Vietnámba
 1965-ben befejeződött a második vatikáni zsinat
 1965-ben befejeződött Martin Luther King fekete polgárjogi mozgalmának, Selma és Montgomery közötti békemenete
 1965-ben e napon pusztított a „virágvasárnapi tornádó”, amely során egyszerre 51 tornádó csapott le az Egyesült Államokra.
 1965-ben először látogatott az Egyesült Államokba pápa, VI. Pál személyében
 1965-ben két emberrel a fedélzetén elindult a Gemini 3 kétszemélyes űrhajó a Holdra szállás előkészítéseként
 1965-ben Londonban és Washingtonban lezajlottak az első nagyszabású tüntetések a vietnami háború ellen
 1965-ben Martin Luther King vezette polgárjogi mozgalom megkezdte harmadik, és egyben sikeres Selmai menetét a feketék teljes értékű választójogáért
 1965-ben VI Pál pápa és Athenagorasz pátriárka feloldották a keleti és nyugati egyház között 1054 óta fennálló kiközösítést
 1966 Barbados, majd 1967-ben Dél-Jemen függetlenné vált Nagy-Brittaniától
 1966-ban a Luna–9 szovjet holdszonda leszállt a Hold felszínére
 1966-ban a Szovjetunió elindította a Luna-programot a pilóta nélküli Luna 9 űrhajóval
 1966-ban átadták Budapest második aluljáróját a Blaha Lujza téren,
 1966-ban az amerikai hadsereg a vietnámi háború során megkezdte Hanoi bombázását
 1966-ban Firenzét elöntötte az Arno folyó, amikor Velence is víz alá került.
 1966-ban Hold körüli pályára állt a szovjet Luna–10 űrszonda
 1966-ban Kínában megkezdődött a sok millió ember életét kioltó "kulturális forradalom" a Kínai Kommunista Párt által kiadott úgynevezett "május 16-i bejelentéssel"
 1967-ben a kommunista forradalmat Kubából Bolíviába exportálni igyekvő Che Guevarát elfogták, majd másnap kivégezték
 1967-ben a szovjet Venyera-program keretében elindult a Venyera-4 űrszonda
 1967-ben az amerikai Detroitban súlyos faji zavargások
 1967-ben bemutatták a Hair" című musicalt
 1967-ben Berlinben egy erőszakos tüntetés után megalakult az anarchista Júnus 2-a Mozgalom, amely több terrorakciót hajtott végre a későbbiekben Nyugat-Németországban
 1967-ben Gibraltár lakosai a választásokon Nagy-Britannia fennhatóságát ismerik el Spanyolország helyett
 1967-ben Görögországban hét éves katonai diktatúra, az "Ezredesek rendszere" vette kezdetét, miután katonatisztek puccsot hajtottak végre
 1967-ben Izrael annektálta Kelet-Jeruzsálemet
 1967-ben Izrael bekebelezte Kelet-Jeruzsálemet
 1967-ben Izrael és Szíria tűzszünetével véget ért az arab államokkal vívott "hat napos háború".
 1967-ben megkezdődött a Hatnapos háború, miután Izrael megtámadta Egyiptomot és Szíriát
 1967-ben Nigériában kitört a csaknem három éves Biafrai háború, amely során a Nagy Britanniától függetlenedő nigériai etnikumok csaptak össze a hatalomért, amely végül az északi iszlamista nigériaiak győzelmét hozta a déli keresztény biafraiak és beniniek ellenében.
 1967-ben több mint 60 ország képviselője aláírta az Atomcsend-Egyezményt
 1968-ban a délnyugat-afrikai Szváziföld függetlenné vált
 1968-ban a későbbi Vörös Hadsereg Frakció tagjai több német áruházat felgyújtottak
 1968-ban a Khe Sanhi csatában az antikommunisták taktikai győzelmet arattak a vietnámi háborúban
 1968-ban a Magyar televízió bemutatta az első színes filmet A koppányi aga testamentuma címmel
 1968-ban a nagyhatalmak valamint hatvankét másik ország aláírta nukleáris fegyverek elterjedését megakadályozó atomsorompó-szerződést
 1968-ban a Varsói Szerződés csapatainak inváziója kezdődött meg Csehszlovákia ellen.
 1968-ban a Vietkong csapatai megtámadták Saigonban az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségét, amire válaszul ez utóbbiak hadjáratot indítottak
 1968-ban a vietnámi háborúban a Viet Congok meglepetésszerű támadást indítottak Dél-Vietnámban
 1968-ban Alexander Dubček hatalomra kerülésével megkezdődött a kommunista Csehországban az a reformfolyamat, amit"prágai tavasz"-ként ismer a történetírás
 1968-ban az Izraeli csapatok és a palesztin Fatah csapott össze a Karamehi csatában, ahol sikerrel visszaverték a terjeszkedő zsidó államot.
 1968-ban elindult az Apollo 8 űrhajó, amely először vitt embereket egy másik égitesthez, a Holdhoz.
 1968-ban Martin Luther King fekete polgárjogi harcos merénylet áldozata lett Memphisben
 1968-ban megkezdődött a párizsi diáklázadás Nanterre-i Egyetem elfoglalásával
 1968-ban meggyilkolták Robert F. Kennedy szenátort, a korábban szintén meggyilkolt amerikai elnök öccsét.
 1968-ban Mexikóváros Tlatelolco negyedében követtek el mészárlást a tüntető diákok körében
 1968-ban pedig az amerikai polgárjogi mozgalom egyik tüntetésén vesztik többen életüket a rendfenntátók támadása során (Orangeburg mészárlás)
 1968-ban pedig Martin Luther King elmondta utolsó beszédét meggyilkolása előtti napon, "Voltam a hegycsúcson" címmel.
 1968-ban visszatért a Földre az Apollo-8 űrhajó legénysége, akik először hagyták el az emberek közül a föld gravitációs mezejét, és a Holdat elérve megpillanthatták annak másik oldalát, leszállásra alkalmas helyet keresve
 1968-banállt Hold körüli pályára az Apollo 8 űrhajó, amely először vitt embereket a Holdhoz, emellett pedig az űrhajózás történetében először adtak élő tévéadást az űrhajósok az űrből, amelyek közül a legnagyobb hatást a karácsony esti adás váltotta ki, amikor is a Bibliából olvastak fel.
 1969-ban Jan Palach prágai egyetemista a Vencel téren felgyújtotta magát a Prágai tavasz Szovjetunió általi eltiprása elleni tiltakozásul
 1969-ben a Beatles megtartotta utolsó nyilvános koncertjét
 1969-ben a prágai nemzeti múzeum előtt felgyújtotta magát a szovjet megszállás elleni tiltakozásául Jan Palach cseh diák.
 1969-ben a Venyera-5 szovjet űrszonda landolt a Vénuszon
 1969-ben a vietnami háború ellen sokszázezer ember Washingtonban,
 1969-ben az Apollo–11 az első űrhajó leszállt a Holdra, fedélzetén Neil Armstronggal és Edwin E. Aldrinnal
 1969-ben az Apollo–12 űrhajó legénysége leszállt a Holdra
 1969-ben Bauer Sándor 17 éves diák a Nemzeti Múzeum kertjében felgyújtotta magát a fennálló kommunista rendszer elleni tiltakozás képpen
 1969-ben John Lennon és Yoko Ono esküvőt tartott Gibraltáron
 1969-ben Kairóban Jasszer Arafatot nevezték ki a Palesztin Felszabadítási Szervezet vezetőjévé.
 1969-ben kitört a szovjet-kínai határkonfliktus az Ussuri folyón
 1969-ben Líbiában Muammar al-Kadhafipuccsal átvette a hatalmat
 1969-ben Mexikóban földet ért a három tonnás Allende meteorit, a világ második legnagyobb kőmeteorítja
 1969-benaz Apollo–12 útjára indult a Hold felé, 2008-ban pedig az indiaiak juttatták el MIP nevű szondájukat ugyanerre a bolygóra.
 1969-benPelé belőtte ezredik gólját
 1970-ben a Black Sabbath együttes kiadta a világ első haevy metal albumát
 1970-ben a Fidzsi-szigetek függetlenné vált Nagy-Britanniától
 1970-ben a Luna-17 szovjet űrhajó leszállt a Hold felszínére és a Holdra bocsátotta a Lunohod–1 holdautót, az első holdjárművet
 1970-ben az Egyesült Államokban tüzet nyitott a karhatalom a vietnami háború ellen tüntető diákokra
 1970-ben az Észak-Írországi Belfastban több napos véres zavargás kezdődött a katolikus írek és a protestáns angolok között.
 1970-ben befejeződött az egyiptomi asszuáni-gát 11 éves építése
 1970-ben életbe lépett az atomsorompó-szerződés, amely korlátozta a nukleáris fegyverek elterjedését
 1970-ben elindul a Szojuz–9 űrhajó, amely az addigi leghosszabb idejű repülést hajtotta végre
 1970-ben első alkalommal ünnepelték meg Föld Napját
 1970-ben Jordániában polgárháború tört ki.
 1970-ben Kanadában pedig ugyan ekkor újabb politikust rabolt el, majd gyilkolt meg a baloldali, függetlenségi FLQ (Front de Libération du Québec) terrorszervezet (októberi válság)
 1970-ben Lengyelországban a gdyniai hajógyárnál a katonaság figyelmeztetés nélkül tüzet nyit a reggeli munkakezdésre érkező munkástömegre. A több száz polgári személy életét kioltó mészárlásokGomułka kommunista pártfőtitkár bukásához vezetnek.
 1970-ben megalakult a Vörös Hadsereg Frakció baloldali terrorszervezett (RAF)
 1971-ben a svájci nőknek megadták a választójogot
 1971-ben a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) baloldali terrorszervezet német bankok ellen hajtott végre támadásokat
 1971-ben az Apollo-14 Antares nevű holdkompja leszállt a Holdra
 1971-ben Föld körüli pályára állt az első űrállomás, a szovjet Szaljut–1
 1971-ben Kelet-Pakisztán független állammá alakult, Banglades néven
 1971-ben kitört a pakisztáni-indiai háború
 1971-ben megérkezett a Marshoz a Mariner–9,a Mars első műholdja
 1971-ben pedig elindult az Apollo–14 holdexpedíció, amely harmadikként landolt a Holdon.
 1972-ban pedig a szovjet pilóta nélküli Luna 20 űrhajó megérkezett a Holdra.
 1972-ben ’48-as magyar megemlékezésa karhatalommal való összetűzésekhez vezetett
 1972-ben a dzsungelben megtalálták a második világháború óta rejtőzködő japán katonát
 1972-ben a palesztin Fekete Szeptember elnevezésű félkatonai csoport eltérített egy Izraelbe tartó repülőjáratot.
 1972-ben a szovjet Venyera–8 szonda elérte a Vénusz felszínét
 1972-ben a vietnami háború során az kommunista északiak indítottak támadást a déliek és az USA csapatai ellen, amely esemény "Húsvéti offenzíva néven ismert.
 1972-ben arab terroristák eltérítették a német légitársaság repülőgépet, amelynek során elérték, hogy szabadon engedjék a zsidó sportolókat az  1972-es olimpián meggyilkoló terroristákat.
 1972-ben az angol hadsereg Londonderryben tüzet nyitott a fegyvertelen ír tüntetőkre az úgynevezett Véres Vasárnapon
 1972-ben az Apolló 17-tel végrehajtott utolsó emberes Hold-repülés legénysége visszatért a Földre
 1972-ben az Apollo-16 Orion nevű holdkompja leszállt a Hold felszínére.
 1972-ben az IRA bombamerényletet hajtott végre
 1972-ben az IRA ír terrorszervezet a Véres péntek néven ismertté vált napon 22 bomba felrobbantásávalterrortámadást hajtott végre Belfastban
 1972-ben Az USA elindította a Pioneer–10 űrszondát a Naprendszer külső bolygóinak felkutatására
 1972-ben elfogták a baloldali Vörös Hadsereg Frakció terrorszervezet vezetőjét, Ulrike Meinhofot
 1972-ben elindult az Apollo–16 űrhajó.
 1972-ben Izrael megtámadta Egyiptomot a szuezi válság kezdetén.
 1972-ben Kádár véget vetett a szabadabb gazdaságpolitikát jelentő 68’-as új gazdasági mechanizmusnak, és ígyismét szélső balos fordulatot vett a magyar proletár diktatúra.
 1972-ben Moszkvában Richard Nixon és Leonyid Brezsnyev aláírta a SALT-1 egyezményt a hadászati fegyverek korlátozásáról
 1972-ben pedig a Mariner–9 amerikai űrszonda megkezdte a Mars feltérképezését.
 1972-ben pusztító földrengés rázta meg Nicaraguát
 1972-ben több mint két hónap után sikerült megmenteni az Andokban lezuhant repülőjárat túlélőit
 1972-ben újabb amerikai bombázási hullám indult Észak-Vietnam ellen
 1972-ben útjára indult az utolsó amerikai holdexpedíció az Apollo–17 űrhajóval
 1972-bena „fekete szeptember” névre keresztelt támadás alkalmával a palesztinok támadást intéztek az izraeli sportolók ellen
 1973-ban elindult a SzovjetLuna 21 űrmisszió
 1973-ban elkezdődött az amerikai csapatok kivonása Vietnamból.
 1973-ban Görögországban véget ért a katonai diktatúra, és proklamálták a köztársasági államformát
 1973-ban Nagy-Britannia és Franciaország diplomáciai kapcsolatokat létesített a korábban el nem ismert kelet-németországi Német Szocialista Köztársasággal
 1973-ban palesztin hajtottak végre terrortámadást a római 's Leonardo da Vinci repülőtéren
 1973-ban Párizsban az Egyesült Államok és Vietnam képviselői aláírták azt a békeszerződést, amellyel véget ért a sok éves vietnami háború.
 1973-ban pedig a közel-keleti hadieseményekkel összefüggésbenmegkezdődött az olajválság.
 1973-ban pedig az utolsó amerikai katona is elhagyta Vietnamot.
 1973-ban pedig fellőtték az USA első űrállomását a Skylabot.  1403-ban svájci Appenzell ésa St. Gallen kantonok csaptak össze az előbbiek sikerével a Vögelinseggi csatában
 1973-ban Svédországban XVI. Károly Gusztáv kezdte meg uralkodását
 1973-ban VI. Pál pápa üresnek nyilvánította az esztergomi érseki széket, miután Mindszenty József bíboros-hercegprímást nyugállományba helyezte.
 1973-banmegnyílt a Sydney Operaház
 1974-ben a közép-amerikai Grenada szigete kikiáltotta függetlenségét az Egyesült Királyságtól
 1974-ben a palesztinok hajtottak végre terrortámadást egy izraeli iskola ellen.
 1974-ben az ír függetlenségért harcoló IRA terrorszervezet bombamerényletet hajtott végre Angliában
 1974-ben az Ulsteri Önkéntes Erő (UVF) nevezetű protestáns terrorszervezet hajtott égre véres bombatámadást az írországi Dublinban
 1974-ben baloldali katonai puccsot hajtottak végre Portugáliában, amely az alkotmányos rendszer kialakulásához vezető forradalmi időszak kezdetét jelentette
 1974-ben lezárulta izraeli Jom Kippur háború egyiptomi része.
 1974-ben Törökország megszállta Észak-Ciprust
 1974-ben útjára indították a Szaljut–4 szovjet tudományos célú űrállomást
 1975 -ben a Vietnami Köztársasági Hadsereg súlyos vereséget szenvedett el a kommunista Vietkongtól
 1975-ban megkezdődött Saigon amerikaiak által történt evakuálása a vietnami háború végjátékaként
 1975-ben a baloldali Vörös Hadsereg Frakció követett el merényletet Stockholmban, követelve bebörtönzött társaik szabadon engedését.1058-ban III. Dunkeld-házi Malcolm lett Skócia uralkodója
 1975-ben a nemzetközi gyermeknap alkalmából átadták Zánkán a balatoni úttörővárost
 1975-ben a Viking-program keretében elindult a Viking 1 szonda a Mars felé,
 1975-ben Junko (Yunko) Tabei első nőként megmászta a Mount Everestet.
 1975-ben pedig Kambodzsában megkezdődött a vörös Khmerek négyéves rémuralma.
 1975-ben pedig véget ért a vietnami háború Saigon elestével, ahol akommunista erők vették át az irányítást.
 1975-ben VI. Pál pápapedig 1975-ben szentté avatta Elizabeth Ann Setont, aki így az Egyesült Államok első szentje lett.
 1975-benaz indonéz hadsereg elfoglalta Kelet-Timort miután az kikiáltotta függetlenségét Portugáliától
 1976-ban a kommunista Vörös Khmer jutottak hatalomra Kambodzsában, több millió ember pusztulását okozva
 1976-ban a libanoni polgárháború idején palesztin milicisták hajtottak végre mészárlást Damour keresztény lakosai között
 1976-ban a palesztin-izraeli konfliktussal összefüggésben terroristák eltérítették az Air France egyik járatát.
 1976-ban a Viking–1 űrszonda leszállt a Marson
 1976-ban Argentínában puccsal eltávolították Isabel Peron elnöknőt, és hat éves diktatúra vette kezdetét
 1976-ban az IRA meggyilkolta Dublinban az Ír Köztársaság brit nagykövetét
 1976-ban az izraeliek sikeres akcióval kiszabadították a palesztin terroristák által túszul ejtett utasokat az ugandai Entebbe repülőterén
 1976-ban Dél-Afrikában kitört az elnyomott feketék által vezetett Soweto felkelés, amely a fehér kormány által elkövetett tömegmészárlásba torkollott
 1976-ban Guatemalát és Hondurast rázta meg rendkívüli erejű földrengés.
 1976-ban Montréalban megkezdődött a XXI. nyári olimpia.
 1976-ban VI. Pál pápa Lékai Lászlót esztergomi érsekké nevezte ki
 1977-ben a baloldali Vörös Hadsereg Frakció (RAF) terroristái meggyilkolták az NSZK főállamügyészt.
 1977-ben a Mogadishu-i repülőtéren a német terrorellenes kommandó sikeresen kiszabadította a palesztinok által eltérített Lufthansa repülőgép utasait, amely akcióval a terroristák a német Vörös Hadsereg Frakciót kívánták támogatni.
 1977-ben a naprendszer elhagyására is képes Voyager-2 űrszonda indult útjára, amely meglátogatta az Uránuszt és a Neptunuszt.
 1977-ben a német Vörös Hadsereg Frakció elrabolta a később általuk meggyilkolt Martin Schleyert, a német gyáriparosok vezetőjét.
 1977-ben a Richter-skála szerinti 7.2 erősségű földrengés hatalmas pusztítást vitt végbe Bukarestben, több mint ezer emberéletet követelve.
 1977-ben a spanyol demokratikus átmenetet megzavarta a baloldaliak ellen elkövetett merénylet. Az
 1977-ben a Vörös Hadsereg Frakció által elkövetett számos gyilkosság, emberrablás valamint gépeltérítés után a terrorszervezet bebörtönzött tagjainak rejtélyes öngyilkosságával, és a velük szövetkezett palesztin gépeltérítők lelövésével véget ért az úgynevezett "Német Ősz".
 1977-ben az Egyesült Államokban kipróbálták a neutronbombát
 1977-ben bemutatták a Csillagok Háborúja című kultfilmet
 1977-ben bevezették Magyarországon a szocialista országokba érvényes „piros” útlevelet
 1977-ben felfedezték az Uránusz gyűrűjeit és pályára állt a Mars űrszonda, hogy leszállásra alkalmas helyeket keressen a Bolygón.
 1977-ben feltehetően örmény szeparatisták három bombát robbantottak Moszkvában.
 1977-ben kitört a Kadhafi által vezetett Líbia támadásával a Sadat által vezetett Egyiptom sikerével záruló négy napos egyiptomi-líbiai háború.
 1977-ben Leonyid Brezsnyev került a Szovjet diktatúra élére
 1977-ben pedig harmincnégy magyar értelmiségi szolidaritásáról biztosította a csehszlovák Charta '77 szabadság mozgalmat.
 1977-ben pedig VI. Pál pápa a Vatikánban fogadta Kádár Jánost.
 1977-ben Prágában nyilvánosságra került az emberi jogokkal foglalkozó Charta '77
 1978-ban a Szent Korona visszaérkezett Magyarországra az Amerikai Egyesült Államokból.
 1978-ban az IRA súlyos merényletet követett el Belfast mellett
 1978-ban II. János Pál személyében új pápát választott a Katolikus Egyház.
 1978-ban II. János Pál személyében új pápát választott a Katolikus Egyház.
 1978-ban Izrael megszállta Dél-Libanont
 1978-ban palesztin terroristák hajtottak végre merényletet izraeliek ellen a közel-keleti konfliktus részeként
 1978-ban pusztító földrengés rázta meg az iráni Tabas városát.
 1978-ban Spanyolországban elfogadták a Franco diktatúra utáni demokratikus alkotmányt
 1979-ben Angliában megjelent a Pink Floyd lemeze, "A Fal" cammel
 1979-ben az iráni sah Egyiptomba menekült
 1979-ben II János Pál pápa hivatalos látogatást tett szülőhazájában, Lengyelországban, így őlett az első pápa ,aki ellátogatott egy kommunista országba.
 1979-ben II. János Pál pápa felszólalt az ENSZ közgyűlésén.
 1979-ben kalkuttai boldog Teréz anya Nobel-békedíjat kapott.
 1979-ben Katalónia autonómiát kapott Spanyolországban
 1979-ben kikiáltották az Iráni Iszlám köztársaságot
 1979-ben kitört a rövid kínai-vietnami háború, amelyben Kína sikertelenül próbálta megakadályozni Vietnámot a vörös khmerektől megtisztított Kambodzsa ellenőrzésétől.
 1979-ben Margaret Thatcher első nőiminiszterelnök megalakította konzervatív kormányát Angliában
 1979-ben pedig az afganisztáni háború során a szovjet csapatok elfoglalták Kabult.
 1979-ben Teheránban az iráni iszlám forradalom során,radikális csoportok megszállták az amerikai nagykövetséget, és az ott tartózkodó amerikaiakat 444 napig fogságban tartották, tiltakozásul az Egyesült Államok monarchiát támogató politikája miatt.
 1979-ben Vietnam lerohanta Kambodzsát, véget vetve a vörös khmerek Pol Pot által vezetett rémuralmának.
 1979-ben a szovjet csapatok  megtámadták Afganisztánt
 1980-ban a dél-koreai Gwangju városbán véresen levertékdiktatúra ellen fellázadt polgárokat (Gwangju mészárlás)
 1980-ban a lengyel kormány és a sztrájkoló munkások Gdańskban megállapodást írtak alá, amely eredményeképpen létrejött a Szolidaritás Szakszervezet
 1980-ban Algériát, 1986-ban El Salvadort rázta megpusztító földrengés.
 1980-ban Dél-Olaszországotsokezer halálos áldozatot követelő földrengés rázta meg
 1980-ban feltehetően neofasiszta terrorszervezet robbantott bombát a bolognai pályaudvaron, 85 ember halálát okozva
 1980-ban kitört a Mount Saint Helens vulkán Észak-Amerikában.
 1980-ban kitört az Irak-iráni háború
 1980-ban Ronald Reagen lett az Egyesült Államok elnöke
 1980-ban sikeres katonai puccsot hajtottak végre Törökországban.
 1980-banFarkas Bertalan első magyarként elindult a világűrbe
 1981-ben Ali Agca merényletet kísérelt meg II. János Pál pápa ellen a római Szent Péter téren
 1981-ben az iráni hadsereg ellentámadást indította megszálló irakiak ellen
 1981-ben az iráni-iraki háborban a délnyugat-iráni Dezfuli csatában vívtak véres ütközetet a szembenálló felek döntetlen eredménnyel
 1981-ben befejeződött az IRA tagjainak hét hónapos, tíz halálos áldozattal járó éhségsztrájkja az észak-írországi Maze börtönben
 1981-ben Ghánában, 1983-ban Nigériában hajtottak végre puccsot
 1981-ben Lengyelországban Jaruzelski tábornok irányításával hadiállapotot (vezettek be, és ezzel felszámolták a Szolidaritás mozgalmat
 1981-ben Veronában Dozierdandártábornokot elrabolta a Vörös Brigád terrorszervezet
 1982-ben a falklandi háború során megkezdődött a Goose Green-i csata, amely a britek győzelmét hozta az argentinok felett
 1982-ben a Falkland-szigeteki háborúban argentin vadászgépek elsüllyesztették a HMS Sheffield brit rombolót
 1982-ben a korábbi állapotok helyreállításával véget ért a Falkland-szigeteki háború Anglia és Argentína között
 1982-ben a szíriai polgárháborúban a világi, szocialista irányultságú Baath párt lerombolta a lázadó Muzulmán Testvériség központját, Hama városát a benne élő lakók nagy részét legyilkolva
 1982-ben a szovjet Venyera 14űrszonda megérkezett a Vénuszhoz
 1982-ben Andropov lett a Szovjetunió vezetője
 1982-ben Argentin katonai egységek elfoglalták a Nagy-Britanniához tartozó Falkland-szigeteket.
 1982-ben Helmut Kohlt vette át az NSZK-ban kormányzását
 1982-ben kiszabadult fogságából Lech Wałęsa lengyel ellenzéki vezető
 1982-ben kitört az Izrael győzelmével végződő libanoni háború
 1983-ban a szovjet légierő lelőtte a Dél-Koreai Légitársaság polgári repülőjáratát
 1983-ban Ausztráliában kitört a hamvazószerdai bozóttűz.
 1983-ban kibocsátották az ezerforintos bankjegyet
 1983-ban Lengyelországban hivatalosan visszavonták az egy évvel korábban bevezetett kommunista statáriumot.
 1983-ban lezajlott Anglia legnagyobb fogoly szöktetési akciója Maze börtönből, ahonnan az Ír Köztársasági Hadsereg 38 tagját szabadította ki az IRA
 1983-ban pedig az IRA robbantott bombát a londoni Harrods áruházban.
 1983-ban pedig Ronald Reagan amerikai elnök meghirdette a Szovjetuniót később anyagi csődbe juttatóűrfegyverkezési programot.
 1983-banpedig első útjára indult az amerikai Challenger űrrepülőgép.
 1984 -ben pedig megjelent a kereskedelmi forgalomban az első Apple Macintosh számítógép.
 1984-ben átadták a forgalomnak a kiszélesített Árpád hidat és a metró Élmunkás tér(ma Lehel tér) és Árpád híd közötti szakaszát
 1984-ben az angliai Cortonwoodban megkezdődött az egy évig tartó, de végül a brit konzervatív kormány megerősödésével végződő országos bányász sztrájk
 1984-ben az ír függetlenségért harcoló IRA terrorszervezet sikertelen bombatámadást hajtott végreMargaret Thatcher brit miniszterelnök ellen
 1984-ben Konstantin Csernyenkó lett a Szovjetunió diktátora
 1984-ben megnyitották a XXIII. nyári olimpiai játékokat Los Angelesben
 1985-ben a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) tagjai lakásában meggyilkolták azMTU repülőgépmotor-gyár elnökét
 1985-ben aláírták az európai határokat átjárhatóvá tevő schengeni egyezményt.
 1985-ben az IRA véres merényletet hajtott végre az ulsteri rendőrség ellen
 1985-ben erős földrengés rázta meg Mexikót.
 1985-ben Gorbacsov lett a Szovjetúnió elnöke.
 1985-ben kitört a Nevado del Rui vulkán Kolumbiában, amely következtében több mint 25 ezer ember vesztette életét, miután több várost elpusztított a völgyekbe lezúduló törmelék
 1985-ben Mihail Gorbacsovot választották meg a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkárává
 1985-ben palesztinok hajtottak végre terrorcselekményeket a bécsi és római repülőtereken
 1986-ban a ’48-as magyar megemlékezésa karhatalommal való összetűzésekhez vezetett, amely esemény a „lánchídi csata” néven vált ismertté.
 1986-ban a Challenger űrrepülőgép a fellövése után felrobban
 1986-ban a Fülöp szigeteken forradalom tör ki, amely elűzte Marcos diktátort
 1986-ban a Fülöp-szigeteken megdöntötték Ferdinand Marcos elnök diktatúráját
 1986-ban a Srí Lanka-i kormányerők tömeggyilkosságot hajtottak végre a kisebbségi tamil civilek között Akkaraipattuba ugyanekkor a Szovjetunióelindította a Mir űrállomás első elemét.
 1986-ban a történelem legnagyobb atombaleset következett be, amikor felrobbant a csernobili atomerőmű egyik blokkja a Szovjetunióban.
 1986-ban a Vörös hadsereg Frakció (RAF) – autóba rejtett pokolgéppel – megölte a Siemens cég egyik igazgatósági tagját.
 1986-ban az Európai Gazdasági Közösség elfogadta jelképéül a Szűz Mária csillagaival díszített európai zászlót.
 1986-ban Iszlám szélsőségesek bombamerényletet követtek el Nyugat-Berlinben, amire válaszul az USA Líbiát bombázta
 1986-ban Moszkvában megnyitották a szovjet kommunista párt XXVII. kongresszusát, amelyen Mihail Gorbacsov pártelnök radikális gazdasági reformokat hirdetett meg és új cselekvési program kidolgozását jelentette be, amely folyamat peresztrojka néven ismert
 1986-ban Olof Palme svéd miniszterelnököt meggyilkolták Stockholmban
 1986-ban pedig a Duna Kör környezetvédelmi sétáját a rendőrség feloszlatta.
 1987-ben a Baszk ETA terrorszervezet végrehajtotta legerőszakosabb bombatámadását Spanyolországban
 1987-ben az IRA robbantásos merényletet hajtott végre Észak-Írországban.
 1987-ben az izraeli-palesztin konfliktus során a palesztin függetlenségi törekvések elérése végett megkezdődött a hat éves első intifáda.
 1987-ben iraki repülőgépek hajtottak végre támadást az amerikai flotta ellen.
 1987-ben Mathias Rust német sportrepülő kijátszva a szovjet légvédelmet Cessna-172 típusú gépével leszállt Moszkvában a Vörös térre, megmutatva az orosz haderő gyengeségét.
 1987-ben megkezdődött a lakitelki találkozó, a rendszerváltozás fontos eseménye
 1987-benMekkában a szaúdi biztonsági erők tüzet nyitottak a lázongó iráni zarándokokra, több száz ember halálát okozva
 1987-benpBrassóban 20 ezer munkás és diák tiltakozott a Ceauşescu-rendszer ellen, amithalálos áldozatok árán a rendőrség és a katonaság fojtott el.
 1988-ban a Palesztin Nemzeti Tanács kikiáltotta a független palesztin államot
 1988-ban aláírták az Afganisztán-szerződést, amely révén a Szovjetunió megkezdte az 1979 óta megszállt Afganisztán kiürítését.
 1988-ban az eritreai függetlenségi háborúban megkezdődött az Afabeti csata, amelybenaz eritreai függetlenségi erők döntő győzelmet arattak Etiópia felett.
 1988-ban az iraki-iráni háborúban Irak megkezdte Teherán rakétatámadását
 1988-ban Budapesten mintegy 3000 egyetemista és főiskolás tüntetett a bős–nagymarosi vízlépcső megépítése ellen.
 1988-ban Észtország elsőként deklarálta függetlenségét a Szovjetuniótól
 1988-ban ismét fellángoltak a harcokIrak és Irán között
 1988-ban lezajlott a "Gyertyás tüntetés" Pozsonyban, amelyaz első kommunista ellenes tömegtüntetés volt a80-as évek során Csehszlovákiában
 1988-ban Magyarországon nagy tüntetés zajlott aromán nagykövetség előtt falurombolás miatt.
 1988-ban pedig Mihail Gorbacsovot, választották a Szovjetunió államfőjévé.
 1988-ban pusztító erejű földrengés rázta meg Örményországot
 1989-bem az utolsó szovjet csapat is elhagyta Afganisztán területét, az afganisztáni háború és tíz évi megszállás után
 1989-ben  közel 30 év után ismét megnyílt Berlinben a Brandenburgi kapu
 1989-ben a forradalmi Romániában letartóztatták Nicolae Ceausescu diktátort
 1989-ben a kolumbiai drogbárók totális háborút hirdettek a kormányzat ellen
 1989-ben a libanoni parlament elfogadta a katolikusok és muszlimok közötti megbékélésről szóló dokumentumot, ennek következtében egy év múlva véget ér a hosszas polgárháború
 1989-ben a magyar-osztrák határon megkezdődött a műszaki zárrendszer, a „vasfüggöny” felszedése
 1989-ben átvágták Magyarországon a vasfüggönyt,
 1989-ben az afganisztáni háború lezárása után az utolsó szovjet hadtest is elhagyta az ország fővárosát, Kabult.
 1989-ben az ír függetlenségért küzdő IRA nevű terrorszervezet bombatámadást hajtott végre a Ternhill-i angol laktanya ellen.
 1989-ben Csehszlovákiában egy prágai diáktüntetéssel megkezdődik a szocialista rezsim bukásához vezető "bársonyos forradalom"
 1989-ben először és utoljáéra járt pápánál szovjet államfő Mihail Gorbacsov személyében, akit II. János Pál pápa fogadott a Vatikánban.
 1989-ben hivatalosan is véget ért a Szovjetunió afganisztáni háborúja
 1989-ben kikiáltották aa III. Magyar Köztársaságot
 1989-ben Lipcsébenrendszer ellenes tömegtüntetést tartottak, amire 1953 óta nem volt példa az NDK-ban.
 1989-ben Magyarország bejelentette, hogy az országban összegyűlt keletnémet menekülteket nyugatra engedi
 1989-ben Magyarországon a XX. századi rendszer változtatási folyamat részeként újra temették az 56-os magyar forradalom számos vezetőjét.
 1989-ben Magyarországon megalakult a rendszerváltozást levezénylőEllenzéki Kerekasztal.
 1989-ben Magyarországon megkezdődtek a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások az ellenzéki erők és a diktatúrát fenntartó szocialista párt között a békés politikai átmenetről.
 1989-ben megkezdődött a berlini fal lebontása, az NDK megnyitotta határait az NSZK irányába
 1989-ben megkezdődött a szovjet csapatok részleges kivonása Magyarországról.
 1989-ben megkezdődött Sopronnál a Páneurópai piknik, és a megnyitott határszakaszon tízezernyi NDK-állampolgár menekült át nyugatra
 1989-ben megválasztották a Szovjetunió utolsó elnökét Mihail Gorbacsov személyében
 1989-ben összeült az MSZMP utolsókongresszusa.
 1989-ben pedig a cseh bársonyos forradalom idején sok százezer ember tüntetett Prágában a proletárdiktatúra ellen.
 1989-ben pedig a temesvári templom körül több száz ember élőláncban megakadályozta Tőkés László református lelkész kilakoltatását, és ezzel kitört Ceauşescu kommunista diktatúrája ellen a romániai forradalom.
 1989-ben pedig az amerikai csapatok megdöntötték a Panamát uraló drogkereskedő, Noriega hatalmát.
 1989-ben Pekingben, a Tiananmen téren (a Mennyei Béke terén) a hatóságok tűzfegyvereket és páncélosokat bevetve brutálisan szétverték a diákok több napja tartó tüntetését.
 1989-ben Sopronnál a magyarok és osztrákok átvágták a "Vasfüggöny" drótkerítését, amivel megkezdődött a műszaki zár felszámolása
 1989-ben Temesváron kitört a romániai forradalom, amikor a tömeg megakadályozta Tőkés László püspök letartóztatását.
 1989-benelhangzott Pozsgay Imre bejelentése, hogy 1956 népfelkelésnek tekinthető, ezzel megkérdőjelezte a Kádár-rendszer létjogosultságát.
 1990-ben a a Fekete szombatként ismert napon a szovjet Vörös Hadsereg gyilkolt meg több száz azerbajdzsáni civilt Bakuban a függetlenedési törekvésekkel összefüggésben.
 1990-ben a diktatúra után megtartották az első szabad választásokat Magyarországon
 1990-ben a marosvásárhelyi magyarellenes pogrom elérte tetőpontját, amely esemény fekete március néven ismert, és 5 halálos áldozattal jártak az összecsapások a magyarok, valamint a románok között
 1990-ben a Szovjetunió felbomlásának állomásaként a Szovjet Kommunista Párt lemondott az egyeduralomról
 1990-ben egyesült az NDK és az NSZK,
 1990-ben elkészült az első ismert World Wide Web oldal.
 1990-ben Göncz Árpád lett a III. Magyar Köztársaság elnöke
 1990-ben Irak lerohanta Kuvaitot, és ezzel megkezdődött az első öbölháború.
 1990-ben kiszabadult 27 évi fogságából Nelson Mandela, dél-afrikai fekete aktivista.
 1990-ben Lettország kikiáltotta függetlenségét a Szovjetuniótól.
 1990-ben Litvánia kinyilvánította függetlenségét
 1990-ben Magyarország e napon írta alá az itt állomásozó szovjet csapatok kivonásáról szóló megállapodást Moszkvában
 1990-ben Magyarországon megalakult a szocialista diktatúra utáni első demokratikusan választott magyar kormány.
 1990-ben Marosvásárhelyen megkezdődött a fekete március néven elhíresült magyarellenes pogrom a román lakosság részvételével.
 1990-ben megkezdődött Magyarországon a taxisblokád
 1990-ben megszűnt a Szovjetunió és létrejött Oroszország
 1990-ben népszavazás döntött Észtországban a Szovjetuniótól való elszakadás mellett.
 1990-ben Ózdon a magyar vaskohászat történetének legnagyobb balesetében 13-an vesztik életüket
 1990-ben Örményország és Türkmenisztán ekkor vált ki a széteső Szovjetunióból.
 1990-ben pedig hivatalosan is befejeződött a berlini fal lebontása.
 1991-ben A "Sivatagi Vihar hadművelet" keretében francia csapatok nyomultak be Irakba
 1991-ben a délszláv polgárháború során megkezdődött Szlovéniában a "tíznapos háború", ami Szlovénia függetlenségéhez vezetett.
 1991-ben a szerbek megkezdték a jugoszláv polgárháborúban Dubrovnik ostromát.
 1991-ben a Vörös Hadsereg Frakció sikertelen merényletet hajtott végre a bonni amerikai nagykövetség ellen.
 1991-ben Amerikai Egyesült Államok hadereje összehangolt légi, szárazföldi és tengeri támadást indított Irak ellen az első Iraki-háborúban.
 1991-ben az Egyesült Államok megindítottaa „Sivatagi Vihar hadművelet” Irak ellen
 1991-ben az észt függetlenség védelmében tüntető észt polgárokra tüzet nyitottak a felbomló Szovjetunió katonái Vilniusban.
 1991-ben az Európai Közösség elismerte Észtország , Lettország és Litvániafüggetlenségét
 1991-ben az IRA ír terrorszervezet merényleteket hajtott végre londoni pályaudvarokon.
 1991-ben az USA és a Szovjetunió aláírták anukleáris fegyverek visszaszorítását célzó START szerződést
 1991-ben Borisz Jelcin lett Oroszország köztársasági elnöke.
 1991-ben Budapesten aláírták a szocialista Varsói Szerződés megszüntetéséről szóló megállapodást
 1991-ben Csecsenföld elszakadt a Szovjetuniótól kinyilvánítva függetlenségét.
 1991-ben Dél-Oszétia függetlenedett Grúziától
 1991-ben felbomlott a világ legnagyobb területű állama, a kommunista Szovjetunió, és megalakult a Független Államok Közössége (FÁK)
 1991-ben Horvátország és Szlovénia elszakadt Jugoszláviától, és kikiáltották függetlenségüket.
 1991-ben Kirgizisztán és Üzbegisztán kinyilvánította függetlenségét a bomlásban lévő Szovjetuniótól
 1991-ben Litvánia népszavazáson döntöttSzovjetuniótól való függetlenedésről
 1991-ben Magyarországot elhagyta az utolsó szovjet katona is, így véget ért az ország negyven éves idegen megszállás
 1991-ben megkezdődött a szlovén szerbtíznapos háború
 1991-ben megkezdődött a Visegrádi Találkozó, ahol Magyarország, Csehország és Lengyelország között szervezett együttműködés jött létre a szocializmus bukása után
 1991-ben megkezdődött Vukovár két hónapos ostroma a Délszláv háborúban, amelyet végül a szerbek elfoglaltak a horvátoktól.
 1991-ben megszűnt a Varsói Szerződés szervezete
 1991-ben megszűntszocialista katonai szövetség a Varsói Szerződés tagállamainak egyezményével.